1997. évi XI. törvény
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról1
Hatályos: 2024. 09. 01. –
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:2
ELSŐ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
1. §3 (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely
a) alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és
b) a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
(2) Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések:
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
b) betű, szám;
c) ábra, kép;
d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
f) hang;
g) mozgást megjelenítő megjelölés;
h) pozíciómegjelölés;
i) multimédia-megjelölés;
j) mintázat; valamint
k) többféle megjelölés összetétele.
Feltétlen kizáró okok
Hatályos: 2024. 09. 01. –
2. § (1)4 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.
(2)5 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
b) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
c) egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre;
d) kizárólag
da) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik,
db) az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy
dc) olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz.
(3)6 A (2) bekezdés a)-c) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár a bejelentés napját megelőzően, akár azt követően, de a lajstromozás napját megelőzően - megkülönböztető képességet szerzett.
3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a)7 a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
b)8 alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében;
c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(2)9 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a)10 az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy
aa) az ilyen jelzést - ha nem állami zászlóról van szó - az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték, továbbá
ab) a megjelölést - abban az esetben, ha hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyből vagy fémjelzésből áll, vagy azt tartalmazza -az említett jelzésekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk tekintetében jelentették be lajstromozásra;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz;
c)11 valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképet a megjelölés összhatását meghatározó módon tartalmaz.
(3)12 A hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amely a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.
(4)13 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a)14 e törvény Hetedik vagy Nyolcadik Része alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző bejelentési napjánál később tett védjegybejelentésben igényelnek rá - a földrajzi árujelző által jelölt termékkel azonos típusba tartozó árukra vonatkozóan -oltalmat és használata a 109. § (2) bekezdésébe ütközne,
b) az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós jogszabály alapján ki van zárva az oltalomból, vagy
c)15 az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító olyan nemzetközi megállapodások alapján, amelyekben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél, ki van zárva az oltalomból.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(5)16 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a borral kapcsolatos hagyományos kifejezések oltalmát európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból.
(6)17 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a hagyományos különleges termékek bejegyzését szabályozó európai uniós jogszabály rendelkezései alapján vagy ennek megfeleltethető tanúsítást szabályozó olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Európai Unió részes fél, ki van zárva az oltalomból.
(7)18 Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely - azonos vagy közeli rokon fajba tartozó növényfajta tekintetében - olyan korábbi növényfajtanévből áll, vagy alapvető elemeiben olyan korábbi növényfajtanevet jelenít meg, amelyet
a) növényfajta-oltalmat biztosító európai uniós jogszabály,
b) a szabadalmi törvény, vagy
c) növényfajta-oltalmat biztosító olyan nemzetközi megállapodás, amelyben az Európai Unió vagy Magyarország részes fél alapján a fajtaoltalmi lajstromba bejegyeztek.
Viszonylagos kizáró okok
4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
b)19 a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják;
c)20 a belföldön vagy - európai uniós védjegy esetén - az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozták, ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2)21 E § alkalmazásában korábbi védjegy
a) minden olyan
aa) e törvény alapján lajstromozott védjegy, ideértve a nemzetközi megállapodás alapján Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is,
ab) a 2017/1001/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (továbbiakban: európai uniós védjegyrendelet) alapján lajstromozott európai uniós védjegy,
amelynek bejelentési napja vagy - ha ennek helye van - igényelt elsőbbségi napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentésé;
b) az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában az a megjelölés, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján - lajstromozásától függetlenül - a védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján belföldön közismertnek minősül;
c) az olyan európai uniós védjegy, amelynek tekintetében az európai uniós védjegyrendelet alapján az a) pont aa) alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;
d) az a) és c) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák,
azzal, hogy ahol e törvény korábbi vagy későbbi védjegyet említ, az időbeli sorrend kapcsán az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3 )22 A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően, vagy amelynek oltalma a védjegybejelentés napján már nem áll fenn.
(4)23
Hatályos: 2024. 09. 01. –
5. §24 (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely
a) másnak korábbi személyiségi – különösen névhez, képmáshoz fűződő – jogát sértené;
b) más korábbi szerzői, szerzői joghoz kapcsolódó vagy iparjogvédelmi jogába ütközne.
(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, ha annak használatát egy olyan megjelölés alapján, amelyet korábban gazdasági tevékenység körében, lajstromozás nélkül ténylegesen használtak belföldön, a korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná;
b) az a megjelölés, amelynek használatát az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát biztosító európai uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján a földrajzi árujelző oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy megtilthatná, feltéve, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést korábban tették meg és az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést utóbb lajstromozzák.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a védjegybejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
6. §25 A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke - a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
Hozzájáruló nyilatkozat
7. § (1)26 A megjelölés a 4. §, az 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy az e rendelkezésekben foglalt kizáró okok alapján nem törölhető, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.
(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. (3)27 A hozzájáruló nyilatkozat vissza nem vonható, és nem pótolható a bíróság ítéletével.
A védjegyoltalomhoz való jog
8. § A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2–7. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Védjegyoltalmi igény
9. § (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.
(2) 28 A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.
(3 ) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
A védjegyoltalom keletkezése
10. § A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
A védjegyoltalom időtartama
11. § (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
A védjegyoltalom tartalma29
12. §30 (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján – a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül – bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést, függetlenül attól, hogy a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel összefüggésben a megjelölést használják, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén megtiltható különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;
f) a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy vállalkozás neve részeként való használata;
g) a megjelölés összehasonlító reklámban való használata a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon.
(4) A védjegyjogosult – a védjegy bejelentési napját, illetve elsőbbségi napját megelőzően mások által szerzett jogok sérelme nélkül – felléphet az ellen is, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árut hozzanak be az ország területére, amelyen – ideértve csomagolását is – az engedélye nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet az említett védjegytől lényeges elemeit tekintve nem lehet megkülönböztetni.
(5) A védjegyjogosult (4) bekezdés szerinti joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és a 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítja, hogy a védjegyjogosultnak az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.
(6) Ha fennáll a veszélye annak, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy használják, hogy ez a használat sértené a védjegyjogosultnak a (2) és (3) bekezdés szerinti jogait, a védjegyjogosult – feltéve, hogy azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor – felléphet a következő cselekményekkel szemben is:
a) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése olyan csomagoláson, címkén, függőcímkén, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemen vagy eszközön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
b) bármely olyan csomagolás, címke, függőcímke, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elem vagy eszköz, illetve bármely egyéb olyan eszköz eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktáron tartása, az országba történő behozatala vagy az onnan történő kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték.
(7) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet a 23. § (1) bekezdése szerinti használóval szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek
a) az engedély időtartamára,
b) a védjegynek az engedély alapján használható, a lajstromozás által lefedett alakjára,
c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére,
d) a védjegyhasználat területi hatályára, vagy
e) a használó által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítására vonatkozó bármely feltételét.
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
13. §31 Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben - nyomtatott vagy elektronikus formában – való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul – nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával – feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták.
A képviselő vagy az ügynök által jogosulatlanul lajstromoztatott védjegy használata elleni fellépés32
14. §33 (1) Ha egy védjegy jogosultjának képviselője, illetve ügynöke a jogosult engedélye nélkül, saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben, és ehelyett vagy emellett kérheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom saját részére történő átruházását is.
(2 ) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
A védjegyoltalom korlátai
15. §34 (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja
a) saját nevét vagy címét;
b) a megkülönböztetésre eredendően nem alkalmas, vagy az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;
c) a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, így akkor is, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat.
A védjegyoltalom kimerülése35
16. § (1)36 A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)37 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – az első forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.
Belenyugvás
17. § (1)38 Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegy belföldön történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegy használatával szemben [27/B. § (1) bek.], valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33. § (2) bek. b) pont].
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(4) 39 A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjeggyel szemben a korábbi jogra az (1) bekezdés alapján már nem lehet hivatkozni.
(5) 40 Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az 5. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában említett korábbi jogokra is.
A védjegyhasználat elmulasztása
18. §41 (1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyre alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 27/A. §, 30. § (1) bekezdés d) pont, 33. § (2) bekezdés a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7) bek.] során lajstromozott védjegy tekintetében azt a napot kell tekinteni,
a) amely a 61/B. § (1) bekezdése szerinti időszak lejártát követi, vagy
b) – felszólalás esetén – amelyen a felszólalást jogerősen elbíráló határozatot meghozták.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a lajstromozás napjának a Magyarországra kiterjedő hatállyal lajstromozott nemzetközi védjegy tekintetében – esettől függően – a 76/P. § (5), (5c), (5d) vagy (5e) bekezdésében meghatározott lajstromozási napot kell tekinteni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősül a következő:
a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e;
b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.
(5) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát e § alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.
(6) Európai uniós védjegy esetében az ennek a §-nak megfelelő használaton az európai uniós védjegyrendelet 18. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatot kell érteni.
III. Fejezet
A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN
Jogutódlás
19. § (1)42 A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok forgalomképes vagyoni értékű jogot képeznek.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)443 A jogi személy jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.
(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.
(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(5)44
Megterhelés és végrehajtás alá vonhatóság45
20. §46 A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők és végrehajtás alá vonhatók. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
21. § (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül.
(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is.
22. §47
IV. Fejezet
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
A használati szerződés
23. § (1) Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
Hatályos: 2024. 09. 01. –
24. § (1)48 A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét.
(4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed.
(5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult – a licenciadíj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.
(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
A használati szerződés megszűnése
25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések
jellege
26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2)49
V. Fejezet
BITORLÁS50
Védjegybitorlás
27. §51 (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.
(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(3) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
(4) A védjegyjogosult a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.
(5) A védjegyjogosult a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett árukat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;
d) az a)—c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett áruk előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában.
(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett árukat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(8) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, árukat és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(9) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.
(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon.
(11) A bíróság a védjegyjogosult kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.
A használat hiánya mint védekezés védjegybitorlási perben52
27/A. §53 (1) A védjegyjogosult csak akkor léphet fel a megjelölés használata ellen, ha a védjegybitorlási per megindításakor a 34. § alapján nem lenne megállapítható a védjegyoltalom megszűnése.
(2) Az alperes kérelmére a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy
a) a keresetlevél benyújtását megelőző ötéves időszak során a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően ténylegesen használta a védjegyet az árujegyzékében szereplő, a keresetben hivatkozott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban; vagy
b) a használat elmulasztására alapos oka volt,
feltéve, hogy a keresetlevél benyújtásának napján a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ötéves időszak már eltelt.
A későbbi védjegy jogosultjának továbbhasználati joga mint védekezés a védjegybitorlási perben54
Hatályos: 2024. 09. 01. –
27/B. §55 (1) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy a 33. § (2) vagy (2a) bekezdése vagy a 73. § (3) bekezdése alapján nem lenne törölhető.
(2 ) A védjegyjogosult nem léphet fel a későbbi európai uniós védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegy az európai uniós védjegyrendelet 60. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, 61. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy 64. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében nem lenne törölhető.
(3 ) Ha a védjegyjogosult az 27/B. § (1) és 27/B. § (2) bekezdés értelmében nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen, a későbbi védjegy jogosultja akkor sem követelheti a korábbi védjegy használatától való eltiltást, ha a korábbi jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni.
A védjegybitorlás vámjogi következményei
28. §56 Bitorlás esetén a védjegyjogosult - a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.
A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai védjegybitorlás esetén
29. § (1) Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) 57 Védjegybitorlás miatt a használó saját nevében csak a védjegyjogosult hozzájárulásával indíthat pert, kivéve, ha őt a perindításra a használati szerződés feljogosította. Kizárólagos használati engedély esetén azonban a használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül is pert indíthat a védjegybitorlóval szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert.
(3) 58 A használó a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási perbe a védjegyjogosult pertársaként beléphet. A perbelépés határidejére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.
VI. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE59
A megszűnés módjai
30. §60 (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát követő napon,
b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
c)61 a védjegyet törölték (33. §), a bejelentés napjára visszaható hatállyal,
d)62 a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal,
e)63 a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
f)64
(2)65 Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett, feltéve, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak.
(3)66 A (2) bekezdés alkalmazásában a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezése időpontjának – az ellenkező bizonyításáig – a kérelmező későbbi, ütköző védjegybejelentésének elsőbbségi időpontját kell tekinteni, feltéve, hogy a kérelmező tett ilyen védjegybejelentést.
Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt
31. § Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében – az oltalmi idő lejárta miatt – megszűnik.
Lemondás a védjegyoltalomról
32. § (1)67 A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani.
(4) A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza.
A védjegy törlése
33. § (1) A védjegyet törölni kell, ha
a)68 a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentés tartalmazott;
c)69 a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.
(2) A védjegy nem törölhető, ha
a)70 olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18.
§ előírásainak, vagy amelynek oltalma a törlési kérelem benyújtásakor már nem áll fenn; vagy
b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.
(2a)71 A korábbi védjegyre alapított törlési kérelem akkor sem teljesíthető, ha az alábbi okok bármelyike miatt a későbbi védjegy bejelentésének vagy elsőbbségének napján nem lett volna teljesíthető:
a) a korábbi védjegy, amely a 2. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján törölhető lett volna, még nem szerzett megkülönböztető képességet a 2. § (3) bekezdése szerint;
b) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés b) pontján alapul, és a korábbi védjegy megkülönböztető képessége még nem volt elegendő annak alátámasztására, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség fennáll;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
c) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés c) pontján alapul, és a korábbi védjegy még nem tett szert a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jóhírnévre.
(2b)72 A 2. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján nem törölhető a védjegy, ha használata révén a törlésre irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően megkülönböztető képességet szerzett.
(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell.
(4) A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
Megszűnés a használat hiánya miatt
34. § (1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti.
(2)73 A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – de legkorábban a használat elmulasztásának ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapos időszakban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik.
(3) A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt.
Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
35. § (1)74 A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) a megjelölés a védjegyjogosult magatartása vagy mulasztása következtében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az üzleti forgalomban szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy
b) a védjegy – a védjegyjogosult általi vagy a védjegyjogosult engedélyével történő használat következtében – megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.
(2 ) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.
(3 ) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.
35/A. §75
A díjak visszakövetelése
36. § Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
VI/A. Fejezet76
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
Hatályos: 2024. 09. 01. –
36/A. §77 (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra;
b) a használati szerződésre; valamint
c) a védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2)78
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN79
VII. Fejezet
A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre80
37. § (1)81 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:
a) a védjegy lajstromozása,
b) a védjegyoltalom megújítása,
c) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
d) a védjegy törlése,
e) a védjegyoltalom megosztása,
f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
g) a hatósági tájékoztatás.
(2)82 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B–X/C. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak alkalmazása83
38. §84 (1)85 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2)86 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kérelemre jár el.
(2a)87 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2b)88 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben a kérelemnek tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – képviselő nevét és lakcímét, továbbá – elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén – az ilyen módon kapcsolatot tartó természetes személy születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;
b) a nem természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – képviselő nevét, székhelyét, továbbá elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén adószámát; továbbá
c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását.
(3)89 Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. § (1)–(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.
(4)90 Védjegyügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(5)91
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései92
(2)95 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.
(3)96 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4)97 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy
b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.
(5 )98 A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben az Ákr. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.
(6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.
(7)99 Védjegyügyekben az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
A tényállás megállapítása
40. §100 (1)101 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.
(2)102 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3)103 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.
(3a)104 A (2) bekezdésben felsorolt eljárásokban az ügyfeleknek beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a felszólalást, a törlési kérelmet és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő vagy a védjegyjogosult nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(4)105 Ha a védjegyügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy nyilatkozattételre kell felhívni a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet – ha e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz – visszavontnak kell tekinteni.
(5)106
Határidők
41. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2)107 Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás különösen indokolt esetben adható.
(3)108 A védjegyeljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.
(4)109 Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.
Igazolás
42. § (1) A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy – ha ennek helye van – kérni lehet a határidő meghosszabbítását.
(4) 110 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott döntés hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [53. § (2) bek.] elmulasztása esetén;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén;
c)111 a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén;
d)112 a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása esetén.
Az eljárás felfüggesztése
43. §113 (1)114 Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást felfüggeszti.
(2)115 Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3)116 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(3a)117 A védjegyeljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónap szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.
(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.
(4a)118 A védjegy lajstromozására irányuló eljárás – a 61/D. § (1) bekezdésében szabályozott eset kivételével – nem szünetelhet.
(5)119 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.
(6)120 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
Képviselet
44. § (1)121 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2)122 A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.
(3)123 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,
Hatályos: 2024. 09. 01. –
b)124 a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.
(4)125 Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.
(5)126 Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.
(6)127 Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.
(7)128 A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, valamint az e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.
Nyelvhasználat
45. § (1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven kell elkészíteni.
(2)129 Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
Nyilvánosság
46. § (1)130 A védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – bárki megtekintheti.
(1a)131
(2)132 Az Ákr.-ben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.
(3)133 A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad.
(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
Jogorvoslatok
46/A. §134 (1)135 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)136 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.
(3)137 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:
a) a védjegy lajstromozása;
b) a védjegyoltalom megújítása;
c) a védjegyoltalom megosztása;
d) a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén;
e) a védjegy törlése;
f) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása;
g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása;
h)138 a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása;
i) 139 a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarországra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása;
j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé.
(4)140 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(4a)141 Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.
(4b)142 A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.
(4c)143 A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.
(5)144 A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem utasította el a 2–3. §-okban meghatározott valamely okból.
Végrehajtás
46/B. §145 (1)1146 Az Ákr.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.
(2)147 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.
Költségek és díjak148
Hatályos: 2024. 09. 01. –
46/C. § (1)149 Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.
(2)150 Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint – a következő kérelmekért is:
a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért;
b)151 a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.
(3)152 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
46/D. §153 (1)154 Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(2)155 Védjegyügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.
VIII. Fejezet
A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS156
Védjegylajstrom157
47. §158 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően – be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a védjegy lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a védjegyet,
d) az árujegyzéket,
e) a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselő nevét és székhelyét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsőbbséget,
i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,
j) a védjegy megújítását,
k)159 a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását,
l) a használati engedélyeket,
m)160 azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt
Hatályos: 2024. 09. 01. –
n)161 a védjegyoltalomra alapított jelzálogjogot és a végrehajtás alá vonás vagy foglalás tényét, valamint
o)162 a 18. § (1) bekezdésében meghatározott ötéves időszak 18. § (1)–(3) bekezdései szerint meghatározott kezdő napját.
(3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.
(5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.
Bejegyzés a védjegylajstromba
48. §163 (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.
(2) 164 A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében – a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.
(3 ) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(3a)165 Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.
(4)166
Hatósági tájékoztatás
49 . §167 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
a) 168 a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;
b) a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét;
c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;
d) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját;
e) a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait.
49/A. §169 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos – az X/B–X/C. fejezetekben előírt – hatósági tájékoztatásokat is.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
IX. Fejezet
A VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A védjegybejelentés benyújtása és kellékei
50. § (1)170 A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2 ) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá – a szükséghez képest – egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3)171 A 38. § (2b) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, képviselet esetén a bejelentő képviselőjének nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá – nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén – a kérelmező vagy képviselője aláírását.
(3a)172 Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell
a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,
b) a c) pont szerinti szervezetektől eltérő, nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát, és
c) a hivatali kapu tárhely használatára kötelezett szervezetek esetén a hivatali kapu rövid nevét és KRID azonosítóját.
(3b)173 A védjegybejelentést egyebekben a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.
(4)174 A védjegybejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell megfizetni. 175
(5)176 Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított két hónapon belül kell benyújtani.
(6)177 A bejelentő a lajstromozásig – a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a védjegybejelentést.
50/A. §178
A bejelentés napja
51. § (1)179 A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre,
b)180 a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot,
c)181 a megjelölés olyan ábrázolását, amely kielégíti az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeket, és
d)182 az 52. § (2) bekezdése szerinti árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
A megjelölés egysége, az árujegyzék
52. § (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom.
(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.
(3)183 A védjegybejelentésben az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.
(4)184 A védjegybejelentésben az árukat és szolgáltatásokat kellően egyértelműen és pontosan kell meghatározni annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a gazdasági élet szereplői önmagában az árujegyzék alapján képesek legyenek meghatározni az igényelt védjegyoltalom terjedelmét.
(5)185 A nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések akkor használhatók, ha azok megfelelnek a (4) bekezdés szerinti egyértelműség és pontosság követelményének.
(6)186 Az általános kifejezéseket – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy azokba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások tartoznak.
(7)187 Az áruk és szolgáltatások nem minősülnek egymáshoz hasonlónak, illetve egymástól eltérőnek kizárólag azon az alapon, hogy a nizzai osztályozás azonos, illetve eltérő osztályában szerepelnek.
Az elsőbbség
53. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c)188 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség), 189
d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2 ) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3 )190 Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
Kiállítási igazolás
54. § (1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják.
(3) Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
55. §191 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51. §),
b) megfizették-e a bejelentési díjat [50. § (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50. § (5) bek.].
56. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4)192 Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
57. § 193
Észrevétel
58. §194 (1)195 A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2–3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.
(2) 196 Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2–3. §-ban meghatározott – az észrevételben megjelölt – valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.
(3) 197 Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta.
(4 ) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
Alaki vizsgálat
59. § (1)198 Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2)–(3b) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket, valamint a megjelölés egységére és az árujegyzék meghatározására vonatkozó, 52. §-ban foglalt követelményeket.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására.
(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5)199 A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)–(7) bekezdéseit is.
Kutatás korábbi jogokra
60. § (1)200 Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján – figyelemmel az árujegyzékre – kutatási jelentést készít.
(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.
(3)201 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.
A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése
60/A. §202 (1)203 A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették.
(2)204 A kérelem naptári hónapokra meghatározott – egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő – időszakra terjeszthető elő; a kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti.
(3)205 Az értesítés elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét – kérelemre – visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
Érdemi vizsgálat hivatalból206
61. § (1)207 Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)208 Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2–3. §-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból;
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(6) 209 A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.] egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.
(7) 210 A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni.
A védjegybejelentés meghirdetése
61/ A. §211 (1)212 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább tizenöt nap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek.
(2) 213 A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.
(4)214 A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni.
Érdemi vizsgálat felszólalás esetén215
61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
a)216 a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója;
b)217 az 5. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy;
c)218 az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy;
d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)219 A felszólalást határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.
(3)220 A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), azt részletesen indokolni kell, és mellékelni kell az alapul szolgáló bizonyítékokat.
(4)221 A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
(5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)–(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.
61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt.
61/D. § (1)222 Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb hat hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. Ha a felek a határidő lejártáig nem kérik az eljárás folytatását, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni, és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell.
(1a)223 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés és az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható.
(2)224 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha a felek ezt kellő időben egybehangzóan kérik.
(3)225 Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
(4)226 A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell.
(5)227 A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(6)228 A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
(7)229 A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy
b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem.
(8)230 A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárást befejező határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
61/E. § (1)231 Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – feltéve, hogy a 18. § (1)–(3) bekezdésében a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére előírt ötéves időszak a védjegybejelentés bejelentési napján vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napján már eltelt – a felszólalót felhívja annak bizonyítására, hogy
a) saját védjegyét a védjegybejelentés bejelentési napját vagy igényelt elsőbbség esetén elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy
b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható.
