À propos de la propriété intellectuelle Formation en propriété intellectuelle Respect de la propriété intellectuelle Sensibilisation à la propriété intellectuelle La propriété intellectuelle pour… Propriété intellectuelle et… Propriété intellectuelle et… Information relative aux brevets et à la technologie Information en matière de marques Information en matière de dessins et modèles industriels Information en matière d’indications géographiques Information en matière de protection des obtentions végétales (UPOV) Lois, traités et jugements dans le domaine de la propriété intellectuelle Ressources relatives à la propriété intellectuelle Rapports sur la propriété intellectuelle Protection des brevets Protection des marques Protection des dessins et modèles industriels Protection des indications géographiques Protection des obtentions végétales (UPOV) Règlement extrajudiciaire des litiges Solutions opérationnelles à l’intention des offices de propriété intellectuelle Paiement de services de propriété intellectuelle Décisions et négociations Coopération en matière de développement Appui à l’innovation Partenariats public-privé Outils et services en matière d’intelligence artificielle L’Organisation Travailler avec nous Responsabilité Brevets Marques Dessins et modèles industriels Indications géographiques Droit d’auteur Secrets d’affaires Académie de l’OMPI Ateliers et séminaires Application des droits de propriété intellectuelle WIPO ALERT Sensibilisation Journée mondiale de la propriété intellectuelle Magazine de l’OMPI Études de cas et exemples de réussite Actualités dans le domaine de la propriété intellectuelle Prix de l’OMPI Entreprises Universités Peuples autochtones Instances judiciaires Ressources génétiques, savoirs traditionnels et expressions culturelles traditionnelles Économie Égalité des genres Santé mondiale Changement climatique Politique en matière de concurrence Objectifs de développement durable Technologies de pointe Applications mobiles Sport Tourisme PATENTSCOPE Analyse de brevets Classification internationale des brevets Programme ARDI – Recherche pour l’innovation Programme ASPI – Information spécialisée en matière de brevets Base de données mondiale sur les marques Madrid Monitor Base de données Article 6ter Express Classification de Nice Classification de Vienne Base de données mondiale sur les dessins et modèles Bulletin des dessins et modèles internationaux Base de données Hague Express Classification de Locarno Base de données Lisbon Express Base de données mondiale sur les marques relative aux indications géographiques Base de données PLUTO sur les variétés végétales Base de données GENIE Traités administrés par l’OMPI WIPO Lex – lois, traités et jugements en matière de propriété intellectuelle Normes de l’OMPI Statistiques de propriété intellectuelle WIPO Pearl (Terminologie) Publications de l’OMPI Profils nationaux Centre de connaissances de l’OMPI Série de rapports de l’OMPI consacrés aux tendances technologiques Indice mondial de l’innovation Rapport sur la propriété intellectuelle dans le monde PCT – Le système international des brevets ePCT Budapest – Le système international de dépôt des micro-organismes Madrid – Le système international des marques eMadrid Article 6ter (armoiries, drapeaux, emblèmes nationaux) La Haye – Le système international des dessins et modèles industriels eHague Lisbonne – Le système d’enregistrement international des indications géographiques eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Médiation Arbitrage Procédure d’expertise Litiges relatifs aux noms de domaine Accès centralisé aux résultats de la recherche et de l’examen (WIPO CASE) Service d’accès numérique aux documents de priorité (DAS) WIPO Pay Compte courant auprès de l’OMPI Assemblées de l’OMPI Comités permanents Calendrier des réunions WIPO Webcast Documents officiels de l’OMPI Plan d’action de l’OMPI pour le développement Assistance technique Institutions de formation en matière de propriété intellectuelle Mesures d’appui concernant la COVID-19 Stratégies nationales de propriété intellectuelle Assistance en matière d’élaboration des politiques et de formulation de la législation Pôle de coopération Centres d’appui à la technologie et à l’innovation (CATI) Transfert de technologie Programme d’aide aux inventeurs WIPO GREEN Initiative PAT-INFORMED de l’OMPI Consortium pour des livres accessibles L’OMPI pour les créateurs WIPO Translate Speech-to-Text Assistant de classification États membres Observateurs Directeur général Activités par unité administrative Bureaux extérieurs Avis de vacance d’emploi Achats Résultats et budget Rapports financiers Audit et supervision
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Lois Traités Jugements Parcourir par ressort juridique

Hongrie

HU107

Retour

17/2005. (III. 26.) GKM rendelet a Magyar Formatervezési Díjról (Hatály: 2011.I.1-től)

 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

17/2005. (III. 26.) GKM rendelet Hatály: 2011.I.1-től

17/2005. (III. 26.) GKM rendelet

a Magyar Formatervezési Díjról

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. §

(1) A kiemelkedő színvonalú formatervezői teljesítmény elismeréseként Magyar Formatervezési Díjat (a továbbiakban: Díj) alapítok.

