Hungría

1975. évi 4. törvényerejő rendelet �

az irodalmi és a mővészeti mővek védelmérıl szóló 1886. szeptember 9­i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének

kihirdetésérıl

(A Berni Egyezmény 1971. évi párizsi szövege megerısítı okiratának letétbe helyezése Genfben ­ a

Szellemi Tulajdon Világszervezetének Vezérigazgatójánál ­ az 1972. évi szeptember hó 11. napján

megtörtént és az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában ­ a 28. Cikk (3) bekezdése,

illetıleg (2) bekezdése szerint ­ a 22­38. Cikkekre kiterjedıen az 1972. évi december hó 15. napján,

az 1­21. Cikkekre és a Függelékre kiterjedıen pedig az 1974. évi október hó 10. napján hatályba

lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az irodalmi és mővészeti mővek védelmérıl szóló

Berni Egyezmény Párizsban, 1971. július 24­én felülvizsgált és aláírt szövegét e törvényerejő

rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következı:

"Párizsi szerzıdés

Az irodalmi és mővészeti mővek védelmérıl szóló 1886. szeptember 9­i Berni Egyezmény

melyet Párizsban 1896. május 4­én kiegészítettek, Berlinben 1908. november 13­án felülvizsgáltak,

Bernben 1914. március 20­án kiegészítettek, Rómában 1928. június 2­án, Brüsszelben 1948. június

26­án, Stockholmban 1967. július 14­én, majd Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgáltak.

Az Unióhoz tartozó országok, amelyeket egyképpen vezérel az a vágy, hogy az irodalmi és mővészeti

mővekre vonatkozó szerzıi jogokat a lehetı leghatékonyabban és legegyöntetőbben védelmezzék,

elismerve a Stockholmban, 1967­ben tartott felülvizsgálati konferencia munkálatainak fontosságát,

elhatározták, hogy a stockholmi konferencia által elfogadott Szerzıdést felülvizsgálják, anélkül

azonban, hogy e szerzıdés 1­20. és 22­26. Cikkein változtatásokat eszközölnének.

Ennek folytán alulírott tejhatalmú megbízottak ­ jó és kellı alakban talált meghatalmazásaik

bemutatása után ­ a következıkben állapodtak meg:

1. Cikk

Azok az országok, amelyekre ez az Egyezmény alkalmazást nyer, az irodalmi és mővészeti mővekre

vonatkozó szerzıi jogok védelme végett Unióban egyesülnek.

2. Cikk

(1) Az "irodalmi és mővészeti mővek" kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a mővészet

minden alkotását, tekintet nélkül a mő létrehozatalának módjára vagy alakjára, tehát lehet könyv,

szövegkönyv vagy más írásmő; elıadás, szónoki beszéd, szentbeszéd vagy ugyanilyen jellegő egyéb

mő; színmő vagy zenés színmő; táncmő vagy némajáték; szöveges vagy szöveg nélkül zenemő; film,

ideértve azokat a mőveket is, amelyeket a filmhez hasonló eljárással hoznak létre; rajz, festmény,

építészeti mő, szobor, metszet, kınyomat; fényképészeti mő, ideértve azokat a mőveket is, amelyeket

a fényképészeti mővekhez hasonló eljárással hoznak létre; az alkalmazott mővészet terméke;

illusztráció és térkép; földrajzi, tereprajzi, építészeti vagy tudományos vonatkozású tervek, vázlat vagy

plasztikai mő.

(2) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szerveinek azonban joguk van úgy rendelkezni, hogy

az irodalmi és mővészeti mővek, illetıleg ezek egy vagy több csoportja csak akkor részesül

védelemben, ha rögzítve van.

(3) Az eredeti mő szerzıjét megilletı jogok sérelme nélkül az eredeti mővel azonos védelemben

részesül a fordítás, az adaptálás, a zenei átírás és irodalmi vagy mővészeti mőnek másfajta

átdolgozása.

(4) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak annak meghatározására, hogy

milyen védelemben részesülnek a törvényhozási, az államigazgatási és az igazságszolgáltatási jellegő

hivatalos iratok, valamint ezeknek hivatalos fordításai.

(5) Irodalmi vagy mővészeti mőveknek az anyag kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi

alkotásnak minısülı győjteményei, mint például enciklopédiák és antológiák, a győjtemény részét

alkotó egyes mővek szerzıit megilletı jogok sérelme nélkül e jellegüknél fogva részesülnek

védelemben.

(6) A fent említett mővek az Unióhoz tartozó valamennyi országban védelemben részesülnek. Ez a

védelem a szerzı vagy más jogosult javára áll fenn.

(7) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak az alkalmazott mővészet termékeire,

a mőszaki rajzokra és az ipari mintákra vonatkozó törvények alkalmazási területeinek szabályozására,

továbbá hogy ­ az ezen Egyezmény 7. Cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezések

figyelembevételével ­ rendezzék e termékek, rajzok és minták védelmének elıfeltételeit. Azon mővek

számára, amelyek a származási országban csupán mint rajzok és minták esnek védelem alá, az Unió

másik országában is csak az ebben az országban a rajzok és minták számára fennálló különleges

védelmet lehet igényelni; ha azonban ebben az országban ilyen különleges védelem nem létezik,

ezeket a mőveket mint mővészeti mőveket kell védeni.

(8) Az ezen Egyezményben biztosított védelem nem áll fenn az egyszerő sajtóközlemény jellegő napi

hírekre.

2bis Cikk

(1) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy az elızı cikkben

biztosított védelembıl egészben vagy részben kizárják a politikai, valamint a bírósági tárgyalások

során elhangzott beszédeket.

(2) Ugyancsak jogosultak az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei, hogy meghatározzák

azokat az elıfeltételeket, melyek megléte esetén elıadások, szónoki beszédek és más nyilvánosan

elhangzott azonos jellegő mővek a sajtóban közölhetık, a rádióban sugározhatók, vezeték által

közvetíthetık a közönség részére és az ezen Egyezmény 11bis Cikke (1) bekezdésében

meghatározott esetekben a nyilvánossággal közölhetık, ha az ilyen felhasználást a tájékoztatás elérni

kívánt célja indokolja.

(3) Mindazonáltal a szerzıt megilleti az a kizárólagos jog, hogy az elızı bekezdésekben említett

mőveit győjteményekben egybefoglalja.

3. Cikk

(1) Ezen Egyezmény alapján védettek:

a) azok a szerzık, akik az Unió egyik országának állampolgárai, megjelent vagy meg nem jelent

mőveikre nézve;

b) azok a szerzık, akik az Unió egyik országának sem állampolgárai, azon mőveikre nézve,

melyeket elsı ízben az Unió egyik országának valamelyikében adnak ki, vagy egyidejőleg adnak ki

egy Unión kívüli és egy Unióhoz tartozó országban.

(2) Azok a szerzık, akik az Unió egyik országának sem állampolgárai, de állandó lakóhelyük az Unió

egyik országában van, ezen Egyezmény alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbírálásban

részesülnek, mint ennek az országnak állampolgárai.

(3) "Megjelent mővek" alatt a szerzı hozzájárulásával kiadott mővek értendık, bármi legyen is a

mőpéldányok elıállítási módja, feltéve, hogy ezeket ­ a mő jellegének figyelembevételével ­ oly módon

bocsátották a közönség rendelkezésére, hogy kielégítsék annak ésszerő szükségleteit. Nem

tekintendı megjelenésnek valamely színmő, zenés színmő, film vagy zenemő bemutatása, irodalmi

mő nyilvános elıadása, az irodalmi vagy mővészeti mővek közvetítése vagy sugárzása, valamely

mővészeti mő kiállítása és építészeti mő megépítése.

(4) Több országban egyidejőleg megjelentnek tekintendı az a mő, amelyet az elsı megjelenéstıl

számított harminc napon belül két vagy több országban kiadnak.

4. Cikk

A 3. Cikkben meghatározott feltételek hiányában is ezen Egyezmény alapján védettek

a) az olyan filmek szerzıi, amelyek gyártójának székhelye vagy állandó lakóhelye az Unió egyik

országában van,

b) az olyan építımővészeti mővek szerzıi, amelyeket az Unió egyik államában építettek, továbbá az

olyan grafikai és plasztikai mővek szerzıi, amelyek alkotórészei az Unió egyik országában fekvı

ingatlannak.

5. Cikk

(1) Az ezen Egyezmény által védett mőveik tekintetében a szerzık ­ a mő származási országa

kivételével ­ az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó

törvények a belföldieknek most vagy a jövıben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket

ez az Egyezmény külön megad.

(2) E jogok élvezete és gyakorlása nincs kötve semmiféle alakszerőséghez és független attól, hogy a

mő a származásának országában védelem alatt áll­e. Ennélfogva ­ az ezen Egyezményben foglalt

kikötéseken kívül ­ a védelem terjedelme, valamint a szerzıi jogainak védelmére biztosított eszközök

igénybevétele tekintetében kizárólag annak az országnak a törvényei irányadók, ahol a védelmet

igénylik.

(3) A származási országban a védelemre a belföldi törvények irányadók. De, ha a szerzı nem

állampolgára azon mő származási országának, amelyre nézve ezen Egyezmény alapján védelmet

élvez, ebben az országban ugyanolyan jogok illetik meg, mint a belföldi szerzıket.

(4) Származási országnak kell tekinteni

a) azokra a mővekre nézve, amelyek elıször az Unió valamelyik országában jelentek meg, ezt az

országot; ha pedig a mő az Unió több országában egyidejőleg jelent meg, és ezekben az országokban

eltérı tartalmú védelmi idı van érvényben, akkor ezek közül az országok közül azt, amelynek

törvényei a legrövidebb tartalmú védelmet biztosítják;

b) azokra a mővekre nézve, amelyek egyidejőleg jelentek meg egy Unión kívüli és az Unióhoz

tartozó valamelyik országban, az utóbbi országot;

c) a meg nem jelent vagy az elıször az Unión kívüli országban megjelent olyan mővekre nézve,

amelyek Unióhoz tartozó országban egyidejőleg nem jelentek meg, az Uniónak azt az országát,

amelynek a szerzı állampolgára; mégis

i) az ilyen filmeknek, ha gyártójuk székhelye vagy állandó lakóhelye az Unióhoz tartozó országban

van, ez lesz a származási országa,

ii) az ilyen építımővészeti mőveknek pedig, ha az Unió egyik országában építették fel, vagy az ilyen

grafikai és plasztikai mőveknek, ha az Unió egyik országában fekvı ingatlannak alkotórészei, ez lesz

a származási országa.

6. Cikk

(1) Ha valamely Unión kívüli ország nem védi kielégítı módon azoknak a szerzıknek a mőveit, akik

valamely Unióhoz tartozó ország állampolgárai, ez utóbbi korlátozhatja azoknak a mőveknek a

védelmét, amelyeknek a szerzıi ­ e mővek elsı megjelenésének idıpontjában ­ a másik ország

állampolgárai és állandó lakóhelyük nincs valamely Unióhoz tartozó országban. Ha az az ország, ahol

a mő elıször megjelent, él ezzel a lehetıséggel, az Unióhoz tartozó többi ország az ily módon

különleges elbírálás alá esı mőveknek nem köteles nagyobb védelmet biztosítani annál, mint amelyet

a mő abban az országban élvezett, ahol elıször jelent meg.

(2) Az elızı bekezdés alapján megállapított korlátozások nem érinthetik azokat a jogokat, amelyeket

valamely szerzı olyan mő tekintetében szerzett meg, amely az Unió egyik országában e korlátozás

hatálybalépése elıtt jelent meg.

(3) Az Uniónak azok az országai, amelyek e cikk alapján a szerzık jogi védelmét korlátozzák, errıl a

Szellemi Tulajdon Világszervezetének Vezérigazgatóját (a továbbiakban: "Vezérigazgató") írásbeli

nyilatkozatban értesítik; ebben meg kell jelölni azokat az országokat, amelyekkel szemben a védelmet

korlátozzák, úgyszintén azokat a korlátozásokat, amelyeknek az ezen országokhoz tartozó szerzık

alá vannak vetve. A Vezérigazgató haladéktalanul közli mindezt az Unió valamennyi országával.

