1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
1
1995. évi XXXIII. törvény
a találmányok szabadalmi oltalmáról
A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának,
valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a
Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi
kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt
alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM
I. Fejezet
A szabadalmi oltalom tárgya
A szabadalmazható találmány
1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható
találmány a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint
a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a
szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Újdonság
2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés,
szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára
hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi
szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban
az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi
bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak
az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a
technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a
bejelentés tartalmához.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó
anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló
gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
2
eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem
tartozik a technika állásához.
(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához
tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére
szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető
diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott
alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a
találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az
a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy
b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt
kiállításon bemutatta.
Feltalálói tevékenység
4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember
számára nem nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése
szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.
Ipari alkalmazhatóság
5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában
előállítható, illetve használható.
(2)
A szabadalmazható biotechnológiai találmány
5/A. § (1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány
szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan
eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy
alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó -
anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással
előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.
(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható
találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése,
ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.
(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész,
ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet
akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész
szerkezetével.
A szabadalomhoz való jog
6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
3
a) kielégíti az 1-5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a
(10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében
történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem
tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak
anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok
számára;
e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.
(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban
a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták;
b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha
műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára.
(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban
részesülhetnek.
(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében
keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.
(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a
szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással
előállított termékre vonatkoznak.
(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen
anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.
(10) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló
gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető
diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen
anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik.
II. Fejezet
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai
7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni,
aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező
megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott
bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak
tekinteni.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
4
(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.
Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha
azt a feltaláló írásban kéri.
(6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét
kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.
(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja
hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.
A szabadalmi igény
8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt
kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat
közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi
igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót
vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e
korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.
Szolgálati és alkalmazotti találmány
9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége,
hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő
kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi
körébe tartozik.
10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti
meg.
(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban
jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a
munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy
szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve
nem ruházható át.
11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően,
haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni
arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani
kívánja-e.
(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra
hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.
(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy
ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának
terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés
szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
5
12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn
belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal
eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.
(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést
visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének
időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező
megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.
(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés
átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.
(4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a
szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról
való lemondást is - vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi
igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog
kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a
feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény
rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült.
Találmányi díj
13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha
a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom,
illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - a kiegészítő oltalom
megszűnéséig;
b) a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő
oltalmat (22/A. §) szereztek - kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj
megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig,
amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;
c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra
jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított
húsz év elteltéig.
(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni
a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése
vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;
b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;
c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.
(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-
külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is
megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az
eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított
jellemzővel helyettesítettek.
(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő
megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás
engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.
(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom
alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló
belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
6
(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a
jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó.
(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet -
a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel
- szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a
munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.
(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a
hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli
engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban
állnia.
(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a
munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló
munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány
esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat
is.
Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj
14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató,
több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles
megfizetni.
(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.
(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet
a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi
viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott
engedély fejében fizetnie kellene.
A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok
15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó
díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e
törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.
(2) A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)-(9) bekezdéseiben
foglalt - rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető,
amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve
értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi
díjszerződés).
(3) A találmányi díjszerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány
szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját
megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület
(115/T. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint
a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.
(3)
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
7
17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati
vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy
vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a
találmányt.
A szabadalmi oltalom keletkezése
18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya
visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a
találmányra szabadalmat kap.
A szabadalmi oltalom tartalma
19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak -
kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki
engedélye nélkül
a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány
tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények
alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak
az eljárást használatra ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen
célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül
előállított terméket.
(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is,
aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges
elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány
megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a
dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott
dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve
felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az
átvevőt.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a
(6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket
végez.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső
cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát
képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba
hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére
és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
8
(7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell
tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a
szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható
intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást.
Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással
állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás.
A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas
által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott
termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke
fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.
A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó
szabályok
20/A. § (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a
találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos
hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés
útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik,
és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos
jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból
eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással
közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás
vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező eljárással
közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a
szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed - az 5/A. § (3)
bekezdésében meghatározott kivételekkel - arra az anyagra is,
a) amelyben a termék megtestesül, illetve
b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.
(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti - kizárólagos
hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az
Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy
többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű
eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták,
feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy
többszörözésre.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő
kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el vagy
értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból
származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő
felhasználására.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
9
(6) A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a
közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. Cikkében foglaltak az
irányadók.
(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő
kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot
gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó
engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő
felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját
mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a
kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A
gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az
irányadók.
A szabadalmi oltalom korlátai
21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány
tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy
használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az
előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.
(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak,
illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati
jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - előállítást, a
használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.
(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása
és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági
tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly
előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket.
(5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési
és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá
az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A
viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az
irányadó.
A szabadalmi oltalom időtartama
22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
Kiegészítő oltalom
22/A. § (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és
időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi
oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó
részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
10
(3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben említett
külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos
ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az
alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre
esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó
határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat
hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
A szabadalmi oltalom fenntartása
23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott
fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés
napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.
(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a
közzétételtől, a minősített adatként kezelt szabadalom és az átmeneti szabadalmi oltalom
megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre
emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő
alatt is meg lehet fizetni.
A szabadalmi oltalom terjedelme
24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat
a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont
összes jellemzője megvalósul.
(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az
igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán
iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.
(4) Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy
eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban
foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.
Jogutódlás
25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez
fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi
lajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom
26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik
szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi
szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban
társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
11
(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen
adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete
pótolhatja.
(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik
szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga
részesedésük arányában kiterjed.
(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is
felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve -
arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt
elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb
adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti
viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső
költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó
hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös
szabadalmi igényre is.
III. Fejezet
Hasznosítási szerződés
A hasznosítási szerződés
27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas
engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2)-(3)
A felek jogai és kötelezettségei
28. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy
harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást
akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való
szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás
helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a
szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal
az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a
hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos
hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a
találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licencdíj
arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a
hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
12
(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos
körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és
szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten
megállapodtak.
(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor
adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas
kifejezetten megengedte.
(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.
A hasznosítási szerződés megszűnése
29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a
szabadalmi oltalom megszűnt.
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal
eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet
Szabadalmi kényszerengedély
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a
hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a
belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és
másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni,
kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt
32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom)
megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló
szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy
a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány
számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján
kényszerengedélyt adnak - a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt
tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti
találmány hasznosítására.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül
nem hasznosítható.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
13
Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható
kényszerengedélyekre
33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele
fennáll, és hogy
a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként
engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy
b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges
hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A
kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás
céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély
korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét
kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom
megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában
a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így
különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány
tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a
szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok
érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.
(5) A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a
kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő
szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve
nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a
kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány
hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását
kérheti.
(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az
engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból.
A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos
érdekeit ne sértse.
Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére
33/A. § (1) A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt
gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló,
2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban:
816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.
(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási
engedélyt nem adhat.
(3) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat.
Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély - a lemondás és a visszavonás esetét kivéve - a
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
14
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom
megszűnéséig áll fenn.
V. Fejezet
Találmány- és szabadalombitorlás
Találmánybitorlás
34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a
találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a
szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi
felelősség szabályai szerint.
Szabadalombitorlás
35. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt
jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári
jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények
abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek,
illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről,
valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és
hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
biztosítsanak;
e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és
anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott
személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges
kivonását, illetve megsemmisítését.
(3) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a
szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye a Magyar
Köztársaság területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a
szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a szabadalmas
bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét.
(4) A szabadalmas a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel
szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.
(5) A szabadalmas a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel
szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett termékeket;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
15
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással
érintett termékek előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások
nyújtásában.
(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,
ha az érintett termékek, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e
cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését
szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó
által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben
meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett termékeket birtoklók, valamint a forgalmazásba
bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe
vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(8) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi
forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve
termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A
bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és
anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a
befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(9) A szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással
érintett termékek lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de
a tulajdonos a szabadalombitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható
gondosság mellett tudnia kellett volna.
(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a
bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A
kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a
megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek
figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával
arányban álljon.