(2)232 A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a felszólalás elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna.
(2a)233 A védjegybejelentés nem utasítható el olyan korábbi védjegyre alapított felszólalás alapján, amelynek oltalma a védjegybejelentés benyújtásának napján már nem áll fenn.
(3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.
61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek.
61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni.
(2)234 Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő végzés – szükség szerint – meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.
(3)235 Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító döntés jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.
61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4–7. §-ok alapján.
(2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket.
(3)236 A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni.
(4)237 A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – kérelemre – az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják;
b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni;
c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.];
d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
A bejelentés módosítása és megosztása
62. § (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg
a) a megjelölés,
b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt.
(2)238 A bejelentő – az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között – a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
63. § (1)239 A bejelentő - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig - megoszthatja a bejelentést a) az erre történő hivatali felhívást [59. § (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve, b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat.
(2) 240 A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. 241
(3) 242 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4) 243 A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét.
A védjegy lajstromozása
64. § (1)244 Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.
(2) 245 A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában [49. § b) pont].
(3) 246 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Gyorsított eljárás
64/ A. §247 (1)248 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő.
(2) 249 A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3)250
(4 ) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5 )251 Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elrendeli a gyorsított eljárást.
(6) Gyorsított eljárás esetén – a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően –
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b)252 a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított tizenöt nap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
c)253 a felszólalással kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik;
d)254 a bejelentési díjat a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni.
(7)255 Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese.
(8)256 Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (49. §).
X. Fejezet
EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK
A megújítási eljárás257
65. §258 (1) A védjegyoltalom megújítását [11. § (2) bek.] a védjegyjogosult, valamint jogszabály vagy szerződés által erre felhatalmazott személy kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.
(2) A védjegyoltalom megújításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A megújítási díj megfizetése önmagában nem minősül megújításra irányuló kérelemnek.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala legalább hat hónappal az oltalom lejártának napját megelőzően értesíti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségéről. A tájékoztatás elmaradásáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem felel, és az nem érinti a védjegyoltalom lejártát.
(4) A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, a megújítási díj megfizetése mellett. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet – a megújítási díj kiegészítő díjjal növelt összegének megfizetése mellett – az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül is be lehet nyújtani.
(5) Ha a védjegy lajstromozásának időpontja későbbi, mint a védjegyoltalom lejártának időpontja, a megújítási kérelmet – a megújítási díj megfizetése mellett – a lajstromozást követő hat hónapon belül is be lehet nyújtani.
(6) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)–(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(7) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető.
65/A. §259
66. § (1)260 Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. §-ban előírt követelményeknek - ideértve a megújítási díj megfizetését is –, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a megújítási kérelem díját csak részben fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy a megújítást az árujegyzék mely részére nézve kéri.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2 ) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni.
(3)261
67. § (1)262 Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megújítja. Ha a megújítási kérelemben a védjegyoltalom megújítását csak az árujegyzékben szereplő egyes árukra vagy szolgáltatásokra nézve kérik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat csak az árujegyzéknek erre a részére nézve újítja meg. A védjegyoltalom megújításának hatálya a védjegyoltalom lejártának napját követő napon kezdődik, a lejáratot követő megújítás esetén pedig erre a napra visszamenő hatállyal történik.
(2)263 A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(3)264
A megosztási eljárás
68. § (1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.
(2 ) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi – egymással összhangban elkészített – kérelmet kell benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánják választani.
(3 )265 A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50. § (2)–(3b) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(4 )266 A védjegyoltalom megosztásáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. 267
69. § (1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni.
(2 ) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3 )268 Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
70. § (1)269 Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalmat megosztja.
(2) 270 A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(3) 271 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően védjegyenként védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása
71. § (1)272
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)273 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén.
(3)274 A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30. § (1) bek. a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
A törlési eljárás
72. § (1) A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2)275 A 4–6. § alapján a védjegy törlését kérheti
a) a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója,
b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy,
c) az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy, vagy
d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.
(3)276 A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelem – ha nem a védjegy teljes egészében való törlését célozza – irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.
(4)277 A törlési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. 278
(5 ) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
73. § (1)279 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés vagy az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) 280 Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a későbbi védjegy jogosultjának kellő időben előterjesztett kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – feltéve, hogy a törlési kérelem benyújtásakor a korábbi védjegy lajstromozásától számított ötéves időszak eltelt – a kérelmezőt felhívja annak bizonyítására, hogy
a) saját védjegyét a törlési kérelem benyújtásának napját megelőző ötéves időszakban a törlési kérelemben említett, a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható.
(2a)281 Ha a korábbi védjegy tényleges használatának megkezdésére a 18. § (1)–(3) bekezdésében előírt ötéves időszak a későbbi védjegy bejelentési napján vagy – igényelt elsőbbség esetén – elsőbbségi napján már eltelt, a kérelmezőnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is bizonyítania kell, hogy
a) saját védjegyét a későbbi védjegybejelentés bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőző ötéves időszakban a 18. § előírásainak megfelelően ténylegesen használta, vagy
Hatályos: 2024. 09. 01. –
b) a használat elmaradása kellőképpen igazolható.
(3)282 A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2)–(2a) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt. Ha a korábbi védjegy jogosultja a védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részével összefüggésben használta a (2)–(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a törlési kérelem elbírálása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak ezekre az árukra vagy szolgáltatásokra nézve lajstromozták volna.
(4)283 Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(4a)284 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.
(4b)285 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból – a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson – a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.
(4c)286 A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik.
(5)287 A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(6)288 A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(7)289 A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
73/A. §290 (1)291 A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha
a) a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és a per a kérelem benyújtásakor folyamatban van, vagy
b) a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják, feltéve, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a gyorsított eljárással kapcsolatos kérelem előterjesztéséig nem került jogerősen elutasításra.
(2 )292 A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3 ) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(4 ) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5 )293 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.
(6 ) Gyorsított eljárás esetén – a 41. §-ban és a 73. §-ban foglaltaktól eltérően –
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
c)294 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.
74. § (1)295 Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(2)296 A törlési kérelem visszavonása esetén – a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével – az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.
(3)297 A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(4)298 A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt bekövetkező megszűnés megállapítása299
75. § (1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, bárki kérheti.
(2)301 A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta. A kérelem – ha nem a védjegyoltalom teljes egészében való megszűnésének megállapítását célozza – irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.
(3)302 A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. 303
(4) Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
76. § (1)304 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd – ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik – írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének – teljes körű vagy részleges – megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás elhalasztására, a tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (4a)–(7) bekezdését alkalmazni kell.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)305 Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(3)306 A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(4)307 A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(5)308 A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
HARMADIK RÉSZ309
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK310
X/A. Fejezet
AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS311
Általános szabályok
76/A. §312 E törvény alkalmazásában
a)313
b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;
c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett – európai uniós védjegy lajstromozására irányuló – bejelentés.
76/B. §314
76/C. §315
Az európai uniós védjegy bitorlásának jogkövetkezményei316
76/D. §317 Az európai uniós védjegy bitorlására - az európai uniós védjegyrendelet 17. cikkében foglaltakkal összhangban -ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
76/E. §318 (1)319 Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló - az európai uniós védjegyrendelet 140. cikk (5) bekezdése alapján megküldött – kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII–IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel – megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.
(2)320 A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(3)321 Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.
(4)322 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről – az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg – értesíti a kérelmezőt.
(5)323 A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást az európai uniós védjegyrendelet 139. cikk (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3b) bekezdését az európai uniós védjegyrendelet 141. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
(6)324 Európai uniós védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban – a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az európai uniós védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §).
(7)325 Az európai uniós védjegybejelentés vagy az európai uniós védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII–IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás326
76/F. § (1)327 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban az európai uniós védjegyrendelet 39. és 40. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt
a) törölhető, vagy
b) oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt megállapítható,
ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.
(1a)328 Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a védjegyet törlik vagy a védjegyoltalom megszűnését megállapítják, a szenioritás hatályát veszti.
(2 )329 A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.
(3)330 A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt – különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását – be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelték.
(4)331
Hatályos: 2024. 09. 01. –
76/G. §332
Európai uniós védjegybíróság333
76/H. § (1)334 Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben – az európai uniós védjegyrendelet 123. cikk (1) bekezdésében meghatározott európai uniós védjegybíróságként.
(2)335 A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
NEGYEDIK RÉSZ336
A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/B. Fejezet
A NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Általános szabályok
76/I. § (1) E törvény alkalmazásában
a)337 nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Madridi Megállapodás), valamint a Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
c)338 nemzetközi lajstrom: a Madridi Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;
d)339 Magyarországot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat Magyarország területére kiterjedően igénylik;
e)340 származási hivatal: a Jegyzőkönyv 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala.
(2)341 Ahol e törvény a Madridi Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Madridi Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3)342 A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Madridi Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában – az e részben (X/B–X/C. fejezetekben) foglalt eltérésekkel – e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)343
X/C. Fejezet344
NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott bejelentések345
Hatályos: 2024. 09. 01. –
76/J. § (1)346 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentés, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy jogosultja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási hivatal útján – a Jegyzőkönyv alapján – nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2)347 Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
(3)348 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala akkor továbbítja a nemzetközi védjegybejelentést, ha a bejelentő
a) belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik,
b) lakóhelye belföldön van, vagy
c) magyar állampolgár.
(4)349 A nemzetközi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, az abban előírt módon és nyelvek egyikén kell benyújtani.
(5)350 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
76/K. § (1)351 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a)352 a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát vagy ügyszámát;
b)353 benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat; a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;
c) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival;
d) a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik;
e)354 a bejelentést a Jegyzőkönyvben előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
f) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2)355 Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)–c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek – kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke –, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.
(3)356 A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
(4)357 Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
76/L. § (1)358 A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Jegyzőkönyvben meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3)359 Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Jegyzőkönyvben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4)360 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján361
76/M. § (1)362 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.
(2)363 Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3)364 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet, valamint azt, hogy az tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat; az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem pedig tartalmazza-e a jogosult, illetve képviselője aláírását;
b) az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Jegyzőkönyvben előírt módon nyújtották-e be.
(4)365 Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.
(5)366 Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
(6) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket.
(7)367 Az (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Jegyzőkönyv alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján terjesztik elő a kérelmet.
A Magyarországot megjelölő bejelentések368
76/N. § (1)369 A Magyarországot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Jegyzőkönyv 3 ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek.
(2)370 A Magyarországot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással – az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően – ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
(3)371 A Magyarországot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak Magyarországra való utólagos kiterjesztését kérik.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(4)372 A Magyarországot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
76/O. § (1)373 A Magyarországot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
a) a megjelölés;
b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
c) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
(2 )374 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg.
76/P. § (1)375 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot.
(2)376 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek.
(3)377 A Magyarországot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani.
(4)378 Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(5)379 Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye – értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az oltalom részben történő elismeréséről szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni.
(5a)380 Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő – végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti – értesítést küld a Nemzetközi Irodának.
(5b)381 Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).
(5c)382 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.
(5d)383 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(5e)384 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.
(6)385
(7)386
(8)387 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a 48. § megfelelő alkalmazásával – bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Jegyzőkönyv 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett.
Átruházás és használati engedély hatályának
elutasítása
76/R. § (1)388 Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély – részben vagy egészben – e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Madridi Megállapodásban és a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül – a Nemzetközi Iroda útján – értesíti a bejelentőt.
(2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.
A nemzetközi védjegy érvénytelenítése
76/S. §389 A nemzetközi védjegynek a Jegyzőkönyv 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni.
Kiegészítő lajstrom
76/T. §390 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Magyarországot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Madridi Megállapodás és a Jegyzőkönyv szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé391
76/U. §392 (1) A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.
(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott mértékű átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII–IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (5) és (5c)–(5e) bekezdéseiben meghatározott valamely lajstromozási napot követően törlik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megjelölést a 61–63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (5) és (5c)–(5e) bekezdései alapján meghatározott napot kell tekinteni.
X/D. Fejezet393
Hatályos: 2024. 09. 01. –
ÖTÖDIK RÉSZ394
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA395
Megváltoztatási kérelem
77. §396 (1)397 A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b)398 az eljárást felfüggesztő és a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c)399 az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d)400 az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;
e)401 az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.
(2)402 Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3)403 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a)404 aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c)405 akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5)406 A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6)407 A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7)408 A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
Hatályos: 2024. 09. 01. –
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8)409
(9)410 A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10)411 Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11)412 A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és
c) a kérelmező jogi képviselőjének a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.
(11a)413 A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
b) a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(11b)414 A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint
d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
78. § (1)415 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2)416 A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(3)417
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
79. 8418 A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet nemperes eljárásban -az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
Nyilvánosság
80. 8419 A bíróság a tárgyalásról, a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.-ben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
81. § (1)420 A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a)421 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;
b)422 az a) pontban említett személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
82. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2)423 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
83. § Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett beléphetnek.
84. § (1)424 Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
85. § (1)425 Az eljárás során meghatalmazottként, ideértve a 85/A. § szerinti jogi képviseletet is, szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2)426 A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
85/A. §427 A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.
Eljárási költség
86. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
Hatályos: 2024. 09. 01. –
87. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
88. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
88/A. 8428 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [77. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
89. § (1)429 Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.
(1a)430 A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kívánságára – meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4)431 A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
90. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
91. § (1)432 Ha a bíróság a védjegyügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése helyébe lép. A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye.
(2)433 A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha
a)434 a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
b)435 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
c)436
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3)437 Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi.
(4)438 A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban – a 40. § (3) bekezdésével összhangban – szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(5)439 Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 77. § (1) bekezdésének b)– d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
92. §440 A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
93. 8441 A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389-391. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.
94. § 442
XII. Fejezet
VÉDJEGYPEREK
A védjegyperekre irányadó szabályok
95. 8443 (1)444 A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. § alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint az európai uniós védjegyrendelet [4. § (2) bek. ab) alpontja] 137. és 138. cikke, illetve 209. cikk (5) bekezdése alapján az európai uniós védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(2) 445 Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, és ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3 ) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(4 )446 Védjegybitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8) bekezdésben foglaltak szerint a védjegybitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(5 )447 A védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben - a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;
b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében - a védjegybitorlás abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett védjegybitorlási cselekmények bitorló általi folytatásához.
(6 )448 Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, előterjesztett bitorlás abbahagyása iránti kérelmet, és annak a bíróság nem ad helyt.
(7 )449 A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(8 )450 A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem - ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is - tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a kérelmező a pert a védjegybitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
(9 )451 Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére;
b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
(10)452 Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a védjegyjogosult vagy a védjegy olyan használója, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben, a védjegybitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.
(11)453 A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a védjegyjogosult a pert a védjegybitorlás miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(12)454 Az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1) bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.
(13)455 A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére biztosítékadáshoz kötheti.
(14)456 Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett – az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.
(14a)457 Védjegybitorlás miatt indított perekben a 27. § (2)–(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények arra az időszakra nézve nem alkalmazhatók, amikor a védjegyoltalom megszűnése megállapításának feltételei – feltéve, hogy az alperes érdemi védekezésében erre hivatkozik – e törvény alapján fennálltak.
(15)458 Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a védjeggyel kapcsolatos minden más perben egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni az e törvény 80. §-ában és 85. §-ában, valamint 86. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
(16)459
HATODIK RÉSZ460
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
XIII. Fejezet
EGYÜTTES VÉDJEGY
Az együttes védjegy
96. § (1)461 Az együttes védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg, és amely alkalmas arra, hogy valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse.
(2)462
(3 ) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha
a)463 jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint együttes védjegynek,
b) a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző előírást tartalmaz.
(4)464 Az együttes védjegy oltalma az egyesületet, köztestületet vagy egyesülést illeti meg, használatára azok tagjai is jogosultak.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(5)465 Az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz a 97. §-ban foglalt feltételeknek.
(6)466 A 18. § alkalmazásában az is az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet az egyesület, köztestület vagy egyesülés bármelyik tagja használja.
Szabályzat az együttes védjegyhez
97. § (1)467 A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról - a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő – szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre jogosult egyesület, köztestület vagy egyesülés állapítja meg.
(2 ) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a)468 a védjegyjogosult egyesület, köztestület vagy egyesülés elnevezését és székhelyét;
b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük, illetve székhelyük feltüntetésével;
c) a tagság feltételeit;
d) a védjegy használatának feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(3)469
(4)470 Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A szabályzatot – és annak az (5) bekezdés szerinti módosításait – az együttes védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.
(5)471 Az együttes védjegy jogosultjának a szabályzatban foglalt adatok változása esetén módosított szabályzatot kell benyújtania a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A szabályzat módosításának hatályossá válásához a módosítás védjegylajstromba való bejegyzésére van szükség. A módosítás nem jegyezhető be a védjegylajstromba, ha
a) a módosított szabályzat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek;
b) a módosítás következtében az együttes védjegyekkel szemben a 96. § (1) bekezdésében támasztott követelmények nem teljesülnének; vagy ha
c) a módosítás következtében a 96. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok merülne fel.
Az együttes védjegyoltalom átruházása
98. § (1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásba foglalt - szerződés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást követően a 96. §-ban foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.
Az együttes védjegy oltalmának megszűnése
99. §472 (1) A 34. § és 35. §-ban foglalt megszűnési okokon túlmenően az együttes védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban – akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2) A 33. §-ban foglalt törlési okokon túlmenően, ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (1) és (3) bekezdése és a 97. § alapján nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell, kivéve, ha a védjegyjogosult a törlési eljárás során az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatot úgy módosítja, hogy az eleget tesz a követelményeknek. Ha a megjelölés a 96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.
(3) Az együttes védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának bejegyzésére a 97. § (5) bekezdésének megsértésével kerül sor, kivéve, ha a 97. §-ban foglalt követelményeknek az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.
Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok érvényesítése
100. §473 (1) Az együttes védjegy jogosultja az együttes védjegy használatára jogosult személyeknek a harmadik fél által a védjegy jogosulatlan használatával okozott káráért a használatra jogosult személyek nevében és javára – az együttes védjegy használatára jogosult személyek perben állása nélkül – kártérítést követelhet.
(2) Az együttes védjegy használatára tagsági jogviszonya alapján jogosult személy csak a védjegyjogosult hozzájárulásával indíthat pert védjegybitorlás miatt. Az ilyen használó saját nevében, a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül akkor indíthat pert védjegybitorlás miatt, ha a védjegyjogosultat előzetesen a per megindítására felhívta, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem indított védjegybitorlási pert.
(3) A használó a védjegy jogosulatlan használata következtében neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyjogosult által indított bitorlási perbe – ha a védjegyjogosult az (1) bekezdés alapján nem követel a nevében és javára kártérítést – a védjegyjogosult pertársaként a perbe beléphet. A perbelépés határidejére a Pp. 52. § (2) bekezdésének a) pontját, a pertársak viszonyára pedig a Pp. 38. § (3) bekezdését és 39. §-át kell megfelelően alkalmazni.
XIV. Fejezet
TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
A tanúsító védjegy
101. § (1)474 A tanúsító védjegy olyan védjegy, amelyet a védjegybejelentésben ilyenként jelölnek meg, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező más áruktól vagy szolgáltatásoktól.
(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre
a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja;
b) az a vállalkozás, amely – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében – nem független az a) pontban említett vállalkozástól;
c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként – az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben – tartós jogviszonyban áll.
(3 )475 A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga tanúsítás céljára nem használhatja, engedélyezi azonban annak ilyen célú használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz – az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő – szabályzat is társul.
(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket;
c) a minőség tanúsításának szabályait;
d) a védjegyhasználat feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6a)476 A 18. § szerinti tényleges használatnak kell tekinteni azt is, ha a tanúsító védjegyet bármely arra jogosult személy használja a 18. §-ban foglaltaknak megfelelően.
(7) 477 A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a (2) bekezdés alapján arra nem jogosult nyújtotta be. A tanúsító védjegy oltalma megszűnik – a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban – akkor is, ha a védjegyjogosult utóbb nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(8) 478 A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is.
XV. Fejezet
A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE
A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
102. §479 Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 96. § (1) és (3) bekezdésében, a 97. §-ban, valamint a 101. § (1)–(2) és (4) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.
HETEDIK RÉSZ480
AGRÁRTERMÉKNEK NEM MINŐSÜLŐ TERMÉKEK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK OLTALMA481
XVI. Fejezet
AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredetmegjelölés
102/A. 8482 E rész alkalmazásában termék alatt az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 1. § 1. pontjában meghatározott agrártermékek körébe nem tartozó terméket kell érteni.
103. § (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.
(2)483 A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(3 ) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
104. §484
Kizáró okok
105. § (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik.
(2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.
106. §485 (1) Ki van zárva az oltalomból
a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos földrajzi árujelző;
b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző;
c) valamely korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző, ha – a védjegy ismertségére, jóhírnevére vagy a piacon való jelenlétének tartósságára tekintettel – annak használata az áru származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(2) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi – oltalom alatt álló vagy egyéb – növényfajta, illetve állatfajta nevével ütközik, és emiatt a termék származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Az oltalomhoz való jog, az oltalmi igény
107. § (1) A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha
a)486 kielégíti a 103. §-ban meghatározott követelményeket, és a 105. és 106. §-ok alapján nincs kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2)487 A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.
(3) A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2) bekezdésnek megfelelően termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő termékeket (a továbbiakban: jogosultak).
(4)488 Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg a földrajzi árujelzőre az oltalom. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása irányadó.
Az oltalom keletkezése és időtartama
108. § (1) A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.
(2) A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart.
Az oltalom tartalma
109. § (1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban
a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az annak megfelelő földrajzi területről származó termékeken használja;
b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét;
c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja;
d) bármilyen – a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival kapcsolatos – egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve;
e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat megtévesztő cselekményt valósít meg.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
Az oltalom bitorlása
110. § (1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja.
(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is.
(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a bitorlás vámjogi következményeire pedig a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az oltalom megszűnése
111. § (1) A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha
a) az oltalmat törölték, keletkezésére – a bejelentés napjára – visszaható hatállyal;
b) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelző nem felelt meg a 107. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3)489
(4) A törlési, illetve a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a földrajzi árujelzővel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszűnés megállapítási eljárást indítsanak.
XVII. Fejezet
ELJÁRÁS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁVAL KAPCSOLATBAN
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai490
112. § (1)491 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos következő ügyek tartoznak: a) a földrajzi árujelző lajstromozása,
b) az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása,
c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása,
d) a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2)492
(3 )493 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.
(4 )494 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:
a) a földrajzi árujelző lajstromozása;
b) a földrajzi árujelző törlése;
c) a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása;
d)495
e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása;
f) 496 a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés és földrajzi jelzés Magyarországra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(5 )497 A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6 )498 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)499
(8)500
(9)501
A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás
113. § (1)502 A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket. A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat. A bejelentést egyebekben a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.
(2)5503 A földrajzi árujelző bejelentéséért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.
(3)504 A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, ha az – a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként – kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése;
b) a bejelentés napja;
c) a termékjegyzék.
