Hongrie

1998. évi XLIV. törvény

az elıadómővészek, a hangfelvétel­elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek védelmérıl szóló, 1961­ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetésérıl

(A megerısítı okirat letétbe helyezése 1994. november 10­én megtörtént.)

1. § A Magyar Köztársaság Országgyőlése az elıadómővészek, a hangfelvétel­elıállítók és a

mősorsugárzó szervezetek védelmérıl szóló, 1961­ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezményt (a

továbbiakban: egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:

"Nemzetközi Egyezmény

az elıadómővészek, a hangfelvétel­elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek védelmére

A Szerzıdı Államok attól az óhajtól indíttatva, hogy védjék az elıadómővészek, a hangfelvétel­

elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek jogait, a következıkben egyeztek meg:

1. Cikk

Az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelem nem érinti, és semmilyen módon nem befolyásolja az

irodalmi és a mővészeti mővekre vonatkozó szerzıi jog védelmét. Ebbıl következıen ennek az

Egyezménynek egyik rendelkezése sem értelmezhetı az ilyen védelem sérelmére.

2. Cikk

1. Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában a nemzeti elbánás annak a Szerzıdı Államnak a

hazai törvényei szerinti elbánást jelenti, ahol a védelmet kérik:

a) olyan elıadómővészek számára, akik az illetı állam állampolgárai, olyan elıadásokra

vonatkozóan, amelyeket területén tartanak, sugároznak vagy elsı ízben rögzítenek;

b) olyan hangfelvétel­elıállítók számára, akik az illetı állam állampolgárai, olyan hangfelvételekre

vonatkozóan, amelyeket területén adtak ki, vagy rögzítenek elıször;

c) olyan mősorsugárzó szervezetek számára, amelyeknek székhelye az illetı államban van, olyan

adásokra vonatkozóan, amelyeket a területén elhelyezett adókról sugároznak.

2. A nemzeti elbánást ezzel az Egyezménnyel kifejezetten biztosított védelem, valamint az

Egyezményben kifejezetten meghatározott korlátozások figyelembevételével kell biztosítani.

3. Cikk

Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában:

a) elıadómővészek: a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más olyan személyek, akik

irodalmi vagy mővészeti mőveket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak

vagy bármely más módon elıadnak;

b) hangfelvétel: valamely elıadásnak vagy más hangoknak minden, kizárólag hallgatható rögzítése;

c) hangfelvétel­elıállító: az a természetes vagy jogi személy, aki elsıként rögzíti valamely elıadás

hangjait vagy más hangokat;

d) kiadás: valamely hangfelvétel példányainak kielégítı mennyiségben történı nyilvánosságra

hozatala;

e) többszörözés: egy vagy több másolat készítése valamely rögzítésrıl;

f) sugárzás: hangoknak vagy képeknek és hangoknak a nyilvánosság által történı vétel céljából való,

vezeték nélküli átvitele;

g) továbbsugárzás: valamely mősorsugárzó szervezet sugárzásának más mősorsugárzó szervezet

által történı egyidejő sugárzását jelenti.

4. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni az elıadómővészeket, ha a

következı feltételek bármelyike megvalósul:

a) az elıadást valamely másik Szerzıdı Államban tartják;

b) az elıadást olyan hangfelvételen rögzítik, amely az Egyezmény 5. Cikke alapján védelmet élvez;

c) a hangfelvételen nem rögzített elıadást olyan sugárzott mősor útján közvetítik, amely az

Egyezmény 6. Cikke alapján védelemben részesül.

5. Cikk

1. Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a hangfelvétel­elıállítókat, ha

a következı feltételek bármelyike megvalósul:

a) a hangfelvétel elıállítója valamely más szerzıdı állam állampolgára (az állampolgárság ismérve);

b) a hang elsı rögzítése valamely más Szerzıdı Államban történt (a rögzítés ismérve);

c) a hangfelvételt elıször valamely más Szerzıdı Államban adták ki (a kiadás ismérve).