6bis Cikk

(1) Függetlenül a szerzı vagyoni jogaitól, sıt még azok átruházása után is, a szerzı megtartja azt a

jogát, hogy magának követelhesse a mő szerzıségét, és hogy tiltakozzék a mő mindenfajta

eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása, illetve csorbítása ellen, amely a

becsületére vagy hírnevére sérelmes.

(2) A szerzıt a fenti (1) bekezdés alapján megilletı jogok a szerzı halála után legalább a vagyoni

jogok megszőntéig fennmaradnak; e jogokat azok a személyek és intézmények gyakorolják, amelyek

annak az országnak a törvényei szerint, ahol a védelmet igénylik, erre illetékesek. Mindazonáltal azok

az országok, amelyeknek a törvényei az Egyezmény e szövegének ratifikálása vagy az ehhez való

csatlakozás idıpontjában nem tartalmaznak rendelkezéseket a szerzı halála után a fenti (1)

bekezdésben biztosított összes jogok védelmére, jogosultak akként rendelkezni, hogy e jogok közül

egyesek a szerzı halála után nem maradnak fenn.

(3) Az e cikkben elismert jogok védelmére szolgáló jogi eszközöket annak az országnak a törvényei

szabályozzák, amelyben a védelmet igénylik.

7. Cikk

(1) Az ezen Egyezményben biztosított védelem idıtartama a szerzı életére és halála után ötven évre

terjed.

(2) Az Unióhoz tartozó országok azonban jogosultak akként rendelkezni, hogy a filmek védelmi ideje

attól az idıponttól számított ötven év elteltével jár le, amikor a mővet a szerzı engedélyével a

közönség számára hozzáférhetıvé tették, ha pedig ez a mő elıállításától számított ötven éven belül

nem következik be, a védelmi idı az elıállítástól számított ötven év múlva jár le.

(3) A név nélkül vagy álnéven közzétett mővek ezen Egyezmény alapján biztosított védelmének ideje

attól az idıponttól számított ötven év elteltével jár le, amikor a mővet jogszerően a közönség számára

hozzáférhetıvé tették. Abban az esetben azonban, ha a szerzı által felvett álnév semmi kétséget nem

enged személyazonosságát illetıen, a védelem idıtartamára az (1) bekezdés irányadó. Ha valamely

név nélkül vagy álnéven közzétett mő szerzıje a fent meghatározott idıtartamon belül felfedi a

személyét, a védelmi idı tartamára ugyancsak az (1) bekezdés az irányadó. Az Unió országai nem

tartoznak védelmet biztosítani a név nélkül vagy álnéven megjelent olyan mővek számára, amelyek

szerzıirıl teljes joggal vélelmezhetı, hogy már ötven évvel ezelıtt meghaltak.

(4) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy szabályozzák a

fényképészeti mővek, valamint az alkalmazott mővészet körében létrejövı és mővészeti mővekként

védett mővek védelmi idejét, ez azonban nem lehet kevesebb a mő elıállításától számított huszonöt

évnél.

(5) A szerzı halála utáni védelmi idı és a fenti (2), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott

határidık a halál vagy az ezen bekezdésekben meghatározott esemény bekövetkeztekor kezdıdnek,

e határidık tartamát azonban a halál vagy az említett esemény bekövetkeztét követı év január elsı

napjától kell számítani.

(6) Az Unióhoz tartozó országok jogosultak az elızı bekezdésekben meghatározottnál hosszabb

védelmi idıt biztosítani.

(7) Az Uniónak azok az országai, amelyeket a Római Szerzıdés köt ehhez az Egyezményhez, és

amelyeknek az ezen Szerzıdés aláírásának idıpontjában hatályban levı törvényei az elızı

bekezdésekben meghatározottnál rövidebb védelmi idıket állapítanak meg, az ehhez a Szerzıdéshez

való csatlakozás vagy annak ratifikálása esetén fenntarthatják e védelmi idıket.

(8) A védelmi idıt minden esetben annak az országnak a törvénye szabályozza, ahol a védelmet

igénylik, ez azonban ­ kivéve ha ennek az országnak a törvényhozása másképpen nem rendelkezik ­

nem haladja meg a mő származási országában meghatározott védelmi idıt.

7bis Cikk

Az elızı cikk rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a szerzıi jog valamely mő társszerzıit

közösen illeti meg; ebben az esetben a szerzı halálát követı határidıket a legtovább élı társszerzı

halálának idıpontjától kell számítani.

8. Cikk

Az ezen Egyezmény alapján védett irodalmi és mővészeti mővek szerzıit ­ az eredeti mővel

kapcsolatban ıket megilletı jogok egész tartama alatt ­ megilleti az a kizárólagos jog, hogy mőveikrıl

fordítást készítsenek, illetıleg, hogy mőveikrıl fordítás csak az ı engedélyükkel készüljön.

9. Cikk

(1) Az ezen Egyezmény alapján védett irodalmi és mővészeti mővek szerzıit megilleti az a

kizárólagos jog, hogy mőveikrıl bármely módon és formában többszörösítés csak az ı engedélyükkel

készüljön.

(2) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy különleges esetekben

lehetıvé tegyék az említett mővek többszörösítését, feltéve, hogy az ilyen többszörösítés nem

sérelmes a mő rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a szerzı jogos érdekeit.

(3) Ezen Egyezmény alkalmazásában minden hang­ és képi rögzítést többszörösítésnek kell

tekinteni.

10. Cikk

(1) A közönség számára már jogszerően hozzáférhetıvé tett mőbıl történı idézés az elérni kívánt

cél által indokolt mértékben megengedett, ha az a bevett szokásoknak megfelel; ideértendı az

újságcikkekbıl és idıszakos győjteményekbıl sajtószemle formájában történı idézés is.

(2) Oktatás illusztrálására az irodalmi vagy mővészeti mővek kiadás, rádióadás, hang­ vagy képi

rögzítés útján, az elérni kívánt cél által indokolt mértékben történı szabad felhasználásának

szabályozása az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szerveinek hatáskörébe, és az említett

országok között már fennálló vagy a jövıben létesítendı külön megállapodásokra tartozik azzal a

feltétellel, hogy az ilyen felhasználás a bevett szokásoknak megfelel.

(3) Az elızı bekezdésekben említett idézés és felhasználás esetén a forrást és a szerzı nevét meg

kell jelölni, ha ez a név a forrásban szerepel.

10bis Cikk

(1) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy engedélyezzék újságban,

vagy idıszakos győjteményben közzétett idıszerő gazdasági, politikai vagy vallási tárgyú

vitacikkeknek, vagy ugyanilyen tárgyú, már sugárzott mőveknek a sajtó által történı átvételét,

sugárzását, vagy vezeték által történı közvetítését a közönség részére, ha az átvételt, sugárzást vagy

az említett közvetítést kifejezetten nem tiltották meg. A forrást azonban mindig világosan meg kell

jelölni; e kötelezettség megszegésének következményeit annak az országnak a törvényei határozzák

meg, melyben a védelmet igénylik.

(2) Ugyancsak az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak arra, hogy

meghatározzák, mely feltételek mellett lehet a fényképészet, vagy a film eszközével vagy sugárzás,

illetıleg a közönség részére vezeték által történı közvetítés útján adott beszámolókban az események

során látott, vagy hallott irodalmi vagy mővészeti mőveket az elérni kívánt tájékoztatási cél által

indokolt mértékben bemutatni és a közönség számára hozzáférhetıvé tenni.

11. Cikk

(1) Színmővek, zenés színmővek és zenemővek szerzıinek kizárólagos joga, hogy engedélyt

adjanak: 1. mőveik bemutatására és nyilvános elıadására, ideértve a bármely módon és eljárással

történı bemutatást, elıadást; 2. mőveik bemutatásának és elıadásának bármely eszközzel történı

nyilvános közvetítésére.

(2) A színmővek és zenés színmővek szerzıit ­ az eredeti mővel kapcsolatos jogaik egész tartama

alatt ­ ugyanez a jog illeti meg mőveik fordítását illetıen.

11bis Cikk

(1) Az irodalmi és mővészeti mővek szerzıinek kizárólagos joga, hogy engedélyt adjanak: 1. mőveik

sugárzására vagy minden más, jel, hang vagy kép vezeték nélküli közvetítésére alkalmas eszközzel

történı nyilvános átvitelére; 2. sugárzott mő mindenfajta, akár vezeték útján történı, akár vezeték

nélküli nyilvános átvitelére, ha ezt az átvitelt az eredetihez képest más szervezet végzi; 3. a sugárzott

mő hangszóró vagy egyéb, annak megfelelı jel­, hang­ vagy képközvetítı eszközzel történı nyilvános

átvitelére.

(2) Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szerveinek hatáskörébe tartozik, hogy a fenti (1)

bekezdésben említett jogok gyakorlásának feltételeit megszabja, de e feltételek joghatálya szigorúan

azokra az országokra korlátozódik, melyek azokat megszabták. E feltételek semmiképpen nem

sérthetik a szerzı személyiségi jogát, sem pedig azt a jogát, hogy ­ békés megegyezés hiányában ­

az illetékes hatóság által megállapított méltányos díjazásban részesüljön.

(3) Ellenkezı kikötés hiányában a jelen cikk (1) bekezdése alapján megadott engedély nem terjed ki

a sugárzott mő hang vagy kép rögzítésére alkalmas eszköz útján történı felvételére. Az Unióhoz

tartozó országok törvényhozó szerveinek hatáskörébe tartozik a rádiótársaságok által saját

eszközeikkel végzett és saját adásaik céljait szolgáló, rövid idıre szóló rögzítés rendszerének

szabályozása. E törvények keretében engedélyezni lehet az ilyenfajta felvételeknek a hivatalos

levéltárakban való megırzését akkor, ha a felvételek különleges dokumentációs jellegőek.

11ter Cikk

(1) Irodalmi mővek szerzıinek kizárólagos joga, hogy engedélyt adjanak: 1. mőveik nyilvános

elıadására, ideértve a bármely módon és eljárással történı elıadást; 2. mőveik elıadásának bármely

eszközzel történı nyilvános közvetítésére.

(2) Az irodalmi mővek szerzıit ­ az eredeti mővel kapcsolatos jogaik egész tartama alatt ­ ugyanez a

jog illeti meg mőveik fordítását illetıen.

12. Cikk

Az irodalmi és mővészeti mővek szerzıinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék mőveik

adaptálását, zenei átírását és egyéb átdolgozását.

13. Cikk

(1) Zenemő szerzıjének és szövegírójának a zenemő ­ adott esetben szöveggel történı ­

hangfelvételének engedélyezésére vonatkozó kizárólagos jogával kapcsolatban az Unióhoz tartozó

országok mindegyike az adott országot illetıen fenntartásokkal élhet és feltételeket szabhat, ha a

szövegíró már engedélyezte a szövegnek a zenemővel történı felvételét; de minden ilyen természető

fenntartás és feltétel szigorúan azokra az országokra korlátozódik, amelyek azokat megszabták, és

semmiképpen sem sérthetik a szerzınek azt a jogát, hogy ­ békés megegyezés hiányában ­ az

illetékes hatóság által megállapított méltányos díjazásban részesüljön.

(2) Zenemővek felvételeirıl, ha azok a Rómában 1928. június 2­án és Brüsszelben 1948. június 26­

án aláírt Egyezmények 13. Cikke (3) bekezdésének megfelelıen az Unióhoz tartozó valamelyik

országban készültek, az Unióhoz tartozó ebben az országban a zenemő szerzıjének hozzájárulása

nélkül többszörösítések készíthetık attól az idıponttól számított két esztendıs idıszak elteltéig,

amelytıl kezdve az említett országot ezen Szerzıdés köti.