(4)505 A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(5)506 Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző
a) megfelel-e a 103. §-ban meghatározott követelményeknek, és a 105. és 106. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(6)507
(7 )508 A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)–(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
113/A. §509
A törlési és a megszűnés megállapítási eljárás
114. §510 A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-74. §, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a törlési és megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban kizárólag a lajstromba bejegyzett jogosultakat hívja fel nyilatkozattételre.
Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban
115. § A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
116. §511
NYOLCADIK RÉSZ512
AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK513
XVII/A. Fejezet514
116/A. §
116/B. §
116/C. §
XVII/B. Fejezet515
AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Értelmező rendelkezések
116/D. § (1) E törvény alkalmazásában
a) (EU) 2019/1753 rendelet: az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) genfi szöveg: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására 1958. október 31-én létrehozott, és 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló 2015. május 20-i genfi szövege;
c) genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés: a genfi szöveg, valamint a Lisszaboni Megállapodáshoz és a genfi szöveghez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: Közös Végrehajtási Szabályzat) alapján tett, eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a genfi szöveg az irányadó;
Hatályos: 2024. 09. 01. –
d) illetékes hatóság: a genfi szöveg 3. cikke szerinti illetékes hatóság;
e) Lisszaboni Megállapodás, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat szerinti nemzetközi bejelentés: a Lisszaboni Megállapodás alapján tett bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a Lisszaboni Megállapodás az irányadó;
f) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
g) nemzetközi lajstrom: a Lisszaboni Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről, valamint a genfi szöveg szerinti eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;
h) származási ország hivatala: a Lisszaboni Megállapodás 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország illetékes hivatala.
(2) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Lisszaboni Megállapodás vagy a genfi szöveg eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések
116/E. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott, az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, a 251/2014/EU rendelet, továbbá az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá nem tartozó eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az iparügyekért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.
(3) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország hivatalánál a Lisszaboni Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Lisszaboni Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.
116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet,
b) a továbbításra irányuló kérelem tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat,
c) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket és az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet,
d) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival,
e) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Lisszaboni Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be, és
f) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a bejelentésnek az iparügyekért felelős miniszter részére történő megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentés tervezetének az Európai Bizottság részére történő, (4) bekezdés szerinti megküldésével.
(4) Az iparügyekért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés benyújtásától számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés – a termékjegyzékben szereplő termékekre is figyelemmel – megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az iparügyekért felelős miniszter a Lisszaboni Megállapodás szerinti bejelentés tervezetének megküldésével értesíti az Európai Bizottságot a bejelentésről.
(5) Az Európai Bizottság és az iparügyekért felelős miniszter szükség esetén konzultációt folytat a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tervezetével kapcsolatban. Ha az Európai Bizottság a bejelentési kérelemmel kapcsolatban kedvezőtlen véleményt ad ki, az iparügyekért felelős miniszter erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(6) Ha az Európai Bizottság az értesítést követő két hónapon belül nem ad ki kedvezőtlen véleményt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Irodához történő továbbításával kapcsolatban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja a bejelentést a Nemzetközi Iroda részére.
116/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj megfizetése a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Lisszaboni Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
116 /H. § Az eredetmegjelölés Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.
A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések
116/I. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (1) bekezdés a) pontja szerinti lajstromozás napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.
(2) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozással – az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően – ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése,
b) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nemzetközi lajstromszáma,
c) a nemzetközi lajstromozás napja, és
d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.
116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra nézve, hogy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.
(3) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (a továbbiakban: ideiglenes elutasítás).
(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja.
(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.
(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.
Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályok
116/L. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása tekintetében az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)516 Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter jár el.
(3) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében annak jogosultja, vagy a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmezheti az Európai Bizottságnál a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést.
(4) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.
(5) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) hivatalos nyelvén – angolul, franciául vagy spanyolul – kell elkészíteni, amelyben fel kell tüntetni a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabály (2) bekezdésében meghatározott adatokat.
(6)517
(7)518
(8)519
(9)520 Az agrárpolitikáért felelős miniszter a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított 3 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést megküldi az Európai Bizottság részére.
(10)521 A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a bejelentést kérelmező a Nemzetközi Irodához a genfi szöveg által meghatározott nemzetközi díjat közvetlenül, a genfi szövegben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon fizeti be.
(11) Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma megszűnt.
(12)522 Az (EU) 2019/1753 rendelet 3. cikke szerinti törlési, valamint 6. cikke szerinti felszólalási eljárásokra az (1)–(5), (9) és (10) bekezdést kell alkalmazni.
KILENCEDIK RÉSZ523
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI
ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
117. § (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az országban nem használták.
(5) 524 E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 76/P. § (5)–(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
118. § (1) A 103. § (3) bekezdésétől eltérően bizonyos - élelmiszerekhez hagyományosan használt - földrajzi neveket eredetmegjelölésnek lehet tekinteni akkor is, ha az adott élelmiszerek előállításához nyersanyagként felhasznált élő állat, hús és tej az élelmiszer előállítási területénél nagyobb vagy attól különböző földrajzi területről származik, ha
a) a tenyésztési terület meghatározható,
b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elő, és
c) a feltételek betartását ellenőrzik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi árujelzőire e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül igényelhető oltalom.
(3)525 E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések is, amelyeket a hatálybalépés előtt bejegyeztek az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredetmegjelöléseket be kell jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába, és meg kell hirdetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
119. 8526 (1) A 2004. május 1-jét megelőzően
a) megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a védjegybitorlás tekintetében a használatnak 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
b) megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében
e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)527 Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.
(3) A 2004. május 1-jén hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely az ezen időpontot megelőző bejelentési nappal és az ezen időpontot követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg.
(4)528 A 91. § (1) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.
(5)529 A 3. § (2) bekezdésének 2009. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2009. augusztus 1-jén folyamatban voltak.
120. $ 530
120/A. 8531 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését532 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
120/B. 8533 (1) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel – a 2019. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2) A 2019. január 1-jét megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy törlésének és az ilyen védjegyoltalom megszűnése megállapításának feltételeire e törvény 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha az e rendelkezések hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejártának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. Az eltérés nem alkalmazható akkor, ha a védjegy törlésének feltételei e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályai szerint fennálltak.
(3) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 52. § (6) bekezdését a 2019. január 1-jei vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező védjegybejelentések és az ezek alapján lajstromozott védjegyek tekintetében kell alkalmazni.
(4) A 2019. január 1-jét megelőzően megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma és korlátai, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a használatnak a 2019. január 1-jén meglévő mértékéig e törvénynek a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a 2018. évi LXVII. törvénnyel megállapított 65. § (3)-(5) bekezdését azokra a védjegyekre kell alkalmazni, amelyeknek az oltalma a 2019. június 30-át követően jár le. A korábban lejáró védjegyoltalom tekintetében a 65. § (3)-(4) bekezdésének a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
120/C. §534
120/D. §535 (1) A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölések esetében, amelyek mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet, borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet, az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet, szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet alapján uniós oltalomban is részesülnek, az agrárpolitikáért felelős miniszter saját kezdeményezésére vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2022. november 14. napjáig kérheti
a) az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti lajstromozását, vagy
b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az agrárpolitikáért felelős miniszter meghatározza a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (4) bekezdése értelmében esetlegesen szükséges módosításokat és értesíti erről a Nemzetközi Irodát.
(3) A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölések esetében, amelyek az (1) bekezdésben felsorolt rendeletek valamelyikének hatálya alá tartozó termékekre vonatkoznak, de az említett rendeletek egyike értelmében sem élveznek oltalmat, az agrárpolitikáért felelős miniszter saját kezdeményezésére, vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2022. november 14. napjáig kérheti
a) az adott eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti lajstromozását, vagy
b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett esetben az agrárpolitikáért felelős miniszter az eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti uniós lajstromozásának időpontját követően egy éven belül kéri az eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását.
120/E. §536 (1) A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján 2020. február 26. napjáig lajstromozott valamennyi eredetmegjelölés e törvény értelmében továbbra is oltalomban részesül az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott időpontig.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti időponttól kezdődően a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján nem biztosítja az eredetmegjelölés oltalmát és az erről szóló, indokolással ellátott nyilatkozatát megküldi a Nemzetközi Irodának az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Felhatalmazások
121. § (1)537
Hatályos: 2024. 09. 01. –
(2)538 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa. 539
Az Európai Unió jogának való megfelelés540
122. §541 (1) Ez a törvény
a) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i (EK) 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek; b)542
c)543
d)544
e)545
f)546
g)547 az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek;
h)548
i)549
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1 A törvényt az Országgyűlés az 1997. március 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. március 26.
2 A preambulum a 2003: CII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2016: XCIII. törvény 170. § a) pontja szerint módosított szöveg.
3 Az 1. § a 2018: LXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.
4 A 2. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
5 A 2. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
6 A 2. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
7 A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének j) pontjával megállapított szöveg.
8 A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
9 A 3. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 22. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 84. § 1. pontjával megállapított szöveg.
10 A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: XVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
11 A 3. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
12 A 3. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
13 A 3. § (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXVII. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
14 A 3. § (4) bekezdés a) pontja a 2021: XXXVI. törvény 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
15 A 3. § (4) bekezdés c) pontja a 2021: XXXVI. törvény 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
16 A 3. § (5) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
17 A 3. § (6) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
18 A 3. § (7) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
19 A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
20 A 4. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
21 A 4. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
22 A 4. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
23 A 4. § (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: LXVII. törvény 94. § 1. pontja.
24 Az 5. § a 2018: LXVII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
25 A 6. § a 2003: CII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.
26 A 7. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
27 A 7. § (3) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 28. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: LXVII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
28 A 9. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 33. § megállapított szöveg.
29 A 2003: CII. törvény 107. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a használatnak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján meglévő mértékéig.
30A 12. § a 2018: LXVII. törvény 34. § megállapított szöveg.
31 A 13. § a 2018: LXVII. törvény 35. § megállapított szöveg.
32 A 14. §-t megelőző alcím a 2018: LXVII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
33 A 14. § a 2018: LXVII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
34 A 15. § a 2018: LXVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
35 A 2003: CII. törvény 107. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
36 A 16. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
37 A 16. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
38 A 17. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
39 A 17. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
40 A 17. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
41 A 18. § a 2018: LXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
42 A 19. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
43 A 19. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 94. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
44 A 19. § (5) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
45 A 20. §-t megelőző alcím a 2018: LXVII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
46 A 20. § a 2018: LXVII. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
47 A 22. §-t a 2011: CLXXIII. törvény 28. §-a hatályon kívül helyezte. A 22. §-t megelőző „A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása” alcím címet a 2018: LXVII. törvény 94. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
48 A 24. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
49 A 26. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 28. §-a hatályon kívül helyezte.
50 A 2003: CII. törvény 107. § (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdett védjegyhasználatra a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a használatnak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján meglévő mértékéig.
51 A 27. § a 2005: CLXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
52 A 27/A. §-t megelőző alcímet a 2018: LXVII. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be.
53 A 27/A. §-t a 2018: LXVII. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be.
54 A 27/B. §-t megelőző alcímet a 2018: LXVII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.
55 A 27/B. §-t a 2018: LXVII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.
56 A 28. § a 2003: CII. törvény 50. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
57 A 29. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
58 A 29. § (3) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be.
59 A 2003: CII. törvény 107. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy törlésének és az oltalom megszűnése megállapításának feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy – a 2003: CII. törvény 107. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – a 2003: CII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az annak a hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg, kivéve, ha a törlés feltételei a bejelentés napján hatályos szabályok szerint is fennálltak.
60 A 30. § a 2010: CXLVIII. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.
61 A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
62 A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: LXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
63 A 30. § (1) bekezdés e) pontja a 2018: LXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
64 A 30. § (1) bekezdés f) pontját a 2018: LXVII. törvény 94. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
65 A 30. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
66 A 30. § (3) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.
67 A 32. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
68 A 33. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CII. törvény 50. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
69 A 33. § (1) bekezdés c) pontját a 2003: CII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXVI. törvény 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.
70 A 33. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: LXVII. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
71 A 33. § (2a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.
72 A 33. § (2b) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.
73 A 34. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
74 A 35. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
75 A „Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt” alcímet (35/A. §) a 2018: LXVII. törvény 94. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
76 A VI/A. fejezetet a 2011: CLXXIII. törvény 21. §-a iktatta be.
77 A 36/A. §-t a 2011: CLXXIII. törvény 21. §-a iktatta be.
78 A 36/A. § (2) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
79 A Második Rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
80 A 37. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
81 A 37. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény 17. §-a, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
82 A 37. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2016: XCIII. törvény 170. § c) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
83 A 38. §-t megelőző alcím a 2016: CXXI. törvény 23. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
84 A 38. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 219. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
85 A 38. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 161. §-a, a pontja, a 2017: L. törvény 118. § a) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2016: CXXI. törvény 23. § (7) bekezdés b) 2024. évi XII. törvény 42. § a) pontja szerint módosított szöveg.
86 A 38. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
87 A 38. § (2a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be.
88 A 38. § (2b) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.
89 A 38. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
90 A 38. § (4) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.
91 A 38. § (5) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 119. § a) pontja.
92 A 39. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
93 A 39. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 220. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
94 A 39. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 161. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
95 A 39. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 111. §-ával megállapított, a 2018: LXVII. törvény 94. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
96 A 39. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
97 A 39. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
98 A 39. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 160. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2017: L. törvény 118. § b) pontja szerint módosított szöveg.
99 A 39. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 118. § c) pontja szerint módosított szöveg.
100 A 40. § a 2005: LXXXIII. törvény 221. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
101 A 40. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
102 A 40. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 160. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
103 A 40. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
104 A 40. § (3a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXVII. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
105 A 40. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
106 A 40. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 119. § b) pontja.
107 A 41. § (2) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
108 A 41. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 222. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 118. § d) pontja szerint módosított szöveg.
109 A 41. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1)–(2) bekezdése szerint módosított szöveg.
110 A 42. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
111 A 42. § (5) bekezdésének c) pontját a 2003: CII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXVII. törvény 94. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
112 A 42. § (5) bekezdésének d) pontját a 2003: CII. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
113 A 43. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 223. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
114 A 43. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
115 A 43. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
116 A 43. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
117 A 43. § (3a) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 95. § (1) bekezdése iktatta be.
118 A 43. § (4a) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 95. § (2) bekezdése iktatta be.
119 A 43. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.
120 A 43. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
121 A 44. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
122 A 44. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 224. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 160. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
123 A 44. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
124 A 44. § (3) bekezdésének b) pontja a 2003: CII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
125 A 44. § (4) bekezdését a 2003: VI. törvény 22. § (4) bekezdésének e) pontja iktatta be, szövege a 2004: LXIX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
126 A 44. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
127 A 44. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 224. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
128 A 44. § (7) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XII. törvény 42. § b) pontja szerint módosított szöveg.
129 A 45. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 159. § (6) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
130 A 46. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
131 A 46. § (1a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, a 2022. évi LV. törvény 106. §-a hatályon kívül helyezte.
132 A 46. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XVI. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 118. § e) pontja szerint módosított szöveg.
133 A 46. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
134 A 46/A. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 226. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
135 A 46/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
136 A 46/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
137 A 46/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2007: CXLII. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
138 A 46/A. § (3) bekezdése h) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
139 A 46/A. § (3) bekezdése i) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
140 A 46/A. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
141 A 46/A. § (4a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 24. §-a iktatta be.
142 A 46/A. § (4b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 24. §-a iktatta be.
143 A 46/A. § (4c) bekezdését a 2013: XVI. törvény 24. §-a iktatta be.
144 A 46/A. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
145 A 46/B. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 227. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
146 A 46/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése, a 2017: L. törvény 118. § f) pontja szerint módosított szöveg.
147 A 46/B. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
148 A 46/C. §-t megelőző alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 228. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. vagyonba tartoznak,
149 A 46/C. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 228. §-a iktatta be. A 46/C. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XXVII. törvény 23. § (2) bekezdése.
150 A 46/C. § (2) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A 46/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
151 A 46/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
152 A 46/C. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 159. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
153 A 46/D. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 229. §-a iktatta be. A 46/D. § a 2016: CXXI. törvény 23. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
154 A 46/D. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 42. § c) pontja szerint módosított szöveg.
155 A 46/D. § (2) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.
156 A VIII. Fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 114. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
157 A 47. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 114. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
158 A 47. § a 2010: CXLVIII. törvény 114. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
159 A 47. § (2) bekezdés k) pontja a 2018: LXVII. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
160 A 47. § (2) bekezdés m) pontját a 2014: XV. törvény 58. § (1) bekezdése iktatta be.
161 A 47. § (2) bekezdés n) pontját a 2018: LXVII. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.
162 A 47. § (2) bekezdés o) pontját a 2018: LXVII. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.
163 A 48. § a 2010: CXLVIII. törvény 115. §-ával megállapított szöveg.
164 A 48. § (2) bekezdése a 2011: XIV. törvény 22. § (2) bekezdése, a 2016: CXXI. törvény 23. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
165 A 48. § (3a) bekezdését a 2014: XV. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.
166 A 48. § (4) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
167 A 49. § nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
168 A 49. § a) pontja a 2003: CII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
169 A 49/A. §-t a 2003: CII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
170 Az 50. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
171 Az 50. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
172 Az 50. § (3a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LV. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.
173 Az 50. § (3b) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.
174 Az 50. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. és 8. pontja szerint módosított szöveg.
175 Lásd a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletet.
176 Az 50. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 116. §-ával megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
177 Az 50. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 161. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
178 Az 50/A. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 231. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXLVIII. törvény 133. §-a.
179 Az 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
180 Az 51. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
181 Az 51. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
182 Az 51. § (1) bekezdés d) pontját a 2018: LXVII. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.
183 Az 52. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
184 Az 52. § (4) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.
185 Az 52. § (5) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.
186 Az 52. § (6) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.
187 Az 52. § (7) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.
188 Az 53. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
189 Lásd az 1/2006. (MK 2.) MSZH közleményt, a 2/2006. (MK 8.) MSZH közleményt, a 3/2006. (MK 52.) MSZH közleményt, a 4/2006. (MK 60.) MSZH közleményt, az 5/2006. (MK 106.) MSZH közleményt, az 1/2007. (MK 5.) MSZH közleményt, a 2/2007. (MK 16.) MSZH közleményt, a 3/2007. (MK 32.) MSZH közleményt, a 4/2007. (MK 53.) MSZH közleményt, az 5/2007. (MK 101.) MSZH közleményt, a 6/2007. (MK 127.) MSZH közleményt, a 7/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, 8/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, az 1/2008. (MK 8.) MSZH közleményt, a 2/2008. (MK 56.) MSZH közleményt, a 3/2008. (MK 79.) MSZH közleményt, a 4/2008. (HÉ 39.) MSZH közleményt, az 1/2009. (I. 16.) MSZH közleményt, a 2/2009. (I. 23.) MSZH közleményt, a 3/2009. (II. 27.) MSZH közleményt, a 4/2009. (IV. 3.) MSZH közleményt, az 5/2009. (V. 29.) MSZH közleményt, a 6/2009. (VII. 10.) MSZH közleményt, a 7/2009. (VIII. 28.) MSZH közleményt, a 8/2009. (XII. 18.) MSZH közleményt, az 1/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 2/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 3/2010. (III. 12.) MSZH közleményt, a 3/2012. (V. 31.) SZTNH közleményt, az 5/2012. (X. 9.) SZTNH közleményt, az 1/2013. (I. 25.) SZTNH közleményt, a 2/2013. (II. 12.) SZTNH közleményt, a 3/2013. (V. 24.) SZTNH közleményt, a 4/2013. (VII. 22.) SZTNH közleményt, az 5/2013. (IX. 27.) SZTNH közleményt, az 1/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 2/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 3/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 4/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 6/2014. (XII. 5.) SZTNH közleményt, az 1/2015. (II. 9.) SZTNH közleményt, a 2/2015. (III. 18.) SZTNH közleményt, a 3/2015. (IV. 30.) SZTNH közleményt, a 4/2015. (XII. 4.) SZTNH közleményt, a 2/2016. (V. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2016. (IX. 27.) SZTNH közleményt, a 4/2016. (X. 28.) SZTNH közleményt, az 1/2017. (I. 5.) SZTNH közleményt, a 2/2017. (III. 24.) SZTNH közleményt, az 1/2018. (II. 6.) SZTNH közleményt, a 2/2018. (V. 17.) SZTNH közleményt, a 3/2018. (VIII. 14.) SZTNH közleményt, a 4/2018. (X. 4.) SZTNH közleményt, az 1/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 2/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 3/2019. (IV. 26.) SZTNH közleményt, a 4/2019. (IX. 30.) SZTNH közleményt, az 1/2020. (I. 31.) SZTNH közleményt, a 2/2020. (XII. 18.) SZTNH közleményt, az 1/2021. (III. 31.) SZTNH közleményt, a 2/2021. (VI. 18.) SZTNH közleményt, a 3/2021. (VIII. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2023. (II. 15.) SZTNH közleményt, a 4/2023. (V. 12.) SZTNH közleményt, az 1/2024. (II. 22.) SZTNH közleményt.
190 Az 53. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésének k) pontja iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
191 Az 55. § nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
192 Az 56. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
193 Az 57. §-t a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
194 Az 58. § a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) 2003: CII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió
195 Az 58. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
196 Az 58. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.
197 Az 58. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.
198 Az 59. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
199 Az 59. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 39. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
200 A 60. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
201 A 60. § (3) bekezdését a 2003: CII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
202 A 60/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2003: CII. törvény 27. §-a iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
203 A 60/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
204 A 60/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
205 A 60/A. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
206 A 61. § előtti alcím a 2003: CII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
207 A 61. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
208 A 61. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
209 A 61. § (6) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 40. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
210 A 61. § (7) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 40. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
211 A 61/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2003: CII. törvény 29. §-a iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
212 A 61/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
213 A 61/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
214 A 61/A. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.
215 A 61/B–61/H. §-t és a 61/B. § előtti alcímet a 2003: CII. törvény 30. §-a iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
216 A 61/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2022. évi LV. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
217 A 61/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
218 A 61/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
219 A 61/B. § (2) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 132. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LV. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta be.
220 A 61/B. § (3) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 98. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
221 A 61/B. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
222 A 61/D. § (1) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
223 A 61/D. § (1a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.
224 A 61/D. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
225 A 61/D. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
226 A 61/D. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 232. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A 61/D. § (4) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 99. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
227 A 61/D. § új (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 232. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.
228 A 61/D. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 232. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 161. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
229 A 61/D. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 232. § (2) bekezdése.
230 A 61/D. § eredeti (5) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 232. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 94. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
231 A 61/E. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
232 A 61/E. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
233 A 61/E. § (2a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.
234 A 61/G. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
235 A 61/G. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
236 A 61/H. § (3) bekezdésének második mondatát a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 16. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
237 A 61/H. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
238 A 62. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.
239 A 63. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 130. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
240 A 63. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
241 Lásd a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletet.
242 A 63. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
243 A 63. § (4) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 120. §-a iktatta be.
244 A 64. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 31. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
245 A 64. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
246 A 64. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
247 A 64/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2003: CII. törvény 32. §-a iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
248 A 64/A. § (1) bekezdésének első mondata a 2007: CXLII. törvény 49. § (10) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
249 A 64/A. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
250 A 64/A. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 161. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
251 A 64/A. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 159. § (10) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
252 A 64/A. § (6) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 84. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
253 A 64/A. § (6) bekezdésének c) pontját a 2007: CXLII. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
254 A 64/A. § (6) bekezdés d) pontját a 2013: XVI. törvény 26. §-a iktatta be.
255 A 64/A. § (7) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 94. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
256 A 64/A. § (8) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
257 A 2003: CII. törvény 107. § (6) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az ezt megelőző bejelentési nappal, e napot követő lajstromozással keletkező védjegyoltalom a 2003: CII. törvény rendelkezései szerint újítható meg.
