1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
I. fejezet
Az oltalmazható használati minta
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően nem részesülhet mintaoltalomban különösen
a) a termék esztétikai kialakítása,
b) növényfajta.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: szabadalmi törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatbavétel, ha az az elsőbbség napját nem több, mint hat hónappal előzte meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.
előállítható vagy használható.
a) kielégíti a törvény 1–4. §-ában meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés, továbbá az 1. § (2) bekezdése szerint a mintaoltalomból nincs kizárva,
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek.
(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék, kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza.
A minta feltalálója és a mintaoltalom jogosultja
1
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
(2) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
A mintaoltalom keletkezése és időtartama
(2) A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A mintaoltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
A mintaoltalom tartalma, terjedelme és korlátai
(2) A mintaoltalom az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, vagy amelyben egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek.
(3) A mintaoltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
2
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.
(2) A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II. fejezet
A minta bitorlása
A mintaoltalom bitorlása
(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.
(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nemleges megállapítás
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.
III. fejezet
A mintaoltalom megszűnésének esetei
3
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
a) az oltalmi idő lejár, az azt követő napon,
b) a fenntartási díjat nem fizették meg, az esedékességet követő napon,
c) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
d) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
(2) A mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,
a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,
b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.
A mintaoltalom újra érvénybe helyezése
Lemondás a mintaoltalomról
(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
A mintaoltalom megsemmisítése
a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek,
b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (32. §),
c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a mintaoltalmat megfelelően korlátozni kell.
A díjak visszakövetelése
4
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
IV. fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
a) a mintaoltalom megadásával,
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetőleg újra érvénybe helyezésével,
c) a mintaoltalom megsemmisítésével,
d) a nemleges megállapítással,
e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,
f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:
a) a mintaoltalom megadása;
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a mintaoltalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás.
(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(2) A mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,
a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,
b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.
Mintaoltalmi bejelentés
Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg.
5
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
(2) A mintaoltalmi bejelentés a kérelemből, a minta leírásából és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4)
Származtatás szabadalmi bejelentésből
(2) A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtják
a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy
b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.
(3) A mintaoltalmi bejelentés származtatásának csak a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van helye.
A leírás
(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az igényelt mintaoltalom terjedelmét.
A minta egysége
A mintaoltalmi bejelentés vizsgálata
(2)
a) a bejelentés tárgya minta-e;
b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e;
c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján;
d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §);
e) a minta egységes-e;
f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára.
6
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
A mintaoltalmi ügyek intézése
(2)
(3) A mintaoltalom megadására a szabadalmi törvénynek a szabadalom megadására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A mintaoltalmi bejelentést a mintaoltalom megadásának meghirdetését követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.
(4) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43. Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése a Magyar Köztársaságban mint megjelölt vagy kiválasztott államban használati mintaoltalom megadására irányul.
V. fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata
a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
7
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Mintaoltalmi perek
a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására,
b)
c) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,
d) a bitorlás miatt indított perek.
(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok szerint jár el.
8
1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től
VI. fejezet
Hatálybalépés
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
9