(11) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő
nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra
hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
közzétételt.
A szabadalombitorlás vámjogi következményei
35/A. § Bitorlás esetén a szabadalmas - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a
vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének
megakadályozására.
A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén
36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes
oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom
megadásáról jogerősen nem döntöttek.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
16
(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a
szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a
szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba
bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.
Nemleges megállapítás
37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás
megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt
termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom
alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást
indítsanak.
VI. Fejezet
A szabadalmi oltalom megszűnése
Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése
38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha
a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;
c) a bejelentő az oltalomról lemondott.
A végleges szabadalmi oltalom megszűnése
39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;
c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a
lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése
40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt
megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon
belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat.
Lemondás a szabadalmi oltalomról
41. § (1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi
lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
17
szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával
hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.
(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
A szabadalom megsemmisítése és korlátozása
42. § (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott
feltételeknek;
b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a
találmányt;
c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve
- megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak;
d) a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően
korlátozni kell.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon
ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A díjak visszakövetelése
43. § Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a
szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a
találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A szabadalmi eljárások általános szabályai
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
44. § (1)
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek
tartoznak:
a) a szabadalom megadása,
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
c) a szabadalom megsemmisítése,
d) a nemleges megállapítás,
e) a szabadalmi leírás értelmezése,
f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal
kapcsolatos kérdéseket,
g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
18
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi
bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi
bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal
kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - ügyekben is.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.]
hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A-83/H. §-ok) is.
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
45. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -
az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.
(3) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a
rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő -
hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem
alkalmazhatók szabadalmi ügyekben.
(4) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései
46. § (1)
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá
tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A-83/H. §-ok). A szabadalmi leírás
értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács
szótöbbséggel dönt.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem
kérik annak megváltoztatását.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő
közlésének van helye, ha
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen
tartózkodik vagy címe ismeretlen.
(5) A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes
honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény
közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton
való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő
részére kell kézbesíteni.
(7) Szabadalmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
19
A tényállás megállapítása
47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte
folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek
állításaira.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési eljárásban, a nemleges
megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a kérelem
keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok
alapján vizsgálja.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra
alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen
kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem
kellő időben terjesztett elő.
(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve
figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő
átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.
(5) Szabadalmi ügyben nincs helye közmeghallgatásnak.
Határidők
48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők
elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az
ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely a
lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal
meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot
meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás miatt
hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti kérelmet lehet
előterjeszteni.
(4) Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott
cselekményt is.
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a
mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, és a
mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest - részben vagy egészben vissza kell vonni
vagy módosítani kell.
(6) Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a
nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.
(7) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő,
továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság
egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.
(8) Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött
határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell
tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a
beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
20
Igazolás
49. § (1) Szabadalmi ügyekben - ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott
határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon belül igazolási
kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján kívül következett be. Az
igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és vétlenségét.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg,
a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól,
illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl igazolási kérelmet
nem lehet előterjeszteni.
(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében - az elsőbbségi
igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására - előírt és a belső elsőbbség
érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető elő.
(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell
az elmulasztott cselekményt is.
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által
pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott
határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás
folytán hozott döntést - a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás eredményétől függően -
részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy hatályban kell tartani.
(6) Az igazolás ki van zárva a következő határidők elmulasztása esetén:
a) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [(1)-
(3) bek. és 48. § (3) bek.];
b) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott határidők [61. § (2) és (6)
bek.].
(7) Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek elmulasztásának
következményeit az eljárás folytatása iránti kérelemmel [48. § (3)-(6) bek.] el lehet hárítani.
Az eljárás felfüggesztése
50. § (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per
indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy
érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv
hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást felfüggeszti.
(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni
mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset
körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy
hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb
eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(4) A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel,
kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor újra kezdődik.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
21
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy
a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az
eljárás felfüggesztése nem érinti.
Képviselet
51. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles
szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi
ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön,
akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a
képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi
szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a
szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást
bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a
társaság keretében működik.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül
ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél
kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél
kérelmére.
(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy
olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai
Gazdasági Térség tagállamának területén van.
(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs
helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. § (2)-(4)
bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló
adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett
eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.
(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a
kirendelést kérte.
Nyelvhasználat
52. § (1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal,
a rajz feliratát és a kivonatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - magyar nyelven kell
elkészíteni.
(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás
benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a
külföldi okiratban foglaltak valódisága.
(3) Az elsőbbségi irat [61. § (4) bek.] magyar nyelvű fordításának benyújtása csak akkor írható
elő, ha az elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány szabadalmazhatóságának
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
22
megítélését. Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a bejelentő nyilatkozhat úgy is,
hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a külföldi bejelentés fordítása. A 61. § (5)
bekezdését az elsőbbségi irat fordítására is alkalmazni kell.
Nyilvánosság
53. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve
a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat
megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi
bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott
eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg
a) a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,
b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát
mellőzni kérte,
c) a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt
személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult,
vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint
harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.
(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében
másolatot ad.
(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt
vesz.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből
- külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel
rendelkező miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést minősítheti.
(6) Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül
minősíti.
(7) A bejelentő és a feltaláló felhasználói vagy megismerési engedély hiányában is jogosult
szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt minősítették.
(8) Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A-X/B.
fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.
(9) Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter - a (10)
bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű
határidőn belül az általa vezetett minisztérium - tárca nélküli miniszter esetén a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - javára kizárólagos
hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a
szabadalmi oltalom lejártáig, illetve - ha ez a korábbi - a minősítés megszűnéséig tart; a
szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében
járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen
kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen
mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában
elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a
szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.
(10) A (6) bekezdés alapján minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés
rendelkezései nem alkalmazhatók.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
23
(11) Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését megelőzően felhívja
a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből eredő kártalanítási
igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a kitűzött határidőben nem
válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(12) A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő minősítéséért a Magyar Állam
csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha a minősítést a Magyar Állam
kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az Európai
Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.
(13) Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező
minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított bejelentés tartalmát képező
találmány államtitokká minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés fenntartására. A
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján
dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A minősítés fenntartása esetén a Magyar
Állam a minősítés miatt a bejelentőnek kártalanítással tartozik.
Jogorvoslatok
53/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a
bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak
megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és
vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a szabadalom megadása;
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a szabadalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás;
e) a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedély megadása,
módosítása és felülvizsgálata, valamint a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba
történő betekintés (83/A-83/G. §-ok);
f) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az
európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás
kijavítása.
(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)-e) pontjaiban említett
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha
megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy
visszavonását egybehangzóan kérik.
Végrehajtás
53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
24
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell
végrehajtani.
Költségek és díjak
53/C. § (1) Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.
(2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben
külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön
jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:
a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelemért;
b) a jogutódlás, a jelzálogjog és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek
során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló
rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.
(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a szabadalmi bejelentést,
b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását,
c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai
szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását,
d) a b) és a c) pontban meghatározott fordítás kijavítására irányuló kérelmet,
e) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak
a szabadalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,
f) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
g) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-g) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun
keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli
vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus
lajstromkivonatot.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.
(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó
automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus
ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus
visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
25
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg,
és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(10) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján
nincs helye.
A Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazása
53/E. § (1) A Szabadalmi Jogi Szerződés és e törvény második része közötti eltérés esetén a
bejelentő és a szabadalmas számára kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni, kivéve, ha a
Szabadalmi Jogi Szerződés erről eltérően rendelkezik.
(2) Ha a szabadalmi ügyben előterjesztett beadvány megfelel a Szabadalmi Jogi Szerződésben
megszabott követelményeknek, az e törvényben, illetve az e törvény alapján előírt - azonos
tárgyú - követelményeket is teljesítettnek kell tekinteni, azoknak a követelményeknek a
kivételével, amelyeket e törvény vagy e törvény alapján más jogszabály a Szabadalmi Jogi
Szerződésben kapott felhatalmazás szerint ír elő.
VIII. Fejezet
Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás
Szabadalmi lajstrom
54. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a
szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a
szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A.
fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.
(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a szabadalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a szabadalom címét,
d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
e) a képviselő nevét és székhelyét,
f) a feltaláló nevét és lakcímét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsőbbséget,
i) a szabadalmat megadó határozat keltét,
j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,
k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom
korlátozását,
l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket.
(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az
ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell,
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
26
hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt
terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a
szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi
lajstromba bejegyezték.