(2) A Díj nyilvános pályázat útján nyerhető el. (3) A díjazott a Díj odaítélését igazoló oklevelet és pénzjutalmat kap. A Díjjal járó pénzjutalom

összegét a Magyar Formatervezési Tanács (a továbbiakban: MFT) javaslatára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az éves költségvetése terhére biztosítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti pénzjutalom összege Díjanként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti mindenkori illetményalap tizenötszörös összegének megfelelő összeg.

(5) A Díj termék-, vizuális kommunikáció-, terv- és diákkategóriában adható. (6) A termékkategóriában öt, a vizuális kommunikáció-, a terv- és a diákkategóriában három-

három Díj adható. (7) A Díjban részesülő személyek nevét kategóriánként, továbbá – termékkategória esetén – a

gyártó nevét a minisztérium, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(8) A Díjat a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja át ünnepélyes keretek között.

2. §

(1) A Díj mellett – egyéni felajánlás alapján – különdíj adható. (2) A díjazottak – az (1) bekezdésben említett különdíj díjazottjai kivételével – a kiemelkedő

formatervezői teljesítményt elismerő, e rendelet melléklete szerinti megjelölésnek a díjazott alkotás tekintetében történő használatára jogosultak.

3. §

(1) A minisztérium az MFT közreműködésével a Díj nyilvános pályázatáról évente pályázati felhívást tesz közzé, amely a következőket tartalmazza:

a) a termék-, a vizuális kommunikáció-, a terv- és a diákkategória meghatározása; b) pályázati feltételek; c) a pályázatok értékelésének szempontjai; d) a pénzjutalom összege; e) a különdíjak felajánlói, valamint a felajánlott különdíj; f) a pályázatokat elbíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) névsora;

1

17/2005. (III. 26.) GKM rendelet Hatály: 2011.I.1-től

g) egyéb, a pályázat szempontjából lényeges tájékoztatás. (2) A pályázati felhívást a minisztérium és a Hivatal hivatalos lapjában, valamint két országos

napilapban kell közzétenni. (3) Pályázatot olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság nyújthat be, akinek lakóhelye, vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.

(4) A Díj elnyerésére irányuló nyilvános pályázati eljárást az MFT folytatja le. Az adományozás rendjéről szóló szabályzatot az MFT javaslatára a miniszter hagyja jóvá.

(5) A Díj odaítélésére a bizottság szakmai javaslatot tesz, majd a miniszter felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke dönt.

(6) Az MFT a bizottság javaslata alapján a díjazott munkákat az e célra szervezett kiállításon bemutatja. A kiállítás költségeit az MFT viseli.

4. §

(1) A pályázatok elbírálását bizottság végzi, amely legalább öt, legfeljebb tizenkét tagból áll. A bizottság munkáját ügyrend alapján végzi, amelyet – az MFT javaslata alapján – maga állapít meg.

(2) A bizottság tagjait az MFT elnökének javaslatára az MFT kéri fel. A javaslat összeállításához az MFT elnöke véleményt kér az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől.

(3) A bizottság tagjainak megbízatása egy évre szól. A bizottság tagját közreműködéséért díjazás illeti meg.

(4) A bizottság a pályázatok elbírálása során szakértőket vehet igénybe. (5) A bizottság tagjainak díjazásával járó, valamint a pályázat lebonyolításával kapcsolatos

egyéb költségeket az MFT viseli.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 17/2005. (III. 26.) GKM rendelethez

1. A Díj vizuális azonosító jele az 1. ábrán látható szimbólum, amely önmagában, vagy a Díj szöveges megnevezése és az évente változó évszám hozzákapcsolásával kizárólag a 2. és a 3. ábrán bemutatott módon használható.

2. A jel egy természeti forma kétdimenziós, emblematikus leképzése. A jelhez az 1. pontban foglaltakon túl más szöveg vagy az adott szöveg más módon nem rendelhető. Vizuális azonosítóként nem szabad a jelet arányaiban megváltoztatni, forgatni, tükrözni, egy egységnek számító felületen többszörözni, alkotóelemeinek egymáshoz való elhelyezkedését megváltoztatni.

3. A jel legkisebb, illetve legnagyobb felhasználási méretét a mindenkori felhasználás során adott anyagminőség és a megjelenítéshez használt technika függvényében kell meghatározni, megőrizve a jel és a hozzá tartozó szöveg torzulásmentes, eredeti rajzolati minőségét.

2

17/2005. (III. 26.) GKM rendelet Hatály: 2011.I.1-től

4. A jelet színesen – a Díj rendezvényeihez kapcsolódva – kizárólag az MFT használhatja, minden évben az adott évhez rendelt, az MFT által megállapított színnel. Más jelekkel (emblémákkal, logotípiákkal) egy felületen való használata esetén a jel csak fekete (pozitív) vagy fehér (negatív) színben alkalmazható, a hordozó felület tónuserősségének függvényében. A jel tárgyakon színes (nyomtatott, festett) formában nem használható. Megjelenítését a tárgy anyagfelületétől eltérő felületi minőség vagy eltérő felületi szint kialakításával kell megoldani.

3