1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Hatályos: 2015.07.16.-tón( �/title>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset="UTF-8">
</head>
<body>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>1999. évi LXXVI. törvény
</b></p>
<p>Hatályos: 2015.07.16 -
</p>
<p><b>1999. évi LXXVI. törvény
</b></p>
<p><b>a szerzői jogról
1
</b></p>
<p>A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet
</p>
<p>tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek
</p>
<p>megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a
</p>
<p>felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a
</p>
<p>tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a
</p>
<p>szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e
</p>
<p>szempontokra figyelemmel – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme
</p>
<p>terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival – a
</p>
<p>következő törvényt alkotja:
2
</p>
<p>ELSŐ RÉSZ
</p>
<p>ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
</p>
<p>I. Fejezet
</p>
<p><i>BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
</i></p>
<p><i>A szerzői jogi védelem tárgya
</i></p>
<p><b>1. § </b>(1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
</p>
<p>(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az
</p>
<p>irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
</p>
<p><i>a) </i>az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
</p>
<p><i>b) </i>a nyilvánosan tartott beszéd,
</p>
<p><i>c) </i>a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban:
</p>
<p>szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden
</p>
<p>fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
</p>
<p><i>d) </i>a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
</p>
<p><i>e) </i>a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
</p>
<p><i>f) </i>a rádió- és a televíziójáték,
</p>
<p><i>g) </i>a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
</p>
<p><i>h) </i>a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon
</p>
<p>létrehozott alkotás és annak terve,
</p>
<p><i>i) </i>a fotóművészeti alkotás,
</p>
<p><i>j) </i>a térképmű és más térképészeti alkotás,
</p>
<p><i>k) </i>az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
</p>
<p>együttes terve,
</p>
<p><i>l) </i>a műszaki létesítmény terve,
</p>
<p><i>m) </i>az iparművészeti alkotás és annak terve,
</p>
<p><i>n)
3
</i></p>
<p>a jelmez, a díszlet és azok terve,
</p>
<p><i>o) </i>az ipari tervezőművészeti alkotás,
</p>
<p><i>p)
4
</i></p>
<p>a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni,
</p>
<p>eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai
</p>
<p>jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
</p>
<p>(4)
5
</p>
<p>Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
</p>
<p>eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és
</p>
<p>az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló
</p>
<p>rendelkezések.
</p>
<p>(5)
6
</p>
<p>A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
</p>
<p>tényekre vagy napi hírekre.
</p>
<p>(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet
</p>
<p>nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
</p>
<p>(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem
</p>
<p>érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi
</p>
<p>védelmet.
</p>
<p>(8)
7
</p>
<p>Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
</p>
<p>filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
</p>
<p>védelemben részesülnek.
</p>
<p><i>A törvény hatálya
</i></p>
<p><b>2. § </b>Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben
</p>
<p>meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a
</p>
<p>szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
</p>
<p><b>3. §
8
</b></p>
<p>A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
</p>
<p>megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb
</p>
<p>teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben
</p>
<p>nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
</p>
<p><i>A szerzői jog
</i></p>
<p><b>4. § </b>(1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
</p>
<p>(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül –
</p>
<p>más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti
</p>
<p>jellege van.
</p>
<p><i>Közös művek
</i></p>
<p><b>5. § </b>(1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői
</p>
<p>jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
</p>
<p>megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
</p>
<p>(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész
</p>
<p>tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt
</p>
<p>alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös
</p>
<p>mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
</p>
<p><i>Együttesen létrehozott művek
9
</i></p>
<p><b>6. § </b>(1)
10
</p>
<p>Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként
</p>
<p>azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
</p>
<p>társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet
</p>
<p>létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők
</p>
<p>hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az
</p>
<p>egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
</p>
<p><i>Gyűjteményes mű
</i></p>
<p><b>7. §
11
</b></p>
<p>(1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
</p>
<p>elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
</p>
<p>gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
</p>
<p>illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
</p>
<p>(2)
12
</p>
<p>A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a
</p>
<p>gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények
</p>
<p>jogosultjainak önálló jogait.
</p>
<p>(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi
</p>
<p>elemeire.
</p>
<p><i>Név nélkül vagy felvett néven
</i></p>
<p><i>nyilvánosságra hozott mű
</i></p>
<p><b>8. § </b>Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a
</p>
<p>szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
</p>
<p><i>A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
</i></p>
<p><b>9. § </b>(1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő
</p>
<p>és a vagyoni jogok – összessége.
</p>
<p>(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át
</p>
<p>és a szerző nem mondhat le róluk.
</p>
<p>(3) A vagyoni jogok – a (4)–(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át,
</p>
<p>másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
</p>
<p>(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
</p>
<p>(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára
</p>
<p>rendelkezhetnek.
</p>
<p>(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
</p>
<p>illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése
</p>
<p>hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
</p>
<p>II. Fejezet
</p>
<p><i>SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
</i></p>
<p><i>A mű nyilvánosságra hozatala
</i></p>
<p><b>10. § </b>(1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
</p>
<p>(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző
</p>
<p>hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
</p>
<p>(3) A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell
</p>
<p>tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
</p>
<p>céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(4) A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot
</p>
<p>nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző
</p>
<p>azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
</p>
<p><b>11. § </b>A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
</p>
<p>engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
</p>
<p>köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a
</p>
<p>munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása
</p>
<p>esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
</p>
<p><i>A név feltüntetése
</i></p>
<p><b>12. § </b>(1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a
</p>
<p>közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű
</p>
<p>részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
</p>
<p>feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon
</p>
<p>gyakorolhatja.
</p>
<p>(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét
</p>
<p>is fel kell tüntetni.
</p>
<p>(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is
</p>
<p>nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb
</p>
<p>jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének
</p>
<p>feltüntetése nélkül használják fel.
</p>
<p>(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
</p>
<p><i>A mű egységének védelme
</i></p>
<p><b>13. §
13
</b></p>
<p>A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása,
</p>
<p>megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan
</p>
<p>visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
</p>
<p><i>A személyhez fűződő jogok gyakorlása
</i></p>
<p><b>14. § </b>(1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog
</p>
<p>megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos
</p>
<p>vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában pedig, vagy ha a
</p>
<p>megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
</p>
<p>(2)
14
</p>
<p>A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás
</p>
<p>miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére
</p>
<p>vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
</p>
<p><b>15. § </b>A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is
</p>
<p>felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
</p>
<p><b>15/A. §
15
</b></p>
<p>A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből
</p>
<p>nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak
</p>
<p>védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt
</p>
<p>forma és mód helyett – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű
</p>
<p>közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének
</p>
<p>lehetővé tételével is teljesítheti.
</p>
<p>III. Fejezet</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>VAGYONI JOGOK
</i></p>
<p><i>A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
</i></p>
<p><b>16. § </b>(1)
16
</p>
<p>A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének
</p>
<p>vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő
</p>
<p>bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő
</p>
<p>rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
</p>
<p>(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
</p>
<p>(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi
</p>
<p>hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
</p>
<p>(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély
</p>
<p>fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz
</p>
<p>kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett
</p>
<p>nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott
</p>
<p>alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
</p>
<p>(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás
</p>
<p>illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény
</p>
<p>kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is
</p>
<p>csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
</p>
<p>(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
</p>
<p>szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve
</p>
<p>használja fel a művet.
</p>
<p>(7)
17
</p>
<p>Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját,
</p>
<p>illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
</p>
<p><b>17. § </b>A mű felhasználásának minősül különösen:
</p>
<p><i>a) </i>a többszörözés (18. § és 19. §),
</p>
<p><i>b) </i>a terjesztés (23. §),
</p>
<p><i>c) </i>a nyilvános előadás (24. § és 25. §),
</p>
<p><i>d) </i>a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),
</p>
<p><i>e) </i>a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz
</p>
<p>történő továbbközvetítése (28. §),
</p>
<p><i>f) </i>az átdolgozás (29. §),
</p>
<p><i>g) </i>a kiállítás (69. §).
</p>
<p><i>A többszörözés joga
</i></p>
<p><b>18. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak
</p>
<p>engedélyt adjon. Többszörözés:
</p>
<p><i>a) </i>a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon,
</p>
<p>akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
</p>
<p><i>b) </i>egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
</p>
<p>(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai,
</p>
<p>filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a
</p>
<p>sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű
</p>
<p>tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt
</p>
<p>művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a
</p>
<p>tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>19. § </b>(1)
18
</p>
<p>A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
</p>
<p>zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett
</p>
<p>részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére
</p>
<p>vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a
</p>
<p>felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az
</p>
<p>engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei
</p>
<p>művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
</p>
<p>hangfelvétel-előállítóval.
</p>
<p>(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem
</p>
<p>alkalmazható.
</p>
<p><b>20. § </b>(1)
19
</p>
<p>A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték
</p>
<p>útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
</p>
<p>forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
</p>
<p>filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
</p>
<p>hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
20
</p>
<p>(2)
21
</p>
<p>Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
</p>
<p>jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő
</p>
<p>szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett
</p>
<p>művek, előadóművészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében
</p>
<p>alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos
</p>
<p>műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás
</p>
<p>esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési
</p>
<p>kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt
</p>
<p>belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel
</p>
<p>kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől,
</p>
<p>vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy – ha ez a korábbi – a
</p>
<p>forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon belül
</p>
<p>megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is
</p>
<p>egyetemlegesen felel.
</p>
<p>(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
</p>
<p><i>a) </i>az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
</p>
<p><i>b) </i>a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és
</p>
<p>hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
</p>
<p>előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
</p>
<p>(4)
22
</p>
<p>Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
</p>
<p>összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
</p>
<p>állapodnak meg – negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
</p>
<p>előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
</p>
<p>(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
</p>
<p>összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
</p>
<p>állapodnak meg – tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások
</p>
<p>mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti
</p>
<p>alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a
</p>
<p>zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
</p>
<p>(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
</p>
<p>szervezet a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt
</p>
<p>szerzőknek és szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-
</p>
<p>előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(7)
23
</p>
<p>A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,
</p>
<p>díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak
</p>
<p>le.
</p>
<p><b>21. § </b>(1)
24
</p>
<p>Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket
</p>
<p>fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a
</p>
<p>továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel
</p>
<p>megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön
</p>
<p>gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek,
</p>
<p>vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a készüléket az országba
</p>
<p>behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2)
</p>
<p>bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj
</p>
<p>megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon
</p>
<p>felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni.
</p>
<p>Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.
25
</p>
<p>(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
</p>
<p>jogszabály állapítja meg.
26
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját,
</p>
<p>teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
27
</p>
<p>(4)
28
</p>
<p>Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék
</p>
<p>gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb
</p>
<p>a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
</p>
<p>(5)
29
</p>
<p>A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
</p>
<p>hozatalára.
</p>
<p>(6)
30
</p>
<p>A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék
</p>
<p>a kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek
</p>
<p>szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a
</p>
<p>fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak
</p>
<p>közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
</p>
<p>(7)
31
</p>
<p>Az (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az
</p>
<p>érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezetek évente március 31-ig másként
</p>
<p>nem állapodnak meg.
</p>
<p>(8)
32
</p>
<p>A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján
</p>
<p>érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg
</p>
<p>erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>22. § </b>(1)
33
</p>
<p>Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban
</p>
<p>meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba
</p>
<p>behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen
</p>
<p>kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére
</p>
<p>kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében
</p>
<p>meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a
</p>
<p>forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról.
</p>
<p>A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és
</p>
<p>a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől
</p>
<p>pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási
</p>
<p>kötelezettség teljesítésének – akár részleges – elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson
</p>
<p>felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,
</p>
<p>amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>A terjesztés joga
</i></p>
<p><b>23. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
</p>
<p>adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
</p>
<p>nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
</p>
<p>hozatalra való felkínálással.
</p>
<p>(2)
34
</p>
<p>A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
</p>
<p>műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal
</p>
<p>történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott
</p>
<p>példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott
</p>
<p>helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel
</p>
<p>állt elő.
</p>
<p>(3)
35
</p>
<p>A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő
</p>
<p>haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)
</p>
<p>bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak
</p>
<p>közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a
</p>
<p>rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p>(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari
</p>
<p>tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
</p>
<p>(5)
36
</p>
<p>Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki
</p>
<p>adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági
</p>
<p>Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány
</p>
<p>tekintetében – a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével – a
</p>
<p>továbbiakban nem gyakorolható.
</p>
<p>(6)
37
</p>
<p>Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási
</p>
<p>jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e
</p>
<p>jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást
</p>
<p>követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le,
</p>
<p>díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
</p>
<p>(7)
38
</p>
<p><b>23/A. §
39
</b></p>
<p>(1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján
</p>
<p>terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra
</p>
<p>tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
</p>
<p>(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a
</p>
<p>kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt
</p>
<p>költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja
</p>
<p>meg.
</p>
<p>(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról
</p>
<p>csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és
</p>
<p>felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való
</p>
<p>kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter
</p>
<p>számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj
</p>
<p>megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett
</p>
<p>könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
</p>
<p>(5)
40
</p>
<p>A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követő
</p>
<p>naptári év november 1. napján esedékes.
</p>
<p><i>A nyilvános előadás joga</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>24. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
</p>
<p>engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
</p>
<p>(2) Előadás különösen
</p>
<p><i>a) </i>a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így
</p>
<p>például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (,,élő előadás'');
</p>
<p><i>b) </i>a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a
</p>
<p>filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű
</p>
<p>hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
</p>
<p>(3)
41
</p>
<p>Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely
</p>
<p>más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli
</p>
<p>személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
</p>
<p><b>25. § </b>(1)
42
</p>
<p>Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra
</p>
<p>hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében
</p>
<p>fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
</p>
<p>jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a
</p>
<p>87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
</p>
<p>(2)
43
</p>
<p>(3)
44
</p>
<p>Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt
</p>
<p>irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a
</p>
<p>szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.
</p>
<p>regények) előadására.
</p>
<p>(4)
45
</p>
<p>Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már
</p>
<p>megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett
</p>
<p>közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a
</p>
<p>helyszínen ellenőrizheti.
</p>
<p>(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját – a
</p>
<p>vendéglátóipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével – az előadástól számított három napon
</p>
<p>belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra – ennél
</p>
<p>rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára – kell
</p>
<p>előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.
</p>
<p>(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési
</p>
<p>kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés
</p>
<p>során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek
</p>
<p>fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a
</p>
<p>fizetendő díj összegével egyezik meg.
</p>
<p><i>A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
</i></p>
<p><b>26. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse,
</p>
<p>és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
</p>
<p>hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más
</p>
<p>hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
</p>
<p>(2)
46
</p>
<p>A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a
</p>
<p>nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság
</p>
<p>körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével
</p>
<p>és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre
</p>
<p>megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold
</p>
<p>útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag
</p>
<p>az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a
</p>
<p>műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján
</p>
<p>történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai
</p>
<p>Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő
</p>
<p>továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra
</p>
<p>vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2)
</p>
<p>bekezdésének <i>d) </i>pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
</p>
<p>(3)
47
</p>
<p>Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt
</p>
<p>követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket – az eredeti rádió- vagy
</p>
<p>televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól
</p>
<p>beszerzett eszközzel (kódoldóval) – arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti
</p>
<p>rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet
</p>
<p>egyetemlegesen felel.