258 A 65. § a 2018: LXVII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
259 A 65/A. §-t a 2007: XXIV. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXLVIII. törvény 133. §-a.
260 A 66. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
261 A 66. § (3) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
262 A 67. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.
263 A 67. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
264 A 67. § (3) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
265 A 68. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
266 A 68. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
267 Lásd a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletet.
268 A 69. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
269 A 70. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
270 A 70. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
271 A 70. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
272 A 71. § (1) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
273 A 71. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
274 A 71. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
275 A 72. § (2) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.
276 A 72. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.
277 A 72. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. és 13. pontja szerint módosított szöveg.
278 Lásd a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletet.
279 A 73. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
280 A 73. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
281 A 73. § (2a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 64. §-a iktatta be.
282 A 73. § (3) bekezdését a 2003: CII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXVII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
283 A 73. § (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
284 A 73. § (4a) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 101. §-a iktatta be.
285 A 73. § (4b) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 101. §-a iktatta be.
286 A 73. § (4c) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 101. §-a iktatta be.
287 A 73. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 233. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 160. §-a szerint módosított szöveg.
Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
288 A 73. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 233. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkamazni.
289 A 73. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 233. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 161. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
290 A 73/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
291 A 73/A. § (1) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.
292 A 73/A. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
293 A 73/A. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
294 A 73/A. § (6) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
295 A 74. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
296 A 74. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 234. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
297 A 74. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
298 A 74. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
299 A 75. §-t megelőző alcím a 2018: LXVII. törvény 65. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
300 A 75. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: LXVII. törvény 94. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
301 A 75. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 65. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
302 A 75. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
303 Lásd a 71/2004. (IV. 28.) GKM rendeletet.
304 A 76. § (1) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.
305 A 76. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
306 A 76. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 235. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
307 A 76. § (4) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 10. §-ával megállapított, a 2018: LXVII. törvény 94. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
308 A 76. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 37. § (3) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 94. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
309 A Harmadik részt (76/A–76/H. §-t) a 2003: CII. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti Harmadik rész számozását Ötödik részre változtatva. E módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
310 A Harmadik rész címe a 2016: XCIII. törvény 170. § d) pontja szerint módosított szöveg.
311 A X/A. Fejezet címe a 2016: XCIII. törvény 170. § e) pontja szerint módosított szöveg.
312 A 76/A. § a 2016: XCIII. törvény 168. §-ával megállapított szöveg.
313 A 76/A. § a) pontját a 2018: LXVII. törvény 94. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
314 A 76/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2016: XCIII. törvény 172. §-a hatályon kívül helyezte.
315 A „Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy” alcímet (76/C. §) a 2018: LXVII. törvény 94. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
316 A 76/D. §-t megelőző alcím a 2016: XCIII. törvény 170. § f) pontja szerint módosított szöveg.
317 A 76/D. § a 2022. évi LV. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.
318 A 76/E. §-t a 2003: CII. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
319 A 76/E. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2016: XCIII. törvény 170. § b)–c) pontja és h) pontja és 171. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
320 A 76/E. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
321 A 76/E. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
322 A 76/E. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
323 A 76/E. § (5) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 170. § i) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
324 A 76/E. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2016: XCIII. törvény 170. § c) és h) pontja szerint módosított szöveg.
325 A 76/E. § (7) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 170. § c) és f) pontja szerint módosított szöveg.
326 A 76/F. §-t megelőző alcím a 2018: LXVII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
327 A 76/F. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
328 A 76/F. § (1a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 67. § (3) bekezdése iktatta be.
329 A 76/F. § (2) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 170. § b) pontja szerint módosított szöveg.
330 A 76/F. § (3) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 170. § b) pontja szerint módosított szöveg.
331 A 76/F. § (4) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 94. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
332 A 76/G. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
333 A 76/H. §-t megelőző alcím a 2016: XCIII. törvény 170. § h) pontja szerint módosított szöveg.
334 A 76/H. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2011: CCI. törvény 134. § a) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
335 A 76/H. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 134. § a) pontja, a 2016: XCIII. törvény 170. § b) pontja szerint módosított szöveg.
336 A Negyedik részt (76/I–76/Z. §-t) a 2003: CII. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti Negyedik rész számozását Hatodik részre változtatva. E módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
337 A 76/I. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: XXXVI. törvény 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.
338 A 76/I. § (1) bekezdés c) pontja a 2021: XXXVI. törvény 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.
339 A 76/I. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
340 A 76/I. § (1) bekezdés e) pontja a 2018: LXVII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
341 A 76/I. § (2) bekezdése a 2021: XXXVI. törvény 6. § c) és e) pontja szerint módosított szöveg.
342 A 76/I. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 17. pontja, a 2021: XXXVI. törvény 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.
343 A 76/I. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
344 A X/C. fejezet címe a 2018: LXVII. törvény 94. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
345 A 76/J. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
346 A 76/I. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
347 A 76/I. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
348 A 76/I. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
349 A 76/I. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
350 A 76/J. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
351 A 76/K. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
352 A 76/K. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: LXVII. törvény 84. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
353 A 76/K. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
354 A 76/K. § (1) bekezdés e) pontja a 2018: LXVII. törvény 84. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
355 A 76/K. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
356 A 76/K. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
357 A 76/K. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
358 A 76/L. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. és 19. pontja szerint módosított szöveg.
359 A 76/L. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
360 A 76/L. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
361 A 76/M. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
362 A 76/M. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (13) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
363 A 76/M. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
364 A 76/M. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
365 A 76/M. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
366 A 76/M. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
367 A 76/M. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
368 A 76/N. §-t megelőző alcím a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
369 A 76/N. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
370 A 76/N. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
371 A 76/N. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
372 A 76/N. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
373 A 76/O. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
374 A 76/O. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
375 A 76/P. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
376 A 76/P. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
377 A 76/P. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
378 A 76/P. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
379 A 76/P. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a és 28. §-a szerint módosított szöveg.
380 A 76/P. § (5a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.
381 A 76/P. § (5b) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
382 A 76/P. § (5c) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.
383 A 76/P. § (5d) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.
384 A 76/P. § (5e) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.
385 A 76/P. § (6)–(7) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 132. §-a hatályon kívül helyezte.
386 A 76/P. § (6)–(7) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 132. §-a hatályon kívül helyezte.
387 A 76/P. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (15) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
388 A 76/R. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 21. pontja, a 2021: XXXVI. törvény 6. § f) pontja szerint módosított szöveg.
389 A 76/S. § a 2018: LXVII. törvény 84. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
390 A 76/T. § a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2018: LXVII. törvény 84. § 22. pontja, a 2021, XXXVI. törvény 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.
391 A „A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé” alcímet a 2018: LXVII. törvény 72. § (1) bekezdése iktatta be.
392 A 76/U. §-t a 2018: LXVII. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.
393 A X/D. fejezetet a 2018: LXVII. törvény 94. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
394 Az eredeti Harmadik rész számozását Ötödik részre változtatta a 2003: CII. törvény 38. §-a.
395 A XI. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
396 A 77. § a 2005: LXXXIII. törvény 237. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
397 A 77. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
398 A 77. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
399 A 77. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LVI. törvény 160. §-a, a 2017: L. törvény 118. § g) pontja szerint módosított szöveg.
400 A 77. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.
401 A 77. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 159. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 130. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
402 A 77. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 160. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 130. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
403 A 77. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
404 A 77. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
405 A 77. § (4) bekezdésének c) pontját a 2009: LVI. törvény 159. § (13) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
406 A 77. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
407 A 77. § (6) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 36. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a megváltoztatási kérelem benyújtására nyitva álló, 2009. augusztus 1. napját követően lejáró határidőkre is alkalmazni kell.
408 A 77. § (7) bekezdésének felvezető szövege a 2007: CXLII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
409 A 77. § (8) bekezdését a 2017: L. törvény 119. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
410 A 77. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) és (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
411 A 77. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
412 A 77. § (11) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.
413 A 77. § (11a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
414 A 77. § (11b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
415 A 78. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
416 A 78. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 134. § a) pontja szerint módosított szöveg.
417 A 78. § (3) bekezdését az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte.
418 A 79. § a 2017: CXXX. törvény 32. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
419 A 80. § az 1999: CX. törvény 174. § (2) bekezdésének l) pontja, a 2017: CXXX. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.
420 A 81. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.
421 A 81. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII.törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
422 A 81. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXXX. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.
423 A 82. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
424 A 84. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
425 A 85. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
426 A 85. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII.törvény 239, §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
427 A 85/A. §-t a 2017: CXXX. törvény 32. § (5) bekezdése iktatta be.
428 A 88/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésének m) pontja iktatta be, a 88/A. § szövege a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9 pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
429 A 89. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 32. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
430 A 89. § (1a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 32. § (7) bekezdése iktatta be.
431 A 89. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
432 A 91. § (1) bekezdés első mondata a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. A 91. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: CXLII. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (8) és (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
433 A 91. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
434 A 91. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
435 A 91. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
436 A 91. § (2) bekezdésének c) pontját a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 107. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell alkalmazni.
437 A 91. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.
438 A 91. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 240. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
439 A 91. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 240. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.
440 A 92. § második-negyedik mondatát a 2005: LXXXIII. törvény 241. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Az első mondat a 2005: CLXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
441 A 93. § a 2005: CLXV. törvény 15. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (4) bekezdése, a 2011: CCI. törvény 134. § a) pontja, a 2017: CXXX. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg.
442 A 94. §-t és címét a 2001: CV. törvény 21. §-ának tizenegyedik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
443 A 95. § a 2011: CCI. törvény 134. § a) pontja, a 2005: CLXV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
444 A 95. § (1) bekezdése a 2007: XXIV. törvény 21. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2011: CCI. törvény 134. § b) pontja, a 2016: XCIII. törvény 170. § i) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
445 A 95. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
446 A 95. § (4) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
447 A 95. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
448 A 95. § (6) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
449 A 95. § (7) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
450 A 95. § (8) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
451 A 95. § (9) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 34. § f) pontja szerint módosított szöveg.
452 A 95. § (10) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 74. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
453 A 95. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
454 A 95. § (12) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
455 A 95. § (13) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
456 A 95. § (14) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
457 A 95. § (14a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 27. §-a iktatta be.
458 A 95. § (15) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
459 A 95. § (16) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 35. §-a hatályon kívül helyezte.
460 Az eredeti Negyedik rész számozását Hatodik részre változtatta a 2003: CII. törvény 38. §-a.
461 A 96. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
462 A 96. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
463 A 96. § (3) bekezdésének a) pontját a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XVI. törvény 28. §-a iktatta be.
464 A 96. § (4) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 118. § b) és c) pontja, a 2013: XVI. törvény 31. § a) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
465 A 96. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: LXVII. törvény 75. § (2) bekezdése iktatta be.
466 A 96. § (6) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 118. § c) pontja, a 2013: XVI. törvény 31. § b) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
467 A 97. § (1) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 118. § a) pontja, a 2013: XVI. törvény 32. § (2) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 84. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
468 A 97. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXV. törvény 118. § a) pontja, a 2018: LXVII. törvény 84. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
469 A 97. § (3) bekezdését a 2003: CII. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
470 A 97. § (4) bekezdése a 2013: XVI. törvény 31. § c) pontja szerint módosított szöveg.
471 A 97. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 29. §-a iktatta be.
472 A 99. § a 2018: LXVII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
473 A 100. § a 2018: LXVII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.
474 A 101. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
475 A 101. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 31. § d) pontja szerint módosított szöveg.
476 A 101. § (6a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
477 A 101. § új (7) bekezdését a 2003: CII. törvény 42. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva, szövege a 2018: LXVII. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
478 A 101. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvny 42. §-a.
479 A 102. § a 2003: CII. törvény 43. §-ával megállapított, a 2018: LXVII. törvény 84. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
480 Az eredeti Ötödik rész számozását Hetedik részre változtatta a 2003: CII. törvény 38. §-a.
481 A Hetedik rész címe a 2022. évi LXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
482 A 102/A. §-t a 2022. évi LXVI. törvény 36. §-a iktatta be.
483 A 103. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
484 A 104. §-t a 2021: XXXVI. törvény 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
485 A 106. § a 2003: CII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
486 A 107. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: XXXVI. törvény 6. § g) pontja szerint módosított szöveg.
487 A 107. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 94. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
488 A 107. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
489 A 111. § (3) bekezdését a 2021: XXXVI. törvény 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
490 A 112. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
491 A 112. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
492 A 112. § új (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 46. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A 112. § (2) bekezdését a 2022. évi LXVI. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
493 A 112. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény 46. §-a. A (3) bekezdés a 2005: LXXXIII. törvény 243. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
494 A 112. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 243. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
495 A 112. § (4) bekezdés d) pontját a 2013: CLIX. törvény 14. §-a hatályon kívül helyezte.
496 A 112. § (4) bekezdés f) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 27. §-a, a 2021: XXXVI. törvény 6. § i) pontja szerint módosított szöveg.
497 A 112. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 243. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
498 A 112. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 243. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
499 A 112. § (7)–(9) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 23. § (8) bekezdése.
500 A 112. § (7)–(9) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 23. § (8) bekezdése.
501 A 112. § (7)–(9) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 23. § (8) bekezdése.
502 A 113. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
503 A 113. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 84. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
504 A 113. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
505 A 113. § (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
506 A 113. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
507 A 113. § (6) bekezdését a 2003: CII. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: XXVII. törvény 37. § (5) bekezdése.
508 A 113. § (7) bekezdését a 2003: CII. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
509 A 113/A. §-t a 2009: XXVII. törvény 29. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: XXXVI. törvény 7. § c) pontja.
510 A 114. § a 2022. évi LV. törvény 105. §-ával megállapított szöveg.
511 „A szeszes italok földrajzi árujelzőinek ellenőrzése” alcímet (116. §-t) a 2022. évi LXVI. törvény 40. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
512 A Nyolcadik részt (116/A–116/I. §-t) a 2003: CII. törvény 48. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti Hatodik rész jelölését Kilencedik részre változtatva. E módosító törvény 107. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
513 A Nyolcadik rész címe a 2022. évi LXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
514 A XVII/A. fejezetet (116/A–116/C. §) a 2022. évi LXVI. törvény 40. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
515 A XVII/B. fejezet (116/D–116/L. §) a 2021: XXXVI. törvény 2. §-a iktatta be. [E módosító törvény 8. § (2) bekezdése alapján a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről szóló 2021. évi XXVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]
516 A 116/L. § (2) bekezdése a 2022. évi LXVI. törvény 40. § d) pontja szerint módosított szöveg.
517 A 116/L. § (6) bekezdését a 2022. évi LXVI. törvény 40. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
518 A 116/L. § (7) bekezdését a 2022. évi LXVI. törvény 40. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
519 A 116/L. § (8) bekezdését a 2022. évi LXVI. törvény 40. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
520 A 116/L. § (9) bekezdése a 2022. évi LXVI. törvény 39. § a) pontja és 40. § f) pontja szerint módosított szöveg.
521 A 116/L. § (10) bekezdése a 2022. évi LXVI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
522 A 116/L. § (12) bekezdése a 2022. évi LXVI. törvény 39. § b) pontja szerint módosított szöveg.
523 Az eredeti Hatodik rész számozását Kilencedik részre változtatta a 2003: CII. törvény 48. §-a.
524 A 117. § (5) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 129. §-a iktatta be.
525 A 118. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
526 A 119. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 283. pontja hatályon kívül helyezte. A 119. §-t újonnan a 2012: LXXVI törvény 39. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 1. §-át.
527 A 119. § (2) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 170. § f) pontja szerint módosított szöveg.
528 A 119. § (4) bekezdését a 2013: XVI. törvény 30. §-a iktatta be.
529 A 119. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 30. §-a iktatta be.
530 A 120. §-t újonnan a 2016: CXXI. törvény 23. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: LXVII. törvény 94. § 25. pontja.
531 A 120/A. §-t a 2017: L. törvény 117. § (3) bekezdése iktatta be.
532 A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
533 A 120/B. §-t a 2018: LXVII. törvény 82. §-a iktatta be.
534 A 120/C. §-t a 2021: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be, a 2022. évi LXVI. törvény 40. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
535 A 120/D. §-t a 2021: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
536 A 120/E. §-t a 2021: XXXVI. törvény 3. §-a iktatta be.
537 A 121. § (1) bekezdését a 2022. évi LXVI. törvény 40. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
538 A 121. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 131. § (24) bekezdése szerint módosított szöveg.
539 Lásd a 16/2004. (IV. 27.) IM rendeletet.
540 A 122. § előtti alcím a 2005: CLXV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
541 A 122. § a 2018: LXVII. törvény 83. §-ával megállapított szöveg.
542 A 122. § (2) bekezdés b) pontját a 2022. évi LXVI. törvény 40. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
543 A 122. § (2) bekezdés c) pontját a 2022. évi LXVI. törvény 40. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
544 A 122. § (2) bekezdés d) pontját a 2022. évi LXVI. törvény 40. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
545 A 122. § (2) bekezdés e) pontját a 2022. évi LXVI. törvény 40. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
546 A 122. § (2) bekezdés f) pontját a 2022. évi LXVI. törvény 40. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
547 A 122. § (2) bekezdés g) pontját a 2021: XXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
548 A 122. § (2) bekezdés h) pontját a 2021: XXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, a 2022. évi LXVI. törvény 40. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
549 A 122. § (2) bekezdés i) pontját a 2021: XXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, a 2022. évi LXVI. törvény 40. § j) pontja hatályon kívül
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Act XI of 1997
on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
In order to promote the development of Hungarian market economy, to improve competition conditions based on the use of signs capable of distinguishing goods and services, to assist consumers in gathering information, and in conformity with Hungary’s obligations of international and European Union law concerning the protection of intellectual property, the National Assembly adopts the following Act on the protection of trade marks and geographical indications:
PART ONE
PROTECTION OF TRADE MARKS
Chapter I
SUBJECT MATTER OF TRADE MARK PROTECTION
Signs capable of distinction
Section 1
(1) Trade mark protection may be granted for any signs, provided that these (a) are capable of distinguishing goods or services from the goods or services of others; and (b) can be represented in the trade mark register in a manner which enables the authorities
and the public to clearly and precisely determine the subject matter of the protection applied for or granted to its holder. (2) Trade mark protection may be granted, in particular, for the following signs: (a) words, word combinations, including personal names and slogans; (b) letters, numerals; (c) figures, pictures; (d) two- or three-dimensional forms, including the shape of goods or of their packaging; (e) colours, colour combinations, light signals, holograms; (f) sound signals; (g) motion signs; (h) position signs; (i) multimedia signs; (j) patterns; or (k) combinations of different signs.
Absolute grounds for refusal
Section 2
(1) A sign not meeting the requirements specified in Section 1 shall not be granted trade mark protection. (2) A sign shall not be granted trade mark protection if:
1
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) it consists exclusively of signs or indications which may serve, in trade, to designate the kind, quality, quantity, purpose, value, geographical origin, the time of production of the goods or of rendering of the service, or other characteristics of the goods or services; (b) it consists exclusively of signs or indications which have become established and
customary in the current language or in the bona fide practices of the trade; (c) it is, for any other reason, devoid of any distinctive character; (d) it consists exclusively of (da) a shape, or another characteristic, which results from the nature of the goods, (db) the shape, or another characteristic, of goods which is necessary to obtain the
intended technical result, or (dc) a shape, or another characteristic, which gives substantial value to the goods.
(3) Pursuant to paragraph (2)(a) to (c) the sign shall not be excluded from trade mark protection if – by virtue of of its use – it has become distinctive either before the date of application or thereafter, but before the date of registration.
Section 3
(1) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) it is contrary to public policy or accepted principles of morality; (b) it is of such a nature as to deceive the consumers, in particular regarding the nature,
quality, geographical origin or other characteristics of the goods or services; (c) its registration was applied for in bad faith. (2) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) it consists of, or contains any of the signs listed in Article 6ter(1) of the Paris Convention
for the Protection of Industrial Property, provided that (aa) such a sign – if it is not a State flag – has been communicated according to Article
6ter(3), and (ab) the registration of the sign – consisting of or containing an official sign or hallmark
indicating control and warranty – was applied for in respect of identical or similar goods as officially identified by the signs referred to; (b) it consists of a badge, emblem or escutcheon, not covered by point (a), the use of which
is of public interest, or if it contains such badge, emblem or escutcheon; (c) it includes – in a manner determining the general impression of the sign – a symbol which
strongly expresses a religious or other conviction. (3) Trade mark protection may be granted with the consent of the competent authority for
signs which consist of or contain the signs specified under paragraph 2(a) and (b). (4) A sign shall not be granted trade mark protection if: (a) trade mark protection is applied for after the date of application of a geographical
indication protected pursuant to Part VII of this Act, in relation to goods which are of the same type as the goods designated by the geographical indication, and its use would be contrary to Section 109(2), (b) it is excluded from protection pursuant to European Union legislation providing for
protection of designations of origin and geographical indications, or (c) it is excluded from protection pursuant to an international agreement, to which the
European Union or Hungary is party, providing for protection of appellations of origin and geographical indications. (5) A sign shall not be granted trade mark protection if it is excluded from protection
pursuant to European Union legislation, or an equivalent international agreement to which the European Union is party, providing for the protection of traditional terms for wine.
2
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(6) A sign shall not be granted trade mark protection if it is excluded from protection pursuant to European Union legislation regulating the registration of traditional specialities guaranteed, or an equivalent international agreement to which the European Union is party. (7) A sign shall not be granted trade mark protection if – in respect of plant varieties of the
same or closely related species – it consists of, or reproduces in its essential elements, an earlier plant variety denomination, which has been registered in the plant variety register pursuant to (a) European Union legislation providing for plant variety protection, (b) the Patent Act, or (c) an international agreement to which the European Union or Hungary is party, providing
for plant variety protection.