2. Ha a hangfelvételt nem Szerzıdı Államban adták ki elıször, de azt az elsı kiadást követı harminc

napon belül valamelyik Szerzıdı Államban is kiadták (egyidejő kiadás), a hangfelvétel úgy tekintendı,

mintha elıször a Szerzıdı Államban adták volna ki.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik

Szerzıdı Állam úgy nyilatkozhat, hogy nem fogja alkalmazni vagy a kiadás, vagy a rögzítés ismérvét.

Az ilyen értesítést a megerısítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejőleg, illetıleg

bármikor azt követıen is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés

után válik hatályossá.

6. Cikk

1. Valamennyi Szerzıdı Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a mősorsugárzó

szervezeteket, ha a következı feltételek bármelyike megvalósul:

a) a mősorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerzıdı Államban van;

b) a sugárzott mősor átvitelére valamely másik Szerzıdı Államban lévı adóról került sor.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik

Szerzıdı Állam úgy nyilatkozhat, hogy csak abban az esetben fog védelmet nyújtani a sugárzott

mősoroknak, ha a mősorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerzıdı Államban található,

és a sugárzás átvitele ugyanazon Szerzıdı Államban lévı adóról történt. Az ilyen értesítést a

megerısítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejőleg, illetıleg bármikor azt követıen is

letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.

7. Cikk

1. Az elıadómővészek az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem alapján megakadályozhatják:

a) elıadásuk hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, kivéve, ha a sugárzott,

illetıleg a közönséghez közvetített elıadás már önmaga is sugárzott elıadás, vagy rögzítésrıl történt;

b) rögzítetlen elıadásuk hozzájárulásuk nélküli rögzítését;

c) elıadásuk rögzítésének hozzájárulásuk nélküli többszörözését,

(i) ha maga az eredeti rögzítés hozzájárulásuk nélkül készült,

(ii) ha a többszörözés más célra készül, mint amelyhez hozzájárulásukat adták,

(iii) ha az eredeti rögzítés a 15. Cikk rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra

készítették, mint amelyre ez a rendelkezés vonatkozik.

2. (1) Ha a sugárzáshoz az elıadómővészek hozzájárulásukat adták, annak a Szerzıdı Államnak a

nemzeti jogára tartozik a továbbsugárzással, a sugárzás céljára történı rögzítéssel és az ilyen

rögzítés sugárzás céljára történı többszörözésével szembeni védelem szabályozása, amelynek

területén a védelmet igénylik.

(2) A sugárzás céljára készített rögzítéseknek a mősorsugárzó szervezetek általi felhasználását

szabályozó feltételeket annak a Szerzıdı Államnak a nemzeti joga határozza meg, ahol a védelmet

igénylik.

(3) Mindazonáltal az e cikk (1)­(2) bekezdéseiben említett esetekben a nemzeti jog nem

eredményezheti az elıadómővészek megfosztását attól a lehetıségtıl, hogy szerzıdés útján

szabályozzák kapcsolataikat a mősorsugárzó szervezetekkel.

8. Cikk

Bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján szabályozhatja annak módját, hogy az

elıadómővészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat, ha ugyanabban

az elıadásban többen vesznek részt.

9. Cikk

Bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján kiterjesztheti az ezzel az Egyezménnyel

biztosított védelmet azokra az elıadómővészekre is, akik nem irodalmi vagy mővészeti mőveket

adnak elı.

10. Cikk

A hangfelvétel­elıállítók joga, hogy hangfelvételeik közvetlen vagy közvetett többszörözését

engedélyezzék vagy megtiltsák.

11. Cikk

Ha valamely Szerzıdı Állam nemzeti joga a hangfelvétel­elıállítóknak vagy az elıadómővészeknek,

vagy mind az elıbbieknek, mind az utóbbiaknak a hangfelvételekkel kapcsolatos jogai védelmének

feltételeként bizonyos alakiságok betartását kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek

kell tekinteni, ha a kiadott hangfelvétel valamennyi kereskedelmi forgalomban lévı példányán vagy

borítóján feltüntetik a P jelzést, ­ az elsı kiadás évével együtt ­ oly módon elhelyezve, hogy a

védelemre való igényt kellıképpen jelezze. Ha pedig a példányok vagy a borítók alapján nem lehet

azonosítani az elıállítót vagy az általa jogosított személyt (neve, védjegye vagy más megfelelı

megjelölése feltüntetésével), a jelzésnek a hangfelvétel­elıállítói jogok jogosultjának nevét is

tartalmaznia kell; továbbá, ha a példányok vagy a borítók alapján nem azonosíthatók a fıbb elıadók,

a jelzésnek annak a személynek a nevét is tartalmaznia kell, aki abban az országban, ahol a felvételt

készítették, az elıadómővészek jogaival rendelkezik.