</p>
<p>(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz
</p>
<p>közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak
</p>
<p>az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól
</p>
<p>beszerzett kódoldóval lehetséges.
</p>
<p>(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a
</p>
<p>hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
</p>
<p>(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A
</p>
<p>felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
</p>
<p>(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel
</p>
<p>vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7)
</p>
<p>bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak
</p>
<p>engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy
</p>
<p>bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy
</p>
<p>a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
</p>
<p><b>27. §
48
</b></p>
<p>(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt
</p>
<p>irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a
</p>
<p>szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.
</p>
<p>regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának
</p>
<p>engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a
</p>
<p>zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
</p>
<p>felhasználóval.
</p>
<p>(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
</p>
<p><i>a) </i>a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is
</p>
<p>közvetíti a nyilvánossághoz, és
</p>
<p><i>b)
49
</i></p>
<p>a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
</p>
<p>(3)
50
</p>
<p>A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik,
</p>
<p>illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek
</p>
<p>és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-
</p>
<p>ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások
</p>
<p>engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a
</p>
<p>zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a
</p>
<p>felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
</p>
<p><b>28. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét
</p>
<p>sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2)
51
</p>
<p>A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a
</p>
<p>saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott,
</p>
<p>illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez
</p>
<p>képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és
</p>
<p>csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.
</p>
<p>(3)
52
</p>
<p>A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján
</p>
<p>gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg
</p>
<p>erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
</p>
<p>közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
</p>
<p>egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei
</p>
<p>művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
</p>
<p>(4)
53
</p>
<p>A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből – ha az érintett
</p>
<p>közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg – tizenhárom
</p>
<p>százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három
</p>
<p>százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,
</p>
<p>tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat,
</p>
<p>huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-
</p>
<p>előállítókat illeti meg.
</p>
<p>(5)
54
</p>
<p>Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
</p>
<p>szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és
</p>
<p>szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak
</p>
<p>járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
</p>
<p>(6)
55
</p>
<p>A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
</p>
<p>sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
</p>
<p>Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
</p>
<p>gondoskodik.
</p>
<p><i>Az átdolgozás joga
</i></p>
<p><b>29. § </b>A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak
</p>
<p>engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való
</p>
<p>átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is,
</p>
<p>amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
</p>
<p><i>Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
</i></p>
<p><b>30. § </b>(1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
</p>
<p>jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
</p>
<p>kötelessége.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató
</p>
<p>személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
</p>
<p>(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak
</p>
<p>engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
</p>
<p>(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e
</p>
<p>törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
</p>
<p>(5)
56
</p>
<p>Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a
</p>
<p>nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló
</p>
<p>szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését
</p>
<p>mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a
</p>
<p>szerző nem ért egyet.
</p>
<p>(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel
</p>
<p>kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
</p>
<p>(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
</p>
<p>rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti
</p>
<p>jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony
</p>
<p>jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
</p>
<p><i>A védelmi idő
</i></p>
<p><b>31. § </b>(1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
</p>
<p>védelemben.
</p>
<p>(2)
57
</p>
<p>A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek
</p>
<p>esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
</p>
<p>(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra
</p>
<p>hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző
</p>
<p>jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
</p>
<p>(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét
</p>
<p>részenként kell számítani.
</p>
<p>(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő
</p>
<p>év első napjától számított hetven év.
</p>
<p>(6)
58
</p>
<p>A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy
</p>
<p>halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel
</p>
<p>vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a
</p>
<p>filmalkotás céljára készült zene szerzője.
</p>
<p>(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát
</p>
<p>követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától
</p>
<p>számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet
</p>
<p>szerzői jogi védelemben.
</p>
<p><b>32. § </b>A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a
</p>
<p>védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően
</p>
<p>jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E
</p>
<p>védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított
</p>
<p>huszonöt év.
</p>
<p>IV. Fejezet
</p>
<p><i>A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
</i></p>
<p><i>Általános szabályok
</i></p>
<p><b>33. § </b>(1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
</p>
<p>nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
</p>
<p>rendelkezéseinek megfelelően.
</p>
<p>(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak
</p>
<p>annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes
</p>
<p>felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben
</p>
<p>megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével
</p>
<p>össze nem férő célra.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
</p>
<p>(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja
</p>
<p>a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai,
</p>
<p>szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a
</p>
<p>felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a
</p>
<p>képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
</p>
<p><i>A szabad felhasználás esetei
</i></p>
<p><b>34. § </b>(1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
</p>
<p>eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
</p>
<p>(2)
59
</p>
<p>Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű
</p>
<p>ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti
</p>
<p>alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra,
</p>
<p>valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél
</p>
<p>által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel
</p>
<p>üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az
</p>
<p>idézést meghaladja.
</p>
<p>(3)
60
</p>
<p>A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és
</p>
<p>terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó
</p>
<p>jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon
</p>
<p>az iskolai célt feltüntetik.
</p>
<p>(4)
61
</p>
<p>A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott
</p>
<p>mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
</p>
<p><b>35. § </b>(1)
62
</p>
<p>Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
</p>
<p>vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai
</p>
<p>eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy
</p>
<p>hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4)
</p>
<p>bekezdés <i>b)–d) </i>pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
</p>
<p>(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással
</p>
<p>vagy írógéppel másolható.
</p>
<p>(3)
63
</p>
<p>Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e –
</p>
<p>, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus
</p>
<p>adathordozóra.
</p>
<p>(4)
64
</p>
<p>Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4)
</p>
<p>bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-,
</p>
<p>illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy
</p>
<p>jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
</p>
<p><i>a) </i>tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
</p>
<p><i>b) </i>nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás
</p>
<p>céljára készül,
</p>
<p><i>c) </i>megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra
</p>
<p>készül, vagy
</p>
<p><i>d) </i>külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
</p>
<p>(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás
</p>
<p>céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási
</p>
<p>vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(6)
65
</p>
<p>Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső – a felhasználásra irányuló műszaki
</p>
<p>folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli –
</p>
<p>időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
</p>
<p><i>a) </i>az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
</p>
<p><i>b) </i>a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
</p>
<p>felhasználását.
</p>
<p>(7)
66
</p>
<p>Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a
</p>
<p>rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a
</p>
<p>sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés
</p>
<p>elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve
</p>
<p>törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a – külön törvényben meghatározott –
</p>
<p>rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő
</p>
<p>kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
</p>
<p>(8)
67
</p>
<p>Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási
</p>
<p>esetek nem érintik a 20–22. §-okban foglaltak alkalmazását.
</p>
<p><b>36. § </b>(1)
68
</p>
<p>Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai
</p>
<p>beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók.
</p>
<p>Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez
</p>
<p>lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye
</p>
<p>szükséges.
</p>
<p>(2)
69
</p>
<p>Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról
</p>
<p>megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők,
</p>
<p>nyilvánossághoz közvetíthetők – ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé
</p>
<p>tételt [26. § (8) bek.] is –, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó
</p>
<p>nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni.
</p>
<p>(3)
70
</p>
<p>Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti,
</p>
<p>építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon
</p>
<p>felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
</p>
<p>(4)
71
</p>
<p>A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban
</p>
<p>való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
</p>
<p>(5)
72
</p>
<p>Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő
</p>
<p>visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az
</p>
<p>esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben,
</p>
<p>amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál.
</p>
<p>Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3)
</p>
<p>bekezdését kell alkalmazni.
</p>
<p><b>37. §
73
</b></p>
<p>Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által
</p>
<p>indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a
</p>
<p>szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
</p>
<p><b>38. § </b>(1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
</p>
<p>szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
</p>
<p>esetekben:
</p>
<p><i>a) </i>színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy
</p>
<p>jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
</p>
<p><i>b) </i>iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
</p>
<p><i>c) </i>szociális és időskori gondozás keretében,
</p>
<p><i>d)
74
</i></p>
<p><i>e)
75
</i></p>
<p>vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
</p>
<p><i>f) </i>magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(1a)
76
</p>
<p>Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
</p>
<p>szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
</p>
<p>(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó
</p>
<p>(pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az
</p>
<p>üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.
</p>
<p>Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés
</p>
<p>alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt
</p>
<p>költségeket meghaladó térítés is.
</p>
<p>(3)
77
</p>
<p>(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő
</p>
<p>jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett
</p>
<p>összejövetel is.
</p>
<p>(5)
78
</p>
<p>A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános
</p>
<p>szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
</p>
<p>intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-,
</p>
<p>illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények
</p>
<p>helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos
</p>
<p>kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon
</p>
<p>megjeleníthetők, és ennek érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és
</p>
<p>feltételekkel – a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a
</p>
<p>nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p><b>39. §
79
</b></p>
<p>Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe
</p>
<p>adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel
</p>
<p>működtetett adatbázisra.
</p>
<p><b>40. §
80
</b></p>
<p>A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok – a könyvtárközi
</p>
<p>kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem terjeszthetők a szerző
</p>
<p>engedélye nélkül.
</p>
<p><b>41. § </b>(1)
81
</p>
<p>A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
</p>
<p>kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek
</p>
<p>kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
</p>
<p>(2)
82
</p>
<p>Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára,
</p>
<p>a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
</p>
<p>(3)
83
</p>
<p>Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési
</p>
<p>képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő
</p>
<p>módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy
</p>
<p>jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>IV/A. FEJEZET
84
</p>
<p><i>ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA
</i></p>
<p><b><i>Általános szabályok
</i></b></p>
<p><b>41/A. § </b>(1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
</p>
<p>alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy
</p>
<p>ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható
</p>
<p>gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
</p>
<p>szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –
</p>
<p>meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
</p>
<p>(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy
</p>
<p>teljesítményt először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
</p>
<p>(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos
</p>
<p>jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban
</p>
<p>kell elvégezni.
</p>
<p>(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország
</p>
<p>területén kell elvégezni.
</p>
<p>(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges
</p>
<p>információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen
</p>
<p>információforrást is igénybe véve kell elvégezni.
</p>
<p>(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és
</p>
<p>ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
</p>
<p>(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –
</p>
<p>bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást
</p>
<p>illetően gyakorolhatja jogait.
</p>
<p>(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása
</p>
<p>közös jogkezelésbe tartozik.
</p>
<p><b><i>Árva mű felhasználásának engedélyezése
</i></b></p>
<p><b>41/B. § </b>(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a
</p>
<p>felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva
</p>
<p>mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére
</p>
<p>terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű
</p>
<p>átdolgozására (29. §) nem jogosít.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének
</p>
<p>ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy
</p>
<p>jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell
</p>
<p>helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
</p>
<p>(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt
</p>
<p>ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a
</p>
<p>jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal
</p>
<p>visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
</p>
<p>válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de
</p>
<p>legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig
</p>
<p>folytatható.
</p>
<p>(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a
</p>
<p>jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket
</p>
<p>tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye
</p>
<p>vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
</p>
<p>(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról
</p>
<p>szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt
</p>
<p>megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe
</p>
<p>helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet
</p>
<p>hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban
</p>
<p>részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére
</p>
<p>fordítja.
</p>
<p>(6) Ha a jogosult a (3)–(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a
</p>
<p>szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
</p>
<p>(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
</p>
<p>(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és
</p>
<p>a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>41/C. § </b>(1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági
</p>
<p>eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell
</p>
<p>alkalmazni:
</p>
<p><i>a) </i>nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
</p>
<p>törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból
</p>
<p>vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;
</p>
<p><i>b) </i>a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
</p>
<p>vizsgálja;
</p>
<p><i>c) </i>nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
</p>
<p>törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a
</p>
<p>végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
</p>
<p><i>d) </i>a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
</p>
<p>eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal
</p>
<p>határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás
</p>
<p>általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a
</p>
<p>41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
</p>
<p><i>e) </i>nincs helye közmeghallgatásnak;
</p>
<p><i>f) </i>az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus
</p>
<p>úton írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
</p>
<p>(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
</p>
<p>megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
</p>
<p>határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
</p>
<p><b>41/D. § </b>(1) A 41/C. § (1) bekezdés <i>d) </i>pontja szerinti nemperes eljárás megindítására
</p>
<p>irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell
</p>
<p>benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével
</p>
<p>– tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
</p>
<p>(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli
</p>
<p>nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül
</p>
<p>továbbítja a bírósághoz.
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
</p>
<p>megfelelően irányadók.
</p>
<p>(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
</p>
<p>tárgyában a bíróság határoz.
</p>
<p>(5) A 41/C. § (1) bekezdés <i>d) </i>pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról
</p>
<p>szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás
</p>
<p>sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
</p>
<p>(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános
</p>
<p>szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján
</p>
<p>kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés
</p>
<p>kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék
</p>
<p>hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
</p>
<p>(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken
</p>
<p>kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
</p>
<p><i>a) </i>a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
</p>
<p><i>b) </i>az <i>a) </i>pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a
</p>
<p>bírák kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
</p>
<p>(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
</p>
<p>(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene
</p>
<p>kell megindítani.
</p>
<p>(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek
</p>
<p>előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
</p>
<p>alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
</p>
<p>(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatot
</p>
<p>tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
</p>
<p>(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat
</p>
<p>határozatot, azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
</p>
<p>(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét
</p>
<p>látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
</p>
<p>(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
</p>
<p>(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság
</p>
<p>– az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés
</p>
<p>megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új
</p>
<p>eljárásra kötelezi.
</p>
<p>(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a
</p>
<p>bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás
</p>
<p>folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
</p>
<p><b>41/E. § </b>(1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási
</p>
<p>engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített
</p>
<p>elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
</p>
<p>megérkezéséről a Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló
</p>
<p>kormányrendeletben meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó
</p>
<p>automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
</p>
<p>(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
</p>
<p>megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton
</p>
<p>történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
</p>
<p>(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
</p>
<p>érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
</p>
<p>tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét
</p>
<p>állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
</p>
<p>(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
</p>
<p>visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
</p>
<p>vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
</p>
<p><b><i>Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása</i></b></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>41/F. § </b>(1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
</p>
<p>médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett
</p>
<p>intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata
</p>
<p>teljesítése érdekében
</p>
<p><i>a) </i>a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság
</p>
<p>tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
</p>
<p><i>b) </i>digitalizálás, az <i>a) </i>pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés
</p>
<p>vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
</p>
<p><i>a) </i>irodalmi művekre,
</p>
<p><i>b) </i>filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
</p>
<p><i>c) </i>hangfelvételekre, valamint
</p>
<p><i>d) </i>a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-
</p>
<p>ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más
</p>
<p>audiovizuális művekre
</p>
<p>kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –
</p>
<p>kiadás hiányában – sugároztak.
</p>
<p>(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt
</p>
<p>elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem
</p>
<p>sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha
</p>
<p>alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)–(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
</p>
<p>hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p><b>41/G. § </b>(1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett
</p>
<p>jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
</p>
<p><i>a) </i>a jogosultkutatás eredményét,
</p>
<p><i>b) </i>a felhasználással kapcsolatos adatokat,
</p>
<p><i>c) </i>az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
</p>
<p><i>d) </i>a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
</p>
<p>(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci
</p>
<p>Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online
</p>
<p>nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
</p>
<p>(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás
</p>
<p>megkezdésének feltétele.