Relative grounds for refusal
Section 4
(1) A sign shall not be granted trade mark protection: (a) with respect to identical goods or services, if the sign with the later date of priority is
identical with an earlier trade mark; (b) if because of its identity with, or similarity to, the earlier trade mark and the identity or
similarity of the goods or services covered by the trade mark, there exists a likelihood of confusion on the part of the consumers; including the case where the likelihood of confusion is present because consumers may link the sign to the earlier trade mark by way of association; (c) if its date of priority is of a later date than that of an earlier, identical or similar trade
mark which has a reputation in Hungary, or, in the case of an EU trade mark, in the European Union, irrespective of whether the goods or services for which it is applied are identical with, or similar to, those for which the earlier trade mark is registered, where use of that sign without due cause would be detrimental to, or take unfair advantage of, the distinctive character or the repute of the trade mark with a reputation. (2) For the purposes of this Section ‘earlier trade mark’ means: (a) all (aa) trade marks registered under this Act, including trade marks registered under
international agreements which have effect in Hungary, (ab) EU trade marks registered under Regulation 2017/1001/EU of the European
Parliament and the Council (hereinafter “EU Trade Mark Regulation”), the date of application or, where applicable, the date of claimed priority of which is earlier than the application for registration of the trade mark; (b) for the purposes of paragraph (1)(a) and (b), signs which, irrespective of their registration,
on the date of application for registration of the trade mark, or, where appropriate, of the priority claimed in respect of the application for registration of the trade mark, are considered to be well known in Hungary pursuant to Article 6bis of the Paris Convention; (c) EU trade marks which validly claim seniority, in accordance with the EU Trade Mark
Regulation, of a trade mark referred to in point (a)(aa), even when the protection of the latter trade mark has been surrendered or allowed to lapse; (d) applications for the registration of trade marks referred to in points (a) and (c), subject to
their registration, with the understanding that where this Act refers to an earlier or later trade mark, the
provisions laid down in this paragraph shall apply accordingly with respect to their chronological order . (3) A sign shall not be excluded from trade mark protection if it is in conflict with an earlier
trade mark which has not been put to use by its holder in accordance with the provisions of
3
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 18, or the protection of which no longer exists at the filing date of the trade mark application. (4) [repealed]
Section 5
(1) No sign shall be granted trade mark protection which (a) would infringe a right relating to the personality of others, in particular the right to a
name or the right of personal portrayal; (b) would conflict with someone else’s copyright or related right, or industrial property right. (2) Trade mark protection shall not be granted for (a) a sign, if its use could be prohibited, by virtue of a sign which has been genuinely used
earlier, in the course of trade, without registration in Hungary, by the earlier user pursuant to another law; (b) a sign the use of which could be prohibited by the person entitled to exercise the rights
arising from geographical indications based on European Union legislation or national law providing for protection of designations of origin or appellations of origin and geographical indications, provided that the application for registration of the designation of origin or appellation of origin or geographical indication had been filed prior to its date of application for registration, and subject to the subsequent registration of the designation of origin or of the appellation of origin or of the geographical indication. (3) The priority of the trade mark application shall be taken into account when deciding
whether the application for the registration of the right, use, designation of origin or appellation of origin or geographical indication is to be considered as filed earlier for the purposes of paragraphs (1) and (2).
Section 6
A sign shall not be granted trade mark protection if a representative or agent of the holder of a trade mark applies for registration thereof in his own name without the holder’s authorization, unless the representative or agent justifies his action.
Declaration of consent
Section 7
(1) A sign shall not be excluded from trade mark protection pursuant to Section 4, Section 5(1) or Section 5(2)(a), or the trade mark shall not be declared invalid pursuant to the grounds for refusal laid down in these provisions, if the holder of the earlier conflicting right consents to the registration of the sign. (2) A declaration of consent shall be valid if drawn up in a public deed or private deed of
full probative value. (3) The declaration of consent may not be withdrawn nor may it be replaced by a court
decision.
Eligibility for trade mark protection
Section 8
(1) Trade mark protection shall be granted for a sign if
4
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) it satisfies the requirements of Section 1 and is not excluded from trade mark protection under the terms of Sections 2 to 7, and (b) the relevant application meets the requirements laid down in this Act.
Chapter II
RIGHTS AND OBLIGATIONS CONFERRED BY TRADE MARK PROTECTION
Right to trade mark protection
Section 9
(1) The right to legal protection of a trade mark (hereinafter “trade mark protection”) shall belong to the person who has the trade mark registered according to the procedure provided for by this Act. (2) Any natural or legal person, irrespective of whether they pursue business activities, may
obtain trade mark protection. (3) If two or more persons apply for the registration of the sign jointly, they shall jointly
acquire trade mark protection. If two or more persons are entitled to the right, it shall be deemed to belong to them in equal proportions unless otherwise specified.
Commencement of trade mark protection
Section 10
Trade mark protection shall commence with registration and be effective retroactively from the date of filing of the application.
Term of trade mark protection
Section 11
(1) Trade mark protection shall have a term of 10 years beginning on the date of filing of the application. (2) Trade mark protection shall be renewed for further 10-year terms. In case of renewal, the
new term of protection shall commence on the day following the date of expiry of the previous term.
Rights conferred by trade mark protection
Section 12
(1) Trade mark protection shall confer on its holder an exclusive right to use the trade mark. (2) Without prejudice to the rights acquired by others before the filing date or the priority
date of the trade mark, on the basis of the exclusive right of use, the holder of the trade mark shall be entitled to prevent any person not having his consent from using in the course of trade, for goods or services: (a) any sign identical with the trade mark for goods or services which are identical with those
for which the trade mark is registered;
5
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) any sign where, because of its identity with or similarity to the trade mark and the identity or similarity of the goods or services, there exists a likelihood of confusion on the part of the public; the likelihood of confusion includes the likelihood of association between the sign and the trade mark; or (c) any sign which is identical with or similar to the trade mark, irrespective of whether it is
used in relation to goods or services which are identical with, or similar to, those for which the trade mark is registered, provided that the trade mark has a reputation in the country and the use of that sign without due cause would be detrimental to, or would take unfair advantage of, the distinctive character or the repute of the trade mark. (3) The following, in particular, may be prohibited under paragraph (2): (a) affixing the sign to the goods or to the packaging thereof; (b) putting the goods on the market or offering them for sale, or stocking them for those
purposes, under that sign; (c) supplying or offering services under that sign (d) importing or exporting the goods under the sign; (e) using the sign on business papers and in advertising (f) using the sign as a trade or company name or part of a trade or company name; (g) using the sign in comparative advertising in a manner that is contrary to the provisions
of the Act on the prohibition of unfair market practices and of the restriction of competition. (4) Without prejudice to the rights of others acquired before the filing date or the priority
date of the registered trade mark, the holder shall also be entitled to prevent third parties from bringing goods, in the course of trade, into the country, without being released for free circulation there, where such goods, including the packaging thereof, come from third countries and bear without authorisation a trade mark which is identical with the trade mark registered in respect of such goods, or which cannot be distinguished in its essential aspects from that trade mark. (5) The entitlement of the trade mark holder pursuant to paragraph (4) shall lapse if, during
the proceedings aimed at determining whether the registered trade mark has been infringed and initiated in accordance with Regulation (EU) No 608/2013 of the European Parliament and of the Council of 12 June 2013 concerning customs enforcement of intellectual property rights and repealing Council Regulation (EC) 1383/2003, evidence is provided by the declarant or the holder of the goods that the holder of the trade mark is not entitled to prohibit the placing of the goods on the market in the country of destination. (6) Where the risk exists that the packaging, labels, tags, security or authenticity features or
devices, or any other means to which the trade mark is affixed, could be used in relation to goods or services and that use would constitute an infringement of the rights of the holder of a trade mark under paragraphs (2) and (3), the holder of that trade mark shall have the right to prohibit the following acts if carried out in the course of trade: (a) affixing a sign identical with, or similar to, the trade mark on packaging, labels, tags,
security or authenticity features or devices, or any other means to which the mark may be affixed; (b) offering or placing on the market, or stocking for such purpose, or importing or exporting
any packaging, labels, tags, security or authenticity features or devices, or any other means to which the mark is affixed. (7) The holder of a trade mark protection may invoke the rights conferred by that trade mark
against a licensee referred to in Section 23(1) who contravenes any provision in his licensing contract with regard to: (a) the duration of the licence, (b) the form covered by the registration in which the trade mark may be used pursuant to the
license,
6
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(c) the scope of the goods or services for which the licence is granted, (d) the territory in which the trade mark may be used, or (e) the quality of the goods manufactured or of the services provided by the licensee.
Reproduction of trade marks in reference works
Section 13
If the representation of a trade mark in a dictionary, encyclopaedia or other reference work, in print or electronic form, gives the impression that it constitutes the generic name of the goods or services for which the trade mark is registered, the publisher shall, at the request of the holder of the trade mark, indicate without delay – in the case of works in printed form at the latest in the next edition of the publication – that it is a registered trade mark.
Opposing the use of a trade mark registered in the name of a representative or agent without the holder's authorisation
Section 14
(1) Where a trade mark application is filed or a trade mark is registered in the name of a representative or agent without the holder's authorization, the holder shall be entitled to oppose the use of the trade mark by the agent or representative, and instead of or in addition to that, he shall be entitled to demand the assignment of the claim to trade mark protection or of the trade mark protection in his favour. (2) Paragraph (1) shall not apply where the representative or agent justifies his action.
Limitations of trade mark protection
Section 15
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit any other person from using, where such use by the other person is in accordance with honest practices in industrial or commercial matters, in the course of trade: (a) his own name or address; (b) signs or indications which are not distinctive from the outset or which concern the kind,
quality, quantity, intended purpose, value, geographical origin, the time of production of goods or of rendering of the service, or other characteristics of goods or services; (c) the trade mark for the purpose of identifying or referring to goods or services as those of
the holder of that trade mark, including where the use of the trade mark is necessary to indicate the intended purpose of a product or service, in particular as accessories or spare parts. (2) Pursuant to paragraph (1)(a) only natural persons may invoke their own name or address
against the holder of the trade mark.
Exhaustion of the rights conferred by trade mark protection
Section 16
(1) Trade mark protection shall not entitle the holder to prohibit the use of the trade mark in relation to goods which have been placed on the market in the European Economic Area by him or with his expressed consent.
7
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The provision under paragraph 1 shall not apply where there exist legitimate reasons for the holder to oppose further commercialisation of the goods, in particular where the consistency or condition of the goods is changed or impaired after they have been put on the market for the first time.
Acquiescence
Section 17
(1) Where the holder of an earlier trade mark as referred to in Section 4(2) has acquiesced, for a period of five successive years, in the use of a later trade mark in the country while being aware of such use, he shall no longer be entitled either to oppose the use of the later trade mark [Section 27/B(1)] or to apply, on the basis of his earlier trade mark, for a declaration that the later trade mark is invalid [Section 33(2)(b)]. (2) Paragraph (1) shall only apply to goods or services in relation to which the later trade
mark was put in genuine use. (3) Paragraph (1) shall not apply if the registration of the later trade mark was applied for in
bad faith. (4) The holder of a later trade mark shall not be entitled to oppose the use of the earlier trade
mark, even if that right may no longer be invoked against the later trade mark pursuant to paragraph (1). (5) The provisions of paragraphs (1) to (4) shall apply accordingly to earlier rights referred
to in Section 5(1)(a) to (b) and Section 5(2)(a).
Failure to use trade marks
Section 18
(1) If, within a period of five years following the date of registration, the holder has not put the trade mark to genuine use in the country in connection with the goods or services for which it is registered, or if such use has been suspended during an uninterrupted period of five years, trade mark protection shall be subject to the legal consequences provided for in this Act [Section 4(3); Section 27/A; Section 30(d); Section 33(2)(a); Section 34; Section 61/E; Section 73(2)], unless non-use is duly justified by the holder of the trade mark. (2) For the purposes of paragraph (1), in respect of trade marks registered in the course of a
special accelerated procedure [Section 64/A(7)], the date of registration shall be deemed to be (a) the day which follows the expiry of the period pursuant to Section 61/B(1), or (b) the day on which the final and binding decision on the opposition was taken, provided
an opposition has been filed. (3) For the purposes of paragraph (1), in respect of international trade marks registered with
effect in Hungary, the date of registration shall be deemed to be, as appropriate, the date of registration specified in Section 76/P(5), (5c), (5d) or (5e). (4) For the purposes of paragraph (1), the following shall constitute domestic genuine use
of the trade mark: (a) use of the trade mark in a form differing from the registered form only in elements which
do not affect its distinctive character, regardless of whether or not the trade mark in the form as used has also been registered in the name of the holder; (b) affixing of the trade mark to goods or to the packaging thereof in the territory of Hungary
solely for export purposes.
8
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) For the purposes of this Section, use of the trade mark with the authorization of the holder shall be deemed to constitute use by the holder. (6) In the case of an EU trade mark, use in accordance with this Section means use in
conformity with the provisions under Article 18 of the European Union Trade Mark Regulation.
Chapter III
TRADE MARKS AND THEIR PROTECTION AS NEGOTIABLE PROPERTY RIGHTS
Legal succession
Section 19
(1) Rights related to the trade mark and deriving from a trade mark application or from trade mark protection shall constitute negotiable property rights. (2) The legal successor of a legal person shall acquire the trade mark as well, unless
otherwise provided by the parties or implied clearly differently by circumstances. (3) Trade mark protection may be transferred by contract. Trade mark protection may also
be transferred in respect of a part of the goods or services for which the trade mark is registered. (4) The contract for the transfer of trade mark protection shall be null and void if the transfer
may result in misleading the consumers. (5) [repealed]
Encumbrance and levy of execution
Section 20
Rights related to the trade mark and deriving from a trade mark application or from trade mark protection may be encumbered or levied in execution. For hypothecation, it shall be necessary to put the security contract in writing and enter the lien in the trade mark register.
Joint trade mark application and joint trade mark protection
Section 21
(1) If there are two or more holders of the same trade mark, each of the joint holders may exercise the rights conferred by trade mark protection over his own share. Joint trade mark holders enjoy a right of pre-emption against third parties on each other’s share. (2) The trade mark may be used by any one of the joint holders alone; however, he shall be
obliged to pay appropriate remuneration to the other joint holders, in proportion to their shares. For the purposes of Section 18, such use of the trade mark shall be deemed use by all of the trade mark holders. (3) Third parties may only be granted licence for the use of a trade mark jointly by all
holders. Consent may be substituted by a court judgement under the general provisions of civil law. (4) In the event of doubt, the shares of all joint trade mark holders shall be deemed equal.
The rights of the other joint trade mark holders shall extend, in proportion to their own shares, to the share of any joint holder surrendering his trade mark protection. (5) Any one of the joint trade mark holders shall be entitled to act individually to renew,
enforce and protect trade mark rights. Their procedural acts, except for settlement, admission
9
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
of claims and waiver of rights, shall have effect on all the other trade mark holders as well who failed to observe a time limit, deadline or to perform an act, provided that such other joint trade mark holders have not subsequently remedied their omission. (6) If the procedural acts of the joint trade mark holders are in conflict, these acts shall be
assessed having regard to all other relevant facts of the proceedings. (7) Costs relating to joint trade mark protection shall be borne by the joint trade mark holders
in proportion to their shares. If, despite being invited to do so, a joint holder fails to pay his share of the costs, the joint holder paying those costs shall be entitled to claim that the share belonging to the joint holder not having met his obligation be transferred to him. (8) The provisions concerning joint trade mark protection shall apply accordingly to joint
trade mark applications.
Section 22 [repealed]
Chapter IV
TRADE MARK LICENSING CONTRACTS
Trade mark licensing contracts
Section 23
(1) Under a trade mark licensing contract, the holder of trade mark protection shall license the right to use a trade mark and the licensee shall pay a licence fee. (2) The parties shall be free to determine the contents of the licensing contract. However,
any licensing contract the performance of which could result in misleading consumers shall be null and void.
Rights and obligations of the parties
Section 24
(1) The trade mark holder shall be liable, for the whole duration of the licensing contract, that no third parties hold rights in the trade mark that prevent or limit the exercise of the right of use. The provisions of the Civil Code governing warranty for legal defects shall apply accordingly to this liability, except that the licensee shall be entitled, instead of withdrawal, to unilaterally terminate the contract with immediate effect. (2) The trade mark holder shall inform the licensee of all rights and important circumstances
in relation to the trade mark, however, he shall be obliged to transfer economic, technical and organisational know-how thereof upon expressed agreement only. (3) The trade mark holder shall have the right to control, at the licensee, the quality of the
goods bearing the trade mark or of the services supplied under the trade mark. (4) The licensing contract shall cover all goods and services for which the trade mark is
registered, to every mode and extent of use, without limitation in time or as to territory. (5) The licensing contract shall grant exclusive right of use only if this is expressly stipulated
therein. In the case of an exclusive licence, besides the licensee who has acquired the right of use, the trade mark holder may also use the trade mark, unless this is expressly excluded by the contract. The trade mark holder may terminate the exclusivity of a licence, subject to a proportional reduction in the licence fee, if the licensee fails to begin the use of the trade mark within a reasonable time under the given circumstances.
10
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(6) The licensee may transfer the licence or grant sub-licences to third parties subject to the express consent of the holder only.
Termination of licensing contracts
Section 25
The licensing contract shall terminate ex nunc when the contractual period expires or when certain circumstances specified in the contract occur or when the trade mark protection terminates.
Effect of the provisions relating to licensing contracts
Section 26
(1) By mutual consent the parties may derogate from the provisions relating to licensing contracts unless it is prohibited by law.
(2) [repealed]
Chapter V
INFRINGEMENT
Trade mark infringement
Section 27
(1) Any unlawful use of a trade mark that violates the provisions of Section 12 shall qualify as trade mark infringement. (2) The trade mark holder may, according to the circumstances of the case, have recourse to
the following civil remedies: (a) he may demand that the fact of infringement be declared by the court; (b) he may demand that the infringer cease the infringement or any acts directly threatening
therewith and that he be prohibited from further infringements; (c) he may demand that the infringer give information on the identity of persons involved in
the production and distribution of the infringing goods or the provision of infringing services and of the business contacts established for their distribution; (d) he may demand satisfaction from the infringer by way of a declaration or other
appropriate means and, if necessary, that the declaration be made public by or at the expense of the infringer; (e) he may demand the surrender of the enrichment obtained through the infringement of the
trade mark; (f) he may demand the seizure, transfer to a specific person, recall or definitive removal from
the channels of commerce, or destruction, of the infringing products and packaging, as well as of the means and materials exclusively or primarily used for infringement. (3) Where a trade mark is infringed, the trade mark holder shall also be entitled to claim
damages under the rules of civil liability. (4) The trade mark holder shall be entitled to submit the demand referred to in paragraph
(2)(b) also against any person whose services were used for the infringing activities.
11
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) The trade mark holder shall be entitled to submit the demand referred to in paragraph (2) c) also against any person who a) was found in possession of the infringing goods on a commercial scale; b) was found to be using the infringing services on a commercial scale; c) was found to be providing on a commercial scale services used for the infringing
activities; d) was indicated by the person referred to in points a) to c) as being involved in the
production or distribution of the infringing goods or the provision of the infringing services. (6) For the purposes of paragraph (5) a) to c), the acts shall be deemed to have been carried
out on a commercial scale if it is obvious from the nature and quantity of the infringing goods or services that these acts were carried out for direct or indirect commercial or other economic advantage. Unless proven to the contrary, acts carried out by consumers in good faith shall not be regarded as acts carried out on a commercial scale. (7) On the basis of paragraph (2)(c) or paragraph (5), the infringer or the person referred to
in paragraph (5) may be ordered to provide, in particular, the following information: a) the names and addresses of the producers, distributors or providers of the infringing goods
or services, and the holders as well as the intended or involved wholesalers and retailers of the infringing goods or services; b) the quantities produced, delivered, received or ordered of the infringing goods or services,
as well as the price obtained or paid for the goods or services in question. (8) At the request of the trade mark holder, the court may order that the means, materials,
goods and packaging seized, recalled from the channels of commerce or definitively removed from the channels of commerce be divested of their infringing nature or, if this is not possible, that they be destroyed. In justified cases, the court may order, instead of destruction, that the means and materials seized be auctioned according to the procedure of judicial enforcement; in such cases, the court shall decide in a judgement on how the sum obtained is to be used. (9) Seizure of the means and materials used in infringing activities and of the infringing
goods and packaging shall also be ordered if they are not owned by the infringer, but the owner knew or, with the diligence normally to be expected, should have known about the infringement. (10) The court shall order the measures referred to in paragraph (2)(f)and paragraph (8) to
be taken at the expense of the infringer, except when derogation therefrom is justified by the circumstances of the case. In ordering the recall from the channels of commerce, the definitive removal therefrom, or destruction, the court shall decide by taking into account the interests of third parties and by ensuring the proportionality of the measures to the seriousness of the infringement. (11) At the request of the trade mark holder, the court may order that its decision be made
public at the expense of the infringer. The court shall decide on how to ensure publicity. Publicity shall mean, in particular, publication in a national daily newspaper or on the Internet.
Non-use as defence in infringement proceedings
Section 27/A
(1) The holder of the trade mark may oppose the use of the sign only if the holder's rights are not liable to be revoked pursuant to Section 34 at the time the infringement action is brought. (2) If the defendant so requests, the holder of the trade mark shall furnish proof that (a) during the five-year period preceding the date of bringing the action, he put the trade
mark to genuine use as provided in Section 18 in connection with the goods or services in respect of which it is registered, or
12
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) he had proper reasons for non-use, provided that, at the date of bringing the action, the five-year period specified in Section
18(1) to (3) has already expired.
Intervening right of the holder of a later trade mark as defence in infringement proceedings
Section 27/B
(1) The holder of a trade mark shall not be entitled to oppose the use of a later mark where that later trade mark would not be declared invalid pursuant to Section 33(2) or (2a), or Section 73(3). (2) The holder of a trade mark shall not be entitled to oppose the use of a later EU trade mark
where that later trade mark would not be declared invalid pursuant to Articles 60(1), (3) or (4), 61(1) or (2) or 64(2) or (3) of the European Union Trade Mark Regulation. (3) Where the holder of a trade mark is not entitled to oppose the use of a later trade mark
pursuant to paragraph (1) or (2), the holder of that later registered trade mark shall not be entitled to demand the prohibition of the use of the earlier trade mark, even if that earlier right may no longer be invoked against the later trade mark.
Customs law consequences of trade mark infringement
Section 28
Upon trade mark infringement, the trade mark holder may, according to the provisions of the laws on customs action against goods infringing intellectual property rights, request the customs authorities to take measures to prevent the infringing goods be placed on the market.
Rights of the applicant and of the licensee in the case of trade mark infringement
Section 29
(1) An applicant may also initiate proceedings for trade mark infringement; however, the proceedings shall be suspended until a final and binding decision is adopted on the registration of the trade mark. (2) The licensee may bring proceedings for trade mark infringement in his own name only
if the trade mark holder consents thereto or if the licensing contract authorised him to do so. However, the holder of an exclusive licence may bring such proceedings in his own name and without the consent of the holder against the infringer, if the holder of the trade mark, after formal notice, does not himself bring infringement proceedings within 30 days. (3) A licensee shall, for the purpose of obtaining compensation for damage suffered by him,
be entitled to join the infringement action brought by the holder of the trade mark as a co- litigant. Section 52(2)(a) of Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter ”the Code of Civil Procedure”) shall apply accordingly to the time limit of joining the action as co-litigant, and Section 38(3) and Section 39 of the the Code of Civil Procedure shall apply accordingly to the relationship of the co-litigants.