(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj
ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.
Bejegyzés a szabadalmi lajstromba
55. § (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más
hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a
szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján
tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is.
Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be,
ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése
ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell az alapul
szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben
olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük
sorrendjében kell elbírálni.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen,
amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából
kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a
hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek. Ha az
ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Hatósági tájékoztatás
56. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és
Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a
szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:
a)
b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés
ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a
nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi
osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az
újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;
c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét
(elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés
napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi
osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó határozat keltét;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
27
d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom korlátozását,
valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.
56/A. § A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi
bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel
kapcsolatos - a X/A. és a X/B. fejezetben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.
IX. Fejezet
A szabadalom megadására irányuló eljárás
A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei
57. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot,
továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat
kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást
igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell
benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.
57/A. §
A bejelentés napja
58. § (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a szabadalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,
c) leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot - függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb
követelményeknek -, vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni a bejelentési
nap elismeréséhez is.
(3) A bejelentési nap elismeréséhez a korábbi bejelentésre való hivatkozást szintén magyar
nyelven kell feltüntetni, valamint meg kell adni a korábbi bejelentés számát és meg kell nevezni
azt az iparjogvédelmi hatóságot, amelyhez benyújtották. A hivatkozásból ki kell tűnnie, hogy az a
bejelentési nap elismerése céljából helyettesíti a leírás és a rajz benyújtását.
(4) Ha a bejelentési nap elismeréséhez a leírás helyett korábbi bejelentésre hivatkoznak, az e
hivatkozást tartalmazó bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül be kell nyújtani a
korábbi bejelentés másolatát és - ha az idegen nyelven készült - magyar nyelvű fordítását. A 61. §
(5) bekezdésében foglalt rendelkezést e másolatra és fordításra is megfelelően alkalmazni kell.
A találmány egysége
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
28
59. § A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig
olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános
találmányi gondolatot alkotnak.
A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat
60. § (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt,
hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén szekvenciájának vagy
részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.
(2) Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak
alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés
rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel
feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy
a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;
b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely
a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és
c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.
(3) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt
szabadalmi oltalom terjedelmét.
(4) A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom
terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerint
történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az elsőbbség
61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a
külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség);
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét
hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem
érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós elsőbbséget - az erre irányuló nyilatkozat megtételével - a legkorábbi igényelt
elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az elsőbbségi nyilatkozat
kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt elsőbbséget
érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani a kijavításra nyitva álló
tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása
bármely esetben kérhető a bejelentés napjától számított négy hónapon belül.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi bejelentés
korábbi időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e kérelmet utóbb - a
szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig - visszavonja.
(4) Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot) a legkorábbi igényelt
elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.
(5) Az elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát - benyújtottnak kell tekinteni, ha az a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi
szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi együttműködésre
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
29
figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétett döntése
alapján - külön benyújtása nélkül is - a szabadalmi bejelentés mellékletének minősül.
(6) A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül
kell igényelni. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést
visszavontnak kell tekinteni.
(7) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több
elsőbbség.
(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek
ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének
megfelelően feltár.
(9) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel -
akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós
Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A
viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az
irányadó.
Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből
62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos
tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában
igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
(2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása
kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, legkésőbb a
mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.
(3) Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai szabadalmi
bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.
A biológiai anyag letétbe helyezése és hozzáférhetősége
63. § (1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán
alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor
igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe
helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi
elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.
(2)
(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat
hónap elteltéig kell benyújtani.
(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:
a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1) bekezdése
feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;
b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri vagy -
a bejelentő kérelmére - kizárólag független szakértő számára;
c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom
megvonásától vagy megsemmisítésétől.
(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot a
szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi oltalom
megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a mintát vagy az
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
30
abból származtatott bármely anyagot - a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra
használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten lemond e kötelezettség
előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása szempontjából a letétbe
helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.
(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén - a bejelentő
kérelmére - a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés napjától
számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen hozzá. Ebben
az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak
addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai
előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.
(8) Ha az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem
férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe
helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.
(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból
letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.
(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve,
hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő
csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a
szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a
bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett
- ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)-(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé tegyék.
Kiállítási nyilatkozat és igazolás
64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának
kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül,
ha
a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül
megteszi, és
b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának
igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az
igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.
(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány
vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
65. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően
megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (58. §),
b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot [57. § (5) bek.].
66. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok két
hónapon belül történő pótlására.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
31
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési
napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető szabadalmi
bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni.
(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában nem kell kiadni
felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva álló két
hónapos határidőt.
(4) Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott valamely
rajz a bejelentésből hiányozni látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon belül történő
pótlására. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.
(5) Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a bejelentés napját követően, de
e naptól vagy a (4) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül nyújtja be, a
bejelentés napjának e hiány pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés napját ennek
megfelelően módosítani kell.
(6) Ha a bejelentő a hiányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül pótolja, és a bejelentés
egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely tartalmazta a bejelentésből eredetileg
hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a bejelentés napja az a nap marad, amelyen teljesültek az 58. §
(1)-(3) bekezdéseiben előírt követelmények, feltéve, hogy az (5) bekezdésben meghatározott
határidőn belül a bejelentő benyújtja
a) a korábbi bejelentés másolatát,
b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű fordítását,
c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrész vagy rajz a korábbi
bejelentésben, illetve annak fordításában hol található meg.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a 61. §
(5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.
(8) Ha a bejelentő a határidőn belül nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott
követelményeknek, a bejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a bejelentő
benyújtotta a leírásból hiányzó részt és a hiányzó rajzot, és a bejelentés napját ennek megfelelően
módosítani kell.
(9) Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a (4), illetve az
(5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a (11) bekezdés alapján visszavonja az
(5) bekezdéssel összhangban benyújtott leírásrészt vagy rajzot, az e részre, illetve rajzra
vonatkozó hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból, illetve az
igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.
(10) Az elismert bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt értesíteni kell.
(11) Ha az elismert bejelentési napnak az (5) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti
módosításáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonja a
hiánypótlásként benyújtott leírásrészt vagy rajzot, azt úgy kell tekinteni, mintha a bejelentés
napját nem módosították volna. A bejelentőt erről értesíteni kell.
(12) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi
leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti
a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
67. §
Alaki vizsgálat
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
32
68. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e
az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a
bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.
(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére
sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és
határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi
bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Újdonságkutatás
69. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel
a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít.
(1a) Ha a szabadalmi bejelentés - az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében -
alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az
újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a
szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít.
(1b) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó
követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási
jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. §
alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés
megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a
bejelentőt (76. §).
(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat,
amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az
újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.
(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a
bejelentőnek.
(4) Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később
készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala hivatalos lapjában.
69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel
kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.
(2) Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy az
újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-
e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.
(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert
bejelentési naptól számított két hónapon belül kell benyújtani.
(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért külön jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni; a díjat a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül
kell leróni.
(5) Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették meg, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben megszabott
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
33
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos véleménnyel kiegészített
újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell
utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentést az elismert bejelentési naptól számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló
leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az elismert bejelentési naptól számított
hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási
jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha
a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap
utolsó napjáig visszavonja;
b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja a
szabadalmi bejelentést;
c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak
kell tekinteni;
d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került
sor az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott
határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.
Közzététel
70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap
elteltével közzé kell tenni.
(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha
megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.
(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.
Észrevétel
71. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt
nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve
annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági
feltételnek.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.
(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél.
E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Módosítás és megosztás
72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy
tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
34
(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása
kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az
igénypontot és a rajzot.
73. § (1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom
megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a
bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Érdemi vizsgálat
74. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a
közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány
a) kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdései,
valamint (10) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt
követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4) bek.]
napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a
bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.
(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön
jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.
(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi
bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás
elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi
bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált
követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre,
illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a
nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok
alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell
tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
A szabadalom megadása
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
35
77. § (1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó
valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés
tárgyára szabadalmat ad.
(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a
megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon belül
nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.
(3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött
leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy újabb
leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során történő
figyelembevételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala dönt.
(4) A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási díjat kell
fizetni a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek
elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
78. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megadását követően szabadalmi
okiratot ad ki. Ehhez mellékeli a szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.
(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).