</p>
<p><b>41/H. § </b>(1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes
</p>
<p>megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai
</p>
<p>parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy
</p>
<p>hangfelvétel Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében
</p>
<p>meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény
</p>
<p>jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye
</p>
<p>vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban
</p>
<p>szereplő árva műnek több jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni
</p>
<p>kell.
</p>
<p>(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a
</p>
<p>41/G. § (1) bekezdés <i>b)–d) </i>pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
</p>
<p><b>41/I. § </b>(1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a
</p>
<p>kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján
</p>
<p>folytathatja.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő
</p>
<p>díjazást követelhet.
</p>
<p><b>41/J. § </b>A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben
</p>
<p>elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei
</p>
<p>fedezésére fordíthatja.
</p>
<p><b>41/K. § </b>Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos
</p>
<p>részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p>V. Fejezet
</p>
<p><i>A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK
</i></p>
<p><i>A felhasználási szerződések általános szabályai
</i></p>
<p><b>42. § </b>(1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására,
</p>
<p>a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
</p>
<p>(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási
</p>
<p>szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más
</p>
<p>jogszabály az eltérést nem tiltja.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző
</p>
<p>számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
</p>
<p><b>43. § </b>(1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
</p>
<p>Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
</p>
<p>további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
</p>
<p>felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
</p>
<p>(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem
</p>
<p>kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem
</p>
<p>kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
</p>
<p>(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási
</p>
<p>módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
</p>
<p>(4)
85
</p>
<p>Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély
</p>
<p>Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló
</p>
<p>művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
</p>
<p>(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély
</p>
<p>vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a
</p>
<p>szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
</p>
<p>mértékre korlátozódik.
</p>
<p><b>44. § </b>(1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző
</p>
<p>meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
</p>
<p>(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási
</p>
<p>engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően
</p>
<p>kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási
</p>
<p>módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását
</p>
<p>hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
</p>
<p><b>45. § </b>(1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell
</p>
<p>foglalni.
</p>
<p>(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő
</p>
<p>közzétételre kötött szerződés esetén.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(3)
86
</p>
<p>Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést
</p>
<p>maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a
</p>
<p>műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
</p>
<p><b>46. § </b>(1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve
</p>
<p>csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a
</p>
<p>szerző kifejezetten megengedte.
</p>
<p>(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy
</p>
<p>szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további
</p>
<p>felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll
</p>
<p>át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés
</p>
<p>teljesítéséért.
</p>
<p><b>47. § </b>(1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű
</p>
<p>átdolgozására.
</p>
<p>(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
</p>
<p>jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel
</p>
<p>vagy elektronikus adathordozóra másolja.
</p>
<p>(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
</p>
<p>jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
</p>
<p>(4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött
</p>
<p>műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba
</p>
<p>hozatal céljából történő behozatalára.
</p>
<p><b>48. § </b>A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a
</p>
<p>felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos
</p>
<p>részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti
</p>
<p>igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően
</p>
<p>naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
</p>
<p><b>49. § </b>(1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű
</p>
<p>elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni.
</p>
<p>Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.
</p>
<p>Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet
</p>
<p>elfogadottnak kell tekinteni.
</p>
<p>(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült
</p>
<p>művet indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – a szerzőnek kijavítás végett
</p>
<p>ismételten is visszaadni.
</p>
<p>(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
</p>
<p>felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
</p>
<p>(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás
</p>
<p>illeti meg.
</p>
<p><b>50. § </b>Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen
</p>
<p>vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani.
</p>
<p>Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a
</p>
<p>változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
</p>
<p><b>51. § </b>(1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést,
</p>
<p>ha
</p>
<p><i>a) </i>a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy –
</p>
<p>ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
</p>
<p><i>b) </i>a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának
</p>
<p>megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték,
</p>
<p>a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől
</p>
<p>számított két év eltelte után gyakorolhatja.
</p>
<p>(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a
</p>
<p>felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat
</p>
<p>le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását
</p>
<p>követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
</p>
<p>(5) Felmondás helyett a szerző – a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett
</p>
<p>– megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
</p>
<p><b>52. § </b>(1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy
</p>
<p>a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
</p>
<p>számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra
</p>
<p>felmondhatja a szerződést.
</p>
<p>(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
</p>
<p><b>53. § </b>(1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
</p>
<p>engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból
</p>
<p>megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
</p>
<p>(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat
</p>
<p>időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő
</p>
<p>felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához
</p>
<p>vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
</p>
<p>(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p><b>54. § </b>A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
</p>
<p>elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor
</p>
<p>is, ha a védelmi idő eltelt.
</p>
<p><b>55. §
87
</b></p>
<p>(1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
</p>
<p>kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)–(3)
</p>
<p>bekezdésben foglalt eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az
</p>
<p>előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
</p>
<p>(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a
</p>
<p>nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a
</p>
<p>hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel
</p>
<p>többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a
</p>
<p>hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság
</p>
<p>számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
</p>
<p>választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a
</p>
<p>hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
</p>
<p>(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a
</p>
<p>hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról
</p>
<p>szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét
</p>
<p>felhasználási cselekményt.
</p>
<p>(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
</p>
<p><i>Kiadói szerződés</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>56. § </b>(1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére
</p>
<p>bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek
</p>
<p>díjat fizetni.
</p>
<p>(2) A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés
</p>
<p>alapján gyakorolható kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok
</p>
<p>számára készült művek kivételével – kizárólagos.
</p>
<p><b>57. § </b>(1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
</p>
<p>(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal)
</p>
<p>adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja
</p>
<p>meg.
</p>
<p><i>88
</i></p>
<p><b>57/A–57/C. §
89
</b></p>
<p><b>57/D. §
90
</b></p>
<p>MÁSODIK RÉSZ
</p>
<p>EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
</p>
<p>VI. Fejezet
</p>
<p><i>A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)
</i></p>
<p><b>58. § </b>(1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó
</p>
<p>felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
</p>
<p>matematikai műveletre is.
</p>
<p>(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti
</p>
<p>programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
</p>
<p>(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
</p>
<p>(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §
</p>
<p>(3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
</p>
<p><b>59. § </b>(1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a
</p>
<p>többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
</p>
<p>módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének többszörözésére
</p>
<p>annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző
</p>
<p>személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
</p>
<p>(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági
</p>
<p>másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
</p>
<p>(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül
</p>
<p>is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert
</p>
<p>annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során
</p>
<p>abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet
</p>
<p>megismerje.
</p>
<p><b>60. § </b>(1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy
</p>
<p>fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel
</p>
<p>való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
</p>
<p><i>a) </i>e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
</p>
<p>felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
</p>
<p><i>b) </i>az együttes működtetéshez szükséges információ az <i>a) </i>pontban említett személyek
</p>
<p>számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>c) </i>e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az
</p>
<p>együttes működtetés biztosításához szükségesek.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
</p>
<p><i>a) </i>nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen
</p>
<p>kívüli célra;
</p>
<p><i>b) </i>mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
</p>
<p>működtetés ezt szükségessé teszi;
</p>
<p><i>c) </i>nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver
</p>
<p>kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog
</p>
<p>megsértésével járó bármely más cselekményhez.
</p>
<p>(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését
</p>
<p>értelemszerűen alkalmazni kell.
</p>
<p>(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. §
</p>
<p>(1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
</p>
<p>(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver
</p>
<p>műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
</p>
<p>VII. Fejezet
</p>
<p><i>ADATBÁZIS
91
</i></p>
<p><b>60/A. §
92
</b></p>
<p>(1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb
</p>
<p>tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek
</p>
<p>tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg
</p>
<p>hozzá lehet férni.
</p>
<p>(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis
</p>
<p>működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
</p>
<p>(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai
</p>
<p>eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
</p>
<p>szoftverre.
</p>
<p><b>61. § </b>(1)
93
</p>
<p>Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő
</p>
<p>adatbázis.
</p>
<p>(2)
94
</p>
<p>Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
</p>
<p>(3)
95
</p>
<p>A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a
</p>
<p>30. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
</p>
<p><b>62. § </b>(1)
96
</p>
<p>Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a – gyűjteményes műnek
</p>
<p>minősülő – adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való
</p>
<p>hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges
</p>
<p>cselekményeket elvégezze.
</p>
<p>(2)
97
</p>
<p>Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)
</p>
<p>bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését
</p>
<p>értelemszerűen alkalmazni kell.
</p>
<p>(4)
98
</p>
<p>Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2)
</p>
<p>bekezdésben foglaltaktól.
</p>
<p>(5)
99
</p>
<p>Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az
</p>
<p>adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
</p>
<p>VIII. Fejezet
</p>
<p><i>A REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>63. § </b>(1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra
</p>
<p>átruházhatók.
</p>
<p>(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges
</p>
<p>kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a
</p>
<p>reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
</p>
<p>(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
</p>
<p>(4)
100
</p>
<p>Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző
</p>
<p>és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet – kizárólag az (1)–(3) bekezdésben
</p>
<p>foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából – reklámozás
</p>
<p>céljára megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben
</p>
<p>csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
</p>
<p>IX. Fejezet
</p>
<p><i>FILMALKOTÁSOK ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK
</i></p>
<p><i>Általános szabályok
</i></p>
<p><b>64. § </b>(1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek
</p>
<p>hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt
</p>
<p>milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre
</p>
<p>készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és
</p>
<p>az ismeretterjesztő film.
</p>
<p>(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film
</p>
<p>rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak
</p>
<p>hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben
</p>
<p>biztosított jogait.
</p>
<p>(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy
</p>
<p>vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében
</p>
<p>kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
</p>
<p>feltételeiről.
</p>
<p><b>65. § </b>(1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító
</p>
<p>ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
</p>
<p>egyoldalúan.
</p>
<p>(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
</p>
<p>bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
</p>
<p>(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor – a szerzők közötti eltérő
</p>
<p>megállapodás hiányában – a rendező képviseli a többi szerzőt.
</p>
<p>(4) Az előállító – az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével – a szerzők
</p>
<p>személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
</p>
<p>(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség
</p>
<p>teljesítéseként megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
</p>
<p><i>A megfilmesítési szerződés
</i></p>
<p><b>66. § </b>(1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési
</p>
<p>szerződés) alapján a szerző – kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét –
</p>
<p>ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a
</p>
<p>felhasználás engedélyezésére való jogot.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2)
101
</p>
<p>A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-
</p>
<p>ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
</p>
<p>(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A
</p>
<p>felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
</p>
<p>megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
</p>
<p>(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más – akár belföldi, akár külföldi –
</p>
<p>természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
</p>
<p>(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó
</p>
<p>bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
</p>
<p>(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi
</p>
<p>meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a
</p>
<p>szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
</p>
<p>megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
</p>
<p>(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító
</p>
<p>köteles a mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a
</p>
<p>művet elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a
</p>
<p>kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől
</p>
<p>számított három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű
</p>
<p>elfogadására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet
</p>
<p>elfogadottnak kell tekinteni.
</p>
<p>(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az
</p>
<p>előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a
</p>
<p>rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a
</p>
<p>szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
</p>
<p>X. Fejezet
</p>
<p><i>KÉPZŐMŰVÉSZETI, FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI
</i></p>
<p><i>TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI
</i></p>
<p><i>Személyhez fűződő jogok
</i></p>
<p><b>67. § </b>(1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a
</p>
<p>műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása,
</p>
<p>amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
</p>
<p>(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a
</p>
<p>nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos,
</p>
<p>illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy
</p>
<p>aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
</p>
<p>(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott
</p>
<p>képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
</p>
<p>létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás,
</p>
<p>illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell
</p>
<p>jelölni a szerzőt.
</p>
<p>(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az
</p>
<p>eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
</p>
<p>(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és
</p>
<p>iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
</p>
<p>(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról
</p>
<p>felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>A szabad felhasználás esetei
</i></p>
<p><b>68. § </b>(1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti,
</p>
<p>építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül
</p>
<p>elkészíthető és felhasználható.
</p>
<p>(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]
</p>
<p>képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a
</p>
<p>fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
</p>
<p><i>A kiállítás joga
</i></p>
<p><b>69. § </b>(1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
</p>
<p>tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző
</p>
<p>rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
</p>
<p>(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a
</p>
<p>szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a
</p>
<p>szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
</p>
<p>(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
</p>
<p><i>A követő jog
</i></p>
<p><b>70. §
102
</b></p>
<p>(1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő
</p>
<p>visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás
</p>
<p>tulajdonjogának első – a szerző részéről történő – átruházását követően kell alkalmazni. E
</p>
<p>díjazásról nem lehet lemondani.
</p>
<p>(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs,
</p>
<p>festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl.
</p>
<p>falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző
</p>
<p>készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha
</p>
<p>korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal,
</p>
<p>a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt
</p>
<p>ilyen másolatnak kell tekinteni.
</p>
<p>(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
</p>
<p>vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
</p>
<p>(4)
103
</p>
<p>A szerzői díj mértéke a műalkotás – adót és más köztartozást nem tartalmazó –
</p>
<p>pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
</p>
<p><i>a)
104
</i></p>
<p>4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó
</p>
<p>részében;
</p>
<p><i>b) </i>3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
</p>
<p>részében;
</p>
<p><i>c) </i>1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
</p>
<p>részében;
</p>
<p><i>d) </i>0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg
</p>
<p>közötti részében;
</p>
<p><i>e) </i>0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
</p>
<p>(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
</p>
<p>(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha
</p>
<p>az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg
</p>
<p>az 5000 forintot.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti
</p>
<p>naptári negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
</p>
<p>(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás
</p>
<p>tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve,
</p>
<p>hogy a muzeális intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
</p>
<p>közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra
</p>
<p>vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
</p>
<p>eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj
</p>
<p>megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a
</p>
<p>műkereskedők közül – ha eltérően nem állapodnak meg – az eladót terheli. Ha az ügyletben
</p>
<p>közreműködő műkereskedők közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő
</p>
<p>megállapodás hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli.
</p>
<p>(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
</p>
<p>köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és
</p>
<p>iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A
</p>
<p>szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,
</p>
<p>valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a
</p>
<p>hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
</p>
<p>(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott
</p>
<p>átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak
</p>
<p>az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
</p>
<p>(12) Az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
</p>
<p><i>a) </i>arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely
</p>
<p>tagállamának állampolgára, továbbá
</p>
<p><i>b) </i>az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a
</p>
<p>szerző, illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő
</p>
<p>jogot az illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és
</p>
<p>jogutódjaik számára, vagy
</p>
<p><i>c)
105
</i></p>
<p>arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség
</p>
<p>egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
</p>
<p>(13)
106
</p>
<p>A (12) bekezdés <i>b) </i>pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter
</p>
<p>nyilatkozata irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001.
</p>
<p>szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó
</p>
<p>műalkotás esetében az igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett
</p>
<p>lista figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot.
</p>
<p><i>Egyéb rendelkezések
</i></p>
<p><b>71. § </b>Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás
</p>
<p>tekintetében:
</p>
<p><i>a) </i>jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név
</p>
<p>feltüntetéséhez való jogot;
</p>
<p><i>b) </i>a felhasználót megilleti – a szerződésben meghatározott körben – a kizárólagos
</p>
<p>felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell
</p>
<p>hallgatni;
</p>
<p><i>c) </i>a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten
</p>
<p>vagy anélkül használja fel.