Chapter VI
TERMINATION OF TRADE MARK PROTECTION
13
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Modes of termination
Section 30
(1) Trade mark protection shall terminate if (a) the period of protection expires without renewal (Sections 11 and 31), on the day
following the date of expiry; (b) the holder of the trade mark surrenders the protection (Section 32), on the day following
receipt of the surrender, or at an earlier date specified by the person surrendering the protection; (c) if the trade mark has been declared invalid (Section 33), with retroactive effect to the
date of the application; (d) if the holder of the trade mark has not put the trade mark to genuine use (Sections 18 and
34), with retroactive effect to the filing date of the request for revocation; (e) if the trade mark has lost its distinctive character or has become misleading (Section 35),
with retroactive effect to the filing date of the request for revocation. (f) [repealed] (2) Under paragraphs (1)(d) and (1)(e), at the request of either of the parties, trade mark
protection may also be revoked with retroactive effect to an earlier date on which the ground for filing the request for revocation occurred, provided that the conditions for revocation existed both at the earlier date specified and at the time of filing the request for revocation. (3) For the purposes of paragraph (2), the date of priority of the later, conflicting trade mark
application of the requesting party shall be considered, until proof of the contrary, to be the date on which the ground for revocation occurred, provided that that requesting party filed such trade mark application.
Partial termination due to expiry of the period of protection
Section 31
If trade mark protection is renewed only in respect of some of the goods or services for which the trade mark has been registered, trade mark protection shall terminate due to expiry of the period of protection in respect of the parts not covered by the renewal.
Surrender of trade mark protection
Section 32
(1) The trade mark holder entered in the trade mark register may surrender the trade mark protection in a written declaration addressed to the Hungarian Intellectual Property Office. (2) If the surrender affects the rights of third parties deriving from a law, from a substantive
decision by an authority, from a licensing contract or any other contract recorded in the trade mark register, or if a court action is recorded in the trade mark register, the surrender shall take effect only with the consent of the parties concerned. (3) Trade mark protection may also be surrendered in respect of only some of the goods or
services for which the trade mark is registered. (4) Surrender of trade mark protection may not be withdrawn.
Declaration of invalidity of trade marks
14
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 33
(1) The trade mark shall be declared invalid (a) if the subject matter of the trade mark protection does not meet the requirements laid
down in Section 8(a); (b) if the subject matter of the trade mark protection differs from, or the list of goods or
services extends beyond, the content of the application as filed at the acknowledged filing date or, in the case of division, the content of the divisional application; (c) if the international trade mark application has been filed by a person not entitled to it
under the Madrid Agreement or the Protocol Relating to the Madrid Agreement [Section 76/I(1)(a)]. (2) The trade mark shall not be declared invalid if (a) it conflicts with an earlier trade mark [Section 4(2)] the use of which does not meet, at
the date of filing of the request for a declaration of invalidity, the requirements laid down in Section 18, or the protection of which no longer exists at the date of filing of the request for a declaration of invalidity; or (b) it conflicts with an earlier trade mark, non-registered sign or any other rights whose
holder was aware of the registration of the later trade mark and has acquiesced, for a period of five successive years, in the use of that trade mark, unless the holder of the later trade mark acted in bad faith. (2a) A request for a declaration of invalidity on the basis of an earlier trade mark shall not
succeed if it would not have been successful at the filing date or the priority date of the later trade mark for any of the following reasons: (a) the earlier trade mark, liable to be declared invalid pursuant to Section 2(2)(a) to (c), has
not yet acquired a distinctive character as referred to in Section 2(3); (b) the request for a declaration of invalidity is based on Section 4(1)(b) and the earlier trade
mark has not yet become sufficiently distinctive to support a finding of likelihood of confusion within the meaning of Section 4(1)(b); (c) the request for a declaration of invalidity is based on Section 4(1)(c) and the earlier trade
mark has not yet acquired a reputation within the meaning of Article 4(1)(c). (2b) A trade mark shall not be declared invalid based on Section 2(2)(a) to (c) if, before the
date of request for a declaration of invalidity, following the use which has been made of it, it has acquired a distinctive character. (3) If the grounds for invalidity exist in respect of only some of the goods or services for
which the trade mark is registered, trade mark protection shall be limited accordingly. (4) If a request for a declaration of invalidity has been rejected by a final and binding
decision, no new proceedings for a declaration of invalidity may be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Revocation by reason of non-use
Section 34
(1) Trade mark protection shall be revoked by reason of non-use in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark is registered, depending on whether non-use involves all or only some of the goods or services for which the trade mark is registered. (2) Revocation of trade mark protection by reason of non-use shall not be declared if,
following the period laid down in Section 18(1) to (3) but before the filing of the request for revocation by reason of non-use, genuine use of the trade mark has been started or continued. This provision shall not apply if the trade mark holder commences or continues genuine use of
15
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
the trade mark within a period of three months, which may have begun at the earliest on expiry of the continuous five-year period of non-use, preceding the filing of the request, only after the holder becomes aware that a request for revocation by reason of non-use may be filed. (3) If a request for revocation by reason of non-use has been rejected by a final and binding
decision, no new proceedings for revocation by reason of non-use shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Revocation due to loss of distinctive character or becoming misleading
Section 35
(1) Trade mark protection shall be revoked if (a) as a result of acts or inactivity of the holder, the sign has become the common name in
the trade for a product or service in respect of which it is registered; or (b) as a result of the use made of it by the holder of the trade mark or with the holder’s
authorization, the trade mark has become misleading, particularly as to the nature, quality or geographical origin of those goods or services. (2) Trade mark protection shall be revoked due to loss of distinctive character or becoming
misleading in respect of all or some of the goods or services for which the trade mark was registered, depending on whether the grounds for revocation exist in respect of all or only some of the goods or services for which the trade mark is registered. (3) If a request for revocation due to loss of distinctive character or becoming misleading
has been rejected by a final and binding decision, no new proceedings for revocation shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same trade mark.
Section 35/A [repealed]
Reclaiming of licence fees
Section 36
If the trade mark protection terminates with retroactive effect, only the portion of the licence fee collected by the trade mark holder may be reclaimed that was not covered by the economic benefits derived from the use of the trade mark.
Chapter VI/A
APPLICATION OF THE PROVISIONS OF THE CIVIL CODE
Section 36/A
(1) The provisions of the Civil Code shall apply to matters not regulated in this Act regarding (a) the passing, transfer or encumbrance of rights relating to a trade mark or deriving from
trade mark protection, as well as the joint right to trade mark protection and joint trade mark protection; b) trade mark licensing contracts; and c) other personal and property relations concerning trade marks. (2) [repealed]
16
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
PART TWO
PROCEEDINGS BEFORE THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE IN TRADE MARK MATTERS
Chapter VII
GENERAL PROVISIONS GOVERNING TRADE MARK PROCEEDINGS
Material competence of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 37
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have material competence in the following trade mark matters: (a) registration of trade marks, (b) renewal of trade mark protection, (c) revocation of trade mark protection, (d) declaration of invalidity of trade marks, (e) division of trade mark protection, (f) keeping the records of trade mark applications and trade marks, (g) providing official information. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have competence in matters
deriving from the application of provisions relating to the European Union trade mark system (Chapter X/A) and to the international registration of trade marks (Chapters X/B to X/C).
Application of the general rules of administrative authority procedures and of electronic administration
Section 38
(1) With the derogations and additional provisions laid down in this Act, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed in trade mark matters within its material competence in accordance with the provisions of Act CL of 2016 on the Code of General Administrative Procedure (hereinafter “the Code of General Administrative Procedure”) and the Act on the general rules on electronic administration and trust services. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall, unless otherwise provided by an Act,
proceed in trade mark matters within its competence upon application. (2a) Communications with the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters
within its material competence, with the exception of requesting information and granting such requests, access to files and oral hearings, shall be made in writing only, and by electronic means requiring electronic identification; information, however, shall not be requested and such requests shall not be provided by way of short text messages. (2b) In the absence of a provision of this Act to the contrary, in trade mark matters within
the competence of the Hungarian Intellectual Property Office the request shall contain (a) the name and address of the natural person requesting party and, in the case of
representation, the name and address of the representative, furthermore, in the case of communication by electronic means, the place and date of birth and the mother’s name of the natural person communicating in this manner;
17
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) the name and address of the non-natural person requesting party and, in the case of representation, the name and seat of the representative, furthermore, in the case of communication by electronic means, their tax number; and in the case of communication by non-electronic means, the signature of the requesting party
or of his representative. (3) Section 3, Section 5(1), Section 13(8), Section 21, Section 26, Section 37(2), Section
46(2), Section 48(1) to (4), Section 62(1), Section 74(1), Section 75, Section 76, Section 87, Section 94(2), Section 97, Section 127(2) and Section 130 of the Code of General Administrative Procedure shall not apply in trade mark matters. (4) In trade mark matters, the provisions of the Code of General Administrative Procedure
on legal succession shall not apply, summary proceedings shall not be admissible and applications may not be submitted through government windows1. (5) [repealed]
Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 39
(1) [repealed] (2) In invalidity and revocation proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall
proceed at hearings and take its decisions by a panel consisting of three members. If a hearing is to be held relating to an opposition filed against the registration of a trade mark in trade mark registration proceedings, a three-member panel set up by the Hungarian Intellectual Property Office shall hold the hearing and adopt a decision. The panel shall take its decisions by majority vote. (3) Unless their review is requested, decisions of the Hungarian Intellectual Property Office
shall take effect upon service. (4) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be served by a public notice
if (a) the domicile address or seat (establishment, branch) of the party is unknown, or (b) the mail is returned with the remark that the whereabouts or the address of the party is
unknown. (5) The public notice shall be published in the official gazette and on the website of the
Hungarian Intellectual Property Office on the same day. Decisions served by a public notice shall be considered delivered on the fifteenth day following the publication of the notice. In any other matters pertaining to the service of decisions by a public notice, the provisions of the Code of General Administrative Procedure shall apply with the proviso that posting shall mean the publication of the public notice. (6) If the provisions of Section 44(1) apply, all decisions shall be delivered to the
representative. (7) The provisions of the Code of General Administrative Procedure related to public
announcement of decisions shall not apply in trade mark matters.
Establishing the facts of the case
Section 40
1 Translator’s note: Integrated customer service offices of the Hungarian Government.
18
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In the course of trade mark proceedings pending before it, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts of the case, with the exception set out in paragraph (2), ex officio; its examination shall not be confined to the allegations of the parties. (2) In the course of trade mark registration proceedings where an opposition is filed against
the registration of a sign as a trade mark, as well as in invalidity and revocation proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts within the bounds of the request and on the basis of the allegations and statements of the parties and the data proven by them. (3) The decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be based only on facts
or evidence on which the parties concerned have had an opportunity to present their comments; however, facts or evidence not submitted by the party in due time may be left out of consideration. (3a) In proceedings listed in paragraph (2), parties shall file their submissions and
attachments thereto in one copy with the Hungarian Intellectual Property Office if they use electronic means of communication, otherwise they shall file a copy for each party with opposing interests in the proceedings plus one additional copy; if several parties have a common representative, for this person one copy shall suffice. If the party files his submission or its attachments in a lesser number of copies than prescribed, and this irregularity is not rectified in accordance with paragraph (4), the opposition, the request for a declaration of invalidity or the request for revocation shall be considered withdrawn, and the statement of the applicant or of the holder of the trade mark shall be considered not to have been submitted. (4) If the irregularities of a request or of its attachments submitted in trade mark matters can
be rectified, the party shall be invited to rectify the irregularities of the submission or to submit comments, and at the same time be warned of the legal consequences of non-compliance. If, in spite of the rectification or comments, the request does not meet the relevant requirements, and this Act does not make provision for other legal consequences, the request shall be rejected. If the party does not respond to the invitation within the prescribed time limit, the request – if this Act does not make provision for other legal consequences – shall be considered withdrawn. (5) [repealed]
Time limits
Section 41
(1) The time limits prescribed by this Act shall not be extended. Legal consequences of failure to meet such time limits shall occur without any special notice. (2) If this Act does not prescribe any time limit to rectify the irregularities or to submit
comments, a time limit of at least thirty days shall be granted to the party, which may be extended on request submitted before the expiry of the time limit. A time limit of more than three months and more than three extensions of a time limit may only be granted in particularly justified cases. (3) The administrative time limits for the conclusion of proceedings and the provisions on
other time limits prescribed in the Code of General Administrative Procedure for other measures of the proceeding authority shall not apply to trade mark matters. (4) In trade mark matters, the filing date of documents submitted by post is the date on which
the document was delivered to the Hungarian Intellectual Property Office. Documents delivered after the time limit set by the Hungarian Intellectual Property Office shall be deemed submitted in due time if the documents were sent by registered mail before the expiry of the time limit, unless the document was delivered later than two months after the expiry of the time limit.
19
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Request for re-establishment of rights
Section 42
(1) In trade mark matters, unless excluded under paragraph (5), a request for re- establishment of rights may be submitted within fifteen days of the unobserved due date or of the last day of the missed time limit. The application must state the cause for failing to comply and the circumstances substantiating that the failure did not occur through the fault of the party. (2) If the failure to comply became known to the party subsequently or the cause thereof
ceased subsequently, the time limit shall be calculated from the date on which the failure to comply became known or the cause thereof ceased. The request for re-establishment of rights shall be admissible only within six months from the due date or the last day of the time limit not met. (3) If a time limit is not complied with, the omitted act must be carried out simultaneously
with the submission of the request for re-establishment of rights or, if it is admissible, an extension of the time limit may be requested. (4) If the Hungarian Intellectual Property Office grants the re-establishment of rights, the
acts carried out by the defaulting party shall be considered to have been performed within the time limit not met; a hearing held on the date unobserved shall be, as necessary, repeated. Depending on the outcome of the new hearing, a decision shall be made on whether the decision taken at the original hearing should be upheld or should be revoked in whole or in part. (5) No request for re-establishment of rights shall be admissible: (a) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing the declaration
of priority [Section 53(2)]; (b) in the event of failing to comply with the time limit of six months fixed for claiming
Convention or exhibition priority; (c) in the event of failing to comply with the time limit prescribed for filing an opposition
[Section 61/B(1) and Section 76/P(3)]; (d) in the event of failing to comply with the time limit fixed for filing the request for
accelerated procedure [Section 64/A(1)].
Suspension of the proceedings
Section 43
(1) If a court action is instituted with respect to the entitlement to file a trade mark application or to the right to trade mark protection, trade mark proceedings shall be suspended until the court decision becomes final and binding. If a decision on the merits of a trade mark case is subject to a prior consideration of a matter falling within the competence of another authority, the Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark proceedings. (2) Upon the death or termination of a party, the proceedings shall be suspended until the
person of the legal successor is communicated and attested. If the person of the legal successor is not communicated within a reasonable time according to the circumstances of the case, the Hungarian Intellectual Property Office shall terminate the proceedings or shall decide on the basis of the material at its disposal. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the trade mark proceedings at
the request of the party or ex officio, if a well-founded decision cannot be made in the case without a decision taken in other, closely connected proceedings within its own competence. (4) The trade mark registration proceedings cannot be suspended at the request of the party,
except if the provisions of paragraph (1) or (3) would apply.
20
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) The suspension of the proceedings shall interrupt all time limits, and the time limits shall recommence from the termination of the suspension. (6) The Hungarian Intellectual Property Office may decide that the suspension of the
proceedings shall not affect the ongoing procedural acts and the time limits determined for their performance.
Representation
Section 44
(1) Foreign applicants shall be obliged, unless otherwise provided for in an international treaty, to be represented by an authorised patent attorney or an attorney-at-law in all trade mark matters within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) Authorisations shall be made in writing. For the validity of the authorisation of a patent
attorney, an attorney-at-law, a patent attorneys’ office, a patent attorneys’ partnership or a law office, given either in the country or abroad, the signature by the principal shall be sufficient. The power-of-attorney may also be a general authorisation, on the basis of which the representative can proceed in all trade mark cases within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office, to which the principal is a party. A power-of-attorney given to a law office, a patent attorneys’ office or a patent attorneys’ partnership shall be deemed to be an authorisation given to any person who certifies his operating within the framework of the office or partnership. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall appoint a guardian ad litem from among
the patent attorneys and attorneys-at-law in the trade mark proceedings a) for unknown heirs or for a party whose whereabouts are unknown, at the request of the
opposing party, or b) for a foreign party not having an authorised representative, at the request of the opposing
party. (4) Paragraph (1) and paragraph (3)(b) shall not apply for foreigners who are natural persons
or legal persons with domicile or seat in the territory of a Member State of the European Economic Area. (5) In the event that paragraph (3)(b) and paragraph (4) do not apply and the foreigner has
not complied with the requirements laid down in paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property Office shall apply in the trade mark proceedings the provisions of Section 59(2) to (4) accordingly, with the derogation that the request shall be assessed on the basis of the information available, if the foreign participant of the proceedings, being the opposing party, did not comply with the requirements laid down in paragraph (1). (6) The party who requested the appointment of the guardian ad litem shall advance the costs
and the remuneration of the guardian ad litem. (7) For the purposes of the Act on the general rules on electronic administration and trust
services and of the provisions of this Act relating to electronic administration, patent attorneys, patent attorney offices and patent attorney companies shall qualify as legal representatives in trade mark matters.
Language use
Section 45
(1) The language of trade mark proceedings shall be Hungarian, the trade mark application shall be drawn up in Hungarian.
21
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) In trade mark matters, foreign language documents may also be filed; however, the Hungarian Intellectual Property Office may require that a translation into Hungarian be filed. Submission of certified translations or legalised documents shall only be required if the accuracy of the translation or the authenticity of the facts included in the foreign document is questionable with good reason.
Access to files
Section 46
(1) Any person shall have the right to inspect the files of trade mark applications, except for draft decisions and all other documents used for the preparation of decisions and expert opinions that were not communicated to the parties as well as the documents under paragraph (2). (1a) Access to files to be inspected at request shall be ensured by the Hungarian Intellectual
Property Office subject to the personal appearance of the person requesting it. (2) Beyond the cases covered by the Code of General Administrative Procedure, personal
data not indicated in the trade mark register and not communicated in official information shall be excluded from inspection, unless the person concerned explicitly approved the inspection thereof or a third party is allowed access to documents containing personal data pursuant to the provisions of the Code of General Administrative Procedure. (3) Subject to the payment of a fee, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue
copies of documents that may be inspected. (4) Trade mark proceedings shall be public only in cases where there is an opposing party
participating.
Legal remedies
Section 46/A
(1) Appeals, administrative court actions and supervisory procedures, and intervention or action by the prosecutor under the Act on prosecution service shall not be admissible with regard to the decisions of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters shall be
reviewed by the court in non-contentious proceedings laid down in Chapter XI. (3) Unless otherwise provided by this Act, the Hungarian Intellectual Property Office may
amend or withdraw its decisions concluding the following proceedings only upon a request for review and before such request is forwarded to the court: a) registration of trade marks; b) renewal of trade mark protection; c) division of trade mark protection; d) termination of trade mark protection by reason of surrender; e) declaration of invalidity of trade marks; f) declaration of revocation of trade mark protection; g) forwarding a request for an international trade mark application as well as a request for
subsequent extension of the protection resulting from an international trade mark registration; h) final refusal of the protection of a sign extending to Hungary; i) refusal of the effect of a transfer or of a licence recorded in the international register with
respect to the protection resulting from an international registration extending to Hungary; j) conversion of an international registration into a national trade mark application.
22
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) Unless otherwise provided by this Act, the Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decision concluding the proceedings under paragraph (3)(e) and (f) upon a request for review only if it establishes that its decision is in breach of a law or if the parties unanimously request the amendment or withdrawal of the decision. (4a) In cases with no opposing parties involved, upon a request for review, the Hungarian
Intellectual Property Office may also withdraw or, according to the request for review, amend a decision defined in Section 77(1)(b) to (e) if the decision does not infringe the law, but the Hungarian Intellectual Property Office agrees with the content of the request for review. (4b) Decisions based on a requests for review shall be communicated to the requesting party
and to whom the decision subject to review was communicated. (4c) The same legal remedy shall apply against the amending decision as against the
amended decision. (5) Paragraph (4) shall also apply to decisions taken in the matter referred to in paragraph
(3)(a), provided that a notice of opposition was filed against the trade mark application and the Hungarian Intellectual Property Office did not refuse the trade mark application for any ground laid down in Sections 2 to 3.
Enforcement
Section 46/B
(1) The provisions of the Code of General Administrative Procedure relating to enforcement shall apply to orders of the Hungarian Intellectual Property Office imposing a procedural fine. (2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office on the bearing of costs shall be
enforced by applying the provisions of Act LIII of 1994 on Judicial Enforcement.
Costs and fees
Section 46/C
(1) In trade mark matters no cost exemption shall be available. (2) Beyond the obligations to pay fees laid down by this Act, fees for administrative services
shall be paid in trade mark matters, the amount of which is defined in the law on fees for administrative services in industrial property procedures and which shall be paid according to the detailed rules laid down by the law on fees for administrative services in industrial property procedures for the following requests as well: (a) requests for review, extension of time limits and requests for re-establishment of rights; (b) requests for the recordal of legal succession and licences, requests for establishing a lien. (3) In justified cases, the Hungarian Intellectual Property Office may reduce the amount of
the fee of the professional representative if it is not commensurate with the actual representation performed. In this case, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed by applying the provisions on the fees and expenses of attorneys-at-law and patent attorneys applicable in court proceedings accordingly.
Electronic administration and official services
Section 46/D
23
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In trade mark matters, the Hungarian Intellectual Property Office shall provide electronic administration services in accordance with the provisions of the Act on the general rules on electronic administration and trust services and of this Act. (2) In trade mark matters the economic operator and the legal representative of the party
shall not be required to have their affairs administered electronically.
Chapter VIII
TRADE MARK REGISTER, PROVIDING OFFICIAL INFORMATION
Trade mark register
Section 47
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a register of trade mark applications and trade marks in which all facts and circumstances concerning trade mark rights shall be recorded in accordance with Section 48. (2) The trade mark register shall contain, in particular, the following entries: (a) registration number of the trade mark; (b) reference number of the application; (c) representation of the trade mark; (d) list of goods or services; (e) name (official designation) and address (seat) of the holder of the trade mark; (f) name and seat of the representative; (g) filing date of the application; (h) priority data; (i) date of the decision on the registration of the trade mark; (j) renewal of trade mark protection; (k) the termination of trade mark protection, the date and the grounds for termination of trade
mark protection and the limitation of trade mark protection; (l) licences; (m) the fact that the right to trade mark protection or the rights conferred by trade mark
protection belong to assets under fiduciary asset management; (n) hypothecation of the trade mark, as well as levy of execution or seizure, and (o) the starting date specified pursuant to Section 18(1) to (3) of the five-year period referred
to in Section 18(1). (3) The trade mark register shall authentically attest the existence of the rights and facts
recorded therein. Until the contrary is proven, the rights and facts recorded in the trade mark register shall be presumed to be existent. The burden of proof against the data recorded in the trade mark register shall be on the person who contests their correctness or authenticity. (4) Any right relating to trade mark protection may only be invoked against a third party
who acquired his right in good faith and for consideration if it is recorded in the trade mark register. (5) The trade mark register shall be open to public inspection, the Hungarian Intellectual
Property Office shall provide electronic access thereto on its website. Certified copies of the data recorded in the trade mark register shall be issued against a fee.