X. Fejezet
Egyéb szabadalmi eljárások
A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás
79. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapítja az ideiglenes szabadalmi
oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c)
pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe
helyezi.
(2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be kell
jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).
Megsemmisítési eljárás
80. § (1) A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - bárki kérheti a szabadalmassal szemben.
(2) A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését, akit
az a törvény szerint megilletne.
(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas és - szolgálati találmányra adott szabadalom
esetén - ahány feltaláló van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló
okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a
megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg,
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
36
figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása
esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
80/A. § Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési eljárásban
ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított
harminc napon belül megteszi.
81. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és - szolgálati találmányra adott szabadalom esetén - a
feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom
megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés
tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező
számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem
jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés
okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül
kell hagyni.
(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy
eljárásban kell elintézni.
(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által
korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni,
és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra -
elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját
ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni,
és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a
szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a szabadalmi oltalomról - legalább az
igénypontok érintett része vonatkozásában - a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre
kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(8) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba
(54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
hivatalos lapjában (56. §).
81/A. § (1) A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha
a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják.
(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e
kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a
gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított
eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem
elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet
visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem
válaszol.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
37
(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a
törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított
eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.
(6) Gyorsított eljárás esetén - a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően -
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás
tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben
kéri.
Nemleges megállapítási eljárás
82. § (1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell
benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A
kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint
a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem
nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a
szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy
hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.
(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a
nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette
meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek
elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó - az (1) bekezdés
alapján kiadott - felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmező elkészíttetheti,
kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmező által hasznosított vagy
hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba.
83. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli
tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a
kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.
(2) Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának elkészítésével járó költséget a
szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmező viseli.
(3) A 81. § (4)-(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.
(4) A 81/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.
A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő
eljárások
83/A. § (1) A 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a 48. §-tól eltérően hiánypótlásra,
illetve nyilatkozattételre harminc naposnál rövidebb, de legalább tizenöt napos határidő is
kitűzhető, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
38
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 83/B-83/H. §-okban szabályozott eljárásokban
soron kívül jár el.
(3) E törvény 81. §-ának (4)-(6) bekezdéseit a 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban is
alkalmazni kell.
83/B. § (1) A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelmet eggyel
több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány
szabadalmas van.
(2) A kényszerengedély iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásával egyidejűleg.
(3) A kényszerengedély iránti kérelemnek - a 816/2006/EK rendeletben meghatározott
nyilatkozatokon és adatokon felül - tartalmaznia kell
a) a kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom
lajstromszámát;
b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,
amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a
szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás,
színek vagy formák);
c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett honlap címét.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy
a) a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben, valamint a 816/2006/EK rendelet 6. cikkének (3)
bekezdésében előírt adatokat;
b) teljesülnek-e a 816/2006/EK rendelet 8. cikkében előírt feltételek;
c) a kérelmező bizonyította-e, hogy a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése
értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal;
d) a kényszerengedély alapján előállítani kívánt mennyiség megfelel-e a 816/2006/EK rendelet
10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételnek.
(5) Ha a kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e
törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem
fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani,
ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a
kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet
visszavontnak kell tekinteni.
83/C. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély iránti kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli
tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az
eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.
(2) A kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell
a) a kényszerengedély időtartamát;
b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,
amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a
szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás,
színek vagy formák);
c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakra történő
figyelmeztetést;
d) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést és
a kényszerengedélyes által megadott honlap címét;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
39
e) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes könyveinek és
nyilvántartásainak tartalmazniuk kell a 816/2006/EK rendelet 10. cikke (8) bekezdésének
második mondatában meghatározott adatokat, illetve okiratokat;
f) a szabadalmasnak fizetendő díjat.
(3) A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
83/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély megadásáról - a
816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével - értesíti az Európai
Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv részére.
(2) A kényszerengedély megadása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján
közzéteszi a 816/2006/EK rendelet. 12. cikkében meghatározott, valamint az azokra a
jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt
gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által
gyártott ilyen terméktől.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a
gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott
kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve azok
változásairól.
83/E. § (1) A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés iránt - a
816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet két példányban
kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek tartalmaznia kell a
kényszerengedélyt megadó határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.
(2) A betekintés iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásával egyidejűleg.
(3) Ha a betekintés iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben
előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg,
hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a
hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a
kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet
visszavontnak kell tekinteni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a betekintés
elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli
előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van
a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedélyes könyveibe és
nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről - az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei
között - értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a kényszerengedély
felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként felhasználható.
83/F. § (1) A kényszerengedély felülvizsgálata iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (1)
bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint - a
kérelmező személyétől függően - ahány szabadalmas, illetve ahány kényszerengedélyes van. A
kérelemben meg kell jelölni a kényszerengedélyt megadó határozat számát, a felülvizsgálat
alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A kérelemhez az importáló
országban készített értékelés is csatolható.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
40
(2) A kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.
(3) Ha a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK
rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2)
bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A
kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált
követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem
válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély felülvizsgálata iránti
kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel - a kérelmező személyétől függően - a
kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás
alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a kérelem elutasításáról.
Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendeli el - a 816/2006/EK rendelet 16.
cikkének (3) bekezdése értelmében - a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a
kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén való
megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a
kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK rendelet 4. cikke
szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott határidőt.
(6) A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély visszavonásáról
a) értesíti az Európai Bizottságot;
b) a határozat megküldésével értesíti a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási
szervet;
c) a honlapján tájékoztatást ad.
83/G. § (1) A kényszerengedély módosítása iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (4)
bekezdése alapján - előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedély számát, a
módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a
kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes
tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a kérelmezett további mennyiség
meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány
szabadalmas van, és ahhoz mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a kényszerengedélynek az (1)
bekezdés szerinti módosítására egyebekben a 83/F. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
a következő eltérésekkel:
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély módosításáról vagy a kérelem
elutasításáról határoz;
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart
szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására,
vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.
83/H. § (1) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megállapítja, hogy a gyógyszeripari
termék behozatala a 816/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésébe ütközik, megtiltja a
gyógyszeripari termék hazai forgalmazását.
(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatának
másolatát megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
41
(3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv (1) bekezdés alapján hozott határozata ellen
fellebbezésnek helye nincs.
(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának jogerőre
emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék lefoglalása és az
importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalát.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés
szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.
A szabadalmi leírás értelmezése
84. § Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb
hatóság megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakvéleményt ad.
HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI
EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
Az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/A. § E törvény alkalmazásában
a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i
Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;
b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett - európai szabadalom megadására
irányuló - szabadalmi bejelentés.
84/B. § (1) Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható a Magyar
Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is.
(2) A 84/D-84/O. § rendelkezéseit a Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi
bejelentésekre és a Magyar Köztársaságra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra
kell alkalmazni.
(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell
alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
84/C. § (1) Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi
bejelentés kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet nyújtani.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani az európai szabadalmi
bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön
van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti,
amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke nem minősített.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
42
(3) Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet
nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven
vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a
következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő
adatokat.
Az európai szabadalmi bejelentés hatálya
84/D. § (1) Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai
Szabadalmi Hivatal elismerte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához ugyanezzel a bejelentési
nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai
szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai
Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az
Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti
eljárásban való közzététellel (70. §).
(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai
szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom
84/E. § (1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar
Köztársaságban - ideiglenes - szabadalmi oltalom, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a hivatalos lapjában (56-56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű
fordításának benyújtásáról.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott hatósági
tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez
mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.
(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott
részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) Az igénypontok fordításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell
fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy
az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-
(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a
kérelmét visszavonta.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
43
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai
szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ideiglenes oltalom
keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.
Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása
84/F. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2) bekezdése,
77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni,
a bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e törvény IX. fejezete alapján - a
(2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló
eljárást.
(2) A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától
vagy - ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be - annak
beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű
fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be - annak beérkezésétől számított négy hónapon belül
kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet
rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell
tekinteni.
(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az
Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés
rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt - a 66. § (12) bekezdésében előírt
figyelmeztetés egyidejű megküldésével - értesíteni kell.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az európai szabadalom hatálya
84/G. § (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai
Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.
(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem
nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a
szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló
kérésére, illetve - szükség szerint felhívásra - a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala előtt folyó eljárásban.
Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények
84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha
megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon
belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom
igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint - ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
44
eljárás nyelve a francia vagy a német volt - az európai szabadalom igénypontokon kívüli
szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.