(3) Az ezen cikk (1) és (2) bekezdése alapján készült, és az érdekelt felek hozzájárulása nélkül olyan

országba importált felvételeket, ahol ezek nem tekinthetık jogszerőeknek, le lehet foglalni.

14. Cikk

(1) Az irodalmi és mővészeti mővek szerzıinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék: 1. mőveik

adaptálását, mőveikrıl filmreprodukció készítését, valamint az ilyen módon adaptált és többszörösített

mő forgalomba hozatalát; 2. az ilyen módon adaptált és többszörösített mővek bemutatását és

nyilvános elıadását, valamint a közönség részére vezeték útján történı közvetítését.

(2) Irodalmi vagy mővészeti mőbıl merített filmalkotás minden más formában történı adaptálása a

szerzı engedélyezési jogának sérelme nélkül csak az eredeti mő szerzıinek hozzájárulásával

történhet.

(3) A 13. Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

14bis Cikk

(1) A filmalkotás, mindazon mővek szerzıi jogainak sérelme nélkül, melyek adaptáció vagy

reprodukció alapjául szolgálhatnak, mint eredeti mő részesül oltalomban. A filmalkotást megilletı

szerzıi jog jogosultja ugyanazokat a jogokat élvezi, mint amelyek valamely eredeti mő szerzıjét

megilletik; ide kell érteni az elızı cikkben említett jogokat is.

(2) a) A filmalkotásra vonatkozó szerzıi jog jogosultjának meghatározása azon ország törvényhozó

szerveinek hatáskörébe tartozik, ahol a védelmet igénylik.

b) Az Unióhoz tartozó olyan országokban azonban, melynek törvénye jogosultként ismeri el a

filmalkotás létrehozásához való közremőködıi hozzájárulás szerzıit is, e szerzık, ha a közremőködıi

hozzájárulást kötelezettségvállalás alapján teljesítették, ellenkezı vagy különleges kikötés hiányában

nem ellenezhetik a filmalkotás többszörösítését, a filmalkotás forgalombahozatalát, bemutatását és

nyilvános elıadását, a közönség részére vezeték útján történı közvetítését, sugárzását, a

nyilvánosság számára történı átvitelét, felirattal ellátását és a szöveg szinkronizálását.

c) Azt a kérdést, hogy a fent említett kötelezettségvállalásnak írásbeli szerzıdés, vagy ezzel

egyenértékő írásbeli okirat formáját kell­e öltenie ahhoz, hogy az elızı b) alpont alkalmazást nyerjen,

annak az Unióhoz tartozó országnak a törvénye szabályozza, ahol a film gyártójának székhelye vagy

állandó lakóhelye van. Az Unióhoz tartozó azon ország törvényhozó szerveinek azonban, ahol a

védelmet igénylik, joga lesz, hogy elıírja: e kötelezettségvállalásnak írásbeli szerzıdés, vagy ezzel

egyenértékő írásbeli okirat formáját kell öltenie. Azok az országok, melyek élnek ezzel a joggal,

kötelesek errıl a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban értesíteni: a Vezérigazgató e nyilatkozatot

haladéktalanul közli az Unió valamennyi országával.

d) "Ellenkezı vagy különleges kikötés" alatt mindazt a megszorító feltételt érteni kell, amely az

említett kötelezettségvállalás részét képezi.

(3) Hacsak az ország törvénye nem rendelkezik másként, a fenti (2) b) bekezdés rendelkezéseit sem

a film megvalósítása céljából készült forgatókönyvek, párbeszédes jelenetek, zenemővek szerzıire,

sem a film fırendezıjére nem lehet alkalmazni. De az Unióhoz tartozó azok az országok, amelyeknek

törvénye nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek értelmében az elıbb idézett (2) b) bekezdést a

rendezıre alkalmazni kell, errıl a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban kötelesek értesíteni, aki e

nyilatkozatot haladéktalanul közli az Unió valamennyi többi országával.

14ter Cikk

(1) Az írók és zeneszerzık eredeti mőalkotását és eredeti kéziratait illetıen a szerzınek ­ halála után

azon személyeknek vagy intézményeknek, akiket, illetıleg amelyeket a hazai törvényhozás erre

feljogosít ­ elidegeníthetetlen joga, hogy a szerzı által eszközölt elsı átruházást követıen részt

vegyenek a mő eladására vonatkozó mőveletekben.

(2) A fenti bekezdésben említett védelem az Unióhoz tartozó valamennyi országban csak akkor

követelhetı, ha a szerzı hazai törvénye ilyen védelemnek teret enged, és csak annyiban, amennyiben

annak az országnak a törvénye, ahol a védelmet igénylik, ezt lehetıvé teszi.

(3) A díjak mértékét és beszedésének módozatait az egyes országok törvénye határozza meg.

15. Cikk

(1) Ahhoz, hogy az ezen Egyezmény által védelemben részesített irodalmi és mővészeti mővek

szerzıit az ellenkezı bebizonyításáig ilyenként tekintsék, következésképpen a bitorlók ellen az

Unióhoz tartozó országok bíróságai elıtt törvényesen eljárhassanak, elegendı, hogy mőveiken nevük

a szokásos módon fel legyen tüntetve. E bekezdés abban az esetben is alkalmazható, ha ez a név

álnév, mihelyt a szerzı által felvett álnév semmi kétséget nem hagy személyazonosságát illetıen.

(2) A film gyártójának ­ az ellenkezı bebizonyításáig ­ azt a természetes vagy jogi személyt kell

tekinteni, akinek nevét a filmen a szokásos módon feltüntetik.

(3) A név nélkül, valamint ­ a fenti (1) bekezdésben említett körön kívül ­ álnéven közzétett mővek

tekintetében a kiadót, ha nevét a mővön feltüntették, minden további bizonyítás nélkül a szerzı

képviselıjének kell tekinteni; e minıségében jogosult a szerzı jogai felett ırködni és azokat

érvényesíteni. E bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását mellızni kell, mihelyt a szerzı személyét

felfedi és igazolja szerzıségét.

(4) a) Meg nem jelent mővek esetében, ha a szerzı személye ismeretlen, de személyét illetıen

alapos ok van annak feltételezésére, hogy az Unióhoz tartozó egyik ország állampolgára, ezen ország

törvényhozó szervei jogosultak az e szerzıt képviselı, és jogai felett ırködı, valamint jogait az

Unióhoz tartozó országokban érvényesítı illetékes hatóság kijelölésére.

b) Az Unióhoz tartozó azon országok, melyek e rendelkezés alapján ilyen kijelölést eszközöltek, errıl

a Vezérigazgatót írásbeli nyilatkozatban értesítik, amelyben az így kijelölt hatóságra vonatkozó

valamennyi felvilágosítást megadják. A Vezérigazgató haladéktalanul közli e nyilatkozatot az Unióhoz

tartozó valamennyi országgal.

16. Cikk

(1) Az Unióhoz tartozó olyan országban, ahol az eredeti mő törvényes védelem alatt áll, az ennek

utánzása útján létrejövı minden mő lefoglalható.

(2) Az elızı bekezdés rendelkezései alkalmazhatók az olyan országokból származó másolatokra is,

ahol a mő nem áll, vagy már nem áll védelem alatt.

(3) A lefoglalásra az egyes országok törvényei irányadóak.

17. Cikk

Ezen Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem sérthetik az Unióhoz tartozó egyes országok

Kormányát megilletı azt a jogot, hogy törvényhozási vagy belsı rendészeti intézkedésekkel

engedélyezze, ellenırizze vagy megtiltsa az olyan mő vagy termék forgalmát, elıadását, kiállítását,

melyekkel kapcsolatban az illetékes hatóság ilyen jogot gyakorolhat.

18. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt mindazokra a mővekre alkalmazni kell, melyek az Egyezmény hatálybalépése

idején a védelmi idı lejárta folytán származási országukban még nem váltak szabaddá.

(2) Ha azonban valamely mő abban az országban, ahol a védelmet igénylik, az erre a mőre nézve

addig irányadó védelmi idıtartam lejárta miatt már szabaddá vált, ugyanabban az országban újból

nem részesülhet védelemben.

(3) Ezt az elvet az Unióhoz tartozó országok között e célból már fennálló vagy létrejövı külön

egyezményekben foglalt rendelkezések szerint kell alkalmazni. Ilyen jellegő kikötések hiányában az

egyes országok mindegyike maga szabályozza önmagára nézve az említett elv alkalmazásának

módozatait.

(4) Az elızı rendelkezéseket az Unióhoz történı új csatlakozások esetén is alkalmazni kell, továbbá

akkor is, ha a védelem a 7. Cikk alkalmazása, vagy a fenntartásokról való lemondás folytán

meghosszabbodik.

19. Cikk

Ezen Egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy igényelni lehessen az Unióhoz

tartozó valamelyik ország által törvénybe iktatott kedvezıbb rendelkezés alkalmazását.

20. Cikk

Az Unióhoz tartozó országok Kormányai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy egymás között külön

megállapodásokat létesíthessenek, amennyiben ezek a szerzık javára szélesebb körő jogokat

nyújtanak, mint amelyeket az Unió biztosít, vagy amelyek ezzel az Egyezménnyel ellentétben nem álló

egyéb kikötéseket tartalmaznak. A fennálló megállapodásoknak azok a rendelkezései, melyek a most

említett feltételeknek megfelelnek, hatályban maradnak.

21. Cikk

(1) A fejlıdı országokra vonatkozó külön rendelkezéseket a Függelék tartalmazza.

(2) A Függelék a Szerzıdés szerves részét képezi. Ez nem érinti a 28. Cikk (1) bekezdés b)

pontjának rendelkezéseit.

22. Cikk

(1) a) Az Unió Közgyőlését azok az országok alkotják, melyeket a 22­26. Cikkek kötnek az Unióhoz.

b) Valamennyi ország Kormányát egy küldött képviseli, akit helyettesek, tanácsadók és szakértık

segíthetnek munkájában.

c) Az egyes küldöttségek kiadásait az a Kormány viseli, amelyik a küldöttséget kijelölte.

(2) a) A Közgyőlés:

i) tárgyalja az Unió fenntartásával és fejlesztésével, valamint az ezen Egyezmény alkalmazásával

összefüggésben felmerülı valamennyi kérdést;

ii) azon országok észrevételeinek megfelelı számbavételével, melyeket a 22­26. Cikkek nem kötnek

az Unióhoz, felülvizsgálati konferenciák elıkészítésére vonatkozó direktívákat ad a Szellemi Tulajdon

Világszervezetét (a továbbiakban: Világszervezet) létrehozó Egyezményben említett Szellemi

Tulajdon Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda) részére;

iii) megvizsgálja és jóváhagyja a Világszervezet Vezérigazgatójának az Unióra vonatkozó jelentéseit

és az Unióval kapcsolatos tevékenységét, valamint megadja számára a szükséges útbaigazításokat

az Unió illetékességével kapcsolatosan felmerülı kérdésekben;

iv) megválasztja a Közgyőlés Végrehajtó bizottságának tagjait;

v) megvizsgálja és jóváhagyja Végrehajtó bizottságának jelentéseit és tevékenységét, és direktívákat

ad számára;

vi) megállapítja az Unió munkatervét, elfogadja hároméves költségvetését és jóváhagyja a

zárszámadását;

vii) elfogadja az Unió pénzügyi szabályzatát;

viii) létrehozza az Unió célkitőzéseinek megvalósítása végett általa szükségesnek tartott

szakértıbizottságokat és munkacsoportokat;

ix) határoz afelıl, hogy megfigyelıként az Unió tagországain kívüli mely országok, továbbá milyen

kormányközi és nem kormányközi nemzetközi szervek vehetnek részt az ülésen;

x) elfogadja a 22­26. Cikkek módosításait;

xi) az Unió célkitőzéseinek megvalósítására alkalmas mindenfajta egyéb tevékenységet

kezdeményez;

xii) ellátja az ezen Egyezményben megjelölt egyéb feladatokat;

xiii) gyakorolja a Világszervezetet létrehozó Egyezmény által számára biztosított jogokat, ha azokat

elfogadja.

b) A Világszervezet által igazgatott más Uniót is érintı kérdésekkel kapcsolatban a Közgyőlés

határozatát a Világszervezet Koordinációs Bizottságának véleménye ismeretében hozza meg.