12. Cikk

Ha valamely kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt vagy arról készült másolatot közvetlen módon

sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, a felhasználó egyszeri, méltányos

díjazást köteles fizetni az elıadóknak, vagy a hangfelvételek elıállítóinak, vagy mindkét félnek. E felek

közötti megállapodás hiányában a nemzeti jog határozhatja meg e díjazás megosztásának feltételeit.

13. Cikk

A mősorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) sugárzott mősoraik továbbsugárzását;

b) sugárzott mősoraik rögzítését;

c) (i) a sugárzott mősoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését,

(ii) a sugárzott mősoraikról a 15. Cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e

rendelkezésekben említettektıl eltérı célokra történı többszörözését;

d) televíziós sugárzott mősoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik,

amely a nyilvánosság számára belépıdíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása

feltételeinek meghatározása annak a Szerzıdı Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a

védelmét igénylik.

14. Cikk

Az ennek az Egyezménynek az értelmében biztosítandó védelem idıtartama legalább húsz év, annak

az évnek a végétıl számítva, amelyben

a) a rögzítés készült ­ a hangfelvételek és az azokon rögzített elıadások tekintetében;

b) az elıadást tartották ­ hangfelvételen nem rögzített elıadások tekintetében;

c) a mősorsugárzás történt ­ a sugárzott mősorok tekintetében.

15. Cikk

1. Nemzeti jogában bármely Szerzıdı Állam kivételeket engedhet az ezzel az Egyezménnyel

biztosított védelemhez képest, a következı esetekben:

a) magáncélú felhasználás;

b) rövid részletek felhasználása idıszerő eseményekrıl szóló tudósításokkal kapcsolatban;

c) efemer rögzítés készítése a mősorsugárzó szervezet által, saját eszközeivel és saját

sugárzásának céljára;

d) kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára történı felhasználás.

2. Tekintet nélkül e cikk 1. bekezdésére, bármelyik Szerzıdı Állam nemzeti jogalkotása útján

ugyanazokat a korlátozásokat rendelheti el az elıadómővészek, a hangfelvétel­elıállítók és a

mősorsugárzó szervezetek védelme vonatkozásában, mint amelyeket joga az irodalmi és a mővészeti

mővek szerzıi jogának védelmével kapcsolatban irányoz elı. Kényszerengedélyeket azonban csak

ennek az Egyezménynek a szabályaival összhangban lehet elıirányozni.

16. Cikk

1. Amikor valamely állam részese lesz ennek az Egyezménynek, vállalja az abból eredı valamennyi

kötelezettséget, és élvezi annak minden elınyét. Mindazonáltal bármely állam bármikor nyilatkozhat

úgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítéssel, hogy

a) a 12. Cikk vonatkozásában:

(i) nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,

(ii) bizonyos felhasználásokra nézve nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,

(iii) olyan hangfelvételek vonatkozásában, amelyeknek az elıállítója nem egy másik Szerzıdı Állam

állampolgára, nem fogja alkalmazni azt a cikket,

(iv) olyan hangfelvételek tekintetében, amelyeknek elıállítója egy másik Szerzıdı Állam

állampolgára, korlátozni fogja az abban a cikkben elıirányzott védelmet olyan mértékben és olyan

idıtartamra, ahogyan az utóbbi állam biztosít védelmet olyan hangfelvételekre nézve, amelyeket a

nyilatkozó állam állampolgára rögzített elıször; mindamellett az a körülmény, hogy az a Szerzıdı

Állam, amelynek az elıállító állampolgára, nem ugyanazon kedvezményezett vagy

kedvezményezettek részére biztosítja a védelmet, mint a nyilatkozó ország, nem tekintendı a

védelem mértékében fennálló eltérésnek;

b) a 13. Cikk vonatkozásában nem fogja alkalmazni a hivatkozott cikk d) pontját; ha valamely

Szerzıdı Állam így nyilatkozik, a többi Szerzıdı Állam nem köteles a 13. Cikk d) pontjában említett

jogot azoknak a mősorsugárzó szervezeteknek biztosítani, amelyeknek a székhelye a nyilatkozó

államban van.