Making entries in the trade mark register
Section 48
24
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall make entries and record facts occurred in trade mark proceedings in the trade mark register on the basis of its own decisions or by decisions of other authorities or the court. With respect to the entries made on the basis of the decisions listed in Section 77 (1), the trade mark register shall also contain the date when such decisions have become final and binding. For requests for review filed against any decision listed in Section 77 (1), this fact and that the decision is not final and binding, shall also be recorded. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the acknowledgement and
recording of rights and facts relating to trade mark protection, except for facts occurred in trade mark proceedings, on the basis of a request submitted in writing; notifications of changes in the data of the party received from other authorities shall not qualify as requests submitted in writing. An official document or a private document providing sufficient evidence shall be attached to such request. If requests are submitted to the same case and their fulfilment would exclude each other, the requests shall be dealt with in the order of their date of receipt. (3) A request shall be inadmissible if it is based on a document which is invalid due to formal
irregularities or which lacks an authority approval required by law, or if it is clear from the contents of the document that the juridical act included therein is invalid. (3a) Requests for recording legal succession shall be inadmissible if the right to trade mark
protection or the rights conferred by trade mark protection have been transferred under a fiduciary asset management contract, which has not been concluded with a fiduciary asset management company, and the certificate of registration provided for by the Act on trustees and their activities has not been attached to the request. (4) [repealed]
Providing official information
Section 49
The official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office shall contain, in particular, the following data and facts relating to trade mark applications and trade marks: (a) on publication of the trade mark application, the name and address (seat) of the applicant
and the representative, the reference number of the application, the filing date and the date of priority if the latter is different, the sign and the list of goods or services; (b) after registration of the trade mark, the registration number, the name and address
(seat) of the holder, name and address (seat) of the representative, the reference number, the filing date and the date of priority if the latter is different, the trade mark, the list of goods or services and the date of the decision on registration; (c) in the case of renewal or division of trade mark protection, the relevant data thereof; (d) termination of trade mark protection, the legal grounds and the date thereof; (e) changes in rights relating to the trade mark protection recorded in the trade mark register.
Section 49/A
The official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office shall also publish the official information on international trade mark applications provided for in Chapters in Chapters X/B to X/C.
25
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter IX
TRADE MARK REGISTRATION PROCEDURE
Filing of a trade mark application and its requirements
Section 50
(1) Proceedings for the registration of a trade mark shall commence upon the filing of a trade mark application with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) A trade mark application shall contain a request for trade mark registration, the sign, the
list of goods or services and, where necessary, other relevant documents. (3) By way of derogation from Section 38(2b), trade mark applications shall contain the
name and address or seat of the applicant, in the case of representation the name and address or seat of the representative, furthermore, in the case of communication by non-electronic means, the signature of the applicant or of his representative. (3a) If the applicant or his representative has an obligation to communicate by electronic
means with the Hungarian Intellectual Property Office in trade mark matters within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office or if he wishes to do so, the trade mark application shall contain, in addition to the data specified in paragraph (3) (a) the place, date of birth and mother’s name of the natural person applicant or
representative, (b) the tax number of the non-natural person requesting party or representative. (3b) In all other respects, trade mark applications shall be filed in compliance with the
detailed requirements laid down in laws on the detailed formal requirements of trade mark applications and on the electronic filing of industrial property applications. (4) A trade mark application shall be subject to the payment of a filing fee determined by the
law on fees for administrative services in industrial property procedures; the fee shall be paid within one month after the date of filing. (5) If the list of goods or services in the trade mark application have been drafted in a foreign
language, the list of goods or services drafted in Hungarian shall be filed within two months after the date of filing. (6) The applicant may withdraw the trade mark application until its registration in
compliance with the provisions of Section 32.
Section 50/A [repealed]
Date of filing
Section 51
(1) The filing date of an application shall be the date on which the application received by the Hungarian Intellectual Property Office contains at least the following: (a) an indication that trade mark protection is sought, (b) the name of the applicant, his address or seat or secure delivery service address, in the
case of representation the name of the representative, his address or seat or secure delivery service address or any other data making it possible to contact the applicant, (c) a reproduction of the sign that meets the requirements laid down in Section 1(1)(b), and (d) the list of goods or services referred to in Section 52(2), irrespective of whether the list
meets the other requirements.
26
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) In place of filing a representation of the sign and a list of goods or services, reference to a priority document shall also suffice for according the date of filing.
Unity of the sign, list of goods or services
Section 52
(1) A single trade mark application may seek trade mark protection for one sign only. (2) The list of goods or services is the enumeration of goods and services with respect to
which trade mark protection for the sign is sought. (3) In trade mark applications the goods and services shall be classified in conformity with
the system of classification established by the Nice Agreement Concerning the International Classification of Goods and Services for the Purposes of the Registration of Marks (hereinafter “the Nice Classification”). (4) In trade mark applications the goods and services shall be identified with sufficient clarity
and precision in order to enable the authorities and the economic operators, on that sole basis, to determine the extent of the protection sought. (5) The general indications included in the class headings of the Nice Classification or other
general terms may only be used if they comply with the requisite standards of clarity and precision set out in paragraph (4). (6) The general terms, including the general indications of the class headings of the Nice
Classification, shall be interpreted as including the goods or services that are clearly covered by the literal meaning of the indication or term. (7) Goods and services shall not be regarded as being similar to each other or dissimilar
from each other merely on the ground that they appear in the same class or in different classes, respectively, under the Nice Classification.
Priority
Section 53
(1) The date establishing priority shall be (a) in general, the date of filing of the trade mark application (application priority), (b) in the cases defined by the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, the
date of filing of the foreign application (Convention priority) , (c) in the cases defined in the communication of the President of the Hungarian Intellectual
Property Office published in the official gazette Magyar Közlöny, the first day of displaying the sign at an exhibition, which is not earlier than six months prior to the date of filing of the application (exhibition priority), (d) the date of filing of a previously filed and pending design application of the applicant for
the same sign, which is not earlier than six months prior to the current application, provided that there has been no other priority claimed in relation thereto (internal priority). (2) Convention priority, exhibition priority and internal priority shall be claimed within two
months after the filing of the application. The document establishing Convention priority and the certification of exhibition shall be filed within four months after the date of filing of the application. (3) Convention priority may also be claimed, under the conditions defined by the Paris
Convention, if the foreign application has been filed in a Member of the World Trade Organization which is not party to the Paris Convention or, subject to reciprocity, in any other
27
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
State. In the matter of reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be decisive.
Certification of exhibition
Section 54
(1) The authority responsible for the exhibition shall attest the display and date of exhibition by means of a certificate of exhibition. (2) The certificate must be accompanied by the sign whose identity with the sign displayed
at the exhibition is to be attested. (3) The certificate may only be issued during the term of the exhibition and only while the
sign can be seen at the exhibition.
Examination on filing
Section 55
Following the filing of a trade mark application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether (a) the application satisfies the requirements for according a date of filing (Section 51), (b) the filing fee has been paid [Section 50(4)], (c) the list of goods or services has been submitted in Hungarian language [Section 50(5)].
Section 56
(1) If a date of filing cannot be accorded, the applicant shall be invited to rectify the irregularities within thirty days. (2) If the applicant complies with that notice within the specified time limit, the date of
receipt of the rectification shall be accorded as the date of filing. Failing to comply with the said notice, the trade mark application shall be considered withdrawn. (3) The applicant shall be notified of the accorded date of filing. (4) If the filing fee has not been paid or the list of goods or services has not been filed in
Hungarian language, the Hungarian Intellectual Property Office shall call upon the applicant to rectify the irregularities within the time limit specified by this Act [Section 50(4) and (5)]. Failing to comply with the said notice, the application shall be considered withdrawn.
Communication of data
Section 57 [repealed]
Observations
Section 58
(1) During the proceedings for the registration of a trade mark any person may file an observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the sign may not be granted trade mark protection for any of the grounds referred to in Sections 2 to 3. (2) Such observation shall be taken into consideration when the condition objected to in the
observation is examined, except when the observation is filed at a time when its examination
28
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
would unduly delay the decision-making. Following the publication of the trade mark application (Section 61/A) the Hungarian Intellectual Property Office shall, on the basis of an observation only, extend the examination on the merits of the case, to ascertain whether the sign is not excluded from trade mark protection for any conditions referred to in Sections 2 to 3 as indicated in the observation. The examination of facts shall be carried out within the confines of the observation and on the basis of the statements of the person making the observation and data justified by him. (3) The applicant shall be notified of the observation, unless the Hungarian Intellectual
Property Office ignores the observation in accordance with the first sentence of paragraph (2). (4) The person filing the observation shall not be party to the proceedings for the registration
of a trade mark. This person shall be notified of the outcome of his observation.
Examination as to formal requirements
Section 59
(1) If a trade mark application satisfies the requirements examined pursuant to Section 55, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether it meets the formal requirements of Section 50(2) to (3b), and whether the requirements for unity of the sign and for specification of the list of goods or services pursuant to Section 52 are complied with. (2) If the application does not meet the requirements examined pursuant to paragraph (1),
the applicant shall be called upon to rectify the irregularities or to divide the application. (3) The trade mark application shall be refused if, in spite of rectification or comments, it
still does not comply with the requirements under examination. An application may be refused only for grounds precisely and expressly stated in the notice. (4) If the applicant does not reply to the notice within the fixed time limit or does not divide
the application, the trade mark application shall be considered withdrawn. (5) In the course of the examination of the trade mark application as to formal requirements,
the provisions of Section 61(6) to (7) shall apply accordingly.
Search for earlier rights
Section 60
(1) If a trade mark application meets the requirements examined under Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a search for earlier rights referred to in Section 4 and shall draw up a search report on the basis of the sign, with due regard to the list of goods or services. (2) The search report shall indicate the data to be taken into consideration for deciding
whether the sign to which the trade mark application relates is registrable. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant.
Notification of the holder of an earlier right indicated in the search report
Section 60/A
(1) The applicant, the holder and the licensee recorded in the trade mark register may request the Hungarian Intellectual Property Office to notify him, by sending him a copy of the search report, of the later trade mark application in the search report of which his earlier right was indicated.
29
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The request may be filed for a period defined in calendar months, for a maximum of one year and starting either on the first day of the calendar year or of the half-year; the request shall be subject to the payment of a fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures. The Hungarian Intellectual Property Office shall only fulfil the request after the payment of the fee is completed. (3) In case of failure to send the notification, the Hungarian Intellectual Property Office
shall, on request, refund the whole or, proportional to the failure, the part of the fee paid under paragraph (2). The failure to send the notification shall not incur any other legal consequences, it shall not affect the application of the provisions concerning, in particular, opposition and acquiescence.
Substantive examination ex officio
Section 61
(1) If a trade mark application meets the requirements laid down in Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the trade mark application. (2) The substantive examination shall extend to (a) whether the sign meets the requirements of Section 1 and whether it is not excluded from
trade mark protection under Sections 2 to 3; (b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act. (3) If a trade mark application does not meet the requirements examined under paragraph
(2), the applicant shall be called upon, according to the nature of the objection, to rectify the irregularities or to submit comments. (4) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
examined requirements even after the rectification of the irregularities or the submitting of comments. An application may be refused only on grounds that have been precisely and expressly stated and duly reasoned in the notice; if necessary, a further notice shall be issued. (5) If the applicant fails to reply to the notice within the fixed time limit, the trade mark
application shall be considered withdrawn. (6) Simultaneously with the forwarding to the court of the request for reviewing the decision
on the partial refusal of the trade mark application [Section 77(9) and (10)], the registration proceedings shall be suspended with respect to the remaining part of the list of goods or services until the final and binding termination of the court proceedings. (7) On the basis of substantive examination carried out ex officio, the registration
proceedings shall be continued with respect to the remaining part of the list of goods or services after the decision on the partial refusal of the trade mark application has become final and binding.
Publication of the trade mark application
Section 61/A
(1) If a trade mark application satisfies the requirements laid down in Section 59, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish at least fifteen days after the search report has been sent to the applicant [Section 60(3)]. (2) Publication shall be made by publishing official information to the public in the official
gazette of the Hungarian Intellectual Property Office as laid down in Section 49(a). (3) The applicant shall be notified of the publication.
30
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) After publication, if the application is withdrawn or considered withdrawn, refused, amended or divided, official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Substantive examination upon a notice of opposition
Section 61/B
(1) Within a period of three months following the date of publication of a trade mark application, a notice of opposition to registration of the trade mark may be filed on the grounds of Sections 4 to 6, (a) by the holder of the earlier trade mark and the licensee recorded in the trade mark register
thereof; (b) by the holder of the right referred to in Section 5(1)(a) to (b), furthermore, in the case of
an industrial property right by the licensee authorised by a licensing contract, or in the case of copyright by the person acquiring the right of use on the basis of a licensing contract; c) by the prior user on the basis of Section 5(2)(a), furthermore, by the person authorised to
exercise the rights arising from the protection of designation of origin or appellation of origin or geographical indication on the basis of Section 5(2)(b); (d) on the basis of Section 6, by the trade mark holder without whose authorisation the
representative or the agent has applied, in his own name, for the registration of a sign. (2) [repealed] (3) The notice of opposition shall indicate the grounds on which it is based (grounds for
opposition) and documentary evidence shall be attached. (4) An opposition fee determined by the law on fees for administrative services in industrial
property procedures shall be paid within one month from the date of filing of the notice of opposition. (5) If the notice of opposition does not comply with the requirements laid down in
paragraphs (1) to (3), the opponent shall be called upon to rectify the irregularities; if the opposition fee has not been paid, he shall be called upon to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the notice of opposition shall be considered withdrawn.
Section 61/C
The opponent shall be a party to the proceedings for the registration of a trade mark in the subject matter of the notice of opposition.
Section 61/D
(1) In opposition proceedings, the parties shall be granted, at their joint request, a minimum of two but a maximum of four months in order to allow for the possibility of a friendly settlement. Proceedings shall be suspended during that period. (1a) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to submit
comments on the opposition; then, except for the case referred to in paragraph (2), it shall decide on the registration of the trade mark following the written preparatory work. The order concluding the proceedings and the decision approving the friendly settlement may be taken without a hearing.
31
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) Following the written preparatory work, the Hungarian Intellectual Property Office shall hold a hearing if the applicant and the opponent must be heard together in order to clarify the facts or if the parties unanimously and in due time so request. (3) If the applicant fails to submit comments within the fixed time limit or to appear at the
hearing, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the notice of opposition on the basis of the evidence at its disposal. (4) The orders made in the course of a hearing and the decision shall be announced on the
day of the hearing; however, the announcement may be deferred only in respect of the decision, for eight days at most, and only in the event that this is strictly necessary because of the complexity of the case. In such event the time limit for announcement shall be fixed immediately and the decision shall also be drawn up in writing by the day of announcement. (5) The announcement of the decision shall mean the presentation of the operative part and
the statement of reasons. (6) Except if the Hungarian Intellectual Property Office deferred its announcement, the
decision shall be drawn up in writing within fifteen days at most from the day it was made, and it shall be delivered within fifteen days from being drawn up in writing. (7) The opposition shall be considered withdrawn if the opponent a) fails to reply to the invitation within the fixed time limit, or b) fails to appear at the hearing and has not requested in advance that the hearing be held in
his absence either. (8) Following the expiry of the time limit prescribed for filing a notice of opposition [Section
61/B(1)] no grounds may be indicated as grounds for opposition which have not been indicated as such within the time limit referred to. When taking its substantive decision concluding the proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall not take into consideration the grounds thus specified.
Section 61/E
(1) If the opposition is based on conflict with an earlier trade mark, at the request of the applicant filed in due time, the Hungarian Intellectual PropertyOffice, provided that at the filing date or date of priority of the later trade mark the five-year period within which the earlier trade mark must have been put to genuine use as provided for in Section 18(1) to (3) had expired, shall invite the opponent to furnish proof that
(a) he put his own trade mark to genuine use, as provided for in Section 18, during the five- year period preceding the filing date or date of priority of the later trade mark application, or
(b) non-use can be properly justified. (2) A trade mark application shall not be rejected on the basis of an opposition in respect of
which the furnishing of proof regulated under paragraph (1) was unsuccessful. If the holder of the earlier trade mark used the trade mark pursuant to paragraph (1) in relation to only part of the goods or services for which it is registered, it shall, for the purpose of the consideration of the opposition, be deemed to be registered only in respect of that part of the goods or services. (2a) A trade mark application shall not be rejected on the basis of an opposition based on
such earlier trade mark the protection of which no longer exists at the date of filing the trade mark application. (3) If the opponent does not reply to the invitation referred to in paragraph (1), the notice of
opposition shall be considered withdrawn.
Section 61/F
Settlement is admissible in the subject matter of the opposition.
32
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 61/G
(1) If more than one notice of opposition was submitted in respect of the same trade mark application, these shall be dealt with in the same proceedings. (2) If there is more than one notice of opposition in respect of the same trade mark
application, the proceedings may be suspended with respect to certain oppositions. Review of the order suspending the proceedings in such case [Section 77(1)] cannot be requested from the court separately, it may only be challenged in the request for the review of a decision on the registration of the trade mark. The order suspending the proceedings in such case shall, if necessary, specify the costs of the opponent arising until the suspension of the proceedings. (3) If, in the course of trade mark registration proceedings, a decision refusing the
application becomes final and binding, the opposition in respect of which the proceedings has been suspended shall be considered withdrawn. Otherwise the proceedings shall be continued on the basis of the opposition in respect of which the proceedings has previously been suspended.
Section 61/H
(1) In the case of opposition, the trade mark application shall also be examined to ascertain, with due regard to the grounds of the opposition, whether the sign is not excluded from trade mark protection under Sections 4 to 7. (2) A trade mark application shall be refused in whole or in part if it does not meet the
requirements examined under paragraph (1). (3) The losing party shall be required to bear the costs arising in connection with the
opposition; the opponent shall not qualify as a losing party if under Section 61/G(3) the opposition shall be considered withdrawn. (4) Upon request, the Hungarian Intellectual Property Office shall refund the opposition fee
[Section 61/B(4)] to the extent and on conditions laid down by the law on fees for administrative services in industrial property procedures (a) if the trade mark application is refused under Section 61(4); (b) if the trade mark application is considered withdrawn under Section 61(5); (c) if the applicant withdraws the trade mark application [Section 50(6)]; (d) if the opposition is considered withdrawn under Section 61/G(3).
Amendment and division of the application
Section 62
(1) A trade mark application may not be amended in respect of (a) the sign, (b) the list of goods or services in a way extending beyond that contained in the application
on the date of filing. (2) Before the day on which the decision on the registration of the trade mark is adopted, the
applicant shall be entitled to amend the list of goods or services as laid down in paragraph (1) b).
Section 63
(1) The applicant may divide the application before the day on which the decision on the registration of the trade mark is adopted,
33
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) prior to the official invitation to this effect [Section 59 (2)], if he claimed protection for more than one sign in one application; or (b) if, by dividing the list of goods or services, he claims protection for specified goods or
services separately. (2) Division shall be subject to the payment of a fee determined by the law on fees for
administrative services in industrial property procedures and be paid within two months from the filing of the relevant request. (3) If the fee for division is not paid upon filing the request, the Hungarian Intellectual
Property Office shall call upon the applicant to rectify the irregularities within the time limit in paragraph (2). Failing to comply with the said notice, the request for division shall be considered withdrawn. (4) The request for division shall be rejected if a notice of opposition to the registration of a
trade mark is filed and the division of the application separates the part of the list of goods or services against which the notice of opposition has been directed.
Registration of the trade mark
Section 64
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark if the sign and the trade mark application relating to it meet all the requirements of the examination [Section 61(2) and Section 61/H(1)]. The date of the substantive decision on registration shall be the date of registration of the trade mark. (2) The registration of the trade mark shall be recorded in the trade mark register (Section
47), and official information thereof shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office [Section 49(b)]. (3) After registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate. The extract from the register shall be annexed to the certificate.
Accelerated procedure
Section 64/A
(1) At the request of the applicant, the Hungarian Intellectual Property Office shall apply the accelerated trade mark registration proceedings. The request may be filed within one month from the date of filing of the application. (2) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for accelerated procedure within one month from the filing of the request. (3) [repealed] (4) If the fee for the request has not been paid, the applicant shall be invited to make payment
within the time limit specified in the Act. Failing that, the request shall be considered withdrawn. (5) If the request complies with the requirements laid down in paragraphs (1) and (2), the
Hungarian Intellectual Property Office shall order the accelerated procedure. (6) By way of derogation from the provisions of Chapters VII and IX, in the case of
accelerated procedure (a) a time limit of fifteen days may also be set for rectification the irregularities or submitting
comments;
34
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(b) the trade mark application may also be published prior to the expiry of fifteen days [Section 61/A(1)] from sending the search report to the applicant [Section 60(3)]; (c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing with respect to
the notice of opposition if the clarification of the facts requires that the parties be heard together or if the parties so request unanimously in due time; (d) the filing fee shall be paid within the time limit laid down in paragraph (2). (7) At the specific request of the applicant in the request for accelerated procedure, the
Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark simultaneously with the publication of the trade mark application (particularly accelerated procedure), with the proviso that the provisions of Section 64(3) shall only apply after the expiry of the time limit prescribed for filing a notice of opposition [Section 61/B(1)]. A request for particularly accelerated procedure may only be filed within the time limit laid down in paragraph (1) for the filing of a request for accelerated procedure; the fee for the particularly accelerated procedure requested for is one and a half times higher than that for the accelerated procedure. (8) In the event a notice of opposition to the registration of the sign as a trade mark is filed,
the substantive decision ordering the registration of the trade mark under paragraph (7) shall be withdrawn and the registration proceedings shall be continued. Withdrawal of the substantive decision ordering the registration of the trade mark under paragraph (7) shall be recorded in the trade mark register, and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Chapter X
OTHER PROCEDURES IN TRADE MARK MATTERS
Renewal procedure
Section 65
(1) A request for renewal of trade mark protection [Section 11(2)] may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office by the trade mark holder, as well as by persons authorised thereto by law or contract. (2) For the renewal of trade mark protection, a fee shall be paid as specified in the law on
fees for administrative services in industrial property procedures. Payment of the renewal fee in itself shall not be considered as a request for renewal. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall notify the holder of the trade mark of
the possibility of renewal at least six months before the expiry of the protection. The Hungarian Intellectual Property Office shall not be liable for the omission of such notification and the omission shall not affect the expiry of trade mark protection. (4) The request for renewal shall be filed within a period of six months before the date of
expiry of the protection with the simultaneous payment of the renewal fee. In case of failure to do so, the request may be filed – with the simultaneous payment of the renewal fee increased by an additional fee – within six months from the expiry of the protection. (5) If the date of registration of the trade mark is subsequent to the expiry of trade mark
protection, the request for renewal – with the simultaneous payment of the renewal fee – may also be filed within six months following registration. (6) The request for renewal shall indicate the registration number of the trade mark in
question; otherwise the provisions concerning the requirements of trade mark applications [Section 50(2) to (3b)] shall apply accordingly to the request and its attachments.
35
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(7) On renewal of trade mark protection, the sign may not be altered, nor may the list of goods or services be extended.