(3) a) A Közgyőlés minden egyes tagországa egy szavazattal rendelkezik.

b) A határozatképességhez a Közgyőlés tagországainak fele szükséges.

c) Ha azonban egy ülésen a képviselt országok száma alacsonyabb, mint a Közgyőlés

tagországainak fele, de eléri vagy meghaladja a tagországok számának egyharmadát, a Közgyőlés ­ a

b) pontban foglalt rendelkezések ellenére ­ hozhat határozatokat, azonban a Közgyőlés határozatai ­ a

Közgyőlés eljárását érintı határozatok kivételével ­ csak az alanti feltételek teljesítése esetén válnak

végrehajthatóvá. A Nemzetközi Iroda e határozatokat közli a Közgyőlés azon tagországaival, amelyek

nem voltak képviselve és felkéri ıket, hogy a határozat közlésétıl számított háromhavi határidı alatt

írásban adják le a szavazatukat, vagy juttassák kifejezésre azt, hogy a szavazástól tartózkodnak. Ha e

határidı leteltével azoknak az országoknak a száma, melyek ilyen módon leadták szavazatukat, vagy

kifejezésre juttatták azt, hogy a szavazástól tartózkodnak, legalábbis eléri a közgyőlési ülés

határozatképességéhez hiányzó országok számát, az említett határozatok végrehajthatóvá válnak,

feltéve, hogy egyidejőleg a szükséges szavazattöbbség fennmarad.

d) A Közgyőlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza; ez nem érinti a

26. Cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit.

e) A szavazástól tartózkodás nem tekintendı szavazatnak.

f) Egy küldött csak egyetlen országot képviselhet, és csak ennek nevében vehet részt a

szavazásban.

g) Azok az Unióhoz tartozó országok, melyek a Közgyőlésnek nem tagjai, megfigyelıként vehetnek

részt ülésein.

(4) a) A Közgyőlés rendes ülésszakára, melyet a Vezérigazgató hív össze, minden három évben

egyszer kerül sor, éspedig kivételes esetektıl eltekintve ugyanabban az idıszakban és ugyanazon a

helyen, amikor és ahol a Világszervezet Általános Közgyőlése ülésezik.

b) A Közgyőlés rendkívüli ülésszakára akkor kerül sor, amikor a Végrehajtó­bizottság kérelmére vagy

a Közgyőlés tagországai egynegyedének kérelmére a Vezérigazgató azt összehívja.

(5) A Közgyőlés maga állapítja meg ügyrendjét.

23. Cikk

(1) A Közgyőlésnek Végrehajtó­bizottsága van.

(2) a) A Végrehajtó­bizottságot a Közgyőlés által tagországai sorából választott országok alkotják.

Ezen kívül hivatalból tagja a Végrehajtó­bizottságnak az az ország, melynek területén a

Világszervezet székhelye van. Ez nem érinti a 25. Cikk (7) bekezdése b) pontjának rendelkezéseit.

b) Minden olyan ország Kormányát, amely tagja a Végrehajtó­bizottságnak, egy küldött képviseli, akit

helyettesek, tanácsadók és szakértık segíthetnek munkájában.

c) Az egyes küldöttségek kiadásait az a Kormány viseli, amelyik a küldöttséget kijelölte.

(3) A Végrehajtó­bizottság tagországainak száma a Közgyőlés tagországai egynegyedének felel

meg. A betöltendı helyek kiszámításánál a néggyel történt osztás után fennmaradó számot figyelmen

kívül kell hagyni.

(4) A Közgyőlés ­ a Végrehajtó­bizottság tagjainak megválasztásánál ­ figyelemmel van a méltányos

földrajzi megoszlásra, valamint az Unióval összefüggésben létrehozható Külön Megállapodásokban

részes országoknak arra az igényére, hogy a Végrehajtó­bizottságot alkotó országok között

szerepeljenek.

(5) a) A Végrehajtó­bizottság tagjai a Közgyőlés azon ülésszakának berekesztésekor is megtartják

funkciójukat, amelyen megválasztották ıket, s ez a Közgyőlés következı rendes ülésszakának végéig

tart.

b) A Végrehajtó­bizottság tagjainak legfeljebb kétharmad része újraválasztható.

c) A Végrehajtó­bizottság tagjai választásának és esetleges újraválasztásának módozatait a

Közgyőlés szabályozza.

(6) a) A Végrehajtó­bizottság:

i) elıkészíti a Közgyőlés napirendjének tervezetét;

ii) az Unió munkatervére és hároméves költségvetésére vonatkozó javaslatokat, melyeket a

Vezérigazgató készít elı, a Közgyőlés elé terjeszti;

iii) a munkaterv és a hároméves költségvetés korlátain belül véleményt nyilvánít a Vezérigazgató

által elıkészített évi munkatervekrıl és éves költségvetési tervekrıl;

iv) megfelelı megjegyzésekkel ellátva a Közgyőlés elé terjeszti a Vezérigazgató idıszaki jelentéseit,

valamint az elszámolások ellenırzésére vonatkozó évi jelentéseket;

v) a Közgyőlés határozataival összhangban, és a Közgyőlések rendes ülésszakai között

bekövetkezett körülmények figyelembevételével minden szükséges intézkedést megtesz az Unió

munkatervének a Vezérigazgató által történı végrehajtására;

vi) eleget tesz mindazoknak a feladatoknak, melyeket ezen Egyezmény keretei között hatáskörébe

utalnak.

b) A Végrehajtó­bizottság a Világszervezet által igazgatott más Uniót is érintı kérdésekkel

kapcsolatban határozatát a Világszervezet Koordinációs Bizottsága véleményének ismeretében hozza

meg.

(7) a) A Végrehajtó­bizottság évente egy alkalommal tart rendes ülést, lehetıség szerint

ugyanabban az idıszakban és ugyanazon a helyen, amikor és ahol a Világszervezet Koordinációs

Bizottsága ülésezik; a Végrehajtó­bizottságot a Vezérigazgató hívja össze.

b) A Végrehajtó­bizottság rendkívüli ülésére akkor kerül sor, amikor azt a Vezérigazgató ­ akár saját

kezdeményezése alapján, akár a Végrehajtó­bizottság elnökének, akár tagjai egynegyedének

kérelmére ­ összehívja.

(8) a) A Végrehajtó­bizottság minden egyes tagországának egy szavazata van.

b) A határozatképességhez a Végrehajtó­bizottság tagországainak fele szükséges.

c) A határozatokat a leadott szavazatok egyszerő többsége alapján hozzák.

d) A szavazástól tartózkodás nem tekintendı szavazatnak.

e) Egy küldött csak egyetlen országot képviselhet, és csak ennek nevében vehet részt a

szavazásban.

(9) Azok az Unióhoz tartozó országok, melyek nem tagjai a Végrehajtó­bizottságnak, megfigyelıként

vehetnek részt ülésein.

(10) A Végrehajtó­bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

24. Cikk

(1) a) Az Unióra háruló adminisztratív feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el, mely az Ipari Tulajdon

Védelmére alakult Nemzetközi Egyezmény által létrehozott Unió Irodájával együtt Unió Irodája

helyébe lép.

b) Így a Nemzetközi Iroda látja el az Unió különbözı szerveinek titkársági teendıit.

c) A Világszervezet Vezérigazgatója az Unió legmagasabb tisztségviselıje; a Vezérigazgató

képviseli az Uniót.

(2) A Nemzetközi Iroda összegyőjti és közzéteszi a szerzıi jog védelmére vonatkozó

tájékoztatásokat. Az Unióhoz tartozó minden egyes ország, mihelyt lehetséges, közli a Nemzetközi

Irodával a szerzıi jog védelmére vonatkozó valamennyi új törvényt és hivatalos anyagot.

(3) A Nemzetközi Iroda havi folyóiratot ad ki.

(4) A Nemzetközi Iroda az Unióhoz tartozó valamennyi ország részére ­ kérelmére ­ eljuttatja a

szerzıi jogvédelemmel összefüggı tájékoztatókat.

(5) A Nemzetközi Iroda a szerzıi jogvédelem megkönnyítésére szolgáló tanulmányokat készít, és

ilyen célból szolgáltatásokat nyújt.

(6) A Vezérigazgató, valamint az általa kijelölt munkatársak, anélkül, hogy szavazati joguk lenne, a

Közgyőlés, a Végrehajtó­bizottság és az egyéb szakértıi bizottságok és munkacsoportok ülésein részt

vesznek. A Vezérigazgató vagy az általa kijelölt munkatársa hivatalból titkára e szerveknek.

(7) a) A Nemzetközi Iroda a Közgyőlés által adott eligazításnak megfelelıen és a Végrehajtó­

bizottsággal együttmőködésben elıkészíti az Egyezmény rendelkezéseinek felülvizsgálati

konferenciáit, ide nem értve azonban a 22­26. Cikkek felülvizsgálatát.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati konferenciák elıkészítésével kapcsolatban kikérheti a

kormányközi, valamint nem kormányközi nemzetközi szervezetek véleményét.

(8) A Nemzetközi Iroda minden egyéb ­ hatáskörébe utalt ­ feladatot is elvégez.

25. Cikk

(1) a) Az Uniónak költségvetése van.

b) Az Unió költségvetése kiterjed az Unió saját bevételeire és kiadásaira, magában foglalja az

Uniónak az Uniók közös kiadási költségvetéséhez való hozzájárulását, továbbá adott esetben a

Világszervezet Konferenciájának költségvetése rendelkezésére bocsátott összeget.

c) Az Uniók közös kiadásainak azokat a kiadásokat kell tekinteni, melyek nem kizárólag az Unióval

kapcsolatban merültek fel, hanem a Világszervezet által igazgatott egy vagy több más Unióval

kapcsolatban is. Az Unió része e közös kiadásokban arányos e kiadásoknak az Uniót illetı

jelentıségével.

(2) Az Unió költségvetését a Világszervezet által igazgatott egyéb Uniók költségvetéseivel történt

egyeztetés követelményeinek számbavételével állapítják meg.

(3) Az Unió költségvetése a következı forrásokból táplálkozik:

i) az Unióhoz tartozó országok hozzájárulásai;

ii) a Nemzetközi Iroda által az Unió nevében nyújtott szolgáltatások ellenértéke fejében járó díjak és

összegek;

iii) a Nemzetközi Irodának az Unióval összefüggı kiadványai árusításából befolyó jövedelem és e

kiadványok után járó jogdíjak;

iv) adományok, hagyatékok, pénzbeli támogatás;

v) bérleti díj, kamat és egyéb címen befolyó jövedelmek.

(4) a) Avégbıl, hogy az egyes országoknak a költségvetéshez való hozzájárulását meghatározzák,

az Unióhoz tartozó valamennyi országot osztályba kell sorolni; az ország évi hozzájárulását a

következı egységszámok alapján fizetik:

I. osztály ......................... 25

II. osztály ......................... 20

III. osztály ......................... 15

IV. osztály ......................... 10

V. osztály ......................... 5

VI. osztály ......................... 3

VII. osztály ......................... 1

b) Hacsak erre korábban még nem került sor, ratifikációs vagy csatlakozási okmányának letétbe

helyezése alkalmával valamennyi ország megjelöli, hogy melyik osztályba történı besorolását kívánja.