</p>
<p><b>72. § </b>Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt
</p>
<p>személy beleegyezése is szükséges.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>HARMADIK RÉSZ
</p>
<p>A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK
107
</p>
<p>XI. Fejezet
</p>
<p><i>A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME
</i></p>
<p><i>Az előadóművészek védelme
</i></p>
<p><b>73. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
</p>
<p>ahhoz, hogy
</p>
<p><i>a) </i>rögzítetlen előadását rögzítsék;
</p>
<p><i>b) </i>rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve,
</p>
<p>ha az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már
</p>
<p>maga is sugárzott előadás;
</p>
<p><i>c) </i>rögzített előadását többszörözzék;
</p>
<p><i>d) </i>rögzített előadását terjesszék;
</p>
<p><i>e) </i>rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
</p>
<p>nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
</p>
<p>egyénileg választhassák meg.
</p>
<p>(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett
</p>
<p>jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
</p>
<p>(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a
</p>
<p>hozzájárulással – ellenkező kikötés hiányában – a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át
</p>
<p>az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az
</p>
<p>előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az
</p>
<p>előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>74. § </b>(1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért – ha e
</p>
<p>törvény másként nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
</p>
<p>(2)
108
</p>
<p>Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült
</p>
<p>rögzítésének [26. § (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének <i>e) </i>pontjában
</p>
<p>meghatározott jog gyakorlására a 27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek,
</p>
<p>illetve közös jogkezelő szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni kell.
109
</p>
<p><b>74/A. §
110
</b></p>
<p>(1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött
</p>
<p>szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész
</p>
<p>a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba
</p>
<p>hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő
</p>
<p>év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év
</p>
<p>vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás
</p>
<p>tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
</p>
<p>(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az
</p>
<p>ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett
</p>
<p>hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1)
</p>
<p>bekezdés <i>c) </i>pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő
</p>
<p>összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő
</p>
<p>díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához
</p>
<p>szükséges tájékoztatást megadni.
</p>
<p>(3)
111
</p>
<p>Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés
</p>
<p>alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy – ha
</p>
<p>erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy
</p>
<p>szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
</p>
<p><b>75. § </b>(1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt
</p>
<p>megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét – a felhasználás jellegétől függően, ahhoz
</p>
<p>igazodó módon – feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes,
</p>
<p>valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
</p>
<p>(2)
112
</p>
<p>Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,
</p>
<p>megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan
</p>
<p>visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
</p>
<p><i>A hangfelvételek előállítóinak védelme
</i></p>
<p><b>76. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása
</p>
<p>szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
</p>
<p><i>a) </i>többszörözzék;
113
</p>
<p><i>b) </i>terjesszék;
</p>
<p><i>c) </i>vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
</p>
<p>számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
</p>
<p>választhassák meg.
114
</p>
<p>(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény
</p>
<p>másképp nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
</p>
<p><b>77. § </b>(1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a
</p>
<p>sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
</p>
<p>védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat
</p>
<p>kell fizetnie, amely – a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában – fele-fele arányban
</p>
<p>illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
115
</p>
<p>(2)
116
</p>
<p>Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi
</p>
<p>célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének <i>e) </i>pontjában és a 76. § (1)
</p>
<p>bekezdésének <i>c) </i>pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság
</p>
<p>számára. Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének <i>b) </i>pontjában foglalt rendelkezés
</p>
<p>alkalmazásában nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében
</p>
<p>szabályozott felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá
</p>
<p>nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő
</p>
<p>hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. <i>b) </i>pont] is.
</p>
<p>(3)
117
</p>
<p>A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
</p>
<p>csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>78. § </b>(1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe
</p>
<p>adásához, bérbeadásához – a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül – a
</p>
<p>hangfelvétel előállítójának, valamint – előadás hangfelvétele esetében – az előadóművésznek
</p>
<p>a hozzájárulása is szükséges.
</p>
<p>(2)
118
</p>
<p>Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak –
</p>
<p>eltérő megállapodásuk hiányában – egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az
</p>
<p>előadóművészek díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
</p>
<p>csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>78/A. §
119
</b></p>
<p>Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-
</p>
<p>előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)–(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-
</p>
<p>előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>79. § </b>A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain
</p>
<p>feltüntessék.
</p>
<p><i>A rádió- és televízió-szervezetek védelme
</i></p>
<p><b>80. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet
</p>
<p>hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
</p>
<p><i>a) </i>más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
</p>
<p>közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
</p>
<p><i>b) </i>rögzítsék;
</p>
<p><i>c) </i>rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés
</p>
<p>a 83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. §
</p>
<p>(2) bekezdése vonatkozik;
</p>
<p><i>d)
120
</i></p>
<p>vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
</p>
<p>számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
</p>
<p>választhassák meg.
</p>
<p>(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges
</p>
<p>ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj
</p>
<p>ellenében hozzáférhető a közönség számára.
</p>
<p>(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem
</p>
<p>rendelkezik – díjazás jár.
</p>
<p>(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.]
</p>
<p>esetén az (1)–(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>81. § </b>A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a
</p>
<p>saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét
</p>
<p>feltüntessék.
</p>
<p><i>A filmek előállítóinak védelme
</i></p>
<p><b>82. § </b>(1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
</p>
<p><i>a) </i>többszörözzék;
</p>
<p><i>b) </i>terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
</p>
<p><i>c) </i>vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság
</p>
<p>számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
</p>
<p>választhassák meg.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik –
</p>
<p>díjazás jár.
</p>
<p>(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
</p>
<p><i>A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
</i></p>
<p><b>83. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
</p>
<p>tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
</p>
<p>(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,
</p>
<p>amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja
</p>
<p>meg a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a
</p>
<p>felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4) és (5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos
</p>
<p>mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
</p>
<p><i>A védelmi idő</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>84. §
121
</b></p>
<p>(1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt
</p>
<p>eltérésekkel – a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
</p>
<p><i>a) </i>a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven
</p>
<p>évig;
</p>
<p><i>b) </i>a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év
</p>
<p>első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
</p>
<p><i>c) </i>a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
</p>
<p>első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
</p>
<p><i>d) </i>a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától
</p>
<p>számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven
</p>
<p>évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
</p>
<p><i>e) </i>a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
</p>
<p>sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
</p>
<p><i>f) </i>a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a
</p>
<p>film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták
</p>
<p>forgalomba a filmet.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés <i>b) </i>és <i>f) </i>pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot,
</p>
<p>valamint <i>c) </i>pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz
</p>
<p>történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől
</p>
<p>számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor
</p>
<p>került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek
</p>
<p>esetében [(1) bekezdés <i>d) </i>pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz
</p>
<p>történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől
</p>
<p>számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
</p>
<p>XI/A. Fejezet
122
</p>
<p><i>AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME
</i></p>
<p><b>84/A. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának
</p>
<p>hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
</p>
<p><i>a) </i>másolat készítése útján [18. § (1) bek. <i>b) </i>pont] többszörözzék (a továbbiakban:
</p>
<p>kimásolás);
</p>
<p><i>b) </i>a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével
</p>
<p>vagy – a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon – a nyilvánossághoz való közvetítéssel
</p>
<p>(a továbbiakban: újrahasznosítás).
123
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés <i>b) </i>pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell
</p>
<p>érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba
</p>
<p>hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5)
</p>
<p>bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
</p>
<p>(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem
</p>
<p>másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem,
</p>
<p>ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis
</p>
<p>előállítójának jogos érdekeit.
</p>
<p>(4) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem
</p>
<p>rendelkezik – díjazás jár.
124</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha
</p>
<p>az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást
</p>
<p>igényelt.
</p>
<p>(6) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
</p>
<p>személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik
</p>
<p>meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
</p>
<p>gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
</p>
<p>(7) Az adatbázis előállítóját az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül
</p>
<p>illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E
</p>
<p>jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem
</p>
<p>részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi – vagy bármilyen más jogi – védelemben.
</p>
<p>(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek
</p>
<p>szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
</p>
<p>(9)
125
</p>
<p>Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
</p>
<p>védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
</p>
<p><i>a) </i>az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
</p>
<p>tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
</p>
<p><i>b) </i>olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet
</p>
<p>az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek
</p>
<p>nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye
</p>
<p>vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
</p>
<p>(10)
126
</p>
<p>A (9) bekezdés <i>b) </i>pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott
</p>
<p>védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
</p>
<p>gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai
</p>
<p>Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik
</p>
<p>valamelyik tagállam gazdaságához.
</p>
<p><b>84/B. § </b>(1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a
</p>
<p>nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
</p>
<p>jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
</p>
<p>(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)
</p>
<p>bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan
</p>
<p>cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
</p>
<p>károsítják az előállító jogos érdekeit.
</p>
<p>(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett
</p>
<p>egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó
</p>
<p>szomszédos jogokat.
</p>
<p>(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)–(4) bekezdésben
</p>
<p>foglaltaktól.
</p>
<p><b>84/C. § </b>(1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
</p>
<p>vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
</p>
<p>(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára – a célnak
</p>
<p>megfelelő módon és mértékig – az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az
</p>
<p>adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak
</p>
<p>megfelelő módon és mértékig.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(4) A szabad felhasználásnak az (1)–(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>84/D. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek
</p>
<p>védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított
</p>
<p>tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha
</p>
<p>ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
</p>
<p>(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az
</p>
<p>adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a
</p>
<p>megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis
</p>
<p>tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és
</p>
<p>módosítások halmozódásából is.
</p>
<p><b>84/E. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első
</p>
<p>mondatában foglalt – a díjazás arányos mértékére vonatkozó – rendelkezést az adatbázis
</p>
<p>előállítója esetében is alkalmazni kell.
</p>
<p>(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon – a
</p>
<p>jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető
</p>
<p>jogszabály kivételével – az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
</p>
<p>NEGYEDIK RÉSZ
</p>
<p>KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
</p>
<p>XII. Fejezet
127
</p>
<p><i>A SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS
</i></p>
<p><i>KEZELÉSE
</i></p>
<p><i>Közös jogkezelés
</i></p>
<p><b>85. §
128
</b></p>
<p>Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
</p>
<p>gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a
</p>
<p>jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő
</p>
<p>vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a
</p>
<p>felhasználás engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében
</p>
<p>megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a
</p>
<p>kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára
</p>
<p>másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a
</p>
<p>kapcsolódó jog megsértésével szemben.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés általános szabályai
</i></p>
<p><b>86. §
129
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
</p>
<p>(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
</p>
<p>tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel
</p>
<p>vagy szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében
</p>
<p>nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem
</p>
<p>mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
</p>
<p><b>87. §
130
</b></p>
<p>(1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy
</p>
<p>közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben
</p>
<p>díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából
</p>
<p>érintett valamennyi jogosult – e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös
</p>
<p>jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek
</p>
<p>felhasználására is, az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó
</p>
<p>jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös
</p>
<p>jogkezelés). Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több
</p>
<p>közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, e rendelkezést – azokra a jogosultakra,
</p>
<p>akiket egyikük sem képvisel – a 92/E. § (3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p>(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek
</p>
<p>nyilvántartásba, és azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük
</p>
<p>ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak
</p>
<p>tekintetében, akiket egyik közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről. A megállapodás
</p>
<p>hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3)
</p>
<p>bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Ha nem állapodnak meg addig,
</p>
<p>amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a
</p>
<p>közös jogkezelő szervezetet jelöli ki – az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően –
</p>
<p>kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a bejegyzés feltételeit
</p>
<p>összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E kijelölést a Hivatal a Hivatalos
</p>
<p>Értesítőben közzéteszi, és – szükség esetén – hivatalból megfelelően módosítja a
</p>
<p>nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó adatokat.
</p>
<p>(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy
</p>
<p>kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő
</p>
<p>engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt
</p>
<p>több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi
</p>
<p>hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő
</p>
<p>engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
</p>
<p>(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan
</p>
<p>díjigényének érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös
</p>
<p>jogkezelő szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell
</p>
<p>állapodniuk. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon
</p>
<p>kell tájékoztatást adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő
</p>
<p>alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetet.
</p>
<p>(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
</p>
<p>végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetek nyilvántartása szerint az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos –
</p>
<p>engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben
</p>
<p>jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni
</p>
<p>akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok
</p>
<p>kezelését végző szervezetet említ.
</p>
<p><b>88. §
131
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok
</p>
<p>gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának
</p>
<p>kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
</p>
<p>jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének
</p>
<p>feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá
</p>
<p>szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E
</p>
<p>rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. <i>a) </i>pont]
</p>
<p>alkalmazható.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §)
</p>
<p>kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve
</p>
<p>szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
</p>
<p>kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
</p>
<p>egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
</i></p>
<p><b>89. §
132
</b></p>
<p>(1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek
</p>
<p>közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
</p>
<p><i>a) </i>a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való
</p>
<p>részvétel – és
</p>
<p><i>b) </i>a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
</p>
<p>céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös
</p>
<p>jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve
</p>
<p>jogosultakról.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
</p>
<p><i>a) </i>alapszabályát,
</p>
<p><i>b) </i>szervezeti és működési szabályzatát,
</p>
<p><i>c) </i>tagsági szabályzatát,
</p>
<p><i>d) </i>az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
</p>
<p><i>e) </i>felosztási szabályzatát,
</p>
<p><i>f) </i>éves beszámolóját,
</p>
<p><i>g) </i>tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a
</p>
<p>megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
</p>
<p><i>h)
133
</i></p>
<p>a 20. § (4)–(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4)
</p>
<p>bekezdésében említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét – a (8)
</p>
<p>bekezdésben foglalt kivétellel – csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek
</p>
<p>csökkentésére használhatja fel.
</p>
<p>(5)
134
</p>
<p>A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel
</p>
<p>csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,
</p>
<p>függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más
</p>
<p>célra – a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a
</p>
<p>jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton
</p>
<p>alapuló fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.
</p>
<p>(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges,
</p>
<p>az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
</p>
<p>(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból
</p>
<p>csak a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat
</p>
<p>megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli
</p>
<p>tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között
</p>
<p>felosztani, azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11)
</p>
<p>bekezdés szerint használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb – különösen szociális és
</p>
<p>kulturális – célokra (a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
</p>
<p>(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen
</p>
<p>vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az
</p>
<p>érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az
</p>
<p>adott helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,
</p>
<p>valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára
</p>
<p>helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási
</p>
<p>helye ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell
</p>
<p>felosztás céljára átadni vagy – erről szóló képviseleti szerződés alapján – külföldi közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem
</p>
<p>használható fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
</p>
<p>(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a
</p>
<p>felosztható jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel
</p>
<p>összhangban.
</p>
<p>(11)
135
</p>
<p>A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a
</p>
<p>legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a
</p>
<p>felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika)
</p>
<p>összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a
</p>
<p>jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében
</p>
<p>kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló
</p>
<p>rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben
</p>
<p>meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA
</p>
<p>számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a
</p>
<p>támogatási politika figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott bevételeit. A közös jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott – a tárgyévet megelőző – bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt
</p>
<p>hányadát az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
</p>
<p>(11a)
136
</p>
<p>A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak
</p>
<p>érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat
</p>
<p>megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra
</p>
<p>az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az
</p>
<p>átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra
</p>
<p>használja fel a 20. § (4)–(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok
</p>
<p>javára.
</p>
<p>(11b)
137
</p>
<p>A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti,
</p>
<p>ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére
</p>
<p>is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi
</p>
<p>hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes – a (11a)
</p>
<p>bekezdés szerint átadott összeggel nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.
</p>
<p>(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb
</p>
<p>közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek
</p>
<p>működéséről és támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
</p>
<p>(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló
</p>
<p>törvény szerinti éves – nem egyszerűsített – beszámoló készítésére köteles; beszámolóját</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredmény-
</p>
<p>kimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni
</p>
<p>az adott üzleti évben:
</p>
<p><i>a) </i>felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként
</p>
<p>és vagyoni jogonként,
</p>
<p><i>b) </i>levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni
</p>
<p>jogonként és jogcímenként,
</p>
<p><i>c) </i>a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek
</p>
<p>vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
</p>
<p><i>d) </i>a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő
</p>
<p>felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét
</p>
<p>és egyéb lényeges feltételeit,
</p>
<p><i>e) </i>szerzett tagdíjbevételeit,
</p>
<p><i>f) </i>kapott támogatásait.
</p>
<p><i>Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
</i></p>
<p><b>90. §
138
</b></p>
<p>(1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó
</p>
<p>jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
</p>
<p><i>a) </i>a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
</p>
<p><i>b) </i>a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,
</p>
<p>feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
</p>
<p><i>c) </i>a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
</p>
<p><i>d) </i>a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló
</p>
<p>kormányrendeletben meghatározott egyéb – a közös jogkezelés céljainak megvalósításához
</p>
<p>szükséges – adatokat.
</p>
<p>(3)
139
</p>
<p>Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés <i>b)–c) </i>pontja szerinti adatok
</p>
<p>tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a
</p>
<p>honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt
</p>
<p>adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében –
</p>
<p>hitelesített kivonatot kérhet.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít
</p>
<p>a közös jogkezelő szervezet
</p>
<p><i>a) </i>alapszabályához,
</p>
<p><i>b) </i>szervezeti és működési szabályzatához,
</p>
<p><i>c) </i>tagsági szabályzatához,
</p>
<p><i>d) </i>által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
</p>
<p><i>e) </i>felosztási szabályzatához,
</p>
<p><i>f) </i>éves beszámolójához,
</p>
<p><i>g)
140
</i></p>
<p>azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)–(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,
</p>
<p>valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
</i></p>
<p><b>91. §
141
</b></p>
<p>(1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
</p>
<p>(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
</p>
<p>kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>a) </i>irodalmi és zenei művek,
</p>
<p><i>b) </i>egyéb alkotóművészeti alkotások,
</p>
<p><i>c) </i>filmalkotások,
</p>
<p><i>d) </i>előadóművészi teljesítmények,
</p>
<p><i>e) </i>hangfelvételek,
</p>
<p><i>f) </i>filmelőállítói teljesítmények.
</p>
<p>(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának
</p>
<p>fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)
</p>
<p>bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
</p>
<p>vehető.
</p>
<p>(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó
</p>
<p>adatokat a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja,
</p>
<p>ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk
</p>
<p>végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
</p>
<p><b>92. §
142
</b></p>
<p>(1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
</p>
<p><i>a) </i>amelyhez valamennyi érintett jogosult – megbízást adva az egyesületnek a közös
</p>
<p>jogkezelésre – csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
</p>
<p><i>b) </i>amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét
</p>
<p>képviseli azáltal, hogy
</p>
<p><i>ba) </i>e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
</p>
<p><i>bb) </i>e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
</p>
<p><i>bc) </i>az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
</p>
<p>szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
</p>
<p>szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
</p>
<p><i>c) </i>amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős
</p>
<p>részét is képviseli a <i>ba)–bb) </i>alpontjainak megfelelően;
</p>
<p><i>d) </i>amely – munkavállalói révén – rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
</p>
<p>kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
</p>
<p><i>e) </i>amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
</p>
<p><i>f) </i>amelynek alapszabálya
</p>
<p><i>fa) </i>a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
</p>
<p><i>fb) </i>rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények
</p>
<p>teljesítéséről,
</p>
<p><i>fc) </i>legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül
</p>
<p>választott testületet határozza meg,
</p>
<p><i>fd) </i>rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil
</p>
<p>szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön
</p>
<p>kívül a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is
</p>
<p>tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves
</p>
<p>költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
</p>
<p>(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét
</p>
<p>képviseli-e, illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb
</p>
<p>részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási
</p>
<p>arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
</p>
<p>(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell
</p>
<p>tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe
</p>
<p>tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások
</p>
<p>olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak
</p>
<p>számára.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb
</p>
<p>– a nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő – egyesület kéri nyilvántartásba
</p>
<p>vételét, több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy
</p>
<p>egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés
</p>
<p>működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj
</p>
<p>fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti.
</p>
<p>(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
</p>
<p><i>a) </i>több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt
</p>
<p>feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
</p>
<p><i>b) </i>az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett
</p>
<p>egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb
</p>
<p>egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
</i></p>
<p><b>92/A. §
143
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a
</p>
<p>Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás
</p>
<p>általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
</p>
<p>(2)
144
</p>
<p>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell
</p>
<p>alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
</p>
<p>ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a
</p>
<p>Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak,
</p>
<p>valamint ügyészi felhívásnak.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>92/B. §
145
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a
</p>
<p>Hivatal és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
</p>
<p>(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
</p>
<p>elektronikus úton benyújtani.
</p>
<p>(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal – jogszabályban
</p>
<p>meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld
</p>
<p>az ügyfélnek.
</p>
<p>(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően
</p>
<p>haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó
</p>
<p>jogszabályi követelményeknek.
</p>
<p>(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
</p>
<p>részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott
</p>
<p>dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben
</p>
<p>értesíti.
</p>
<p>(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
</p>
<p>visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
</p>
<p>vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
</p>
<p>(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus
</p>
<p>úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p>(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás
</p>
<p>kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
</p>
<p><b>92/C. §
146
</b></p>
<p>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési
</p>
<p>tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben
</p>
<p>meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>92/D. §
147
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a
</p>
<p>bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
</p>
<p><i>a) </i>a Hivatal határozatát, továbbá
</p>
<p><i>b) </i>a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
</p>
<p>jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint
</p>
<p>az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
</p>
<p>hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
</p>
<p>(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított
</p>
<p>harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (3)
</p>
<p>bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A
</p>
<p>kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
</p>
<p>(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli
</p>
<p>nyilatkozatot tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül
</p>
<p>továbbítja a bírósághoz.
</p>
<p>(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
</p>
<p>tárgyában a bíróság határoz.
</p>
<p>(5)
148
</p>
<p>Az 57/C. § (5)–(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)
</p>
<p>bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.
</p>
<p>(6)
149
</p>
<p>Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
</p>
<p>szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
</p>
<p>eltérésekkel – kell alkalmazni.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
</i></p>
<p><b>92/E. §
150
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló
</p>
<p>eljárás kérelemre indul.
</p>
<p>(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését
</p>
<p>igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez
</p>
<p>csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi
</p>
<p>azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy
</p>
<p>székhelyét tartalmazzák.
</p>
<p>(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett –
</p>
<p>igazolható az érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy
</p>
<p>egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak
</p>
<p>engedélyt a felhasználásra, illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival
</p>
<p>kapcsolatban, akiket egyikük sem képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e
</p>
<p>megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti
</p>
<p>közleményben kell tájékoztatást adni.
</p>
<p>(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban
</p>
<p>szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a
</p>
<p>Hivatalos Értesítőben – szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – közleményt
</p>
<p>jelentet meg.
</p>
<p><i>Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
</i></p>
<p><b>92/F. §
151
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból
</p>
<p>kell törölni.
</p>
<p>(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6)
</p>
<p>bekezdés <i>d) </i>pontjában meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>vagy az általa ellátott tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek
</p>
<p>közhiteles nyilvántartásából.
</p>
<p><b>92/G. §
152
</b></p>
<p>(1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet
</p>
<p>úgy törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a
</p>
<p>törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két
</p>
<p>országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az
</p>
<p>általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék egyesületük közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő
</p>
<p>egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben
</p>
<p>megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött
</p>
<p>határidőn belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett
</p>
<p>jogdíjakat az új közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a
</p>
<p>közös jogkezelő egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés
</p>
<p>időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
</p>
<p>(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt
</p>
<p>közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni,
</p>
<p>hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös
</p>
<p>jogkezelő egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre
</p>
<p>emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában
</p>
<p>érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
</i></p>
<p><b>92/H. §
153
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint
</p>
<p>jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása
</p>
<p>céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási
</p>
<p>módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:
</p>
<p>díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell
</p>
<p>megadni.
</p>
<p>(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
</p>
<p>indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges
</p>
<p>körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló
</p>
<p>eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető
</p>
<p>testület (102–105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
</p>
<p>(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)–
</p>
<p>(11) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának
</p>
<p>és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem
</p>
<p>érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
</p>
<p>(4)
154
</p>
<p>A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)
</p>
<p>bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét
</p>
<p>reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének
</p>
<p>meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló
</p>
<p>eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
</p>
<p>(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a
</p>
<p>jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a
</p>
<p>kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően –</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20–21. §-ban
</p>
<p>meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
</p>
<p>A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan
</p>
<p>napon belül kell lefolytatni.
</p>
<p>(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
</p>
<p>köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott
</p>
<p>évben a Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett
</p>
<p>felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és
</p>
<p>egyidejűleg benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
</p>
<p>(7)
155
</p>
<p>Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez
</p>
<p>intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző
</p>
<p>naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett
</p>
<p>díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-
</p>
<p>át.
</p>
<p>(8)
156
</p>
<p>Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
</p>
<p>személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
</p>
<p>kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
</p>
<p>képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet
</p>
<p>megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az
</p>
<p>adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári
</p>
<p>évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely
</p>
<p>felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
</p>
<p>(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8)
</p>
<p>bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-
</p>
<p>képviseleti szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
</p>
<p>(9a)
157
</p>
<p>Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz
</p>
<p>nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
</p>
<p>alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
</p>
<p>érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző
</p>
<p>évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói
</p>
<p>érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának
</p>
<p>első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy
</p>
<p>(8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
</p>
<p>(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
</p>
<p>jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a
</p>
<p>Hivatal javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter
</p>
<p>csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely
</p>
<p>a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói ár indexet
</p>
<p>meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét
</p>
<p>bővíti. A miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik
</p>
<p>jogerőre.
</p>
<p>(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos
</p>
<p>Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra
</p>
<p>megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott –
</p>
<p>díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást
</p>
<p>megállapították, időközben lejárt. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az
</p>
<p>esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó
</p>
<p>határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>92/I. §
158
</b></p>
<p>(1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási
</p>
<p>hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt
</p>
<p>nem kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi
</p>
<p>résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös
</p>
<p>jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
</p>
<p><b>92/J. §
159
</b></p>
<p>(1)
160
</p>
<p>Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának
</p>
<p>felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
</p>
<p>Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron
</p>
<p>kívül bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
</p>
<p>332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül
</p>
<p>helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott
</p>
<p>határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti
</p>
<p>különbözettel el kell számolni.
</p>
<p>(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
</p>
<p>díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték
</p>
<p>összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj
</p>
<p>mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az
</p>
<p>eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
</p>
<p>(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
</p>
<p>díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet
</p>
<p>jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén
</p>
<p>a közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására
</p>
<p>kötelezheti. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés felügyelete
</i></p>
<p><b>92/K. §
161
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal
</p>
<p>a hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a
</p>
<p>nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,
</p>
<p>továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései
</p>
<p>nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
</p>
<p>(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési
</p>
<p>tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő
</p>
<p>egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló
</p>
<p>nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló
</p>
<p>szándéknyilatkozatokat.
</p>
<p>(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
</p>
<p><i>a) </i>az alapszabályát,
</p>
<p><i>b) </i>a szervezeti és működési szabályzatát,
</p>
<p><i>c) </i>a tagsági szabályzatát,
</p>
<p><i>d) </i>az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
</p>
<p><i>e) </i>a felosztási szabályzatát,
</p>
<p><i>f) </i>az éves beszámolóját,
</p>
<p><i>g) </i>a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
</p>
<p>(4)
162
</p>
<p>A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen – a
</p>
<p>tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét
</p>
<p>az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
</p>
<p>(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
</p>
<p>hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői
</p>
<p>véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
</p>
<p>(6) A Hivatal a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek
</p>
<p>hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli – megteszi a
</p>
<p>következő intézkedéseket:
</p>
<p><i>a) </i>a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő
</p>
<p>egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a
</p>
<p>szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt
</p>
<p>tűz;
</p>
<p><i>b) </i>megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
</p>
<p>intézkedések megtétele céljából;
</p>
<p><i>c) </i>felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az <i>a) </i>pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
</p>
<p><i>d) </i>törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben
</p>
<p>közzéteszi, ha
</p>
<p><i>da) </i>a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle
</p>
<p>eredmény,
</p>
<p><i>db) </i>az <i>a) </i>pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság
</p>
<p>kiszabásától sem várható eredmény, vagy
</p>
<p><i>dc) </i>a felügyeleti bírság – egyszeri vagy ismételt – kiszabása nem járt eredménnyel.
</p>
<p>(7)
163
</p>
<p>Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival
</p>
<p>kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését
</p>
<p>észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a
</p>
<p>közös jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő
</p>
<p>felhasználásával kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1)
</p>
<p>bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti
</p>
<p>intézkedést kezdeményez.
</p>
<p>(8)
164
</p>
<p><b>92/L. §
165
</b></p>
<p>(1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a
</p>
<p>jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára,
</p>
<p>valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell
</p>
<p>meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre
</p>
<p>számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.
</p>
<p>(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
</p>
<p>(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell
</p>
<p>késedelmi pótlékot fizetni.
</p>
<p>(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
</p>
<p><b>92/M. §
166
</b></p>
<p>(1)
167
</p>
<p>A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel
</p>
<p>összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a
</p>
<p>Hivatal javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
</p>
<p>(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-
</p>
<p>a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös
</p>
<p>jogkezelő egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti
</p>
<p>díj mértéke a tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet
</p>
<p>követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>92/N. §
168
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a
</p>
<p>Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás
</p>
<p>általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
</p>
<p>(2)
169
</p>
<p>A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell
</p>
<p>alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
</p>
<p>ügygondnokra, a közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a
</p>
<p>helyszíni ellenőrzést megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit,
</p>
<p>amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő – hivatalból
</p>
<p>történő – értesítésre és figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül
</p>
<p>végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett
</p>
<p>nyilvántartásra vonatkoznak. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye
</p>
<p>fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>92/O. §
170
</b></p>
<p>(1)
171
</p>
<p>A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a
</p>
<p>Hivatal és a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani
</p>
<p>egymással.