(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű
fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a
szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is
benyújtotta.
(3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított
három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön
jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.
(4) Az (1) bekezdésben előírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a
külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell
elkészíteni és benyújtani.
(5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás
benyújtásától számított két hónapon belül.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy
az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)-(4)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4)
bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem
nyújtották be.
(8) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és
e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése
mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a
Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.
(9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a
fordítást szabályszerűen benyújtották.
(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a
hivatalos lapjában (56-56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.
84/I. § A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egyezmény szerinti
felszólalási és korlátozási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra
is.
Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege
84/J. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak,
illetve leírásának fordítása (84/E., 84/H. és 84/I. §) szerint a szabadalmi oltalom terjedelme
szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve
leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a fordítás szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az európai szabadalom megsemmisítésének
kérdésében nem alkalmazható.
84/K. § (1) A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás
fordításának (84/E., 84/H. és 84/I. §) kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik
hatályossá, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közölte a hatósági tájékoztatást a
fordítás kijavításáról.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
45
(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3)
bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(3) A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni
az igénypontok, illetve a leírás fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított
két hónapon belül.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy
az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(5) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott
határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell
tekinteni.
(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napját
megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi
fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében
komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma - a hasznosításnak, illetve az
előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napján meglévő
mértékéig - hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel
(Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató - szervezeti
egységével együtt lehet átruházni.
Az európai szabadalmi oltalom fenntartása
84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint (23. §)
csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom megadását az
Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.
(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való
meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az
esedékességet követően is - pótlékmentesen - meg lehet fizetni e három hónapos időtartamon
belül.
(3) Azokat a fenntartási díjakat, amelyek az európai szabadalom - mulasztás folytán vagy a
Bővített Fellebbezési Tanács által felülvizsgált határozat alapján történt - megvonása esetén a
megvonást követően esedékessé váltak volna, a jogokba való visszahelyezésről, illetve a
fellebbezési tanács új eljárásra utasításáról hozott határozat közlésétől számított hat hónapos
türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
Az európai szabadalom megvonása
84/M. § (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy
megvonási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (8) bekezdésében
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti
felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig indokolt esetben fel kell
függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, vagy
ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az Egyezmény
alapján.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
46
(3) A felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell az
Egyezmény szerinti korlátozási eljárás jogerős befejezését követően, illetve, ha az Egyezmény
szerinti felszólalási vagy megvonási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai
szabadalom megvonását.
Az európai szabadalom megsemmisítése
84/N. § (1) Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott okból kell megsemmisíteni és az Egyezmény e cikkének (2) bekezdésében
szabályozott esetben kell korlátozni. Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló
eljárásban alkalmazni kell az Egyezmény 138. cikkének (3) bekezdését is.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
84/O. §
X/B. Fejezet
A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az
1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés)
alapján tett szabadalmi bejelentés.
(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt Végrehajtási
Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal
84/R. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átvevő hivatalként jár el azokkal a
nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar
állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.
(2) A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint átvevő
hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt
módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek
egyikén kell benyújtani.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés - a kérelem kivételével - magyar nyelven is
benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell
nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.
(4) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó
értesítés napjáig nem nyújtják be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a
bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől
számított egy hónapon, illetve-ha ez a hosszabb - a nemzetközi bejelentés átvételétől számított
két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell
tekinteni.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
47
(5) A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott
továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben
meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt
határidőn belül és az ott megszabott módon.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a nemzetközi illeték és a kutatási illeték
összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként
84/S. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt hivatalként jár el azoknak a
nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a
Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is
kiterjedő hatályú európai szabadalom (84/A. § a) pont] megadására irányult.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1)
bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre
vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar
Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel
kívánja használni.
(3) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a
nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be
kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének
közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.
(4) A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított
három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön
jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat is.
(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az
igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a Szerződés
szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával módosították, mind
az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar nyelven.
(6) Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül
és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj
megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar
Köztársaságban, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.
(7) A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a
Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a
nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a
nemzetközi bejelentés fordításának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő
benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott
kutatási nemzeti pótdíjat.
(8) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti
pótdíjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (7)
bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.
(9) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét
visszavontnak kell tekinteni, ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
48
84/T. § (1) A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. Cikkének (1)
bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom a Magyar
Köztársaságban, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A
fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét
azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban való
közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S.
§ (3) bekezdésében előírt cselekményeket.
84/U. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a
bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A
kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően,
legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat
hónapon belül lehet előterjeszteni.
(2) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön
jogszabályban előírt vizsgálati díjat.
(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben megfelelően
alkalmazni kell a 74-76. § rendelkezéseit.
84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés 8.
Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött
Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. Cikkének rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
84/Z. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 7. Cikke (2) bekezdésének (ii)
pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is,
ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a
rajzban történő ábrázolást.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 27. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja
alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító
iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban
ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a
bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.
(3) A bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint megjelölt hivatal - a
84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - e törvény rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. Cikkében szabályozott felülvizsgálatot.
NEGYEDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata
Megváltoztatási kérelem
85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
49
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak
van helye;
d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott döntését.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével
kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés
többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem
akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben
támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását
az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti
eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá
vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára
adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel,
illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása
iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés
közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás
következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti
döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság
határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az
alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely
azt a szabadalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt
napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű
felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel,
valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően
irányadók.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
50
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a
bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
86. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás
a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2)
A bíróság összetétele
87. § A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag
felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
88. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló
kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések
alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem
következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.
Nyilvánosság
89. § A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben
meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
90. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki
van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt
megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról
nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a
bírósági eljárást ellene kell megindítani.
92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel,
illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi
szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
51
93. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős
eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden
cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak
annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak
ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
94. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott
meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek
előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő
készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott
határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a
rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
97/A. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási
kérelemre [85. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a
felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
98. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a
bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell
hallgatnia.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
52
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet
tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy
tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
(5) A 84/M. §-ban foglalt rendelkezéseket a bírósági eljárás felfüggesztésére is megfelelően
alkalmazni kell.
Határozatok
99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
100. § (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.
(2) A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új
eljárásra utasítja, ha
a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási
szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.
c)
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján
hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a
megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen
megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak
benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban - a 47. § (3) bekezdésével
összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a 85. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította,
a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
101. § (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a
kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el,
az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor
lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül
szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés
napjáig írásba is kell foglalni.
(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a
feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalának a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen
előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
53
102. §
103. §
XII. Fejezet
Szabadalmi perek
A szabadalmi perekre irányadó szabályok
104. § (1) A Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-ban
meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:
a) a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek,
a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő
ügyek (83/A-83/H. §-ok) kivételével;
b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az
Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5)
bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; valamint
c) a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek.
(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező
valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell
tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a
szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az
ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azt,
hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az első fokon eljáró bíróság
megsemmisítette, vagy hogy a Magyar Köztársaságban is hatályos európai szabadalmat az
Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi
Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A kérelmező különös méltánylást érdemlő
jogvédelmének szükségességét megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható,
ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a
bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(3) Az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány és az azzal elérhető előnyök mérlegelése során
figyelembe kell venni azt is, ha az intézkedés nyilvánvalóan és jelentős mértékben sérti a
közérdeket, illetve harmadik személyek jogos érdekeit.
(4) Szabadalombitorlás esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását
megelőzően is előterjeszthető, amelyet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a
nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a
(8) bekezdésben foglaltak szerint a szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás
illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(5) A szabadalmas - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes
intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti
követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;
b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
54
c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a szabadalombitorlás abbahagyásának követelése
helyett - hozzájárul a feltételezett szabadalombitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához.
(6) A biztosíték letételét az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szabadalmas erre
irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szabadalmas előterjesztett kérelmet a
bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(7) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés -
ideértve az (5) és a (6) bekezdést is - tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel
érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem
tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
határoz.
(9) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
tételére;
b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok
bemutatására.
(10) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas a
szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per
még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Bíróságnál kell kérni. Az előzetes
bizonyítást a Fővárosi Bíróság foganatosítja. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében
hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(11) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(12) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének
minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve az (5) és a (6) bekezdést is -
elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem
helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének
kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének
kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével
hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az
ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást
elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
(13) A bíróság az előzetes bizonyítás és - az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve -
az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(14) Ha az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott
esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
55
az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem
érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
(15) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem
nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta - a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - a
feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a
perre okot nem adott.