2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében említett értesítést a megerısítésrıl, elfogadásról vagy

csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésének idıpontja után teszik meg, úgy a nyilatkozat ennek

letétbe helyezése után hat hónappal válik hatályossá.

17. Cikk

Bármely állam, amely 1961. október 26­án kizárólag a rögzítés ismérve alapján nyújt védelmet

hangfelvétel­elıállítóknak, a megerısítés, elfogadás vagy csatlakozás idıpontjában az Egyesült

Nemzetek Szervezetének fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján úgy nyilatkozhat, hogy az 5.

Cikk végrehajtásakor csak a rögzítés ismérvét, és a 16. Cikk 1. a) bekezdésének (iii)­(iv) pontjai

végrehajtásakor az elıállító állampolgárságának ismérve helyett a rögzítés ismérvét fogja alkalmazni.

18. Cikk

Bármely állam, amely az 5. Cikk 3. bekezdése, a 6. Cikk 2. bekezdése, a 16. Cikk 1. bekezdése vagy

a 17. Cikk szerint értesítést helyezett letétbe, újabb, az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Fıtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján korlátozhatja annak tartalmát, vagy visszavonhatja azt.

19. Cikk

Tekintet nélkül az Egyezmény bármely más rendelkezésére, ha az elıadómővész hozzájárulását adta

elıadása képi vagy audiovizuális rögzítéséhez, a 7. Cikk a továbbiakban már nem alkalmazható.

20. Cikk

1. Ez az Egyezmény nem csorbíthat olyan jogokat, amelyeket valamely Szerzıdı Államban az

Egyezmény arra az államra nézve történı hatálybalépésének napja elıtt szereztek.

2. Egyik Szerzıdı Állam sem köteles ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit olyan elıadásokra,

sugárzott mősorokra vagy hangfelvételekre alkalmazni, amelyeket az Egyezménynek az érintett

Államra vonatkozó hatálybalépése elıtt eszközöltek, illetıleg rögzítettek.

21. Cikk

Az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem nem csorbíthat semmilyen védelmet, amelyre az

elıadómővészek, a hangfelvétel­elıállítók és a mősorsugárzó szervezetek más címen tarthatnak

igényt.

22. Cikk

A Szerzıdı Államok fenntartják maguknak a jogot, hogy külön megállapodásokat létesítsenek egymás

között, amennyiben az ilyen megállapodások szélesebb körő jogokat biztosítanak az

elıadómővészeknek, a hangfelvétel­elıállítóknak vagy a mősorsugárzó szervezeteknek, mint

amilyeneket ez az Egyezmény nyújt, vagy egyéb, az Egyezménnyel nem ellentétes rendelkezéseket

tartalmaznak.

23. Cikk

Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni. 1962.

június 30­ig áll nyitva aláírásra minden állam számára, amely meghívást kapott az elıadómővészek,

hangfelvétel­elıállítók és mősorsugárzó szervezetek nemzetközi védelmérıl tartott diplomáciai

értekezletre, és amely részese az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és

mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

24. Cikk

1. Ez az Egyezmény az aláíró államok részérıl megerısítésre vagy elfogadásra szorul.

2. Ehhez az Egyezményhez csatlakozhat minden állam, amely meghívást kapott a 23. Cikkben

említett értekezletre, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagállama, minden

esetben azzal a feltétellel, hogy az illetı állam részese legyen az Egyetemes Szerzıi Jogi

Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

3. A megerısítés, elfogadás vagy csatlakozás az arról szóló okmánynak az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Fıtitkáránál történı letétbe helyezésével történik meg.

25. Cikk

1. Ez az Egyezmény a megerısítésrıl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló hatodik okmány letétbe

helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Ezt követıen ez az Egyezmény minden állam vonatkozásában a megerısítésrıl, elfogadásról vagy

csatlakozásról szóló okmányának a letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével

lép hatályba.