</p>
<p>(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat
</p>
<p>alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
</p>
<p><b>92/P. §
172
</b></p>
<p>(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság
</p>
<p>nemperes eljárásban vizsgálja felül
</p>
<p><i>a) </i>a Hivatal határozatát, továbbá
</p>
<p><i>b) </i>a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
</p>
<p>jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint
</p>
<p>az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
</p>
<p>hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
</p>
<p>(2)
173
</p>
<p>Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)–(6)
</p>
<p>bekezdését.
</p>
<p>(3)
174
</p>
<p>Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
</p>
<p>szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
</p>
<p>eltérésekkel – kell alkalmazni.
</p>
<p>XIII. Fejezet
</p>
<p><i>A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
</i></p>
<p><i>Polgári jogi jogkövetkezmények
</i></p>
<p><b>94. §
175
</b></p>
<p>(1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset
</p>
<p>körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
</p>
<p><i>a) </i>követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
</p>
<p><i>b) </i>követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását
</p>
<p>és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
</p>
<p><i>c) </i>követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon
</p>
<p>elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő
</p>
<p>nyilvánosságot biztosítsanak;
</p>
<p><i>d) </i>követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
</p>
<p>szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
</p>
<p>felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
</p>
<p><i>e) </i>követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>f) </i>követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
</p>
<p>helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és
</p>
<p>anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek
</p>
<p>történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges
</p>
<p>kivonását, illetve megsemmisítését.
</p>
<p>(2)
176
</p>
<p>A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
</p>
<p>kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése
</p>
<p>esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
</p>
<p>(3) A szerző az (1) bekezdés <i>b) </i>pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben
</p>
<p>is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
</p>
<p>(4) A szerző az (1) bekezdés <i>d) </i>pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben
</p>
<p>is támaszthatja, aki
</p>
<p><i>a) </i>kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
</p>
<p><i>b) </i>kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
</p>
<p><i>c) </i>kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
</p>
<p><i>d) </i>az <i>a)–c) </i>pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a
</p>
<p>jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett
</p>
<p>szolgáltatások nyújtásában.
</p>
<p>(5) A (4) bekezdés <i>a)–c) </i>pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi
</p>
<p>mértékűek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből
</p>
<p>nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más
</p>
<p>gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek
</p>
<p>kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.
</p>
<p>(6) Az (1) bekezdés <i>d) </i>pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
</p>
<p><i>a) </i>a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában,
</p>
<p>illetve teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a
</p>
<p>forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
</p>
<p><i>b) </i>a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve
</p>
<p>igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott
</p>
<p>ellenérték.
</p>
<p>(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból
</p>
<p>visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák
</p>
<p>meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság
</p>
<p>indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a
</p>
<p>bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó
</p>
<p>összeg felől ítéletben határoz.
</p>
<p>(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok
</p>
<p>lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos
</p>
<p>a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia
</p>
<p>kellett volna.
</p>
<p>(9) A bíróság az (1) bekezdés <i>f) </i>pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott
</p>
<p>intézkedéseket a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való
</p>
<p>eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges
</p>
<p>kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek
</p>
<p>érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés
</p>
<p>súlyosságával arányban álljon.
</p>
<p>(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő
</p>
<p>nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
</p>
<p>közzétételt.
</p>
<p>(11)
177
</p>
<p>Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés <i>e) </i>pontja, illetve a
</p>
<p>(2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve
</p>
<p>hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
</p>
<p><b>94/A. §
178
</b></p>
<p>(1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést –
</p>
<p>az ellenkező valószínűsítéséig – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez
</p>
<p>szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,
</p>
<p>valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
</p>
<p>jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a
</p>
<p>jogsértéssel szemben.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat
</p>
<p>hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése
</p>
<p>óta hatvan nap már eltelt.
</p>
<p>(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél
</p>
<p>benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
</p>
<p>ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai –
</p>
<p>a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a
</p>
<p>kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert
</p>
<p>megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget
</p>
<p>kell megfizetni.
</p>
<p>(4) A szerző – a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes
</p>
<p>intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
</p>
<p><i>a) </i>biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai
</p>
<p>szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás
</p>
<p>visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés
</p>
<p>kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.];
</p>
<p><i>b) </i>a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
</p>
<p>illetve bemutatására az <i>a) </i>pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
</p>
<p><i>c) </i>biztosíték adását, ha ennek fejében – a jogsértés abbahagyásának követelése helyett –
</p>
<p>hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
</p>
<p>(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés <i>c) </i>pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló
</p>
<p>kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés
</p>
<p>abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
</p>
<p>(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
</p>
<p>iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
</p>
<p>tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
</p>
<p>fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
</p>
<p>(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés
</p>
<p>tárgyában – a (4) és az (5) bekezdést is ideértve – hozott határozatát az ellenfél kérelmére
</p>
<p>hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes
</p>
<p>intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől
</p>
<p>számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére
</p>
<p>irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított
</p>
<p>tizenöt napon belül határoz.
</p>
<p>(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
</p>
<p>mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>a) </i>a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle
</p>
<p>lehetővé tételére;
</p>
<p><i>b) </i>kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi
</p>
<p>adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
</p>
<p>(9)
179
</p>
<p>Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a
</p>
<p>jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem
</p>
<p>indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságnál vagy
</p>
<p>annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben
</p>
<p>folytatható le. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen
</p>
<p>fellebbezésnek van helye.
</p>
<p>(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
</p>
<p>kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
</p>
<p>bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
</p>
<p>bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
</p>
<p>kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
</p>
<p>(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség
</p>
<p>esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve a (4) és az (5)
</p>
<p>bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a
</p>
<p>késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok
</p>
<p>megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes
</p>
<p>bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél
</p>
<p>meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell
</p>
<p>közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes
</p>
<p>intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon
</p>
<p>kívül helyezését.
</p>
<p>(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és – a (4) bekezdés <i>c) </i>pontját és az (5) bekezdést
</p>
<p>kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
</p>
<p>(13) Ha a (4) bekezdés <i>c) </i>pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az
</p>
<p>előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül
</p>
<p>helyező határozat, illetve az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított
</p>
<p>három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
</p>
<p><b>94/B. §
180
</b></p>
<p>(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét
</p>
<p>ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
</p>
<p>(2)
181
</p>
<p>Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes
</p>
<p>műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért
</p>
<p>igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
</p>
<p>(3)
182
</p>
<p>Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,
</p>
<p>szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított
</p>
<p>teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára,
</p>
<p>a tag kérésére állíthat ki.
</p>
<p>(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
</p>
<p><i>Védelem
</i></p>
<p><i>a műszaki intézkedések megkerülésével szemben</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>95. §
183
</b></p>
<p>(1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog
</p>
<p>védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett
</p>
<p>cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában
</p>
<p>elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés
</p>
<p>megkerülése.
</p>
<p>(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék
</p>
<p>vagy alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy
</p>
<p>bérbeadás céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan
</p>
<p>szolgáltatás nyújtására,
</p>
<p><i>a) </i>amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy
</p>
<p>forgalmaznak;
</p>
<p><i>b) </i>amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági
</p>
<p>jelentősége, illetve célja; vagy
</p>
<p><i>c) </i>amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy
</p>
<p>megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
</p>
<p>(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,
</p>
<p>alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog
</p>
<p>jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén –
</p>
<p>megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni,
</p>
<p>ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan
</p>
<p>eljárás – különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző
</p>
<p>mechanizmus – útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
</p>
<p>(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. §
</p>
<p>(1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést
</p>
<p>csak olyan eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal
</p>
<p>történő birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse
</p>
<p>a szoftver védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy
</p>
<p>eltávolítását.
</p>
<p><b>95/A. §
184
</b></p>
<p>(1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],
</p>
<p>továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott
</p>
<p>szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,
</p>
<p>hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított
</p>
<p>védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad
</p>
<p>felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön
</p>
<p>létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike
</p>
<p>kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a
</p>
<p>nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
</p>
<p>egyénileg választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. <i>e) </i>pont, 76. § (1) bek. <i>c) </i>pont, 80.
</p>
<p>§ (1) bek. <i>d) </i>pont, 82. § (1) bek. <i>c) </i>pont].
</p>
<p><i>A jogkezelési adatok védelme
</i></p>
<p><b>96. § </b>(1)
185
</p>
<p>A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat
</p>
<p>jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
</p>
<p>terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz
</p>
<p>másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a
</p>
<p>jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy
</p>
<p>tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog
</p>
<p>megsértését, vagy mást arra indít.
</p>
<p>(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt
</p>
<p>vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről
</p>
<p>tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az
</p>
<p>adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével
</p>
<p>összefüggésben jelenítik meg.
</p>
<p><i>A szerzői jog megsértésének
</i></p>
<p><i>vámjogi következményei
</i></p>
<p><b>97. §
186
</b></p>
<p>A szerzői jog megsértése esetén a szerző – külön jogszabály rendelkezései szerint –
</p>
<p>követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének
</p>
<p>megakadályozására.
</p>
<p><i>Jogkövetkezmények
</i></p>
<p><i>felhasználási engedély esetén
</i></p>
<p><b>98. § </b>(1)
187
</p>
<p>A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási
</p>
<p>engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a
</p>
<p>jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól
</p>
<p>számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés
</p>
<p>miatt.
</p>
<p>(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint
</p>
<p>csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
</p>
<p><i>A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei
188
</i></p>
<p><b>99. §
189
</b></p>
<p>A 94–98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
</p>
<p>szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos
</p>
<p>műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a
</p>
<p>95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1)
</p>
<p>bekezdésben meghatározott – reprográfiával [21. § (1) bek.] történő – magáncélú másolást,
</p>
<p>valamint a 84/C. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell
</p>
<p>érteni.
</p>
<p>ÖTÖDIK RÉSZ
</p>
<p>VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
</p>
<p>XIV. Fejezet
</p>
<p><i>JÁRULÉKFIZETÉS A VÉDELMI IDŐ ELTELTE UTÁN
</i></p>
<p><b>100. § </b>(1)
190
</p>
<p>A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás
</p>
<p>tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot
</p>
<p>kell fizetni.
</p>
<p>(2)
191
</p>
<p>A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka.
</p>
<p>Az eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék
</p>
<p>kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
</p>
<p>azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó
</p>
<p>tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(3)
192
</p>
<p>Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális
</p>
<p>intézmény szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
</p>
<p>(4)
193
</p>
<p>A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és
</p>
<p>nyilvántartani.
</p>
<p>(5)
194
</p>
<p>A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a
</p>
<p>nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó
</p>
<p>közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a
</p>
<p>Hivatal részére.
</p>
<p>XV. Fejezet
</p>
<p><i>A SZERZŐI JOGI JOGVITÁK RENDEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK
</i></p>
<p><i>Szerzői jogi szakértő testület
</i></p>
<p><b>101. § </b>(1)
195
</p>
<p>Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
</p>
<p>hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal
196
</p>
<p>mellett működő szakértő testülettől. A
</p>
<p>testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel
</p>
<p>egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.
</p>
<p>(2)
197
</p>
<p>(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a
</p>
<p>felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
</p>
<p>(4)
198
</p>
<p>Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az
</p>
<p>ügy érdemében hozott határozatról – egy példányának megküldésével – a testületet értesíteni
</p>
<p>kell.
</p>
<p>(5)
199
</p>
<p>A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály
</p>
<p>állapítja meg.
200
</p>
<p><i>Egyeztető testület
</i></p>
<p><b>102. §
201
</b></p>
<p>Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
</p>
<p>szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a
</p>
<p>díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
</p>
<p>egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p><b>103. § </b>(1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi
</p>
<p>LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető
</p>
<p>testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
</p>
<p>(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
</p>
<p><b>104. § </b>(1)
202
</p>
<p>Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás
</p>
<p>létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
</p>
<p>testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
</p>
<p>kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
</p>
<p>(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a
</p>
<p>megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
</p>
<p>(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
</p>
<p>Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
</p>
<p>számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
</p>
<p>(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
</p>
<p>szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak
</p>
<p>hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(5)
203
</p>
<p>A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
</p>
<p>illetékessége alá tartozik.
</p>
<p><b>105. § </b>(1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni,
</p>
<p>és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető
</p>
<p>testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem
</p>
<p>kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület – a (2)
</p>
<p>bekezdésben említett szabályzat keretein belül – az eljárási szabályait, valamint a díjszabását
</p>
<p>maga állapítja meg.
</p>
<p>(2)
204
</p>
<p>Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki,
</p>
<p>és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni
</p>
<p>a Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a
</p>
<p>véleményét.
</p>
<p><b>105/A. §
205
</b></p>
<p>(1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön
</p>
<p>létre megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével
</p>
<p>szemben biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a
</p>
<p>felek bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött
</p>
<p>megállapodás hatálya – ellenkező kikötés hiányában – az érdek-képviseleti szervezetnek
</p>
<p>azokra a tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
</p>
<p>(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
</p>
<p>az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az
</p>
<p>egyeztető testület tagjainak személyében – az eljárás megindításától számított nyolc napon
</p>
<p>belül – nem állapodnak meg.
</p>
<p>(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)–(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p>(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
</p>
<p>Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
</p>
<p>számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
</p>
<p>(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
</p>
<p>szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől
</p>
<p>számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
</p>
<p>(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás
</p>
<p>kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a
</p>
<p>bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad
</p>
<p>felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
</p>
<p>(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga – az ott megjelölt határidőn
</p>
<p>belül – a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős
</p>
<p>érdemi határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira
</p>
<p>terjed ki.
</p>
<p>(9)
206
</p>
<p>Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
</p>
<p>(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó
</p>
<p>műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki
</p>
<p>intézkedés kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
</p>
<p>XVI. Fejezet
</p>
<p><i>ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
</i></p>
<p><i>A szerzői jog más jogosultjai</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><b>106. § </b>(1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját,
</p>
<p>illetve a szerzői jog más jogosultját is.
</p>
<p>(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki
</p>
<p>eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet, vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és
</p>
<p>a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
</p>
<p>(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos
</p>
<p>hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának
</p>
<p>megküldésével – a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – értesíti az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetet.
</p>
<p>(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó
</p>
<p>végzésre és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz
</p>
<p>tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
</p>
<p>(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)
</p>
<p>bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a ,,kivonat'' minőség megjelölését, valamint azt,
</p>
<p>hogy az milyen célra használható fel.
</p>
<p>(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más
</p>
<p>rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
</p>
<p>(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és
</p>
<p>abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei
</p>
<p>között adatot szolgáltatni.
</p>
<p>(8)
207
</p>
<p>Az (1)–(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
</p>
<p><b>106/A. §
208
</b></p>
<p>E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az
</p>
<p>adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
</p>
<p>rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
</p>
<p>nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését.
</p>
<p><i>A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
</i></p>
<p><b>107. § </b>(1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
</p>
<p>követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára
</p>
<p>szolgáló készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) A 111. § (1) és (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény
</p>
<p>hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
</p>
<p><b>108. § </b>(1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban
</p>
<p>hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
</p>
<p>jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
</p>
<p>(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,
</p>
<p>valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben
</p>
<p>meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban – rájuk vonatkozóan – említett év
</p>
<p>végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
</p>
<p>(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az
</p>
<p>1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény
</p>
<p>hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül,
</p>
<p>függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését
</p>
<p>követően.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően – a
</p>
<p>hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan – még
</p>
<p>további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
</p>
<p>tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó
</p>
<p>szervezettel vagy annak – a felhasználást folytató – szervezeti egységével együtt lehet
</p>
<p>átruházni. A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a
</p>
<p>jogosultnak méltányos díjazás jár.
</p>
<p>(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
</p>
<p>felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy
</p>
<p>ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő
</p>
<p>mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
</p>
<p>(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy
</p>
<p>fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
</p>
<p>(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény
</p>
<p>hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
</p>
<p>jogosultjának méltányos díjazás jár.
</p>
<p>(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos
</p>
<p>viták bírósági útra tartoznak.
</p>
<p>(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés
</p>
<p>alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e
</p>
<p>törvény hatálybalépését követően – a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek
</p>
<p>megfelelően – újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e
</p>
<p>törvény szerint újra védelemben részesül.
</p>
<p><b>108/A. §
209
</b></p>
<p>(1)
210
</p>
<p>A 31. § és a 84. § rendelkezéseit – a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a
</p>
<p>(7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel – alkalmazni kell olyan művekre és
</p>
<p>szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
</p>
<p>legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)–(9) bekezdéseiben foglalt szabályok
</p>
<p>megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén,
</p>
<p>illetve kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai
</p>
<p>Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
</p>
<p>hatálybalépését, illetve kihirdetését kell érteni.
</p>
<p><b>109. §
211
</b></p>
<p>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha
</p>
<p>az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint
</p>
<p>számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes
</p>
<p>törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését
</p>
<p>alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor
</p>
<p>már eltelt. A 108. § (3)–(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994.
</p>
<p>évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
</p>
<p><b>109/A. §
212
</b></p>
<p>E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
</p>
<p>2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes
</p>
<p>iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel
</p>
<p>megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)–(6) bekezdését a 2011. január 1-
</p>
<p>jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
</p>
<p><b>110. §
213
</b></p>
<p>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első
</p>
<p>alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek
</p>
<p>teljesítéséről a közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az
</p>
<p>alapszabály módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az
</p>
<p>alapszabály megküldésével.
</p>
<p><b>111. §
214
</b></p>
<p>(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
</p>
<p>szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan
</p>
<p>megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december
</p>
<p>31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis
</p>
<p>megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi
</p>
<p>LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az
</p>
<p>ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig
</p>
<p>részesülnek védelemben.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
</p>
<p>2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e
</p>
<p>törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-
</p>
<p>jét követően is.
</p>
<p>(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
</p>
<p>2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
</p>
<p>hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje
</p>
<p>már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
</p>
<p><b>111/A. §
215
</b></p>
<p>E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét megelőzően
</p>
<p>elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre,
</p>
<p>szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai
</p>
<p>Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
</p>
<p>amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok
</p>
<p>egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai
</p>
<p>parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
</p>
<p><b>111/B. §
216
</b></p>
<p>E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
</p>
<p>szóló 2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás
</p>
<p>szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti
</p>
<p>és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre
</p>
<p>kell alkalmazni.
</p>
<p><b>111/C. §
217
</b></p>
<p>(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
</p>
<p>szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét
</p>
<p>követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött
</p>
<p>műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. §
</p>
<p>alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011.
</p>
<p>január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.
</p>
<p><b>111/D. §
218
</b></p>
<p>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
</p>
<p>módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)–(3) bekezdésében,
</p>
<p>74/A. § (1)–(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés <i>b)–d) </i>pontjában és
</p>
<p>(2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre
</p>
<p>vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év
</p>
<p>2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és
</p>
<p>hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.
</p>
<p>(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben
</p>
<p>nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven
</p>
<p>év már eltelt.
</p>
<p>(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az
</p>
<p>előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés],
</p>
<p>amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy –
</p>
<p>ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani
</p>
<p>lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az
</p>
<p>előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján
</p>
<p>létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p><b>111/E. §
219
</b></p>
<p>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott
</p>
<p>felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak
</p>
<p>írásban gyakorolható.
</p>
<p><b>111/F. §
220
</b></p>
<p>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat
</p>
<p>az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első
</p>
<p>alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet
</p>
<p>által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből
</p>
<p>2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget
</p>
<p>a 89. § (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.
</p>
<p><b>111/G. §
221
</b></p>
<p>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F–41/K. §-át az olyan műre és
</p>
<p>hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény
</p>
<p>szerint védelem illet meg.
</p>
<p><i>Felhatalmazások
</i></p>
<p><b>112. § </b>(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét –
</p>
<p>az érintett érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével – rendelettel
</p>
<p>meghatározza.
222
</p>
<p>(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő
</p>
<p>testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
223
</p>
<p>(3)
224
</p>
<p>Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében
</p>
<p>szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a
</p>
<p>számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.
225
</p>
<p>(4)
226
</p>
<p>Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos
</p>
<p>részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással
</p>
<p>összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének,
</p>
<p>visszatérítésének módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott
</p>
<p>engedélyek nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
227
</p>
<p>(4a)
228
</p>
<p>Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
</p>
<p><i>a) </i>a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes
</p>
<p>szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,
</p>
<p>nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke
</p>
<p>kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó
</p>
<p>részletes szabályokat,
229</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>b) </i>a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban
</p>
<p>elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
230
</p>
<p>(5)
231
</p>
<p>Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
</p>
<p><i>a)
232
</i></p>
<p>a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel
</p>
<p>egyetértésben a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes
</p>
<p>szabályokat, valamint
233
</p>
<p><i>b)
234
</i></p>
<p>a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
</p>
<p>kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel
</p>
<p>egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási
</p>
<p>szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel
</p>
<p>megállapítsa.
235
</p>
<p>(6)
236
</p>
<p>Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
</p>
<p>miniszterrel egyetértésben, valamint a Hivatal elnöke véleményének kikérésével kiadott
</p>
<p>rendeletben határozza meg a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos
</p>
<p>eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a kezelésére,
</p>
<p>nyilvántartására, visszafizetésére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat.
237
</p>
<p>(6)
238
</p>
<p>Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
</p>
<p>mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
</p>
<p>kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet
</p>
<p>gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke
</p>
<p>véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.
</p>
<p>(7)
239
</p>
<p>Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős
</p>
<p>miniszterrel egyetértésben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános
</p>
<p>haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges
</p>
<p>adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel
</p>
<p>megállapítsa.
240
</p>
<p><i>Az Európai Unió jogának való megfelelés
241
</i></p>
<p><b>113. §
242
</b></p>
<p>E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
</p>
<p><i>a)
243
</i></p>
<p>az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a
</p>
<p>számítógépi programok jogi védelméről;
</p>
<p><i>b) </i>a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a
</p>
<p>vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
</p>
<p><i>c) </i>az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok
</p>
<p>jogi védelméről;
</p>
<p><i>d) </i>az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az
</p>
<p>információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben
</p>
<p>történő összehangolásáról;
</p>
<p><i>e) </i>az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az
</p>
<p>eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
</p>
<p><i>f) </i>az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
</p>
<p>tulajdonjogok érvényesítéséről;
</p>
<p><i>g) </i>az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti
</p>
<p>jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó egyes jogokról;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p><i>h)
244
</i></p>
<p>az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a
</p>
<p>szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU
</p>
<p>európai parlamenti és tanácsi irányelv;
</p>
<p><i>i) </i>a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok
</p>
<p>digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és
</p>
<p>(c) alpontja.
</p>
<p><i>j)
245
</i></p>
<p>az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva
</p>
<p>művek egyes megengedett felhasználási módjairól.
</p>
<p>1
A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja:
</p>
<p>1999. július 6.
2
</p>
<p>A preambulum a 2003: CII. törvény 51. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 42.
</p>
<p>§-a szerint módosított szöveg.
3
</p>
<p>Az 1. § (2) bekezdés n) pontja a 2013: XVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
4
</p>
<p>Az 1. § (2) bekezdésének p) pontját a 2001: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.
5
</p>
<p>Az 1. § (4) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének k) pontjával
</p>
<p>megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést
</p>
<p>alkalmazni kell a 2002. január 1-je előtt létrejött szabványokra, illetve intézkedésekre és
</p>
<p>tervezeteikre is azzal, hogy a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználás az ebben az
</p>
<p>időpontban meglévő mértékben folytatható a 2002. január 1-jétől számított egy évig.
6
</p>
<p>Az 1. § (5) bekezdését a 2001: XLVIII. törvény 66. § d) pontja hatályon kívül helyezte,
</p>
<p>újonnan a 2003: CII. törvény 52. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
7
</p>
<p>Az 1. § (8) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
8
</p>
<p>A 3. § a 2013: CCLII. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
9
</p>
<p>A 6. §-t megelőző alcímet a 2013: XVI. törvény 34. §-a iktatta be.
10
</p>
<p>A 6. § (1) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének l) pontjával
</p>
<p>megállapított szöveg.
11
</p>
<p>A 7. § a 2001: LXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
12
</p>
<p>A 7. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
13
</p>
<p>A 13. § a 2013: XVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
14
</p>
<p>A 14. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
15
</p>
<p>A 15/A. §-t a 2015: CXXIX. törvény 23. §-a iktatta be.
16
</p>
<p>A 16. § (1) bekezdésének első mondata a 2003: CII. törvény 53. §-ával megállapított
</p>
<p>szöveg. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,
</p>
<p>szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU
</p>
<p>tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
</p>
<p>amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében
</p>
<p>felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható
</p>
<p>a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
17
</p>
<p>A 16. § (7) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>18
A 19. § (1) bekezdése a 2008: CXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 26. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jét követően adott
</p>
<p>felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
19
</p>
<p>A 20. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
20
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 19., a 2008. évi 18. számában közzétett ARTISJUS
</p>
<p>közleményt.
21
</p>
<p>A 20. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a
</p>
<p>2005: CLXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)
</p>
<p>bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet
</p>
<p>alkalmazni.
22
</p>
<p>A 20. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
23
</p>
<p>A 20. § (7) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
24
</p>
<p>A 21. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (1) bekezdése és 89. §-a, a 2008: CXII.
</p>
<p>törvény 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
25
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 24. számában, 2008. évi 55. számában közzétett MRSZ
</p>
<p>közleményt.
26
</p>
<p>Lásd a 158/2000. (XI. 13.) Korm. rendeletet.
27
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2008. évi 55. számában közzétett MRSZ közleményt.
28
</p>
<p>A 21. § új (4) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 52. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
</p>
<p>(4)–(7) bekezdés számozását (5)–(8) bekezdésre változtatva.
29
</p>
<p>A 21. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI.
</p>
<p>törvény 52. §-a.
30
</p>
<p>A 21. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az
</p>
<p>(5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI. törvény 52. §-a. A 21. §
</p>
<p>(6) bekezdés első mondata a 2008: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
31
</p>
<p>A 21. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI.
</p>
<p>törvény 52. §-a, szövege a 2008: CXII. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
32
</p>
<p>A 21. § (7) bekezdése a 2003: CII. törvény 55. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. A (7) bekezdés
</p>
<p>számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: XXVI. törvény 52. §-a.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>33
A 22. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 19. §-ával megállapított
</p>
<p>szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-
</p>
<p>jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
34
</p>
<p>A 23. § (2) bekezdésének második mondatát a 2003: CII. törvény 57. § (1) bekezdése
</p>
<p>iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,
</p>
<p>szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU
</p>
<p>tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy
</p>
<p>amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében
</p>
<p>felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható
</p>
<p>a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
35
</p>
<p>A 23. § (3) bekezdése a 2008: CXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
36
</p>
<p>A 23. § (5) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
37
</p>
<p>A 23. § (6) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
38
</p>
<p>A 23. § (7) bekezdését a 2008: CXII. törvény 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
39
</p>
<p>A 23/A. §-t a 2008: CXII. törvény 4. §-a iktatta be. E módosító törvény 26. § (2) bekezdése
</p>
<p>alapján a szerzőt megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok
</p>
<p>nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez
</p>
<p>és felosztásához szükséges adatokat 2011. január 1. napjától kezdve kell gyűjteni, ennek
</p>
<p>alapján a díjakat 2012-ben kell először felosztani.
40
</p>
<p>A 23/A. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
41
</p>
<p>A 24. § (3) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító
</p>
<p>törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult
</p>
<p>eljárásokban lehet alkalmazni.
42
</p>
<p>A 25. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011:
</p>
<p>CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
43
</p>
<p>A 25. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 89. §-a hatályon kívül helyezte.
44
</p>
<p>A 25. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
45
</p>
<p>A 25. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
46
</p>
<p>A 26. § (2) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
47
</p>
<p>A 26. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>48
A 27. § a 2003: CII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
</p>
<p>alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
</p>
<p>teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
49
</p>
<p>A 27. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
50
</p>
<p>A 27. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
51
</p>
<p>A 28. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
52
</p>
<p>A 28. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
53
</p>
<p>A 28. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
54
</p>
<p>A 28. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
55
</p>
<p>A 28. § (6) bekezdése a 2010: CLXXXV. törvény 227. § (11) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
56
</p>
<p>A 30. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
57
</p>
<p>A 31. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
58
</p>
<p>A 31. § (6) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
59
</p>
<p>A 34. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>60
A 34. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
61
</p>
<p>A 34. § (4) bekezdését a 2008: CXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
62
</p>
<p>A 35. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
63
</p>
<p>A 35. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
64
</p>
<p>A 35. § (4) bekezdése a 2008: CXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
65
</p>
<p>A 35. § (6) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
66
</p>
<p>A 35. § (7) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
67
</p>
<p>A 35. § (8) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
68
</p>
<p>A 36. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E
</p>
<p>módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
69
</p>
<p>A 36. § új (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az
</p>
<p>eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108.
</p>
<p>§-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
</p>
<p>teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
70
</p>
<p>A 36. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény
</p>
<p>64. § (2) bekezdése. A (3) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés 2. pontja
</p>
<p>szerint módosított szöveg.
71
</p>
<p>A 36. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény
</p>
<p>64. § (2) bekezdése. A (4) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés 2. pontja
</p>
<p>szerint módosított szöveg.
72
</p>
<p>A 36. § (5) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.
73
</p>
<p>A 37. § a 2003: CII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
</p>
<p>alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
</p>
<p>teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
74
</p>
<p>A 38. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CLIX. törvény 27. § a) pontja hatályon kívül
</p>
<p>helyezte.
75
</p>
<p>A 38. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.
76
</p>
<p>A 38. § (1a) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 15. §-a iktatta be.
77
</p>
<p>A 38. § (3) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (2) bekezdése hatályon kívül
</p>
<p>helyezte.
78
</p>
<p>A 38. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 66. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXII.
</p>
<p>törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
79
</p>
<p>A 39. § a 2008: CXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
80
</p>
<p>A 40. § a 2011: CLXXIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
81
</p>
<p>A 41. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
82
</p>
<p>A 41. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 207. §-a szerint módosított szöveg.
83
</p>
<p>A 41. § (3) bekezdését a 2014: XIV. törvény 83. §-a iktatta be.
84
</p>
<p>A IV/A. fejezetet (41/A–41/K. §) a 2013: CLIX. törvény 16. §-a iktatta be.
85
</p>
<p>A 43. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
86
</p>
<p>A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. §
</p>
<p>(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban
</p>
<p>lehet alkalmazni.
87
</p>
<p>Az 55. § a 2013: XVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>88
Az 57/A. §-t megelőző alcímet a 2008: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül
</p>
<p>helyezte a 2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja.