(16) Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez - hiánypótlás terhe mellett - csatolni kell a
szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas viseli.
(17) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a
megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(18) Az (1) és a (17) bekezdésben említett perekben egyebekben a Pp. általános szabályait kell
alkalmazni az e törvény 89. és 94. §-ában, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt
eltérésekkel.
ÖTÖDIK RÉSZ
A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA
XIII. Fejezet
A növényfajta és a növényfajta-oltalom
Általános szabályok
105. § E törvény alkalmazásában:
a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli
növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági
feltételeket -
1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által
meghatározható,
2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében
megkülönböztethető, és
3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;
b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas
egész növény, mag vagy más növényrész.
A növényfajta-oltalom tárgya
106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető,
egynemű, állandó és új.
(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz
tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.
(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok
kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján
közismert fajtától. Valamely növényfajta - a bejelentése napjától - közismert különösen akkor, ha
a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos
nyilvántartásba vették;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
56
b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést
nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a
hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.
(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - azoknak a változásoknak a figyelembevételével,
amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet - a
megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb
kifejeződött jellemzőikben azonosak.
(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe
vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után,
vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok maradnak.
(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő
hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el
vagy azzal más módon nem rendelkezett
a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében
négy évnél korábban.
A növényfajta-oltalomhoz való jog
107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha
a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták el;
és
c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas
azonosításra különösen az a fajtanév,
a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal
összetéveszthető;
b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;
c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő
azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;
d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták
megjelölésére;
e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja
108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és
kifejlesztette.
(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.
(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha
a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;
b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-
egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára,
illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
57
(4) Növényfajta-oltalmat - a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - más nemzetközi
szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a szolgálati
és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)-(7) bekezdéseiben és a
8. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9-17. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
A növényfajta-oltalom tartalma
109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a továbbiakban:
jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye
nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát
a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),
b) szaporítás céljából előkészíti,
c) forgalomba hozatalra ajánlja,
d) forgalomba hozza,
e) az országból kiviszi,
f) az országba behozza,
g) az a)-f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának
jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a
termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő
lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait
gyakorolja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek
a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta
önmagában nem lényegében származtatott fajta;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;
c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából - a
kiindulási fajtából - lényegében származtatottnak tekinteni, ha
a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is
túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta
genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és
c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta
genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében
megfelel a kiindulási fajtának.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső
cselekményekre;
b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;
c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt
az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra
vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
58
(7)-(8)
A növényfajta-oltalomból eredő díjigény
109/A. § (1) A mezőgazdasági termelő - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - a jogosult
engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó
olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, növényfajta-
oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának (a továbbiakban együtt:
vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra tekintettel - a (4)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdést a következő mezőgazdasági növényfajokra kell alkalmazni:
a) takarmánynövények:
1. csicseriborsó (Cicer arietinum L.);
2. sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.);
3. lucerna (Medicago sativa L.);
4. takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)];
5. alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.);
6. perzsa here (Trifolium resupinatum L.);
7. lóbab (Vicia faba);
8. lednek (Vicia sativa L.);
b) gabonafélék:
1. zab (Avena sativa);
2. árpa (Hordeum vulgare L.);
3. rizs (Oryza sativa L.);
4. madárköles (Phalaris canariensis L.);
5. rozs (Secale cereale L.);
6. tritikálé (X Triticosecale Wittm.);
7. búza (Triticium aestivum L. emend. Fiori et Paol.);
8. durumbúza (Triticum durum Desf.);
9. tönkölybúza (Triticum spelta L.);
c) burgonyafélék:
1. burgonya (Solanum tuberosum);
d) olaj- és rostnövények:
1. olajrepce [Brassica napus L. (partim)];
2. réparepce [Brassica rapa L. (partim)];
3. lenmag, kivéve rostlen (Linum usitatissimum).
(3) E törvény alkalmazásában
a) saját gazdaság: minden olyan gazdaság vagy birtokrész, amelyet a mezőgazdasági termelő
ténylegesen növénytermesztésre használ, függetlenül attól, hogy az saját tulajdonában áll-e vagy
azt más jogcímen használja;
b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet, aki vagy amely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági
termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya esetében 1 hektárnál
kisebb területen foglalkozik.
(5) Az e szakasz és a 109/B. § alapján fennálló jogokat a jogosultak önállóan vagy szervezetük
útján gyakorolhatják. A jogosultak szervezete kizárólag azon tagjai, valamint azoknak az egyéb
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
59
jogosultaknak a nevében járhat el, akik erre írásbeli meghatalmazást adtak a szervezetnek. Ha a
jogosult valamely szervezet részére írásbeli meghatalmazást adott, a díjigény érvényesítése
érdekében önállóan nem járhat el. A 109/C. § és a 114/C. § szerinti igények érvényesítése során a
jogosultak szervezete által ellátható perbeli képviseletre a Pp. V. fejezetének szabályait kell
alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik,
amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a
betakarított terményt.
(7) A díj mértékére és megfizetésére a jogosult és a mezőgazdasági termelő megállapodása az
irányadó. A megállapodást a jogosultak - a termelői szervezetek tagjainak vonatkozásában - a
mezőgazdasági termelők szervezeteivel is megköthetik.
(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás hiányában
a) a díj alapja a jogosult által az adott növényfajta szaporítására ajánlott vetési mennyiségnek a
mezőgazdasági termelő által - a 109/B. § (3) bekezdésének c) pontja alapján - megadott
területnagyságra vetített mennyisége, mértéke pedig az érintett növényfajta legalacsonyabb
szaporítási fokú fémzárolt vetőmagjának árába beépített, erre a mennyiségre vetített licencdíj
mértékének 50%-a;
b) az eset körülményeihez képest ésszerű tartamú fizetési határidőt és a fizetés módját a
jogosultnak a mezőgazdasági termelőhöz - közvetlenül vagy a mezőgazdasági termelőknek a
címzettet képviselő szervezetén keresztül - intézett írásbeli felhívása határozza meg, a díjnak az
a) pontban meghatározott mértékéről a jogosult e felhívásban tájékoztatja a mezőgazdasági
termelőt.
(9) A jogosult kezdeményezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában évente, az adott növényfajta vetési időszakát megelőzően
közzéteszi a növényfajtára vonatkozóan a (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlott vetési
mennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj-mértéket. A (7) bekezdésben foglalt eset
kivételével a közzététel elmaradása kizárja a díjigény állami szerv útján való érvényesítését.
109/B. § (1) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a növénytermesztési
hatóság a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a költségek
megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a 109/A. §
(2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta
jogosultjának rendelkezésére:
a) a vetőmag-előállítással foglalkozó - a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott
mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági termelőknél ellenőrzött, a 109/A. §
(2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló
növényfajták neve, szaporítási foka és a szaporított mennyiség, valamint az érintett
mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;
b) a vetőmag-feldolgozók által feldolgozott, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott
növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve és a feldolgozott
nyers vetőmag mennyisége.
(2) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a
költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a
109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta
jogosultjának rendelkezésére:
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
60
a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajok termesztését bejelentő - a 109/A. §
(4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági
termelők neve és gazdaságuk címe;
b) az a) pontban meghatározott mezőgazdasági termelő által használt termőterület nagysága,
annak megjelölésével, hogy a teljes termőterületen belül az egyes növényfajokat milyen
nagyságú területen hasznosítja.
(3) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából az a mezőgazdasági
termelő, akiről az (1) bekezdés szerinti vagy egyéb adatok alapján valószínűsíthető, hogy a
109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett, a jogosult részére - annak kérésére - a
következő adatokat köteles a jogosult által meghatározott ésszerű határidőn belül rendelkezésre
bocsátani:
a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára
oltalom alatt álló növényfajták neve, amelyek betakarított terményét a saját gazdaságában
szaporítás céljából hasznosította;
b) az a) pont szerinti növényfajták esetében az adott gazdasági évben vásárolt és hasznosított
fémzárolt vetőmag mennyisége, fémzárszáma és annak megjelölése, hogy azt milyen nagyságú
területen vetette el;
c) annak megjelölése, hogy az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményét milyen
nagyságú területen vetette el;
d) az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményének a 109/A. § (1) bekezdése szerinti
hasznosítás céljára való feldolgozását végző személy vagy személyek neve és címe.
(4) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából a vetőmag-feldolgozó - a
jogosult írásbeli kérésére - köteles tájékoztatást adni a jogosult javára oltalom alatt álló, a 109/A.
§ (2) bekezdésében meghatározott valamely növényfajhoz tartozó növényfajta betakarított
terményének az általa vetés céljára feldolgozott mennyiségéről, illetve azon személyek nevéről és
címéről (székhelyéről), akik részére ezt a feldolgozási tevékenységet teljesítette.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adatok rendelkezésre bocsátása az adott
gazdasági évre, valamint az azt megelőző három gazdasági év közül azon egy vagy több évre
nézve kérhető, amelyekre az adatokat a mezőgazdasági termelő korábban nem bocsátotta a
jogosult rendelkezésére. A (3) bekezdés értelmében adatszolgáltatásra kötelezett mezőgazdasági
termelő a vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmagnak a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak
szerinti mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatását okiratokkal is alá kell, hogy támassza.
(6) A jogosult a (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresésében köteles megadni a nevét és a
címét, valamint a javára oltalom alatt álló növényfajták megnevezését. A (3) bekezdés szerinti
megkeresésben utalnia kell arra is, hogy milyen adatok alapján feltételezte azt, hogy a
mezőgazdasági termelő a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett. A mezőgazdasági
termelő, illetve a feldolgozó kérésére a jogosultságot igazolni kell.
(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresést a jogosult a mezőgazdasági termelőkhöz vagy
a vetőmag-feldolgozókhoz - erre irányuló megállapodás esetén - azok szervezetein keresztül is
intézheti.
109/C. § (1) A jogosult a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésének teljes vagy részleges - ismételt felszólítás ellenére történő -
elmulasztása, illetve valótlan adatok szolgáltatása esetén követelheti a 109/B. § (3) és (4)
bekezdésében meghatározott adatok közlését, illetve az adatok helyesbítését.
(2) Ha a szolgáltatott adatok valódisága vitatott, a bizonyítás a mezőgazdasági termelőt terheli.
A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
61
110. § (1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az
oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által
vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott
anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos hasznosítási
jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a növényfajta szaporítását
lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti
oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az (1) bekezdésben
említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint a
terményből közvetlenül előállított termék.
A növényfajta-oltalom időtartama
111. § A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében
harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.
A növényfajta-oltalom fenntartása
111/A. § (1) A növényfajta-oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott
fenntartási díjat kell fizetni.
(2) A növényfajta-oltalom fenntartására és fenntartási díjára egyebekben a szabadalmi oltalom
fenntartására és fenntartási díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta nemesítőjének díjazása
112. § A növényfajta nemesítőjét a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj
(nemesítői díj) illeti meg.
A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata
113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta
fenntartásáról.
(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba
hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más
hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása,
illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell,
kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.
A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő egyéb jogok és kötelességek
114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan
személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A
jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom
megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi
növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
62
növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően szűnik meg, a
jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.
(3) A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, valamint a közös növényfajta-
oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. § és a 26. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
Hasznosítási szerződés
114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre
- a 27-30. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Kényszerengedély
114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a továbbiakban:
gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom
jogosultjának - kérelmére - a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására a
szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló növényfajta-oltalom
szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági
jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre egyebekben
a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása
114/C. § (1) A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki
a) az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja;
b) a 109/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására egyebekben a 34-36. §-ok rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta-oltalom megsemmisítése
114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell
semmisíteni, ha
a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek
nem felelt meg;
b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve az
általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek a
növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;
c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha
azt a jogosult részére átruházták.
(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon
ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
63
114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás
megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható
hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak -, ha a növényfajta a 106. § (4) és (5)
bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni
- a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal -, ha a felhívás
ellenére az előírt határidőn belül a jogosult
a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;
b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév
lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt
határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek
megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új fajtanevet be kell jegyezni
a lajstromba.
(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős
határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a
megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó egyéb rendelkezések
114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38-41. §-ok és a 43. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39. §-
ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a
megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a
napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.
XIV. Fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai
114/G. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő növényfajta-
oltalmi ügyek tartoznak:
a) a növényfajta-oltalom megadása;
b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;
e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a
fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;
f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálatot az
ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel
dönt.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
64
(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az
elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén;
b) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [48.
§ (3) bek. és 49. § (1)-(2) bek.] elmulasztása esetén;
c) a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott három
hónapos határidő [115/B. § (1) bek.] elmulasztása esetén.
(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára
vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a növényfaj
nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az iratokat.
A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig csak a
bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló
szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(7) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak
megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és
vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a növényfajta-oltalom megadása;
b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
d) a növényfajta-oltalom megszüntetése;
e) a fajtanév törlése;
f) a növényfajta-oltalom felélesztése.
(8) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett
kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha
megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy
visszavonását egybehangzóan kérik.
(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem
szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (10) és (11) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével - nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton
írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.
(10) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak
a növényfajta-oltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,
b) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
c) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(11) Ha az ügyfél a (10) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül
kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli az eljárás
során hozott döntéseket, illetve küldi meg a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.
(12) A (10) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására az
53/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
65
Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás
114/H. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a
növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal
kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az abba való
bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a
növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági
tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a
szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell
érteni.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és
nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve
törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó
rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad.
A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás; a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása
és kellékei
114/I. § (1) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára
vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó
kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet, a növényfaj
nevét, latin nevét és - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A növényfajta-oltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A növényfajta-oltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat
kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes
fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell
benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával -
visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
visszavonást végzéssel veszi tudomásul.
A bejelentés napja
114/J. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat;
c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek;
d) az ideiglenes fajtanevet;
e) a növényfaj nevét és latin nevét.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
66
(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra
is elegendő utalni.
Egység; a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása
114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető
növényfajta-oltalom.
(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti
vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi
elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3) bekezdésének
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőbbség
114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;
b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés
benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától
számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az UPOV-
egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a
bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél
tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása
az irányadó.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
114/M. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentés
benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);
b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];
c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I. §
(5) bek.].
(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 66.
§ (1)-(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy
a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti
a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
114/N. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján
vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi
Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő
nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a
bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
67
Alaki vizsgálat
114/O. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján
vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a
szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki
követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
Közzététel, észrevétel
114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit megfelelően
kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a
bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.
(2) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki
észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a
növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely
oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata
114/R. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a
szempontból végzi, hogy
a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel
látták-e el;
c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során vagy a
növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell
megállapítani.
(3) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet
figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét
nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a vizsgálati eredményt - a külföldi vizsgáló
szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt - továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A
vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján
jár el.
(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
(5) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven
belül, vagy - ha ez a későbbi - a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon
belül nyújthatja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
(6) Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát
megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő
hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték.
Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-
oltalomról.
(7) Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált
követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre,
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
68
illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala a 76. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
A vizsgáló szerv tájékoztatása
114/S. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő
adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát
megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó,
a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.
(2) Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül
fejeződik be, erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - az eljárást befejező döntés
másolatának megküldésével - tájékoztatja a vizsgáló szervet.
A növényfajta-oltalom megadása
114/T. § (1) Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe
tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.
(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-
oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja
a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a
fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala tájékoztatja a vizsgáló szervet.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot
ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.
A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások
114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és
a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. § (1)
bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését,
akit az a törvény szerint megilletne.
(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79-81. §-ok
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XIV/A. Fejezet
Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok
114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI-XII. fejezetek
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett
döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.
XIV/B. Fejezet
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
69
A közösségi növényfajta-oltalmi rendszerre vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
115. § E törvény alkalmazásában
a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi
növényfajta-oltalomról;
b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében említett
növényfajta-oltalom;
c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján
tett - közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló - bejelentés.
A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása
115/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi növényfajta-
oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése
alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés
benyújtásakor.
(2) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését
követően továbbítja.
A növényfajta-oltalom felélesztése
115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom
jogosultja - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel -
a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított
három hónapon belül kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.
(2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a
közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem benyújtásától
számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének
évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron következő évben
irányadó fenntartási díjjal együtt.
(3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben előírt
feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt
fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott
határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló
kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő
napon éled fel.
(5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom
megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-
oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.
A közösségi növényfajta-oltalom bitorlásának jogkövetkezményei
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
70
115/C. § A közösségi növényfajta-oltalom bitorlására - a közösségi növényfajta-oltalmi
rendelet hatodik részében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell
alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott
növényfajta-oltalom bitorlására.
HATODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
XIV/C. Fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása
115/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal)
a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.
(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, két elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a
felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.
(3) A Hivatal elnökhelyettesei felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Hivatal elnöke
gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Hivatal székhelye: Budapest.
A Hivatal gazdálkodása
115/E. § (1) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.
(2) A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy
hitelesítetlen másolatért, kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett
hitelesítésért is. E törvényben vagy külön törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel az
iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért - külön jogszabályban megállapított
mértékű - díjat kell fizetni. E díjak mértékét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A
felülvizsgálat során a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül figyelembe kell venni az
iparjogvédelmi rendszer működtetési költségeit, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák
sajátosságait, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának
szempontjait is.
(3) A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási, fenntartási és
megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések
alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Hivatal által
nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal
folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.
(4)-(5)
(6) A Hivatal évente - hivatalos lapjában - közzéteszi a befolyt bevételekről és a
felhasználásukról készített kimutatást.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
71
115/F. § (1) A 115/J-115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét -
szakmai tanácsadó, véleményező szervként - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a
továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi
tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai
jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a
szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint
figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.
(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú - iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz
kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület.
(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a
minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül
kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt
követően a Hivatal elnöke nevezi ki.
(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek
nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.
(5) A tagság megszűnik:
a) a határozott idő elteltével,
b) lemondással,
c) a kinevezés visszavonásával,
d) a tag halálával.
(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.
A Hivatal feladat- és hatásköre
115/G. § A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;
b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;
c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;
d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;
e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése,
az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;
f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai
feladatainak ellátása.
115/H. § (1) A Hivatal a következő - e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott -
iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:
a) szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési
mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések
vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott
jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;
b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések
vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi
együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai közösségi jogszabályból a
nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási, nyilvántartás-vezetési
és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.
(2) A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult
személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
72
(3) A Hivatal gondoskodik - külön jogszabály alapján - az Iparjogvédelmi Szakértői Testület
működtetéséről.
(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön
jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:
a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása
(árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről,
b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről,
c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett,
d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi
az ehhez szükséges intézkedéseket,
e) önkéntes műnyilvántartást vezet,
f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen
belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.
(5) A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
törvényességi felügyeletét.
115/I. § A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs
tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:
a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;
b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi,
mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;
c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az
iparjogvédelmi dokumentumokat;
d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat
nyújt.
115/J. § (1) A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet
alkotására az igazságügyért felelős miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben a
Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.
(2) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és
véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.
(3) A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok
hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.
(4) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal - összhangban a nemzetközi
és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány gazdaságstratégiai, kutatás-
fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális politikai célkitűzéseivel -
kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás
módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében.
115/K. § A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása
és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve
végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:
a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok
elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának
vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a hatósági
tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának,
kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához,
fejlesztéséhez és végrehajtásához;
b) a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat
kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
73
c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését
szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon
védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez
vagy támogat;
d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi
és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más
eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi
és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;
e) külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb
módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges
feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;
f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos - iskolarendszeren kívüli - képzést,
működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi
ügyvivői vizsgák megszervezéséről;
g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti
formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;
h) elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az
országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar
termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.
115/L. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a
Hivatal - együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel - különösen a következő
képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:
a) részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, a Belső
Piaci Harmonizációs Hivatal, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb testületeinek, a
Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint - a tárgykör szerint felelős miniszter
általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetek tevékenységében;
b) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és
az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer
működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;
c) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből
eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő
kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának
szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében, ellátja az ezzel járó
szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi
hatóságaival;
d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében
és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;
e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi
hatóságaival.
XIV/D. Fejezet
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási
díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra
vonatkozó közös szabályok
A fenntartási díjak megfizetése és az újra érvénybe helyezési kérelem díja
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
74
115/M. § (1) A szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak,
valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok fenntartási díjai a hat hónapos türelmi idő első három
hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig ötven százalékos pótlékkal együtt
fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az esetben is, ha a
fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási kérelem alapján fizetik
meg.
(2) A szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételt követő megosztása esetén a
keletkező további bejelentésekre a megosztás folytán és a megosztást megelőző időpontban
esedékessé vált fenntartási díjak megfizetése tekintetében a türelmi idő a megosztás
tudomásulvételéről hozott határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.
(3) A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.
Kedvezmények, mentesség és halasztás
115/N. § Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint a fenntartási és a
megújítási díjakra - a 115/O. és a 115/P. §-ban foglalt kivételekkel - kedvezménynek és
mentességnek nincs helye.
115/O. § (1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja
kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási,
vizsgálati, valamint megadási díjaknak, továbbá a használati mintaoltalmi bejelentés, a
növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia
oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.
(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-
oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a használati
mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.
(3) Ha a megfizetés időpontjában a formatervezési mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a
szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a
nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi
bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem
igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha - több feltaláló,
nemesítő, illetve szerző esetén - a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők valamelyike az oltalmi
igényéről, illetve az oltalomról feltalálótársa, nemesítőtársa, illetve szerzőtársa javára lemondott,
továbbá, ha a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők bármelyike helyébe az örököse lép.
115/P. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési és
kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati
mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól
mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és
használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes
személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; a
halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.
(2) Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy
jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a
mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos
életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Mentességben kell részesíteni - jövedelmi
és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
75
(3) Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2)
bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a
természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös
háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak (a továbbiakban: közeli
hozzátartozó) a harminc napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas
esetén - a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett - az utolsó havi nyugdíjszelvényt
(postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi
bankszámlakivonatot.
(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak
munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj,
szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli
járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás,
kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a
jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy
egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.
(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs
munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell
nyilatkozni e tényről.
(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme (nyugdíja)
igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat
(katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes személy
és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt fel
kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt
figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.
(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)-(7)
bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a
kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mentesség, illetve a halasztás tárgyában
hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását az
iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lehet
kérni.
Esedékesség
115/R. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak és a megújítási díjak a bejelentés napján, illetve a kérelem
benyújtásának napján esedékesek.
(2) A fenntartási díj esedékességét e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint kell
megállapítani.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja
átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi
számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás
esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
76
kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a
megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.
A díjfizetés elmaradásának következményei
115/S. § (1) Ha az iparjogvédelmi eljárásban nem fizették meg a díjat, az ügyfelet - a (2) és a
(3) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlásra kell felhívni, illetve figyelmeztetni kell. Ennek
eredménytelensége esetén a bejelentést, illetve a kérelmet el kell utasítani, illetve visszavontnak
kell tekinteni, kivéve, ha jogszabály eltérő jogkövetkezményt, illetve a díjfizetés elmulasztása
esetére eltérő eljárási szabályokat állapít meg.
(2) A fenntartási díj szabályszerű megfizetésének elmaradása - e törvény, illetve külön törvény
rendelkezései szerint - az oltalom megszűnését eredményezi.
(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti és az igazolási kérelmet mindaddig
nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV. Fejezet
A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések
Iparjogvédelmi szakértői testület
115/T. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő
iparjogvédelmi szakértői testülettől.
(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján -
szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.
(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja
meg.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
115/U. § (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) és az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet
alkalmazni.
(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő
ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi
licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés,
illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma,
korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására,
megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
77
alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában
hatályos szabályok az irányadók.
(6)
116. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi
XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 84/G. §-át és
84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról
szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.
117. §
Felhatalmazások
118. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi
szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó
európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokat rendelettel megállapítsa.
(3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való
letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az egyes iparjogvédelmi
beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti
Testület szervezetének és működésének szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalának elnöke véleményének kikérésével, a miniszterrel egyetértésben - a szabadalmi
bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a
nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi
bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke
véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítsa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjaknak - az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi
formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott - mértékét, valamint a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak,
illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a
megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentés minősítéséhez szükséges
eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke
véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért
vagy megújításáért fizetendő díjaknak - az iparjogvédelmi rendszer működtetésének költségeire,
az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira, valamint az innováció iparjogvédelmi
eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira figyelemmel meghatározott - mértékét.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
119. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Hatály: 2011.III.1-től
78
a) az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai
találmányok jogi oltalmáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
tulajdonjogok érvényesítéséről.
(2) Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket:
a) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet;
b) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari
termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május
17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.