26. Cikk

1. Minden Szerzıdı Állam vállalja, hogy alkotmányával összhangban megteszi azokat az

intézkedéseket, amelyek az Egyezmény alkalmazásának biztosításához szükségesek.

2. A megerısítésrıl, elfogadásról, illetıleg csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésének

idıpontjában minden államnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek

hatályosulását nemzeti joga alkalmazásával biztosítsa.

27. Cikk

1. A megerısítés, elfogadás, illetve a csatlakozás idıpontjában, vagy ezt követıen bármikor, bármely

állam úgy nyilatkozhat az Egyesült Nemzetek Szervezete Fıtitkárának küldött értesítés útján, hogy ez

az Egyezmény kiterjed valamennyi vagy bármelyik olyan területre, amelynek nemzetközi

kapcsolataiért felelıs, feltéve, hogy az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény vagy az irodalmi és

mővészeti mővek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény hatálya kiterjed az érintett területre vagy

területekre. Ez az értesítés a kézhezvétele napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében, valamint a

17­18. Cikkekben említett értesítések kiterjeszthetık aképpen, hogy vonatkozzanak az e cikk 1.

bekezdésében említett valamennyi vagy bármelyik területre.

28. Cikk

1. Ezt az Egyezményt bármelyik Szerzıdı Állam felmondhatja saját magára vagy valamennyi, illetıleg

bármelyik olyan területre nézve, amelyre a 27. Cikk vonatkozik.

2. A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához címzett értesítéssel történik, és az

értesítés kézhezvételének napját követı tizenkét hónap elteltével hatályosul.

3. A felmondás jogát egyik Szerzıdı Állam sem gyakorolhatja attól a naptól számított ötéves idıszak

eltelte elıtt, amelyben az Egyezmény az illetı állam vonatkozásában hatályba lépett.

4. A Szerzıdı Állam attól kezdve megszőnik az Egyezmény részesének lenni, amikor már se nem

részese az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezménynek, se nem tagja az irodalmi és mővészeti mővek

védelmére létesült nemzetközi Uniónak.

5. Ez az Egyezmény hatályát veszti minden, a 27. Cikkben említett területre vonatkozóan attól az

idıponttól fogva, amikor az illetı területre már sem az Egyetemes Szerzıi Jogi Egyezmény, sem az

irodalmi és mővészeti mővek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény nem vonatkozik.

29. Cikk

1. Azt követıen, hogy ez az Egyezmény már öt éve hatályban volt, bármelyik Szerzıdı Állam az

Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához címzett értesítéssel értekezlet összehívását kérheti

abból a célból, hogy az Egyezményt felülvizsgálják. A Fıtitkár errıl a kérelemrıl valamennyi Szerzıdı

Államot értesíti. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára által küldött értesítést

követı hat hónapos idıtartamon belül a Szerzıdı Államoknak legalább a fele értesíti a Fıtitkárt, hogy

egyetért a kérelemmel, a Fıtitkár tájékoztatja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatóját, az ENSZ

Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fıigazgatóját, valamint az irodalmi és mővészeti

mővek védelmére létesült nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját, akik a 32. Cikkben említett

Kormányközi Bizottsággal együttmőködve felülvizsgálati értekezletet hívnak össze.

2. Ennek az Egyezménynek bármilyen módosításához a felülvizsgálati értekezleten részt vevı

államok kétharmadának egyetértı szavazatára van szükség, feltéve, hogy ez a többség felöleli azon

államok kétharmadát, amelyek a felülvizsgálati értekezlet idıpontjában az Egyezmény tagjai.

3. Abban az esetben, ha olyan egyezményt fogadnak el, amely egészben vagy részben módosítja ezt

az Egyezményt, és amennyiben az új egyezmény másként nem rendelkezik,

a) ez az Egyezmény attól a naptól kezdıdıen, hogy az új, módosító egyezmény hatályba lép, a

továbbiakban nem áll nyitva megerısítésre, elfogadásra vagy csatlakozásra;

b) ez az Egyezmény hatályban marad azon Szerzıdı Államok közötti viszonylatban, amelyek nem

válnak a módosító egyezmény részesévé.