89
</p>
<p>Az 57/A–57/C. §-t a 2008: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013:
</p>
<p>CLIX. törvény 27. § b) pontja.
90
</p>
<p>Az 57/D. §-t a 2009: LVI. törvény 206. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a
</p>
<p>2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja.
91
</p>
<p>A VII. fejezet címe a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
92
</p>
<p>A 60/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.
93
</p>
<p>A 61. § új (1) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az
</p>
<p>eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva.
94
</p>
<p>A 61. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (2)
</p>
<p>bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
95
</p>
<p>A 61. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (3)
</p>
<p>bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
96
</p>
<p>A 62. § (1) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
97
</p>
<p>A 62. § (2) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
98
</p>
<p>A 62. § (4) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító
</p>
<p>törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási
</p>
<p>szerződésekre kell alkalmazni.
99
</p>
<p>A 62. § (5) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító
</p>
<p>törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási
</p>
<p>szerződésekre kell alkalmazni.
100
</p>
<p>A 63. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
101
</p>
<p>A 66. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
102
</p>
<p>A 70. § a 2005: CVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (2)
</p>
<p>bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell
</p>
<p>alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és
</p>
<p>tanácsi irányelv 10. cikkét is.
103
</p>
<p>A 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (3) bekezdése
</p>
<p>szerint módosított szöveg.
104
</p>
<p>A 70. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
105
</p>
<p>A 70. § (12) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
106
</p>
<p>A 70. § (13) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja szerint
</p>
<p>módosított szöveg.
107
</p>
<p>A harmadik rész címe a 2001: LXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
108
</p>
<p>A 74. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1)
</p>
<p>bekezdése szerint módosított szöveg.
109
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményeket, a
</p>
<p>2008. évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI közleményeket.
110
</p>
<p>A 74/A. §-t a 2013: XVI. törvény 40. §-a iktatta be.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>111
A 74/A. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.
</p>
<p>112
A 75. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>113
Lasd a Magyar Közlöny 2007. évi 21., a 2008. évi 18. számában közzétett MAHASZ
</p>
<p>jogdíjközleményt, a Hivatalos Értesítő 2009. évi 63. számában közzétett MAHASZ
</p>
<p>közleményt.
114
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2004. évi 5. számában megjelent MAHASZ közleményt.
115
</p>
<p>Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményt, a 2008.
</p>
<p>évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI és MAHASZ közös közleményt.
116
</p>
<p>A 77. § (2) bekezdésének második–harmadik mondatát a 2003: CII. törvény 70. §-a iktatta
</p>
<p>be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos
</p>
<p>jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket
</p>
<p>megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt
</p>
<p>rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004.
</p>
<p>május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.
117
</p>
<p>A 77. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
118
</p>
<p>A 78. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
119
</p>
<p>A 78/A. §-t a 2013: XVI. törvény 41. §-a iktatta be.
120
</p>
<p>A 80. § (1) bekezdésének d) pontját a 2003: CII. törvény 71. §-a iktatta be. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
121
</p>
<p>A 84. § a 2013: XVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
122
</p>
<p>A XI/A. fejezetet (84/A–84/E. §) a 2001: LXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta a
</p>
<p>szövegbe, e módosító törvény 13. § (2)–(3) bekezdése alapján a védelemre vonatkozó
</p>
<p>rendelkezéseket arra az adatbázisra is alkalmazni kell, amelyet 2002. január 1-je előtt, de
</p>
<p>1982. december 31-ét követően készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis
</p>
<p>megfelel a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek, az ilyen adatbázis
</p>
<p>előállítójának jogai 2002.január 1-jétől kezdődően részesülnek védelemben, de csak 1998.
</p>
<p>január 1-jétől számított 15 évig.
123
</p>
<p>A 2001: LXXVII. törvény 13. § (4)–(5) bekezdése alapján a XI/A. fejezetben szabályozott
</p>
<p>védelem feltételeinek megfelelő, a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően
</p>
<p>elkészített adatbázisnak a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználása – kimásolása,
</p>
<p>illetve újrahasznosítása – 2002. január 1-jét követő egy évig folytatható, de csak a 2002.
</p>
<p>január 1-jén meglévő mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen
</p>
<p>felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak – a felhasználást
</p>
<p>folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. Ha a felhasználásra 2002. január 1-
</p>
<p>jéig komoly előkészületeket tettek, a felhasználást az előkészületnek 2002. január 1-jén
</p>
<p>meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
124
</p>
<p>A 2001: LXXVII. törvény 13. § (6) bekezdése alapján az adatbázis előállítójával 2002.
</p>
<p>január 1-jét megelőzően kötött – a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően
</p>
<p>elkészített, a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek megfelelő adatbázis
</p>
<p>felhasználására vonatkozó – szerződés alapján végzett cselekményekre a szerződés
</p>
<p>megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>125
A 84/A. § (9) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
126
</p>
<p>A 84/A. § (10) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
127
</p>
<p>A XII. fejezet a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
128
</p>
<p>A 85. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
129
</p>
<p>A 86. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
130
</p>
<p>A 87. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
131
</p>
<p>A 88. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
132
</p>
<p>A 89. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
133
</p>
<p>A 89. § (3) bekezdés h) pontját a 2013: XVI. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be.
134
</p>
<p>A 89. § (5) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
135
</p>
<p>A 89. § (11) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
136
</p>
<p>A 89. § (11a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a
</p>
<p>2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
137
</p>
<p>A 89. § (11b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a
</p>
<p>2013: CLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
138
</p>
<p>A 90. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
139
</p>
<p>A 90. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
140
</p>
<p>A 90. § (5) bekezdés g) pontját a 2013: XVI. törvény 44. §-a iktatta be.
141
</p>
<p>A 91. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
142
</p>
<p>A 92. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
143
</p>
<p>A 92/A. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
144
</p>
<p>A 92/A. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.
145
</p>
<p>A 92/B. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
146
</p>
<p>A 92/C. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
147
</p>
<p>A 92/D. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
148
</p>
<p>A 92/D. § (5) bekezdése a 2013: XVI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
149
</p>
<p>A 92/D. § (6) bekezdését a 2013: XVI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.
150
</p>
<p>A 92/E. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
151
</p>
<p>A 92/F. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
152
</p>
<p>A 92/G. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
153
</p>
<p>A 92/H. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
154
</p>
<p>A 92/H. § (4) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
155
</p>
<p>A 92/H. § (7) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
156
</p>
<p>A 92/H. § (8) bekezdése a 2013: XVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
157
</p>
<p>A 92/H. § (9a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.
158
</p>
<p>A 92/I. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
159
</p>
<p>A 92/J. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
160
</p>
<p>A 92/J. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
161
</p>
<p>A 92/K. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
162
</p>
<p>A 92/K. § (4) bekezdése a 2013: XVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>163
A 92/K. § (7) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>164
A 92/K. § (8) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 27. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
</p>
<p>165
A 92/L. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>166
A 92/M. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>167
A 92/M. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 54. § j) pontja szerint módosított szöveg.
</p>
<p>168
A 92/N. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>169
A 92/N. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.
</p>
<p>170
A 92/O. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>171
A 92/O. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.
</p>
<p>172
A 92/P. § a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
</p>
<p>173
A 92/P. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 54. § k) pontja szerint módosított szöveg.
</p>
<p>174
A 92/P. § (3) bekezdését a 2013: XVI. törvény 49. §-a iktatta be.
</p>
<p>175
A 94. § a 2005: CLXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. §
</p>
<p>(1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban
</p>
<p>lehet alkalmazni.
176
</p>
<p>A 94. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
177
</p>
<p>A 94. § (11) bekezdését a 2008: CXII. törvény 18. §-a iktatta be.
178
</p>
<p>A 94/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)
</p>
<p>bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet
</p>
<p>alkalmazni.
179
</p>
<p>A 94/A. § (9) bekezdése a 2011: CCI. törvény 184. § b) pontja szerint módosított szöveg.
180
</p>
<p>A 94/B. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)
</p>
<p>bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet
</p>
<p>alkalmazni.
181
</p>
<p>A 94/B. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
182
</p>
<p>A 94/B. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (4) pontja szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
183
</p>
<p>A 95. § a 2003: CII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a
</p>
<p>alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
</p>
<p>teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
184
</p>
<p>A 95/A. §-t a 2003: CII. törvény 79. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
185
</p>
<p>A 96. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>186
A 97. § a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 108. §-
</p>
<p>a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói
</p>
<p>teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra.
187
</p>
<p>A 98. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 25. §-ával megállapított
</p>
<p>szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-
</p>
<p>jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
188
</p>
<p>A 99. §-t megelőző cím a 2001: LXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
189
</p>
<p>A 99. § második mondatát a 2003: CII. törvény 81. §-a iktatta be, első mondata a 2005:
</p>
<p>CLXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)
</p>
<p>bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet
</p>
<p>alkalmazni.
190
</p>
<p>A 100. § (1) bekezdése a 2005: CVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító
</p>
<p>törvény 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött
</p>
<p>szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai
</p>
<p>parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét is.
191
</p>
<p>A 100. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
192
</p>
<p>A 100. § új (3) bekezdését a 2005: CVIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
</p>
<p>(3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 4. § (2)
</p>
<p>bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell
</p>
<p>alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és
</p>
<p>tanácsi irányelv 10. cikkét is.
193
</p>
<p>A 100. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII.
</p>
<p>törvény 2. §-a.
194
</p>
<p>A 100. § (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII. törvény 2. §-a,
</p>
<p>szövege a 2011: CLXXIII. törvény 37. §-ával megállapított, a 2013: XVI. törvény 54. § l)
</p>
<p>pontja szerint módosított szöveg.
195
</p>
<p>A 101. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja, a 2013:
</p>
<p>XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.
196
</p>
<p>Lásd a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet.
197
</p>
<p>A 101. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (5) bekezdése hatályon kívül
</p>
<p>helyezte.
198
</p>
<p>A 101. § új (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 82. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
</p>
<p>(4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
199
</p>
<p>A 101. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: CII.
</p>
<p>törvény 82. §-a.
200
</p>
<p>Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet.
201
</p>
<p>A 102. § a 2011: CLXXIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
202
</p>
<p>A 104. § (1) bekezdése a 2008: CXII. törvény 21. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII.
</p>
<p>törvény 39. §-a szerint módosított szöveg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>203
A 104. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító
</p>
<p>törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-
</p>
<p>előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint
</p>
<p>védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a
</p>
<p>2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott
</p>
<p>feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekményekre és az így szerzett jogokra. Szövege a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja
</p>
<p>szerint módosított szöveg.
204
</p>
<p>A 105. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII.
</p>
<p>törvény 152. §-a, a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.
205
</p>
<p>A 105/A. §-t a 2003: CII. törvény 85. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
206
</p>
<p>A 105/A. § (9) bekezdése a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja szerint módosított szöveg.
207
</p>
<p>A 106. § (8) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg, e
</p>
<p>módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét
</p>
<p>követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
208
</p>
<p>A 106/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.
209
</p>
<p>A 108/A. §-t a 2003: CII. törvény 86. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
210
</p>
<p>A 108/A. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított
</p>
<p>szöveg.
211
</p>
<p>A 109. § a 2013: XVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
212
</p>
<p>A 109/A. §-t a 2010: CXLVIII. törvény 149. §-a iktatta be.
213
</p>
<p>A 110. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja
</p>
<p>hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXIII. törvény 40. §-a iktatta be.
214
</p>
<p>A 111. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja
</p>
<p>hatályon kívül helyezte, a 111. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be,
</p>
<p>alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.
215
</p>
<p>A 111/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
</p>
<p>törvény 1. §-át.
216
</p>
<p>A 111/B. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
</p>
<p>törvény 1. §-át.
217
</p>
<p>A 111/C. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító
</p>
<p>törvény 1. §-át.
218
</p>
<p>A 111/D. §-t a 2013: XVI. törvény 51. §-a iktatta be.
219
</p>
<p>A 111/E. §-t a 2013: XVI. törvény 52. §-a iktatta be.
220
</p>
<p>A 111/F. §-t a 2013: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be.
221
</p>
<p>A 111/G. §-t a 2013: CLIX. törvény 24. §-a iktatta be.
222
</p>
<p>Lásd a 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendeletet.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2015.07.16.-tól
</i></p>
<p>223
Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet.
</p>
<p>224
A 112. § új (3) bekezdését a 2003: CII. törvény 87. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti
</p>
<p>(3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108. §-a alapján a
</p>
<p>rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre
</p>
<p>alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
</p>
<p>2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1.
</p>
<p>cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A
</p>
<p>rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és
</p>
<p>az így szerzett jogokra.
225
</p>
<p>Lásd a 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendeletet.
226
</p>
<p>A 112. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CII.
</p>
<p>törvény 87. §-a, szövege a 2013: CLIX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
227
</p>
<p>Lásd a 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendeletet.
228
</p>
<p>A 112. § (4a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be.
229
</p>
<p>Lásd a 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
230
</p>
<p>Lásd a 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
231
</p>
<p>A 112. § (5) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXII.
</p>
<p>törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
232
</p>
<p>A 112. § (5) bekezdés a) pontja a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
233
</p>
<p>Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet.
234
</p>
<p>A 112. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított
</p>
<p>szöveg.
235
</p>
<p>Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet.
236
</p>
<p>A 112. § (6) bekezdését a 2008: CXII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2011:
</p>
<p>CLXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
237
</p>
<p>Lásd a 24/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet, a 25/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet, a
</p>
<p>37/2011. (XII. 23.) KIM rendeletet.
238
</p>
<p>A 112. § második (6) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.
239
</p>
<p>A 112. § (7) bekezdését a 2008: CXII. törvény 23. §-a iktatta be.
240
</p>
<p>Lásd a 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendeletet, a 14/2011. (IV. 7.) NEFMI rendeletet.
241
</p>
<p>A 113. § előtti alcím a 2005: CLXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
242
</p>
<p>A 113. § a 2008: CXII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
243
</p>
<p>A 113. § a) pontja a 2013: XVI. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
244
</p>
<p>A 113. § h) pontja a 2013: XVI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
245
</p>
<p>A 113. § j) pontját a 2013: CLIX. törvény 26. §-a iktatta be.</p>
</div></div>
</body></html>
</div>
</div>
</span>
</wu-step>
<script>
var browser = (function() {
var test = function(regexp) {return regexp.test(window.navigator.userAgent)}
switch (true) {
case test(/edg/i): return "Microsoft Edge";
case test(/trident/i): return "Microsoft Internet Explorer";
case test(/firefox|fxios/i): return "Mozilla Firefox";
case test(/opr\//i): return "Opera";
case test(/ucbrowser/i): return "UC Browser";
case test(/samsungbrowser/i): return "Samsung Browser";
case test(/chrome|chromium|crios/i): return "Google Chrome";
case test(/safari/i): return "Apple Safari";
default: return "Other";
}
})();
console.log('browser ----',browser)
if(browser === 'Google Chrome') {
document.getElementById('printID').className = 'cls-print needTranslation';
}
else {
document.getElementById('printID').className = 'firefox-cls-print needTranslation';
}
document.addEventListener("keydown", function (event) {
if (event.ctrlKey && event.keyCode == 80) {
event.stopPropagation();
event.preventDefault();
document.body.scrollIntoView({ behavior: "smooth" });
console.log("CTRL + P was pressed!");
setTimeout(myStopFunction, 1100);
}
});
function myStopFunction() {
window.print();
}
</script>
<footer>
</footer>
</body>
</html>