Lehetıség van az osztálybasorolás módosítására. Ha alacsonyabb osztályt választ, ezt köteles a

Közgyőléssel, annak egyik rendes ülésszaka alkalmából tudatni. Az ilyen osztálymódosítás az említett

ülésszakot követı esztendı elején válik hatályossá.

c) Az egyes országok évi hozzájárulása olyan összeg, melynek aránya az összes ország által az

Unió költségvetéséhez nyújtott évi hozzájárulás teljes összegéhez ugyanolyan, mint az ország

besorolási osztálya egységeinek száma és az országok összességének össz­egységszáma közötti

arány.

d) A hozzájárulás minden év január 1. napján válik esedékessé.

e) Ha az ország a hozzájárulások fizetésében késedelemben van ­ amennyiben a hozzájárulás

hátralékos összege eléri, vagy meghaladja két teljes esztendıre járó hozzájárulás összegét ­ az Unió

egyetlen szervében sem gyakorolhatja tagsága alapján szavazati jogát. Mégis mindaddig, amíg az

említett szerv úgy ítéli, hogy a fizetésbeli késedelem rendkívüli és elkerülhetetlen körülményekbıl

adódik, engedélyezheti az ilyen ország számára e szerv keretén belül szavazati jogának fenntartását.

f) Ha a költségvetést az új költségvetési év kezdetéig nem fogadják el, az elızı év költségvetését

kell fenntartani a pénzügyi szabályzatban megszabott módozatok szerint.

(5) A Nemzetközi Iroda által az Unió nevében nyújtott szolgáltatások ellenértéke fejében járó díjak és

összegek mértékét a Vezérigazgató állapítja meg; a Vezérigazgató errıl jelentést tesz a Közgyőlésnek

és a Végrehajtó­bizottságnak.

(6) a) Az Unió forgótıke alap felett rendelkezik, melyet az Unióhoz tartozó valamennyi ország

egyszeri befizetésébıl képeznek. Ha az alap már nem kielégítı, a Közgyőlés határozatot hoz a

felemelésére.

b) Az egyes országok által az említett alap részére teljesített kezdı befizetések összege, illetıleg az

alap növelésében való részesedése arányos az abban az évben fizetett hozzájárulásukkal, amelynek

során az alapot létesítették, illetıleg felemelését elhatározták.

c) A befizetési arányt és a fizetés módozatait ­ a Vezérigazgató javaslata alapján és a Világszervezet

Koordinációs Bizottsága véleményének beszerzése után ­ a Közgyőlés állapítja meg.

(7) a) Az azzal az országgal kötött "Székhelyi Megállapodás", melynek területén a Világszervezet

székhelye van, úgy rendelkezik, hogy amennyiben a forgótıke alap már nem kielégítı, az ország

elıleget folyósít. Az elıleg összege és folyósításának módozatai minden egyes esetben külön

megállapodás tárgya a szóban forgó ország és a Világszervezet között. Ez az ország mindaddig, amíg

köteles az elıleg folyósítására, hivatalból tagja a Végrehajtó­bizottságnak.

b) Az a) alpontban említett ország és a Világszervezet egyaránt jogosult az elıleg folyósítására

vonatkozó szerzıdést írásbeli értesítéssel felmondani. A felmondás annak az évnek a végét követı

három év elteltével válik hatályossá, amelyben a felmondást közölték.

(8) Az elszámolások ellenırzését a pénzügyi szabályzatban megállapított módozatoknak

megfelelıen az Unióhoz tartozó egy vagy több ország, vagy pedig külsı ellenırök végzik, akiket ­

egyetértésükkel ­ a Közgyőlés jelöl ki.

26. Cikk

(1) A 22, 23, 24, 25 Cikk és e cikk módosítására vonatkozó javaslatokat a Közgyőlés valamennyi

tagországa, a Végrehajtó­bizottság, vagy a Vezérigazgató terjesztheti elı. E javaslatokat a

Vezérigazgató ­ a Közgyőlés elé terjesztésük elıtt legalább hat hónappal ­ közli a Közgyőlés tagjaival.

(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi cikk módosítási javaslatát a Közgyőlés fogadja el. A

javaslatok elfogadásához a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 22. Cikk és e bekezdés

minden módosításához azonban a leadott szavazatok négyötöde szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben említett valamennyi cikk módosítása egy hónappal azt követıen lép

hatályba, hogy azon országok háromnegyed részének, melyek a módosítás elfogadásának

idıpontjában a Közgyőlés tagjai voltak, alkotmányos szabályaiknak megfelelıen írásban megküldött,

az elfogadásról szóló hivatalos közléseit a Vezérigazgató kézhez kapja. Az említett cikkek ilyen

módon elfogadott mindenféle módosítása mindazokat az országokat köti, melyek a közgyőlés tagjai

voltak abban az idıpontban, amikor a módosítás hatályba lépett, vagy amelyek késıbbi idıpontban

válnak a Közgyőlés tagjává. Olyan módosítások azonban, melyek növelik az Unióhoz tartozó

országok pénzügyi kötelezettségeit, ezen országok közül csak azokra kötelezık, melyek a szóban

forgó módosítás általuk történt elfogadását közölték.

27. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt ­ avégbıl, hogy az Unió rendszerének tökéletesítésére alkalmas javításokat

eszközöljenek rajta ­ felülvizsgálatoknak kell alávetni.

(2) E célból egymást követı idıpontokban konferenciákat tartanak, éspedig az Unióhoz tartozó

országok egyikében, ezen országok küldötteinek részvételével.

(3) E Szerzıdés minden felülvizsgálatához, ideértve a Függeléket is, a leadott szavazatok

egyhangúsága szükséges. Ez nem érinti a 22­26. Cikkek módosítására alkalmazható 26. Cikket.

28. Cikk

(1) a) Az Unióhoz tartozó valamennyi ország, amely aláírta ezt a Szerzıdést, ratifikálhatja azt, ha

pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá. A ratifikációs és csatlakozási okiratokat a Vezérigazgatónál

kell letétbe helyezni.

b) Valamennyi ország kijelentheti ratifikációs vagy csatlakozási okiratában, hogy ratifikálása, vagy

csatlakozása nem alkalmazható az 1­21. Cikkekre és a Függelékre; ha azonban ez az ország már tett

a Függelék VI. (1) Cikke szerinti nyilatkozatot, az említett okiratban csak azt jelentheti ki, hogy

ratifikálása vagy csatlakozása az 1­20. Cikkekre nem alkalmazható.

c) Az Unióhoz tartozó minden ország, mely a b) alpontnak megfelelıen ratifikálásának vagy

csatlakozásának joghatálya alól kizárta az említett alpontban megjelölt rendelkezéseket, bármely

késıbbi idıpontban kijelentheti, hogy ratifikálásának vagy csatlakozásának joghatályát e

rendelkezésekre is kiterjeszti. Az ilyen nyilatkozatot a Vezérigazgatónál kell letétbe helyezni.

(2) a) Az 1­21. Cikkek, valamint a Függelék három hónappal azt követıen lépnek hatályba, hogy a

következı két feltétel teljesült:

i) az Unióhoz tartozó legalább öt ország ratifikálta e Szerzıdést, vagy csatlakozott hozzá anélkül,

hogy az (1) b) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett volna,

ii) a szerzıi jogról szóló Egyetemes Egyezmény Párizsban, 1971. július 24­én felülvizsgált szövege

kötelezıvé válik Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, valamint Nagy­

Britannia és Észak­Írország Egyesült Királysága számára.

b) Az a) alpontban említett hatálybalépés jogérvényes az Unióhoz tartozó olyan országok

vonatkozásában, melyek az említett hatálybalépést legalább három hónappal megelızıen az (1) b)

bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tartalmazó ratifikációs vagy csatlakozási okiratokat letétbe

helyeztek.

c) Az 1­21. Cikkek, valamint a Függelék az Unióhoz tartozó minden olyan országra nézve, melyre a

b) alpont nem nyer alkalmazást, és amely a jelen Szerzıdést ratifikálja vagy ahhoz csatlakozik

anélkül, hogy az (1) b) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett volna, három hónappal azon idıpont után

lépnek hatályba, amikor a Vezérigazgató hivatalos közlést tett a vonatkozó ratifikációs vagy

csatlakozási okirat letétbe helyezésére, hacsak a letétbe helyezett okiratban nem jelöltek meg ennél

késıbbi idıpontot. Ez utóbbi esetben az 1­21. Cikkek és a Melléklet ezen országra nézve az így

megjelölt idıpontban lépnek hatályba.

d) Az a)­c) alpontokban említett rendelkezések nem érintik a Függelék VI. Cikkének alkalmazását.

(3) E Szerzıdést ­ az (1) b) alpontok szerinti nyilatkozattal vagy anélkül ­ ratifikáló, vagy ahhoz

csatlakozó, az Unióhoz tartozó minden országra nézve a 22­38. Cikkek három hónappal azon idıpont

után lépnek hatályba, amikor a Vezérigazgató hivatalos közlést tett a vonatkozó ratifikációs vagy

csatlakozási okirat letétbe helyezésérıl, hacsak a letétbe helyezett okiratban nem jelöltek meg ennél

késıbbi idıpontot. Ez utóbbi esetben a 22­38. Cikkek ezen országra nézve az így megjelölt

idıpontban lépnek hatályba.

29. Cikk

(1) Valamennyi ország, amely nem tartozik az Unióhoz, csatlakozhat e Szerzıdéshez és ezáltal az

Unió tagjává válhat. A csatlakozási okiratot a Vezérigazgatónál kell letétbe helyezni.

(2) a) A jelen Egyezmény az Unióhoz nem tartozó minden országra nézve három hónappal azon

idıpont után lép hatályba, amikor a Vezérigazgató hivatalos közlést tett csatlakozási okiratának

letétbe helyezésérıl, hacsak a letétbe helyezett okiratban nem jelöltek meg ennél késıbbi idıpontot.

Ez utóbbi esetben a jelen Egyezmény ezen országra nézve az így megjelölt idıpontban lép hatályba.

Mindez nem érinti a b) alpontban foglaltakat.

b) Ha az 1­21. Cikkeknek, valamint a Függeléknek a 28. (2) a) Cikk alkalmazásával történı

hatálybalépését az a) alpont alkalmazásával történı hatálybalépés megelızi, a két hatálybalépési

idıpont közötti idıben a szóbanforgó országot a jelen Egyezmény Brüsszeli Szerzıdésének 1­20.

Cikkei kötik, melyek az 1­21. Cikkek és a Melléklet helyébe lépnek.

29bis Cikk

A jelen Szerzıdés ratifikálása, illetıleg az ahhoz történı csatlakozás az olyan országok részérıl,

amelyeket a jelen Egyezmény Stockholmi Szerzıdésének 22­38. Cikkei nem kötik ­ kizárólagosan a

Világszervezet létesítésérıl szóló Egyezmény 14. (2) Cikkének alkalmazhatósága érdekében ­

egyenértékő a Stockholmi Szerzıdésnek az e Szerzıdés 28. (1) b) i) Cikkében foglalt korlátozás

mellett történı ratifikálásával vagy az ahhoz történı csatlakozással.

30. Cikk

(1) A ratifikálással vagy csatlakozással együtt jár az ezen Egyezményben kikötött valamennyi

rendelkezés, illetıleg elıny teljes jogú igénybevételének lehetısége; ez nem érinti az e cikk (2)

bekezdésében, a 28. (1) b) Cikkben, a 33. (2) Cikkben, valamint a Függelékben megengedett

kivételeket.

(2) a) Az Unióhoz tartozó valamennyi országnak lehetısége van arra, hogy e Szerzıdés ratifikálása

vagy az ahhoz való csatlakozás esetén megtartsa korábban tett fenntartásaiból folyó kedvezményeit,

feltéve, hogy ratifikációs vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor ilyen értelmő nyilatkozatot

tesz. Ez nem érinti a Függelék V. (2) Cikkének rendelkezéseit.

b) Az Unión kívüli valamennyi országnak lehetısége van arra, hogy az ehhez az Egyezményhez való

csatlakozása alkalmával, és anélkül, hogy ezzel a Függelék V. (2) Cikket érintené, kijelentse: a jelen

Szerzıdésnek a fordítási jogra vonatkozó 8. Cikkét, legalábbis átmenetileg, a Párizsban 1896­ban

kiegészített 1886. évi Uniós Egyezmény 5. Cikkével szándékozik helyettesíteni; e rendelkezések

természetszerőleg csak az ebben az országban általánosan használt nyelvre történı fordításra

vonatkoznak. Az ilyen fenntartással élı országból származó mővek fordítási jogát illetıen valamennyi

országnak módjában van a fenntartással élı ország által biztosított védelemmel azonos védelem

alkalmazására. Ez nem érinti a Függelék I. (6) b) Cikkének rendelkezéseit.

c) A Vezérigazgatóhoz intézett hivatalos közlés útján minden ország bármikor visszavonhatja az

ilyen fenntartásokat.

31. Cikk

(1) Ratifikációs vagy csatlakozási okiratában minden ország kijelentheti, vagy pedig utóbb bármikor a

Vezérigazgatót írásban tájékoztathatja arról, hogy ezt az Egyezményt alkalmazni kell a

nyilatkozatában vagy hivatalos közlésében megjelölt olyan területeken vagy azok egy részén, melyek

külkapcsolataiért felelıs.

(2) Minden ország, amely ilyen nyilatkozatot vagy hivatalos közlést tett, bármikor azt is közölheti a

Vezérigazgatóval, hogy ennek az Egyezménynek az alkalmazhatósága megszőnik e területeken vagy

azok egy részén.

(3) a) Az (1) bekezdés alapján tett minden nyilatkozat ugyanabban az idıpontban lép hatályba, mint

amikor az a ratifikálás vagy csatlakozás hatályba lép, amelyrıl szóló okirat a nyilatkozatot tartalmazta,

az e bekezdés alapján tett minden hivatalos közlés pedig a Vezérigazgató hivatalos közlését követı

három hónap elteltével válik hatályossá.

b) A (2) bekezdés alapján adott minden hivatalos közlés tizenkét hónappal azután válik hatályossá,

hogy a Vezérigazgató azt átvette.

(4) E cikk nem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja az Unióhoz tartozó bármely ország

részérıl olyan terület tényleges helyzetének kifejezett vagy hallgatólagos elismerését, melyre a jelen

Egyezményt az Unióhoz tartozó egy másik ország az (1) bekezdés alapján történt nyilatkozattal

alkalmazhatóvá tette.

32. Cikk

(1) Annyiban, amennyiben alkalmazandó, e Szerzıdés az Unióhoz tartozó országok közötti

kapcsolatokban felváltja az 1886. szeptember 9­i Berni Egyezményt és a késıbbi felülvizsgálatok

során létrejött Szerzıdéseket. Az Unióhoz tartozó azon országokkal fennálló kapcsolatokban, amelyek

nem ratifikálják e Szerzıdést, vagy nem csatlakoznak hozzá, a korábban hatályos Szerzıdéseket

továbbra is alkalmazni kell a maguk teljes egészében vagy annyiban, amennyiben e Szerzıdés az

elızı mondatra tekintettel nem váltja fel azokat.

(2) Az Unión kívüli azok az országok, melyek e Szerzıdésben szerzıdı felek lesznek, alkalmazzák

rendelkezéseit az Unióhoz tartozó mindazon országok viszonylatában, melyeket e Szerzıdés nem köt

vagy ha köti is ıket, a 28. Cikk (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot tették. Ez nem érinti a

(3) bekezdés rendelkezéseit. Az említett Unión kívüli országok elfogadják, hogy az Unióhoz tartozó

elıbb megjelölt ország a velük való kapcsolataiban

i) alkalmazza annak a legújabb kelető Szerzıdésnek a rendelkezéseit, mely köti, továbbá

ii) jogosult az e Szerzıdésben meghatározott szintő védelmet alkalmazni; ez azonban nem érinti a

Függelék I. (6) Cikkének rendelkezéseit.

(3) Minden ország, mely a Függelék által meghatározott lehetıségek bármelyikébıl származó

kedvezményt alkalmazni kívánja, az Unióhoz tartozó, e Szerzıdés által nem kötelezett bármely más

országgal fennálló kapcsolatában alkalmazhatja a Függeléknek az arra a lehetıségre, illetıleg azokra

a lehetıségekre vonatkozó rendelkezéseit, melybıl, illetıleg melyekbıl származó kedvezményt

alkalmazni kívánja, feltéve, hogy a szóbanforgó ország az említett rendelkezések alkalmazását

elfogadta.

33. Cikk

(1) Az ezen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan az Unióhoz tartozó két

vagy több ország között keletkezett minden olyan vitát, melyet tárgyalások útján nem rendeznek, az

ügyben érdekelt országok bármelyike ­ a Bíróság Szabályzatának megfelelı kérelem formájában ­ a

Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, hacsak az érdekelt országok nem állapodnak meg a rendezés

más módjában. A kérelmet elıterjesztı ország a Bíróság elé terjesztett vitáról tájékoztatja a

Nemzetközi Irodát; a Nemzetközi Iroda ezt az Unióhoz tartozó többi ország tudomására hozza.

(2) E Szerzıdés aláírása vagy a ratifikációs, illetıleg csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával

minden ország kijelentheti, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit nem tekinti magára nézve

kötelezınek. Az ilyen ország és az Unióhoz tartozó valamennyi többi ország közötti vitát illetıen az (1)

bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(3) A Vezérigazgatóhoz intézett hivatalos közlés útján minden ország, mely a (2) bekezdésnek

megfelelı nyilatkozatot tett, bármikor visszavonhatja azt.

34. Cikk

(1) Az 1­21. Cikkek és a Függelék hatálybalépését követıen egyetlen ország sem csatlakozhat ezen

Egyezmény korábbi Szerzıdéseihez, és azokat nem is ratifikálhatja. Ez nem érinti a 29bis Cikk

rendelkezéseit.

(2) Az 1­21. Cikkek és a Függelék hatálybalépését követıen egyetlen ország sem tehet a Stockholmi

Szerzıdés mellékletét képezı, a fejlıdı országokra vonatkozó Jegyzıkönyv 5. Cikkére alapozott

nyilatkozatot.

35. Cikk

(1) Ez az Egyezmény idıbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

(2) E Szerzıdést minden ország felmondhatja a Vezérigazgatóhoz intézett hivatalos közléssel. E

felmondás együtt jár valamennyi korábbi Szerzıdés felmondásával is, és csak arra az országra nézve

hatályos, amelyik felmondta; az Egyezmény továbbra is hatályos és végrehajtható marad az Unióhoz

tartozó többi országra nézve.

(3) A felmondás attól a naptól számított egy év múlva válik hatályossá, amelyen a Vezérigazgató az

errıl szóló hivatalos közlést átvette.

(4) Az ebben a cikkben szabályozott felmondási jogot az egyes országok az Unió tagjává válásuk

idıpontjától számított öt év eltelte elıtt nem gyakorolhatják.

36. Cikk

(1) Az ezen Egyezményhez tartozó valamennyi ország kötelezi magát, hogy az alkotmányának

megfelelıen megteszi az ezen Egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges

intézkedéseket.

(2) Abban az idıpontban, amikor ez az Egyezmény valamely országra nézve kötelezıvé válik, az

ország hazai törvényeinek biztosítaniuk kell az Egyezmény rendelkezéseinek hatályosulását.

37. Cikk

(1) a) E Szerzıdés egyetlen, angol és francia nyelvő példányát írják alá, és a (2) bekezdésben

említett eseten kívül a Vezérigazgatónál helyezik letétbe.

b) A hivatalos szöveget az érdekelt kormányok véleményének kikérése után a Vezérigazgató

állapítja meg német, arab, spanyol, olasz és portugál, valamint más, a Közgyőlés által megjelölhetı

nyelven.

c) A különbözı szövegek értelmezésére vonatkozó vita esetén a francia szöveg irányadó.

(2) Ez a Szerzıdés 1972. január 31­ig írható alá. Az (1) a) bekezdésben említett példányt ezen

idıpontig a Francia Köztársaság Kormányánál helyezik letétbe.

(3) A Vezérigazgató ezen Szerzıdés aláírt szövegének két hitelesített példányát eljuttatja az Unióhoz

tartozó valamennyi ország kormányához és kérelemre minden más ország kormányához is.

(4) A Vezérigazgató e Szerzıdést bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál.

(5) A Vezérigazgató hivatalosan közli valamennyi Unióhoz tartozó ország kormányával az

aláírásokat, a ratifikációs vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezését és az ezen okiratokba foglalt,

vagy a 28. (1) c), 30. (2) a) és b), valamint a 33. (2) Cikkek alkalmazásával tett nyilatkozatokat, e

Szerzıdés minden rendelkezésének hatálybalépését, a felmondásokról szóló, továbbá a 30. (2) c), a

31. (1) és (2), a 33. (3), valamint a 38. (1) Cikkek alkalmazásával tett, úgyszintén a Függelékben

említett bejelentéseket.

38. Cikk

(1) Az Unióhoz tartozó azon országok, melyek nem ratifikálták ezt a Szerzıdést, vagy ahhoz nem

csatlakoztak, és amelyekre a Stockholmi Szerzıdés 22­26. Cikkei nem kötelezıek, 1975. április 26­ig

­ ha ezt kívánják ­ ugyanúgy gyakorolhatják az említett cikkekben foglalt jogokat, mintha e cikkek

kötelezıek lennének számukra. Az említett jogokat gyakorolni kívánó minden ország evégbıl írásbeli

hivatalos közlést helyez letétbe a Vezérigazgatónál, mely kézhezvételével válik hatályossá. Az említett

idıpontig az ilyen országokat a Közgyőlés tagjának kell tekinteni.

(2) Mindaddig, amíg az Unióhoz tartozó valamennyi ország nem lesz a Világszervezet tagja, a

Világszervezet Nemzetközi Irodája az Unió Irodájaként, a Vezérigazgató pedig ezen Iroda

Igazgatójaként is eljár.

(3) Amikor az Unióhoz tartozó valamennyi ország a Világszervezet tagjává válik, az Unió Irodájának

jogai, kötelezettségei és javai a Világszervezet Nemzetközi Irodájára szállnak át.

Függelék

I. Cikk

(1) Az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által kialakított gyakorlatnak megfelelıen fejlıdı országnak

tekintett minden ország, amely ezt a Szerzıdést ­ melynek ez a Függelék szerves része ­ ratifikálja,

vagy ahhoz csatlakozik, és amely gazdasági helyzetét, valamint társadalmi és kulturális szükségleteit

figyelembe véve úgy véli, hogy nem képes azonnal meghozni azokat a megfelelı rendelkezéseket,

melyek biztosítják valamennyi jog védelmét úgy, ahogyan azokat a jelen Szerzıdés elıírja, ratifikációs

vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése idıpontjában, vagypedig ­ az V. (1) c) Cikk

figyelembevételével ­ bármely késıbbi idıpontban, a Vezérigazgatónál letétbe helyezett hivatalos

közlésben kijelentheti, hogy alkalmazni kívánja a II. Cikkben vagy a III. Cikkben meghatározott

lehetıségbıl származó kedvezményt, illetıleg az ezen lehetıségekbıl származó kedvezmények

egyikét vagy másikát. Az ilyen ország ­ a II. Cikkben meghatározott lehetıségbıl származó

kedvezmény kikötése helyett ­ az V. (1) a) Cikk szerinti nyilatkozatot is tehet.

(2) a) Az (1) bekezdés értelmében és az 1­21. Cikkeknek, valamint a Függeléknek ­ a 28. (2)

Cikknek megfelelıen történı ­ hatálybalépésétıl számított tízéves idıszak eltelte elıtt tett minden

nyilatkozat az említett tízéves idıszak elteltéig marad hatályban. A nyilatkozatot a folyamatban levı

tízéves idıszak lejártát megelızıen nem több mint tizenöt hónappal, és nem kevesebb mint három

hónappal a Vezérigazgatónál letétbe helyezett hivatalos közléssel egészben vagy részben további

folytatólagos tízéves idıszakra meg lehet újítani.

b) Az (1) bekezdés értelmében és az 1­21. Cikkeknek, valamint a Függeléknek ­ a 28. (2) Cikknek

megfelelıen történı ­ hatálybalépésétıl számított tízéves idıszak eltelte után tett minden nyilatkozat a

folyamatban levı tízéves idıszak elteltéig marad hatályban. A nyilatkozat az a) alpont második

mondatában foglaltaknak megfelelıen megújítható.

(3) Az Unióhoz tartozó olyan ország, mely már nem tekinthetı az (1) bekezdés rendelkezései

értelmében vett fejlıdı országnak, nem jogosult nyilatkozatának a (2) bekezdésben foglaltak szerinti

megújítására, és ­ akár hivatalosan visszavonja nyilatkozatát, akár nem ­ elveszíti az (1) bekezdésben

meghatározott lehetıségekbıl származó kedvezmény kikötésére való jogát, éspedig vagy a

folyamatban levı tízéves idıszak lejártával, vagy pedig három évvel azután, amikortól kezdıdıen nem

volt fejlıdı országnak tekinthetı. A fenti két idıpont közül azt kell alkalmazni, amely elıbb következik

be.

(4) Ha az (1) vagy (2) bekezdés értelmében tett nyilatkozat hatálya megszőnésének idıpontjában a

Függelék rendelkezései alapján adott engedély birtokában készült példányok vannak még raktáron, az

ilyen példányok forgalmazását ­ kifogyásukig ­ folytatni lehet.

(5) Minden olyan ország, amelyre e Szerzıdés rendelkezései kötelezıek, és amely a 31. (1) Cikknek

a megfelelıen e Szerzıdésnek olyan különálló területre történı alkalmazása tárgyában helyezett

letétbe nyilatkozatot, illetıleg hivatalos közlést, melynek helyzete az (1) bekezdésben említett

országokéval azonosnak tekinthetı, e terület vonatkozásában megteheti az (1) bekezdésben említett

nyilatkozatot és a (2) bekezdésben említett, a megújításról szóló hivatalos közlést. Mindaddig, amíg e

nyilatkozat vagy hivatalos közlés hatályban van, a jelen Függelék rendelkezései alkalmazást nyernek

arra a területre, melyre nézve a nyilatkozatot vagy hivatalos közlést megtették.

(6) a) Az a tény, hogy valamely ország alkalmazni kívánja az (1) bekezdésben említett lehetıségek

valamelyikébıl származó kedvezményt, nem teszi lehetıvé más ország számára, hogy olyan

mőveknek, melyek származási országa az elıbb említett ország, az 1­20. Cikkek alapján kötelezıen

járó védelemnél kisebb védelmet biztosítson.

b) A 30. (2) b) Cikk második mondatában említett viszonossági lehetıség mindaddig az idıpontig,

amíg az I. (3) Cikk szerint alkalmazásra kerülı határidı lejár, nem gyakorolható az olyan mővek

vonatkozásában, melyek származási országa az V. (1) a) Cikknek megfelelıen nyilatkozatot tett

ország.

II. Cikk

(1) Minden ország, mely kijelentette, hogy alkalmazni kívánja a jelen cikk által meghatározott

lehetıségbıl származó kedvezményt, a nyomtatásban vagy a többszörösítés bármely más hasonló

formájában megjelent mővekre nézve jogosult a 8. Cikkben meghatározott kizárólagos fordítási jogot

az illetékes hatóság által az alábbi feltételek mellett és a IV. Cikknek megfelelıen adott nem

kizárólagos és másra át nem ruházható engedélyek rendszerével helyettesíteni.

(2) a) Ha valamely mő megjelenésétıl számított hároméves idıszak, illetıleg az adott ország

törvényei által meghatározott ennél hosszabb idıszak elteltével a fordítási jog jogosultja, vagy az ı

engedélyével más nem jelentetett meg a mőrıl fordítást valamely, ebben az országban általánosan

használt nyelven, az ország bármely polgára engedélyt szerezhet a mőnek az említett nyelvre történı

lefordítására és a fordításnak nyomtatásban vagy a többszörösítés bármely más hasonló formájában

történı megjelentetésére. Ez nem érinti a (3) bekezdés rendelkezéseit.

b) E cikk alapján akkor is adható engedély, ha a vonatkozó nyelven megjelent fordítás valamennyi

kiadása már kifogyott.

(3) a) Az olyan nyelvre történı fordítás esetén, mely az Unióhoz tartozó valamely, illetıleg több

fejlett országban nem általánosan használt nyelv, a (2) a) bekezdésben említett hároméves idıszak

helyébe egyéves idıszak lép.

b) Az (1) bekezdésben említett ország az Unióhoz tartozó olyan fejlett országokkal történı egyhangú

megállapodás alapján, melyben ugyanazt a nyelvet általánosan használják, az erre a nyelvre történı

fordítás esetén a (2) a) bekezdésben említett hároméves idıszakot a megegyezésük szerinti ennél

rövidebb idıszakkal válthatja fel, ez azonban egy évnél mégsem lehet rövidebb. Az elızı mondat

rendelkezéseit nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a szóban forgó nyelv az angol, spanyol

vagy a francia. Minden ilyen irányú megállapodást az azt létrehozó kormányoknak be kell jelenteniök a

Vezérigazgatónak.

(4) a) Az ebben a cikkben említett engedélyeket nem lehet megadni: a hároméves idıszak lejártával

megszerezhetı engedély esetén hathónapos kiegészítı határidı, egyéves idıszak lejártával

megszerezhetı engedély esetén pedig kilenchónapos kiegészítı határidı lejárta elıtt; a kiegészítı

határidıt

i) attól az idıponttól kell számítani, amikor a kérelmezı a IV. (1) Cikkben megszabott

alakszerőségeket teljesítette;

ii) vagy pedig, ha a fordítási jog jogosultjának kiléte vagy címe ismeretlen, attól az idıponttól, amikor

a kérelmezı a IV. (2) Cikk rendelkezéseinek megfelelıen az engedély megadására illetékes

hatósághoz benyújtott kérelmének másolatait megküldi.

b) Ha a fordítási jog jogosultja vagy az ı engedélyével más a hathónapos, illetıleg kilenchónapos

határidın belül azon a nyelven, melyre nézve a kérelmet benyújtották, fordítást jelentet meg,

semmiféle engedélyt nem lehet adni a jelen cikk alapján.

(5) A jelen cikkben említett valamennyi engedélyt csupán iskolai, egyetemi vagy kutatási célra lehet

megadni.

(6) Ha a fordítási jog jogosultja vagy az ı engedélyével más, az adott országban az ilyenfajta

mővekre szokásos árhoz hasonló áron megjelenteti valamely mő fordítását, a jelen cikk alapján kapott

mindennemő engedély megszőnik, ha ez a fordítás az engedély alapján kiadott fordítással azonos

nyelvre történik és tartalma is lényegében ugyanaz. Az engedély lejártát megelızıen már elkészült

valamennyi példány forgalmazását folytatni lehet mindaddig, amíg e példányok elfogynak.

(7) A fıként illusztrációkból álló mővek esetében a szöveg lefordítására és megjelentetésére szóló

engedély, valamint az illusztrációk többszörösítésére és megjelentetésére szóló engedély csak akkor

adható meg, ha a III. Cikkben említett feltételek ugyancsak fennállnak.

(8) A jelen cikk alapján semmiféle engedély nem adható abban az esetben, ha a szerzı mővének

valamennyi példányát kivonta a forgalomból.

(9) a) Nyomtatásban vagy a többszörösítés bármely más hasonló formájában megjelent mőrıl

történı fordítás céljára minden olyan rádió és televíziós társaság számára is adható engedély,

melynek székhelye az (1) bekezdésben említett országban van; az engedélyt a társaságnak ezen

ország illetékes hatóságához elıterjesztett kérelmére, az alábbi feltételek mellett lehet megadni:

i) a fordítás a szóban forgó ország törvényeinek megfelelıen megjelent és megszerzett példány

alapján készül;

ii) a fordítást csak kizárólag oktatás, vagy meghatározott hivatás szakértıi részére szánt tudományos

vagy mőszaki jellegő tájékoztatás céljait szolgáló adásokban használják fel;

iii) a fordítást kizárólag az ii) pontban felsorolt célokra, az adott ország területén a

kedvezményezetteknek szánt jogszerő adásokban használják fel, ideértve a jogszerően és kizárólag

ilyen adás céljára készített hang­ vagy képi rögzítés útján történı adásokat;

iv) a fordítás bármilyen felhasználásának nincsen hasznot hajtó jellege.

b) A rádió és televíziós társaság által valamely fordításról e bekezdés alapján adott engedély

birtokában készített hang­ és képi rögzítéseket az a) alpontban megjelölt célokra és az ott felsorolt

feltételek mellett ­ az említett társasággal történı megegyezés alapján ­ minden olyan egyéb rádió és

televíziós társaság is felhasználhatja, melynek székhelye a szóban forgó engedélyt adó illetékes

hatóság szerinti országban van.

c) Feltéve, hogy az a) alpontban felsorolt valamennyi ismérvet és feltételt betartják, rádió és

televíziós társaság részére engedélyezhetı kizárólagosan iskolai és egyetemi célokra történı

felhasználásra készített és kiadott audiovizuális rögzítésbe foglalt mindenfajta szöveg fordítása is.

d) Az a) és c) alpontok betartása mellett az elızı bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell a jelen

bekezdés alapján történı minden engedélyezésre és az engedély gyakorlására.

III. Cikk

(1) Minden ország, mely kijelentette, hogy alkalmazni kívánja a jelen cikk által meghatározott

lehetıségekbıl származó kedvezményt, a 9. Cikkben említett kizárólagos többszörösítési jogot az

illetékes hatóság által az alábbi feltételek mellett és a IV. Cikknek megfelelıen adott nem kizárólagos

és másra át nem ruházható engedélyek rendszerével helyettesítheti.

(2) a) Az olyan mő vonatkozásában, melyre a (7) bekezdés alapján a jelen cikk alkalmazást nyer,

abban az esetben, ha:

i) a (3) bekezdésben megszabott, az ilyen mő meghatározott kiadásának elsı megjelenésétıl

számított idıszak,

vagy pedig

ii) bármely más az (1) bekezdésben említett ország törvényében megszabott és ugyanazon

idıponttól számított ennél hosszabb idıszak elteltével a többszörösítés jogának jogosultja vagy az ı

engedélyével más e kiadás példányait ebben az államban nem kínálta fel eladásra akár a

nagyközönség, akár az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítése céljából az ebben az

országban az ilyenfajta mővekre szokásos árhoz hasonló áron, az iskolai és egyetemi oktatás

szükségleteinek kielégítésére az említett ország bármely polgára engedélyt szerezhet ezen kiadás

többszörösítésére és megjelentetésére az említett vagy annál alacsonyabb áron.

b) Az a) alpontban írtaknak megfelelıen valamely forgalomba hozott kiadás többszörösítésére és

megjelentetésére akkor is adható engedély az e cikkben megszabott feltételek mellett, ha az

alkalmazandó idıszak eltelte után e kiadás engedélyezett példányait a szóban forgó országban hat

hónapon át ­ akár a nagyközönség, akár az iskolai és egyetemi oktatás kielégítése céljára ­ ilyenfajta

mővekért az említett országban általában felszámított árhoz hasonló áron már nem árusítják.

(3) A (2) a) i) alpontban hivatkozott idıszak: öt év. Mindazonáltal

i) az egzakt tudományokkal foglalkozó mővekre, továbbá a természettudományos és a technológiai

mővekre ez az idıszak három év;

ii) a képzelet területére tartozó mővekre pedig, mint a regények, költıi, drámai és zenei mővek,

valamint a mővészeti mővekre hét év.