30. Cikk

Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerzıdı Állam

között felmerülı minden vitát, amelyet nem rendeznek tárgyalás útján, a vitában részt vevı bármelyik

fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell utalni, hacsak a felek más rendezési módban nem

egyeznek meg.

31. Cikk

Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében és a 17. Cikkben

elıirányzott lehetıségek kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nem lehet fenntartással

élni.

32. Cikk

1. Kormányközi Bizottság létesül a következı feladatokra:

a) az Egyezmény alkalmazásával és mőködésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása; valamint

b) javaslatok győjtése és dokumentáció elıkészítése az Egyezmény esetleges felülvizsgálatához.

2. A Bizottság a Szerzıdı Államok képviselıibıl áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás

figyelembevételével választanak. A tagok száma hat, ha a Szerzıdı Államok száma nem haladja meg

a tizenkettıt; kilenc, ha a Szerzıdı Államok száma tizenháromtól tizennyolcig terjed; és tizenkettı, ha

a Szerzıdı Államok száma meghaladja a tizennyolcat.

3. A Bizottságot az Egyezmény hatálybalépését követı tizenkét hónap elteltével a Nemzetközi

Munkaügyi Hivatal fıigazgatója, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és

Kulturális Szervezetének fıigazgatója, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult

nemzetközi Unió igazgatója által a Szerzıdı Államok között szervezett választás útján kell létrehozni,

valamennyi Szerzıdı Állam többsége által elızetesen jóváhagyott szabályok szerint, minden

Szerzıdı Államnak egy szavazatot biztosítva.

4. A Bizottság megválasztja elnökét és tisztségviselıit. Megállapítja eljárási szabályait, különös

tekintettel mőködésére és megújításának módjára; ennek a szabályzatnak biztosítania kell a

különbözı Szerzıdı Államok közötti rotációt.

5. A Bizottság Titkárságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete

Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mővészeti mővek

védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának fıigazgatói, illetıleg igazgatója által kijelölt

tisztségviselık alkotják.

6. A Bizottság üléseit, amelyeket bármikor össze kell hívni, ha azt a tagok többsége szükségesnek

tartja, felváltva a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási,

Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult

nemzetközi Unió Irodájának a székhelyén kell megrendezni.

7. A Bizottság tagjainak költségeit azok Kormányai viselik.

33. Cikk

1. Ezt az Egyezményt angolul, franciául és spanyolul szövegezték, mindhárom szöveg egyformán

hiteles.

2. Ezen túlmenıen az Egyezmény hivatalos szövegeit németül, olaszul és portugál nyelven kell

elkészíteni.

34. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Fıtitkárának értesítenie kell a 23. Cikkben említett értekezletre

meghívott tagállamokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállamát

csakúgy, mint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete

Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fıigazgatóját, továbbá az irodalmi és mővészeti

mővek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját:

a) minden egyes megerısítésrıl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe

helyezésérıl;

b) az Egyezmény hatálybalépésének idıpontjáról;

c) valamennyi értesítésrıl, nyilatkozatról és közleményrıl, amelyrıl ez az Egyezmény rendelkezik;

d) ha a 28. Cikk 4­5. bekezdésében említett helyzetek bármelyike elıáll.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára értesíteni köteles továbbá a Nemzetközi Munkaügyi

Hivatal fıigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális

Szervezetének fıigazgatóját, valamint az irodalmi és mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi

Unió Irodájának igazgatóját a hozzá a 29. Cikkel kapcsolatban eljuttatott kérelmekrıl is, csakúgy, mint

a Szerzıdı Államok által benyújtott, az Egyezmény felülvizsgálatát érintı kérelemrıl.

Melynek hiteléül alulírottak szabályszerő meghatalmazás alapján aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Rómában, 1961. október 26. napján, egyetlen példányban, angol, francia és spanyol nyelven.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete fıtitkára hiteles másolatokat küld a 23. Cikkben említett

konferenciára meghívott valamennyi államnak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete minden

tagállamának, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fıigazgatójának, az Egyesült Nemzetek

Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete fıigazgatójának, továbbá az irodalmi és

mővészeti mővek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája igazgatójának."

3. § Ez a törvény a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba.