About Intellectual Property IP Training Respect for IP IP Outreach IP for… IP and... IP in... Patent & Technology Information Trademark Information Industrial Design Information Geographical Indication Information Plant Variety Information (UPOV) IP Laws, Treaties & Judgements IP Resources IP Reports Patent Protection Trademark Protection Industrial Design Protection Geographical Indication Protection Plant Variety Protection (UPOV) IP Dispute Resolution IP Office Business Solutions Paying for IP Services Negotiation & Decision-Making Development Cooperation Innovation Support Public-Private Partnerships AI Tools & Services The Organization Working with WIPO Accountability Patents Trademarks Industrial Designs Geographical Indications Copyright Trade Secrets WIPO Academy Workshops & Seminars IP Enforcement WIPO ALERT Raising Awareness World IP Day WIPO Magazine Case Studies & Success Stories IP News WIPO Awards Business Universities Indigenous Peoples Judiciaries Genetic Resources, Traditional Knowledge and Traditional Cultural Expressions Economics Finance Intangible Assets Gender Equality Global Health Climate Change Competition Policy Sustainable Development Goals Frontier Technologies Mobile Applications Sports Tourism PATENTSCOPE Patent Analytics International Patent Classification ARDI – Research for Innovation ASPI – Specialized Patent Information Global Brand Database Madrid Monitor Article 6ter Express Database Nice Classification Vienna Classification Global Design Database International Designs Bulletin Hague Express Database Locarno Classification Lisbon Express Database Global Brand Database for GIs PLUTO Plant Variety Database GENIE Database WIPO-Administered Treaties WIPO Lex - IP Laws, Treaties & Judgments WIPO Standards IP Statistics WIPO Pearl (Terminology) WIPO Publications Country IP Profiles WIPO Knowledge Center WIPO Technology Trends Global Innovation Index World Intellectual Property Report PCT – The International Patent System ePCT Budapest – The International Microorganism Deposit System Madrid – The International Trademark System eMadrid Article 6ter (armorial bearings, flags, state emblems) Hague – The International Design System eHague Lisbon – The International System of Appellations of Origin and Geographical Indications eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Mediation Arbitration Expert Determination Domain Name Disputes Centralized Access to Search and Examination (CASE) Digital Access Service (DAS) WIPO Pay Current Account at WIPO WIPO Assemblies Standing Committees Calendar of Meetings WIPO Webcast WIPO Official Documents Development Agenda Technical Assistance IP Training Institutions COVID-19 Support National IP Strategies Policy & Legislative Advice Cooperation Hub Technology and Innovation Support Centers (TISC) Technology Transfer Inventor Assistance Program WIPO GREEN WIPO's Pat-INFORMED Accessible Books Consortium WIPO for Creators WIPO Translate Speech-to-Text Classification Assistant Member States Observers Director General Activities by Unit External Offices Job Vacancies Procurement Results & Budget Financial Reporting Oversight
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Laws Treaties Judgments Browse By Jurisdiction

Government Decree No. 270-2002 (XII. 20) on the Structure and Operation of the Board of Experts on Industrial Property, Hungary

Back
Latest Version in WIPO Lex
Details Details Year of Version 2002 Dates Issued: December 20, 2002 Type of Text Implementing Rules/Regulations Subject Matter IP Regulatory Body

Available Materials

Main Text(s) Related Text(s)
Main text(s) Main text(s) Hungarian 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről        
 Government Decree No. 270-2002 (XII. 20) on the Structure and Operation of the Board of Experts on Industrial Property

1

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és

működéséről

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai

1. §

(1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 16. §-ának

(2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-

ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy

hatósági megkeresés vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy

a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a

formatervezésiminta-oltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők

oltalma;

b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó,

társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető

védelem;

c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik

(know-how) tekintetében megillető védelem, valamint

d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a

tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a

tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben

biztosított védelem alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben

meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

2. §

(1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A

kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot,

amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől.

(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel

kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.

(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges -

az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi

tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

2

3. §

(1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügy-miniszter az MSZH elnökének

javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves

időtartamra szól.

(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke

bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.

4. §

(1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén

az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett

munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet,

amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is

képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség

szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.

(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértői Testület

elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

5. §

(1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott

ügyrend szerint működik.

(2) A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz

szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Szakértői

Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével

egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügy-

miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány

nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.

(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró

tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az

MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Iparjogvédelmi Szakértői

Testület" körirattal.

3

6. §

(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a

továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az

ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az

eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van,

amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő

közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel

szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A

Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői

vélemény kialakításában.

7. §

(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat

- a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja

vissza.

(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha

az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E

rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő

közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal

megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg

kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét,

amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény

megküldése után kell megfizetni.

(5) A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az

eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését

követően a Szakértői Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6) A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

8. §

(1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői

véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és

nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső

bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

4

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül,

amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői

véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a

megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4) Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát

illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől,

elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az

eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett

bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő

Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §

(1)A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint

igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(5) bekezdései alapján befolyt

díjból az MSZH fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját, mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell

meghatározni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és

megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői

Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint

- ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban

hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e

rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően

alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait

(3) a)

b)

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről

szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.

Melléklet a 270/2002. (XII.20.) Korm. rendelethez

1. A szakértői vélemény alapdíja:

háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

5

2. A további ülések pótdíja:

háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

öttagú tanács esetén 160 000 Ft.

Dr. Kiss Elemér s.k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

* Megjelent a Magyar Közlöny 2002/159. számában. 2002 december 20-án


No data available.

WIPO Lex No. HU096