1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Hatályos: 2014.X.29-tőn( �/title>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset="UTF-8">
</head>
<body>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>1
</p>
<p><b>1999. évi LXXVI. törvény
</b></p>
<p><b>a szerzői jogról
</b></p>
<p>A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt
</p>
<p>be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában;
</p>
<p>egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles
</p>
<p>közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad
</p>
<p>információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles
</p>
<p>körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban
</p>
<p>Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az
</p>
<p>Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:
</p>
<p>ELSŐ RÉSZ
</p>
<p><i>ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
</i></p>
<p>I. Fejezet
</p>
<p>Bevezető rendelkezések
</p>
<p><i>A szerzői jogi védelem tárgya
</i></p>
<p><b>1. § </b>(1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
</p>
<p>(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az
</p>
<p>irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
</p>
<p>a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
</p>
<p>b) a nyilvánosan tartott beszéd,
</p>
<p>c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)
</p>
<p>akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája,
</p>
<p>ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
</p>
<p>d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
</p>
<p>e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
</p>
<p>f) a rádió- és a televíziójáték,
</p>
<p>g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
</p>
<p>h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott
</p>
<p>alkotás és annak terve,
</p>
<p>i) a fotóművészeti alkotás,
</p>
<p>j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
</p>
<p>k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
</p>
<p>együttes terve,
</p>
<p>l) a műszaki létesítmény terve,
</p>
<p>m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
</p>
<p>n) a jelmez, a díszlet és azok terve,
</p>
<p>o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
</p>
<p>p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>2
</p>
<p>(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti
</p>
<p>jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől
</p>
<p>vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
</p>
<p>(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
</p>
<p>eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az
</p>
<p>ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
</p>
<p>(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
</p>
<p>tényekre vagy napi hírekre.
</p>
<p>(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem
</p>
<p>lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
</p>
<p>(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti
</p>
<p>a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
</p>
<p>(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
</p>
<p>filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
</p>
<p>védelemben részesülnek.
</p>
<p><i>A törvény hatálya
</i></p>
<p><b>2. § </b>Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben
</p>
<p>meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt
</p>
<p>nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
</p>
<p><b>3. § </b>A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
</p>
<p>megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel
</p>
<p>összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott
</p>
<p>kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
</p>
<p><i>A szerzői jog
</i></p>
<p><b>4. § </b>(1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
</p>
<p>(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más
</p>
<p>szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
</p>
<p><i>Közös művek
</i></p>
<p><b>5. § </b>(1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői
</p>
<p>jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
</p>
<p>megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
</p>
<p>(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész
</p>
<p>tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt
</p>
<p>alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű
</p>
<p>valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
</p>
<p><i>Együttesen létrehozott művek
</i></p>
<p><b>6. § </b>(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a
</p>
<p>természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>3
</p>
<p>illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és
</p>
<p>amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
</p>
<p>(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők
</p>
<p>hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az
</p>
<p>egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
</p>
<p><i>Gyűjteményes mű
</i></p>
<p><b>7. § </b>(1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
</p>
<p>elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
</p>
<p>gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve
</p>
<p>nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
</p>
<p>(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a
</p>
<p>gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak
</p>
<p>önálló jogait.
</p>
<p>(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi
</p>
<p>elemeire.
</p>
<p><i>Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
</i></p>
<p><b>8. § </b>Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a
</p>
<p>szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
</p>
<p><i>A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
</i></p>
<p><b>9. § </b>(1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a
</p>
<p>vagyoni jogok - összessége.
</p>
<p>(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a
</p>
<p>szerző nem mondhat le róluk.
</p>
<p>(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át,
</p>
<p>másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
</p>
<p>(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
</p>
<p>(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára
</p>
<p>rendelkezhetnek.
</p>
<p>(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
</p>
<p>illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése
</p>
<p>hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
</p>
<p>II. Fejezet
</p>
<p>Személyhez fűződő jogok
</p>
<p><i>A mű nyilvánosságra hozatala
</i></p>
<p><b>10. § </b>(1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
</p>
<p>(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző
</p>
<p>hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>4
</p>
<p>(3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell
</p>
<p>tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
</p>
<p>céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
</p>
<p>(4) A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem
</p>
<p>tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt
</p>
<p>nyilvánosságra hozatalra szánta.
</p>
<p><b>11. § </b>A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
</p>
<p>engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
</p>
<p>köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató
</p>
<p>jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a
</p>
<p>jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
</p>
<p><i>A név feltüntetése
</i></p>
<p><b>12. § </b>(1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a
</p>
<p>közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű
</p>
<p>részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
</p>
<p>feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
</p>
<p>(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is
</p>
<p>fel kell tüntetni.
</p>
<p>(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra
</p>
<p>hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása
</p>
<p>esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
</p>
<p>(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
</p>
<p><i>A mű egységének védelme
</i></p>
<p><b>13. § </b>A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása
</p>
<p>vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a
</p>
<p>szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
</p>
<p><i>A személyhez fűződő jogok gyakorlása
</i></p>
<p><b>14. § </b>(1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése
</p>
<p>miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi
</p>
<p>hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem
</p>
<p>intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
</p>
<p>(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a
</p>
<p>védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó
</p>
<p>közleményen szerzőként feltüntessék.
</p>
<p><b>15. § </b>A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is
</p>
<p>felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
</p>
<p>III. Fejezet</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>5
</p>
<p>Vagyoni jogok
</p>
<p><i>A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
</i></p>
<p><b>16. § </b>(1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy
</p>
<p>valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen
</p>
<p>felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése
</p>
<p>hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
</p>
<p>(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
</p>
<p>(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi
</p>
<p>hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
</p>
<p>(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély
</p>
<p>fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz
</p>
<p>kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal
</p>
<p>mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a
</p>
<p>díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
</p>
<p>(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás
</p>
<p>illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény
</p>
<p>kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak
</p>
<p>kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
</p>
<p>(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
</p>
<p>szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja
</p>
<p>fel a művet.
</p>
<p>(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját ,
</p>
<p>illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
</p>
<p><b>17. § </b>A mű felhasználásának minősül különösen:
</p>
<p>a) a többszörözés (18-19. §),
</p>
<p>b) a terjesztés (23. §),
</p>
<p>c) a nyilvános előadás (24-25. §),
</p>
<p>d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
</p>
<p>e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz
</p>
<p>történő továbbközvetítése (28. §),
</p>
<p>f) az átdolgozás (29. §),
</p>
<p>g) a kiállítás (69. §).
</p>
<p><i>A többszörözés joga
</i></p>
<p><b>18. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt
</p>
<p>adjon. Többszörözés:
</p>
<p>a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár
</p>
<p>véglegesen, akár időlegesen, valamint
</p>
<p>b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
</p>
<p>(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes
</p>
<p>vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy
</p>
<p>a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>6
</p>
<p>formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi
</p>
<p>formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített
</p>
<p>alkotás kivitelezése és utánépítése is.
</p>
<p><b>19. § </b>(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
</p>
<p>zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek
</p>
<p>hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat
</p>
<p>csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját
</p>
<p>követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében
</p>
<p>fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
</p>
<p>jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.
</p>
<p>(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem
</p>
<p>alkalmazható.
</p>
<p><b>20. § </b>(1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján
</p>
<p>a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
</p>
<p>forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
</p>
<p>filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
</p>
<p>hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
</p>
<p>közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
</p>
<p>egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-
</p>
<p>művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog,
</p>
<p>illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A
</p>
<p>díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám
</p>
<p>fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a
</p>
<p>hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy
</p>
<p>köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
</p>
<p>szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba
</p>
<p>hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás
</p>
<p>megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó
</p>
<p>összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.
</p>
<p>(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
</p>
<p>a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
</p>
<p>b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és
</p>
<p>hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
</p>
<p>előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
</p>
<p>(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
</p>
<p>összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
</p>
<p>állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
</p>
<p>előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
</p>
<p>(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből
</p>
<p>- ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg -
</p>
<p>tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit,
</p>
<p>négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,
</p>
<p>tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint
</p>
<p>huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>7
</p>
<p>(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
</p>
<p>a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői
</p>
<p>jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös
</p>
<p>jogkezelő szervezeteinek utalja át.
</p>
<p>(7) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
</p>
<p>csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>21. § </b>(1) Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket
</p>
<p>fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban
</p>
<p>együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti
</p>
<p>meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében
</p>
<p>pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség
</p>
<p>hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön
</p>
<p>először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában
</p>
<p>meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes
</p>
<p>belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket
</p>
<p>ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetnek kell befizetni.
</p>
<p>(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
</p>
<p>jogszabály állapítja meg.
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét,
</p>
<p>az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói
</p>
<p>kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a
</p>
<p>jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
</p>
<p>(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
</p>
<p>hozatalára.
</p>
<p>(6) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a
</p>
<p>kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek
</p>
<p>szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a
</p>
<p>fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös
</p>
<p>jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
</p>
<p>(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett
</p>
<p>közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem
</p>
<p>állapodnak meg.
</p>
<p>(8) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,
</p>
<p>díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>22. § </b>(1) Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban
</p>
<p>meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz,
</p>
<p>vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy
</p>
<p>hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden
</p>
<p>naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési
</p>
<p>határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy
</p>
<p>behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>8
</p>
<p>forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a
</p>
<p>megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási
</p>
<p>kötelezettség teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson
</p>
<p>felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,
</p>
<p>amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
</p>
<p><i>A terjesztés joga
</i></p>
<p><b>23. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
</p>
<p>adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
</p>
<p>nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
</p>
<p>hozatalra való felkínálással.
</p>
<p>(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
</p>
<p>műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő
</p>
<p>behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának
</p>
<p>kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben
</p>
<p>általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
</p>
<p>(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő
</p>
<p>haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)
</p>
<p>bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös
</p>
<p>jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó
</p>
<p>összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p>(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari
</p>
<p>tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
</p>
<p>(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel
</p>
<p>vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben
</p>
<p>forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a
</p>
<p>bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem
</p>
<p>gyakorolható.
</p>
<p>(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát
</p>
<p>a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog
</p>
<p>gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást
</p>
<p>követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét
</p>
<p>azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
</p>
<p>(7)
</p>
<p><b>23/A. § </b>(1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján
</p>
<p>terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra
</p>
<p>tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
</p>
<p>(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a
</p>
<p>kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt
</p>
<p>költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
</p>
<p>(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról
</p>
<p>csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és
</p>
<p>felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>9
</p>
<p>számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a
</p>
<p>tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és
</p>
<p>felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön
</p>
<p>jogszabály állapítja meg.
</p>
<p>(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év
</p>
<p>november 1. napján esedékes.
</p>
<p><i>A nyilvános előadás joga
</i></p>
<p><b>24. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
</p>
<p>engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
</p>
<p>(2) Előadás különösen
</p>
<p>a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például
</p>
<p>a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (élő előadás);
</p>
<p>b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a
</p>
<p>filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval
</p>
<p>való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
</p>
<p>(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más
</p>
<p>helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek
</p>
<p>gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
</p>
<p><b>25. § </b>(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott
</p>
<p>zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj
</p>
<p>mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
</p>
<p>kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3)
</p>
<p>bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
</p>
<p>(2)
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi
</p>
<p>művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
</p>
<p>művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
</p>
<p>előadására.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett
</p>
<p>felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.
</p>
<p>(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a
</p>
<p>vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül
</p>
<p>kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb
</p>
<p>idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot
</p>
<p>szerezni a felhasználásra.
</p>
<p>(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési
</p>
<p>kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során
</p>
<p>szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek
</p>
<p>fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a
</p>
<p>fizetendő díj összegével egyezik meg.
</p>
<p><i>A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>10
</p>
<p><b>26. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és
</p>
<p>hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
</p>
<p>hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más
</p>
<p>hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
</p>
<p>(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a
</p>
<p>nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság
</p>
<p>körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és
</p>
<p>ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre
</p>
<p>megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold
</p>
<p>útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a
</p>
<p>tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort
</p>
<p>hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján
</p>
<p>azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra,
</p>
<p>amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli
</p>
<p>állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó
</p>
<p>szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok
</p>
<p>összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában
</p>
<p>foglaltakat kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően
</p>
<p>fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel
</p>
<p>kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel
</p>
<p>(kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-
</p>
<p>szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
</p>
<p>(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő
</p>
<p>szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e
</p>
<p>szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett
</p>
<p>kódoldóval lehetséges.
</p>
<p>(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a
</p>
<p>hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
</p>
<p>(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A
</p>
<p>felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
</p>
<p>(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy
</p>
<p>módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
</p>
<p>kell.
</p>
<p>(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7)
</p>
<p>bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt
</p>
<p>adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más
</p>
<p>eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság
</p>
<p>tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
</p>
<p><b>27. § </b>(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi
</p>
<p>művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
</p>
<p>művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
</p>
<p>felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és
</p>
<p>az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
</p>
<p>kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
</p>
<p>(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>11
</p>
<p>a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is
</p>
<p>közvetíti a nyilvánossághoz, és
</p>
<p>b) a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
</p>
<p>(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve
</p>
<p>keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és
</p>
<p>zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban
</p>
<p>szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére
</p>
<p>és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
</p>
<p>kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval,
</p>
<p>kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
</p>
<p><b>28. § </b>(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét
</p>
<p>sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
</p>
<p>(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját
</p>
<p>műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve
</p>
<p>közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más
</p>
<p>szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan
</p>
<p>továbbközvetítésére engedélyt adjon.
</p>
<p>(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján
</p>
<p>gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig
</p>
<p>mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
</p>
<p>kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
</p>
<p>egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel
</p>
<p>kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
</p>
<p>(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék
</p>
<p>a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a
</p>
<p>képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a
</p>
<p>filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék
</p>
<p>az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
</p>
<p>(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
</p>
<p>a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi
</p>
<p>jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a
</p>
<p>jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
</p>
<p>(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
</p>
<p>sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
</p>
<p>Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
</p>
<p>gondoskodik.
</p>
<p><i>Az átdolgozás joga
</i></p>
<p><b>29. § </b>A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt
</p>
<p>adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a
</p>
<p>filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek
</p>
<p>eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
</p>
<p><i>Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>12
</p>
<p><b>30. § </b>(1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
</p>
<p>jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
</p>
<p>kötelessége.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató
</p>
<p>személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
</p>
<p>(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt
</p>
<p>ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
</p>
<p>(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e
</p>
<p>törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
</p>
<p>(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a
</p>
<p>nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői
</p>
<p>nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.
</p>
<p>Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a
</p>
<p>munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért
</p>
<p>egyet.
</p>
<p>(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos
</p>
<p>jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
</p>
<p>(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
</p>
<p>rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti
</p>
<p>jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony
</p>
<p>jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
</p>
<p><i>A védelmi idő
</i></p>
<p><b>31. § </b>(1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
</p>
<p>védelemben.
</p>
<p>(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében
</p>
<p>az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
</p>
<p>(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra
</p>
<p>hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző
</p>
<p>jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
</p>
<p>(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét
</p>
<p>részenként kell számítani.
</p>
<p>(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év
</p>
<p>első napjától számított hetven év.
</p>
<p>(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát
</p>
<p>követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e
</p>
<p>tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás
</p>
<p>céljára készült zene szerzője.
</p>
<p>(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát
</p>
<p>követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított
</p>
<p>hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi
</p>
<p>védelemben.
</p>
<p><b>32. § </b>A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi
</p>
<p>idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>13
</p>
<p>nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem
</p>
<p>időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.
</p>
<p>IV. Fejezet
</p>
<p>A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai
</p>
<p><i>Általános szabályok
</i></p>
<p><b>33. § </b>(1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
</p>
<p>nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
</p>
<p>rendelkezéseinek megfelelően.
</p>
<p>(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban
</p>
<p>megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
</p>
<p>indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség
</p>
<p>követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
</p>
<p>(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
</p>
<p>(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a
</p>
<p>felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző
</p>
<p>iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló
</p>
<p>törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek
</p>
<p>megfelelően valósul meg.
</p>
<p><i>A szabad felhasználás esetei
</i></p>
<p><b>34. § </b>(1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
</p>
<p>eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
</p>
<p>(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen
</p>
<p>önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
</p>
<p>képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint
</p>
<p>tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt
</p>
<p>terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
</p>
<p>Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
</p>
<p>(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez
</p>
<p>nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak
</p>
<p>megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt
</p>
<p>feltüntetik.
</p>
<p>(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű
</p>
<p>felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
</p>
<p><b>35. § </b>(1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés
</p>
<p>vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az
</p>
<p>építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel
</p>
<p>működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való
</p>
<p>rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában
</p>
<p>szabályozott esetekben sem többszörözhető.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>14
</p>
<p>(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy
</p>
<p>írógéppel másolható.
</p>
<p>(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a
</p>
<p>műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
</p>
<p>(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
</p>
<p>intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
</p>
<p>hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
</p>
<p>közvetve sem szolgálja, és
</p>
<p>a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
</p>
<p>b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára
</p>
<p>készül,
</p>
<p>c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra
</p>
<p>készül, vagy
</p>
<p>d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
</p>
<p>(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás
</p>
<p>céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz
</p>
<p>szükséges példányszámban többszörözhetők.
</p>
<p>(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki
</p>
<p>folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli -
</p>
<p>időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
</p>
<p>a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
</p>
<p>b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
</p>
<p>felhasználását.
</p>
<p>(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a
</p>
<p>rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás
</p>
<p>engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének
</p>
<p>időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E
</p>
<p>rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek
</p>
<p>rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
</p>
<p>hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
</p>
<p>(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek
</p>
<p>nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.
</p>
<p><b>36. § </b>(1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai
</p>
<p>beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók.
</p>
<p>Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez
</p>
<p>lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye
</p>
<p>szükséges.
</p>
<p>(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett
</p>
<p>cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz
</p>
<p>közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -,
</p>
<p>feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás
</p>
<p>esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.
</p>
<p>(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti,
</p>
<p>iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen
</p>
<p>felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>15
</p>
<p>(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való
</p>
<p>felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
</p>
<p>(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes
</p>
<p>átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény
</p>
<p>reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben
</p>
<p>az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti
</p>
<p>műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p><b>37. § </b>Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által
</p>
<p>indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző
</p>
<p>nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
</p>
<p><b>38. § </b>(1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
</p>
<p>szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
</p>
<p>esetekben:
</p>
<p>a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy
</p>
<p>jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
</p>
<p>b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
</p>
<p>c) szociális és időskori gondozás keretében,
</p>
<p>d)
1
</p>
<p>e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
</p>
<p>f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
</p>
<p>(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a
</p>
<p>művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
</p>
<p>(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl.
</p>
<p>üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget
</p>
<p>látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül
</p>
<p>különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a
</p>
<p>fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.
</p>
<p>(3)
</p>
<p>(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi
</p>
<p>személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel
</p>
<p>is.
</p>
<p>(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat
</p>
<p>nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális
</p>
<p>intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok
</p>
<p>gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe
</p>
<p>állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a
</p>
<p>nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön
</p>
<p>jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon
</p>
<p>közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az
</p>
<p>ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>1 Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLIX. törvény 27. § a). Hatálytalan 2013. október 25-től.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>16
</p>
<p><b>39. § </b>Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.
</p>
<p>Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett
</p>
<p>adatbázisra.
</p>
<p><b>40. § </b>A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés és
</p>
<p>a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.
</p>
<p><b>41. § </b>(1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
</p>
<p>kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek
</p>
<p>kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
</p>
<p>(2) Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a
</p>
<p>célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
</p>
<p>(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési
</p>
<p>képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon
</p>
<p>és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy
</p>
<p>jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>IV/A. Fejezet
</p>
<p>Árva mű felhasználása
</p>
<p><i>Általános szabályok
</i></p>
<p><b>41/A. § </b>(1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
</p>
<p>alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy
</p>
<p>ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható
</p>
<p>gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
</p>
<p>(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
</p>
<p>szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –
</p>
<p>meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
</p>
<p>(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt
</p>
<p>először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
</p>
<p>(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos
</p>
<p>jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell
</p>
<p>elvégezni.
</p>
<p>(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország
</p>
<p>területén kell elvégezni.
</p>
<p>(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a
</p>
<p>jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe
</p>
<p>véve kell elvégezni.
</p>
<p>(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert
</p>
<p>helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
</p>
<p>(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –
</p>
<p>bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást
</p>
<p>illetően gyakorolhatja jogait.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>17
</p>
<p>(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása
</p>
<p>közös jogkezelésbe tartozik.
</p>
<p><i>Árva mű felhasználásának engedélyezése
</i></p>
<p><b>41/B. § </b>(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a
</p>
<p>felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva
</p>
<p>mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére
</p>
<p>terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű
</p>
<p>átdolgozására (29. §) nem jogosít.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének
</p>
<p>ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy
</p>
<p>jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell
</p>
<p>helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
</p>
<p>(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt
</p>
<p>ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a
</p>
<p>jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal
</p>
<p>visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
</p>
<p>válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de
</p>
<p>legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig
</p>
<p>folytatható.
</p>
<p>(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a
</p>
<p>jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket
</p>
<p>tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy
</p>
<p>tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
</p>
<p>(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló
</p>
<p>határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj,
</p>
<p>illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj
</p>
<p>megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a
</p>
<p>Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több
</p>
<p>közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a
</p>
<p>hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
</p>
<p>(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői
</p>
<p>jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
</p>
<p>(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
</p>
<p>(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a
</p>
<p>(7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>41/C. § </b>(1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás
</p>
<p>általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
</p>
<p>a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
</p>
<p>azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre
</p>
<p>történő - értesítésre vonatkoznak;
</p>
<p>b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
</p>
<p>vizsgálja;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>18
</p>
<p>c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
</p>
<p>a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó
</p>
<p>rendelkezései;
</p>
<p>d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
</p>
<p>eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal
</p>
<p>határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás
</p>
<p>általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D.
</p>
<p>§-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
</p>
<p>e) nincs helye közmeghallgatásnak;
</p>
<p>f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton
</p>
<p>írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
</p>
<p>(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
</p>
<p>megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
</p>
<p>határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
</p>
<p><b>41/D. § </b>(1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló
</p>
<p>kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely
</p>
<p>azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül
</p>
<p>továbbítja a bírósághoz.
</p>
<p>(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
</p>
<p>tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
</p>
<p>bírósághoz.
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
</p>
<p>megfelelően irányadók.
</p>
<p>(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
</p>
<p>tárgyában a bíróság határoz.
</p>
<p>(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló
</p>
<p>törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás
</p>
<p>sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
</p>
<p>(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános
</p>
<p>szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a
</p>
<p>felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől
</p>
<p>számított harminc napra ismételten megnyílik.
</p>
<p>(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
</p>
<p>és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
</p>
<p>(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken
</p>
<p>kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
</p>
<p>a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
</p>
<p>b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák
</p>
<p>kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
</p>
<p>(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
</p>
<p>(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell
</p>
<p>megindítani.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>19
</p>
<p>(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére,
</p>
<p>illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
</p>
<p>Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
</p>
<p>(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett,
</p>
<p>az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
</p>
<p>(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,
</p>
<p>azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
</p>
<p>(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
</p>
<p>tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
</p>
<p>(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
</p>
<p>(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság –
</p>
<p>az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés
</p>
<p>megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új
</p>
<p>eljárásra kötelezi.
</p>
<p>(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a
</p>
<p>bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás
</p>
<p>folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
</p>
<p><b>41/E. § </b>(1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási
</p>
<p>engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített
</p>
<p>elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a
</p>
<p>Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
</p>
<p>meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a
</p>
<p>kérelmezőnek.
</p>
<p>(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
</p>
<p>megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton
</p>
<p>történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
</p>
<p>(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
</p>
<p>érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
</p>
<p>tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét
</p>
<p>állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
</p>
<p>(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
</p>
<p>visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
</p>
<p>vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
</p>
<p><i>Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
</i></p>
<p><b>41/F. § </b>(1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
</p>
<p>médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett
</p>
<p>intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata
</p>
<p>teljesítése érdekében
</p>
<p>a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság
</p>
<p>tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
</p>
<p>b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés
</p>
<p>vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>20
</p>
<p>a) irodalmi művekre,
</p>
<p>b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
</p>
<p>c) hangfelvételekre, valamint
</p>
<p>d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig
</p>
<p>előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális
</p>
<p>művekre
</p>
<p>kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –
</p>
<p>kiadás hiányában – sugároztak.
</p>
<p>(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt
</p>
<p>elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a
</p>
<p>kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal
</p>
<p>feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
</p>
<p>hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p><b>41/G. § </b>(1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett
</p>
<p>jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
</p>
<p>a) a jogosultkutatás eredményét,
</p>
<p>b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
</p>
<p>c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
</p>
<p>d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
</p>
<p>(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci
</p>
<p>Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online
</p>
<p>nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
</p>
<p>(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás
</p>
<p>megkezdésének feltétele.
</p>
<p><b>41/H. § </b>(1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes
</p>
<p>megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és
</p>
<p>tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel
</p>
<p>Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott
</p>
<p>nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül
</p>
<p>felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi.
</p>
<p>Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több
</p>
<p>jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
</p>
<p>(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. §
</p>
<p>(1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
</p>
<p><b>41/I. § </b>(1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a
</p>
<p>kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján
</p>
<p>folytathatja.
</p>
<p>(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő
</p>
<p>díjazást követelhet.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>21
</p>
<p><b>41/J. § </b>A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért
</p>
<p>bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére
</p>
<p>fordíthatja.
</p>
<p><b>41/K. § </b>Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos
</p>
<p>részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p>V. Fejezet
</p>
<p>A felhasználási szerződések
</p>
<p><i>A felhasználási szerződések általános szabályai
</i></p>
<p><b>42. § </b>(1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a
</p>
<p>felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
</p>
<p>(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási
</p>
<p>szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más
</p>
<p>jogszabály az eltérést nem tiltja.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára
</p>
<p>kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
</p>
<p><b>43. § </b>(1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
</p>
<p>Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
</p>
<p>további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
</p>
<p>felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
</p>
<p>(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem
</p>
<p>kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem
</p>
<p>kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
</p>
<p>(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra
</p>
<p>és a felhasználás meghatározott mértékére.
</p>
<p>(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély
</p>
<p>Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek
</p>
<p>felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
</p>
<p>(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély
</p>
<p>vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a
</p>
<p>szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
</p>
<p>mértékre korlátozódik.
</p>
<p><b>44. § </b>(1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan
</p>
<p>számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
</p>
<p>(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási
</p>
<p>engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló
</p>
<p>módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak
</p>
<p>pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban,
</p>
<p>kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>22
</p>
<p><b>45. § </b>(1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell
</p>
<p>foglalni.
</p>
<p>(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő
</p>
<p>közzétételre kötött szerződés esetén.
</p>
<p>(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga
</p>
<p>a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző
</p>
<p>elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
</p>
<p><b>46. § </b>(1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak
</p>
<p>akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző
</p>
<p>kifejezetten megengedte.
</p>
<p>(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti
</p>
<p>egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további
</p>
<p>felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a
</p>
<p>felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
</p>
<p><b>47. § </b>(1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
</p>
<p>(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
</p>
<p>jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy
</p>
<p>elektronikus adathordozóra másolja.
</p>
<p>(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot
</p>
<p>arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
</p>
<p>(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött
</p>
<p>műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba
</p>
<p>hozatal céljából történő behozatalára.
</p>
<p><b>48. § </b>A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási
</p>
<p>szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő
</p>
<p>lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést
</p>
<p>követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai
</p>
<p>közötti értékkülönbség.
</p>
<p><b>49. § </b>(1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról
</p>
<p>a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a
</p>
<p>felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó
</p>
<p>az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
</p>
<p>(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet
</p>
<p>indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is
</p>
<p>visszaadni.
</p>
<p>(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
</p>
<p>felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
</p>
<p>(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti
</p>
<p>meg.
</p>
<p><b>50. § </b>Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy
</p>
<p>nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>23
</p>
<p>kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat
</p>
<p>hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
</p>
<p><b>51. § </b>(1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
</p>
<p>a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy -
</p>
<p>ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
</p>
<p>b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának
</p>
<p>megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
</p>
<p>(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a
</p>
<p>szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított
</p>
<p>két év eltelte után gyakorolhatja.
</p>
<p>(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a
</p>
<p>felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
</p>
<p>(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le;
</p>
<p>gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő
</p>
<p>legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
</p>
<p>(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett -
</p>
<p>megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
</p>
<p><b>52. § </b>(1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a
</p>
<p>jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
</p>
<p>számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra
</p>
<p>felmondhatja a szerződést.
</p>
<p>(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
</p>
<p><b>53. § </b>(1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
</p>
<p>engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból
</p>
<p>megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
</p>
<p>(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat
</p>
<p>időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
</p>
<p>(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását
</p>
<p>követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további
</p>
<p>felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
</p>
<p>(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p><b>54. § </b>A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
</p>
<p>elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is,
</p>
<p>ha a védelmi idő eltelt.
</p>
<p><b>55. § </b>(1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
</p>
<p>szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)-(3) bekezdésben foglalt
</p>
<p>eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni
</p>
<p>jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
</p>
<p>(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a nyilvánossághoz
</p>
<p>közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy
</p>
<p>az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>24
</p>
<p>megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján
</p>
<p>vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a
</p>
<p>nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész
</p>
<p>felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
</p>
<p>(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a
</p>
<p>hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló
</p>
<p>értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét
</p>
<p>felhasználási cselekményt.
</p>
<p>(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
</p>
<p><i>Kiadói szerződés
</i></p>
<p><b>56. § </b>(1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a
</p>
<p>kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
</p>
<p>(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés
</p>
<p>alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára
</p>
<p>készült művek kivételével - kizárólagos.
</p>
<p><b>57. § </b>(1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
</p>
<p>(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják
</p>
<p>ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
</p>
<p>MÁSODIK RÉSZ
</p>
<p><i>EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
</i></p>
<p>VI. Fejezet
</p>
<p>A számítógépi programalkotás (szoftver)
</p>
<p><b>58. § </b>(1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó
</p>
<p>felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
</p>
<p>matematikai műveletre is.
</p>
<p>(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti
</p>
<p>programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
</p>
<p>(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
</p>
<p>(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §
</p>
<p>(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
</p>
<p><b>59. § (</b>1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a
</p>
<p>többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
</p>
<p>módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére
</p>
<p>annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy
</p>
<p>a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
</p>
<p>(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot
</p>
<p>készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>25
</p>
<p>(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is
</p>
<p>megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak
</p>
<p>betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a
</p>
<p>célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
</p>
<p><b>60. § </b>(1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához,
</p>
<p>amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes
</p>
<p>működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
</p>
<p>a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
</p>
<p>felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
</p>
<p>b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára
</p>
<p>nem vált könnyen hozzáférhetővé;
</p>
<p>c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az
</p>
<p>együttes működtetés biztosításához szükségesek.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
</p>
<p>a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli
</p>
<p>célra;
</p>
<p>b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
</p>
<p>működtetés ezt szükségessé teszi;
</p>
<p>c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver
</p>
<p>kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével
</p>
<p>járó bármely más cselekményhez.
</p>
<p>(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1)
</p>
<p>bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
</p>
<p>(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver
</p>
<p>műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
</p>
<p>VII. Fejezet
</p>
<p>Adatbázis
</p>
<p><b>60/A. § </b>(1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi
</p>
<p>elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi
</p>
<p>elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet
</p>
<p>férni.
</p>
<p>(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis
</p>
<p>működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
</p>
<p>(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai
</p>
<p>eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
</p>
<p>szoftverre.
</p>
<p><b>61. § </b>(1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
</p>
<p>(2) Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
</p>
<p>(3) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. §
</p>
<p>(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>26
</p>
<p><b>62. § </b>(1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő -
</p>
<p>adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az
</p>
<p>adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
</p>
<p>(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
</p>
<p>foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
</p>
<p>alkalmazni kell.
</p>
<p>(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben
</p>
<p>foglaltaktól.
</p>
<p>(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az
</p>
<p>adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
</p>
<p>VIII. Fejezet
</p>
<p>A reklámozás céljára megrendelt mű
</p>
<p><b>63. § </b>(1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra
</p>
<p>átruházhatók.
</p>
<p>(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges
</p>
<p>kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a
</p>
<p>reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
</p>
<p>(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
</p>
<p>(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a
</p>
<p>felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak
</p>
<p>alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából - reklámozás céljára
</p>
<p>megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor
</p>
<p>válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
</p>
<p>IX. Fejezet
</p>
<p>Filmalkotások és más audiovizuális művek
</p>
<p><i>Általános szabályok
</i></p>
<p><b>64. § </b>(1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang
</p>
<p>nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen
</p>
<p>hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült
</p>
<p>játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az
</p>
<p>ismeretterjesztő film.
</p>
<p>(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője
</p>
<p>és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E
</p>
<p>rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított
</p>
<p>jogait.
</p>
<p>(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy
</p>
<p>jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>27
</p>
<p>kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
</p>
<p>feltételeiről.
</p>
<p><b>65. § </b>(1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító
</p>
<p>ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
</p>
<p>egyoldalúan.
</p>
<p>(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
</p>
<p>bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
</p>
<p>(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő
</p>
<p>megállapodás hiányában - a rendező képviseli a többi szerzőt.
</p>
<p>(4) Az előállító - az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez
</p>
<p>fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
</p>
<p>(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként
</p>
<p>megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
</p>
<p><i>A megfilmesítési szerződés
</i></p>
<p><b>66. § </b>(1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési
</p>
<p>szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét -
</p>
<p>ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a
</p>
<p>felhasználás engedélyezésére való jogot.
</p>
<p>(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a
</p>
<p>23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
</p>
<p>(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A
</p>
<p>felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
</p>
<p>megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
</p>
<p>(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más - akár belföldi, akár külföldi -
</p>
<p>természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
</p>
<p>(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó
</p>
<p>bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
</p>
<p>(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi
</p>
<p>meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a
</p>
<p>szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
</p>
<p>megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
</p>
<p>(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a
</p>
<p>mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet
</p>
<p>elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás
</p>
<p>elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől számított
</p>
<p>három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására
</p>
<p>vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell
</p>
<p>tekinteni.
</p>
<p>(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az
</p>
<p>előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz-
</p>
<p>vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén - a
</p>
<p>szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
</p>
<p>X. Fejezet</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>28
</p>
<p>Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások,
</p>
<p>műszaki létesítmények tervei
</p>
<p><i>Személyhez fűződő jogok
</i></p>
<p><b>67. § </b>(1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki
</p>
<p>létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső
</p>
<p>megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
</p>
<p>(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a
</p>
<p>nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a
</p>
<p>használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan
</p>
<p>sérelme nélkül gyakorolhatja.
</p>
<p>(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott
</p>
<p>képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
</p>
<p>létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg
</p>
<p>iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a
</p>
<p>szerzőt.
</p>
<p>(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az
</p>
<p>eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
</p>
<p>(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és
</p>
<p>iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
</p>
<p>(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról
</p>
<p>felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
</p>
<p><i>A szabad felhasználás esetei
</i></p>
<p><b>68. § </b>(1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti
</p>
<p>és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és
</p>
<p>felhasználható.
</p>
<p>(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]
</p>
<p>képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a
</p>
<p>fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
</p>
<p><i>A kiállítás joga
</i></p>
<p><b>69. § </b>(1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
</p>
<p>tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére
</p>
<p>bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
</p>
<p>(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző
</p>
<p>beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző
</p>
<p>beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
</p>
<p>(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
</p>
<p><i>A követő jog</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>29
</p>
<p><b>70. § </b>(1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő
</p>
<p>visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás
</p>
<p>tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E
</p>
<p>díjazásról nem lehet lemondani.
</p>
<p>(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény,
</p>
<p>rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit,
</p>
<p>kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy
</p>
<p>olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban
</p>
<p>a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével
</p>
<p>ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell
</p>
<p>tekinteni.
</p>
<p>(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
</p>
<p>vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
</p>
<p>(4) A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást nem tartalmazó - pénzben
</p>
<p>kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
</p>
<p>a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó
</p>
<p>részében;
</p>
<p>b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
</p>
<p>részében;
</p>
<p>c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
</p>
<p>részében;
</p>
<p>d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
</p>
<p>részében;
</p>
<p>e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
</p>
<p>(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
</p>
<p>(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az
</p>
<p>adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az
</p>
<p>5000 forintot.
</p>
<p>(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári
</p>
<p>negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
</p>
<p>(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát,
</p>
<p>az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális
</p>
<p>intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra
</p>
<p>vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
</p>
<p>eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért
</p>
<p>egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha
</p>
<p>eltérően nem állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők
</p>
<p>közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a
</p>
<p>kötelezettség közülük a vevőt terheli.
</p>
<p>(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
</p>
<p>köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és
</p>
<p>iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A
</p>
<p>szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,
</p>
<p>valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a
</p>
<p>hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>30
</p>
<p>(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott
</p>
<p>átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az
</p>
<p>adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
</p>
<p>(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
</p>
<p>a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának
</p>
<p>állampolgára, továbbá
</p>
<p>b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző,
</p>
<p>illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető
</p>
<p>országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára,
</p>
<p>vagy
</p>
<p>c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik
</p>
<p>tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
</p>
<p>(13) A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata
</p>
<p>irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i
</p>
<p>2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az
</p>
<p>igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja
</p>
<p>ki a nyilatkozatot.
</p>
<p><i>Egyéb rendelkezések
</i></p>
<p><b>71. § </b>Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás
</p>
<p>tekintetében:
</p>
<p>a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név
</p>
<p>feltüntetéséhez való jogot;
</p>
<p>b) a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás
</p>
<p>és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
</p>
<p>c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten
</p>
<p>vagy anélkül használja fel.
</p>
<p><b>72. § </b>Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt
</p>
<p>személy beleegyezése is szükséges.
</p>
<p>HARMADIK RÉSZ
</p>
<p><i>A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK
</i></p>
<p>XI. Fejezet
</p>
<p>A szerzői joggal szomszédos jogok védelme
</p>
<p><i>Az előadóművészek védelme
</i></p>
<p><b>73. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
</p>
<p>ahhoz, hogy
</p>
<p>a) rögzítetlen előadását rögzítsék;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>31
</p>
<p>b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha
</p>
<p>az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is
</p>
<p>sugárzott előadás;
</p>
<p>c) rögzített előadását többszörözzék;
</p>
<p>d) rögzített előadását terjesszék;
</p>
<p>e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
</p>
<p>nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
</p>
<p>egyénileg választhassák meg.
</p>
<p>(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat
</p>
<p>képviselőjük útján gyakorolhatják.
</p>
<p>(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a
</p>
<p>hozzájárulással - ellenkező kikötés hiányában - a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az
</p>
<p>(1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a
</p>
<p>20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>74. § </b>(1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény
</p>
<p>másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
</p>
<p>(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26.
</p>
<p>§ (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a
</p>
<p>27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük
</p>
<p>esetében is megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>74/A. § </b>(1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az
</p>
<p>előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-
</p>
<p>előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy -
</p>
<p>ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az
</p>
<p>előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló
</p>
<p>díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
</p>
<p>(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az
</p>
<p>ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett
</p>
<p>hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c)
</p>
<p>pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és
</p>
<p>közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást
</p>
<p>megadni.
</p>
<p>(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az
</p>
<p>előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra
</p>
<p>jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a
</p>
<p>hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet
</p>
<p>követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott
</p>
<p>levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
</p>
<p><b>75. § </b>(1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti
</p>
<p>az a személyhez fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>32
</p>
<p>módon - feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az
</p>
<p>együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
</p>
<p>(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,
</p>
<p>megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés,
</p>
<p>amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
</p>
<p><i>A hangfelvételek előállítóinak védelme
</i></p>
<p><b>76. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása
</p>
<p>szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
</p>
<p>a) többszörözzék;
</p>
<p>b) terjesszék;
</p>
<p>c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
</p>
<p>hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
</p>
<p>meg.
</p>
<p>(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény
</p>
<p>másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
</p>
<p><b>77. § </b>(1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a
</p>
<p>sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
</p>
<p>védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell
</p>
<p>fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti
</p>
<p>meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból
</p>
<p>kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)
</p>
<p>bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
</p>
<p>Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában
</p>
<p>nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott
</p>
<p>felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá
</p>
<p>nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő
</p>
<p>hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.
</p>
<p>(3) A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak
</p>
<p>a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>78. § </b>(1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához,
</p>
<p>bérbeadásához - a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel
</p>
<p>előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek a hozzájárulása is
</p>
<p>szükséges.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő
</p>
<p>megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek
</p>
<p>díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás
</p>
<p>időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
</p>
<p><b>78/A. § </b>Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval
</p>
<p>kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a
</p>
<p>hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>33
</p>
<p><b>79. § </b>A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain
</p>
<p>feltüntessék.
</p>
<p><i>A rádió- és televízió-szervezetek védelme
</i></p>
<p><b>80. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet
</p>
<p>hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
</p>
<p>a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
</p>
<p>közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
</p>
<p>b) rögzítsék;
</p>
<p>c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a
</p>
<p>83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2)
</p>
<p>bekezdése vonatkozik;
</p>
<p>d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
</p>
<p>hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
</p>
<p>meg.
</p>
<p>(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz
</p>
<p>is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében
</p>
<p>hozzáférhető a közönség számára.
</p>
<p>(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
</p>
<p>díjazás jár.
</p>
<p>(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén
</p>
<p>az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>81. § </b>A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a
</p>
<p>saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.
</p>
<p><i>A filmek előállítóinak védelme
</i></p>
<p><b>82. § </b>(1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
</p>
<p>a) többszörözzék;
</p>
<p>b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
</p>
<p>c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
</p>
<p>hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
</p>
<p>meg.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
</p>
<p>díjazás jár.
</p>
<p>(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
</p>
<p><i>A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
</i></p>
<p><b>83. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
</p>
<p>tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
</p>
<p>(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,
</p>
<p>amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg
</p>
<p>a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>34
</p>
<p>díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó
</p>
<p>rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
</p>
<p><i>A védelmi idő
</i></p>
<p><b>84. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel -
</p>
<p>a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
</p>
<p>a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven
</p>
<p>évig;
</p>
<p>b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év
</p>
<p>első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított
</p>
<p>ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
</p>
<p>c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
</p>
<p>első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától
</p>
<p>számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
</p>
<p>d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított
</p>
<p>hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha
</p>
<p>ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
</p>
<p>e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
</p>
<p>sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
</p>
<p>f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a
</p>
<p>film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
</p>
<p>filmet.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c)
</p>
<p>pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő
</p>
<p>közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított
</p>
<p>ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a
</p>
<p>nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1)
</p>
<p>bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést
</p>
<p>követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt
</p>
<p>nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
</p>
<p>XI/A. Fejezet
</p>
<p>Az adatbázis előállítóinak védelme
</p>
<p><b>84/A. § </b>(1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának
</p>
<p>hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
</p>
<p>a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
</p>
<p>b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy
</p>
<p>- a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a
</p>
<p>továbbiakban: újrahasznosítás).
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni:
</p>
<p>adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az
</p>
<p>országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>35
</p>
<p>(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható
</p>
<p>ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes
</p>
<p>az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának
</p>
<p>jogos érdekeit.
</p>
<p>(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem
</p>
<p>rendelkezik - díjazás jár.
</p>
<p>(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az
</p>
<p>adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
</p>
<p>(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
</p>
<p>személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik
</p>
<p>meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
</p>
<p>gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
</p>
<p>(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik
</p>
<p>meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az
</p>
<p>adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
</p>
<p>illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.
</p>
<p>(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek
</p>
<p>jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
</p>
<p>(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
</p>
<p>védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
</p>
<p>a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
</p>
<p>tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
</p>
<p>b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az
</p>
<p>Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek
</p>
<p>nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye
</p>
<p>vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
</p>
<p>(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem
</p>
<p>akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
</p>
<p>társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági
</p>
<p>Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam
</p>
<p>gazdaságához.
</p>
<p><b>84/B. § </b>(1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a
</p>
<p>nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
</p>
<p>jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
</p>
<p>(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
</p>
<p>foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan
</p>
<p>cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
</p>
<p>károsítják az előállító jogos érdekeit.
</p>
<p>(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes
</p>
<p>művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos
</p>
<p>jogokat.
</p>
<p>(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben
</p>
<p>foglaltaktól.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>36
</p>
<p><b>84/C. § </b>(1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
</p>
<p>vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
</p>
<p>(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak
</p>
<p>megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
</p>
<p>jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
</p>
<p>(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az
</p>
<p>adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő
</p>
<p>módon és mértékig.
</p>
<p>(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p><b>84/D. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek
</p>
<p>védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt
</p>
<p>évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt
</p>
<p>nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
</p>
<p>(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az
</p>
<p>adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott
</p>
<p>adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának
</p>
<p>jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások
</p>
<p>halmozódásából is.
</p>
<p><b>84/E. § </b>(1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni
</p>
<p>kell.
</p>
<p>(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első
</p>
<p>mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis
</p>
<p>előállítója esetében is alkalmazni kell.
</p>
<p>(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály
</p>
<p>eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével -
</p>
<p>az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
</p>
<p>NEGYEDIK RÉSZ
</p>
<p><i>KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
</i></p>
<p>XII. Fejezet
</p>
<p>A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése
</p>
<p><i>Közös jogkezelés
</i></p>
<p><b>85. § </b>Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
</p>
<p>gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak
</p>
<p>által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a
</p>
<p>jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás
</p>
<p>engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat
</p>
<p>és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>37
</p>
<p>teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog
</p>
<p>megsértésével szemben.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés általános szabályai
</i></p>
<p><b>86. § </b>(1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
</p>
<p>(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
</p>
<p>tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy
</p>
<p>szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében
</p>
<p>nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem
</p>
<p>mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
</p>
<p><b>87. § </b>(1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös
</p>
<p>jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely
</p>
<p>felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt
</p>
<p>érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett
</p>
<p>valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés
</p>
<p>alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is,
</p>
<p>az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek
</p>
<p>alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon
</p>
<p>jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek
</p>
<p>nyilvántartásba, e rendelkezést - azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel - a 92/E. §
</p>
<p>(3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és
</p>
<p>azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak
</p>
<p>engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik
</p>
<p>közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is
</p>
<p>megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A
</p>
<p>megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
</p>
<p>adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást
</p>
<p>megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki - az egyikük által
</p>
<p>sem képviselt jogosultakat illetően - kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek,
</p>
<p>amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E
</p>
<p>kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és - szükség esetén - hivatalból
</p>
<p>megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó
</p>
<p>adatokat.
</p>
<p>(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy
</p>
<p>kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése
</p>
<p>ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három
</p>
<p>hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg.
</p>
<p>A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a
</p>
<p>közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
</p>
<p>(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének
</p>
<p>érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>38
</p>
<p>megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
</p>
<p>adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak
</p>
<p>megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.
</p>
<p>(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
</p>
<p>végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek
</p>
<p>nyilvántartása szerint az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési jog vagy
</p>
<p>díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú
</p>
<p>közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény
</p>
<p>képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző
</p>
<p>szervezetet említ.
</p>
<p><b>88. § </b>(1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok
</p>
<p>gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell
</p>
<p>tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az
</p>
<p>igényét bíróság előtt érvényesítse.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
</p>
<p>jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként
</p>
<p>előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a
</p>
<p>felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás
</p>
<p>esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével
</p>
<p>- az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi
</p>
<p>teljesítmények védelemben részesülnek.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
</p>
<p>kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
</p>
<p>egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
</i></p>
<p><b>89. § </b>(1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el
</p>
<p>kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
</p>
<p>a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való részvétel
</p>
<p>- és
</p>
<p>b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
</p>
<p>céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös
</p>
<p>jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve
</p>
<p>jogosultakról.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
</p>
<p>a) alapszabályát,
</p>
<p>b) szervezeti és működési szabályzatát,
</p>
<p>c) tagsági szabályzatát,
</p>
<p>d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
</p>
<p>e) felosztási szabályzatát,
</p>
<p>f) éves beszámolóját,</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>39
</p>
<p>g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a
</p>
<p>megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
</p>
<p>h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében
</p>
<p>említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő
</p>
<p>szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét - a (8) bekezdésben
</p>
<p>foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére
</p>
<p>használhatja fel.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel
</p>
<p>csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,
</p>
<p>függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más
</p>
<p>célra - a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak
</p>
<p>felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési
</p>
<p>kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.
</p>
<p>(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az
</p>
<p>érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
</p>
<p>(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak
</p>
<p>a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
</p>
<p>(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat
</p>
<p>megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli
</p>
<p>tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani,
</p>
<p>azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint
</p>
<p>használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra
</p>
<p>(a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
</p>
<p>(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy
</p>
<p>ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett
</p>
<p>mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott
</p>
<p>helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,
</p>
<p>valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára
</p>
<p>helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye
</p>
<p>ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás
</p>
<p>céljára átadni vagy - erről szóló képviseleti szerződés alapján - külföldi közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható
</p>
<p>fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
</p>
<p>(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható
</p>
<p>jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.
</p>
<p>(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb
</p>
<p>szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási
</p>
<p>szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A
</p>
<p>legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak
</p>
<p>érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell
</p>
<p>felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek
</p>
<p>összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott
</p>
<p>támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő
</p>
<p>átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika
</p>
<p>figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>40
</p>
<p>jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott - a tárgyévet megelőző -
</p>
<p>bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását
</p>
<p>követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
</p>
<p>(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak
</p>
<p>érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító
</p>
<p>közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves
</p>
<p>beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett
</p>
<p>összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a
</p>
<p>20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.
</p>
<p>(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a
</p>
<p>közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is
</p>
<p>alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok
</p>
<p>számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes - a (11a) bekezdés
</p>
<p>szerint átadott összeggel nem csökkentett - bevételt kell figyelembe venni.
</p>
<p>(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett
</p>
<p>költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és
</p>
<p>támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
</p>
<p>(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény
</p>
<p>szerinti éves - nem egyszerűsített - beszámoló készítésére köteles; beszámolóját
</p>
<p>könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában
</p>
<p>az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti
</p>
<p>évben:
</p>
<p>a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és
</p>
<p>vagyoni jogonként,
</p>
<p>b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni
</p>
<p>jogonként és jogcímenként,
</p>
<p>c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy
</p>
<p>a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
</p>
<p>d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő
</p>
<p>felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és
</p>
<p>egyéb lényeges feltételeit,
</p>
<p>e) szerzett tagdíjbevételeit,
</p>
<p>f) kapott támogatásait.
</p>
<p><i>Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
</i></p>
<p><b>90. § </b>(1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak
</p>
<p>megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
</p>
<p>a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
</p>
<p>b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,
</p>
<p>feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
</p>
<p>c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
</p>
<p>d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló
</p>
<p>kormányrendeletben meghatározott egyéb - a közös jogkezelés céljainak megvalósításához
</p>
<p>szükséges - adatokat.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>41
</p>
<p>(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés <i>b)−c) </i>pontja szerinti adatok
</p>
<p>tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a
</p>
<p>honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt
</p>
<p>adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében -
</p>
<p>hitelesített kivonatot kérhet.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a
</p>
<p>közös jogkezelő szervezet
</p>
<p>a) alapszabályához,
</p>
<p>b) szervezeti és működési szabályzatához,
</p>
<p>c) tagsági szabályzatához,
</p>
<p>d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
</p>
<p>e) felosztási szabályzatához,
</p>
<p>f) éves beszámolójához,
</p>
<p>g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,
</p>
<p>valamint a 28. (4) bekezdése alapján kötött.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
</i></p>
<p><b>91. § </b>(1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
</p>
<p>(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
</p>
<p>kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
</p>
<p>a) irodalmi és zenei művek,
</p>
<p>b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
</p>
<p>c) filmalkotások,
</p>
<p>d) előadóművészi teljesítmények,
</p>
<p>e) hangfelvételek,
</p>
<p>f) filmelőállítói teljesítmények.
</p>
<p>(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának
</p>
<p>fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)
</p>
<p>bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
</p>
<p>vehető.
</p>
<p>(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat
</p>
<p>a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a
</p>
<p>nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett
</p>
<p>jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
</p>
<p><b>92. § </b>(1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
</p>
<p>a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös
</p>
<p>jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
</p>
<p>b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét
</p>
<p>képviseli azáltal, hogy
</p>
<p>ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
</p>
<p>bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
</p>
<p>bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
</p>
<p>szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
</p>
<p>szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>42
</p>
<p>c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős
</p>
<p>részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.
</p>
<p>d) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
</p>
<p>kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
</p>
<p>e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
</p>
<p>f) amelynek alapszabálya
</p>
<p>fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
</p>
<p>fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények
</p>
<p>teljesítéséről,
</p>
<p>fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott
</p>
<p>testületet határozza meg,
</p>
<p>fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil
</p>
<p>szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a
</p>
<p>legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is
</p>
<p>tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves
</p>
<p>költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
</p>
<p>(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e,
</p>
<p>illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a
</p>
<p>jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a
</p>
<p>jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
</p>
<p>(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell
</p>
<p>tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe
</p>
<p>tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan
</p>
<p>adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
</p>
<p>(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb - a
</p>
<p>nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő - egyesület kéri nyilvántartásba vételét,
</p>
<p>több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként
</p>
<p>kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és
</p>
<p>hatékonyságát - sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán
</p>
<p>- nem veszélyezteti.
</p>
<p>(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
</p>
<p>a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt
</p>
<p>feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
</p>
<p>b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett
</p>
<p>egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb
</p>
<p>egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
</i></p>
<p><b>92/A. § </b>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
</p>
<p>- az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
</p>
<p>szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell
</p>
<p>alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
</p>
<p>ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal
</p>
<p>döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi
</p>
<p>felhívásnak.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>43
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>92/B. § </b>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
</p>
<p>és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
</p>
<p>(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
</p>
<p>elektronikus úton benyújtani.
</p>
<p>(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal - jogszabályban
</p>
<p>meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az
</p>
<p>ügyfélnek.
</p>
<p>(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul
</p>
<p>megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi
</p>
<p>követelményeknek.
</p>
<p>(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
</p>
<p>részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum
</p>
<p>értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
</p>
<p>(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
</p>
<p>visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
</p>
<p>vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
</p>
<p>(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton
</p>
<p>történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p>(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás
</p>
<p>kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
</p>
<p><b>92/C. § </b>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési
</p>
<p>tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben
</p>
<p>meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
</p>
<p><b>92/D. § </b>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság
</p>
<p>nemperes eljárásban vizsgálja felül
</p>
<p>a) a Hivatal határozatát, továbbá
</p>
<p>b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
</p>
<p>jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
</p>
<p>iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
</p>
<p>eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
</p>
<p>(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc
</p>
<p>napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (3) bekezdésben
</p>
<p>szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a
</p>
<p>keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
</p>
<p>(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
</p>
<p>tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
</p>
<p>bírósághoz.
</p>
<p>(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában
</p>
<p>a bíróság határoz.
</p>
<p>(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)
</p>
<p>bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>44
</p>
<p>(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
</p>
<p>szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
</p>
<p>eltérésekkel - kell alkalmazni.
</p>
<p><i>A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
</i></p>
<p><b>92/E. § </b>(1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
</p>
<p>kérelemre indul.
</p>
<p>(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését
</p>
<p>igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez
</p>
<p>csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra
</p>
<p>alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét
</p>
<p>tartalmazzák.
</p>
<p>(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az
</p>
<p>érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett
</p>
<p>hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra,
</p>
<p>illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem
</p>
<p>képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és
</p>
<p>annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.
</p>
<p>(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban
</p>
<p>szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a
</p>
<p>Hivatalos Értesítőben - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - közleményt jelentet
</p>
<p>meg.
</p>
<p><i>Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
</i></p>
<p><b>92/F. § </b>(1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell
</p>
<p>törölni.
</p>
<p>(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában
</p>
<p>meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott
</p>
<p>tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.
</p>
<p><b>92/G. § </b>(1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy
</p>
<p>törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a
</p>
<p>törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos
</p>
<p>napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött
</p>
<p>határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetként való nyilvántartásba vételét.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő
</p>
<p>egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben
</p>
<p>megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn
</p>
<p>belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új
</p>
<p>közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő
</p>
<p>egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes
</p>
<p>felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
</p>
<p>(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt
</p>
<p>közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>45
</p>
<p>az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő
</p>
<p>egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre
</p>
<p>emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában
</p>
<p>érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
</i></p>
<p><b>92/H. § </b>(1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint
</p>
<p>jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása
</p>
<p>céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási
</p>
<p>módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:
</p>
<p>díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
</p>
<p>(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
</p>
<p>indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges
</p>
<p>körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
</p>
<p>figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-
</p>
<p>105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
</p>
<p>(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11)
</p>
<p>bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a
</p>
<p>Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti
</p>
<p>azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
</p>
<p>(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)
</p>
<p>bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét
</p>
<p>reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének
</p>
<p>meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
</p>
<p>résztvevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
</p>
<p>(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a
</p>
<p>jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért
</p>
<p>felelős minisztertől, továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a
</p>
<p>kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban
</p>
<p>meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei
</p>
<p>minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A
</p>
<p>véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon
</p>
<p>belül kell lefolytatni.
</p>
<p>(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
</p>
<p>köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a
</p>
<p>Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása
</p>
<p>alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg
</p>
<p>benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
</p>
<p>(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett
</p>
<p>megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben
</p>
<p>az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban
</p>
<p>meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>46
</p>
<p>(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
</p>
<p>személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
</p>
<p>kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
</p>
<p>képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet
</p>
<p>megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az
</p>
<p>adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári
</p>
<p>évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói
</p>
<p>csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
</p>
<p>(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet
</p>
<p>megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti
</p>
<p>nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
</p>
<p>(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz
</p>
<p>nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
</p>
<p>alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
</p>
<p>érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző
</p>
<p>évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói
</p>
<p>érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első
</p>
<p>alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8)
</p>
<p>bekezdés szerinti nyilatkozatot.
</p>
<p>(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
</p>
<p>jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal
</p>
<p>javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a
</p>
<p>Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi
</p>
<p>Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó
</p>
<p>mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter
</p>
<p>határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
</p>
<p>(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a
</p>
<p>saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és
</p>
<p>jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni
</p>
<p>akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E
</p>
<p>szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az
</p>
<p>igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
</p>
<p><b>92/I. § </b>(1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági
</p>
<p>eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p>(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi
</p>
<p>résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös
</p>
<p>jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
</p>
<p><b>92/J. § </b>(1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának
</p>
<p>felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös
</p>
<p>jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
</p>
<p>Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül
</p>
<p>bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3)</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>47
</p>
<p>és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az
</p>
<p>igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján
</p>
<p>fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell
</p>
<p>számolni.
</p>
<p>(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
</p>
<p>díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege
</p>
<p>megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével,
</p>
<p>illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes
</p>
<p>körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
</p>
<p>(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
</p>
<p>díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet
</p>
<p>jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a
</p>
<p>közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti.
</p>
<p>A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
</p>
<p><i>A közös jogkezelés felügyelete
</i></p>
<p><b>92/K. § </b>(1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a
</p>
<p>hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a
</p>
<p>nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,
</p>
<p>továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem
</p>
<p>ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
</p>
<p>(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési
</p>
<p>tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő
</p>
<p>egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló
</p>
<p>nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló
</p>
<p>szándéknyilatkozatokat.
</p>
<p>(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
</p>
<p>a) az alapszabályát,
</p>
<p>b) a szervezeti és működési szabályzatát,
</p>
<p>c) a tagsági szabályzatát,
</p>
<p>d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
</p>
<p>e) a felosztási szabályzatát,
</p>
<p>f) az éves beszámolóját,
</p>
<p>g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok
</p>
<p>értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi
</p>
<p>pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a
</p>
<p>felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
</p>
<p>(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
</p>
<p>hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt
</p>
<p>kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
</p>
<p>(6) A Hivatal a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát
</p>
<p>vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő
</p>
<p>intézkedéseket:</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>48
</p>
<p>a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület
</p>
<p>ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi
</p>
<p>jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
</p>
<p>b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
</p>
<p>intézkedések megtétele céljából;
</p>
<p>c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
</p>
<p>d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben
</p>
<p>közzéteszi, ha
</p>
<p>da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle
</p>
<p>eredmény,
</p>
<p>db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától
</p>
<p>sem várható eredmény, vagy
</p>
<p>dc) a felügyeleti bírság - egyszeri vagy ismételt - kiszabása nem járt eredménnyel.
</p>
<p>(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival
</p>
<p>kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli,
</p>
<p>a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös
</p>
<p>jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával
</p>
<p>kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott
</p>
<p>jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.
</p>
<p><b>92/L. § </b>(1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő
</p>
<p>magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a
</p>
<p>hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A
</p>
<p>felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti
</p>
<p>díj összegének ötszörösét.
</p>
<p>(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
</p>
<p>(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell
</p>
<p>késedelmi pótlékot fizetni.
</p>
<p>(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
</p>
<p><b>92/M. § </b>(1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben
</p>
<p>felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatala javára évente
</p>
<p>felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
</p>
<p>(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a.
</p>
<p>A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő
</p>
<p>egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a
</p>
<p>tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második
</p>
<p>naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
</p>
<p><b>92/N. § </b>(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal -
</p>
<p>az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
</p>
<p>szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
</p>
<p>(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni
</p>
<p>a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a
</p>
<p>közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést
</p>
<p>megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás
</p>
<p>megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból történő - értesítésre és</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>49
</p>
<p>figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított
</p>
<p>határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak.
</p>
<p>Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és
</p>
<p>felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
</p>
<p>(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat
</p>
<p>kormányrendelet állapítja meg.
</p>
<p><b>92/O. § </b>(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és
</p>
<p>a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
</p>
<p>(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat
</p>
<p>alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
</p>
<p><b>92/P. § </b>(1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság
</p>
<p>nemperes eljárásban vizsgálja felül
</p>
<p>a) a Hivatal határozatát, továbbá
</p>
<p>b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
</p>
<p>jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
</p>
<p>iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
</p>
<p>eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(6)
</p>
<p>bekezdését.
</p>
<p>(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
</p>
<p>szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
</p>
<p>eltérésekkel - kell alkalmazni.
</p>
<p>XIII. Fejezet
</p>
<p>A szerzői jog megsértésének következményei
</p>
<p><i>Polgári jogi jogkövetkezmények
</i></p>
<p><b>94. § </b>(1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez
</p>
<p>képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
</p>
<p>a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
</p>
<p>b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a
</p>
<p>jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
</p>
<p>c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és
</p>
<p>hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
</p>
<p>biztosítsanak;
</p>
<p>d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
</p>
<p>szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
</p>
<p>felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
</p>
<p>e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
</p>
<p>f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
</p>
<p>továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a
</p>
<p>jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását,
</p>
<p>kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve
</p>
<p>megsemmisítését.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>50
</p>
<p>(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
</p>
<p>kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén
</p>
<p>a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
</p>
<p>(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
</p>
<p>támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
</p>
<p>(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
</p>
<p>támaszthatja, aki
</p>
<p>a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
</p>
<p>b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
</p>
<p>c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
</p>
<p>d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel
</p>
<p>érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások
</p>
<p>nyújtásában.
</p>
<p>(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,
</p>
<p>ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e
</p>
<p>cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését
</p>
<p>szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó
</p>
<p>által jóhiszeműen végzett cselekmények.
</p>
<p>(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
</p>
<p>a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve
</p>
<p>teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba
</p>
<p>bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
</p>
<p>b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe
</p>
<p>vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
</p>
<p>(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból
</p>
<p>visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák
</p>
<p>meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt
</p>
<p>esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági
</p>
<p>végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől
</p>
<p>ítéletben határoz.
</p>
<p>(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok
</p>
<p>lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a
</p>
<p>jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett
</p>
<p>volna.
</p>
<p>(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a
</p>
<p>jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A
</p>
<p>kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a
</p>
<p>megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek
</p>
<p>figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával
</p>
<p>arányban álljon.
</p>
<p>(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő
</p>
<p>nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra
</p>
<p>hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
</p>
<p>közzétételt.
</p>
<p>(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2)
</p>
<p>bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>51
</p>
<p>megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve
</p>
<p>hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
</p>
<p><b>94/A. § </b>(1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az
</p>
<p>ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez
</p>
<p>szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,
</p>
<p>valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
</p>
<p>jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel
</p>
<p>szemben.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat
</p>
<p>hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta
</p>
<p>hatvan nap már eltelt.
</p>
<p>(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél
</p>
<p>benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
</p>
<p>ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a
</p>
<p>nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a
</p>
<p>(7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres
</p>
<p>eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
</p>
<p>(4) A szerző - a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes
</p>
<p>intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
</p>
<p>a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
</p>
<p>ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti
</p>
<p>követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű [94. § (5)
</p>
<p>bek.];
</p>
<p>b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
</p>
<p>illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
</p>
<p>c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett -
</p>
<p>hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
</p>
<p>(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló
</p>
<p>kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés
</p>
<p>abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
</p>
<p>(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
</p>
<p>iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
</p>
<p>tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
</p>
<p>fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
</p>
<p>(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés
</p>
<p>tárgyában - a (4) és az (5) bekezdést is ideértve - hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon
</p>
<p>kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel
</p>
<p>érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt
</p>
<p>napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem
</p>
<p>tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
</p>
<p>határoz.
</p>
<p>(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
</p>
<p>mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
</p>
<p>a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
</p>
<p>tételére;</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>52
</p>
<p>b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi
</p>
<p>adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
</p>
<p>(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés
</p>
<p>tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg,
</p>
<p>az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a
</p>
<p>törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. Az
</p>
<p>előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
</p>
<p>(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
</p>
<p>kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
</p>
<p>bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
</p>
<p>bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
</p>
<p>kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
</p>
<p>(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének
</p>
<p>minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) és az (5) bekezdést is -
</p>
<p>elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem
</p>
<p>helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének
</p>
<p>kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének
</p>
<p>kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével
</p>
<p>hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az
</p>
<p>ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást
</p>
<p>elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
</p>
<p>(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és - a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve -
</p>
<p>az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
</p>
<p>(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott
</p>
<p>esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,
</p>
<p>illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve
</p>
<p>az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem
</p>
<p>érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
</p>
<p><b>94/B. § </b>(1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a
</p>
<p>művön a szokásos módon feltüntették.
</p>
<p>(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes
</p>
<p>műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási
</p>
<p>szolgáltatási díjat kell fizetni.
</p>
<p>(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,
</p>
<p>szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított
</p>
<p>teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet
</p>
<p>önként vállalt szolgáltatásként - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére
</p>
<p>állíthat ki.
</p>
<p>(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
</p>
<p>tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
</p>
<p><i>Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>53
</p>
<p><b>95. § </b>(1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére
</p>
<p>szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan
</p>
<p>személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság
</p>
<p>mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.
</p>
<p>(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy
</p>
<p>alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás
</p>
<p>céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás
</p>
<p>nyújtására,
</p>
<p>a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy
</p>
<p>forgalmaznak;
</p>
<p>b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági
</p>
<p>jelentősége, illetve célja; vagy
</p>
<p>c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy
</p>
<p>megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
</p>
<p>(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,
</p>
<p>alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog
</p>
<p>jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén -
</p>
<p>megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a
</p>
<p>mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás -
</p>
<p>különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus -
</p>
<p>útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
</p>
<p>(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3)
</p>
<p>bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan
</p>
<p>eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő
</p>
<p>birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver
</p>
<p>védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.
</p>
<p><b>95/A. § </b>(1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],
</p>
<p>továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott
</p>
<p>szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,
</p>
<p>hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított
</p>
<p>védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad
</p>
<p>felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre
</p>
<p>megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike
</p>
<p>kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság
</p>
<p>számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
</p>
<p>választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d)
</p>
<p>pont, 82. § (1) bek. c) pont].
</p>
<p><i>A jogkezelési adatok védelme
</i></p>
<p><b>96. § </b>(1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat
</p>
<p>jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
</p>
<p>terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz
</p>
<p>másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a
</p>
<p>jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja,</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>54
</p>
<p>vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene,
</p>
<p>hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy
</p>
<p>mást arra indít.
</p>
<p>(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt
</p>
<p>vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről
</p>
<p>tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az
</p>
<p>adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével
</p>
<p>összefüggésben jelenítik meg.
</p>
<p><i>A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei
</i></p>
<p><b>97. § </b>A szerzői jog megsértése esetén a szerző - külön jogszabály rendelkezései szerint -
</p>
<p>követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének
</p>
<p>megakadályozására.
</p>
<p><i>Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
</i></p>
<p><b>98. § </b>(1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a
</p>
<p>43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés
</p>
<p>abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított
</p>
<p>harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
</p>
<p>(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak
</p>
<p>a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
</p>
<p><i>A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei
</i></p>
<p><b>99. § </b>A 94-98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
</p>
<p>szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos
</p>
<p>műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a
</p>
<p>95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben
</p>
<p>meghatározott - reprográfiával [21. § (1) bek.] történő - magáncélú másolást, valamint a 84/C. §
</p>
<p>(2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.
</p>
<p>ÖTÖDIK RÉSZ
</p>
<p><i>VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
</i></p>
<p>XIV. Fejezet
</p>
<p>Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után
</p>
<p><b>100. § </b>(1) A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának
</p>
<p>műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni.
</p>
<p>(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az
</p>
<p>eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék
</p>
<p>kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>55
</p>
<p>az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység
</p>
<p>támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.
</p>
<p>(3) Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény
</p>
<p>szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
</p>
<p>(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és
</p>
<p>nyilvántartani.
</p>
<p>(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot
</p>
<p>évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet
</p>
<p>követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.
</p>
<p>XV. Fejezet
</p>
<p>A szerzői jogviták rendezésében közreműködő szervezetek
</p>
<p><i>Szerzői jogi szakértő testület
</i></p>
<p><b>101. § </b>(1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
</p>
<p>hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület
</p>
<p>tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves
</p>
<p>időtartamra nevezi ki.
</p>
<p>(2)
</p>
<p>(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a
</p>
<p>felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
</p>
<p>(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy
</p>
<p>érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.
</p>
<p>(5) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja
</p>
<p>meg.
</p>
<p><i>Egyeztető testület
</i></p>
<p><b>102. § </b>Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
</p>
<p>szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a
</p>
<p>díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
</p>
<p>egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p><b>103. § </b>(1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI.
</p>
<p>törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait
</p>
<p>a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
</p>
<p>(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
</p>
<p><b>104. § </b>(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás
</p>
<p>létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
</p>
<p>testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
</p>
<p>kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
</p>
<p>(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a
</p>
<p>megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>56
</p>
<p>(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
</p>
<p>Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
</p>
<p>számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
</p>
<p>(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
</p>
<p>szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak
</p>
<p>hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
</p>
<p>(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
</p>
<p>illetékessége alá tartozik.
</p>
<p><b>105. § </b>(1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és
</p>
<p>mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület
</p>
<p>a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti,
</p>
<p>kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület - a (2) bekezdésben
</p>
<p>említett szabályzat keretein belül - az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja
</p>
<p>meg.
</p>
<p>(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az
</p>
<p>igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal
</p>
<p>felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.
</p>
<p><b>105/A. § </b>(1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre
</p>
<p>megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
</p>
<p>biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek
</p>
<p>bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti
</p>
<p>szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött
</p>
<p>megállapodás hatálya - ellenkező kikötés hiányában - az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a
</p>
<p>tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
</p>
<p>(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az
</p>
<p>egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető
</p>
<p>testület tagjainak személyében - az eljárás megindításától számított nyolc napon belül - nem
</p>
<p>állapodnak meg.
</p>
<p>(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését
</p>
<p>megfelelően alkalmazni kell.
</p>
<p>(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
</p>
<p>Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
</p>
<p>számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
</p>
<p>(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
</p>
<p>szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől
</p>
<p>számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
</p>
<p>(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás
</p>
<p>kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a
</p>
<p>bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a
</p>
<p>keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
</p>
<p>(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga - az ott megjelölt határidőn belül -
</p>
<p>a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi
</p>
<p>határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.
</p>
<p>(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>57
</p>
<p>(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó
</p>
<p>műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés
</p>
<p>kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
</p>
<p>XVI. Fejezet
</p>
<p>Záró rendelkezések
</p>
<p><i>A szerzői jog más jogosultjai
</i></p>
<p><b>106. § </b>(1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve
</p>
<p>a szerzői jog más jogosultját is.
</p>
<p>(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás
</p>
<p>megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő
</p>
<p>szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a
</p>
<p>művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel
</p>
<p>kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
</p>
<p>(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos
</p>
<p>hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével -
</p>
<p>a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.
</p>
<p>(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre
</p>
<p>és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői
</p>
<p>jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
</p>
<p>(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)
</p>
<p>bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a kivonat minőség megjelölését, valamint azt, hogy az
</p>
<p>milyen célra használható fel.
</p>
<p>(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más
</p>
<p>rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
</p>
<p>(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból
</p>
<p>a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között
</p>
<p>adatot szolgáltatni.
</p>
<p>(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
</p>
<p><b>106/A. § </b>E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az
</p>
<p>adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
</p>
<p>rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
</p>
<p>szóló jogszabályok érvényesülését.
</p>
<p><i>A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
</i></p>
<p><b>107. § </b>(1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
</p>
<p>követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló
</p>
<p>készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
</p>
<p>(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését
</p>
<p>követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>58
</p>
<p><b>108. § </b>(1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban
</p>
<p>hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
</p>
<p>jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
</p>
<p>(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,
</p>
<p>valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott
</p>
<p>jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban - rájuk vonatkozóan - említett év végétől számított húsz
</p>
<p>év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
</p>
<p>(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994.
</p>
<p>évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése
</p>
<p>közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy
</p>
<p>e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését követően.
</p>
<p>(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően - a
</p>
<p>hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan - még
</p>
<p>további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
</p>
<p>tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel
</p>
<p>vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. A törvény
</p>
<p>hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.
</p>
<p>(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
</p>
<p>felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben
</p>
<p>az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet
</p>
<p>megkezdeni és folytatni.
</p>
<p>(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy
</p>
<p>fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
</p>
<p>(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény
</p>
<p>hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
</p>
<p>jogosultjának méltányos díjazás jár.
</p>
<p>(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták
</p>
<p>bírósági útra tartoznak.
</p>
<p>(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés
</p>
<p>alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény
</p>
<p>hatálybalépését követően - a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően - újra
</p>
<p>megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra
</p>
<p>védelemben részesül.
</p>
<p><b>108/A. § </b>(1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)
</p>
<p>bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és
</p>
<p>szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
</p>
<p>legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok
</p>
<p>megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve
</p>
<p>kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
</p>
<p>történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve
</p>
<p>kihirdetését kell érteni.
</p>
<p><b>109. § </b>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>59
</p>
<p>eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított
</p>
<p>védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
</p>
<p>módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell
</p>
<p>az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108.
</p>
<p>§ (3)-(9) bekezdésé ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény
</p>
<p>hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
</p>
<p><b>109/A. § </b>E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi
</p>
<p>XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi
</p>
<p>tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és
</p>
<p>(4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-
</p>
<p>jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
</p>
<p><b>110. § </b>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első
</p>
<p>alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
</p>
<p>évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a
</p>
<p>közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály
</p>
<p>módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály
</p>
<p>megküldésével.
</p>
<p><b>111. § </b>(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
</p>
<p>2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított
</p>
<p>rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január
</p>
<p>1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt - a szerzői jogról
</p>
<p>szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított
</p>
<p>- XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai
</p>
<p>2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.
</p>
<p>(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
</p>
<p>2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a
</p>
<p>szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
</p>
<p>(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001.
</p>
<p>évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
</p>
<p>hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már
</p>
<p>lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
</p>
<p><b>111/A. § </b>E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
</p>
<p>cselekmények és az így szerzett jogok kivételével - mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
</p>
<p>adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak
</p>
<p>jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a
</p>
<p>védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak
</p>
<p>összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1.
</p>
<p>cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>60
</p>
<p><b>111/B. § </b>E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
</p>
<p>2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az eredeti műalkotás szerzőjét
</p>
<p>megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi
</p>
<p>irányelvre is figyelemmel - a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell
</p>
<p>alkalmazni.
</p>
<p><b>111/C. § </b>(1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
</p>
<p>szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét
</p>
<p>követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött
</p>
<p>műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján
</p>
<p>megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-
</p>
<p>jétől szolgáltatott adatok alapján.
</p>
<p><b>111/D. § </b>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3)
</p>
<p>bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében
</p>
<p>foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek
</p>
<p>esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig
</p>
<p>még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont
</p>
<p>után születnek.
</p>
<p>(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs
</p>
<p>egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés
</p>
<p>hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.
</p>
<p>(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket
</p>
<p>ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013.
</p>
<p>november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor -
</p>
<p>a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év
</p>
<p>elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a
</p>
<p>felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre
</p>
<p>megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
</p>
<p><b>111/E. § </b>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e
</p>
<p>törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.
</p>
<p><b>111/F. § </b>(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
</p>
<p>szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az
</p>
<p>NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
</p>
<p>(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.
</p>
<p>évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013.
</p>
<p>évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban
</p>
<p>meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét
</p>
<p>megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a)
</p>
<p>bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.</p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>61
</p>
<p><b>111/G. § </b>E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
</p>
<p>2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell
</p>
<p>alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.
</p>
<p><i>Felhatalmazások
</i></p>
<p><b>112. § </b>(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét - az
</p>
<p>érintett érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével - rendelettel meghatározza.
</p>
<p>(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő
</p>
<p>testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
</p>
<p>(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében
</p>
<p>szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a
</p>
<p>számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.
</p>
<p>(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
</p>
<p>szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő
</p>
<p>eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének
</p>
<p>módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek
</p>
<p>nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.<i>j) </i>az Európai Parlament és a
</p>
<p>Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett
</p>
<p>felhasználási módjairól.
</p>
<p>(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
</p>
<p>a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes
</p>
<p>szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,
</p>
<p>nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának
</p>
<p>módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
</p>
<p>b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban
</p>
<p>elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
</p>
<p>(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
</p>
<p>a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a
</p>
<p>Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
</p>
<p>b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
</p>
<p>kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben
</p>
<p>az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
</p>
<p>mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
</p>
<p>(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek
</p>
<p>nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
</p>
<p>beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért
</p>
<p>felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló
</p>
<p>miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének
</p>
<p>kikérésével rendeletben szabályozza.
</p>
<p>(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős
</p>
<p>miniszterrel egyetértésben - az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános
</p>
<p>haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok,
</p>
<p>valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.
</p>
<p><i>Az Európai Unió jogának való megfelelés</i></p>
</div></div>
<div style="page-break-before:always; page-break-after:always"><div><p><i>1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
</i></p>
<p>62
</p>
<p><b>113. § </b>E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
</p>
<p>a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi
</p>
<p>programok jogi védelméről;
</p>
<p>b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a
</p>
<p>vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
</p>
<p>c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi
</p>
<p>védelméről;
</p>
<p>d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs
</p>
<p>társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő
</p>
<p>összehangolásáról;
</p>
<p>e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti
</p>
<p>műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
</p>
<p>f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
</p>
<p>tulajdonjogok érvényesítéséről;
</p>
<p>g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti
</p>
<p>jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz
</p>
<p>kapcsolódó egyes jogokról;
</p>
<p>h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog
</p>
<p>és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti
</p>
<p>és tanácsi irányelv;
</p>
<p>i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról
</p>
<p>és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.
</p>
<p>j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek
</p>
<p>egyes megengedett felhasználási módjairól.</p>
</div></div>
</body></html>
</div>
</div>
</span>
</wu-step>
<script>
var browser = (function() {
var test = function(regexp) {return regexp.test(window.navigator.userAgent)}
switch (true) {
case test(/edg/i): return "Microsoft Edge";
case test(/trident/i): return "Microsoft Internet Explorer";
case test(/firefox|fxios/i): return "Mozilla Firefox";
case test(/opr\//i): return "Opera";
case test(/ucbrowser/i): return "UC Browser";
case test(/samsungbrowser/i): return "Samsung Browser";
case test(/chrome|chromium|crios/i): return "Google Chrome";
case test(/safari/i): return "Apple Safari";
default: return "Other";
}
})();
console.log('browser ----',browser)
if(browser === 'Google Chrome') {
document.getElementById('printID').className = 'cls-print needTranslation';
}
else {
document.getElementById('printID').className = 'firefox-cls-print needTranslation';
}
document.addEventListener("keydown", function (event) {
if (event.ctrlKey && event.keyCode == 80) {
event.stopPropagation();
event.preventDefault();
document.body.scrollIntoView({ behavior: "smooth" });
console.log("CTRL + P was pressed!");
setTimeout(myStopFunction, 1100);
}
});
function myStopFunction() {
window.print();
}
</script>
<footer>
</footer>
</body>
</html>