(4) a) Abban az esetben, amikor az engedélyt hároméves idıszak elteltével lehet megszerezni, a

jelen cikk alapján az engedélyt hathónapos idıszak lejárta elıtt nem lehet megadni éspedig

i) attól az idıponttól számítva, amikor a kérelmezı a IV. Cikkben megszabott alakszerőségeket

teljesítette;

ii) vagy pedig, ha a fordítási jog jogosultjának kiléte vagy címe ismeretlen, attól az idıponttól, amikor

a kérelmezı a IV. (2) Cikk rendelkezéseinek megfelelıen az engedély megadására illetékes

hatósághoz benyújtott kérelmének másolatait megküldi.

b) A többi esetekben, és ha a IV. (2) Cikket kell alkalmazni, az engedélyt a kérelem másolatainak

megküldése idıpontjától számított három hónap eltelte elıtt nem lehet megadni.

c) Ha az a) és b) alpontokban említett hat vagy három hónapon belül a (2) a) bekezdésének

megfelelı forgalomba hozatalra sor került, a jelen cikk alapján semmiféle engedély nem adható.

d) Semmiféle engedély nem adható abban az esetben, ha a szerzı annak a kiadásnak valamennyi

példányát kivonta a forgalomból, melynek többszörösítésére és megjelentetésére az engedélyt kérték.

(5) E cikk alapján a következı esetekben nem adható engedély valamely mő fordításának

többszörösítésére és megjelentetésére:

i) ha a szóban forgó fordítást nem a fordítási jog jogosultja vagy az ı engedélyével más adta ki;

ii) ha fordítás nem az abban az államban általánosan használt nyelven készült, ahol az engedélyt

kérik.

(6) Ha valamely mő egy kiadásának példányait az (1) bekezdésben említett országban akár a

nagyközönség, akár az iskolai vagy egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítése céljából a

többszörösítés jogának jogosultja vagy az ı engedélyével más, az említett országban az ilyenfajta

mővekre szokásos árhoz hasonló áron forgalomba hozza, a jelen cikk alapján kapott mindennemő

engedély megszőnik, ha ez a kiadás az engedély alapján megjelentetett kiadással azonos nyelven

történik, és tartalma is lényegében ugyanaz. Az engedély lejártát megelızıen már elkészült

valamennyi példány forgalmazását folytatni lehet mindaddig, amíg e példányok elfogynak.

(7) a) A jelen cikket csupán a nyomtatásban, vagy a többszörösítés bármely más hasonló

formájában megjelent mővekre kell alkalmazni. Ez nem érinti a b) alpont rendelkezéseit.

b) A jelen cikk alkalmazást nyer a jogszerő audiovizuális rögzítések audiovizuális többszörösítésére

is, amennyiben e rögzítések védett mőveket képeznek vagy tartalmaznak, továbbá az ezeket kísérı

szövegnek azon ország egy általánosan használt nyelvére történı fordítására, melyben az engedélyt

kérik, feltéve természetesen, hogy a szóban forgó audiovizuális rögzítéseket kizárólagosan iskolai

vagy egyetemi használat céljára készítették és hozták nyilvánosságra.

IV. Cikk

(1) A II. vagy a III. Cikkben említett bármilyen engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a kérelmezı a

szóban forgó ország hatályban levı rendelkezéseinek megfelelıen igazolja, hogy az engedély

megadására jogosulttól engedélyt kért a fordítás elkészítésére és megjelentetésére, vagy ­ adott

esetben ­ a kiadás többszörösítésére és megjelentetésére, az engedélyt azonban nem tudta

megszerezni, illetıleg a jogosultat megfelelı utánjárás ellenére sem tudta megtalálni. A kérelem

elıterjesztésével egyidejőleg a kérelmezı köteles a kérelemrıl tájékoztatni a (2) bekezdésben említett

valamennyi nemzeti vagy nemzetközi tájékoztató központot.

(2) Ha a kérelmezı nem tudta az engedély megadására jogosult személyt megtalálni, köteles az

engedély megadására illetékes hatósághoz általa elıterjesztett kérelem másolatait ajánlott légiposta

küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek neve a mővön szerepel, és minden nemzeti és

nemzetközi tájékoztató központnak, melyet azon ország kormányának, mely feltételezhetıleg a kiadó

tevékenységének legjelentısebb területe, a Vezérigazgatónál evégbıl letétbe helyezett hivatalos

közlésben módjában volt megjelölni.

(3) A II. vagy a III. Cikk alapján kiadott engedély birtokában megjelentetett fordítás vagy

többszörösítés valamennyi példányán fel kell tüntetni a szerzı nevét. A mő címének valamennyi

példányon szerepelnie kell. Fordítás esetében a mő eredeti címének mindenképpen szerepelnie kell

valamennyi példányon.

(4) a) A II. vagy a III. Cikk alapján adott engedély nem terjed ki a példányok kivitelére és csak a

fordításnak vagy ­ adott esetben ­ a többszörösítésnek annak az országnak a területén történı

megjelentetésére érvényes, ahol az engedélyt kérték.

b) Az a) alpont alkalmazása szempontjából kivitelnek kell tekinteni példányoknak valamely területrıl

olyan országba irányuló megküldését is, mely az említett területre nézve az I. (5) Cikk szerinti

nyilatkozatot tett.

c) Ha az olyan ország kormányszerve, vagy bármely más közintézménye, mely a II. Cikknek

megfelelı engedélyt adott angolon, spanyolon vagy francián kívüli más nyelvre történı fordításra, az

ilyen engedély alapján megjelentetett fordítás példányait más országba küldi, ez az a) alpont

szempontjából nem minısül kivitelnek, ha valamennyi alábbi feltétel fennáll:

i) a címzettek annak az országnak az állampolgárai, mely az engedélyt megadta, vagy pedig ilyen

állampolgárokat tömörítı szervezetek;

ii) a példányokat kizárólag iskolai, tudományos, vagy kutatási célra használják fel;

iii) a példányok megküldésének és azok további terjesztésének a címzettek között semminemő

hasznot hajtó jellege nincs;

iv) az az ország, melybe a példányokat megküldik, a küldemények átvételére, vagy terjesztésére,

vagy mindkettıre jogosító megállapodást kötött azzal az országgal, melynek illetékes hatósága az

engedélyt megadta, és az utóbb említett ország kormánya hivatalosan bejelentette ezt a

megállapodást a Vezérigazgatónak.

(5) A II. vagy III. Cikk alapján adott engedély alapján megjelent mő valamennyi példányának

megfelelı nyelven kell tartalmaznia annak megemlítését, hogy a példányt csak abban az országban,

illetıleg azon a területen hozzák forgalomba, melyre az adott engedély szól.

(6) a) Megfelelı intézkedéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy

i) az engedély a fordítási jog, vagy ­ adott esetben ­ a többszörösítési jog jogosultja javára méltányos,

és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások eredményeként megadott

engedélyek esetén szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelı díjazással járjon együtt; továbbá,

hogy

ii) e jogdíj megfizetése és átutalása biztosíttassék; ha az illetı országban különleges szabályozás áll

fenn a devizában teljesítendı fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget

nyújtó nemzetközi szerveket is igénybe véve minden erıfeszítést meg kell tennie annak érdekében,

hogy a jogdíj konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékő pénznemben átutalásra kerüljön.

b) A hazai törvényhozás keretében megfelelı intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a

szóban forgó mő helyes fordítását, illetıleg ­ adott esetben ­ a szóban forgó kiadás pontos

többszörösítését biztosítsák.

V. Cikk

(1) a) Minden ország, melynek joga van úgy nyilatkozni, hogy élni kíván a II. Cikkben meghatározott

lehetıség adta kedvezménnyel, a jelen Szerzıdés ratifikálása vagy az ahhoz történı csatlakozás

alkalmával az ilyen nyilatkozat helyett

i) ha olyan ország, melyre nézve a 30. (2) a) Cikk alkalmazható, e rendelkezés értelmében a fordítási

jogot illetıen nyilatkozatot tehet;

ii) ha olyan ország, melyre nézve a 30. (2) a) Cikk nem alkalmazható, és az Unióhoz tartozó

országról van szó, a 30. (2) b) Cikk második mondata szerinti nyilatkozatot tehet.

b) Az olyan ország esetében, mely már nem tekinthetı az I. (1) Cikk rendelkezései értelmében vett

fejlıdı országnak, az e bekezdésnek megfelelıen tett nyilatkozat addig az idıpontig marad

érvényben, amikor az I. (3) Cikknek megfelelıen alkalmazásra kerülı határidı lejár.

c) Egyetlen ország sem élhet utólag a II. Cikkben említett lehetıségekbıl származó kedvezménnyel,

ha a jelen cikknek megfelelı nyilatkozatot tett, még akkor sem, ha ezt a nyilatkozatot visszavonja.

(2) Egyetlen olyan ország sem tehet utólag az (1) bekezdésnek megfelelı nyilatkozatot, mely

kijelentette, hogy alkalmazni kívánja a II. Cikkben említett lehetıségbıl származó kedvezményt. Ez

nem érinti a (3) bekezdés rendelkezéseit.

(3) Minden olyan ország, mely már nem tekinthetı az I. (1) Cikk rendelkezései értelmében vett

fejlıdı országnak, legkésıbb két évvel az I. (3) Cikknek megfelelıen alkalmazandó határidı lejártát

megelızıen a 30. (2) b) Cikk elsı mondata szerinti nyilatkozatot tehet, annak ellenére, hogy az

Unióhoz tartozó országról van szó. E nyilatkozat az I. (3) Cikknek megfelelıen alkalmazásra kerülı

határidı lejártakor válik hatályossá.

VI. Cikk

(1) A jelen Szerzıdés keltétıl kezdıdıen és mindaddig, amíg az 1­21. Cikkek és ez a Függelék rá

nézve nem kötelezıek, az Unióhoz tartozó bármely ország

i) ha olyan országról van szó, amely ­ ha az 1­21. Cikkek és a jelen Függelék rá kötelezıek lennének ­

jogosult lenne az I. (1) Cikkben említett lehetıségekbıl származó kedvezménnyel élni, úgy

nyilatkozhat, hogy alkalmazni fogja a II. Cikk vagy a III. Cikk, vagy pedig mindkét cikk rendelkezéseit

az olyan mővekre, melyeknek származási országa olyan ország, mely az alábbi ii) pont

alkalmazásával elfogadja ezen cikkeknek ilyen mővekre történı alkalmazását, vagy amelyre az 1­21.

Cikkek és a jelen Függelék kötelezıek; az ilyen nyilatkozat a II. Cikk helyett az V. Cikkre is

hivatkozhat;

ii) nyilatkozatban kijelentheti: elfogadja, hogy azon országok, melyek a fenti i) pont alapján

nyilatkozatot tettek, vagy pedig az I. Cikk alapján hivatalos közlést tettek, a jelen Függeléket

alkalmazzák az olyan mővekre, melyeknek ı maga a származási országa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minden nyilatkozatot írásban kell megtenni és letétbe kell helyezni a

Vezérigazgatónál. A nyilatkozat letétbe helyezésének idıpontjában válik hatályossá.

AMINEK HITELÉÜL az evégbıl megfelelı

meghatalmazással rendelkezı alulírottak

aláírásukkal látták el a jelen Szerzıdést.

Kelt Párizsban, 1971. július 24­én."

3. § (1) A Magyar Népköztársaság a megerısítı okirat letétbe helyezésekor a következı fenntartással

élt:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgált Berni

Egyezmény 33. Cikkének (2) bekezdésében foglaltak alapján kijelenti, hogy a 33. Cikk (1)

bekezdésének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezınek."

(2) A Magyar Népköztársaság a megerısítı okirat letétbe helyezése alkalmával a következı

nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a Párizsban 1971. július 24­én felülvizsgált Berni

Egyezmény 31. Cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellentétesek az Egyesült Nemzetek

Szervezete Közgyőlésének a gyarmati országok és népek függetlenségérıl 1960. december 14­én

elfogadott, 1514/XV. számú határozatával."

4. § (1) Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy az Egyezmény 22­38.

Cikkének rendelkezéseit az 1972. évi december hó 15. napjától, az 1­21. Cikkek, valamint a Függelék

rendelkezéseit pedig az 1974. évi október hó 10. napjától kezdıdıen kell alkalmazni.

(2) A törvényerejő rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.