Section 65/A [repealed]
Section 66
(1) If the request for renewal does not comply with the requirements laid down in Section 65, including payment of the renewal fee, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. If the renewal fee has been paid in part only, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to indicate in a statement which part of the list of goods or services are to be covered by the renewal. (2) The request for renewal shall be rejected if, despite the rectification of the irregularities
or the comments, it does not comply with the requirements stated in the invitation. If the requesting party fails to reply to the invitation within the specified time limit, the request for renewal shall be considered withdrawn. (3) [repealed]
Section 67
(1) If the request meets the requirements laid down in Section 65, the Hungarian Intellectual Property Office shall renew the trade mark protection. If in the request for renewal the renewal of trade mark protection is requested only for part of its list of goods or services, the Hungarian Intellectual Property Office shall renew the trade mark protection only in respect of that part of the list of goods or services. The renewal of trade mark protection shall be effective from the day following the date of expiry of trade mark protection; in the case of renewal after the date of expiry, it shall be retroactively effective from that date. (2) The renewal of the trade mark protection shall be recorded in the trade mark register, and
official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office. (3) [repealed]
Procedure for division
Section 68
(1) The trade mark holder may divide the trade mark protection in respect of specified goods or services by separating the list of goods or services. (2) A request for division of trade mark protection and the necessary documents shall be
filed in as many copies, prepared in conformity with each other, as the number of the parts into which the original list of goods or services is to be divided. (3) The request for division shall indicate the registration number of the original trade mark;
in other respects, the provisions concerning the requisites of trade mark applications [Section 50(2) to (3b)] shall apply accordingly to the request and to its documents. (4) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for division within two months from the filing of the request.
36
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 69
(1) If the request for division does not comply with the requirements laid down in Section 68 (1) to (3), the holder shall be invited to rectify the irregularities. (2) The request for division shall be rejected if, despite the rctification of the irregularities
or the comments, it still does not comply with the requirements stated in the invitation. If the holder fails to reply to the invitation, the request for division shall be considered withdrawn. (3) If the fee for the request for division has not been paid, the Hungarian Intellectual
Property Office shall invite the holder to rectify the irregularity within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for division shall be considered withdrawn.
Section 70
(1) If the request complies with the requirements laid down in Section 68, the Hungarian Intellectual Property Office shall divide the trade mark protection. (2) The division of the trade mark protection shall be recorded in the trade mark register, and
official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office. (3) After division, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a trade mark
certificate for each trade mark. An extract from the register shall be annexed to the certificate.
Termination due to expiry and surrender
Section 71
(1) [repealed] (2) If the holder surrenders trade mark protection (Section 32), the Hungarian Intellectual
Property Office shall declare the termination of protection by an order. (3) The termination due to expiry of trade mark protection without renewal [Section
30(1)(a)] and due to surrender shall be recorded in the trade mark register and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Invalidity proceedings
Section 72
(1) Any person may institute proceedings for a declaration of invalidity of a trade mark against the holder pursuant to Section 33, with the exception laid down in paragraph (2). (2) Based on Sections 4 to 6, declaration of invalidity of a trade mark may only be requested
by the holder of an earlier conflicting right or rights. (3) The request shall indicate the data specified in Section 38(2b), the grounds on which it
is based, and documentary evidence shall be attached. The request for a declaration of invalidity – if it is not aimed at a declaration of invalidity of the trade mark as a whole – may also be directed at part of the list of goods or services of the trade mark. (4) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for a declaration of invalidity within one month from the filing thereof. (5) If the request for a declaration of invalidity does not comply with the requirements laid
down in the Act, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for
37
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for a declaration of invalidity shall be considered withdrawn.
Section 73
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder to submit comments on the request for a declaration of invalidity; following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the declaration of invalidity of the trade mark, the limitation of trade mark protection or the rejection of the request. If the holder of the trade mark does not respond to the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office within the fixed time limit, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the request based on the information available to it, and without a hearing. The order concluding the proceedings or the decision approving the friendly settlement may also be taken without a hearing. Following the expiry of the time limit fixed by the Hungarian Intellectual Property Office for the requesting party, no grounds may be indicated as grounds for invalidity, which have not been stated as such within the time limit referred to. When the decision concluding the proceedings is taken, grounds so indicated shall not be taken into consideration. (2) If the request for a declaration of invalidity is based on conflict with an earlier trade mark
of the requesting party, at the request of the holder of the later trade mark filed in due time, the Hungarian Intellectual Property Office, provided that at the filing date of the request for a declaration of invalidity the five-year period following the registration of the earlier trade mark has expired, shall invite the requesting party to furnish proof that (a) during the five-year period preceding the filing of the request for a declaration of
invalidity he put his own trade mark to genuine use as provided in Section 18 in connection with the goods or services in respect of which it is registered, or (b) non-use can be properly justified. (2a) If the five-year period for commencing genuine use of the earlier trade mark prescribed
in Section 18(1) to (3) has already expired on the date of filing of the later trade mark, or in the case of claiming priority on the date of priority of the later trade mark, the requesting party shall, in addition to those under paragraph (2), furnish proof that (a) during the five-year period preceding the filing date of the later trade mark application
or its date of priority he put his own trade mark to genuine use as provided in Section 18, or (b) non-use can be properly justified. (3) A trade mark application shall not be declared invalid on the basis of an request for a
declaration of invalidity in respect of which the furnishing of proof regulated under paragraph (2) to (2a) was unsuccessful. If the holder of the earlier trade mark used the trade mark as provided in paragraph (2) to (2a) in relation to only part of the goods or services for which it is registered, it shall, for the purpose of the consideration of the request for a declaration of invalidity, be deemed to be registered only in respect of that part of the goods or services. (4) If the requesting party does not reply to the invitation referred to in paragraph (2), the
request for a declaration of invalidity shall be considered withdrawn. (5) The decisions taken in the course of the hearing shall be announced on the day of the
hearing; in respect of the substantive decision, the announcement may be deferred for not more than eight days if it is indispensable due to the complexity of the case. In such a case, the date for announcement shall be set immediately, and the substantive decision shall be put into writing until the day of announcement. (6) The announcement of the decision shall consist of the brief presentation of the operative
part and of the grounds.
38
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(7) The decision shall be put in writing within not more than fifteen days from the day it was taken, except where the Hungarian Intellectual Property Office deferred its announcement, and it shall be delivered within fifteen days from putting it in writing.
Section 73/A
(1) At the request of any party, invalidity proceedings shall be accelerated if court action for trade mark infringement was brought, or a request for provisional measures was filed before submitting a statement of claim and this fact is substantiated. (2) For the request for accelerated procedure, a fee determined by the law on fees for
administrative services in industrial property procedures shall be paid within one month from the filing of the request. (3) If the request does not comply with the requirements referred to in paragraph (1), the
party requesting accelerated procedure shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. The request for accelerated procedure shall be rejected if, despite the rectification of the irregularities or the comments, it does not comply with the requirements laid down in the Act. If the party filing the request for accelerated procedure does not reply to the invitation within the specified time limit, the request shall be considered withdrawn. (4) If the fee for the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make
payment within the time limit specified in the Act. Failing that, the request for accelerated procedure shall be considered withdrawn. (5) The Hungarian Intellectual Property Office shall order the accelerated procedure by
means of an order. (6) By way of derogation from the provisions of Sections 41 and 73, in the case of
accelerated procedures (a) a time limit of fifteen days may be set for rectifying the irregularities or submitting
comments; (b) an extension of time limits may be granted only in particularly justified cases; (c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing if the
clarification of the facts requires that the parties be heard together or if any of the parties so requests in due time.
Section 74
(1) If there is more than one request for a declaration of invalidity of the same trade mark, they shall be dealt with in the same proceedings if possible. (2) If the request for a declaration of invalidity is withdrawn, the proceedings may be
continued ex officio, except for the case under Section 72(2). In such a case, the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the bounds of the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier. In the case referred to in Section 72(2), settlement may be reached in the invalidity proceedings. (3) The losing party shall be required to bear the costs of the invalidity proceedings. If the
holder of the trade mark has not given any reason for the invalidity proceedings, and he surrenders the trade mark protection, at least in respect of the concerned part of the list of the goods or services, with retroactive effect to the date of filing prior to the expiry of the time limit for submitting comments [Section 73(1)], the costs of the proceedings shall be borne by the requesting party. (4) The declaration of invalidity of the trade mark or the limitation of trade mark protection
shall be recorded in the trade mark register, and official information shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
39
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Revocation for non-use, loss of distinctive character or having become misleading
Section 75
(1) Any person may institute proceedings for revocation of trade mark protection due to non- use under Sections 18 and 34, due to loss of distinctive character or becoming misleading under Section 35 against the trade mark holder. (2) The application shall indicate the data specified in Section 38(2b), the grounds for
revocation, and documentary evidence shall be attached. Where revocation is requested pursuant to Section 30(2) with retroactive effect to a date which is earlier than the dates specified in Section 30(1)(d) or (e), it shall be indicated in the request. If revocation is requested for non-use, the burden of proof shall be on the holder of the trade mark that his use of the trade mark satisfied the requirements of Section 18. The application – if it is not aimed at the revocation of the trade mark as a whole – may also be directed at part of the list of goods or services of the trade mark. (3) A fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property
procedures shall be paid for the request for revocation within two months from the filing of the application. (4) If the request for revocation does not meet the requirements laid down in this Act, the
requesting party shall be called upon to rectify the irregularities; if the fee for the request has not been paid, the requesting party shall be invited to make payment within the time limit prescribed by this Act. Failing to comply with these requirements, the request for revocation shall be considered withdrawn.
Section 76
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the holder of the trade mark to submit comments on the request for revocation, and then – if the holder of the trade mark responds to the invitation within the fixed time limit – following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the revocation of trade mark protection, in whole or in part, for non-use, loss of distinctive character or having become misleading, or on the rejection of the request. If the holder of the trade mark does not respond to the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office within the fixed time limit, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the request based on the information available to it, and without a hearing. The order concluding the proceedings may also be taken without a hearing. Section 73(5) to (7) shall apply to the delivery, putting in writing and service of the decisions taken in the course of hearings. (2) If there is more than one request for revocation of the same trade mark, or there are
requests for both the declaration of invalidity and the revocation of the same trade mark, they shall be dealt with in the same proceedings, wherever possible. (3) If the request for revocation is withdrawn, the proceedings may be continued ex officio.
In such case as well the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the framework of the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier. (4) The unsuccessful party shall be required to bear the costs of the proceedings for
revocation. If the holder of the trade mark has not given any reason for the proceedings for revocation and he surrenders the trade mark protection, at least in respect of the concerned part of the list of the goods or services, with retroactive effect to the date of filing prior to the expiry
40
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
of the time limit for submitting comments under paragraph (1), the costs of the proceedings shall be borne by the requesting party. (5) The revocation of trade mark protection, in whole or in part, due to non-use, loss of
distinctive character or becoming misleading shall be recorded in the trade mark register and official information thereof shall be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
PART THREE
PROVISIONS CONCERNING THE EUROPEAN UNION TRADE MARK SYSTEM
Chapter X/A
EUROPEAN UNION TRADE MARK AND EUROPEAN UNION TRADE MARK APPLICATION
General provisions
Section 76/A
For the purposes of this Act: a) [repealed] b) European Union trade markmeans a trade mark as defined in Article 1(1) of the European
Union Trade Mark Regulation; c) European Union trade mark applicationmeans a request for the registration of a European
Union trade mark, filed in accordance with the European Union Trade Mark Regulation.
Section 76/B [repealed]
Section 76/C [repealed]
Legal consequences of the infringement of a European Union trade mark
Section 76/D
To the infringement of a European Union trade mark, the same legal consequences shall apply, in accordance with the provisions of Article 14 of the European Union Trade Mark Regulation, as to the infringement of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act.
Conversion into a national trade mark application
Section 76/E
(1) Upon a request filed on the basis of Article 140(5) of the European Union Trade Mark Regulation for the conversion of a European Union trade mark application or of a European Union trade mark, the Hungarian Intellectual Property Office shall initiate the proceedings for the registration of the trade mark by applying the provisions of Chapters VII to IX accordingly and on the conditions laid down in paragraphs (2) to (5).
41
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) The filing fee [Section 50(4)] shall be paid within two months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office. (3) The Hungarian translation of the request under paragraph (1) and of its documents shall
be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within four months from the receipt of the request by the Hungarian Intellectual Property Office. For the purposes of the provisions of Chapter IX, this translation shall be considered as a translation to be filed pursuant to Section 50(5). (4) The Hungarian Intellectual Property Office shall notify the requesting party of the receipt
of the request under paragraph (1) by sending simultaneously the notice under section 56(4). (5) The date of filing, the date of priority and the seniority shall be determined in accordance
with Article 139(3) of the European Union Trade Mark Regulation. Section 50(3b) shall be applied with regard to the provisions of Article 141(2) of the European Union Trade Mark Regulation. (6) In the proceedings launched under paragraph (1) on the basis of a request for the
conversion of a European Union trade mark, the Hungarian Intellectual Property Office, after the payment of the filing fee and the filing of the translation prescribed in paragraph (3) being completed, shall register the European Union trade mark on the basis of this Act (Section 64) without any further examination. (7) In all other matters pertaining to the examination of the request for the conversion of a
European Union trade mark application or European Union trade mark and to the proceedings started under paragraph (1), the provisions of Chapters VII to IX shall apply accordingly.
Seniority claimed for a European Union trade mark
Section 76/F
(1) A trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office on the basis of this Act, the seniority of which has been claimed for a European Union trade mark under Articles 39 and 40 of the European Union Trade Mark Regulation, and the protection of which has been terminated by reason of expiry of protection without renewal or by reason of surrender, (a) may be declared invalid, or (b) may be revoked for non-use, for loss of distinctive character of the sign or for the sign
having become misleading, if the conditions for invalidity or for revocation existed at the date of the earlier termination
of trade mark protection. (1a) If in the cases referred to in paragraph (1) the trade mark is declared invalid or revoked,
seniority shall cease to produce its effects. (2) It shall be indicated in the trade mark register that the seniority of the trade mark has
been claimed with respect to a European Union trade mark. Loss of seniority shall also be recorded in the trade mark register. (3) All facts and circumstances concerning trade marks, in particular licences of use,
hypothecation, any other encumbrance of rights relating to trade marks or deriving from trade mark protection as well as succession and transfer of such rights, shall be recorded into the trade mark register even after the termination, by reason of expiry of protection without renewal or by reason of surrender, of the protection of the trade mark the seniority of which has been claimed with respect to a European Union trade mark. (4) [repealed]
Section 76/G [repealed]
42
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
European Union trade mark court
Section 76/H
(1) In Hungary, the Budapest-Capital Regional Court shall proceed on first instance, in the composition laid down in Section 78(2), as the European Union trade mark court referred to in Article 123(1) of the European Union Trade Mark Regulation. (2) The Budapest-Capital Regional Court of Appeal, as the European Union trade mark court
of second instance, shall have jurisdiction concerning appeals against the decisions of the Budapest-Capital Regional Court.
PART FOUR
PROVISIONS CONCERNING THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF TRADE MARKS
Chapter X/B
GENERAL PROVISIONS CONCERNING INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS
General provisions
Section 76/I
(1) For the purposes of this Act (a) international trade mark application means an application filed under the Madrid
Agreement of April 14, 1891 Concerning the International Registration of Marks (for the purposes of this Part, hereinafter “the Agreement”) and under the Protocol of June 27, 1989 relating to the Madrid Agreement (hereinafter “the Protocol”); (b) International Bureau means the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization; (c) international registermeans the register maintained by the International Bureau on trade
marks filed under the Agreement or the Protocol; (d) application designating Hungarymeans an international trade mark application in which
the extension of protection has been requested to the territory of Hungary; (e) Office of origin means the Office of the country of origin defined in Article 2(2) of the
Protocol. (2) References in this Act to the application of the Agreement or the Protocol shall be
construed to mean also the application of the Common Regulations under the Agreement and the Protocol. (3) Unless otherwise provided in the Agreement or the Protocol, the provisions of this Act
shall apply accordingly to international trade mark applications with the exceptions laid down in this Part (Chapters X/B to X/C). (4) [repealed]
Chapter X/C
INTERNATIONAL TRADE MARK APPLICATIONS
43
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 76/J
(1) The holder of a trade mark application filed with Hungarian Intellectual Property Office and the holder of a trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office may file, under the Protocol, an international trade mark application to the International Bureau through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of origin. (2) If the international trade mark application is filed before the registration of the trade mark
referred to in paragraph (1), the applicant may declare that he wishes to make the international trade mark application on the basis of the trade mark referred to in paragraph (1). In this case the date of registration of the trade mark shall be considered as the date of filing. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall forward the international trade mark
application if the applicant (a) has a real and effective industrial or commercial establishment in the country; (b) has his domicile in the country; or (c) is of Hungarian nationality. (4) The international trade mark application shall be filed with the Hungarian Intellectual
Property Office as Office of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and in one of the languages prescribed by the Protocol. (5) At the invitation of the Hungarian Intellectual Property Office, the applicant shall certify
that he is entitled to file an international trade mark application under paragraph (2). Failing to comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application.
Section 76/K
(1) Prior to forwarding the international trade mark application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine (a) whether the application contains the registration number or case number of the trade mark
referred to in Section 76/J(1); (b) whether a request to forward the international application has been filed, and whether
that request contains the data specified in Section 38(2b); and whether the application contains information identifying the applicant, the sign and the list of goods or services; (c) whether the data of the application are in compliance with the data of the trade mark
referred to in section 76/J(1) as appearing in the trade mark register; (d) whether the application contains designation of the countries to the territory of which the
extension of protection is claimed; (e) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by
the Protocol; (f) whether the application is signed by the applicant or the representative. (2) Where the request to forward the application or the application itself does not comply
with the requirements of paragraph (1)(a) to (c) and (f) – except for the case when the list of goods or services of the application is narrower than the list of goods or services of the trade mark referred to in Section 76/J(1) – the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. The applicant shall also be notified that if the application is not received by the International Bureau within two months following the filing of the request, the date of the filing of the request shall not be the date of the international registration but the date of the receipt of the international application by the International Bureau.
44
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(3) If the invitation to rectify the irregularities under paragraph (1) leads to no result, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international trade mark application. (4) If the application does not meet the requirements of paragraph (1)(d) and (e), the
Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. Failing to comply with the said invitation, the application shall be forwarded to the International Bureau as filed by the applicant.
Section 76/L
(1) For forwarding the international trade mark application, a forwarding fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures shall be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and in connection with the international application, the international fee determined by the Protocol shall be paid to the International Bureau. (2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of filing of the
international trade mark application. If the fee is not paid within one month following the due date, the request to forward the international trade mark application shall be considered withdrawn. (3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the International
Bureau within the time limit and in the manner prescribed by the Protocol. (4) In the case of international trade mark applications filed through the intermediary of the
Hungarian Intellectual Property Office, the date and number of the international registration shall be recorded in the trade mark register.
Subsequent extension of protection resulting from international registration through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 76/M
(1) If pursuant to the Protocol the Hungarian Intellectual Property Office is the Office of the Contracting State of the holder of an international registration, a subsequent extension of the protection resulting from the international registration may be requested through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office. (2) The request for the subsequent extension of protection shall be filed in compliance with
the formal requirements, the manner and the language prescribed by the Protocol. (3) Prior to forwarding the request for the subsequent extension of protection, the Hungarian
Intellectual Property Office shall examine (a) whether a request to forward the international application has been filed, whether that
request contains the data specified in Section 38(2b), and whether the request for subsequent extension contains the signature of the holder or of his representative; (b) whether the request for subsequent extension has been filed in the manner prescribed by
the Protocol. (4) Where the request to forward the application or the request for the subsequent extension
of protection does not satisfy the requirements of paragraph (3)(a), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. In case of failure to comply with said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application. (5) If the request for the subsequent extension of protection does not meet the requirements
of paragraph (3)(b), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the requesting party to rectify the irregularities. Failing to comply with the said notice, the request for the subsequent
45
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
extension of protection shall be forwarded to the International Bureau as filed by the requesting party. (6) With respect to requests for the subsequent extension of protection, the provisions of
Section 76/L shall apply accordingly. (7) If a request is filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual PropertyOffice
for recording in the international register of a change relating to the international trade mark application or to the protection resulting from the international registration under the Protocol, the provisions of paragraphs (1) to (6) shall apply accordingly.
Applications designating Hungary
Section 76/N
(1) The effect of an application designating Hungary shall, from the date of the international registration under Article 3(4) of the Protocol or that of the subsequent extension of protection resulting from the international registration under Article 3ter(2) of the Protocol, be the same as that of a trade mark application duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) The international registration effected on the basis of an application designating Hungary
shall result in protection, from the date laid down in paragraph (1), to the same effect as the registration under Section 64, provided that the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse protection of the sign extended to Hungary or withdraws the refusal under Article 5(1) and (2) of the Protocol. (3) The provisions relating to applications designating Hungary shall apply accordingly for
subsequent applications for the extension of protection to Hungary resulting from international registration. (4) Following the international registration of an application designating Hungary, the
Hungarian Intellectual Property Office shall make the content of the application available for inspection as published and shall ensure access to the entries of the international register relating to the application.
Section 76/O
(1) Publication of an application designating Hungary shall be made by publishing the following data of the international trade mark application: (a) the sign; (b) the number of the international registration; (c) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the issue number of
the Gazette containing the publication. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall publish the application designating
Hungary under paragraph (1) after being notified of the international registration.
Section 76/P
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report under Section 60 and shall carry out a substantive examination under Section 61 with respect to the application designating Hungary. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall send the search report to the applicant
through the intermediary of the International Bureau. (3) For the purposes of Section 61/B(1), the time limit of opposition relating to an application
designating Hungary shall be calculated from the date of publication under Section 76/O(1).
46
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) If the international trade mark application does not meet the requirements examined under Section 61(2), or an opposition has been filed against it, the International Bureau shall be notified in the manner and within the time limit laid down by the Protocol (provisional refusal). In the notification a time limit of at least three months shall be fixed for submitting comments; the time limit may be extended at a request filed before its expiry. (5) If the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit, the Hungarian
Intellectual Property Office shall notify the International Bureau, except when paragraph (5a) is applicable, that the protection of the trade mark extending to Hungary is refused (final refusal), or that protection is only partially recognised by the Hungarian Intellectual Property Office. The Hungarian Intellectual Property Office shall send such notification to the International Bureau after the decision on final refusal or on partial recognition of the protection has become final and binding. If trade mark protection is recognised in part, the date of registration shall be the date of the decision. (5a) If the applicant fails to reply, within the fixed time limit, to an invitation of the
Hungarian Intellectual Property Office issued solely upon an opposition, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide on the registration of the trade mark on the basis of the available information, and shall notify the International Bureau accordingly, sending either a notification on the final refusal or a notification made in accordance with paragraph (5e). (5b) If the applicant replies to the invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall
continue the substantive examination and shall decide on the registration of the trade mark on the basis thereof. If the trade mark application is to be refused on the basis of the substantive examination [Section 61(4), Section 61/H(2)], the Hungarian Intellectual Property Office shall notify, after the decision on it has become final and binding, the International Bureau that the protection of the trade mark extending to Hungary is refused (final refusal). (5c) If the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of provisional
refusal and sends no notification to the International Bureau on the basis of paragraph (5d) either, the date of registration shall be deemed to be the first day after the expiry of the time limit prescribed for provisional refusal. (5d) If the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiry of the time limit
prescribed for provisional refusal that there is no ground for provisional refusal, it shall notify, without delay, the International Bureau of the recognition of the protection. The date of registration shall be deemed to be the date of the notification on the recognition of the protection. (5e) If the Hungarian Intellectual Property Office revokes the provisional refusal in whole
or in part after the substantive examination, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection in whole or in part after the decision on withdrawalhas become final and binding. The date of registration shall be deemed to be the date of the decision on withdrawal. (6) to (7) [repealed] (8) By applying the provisions of Section 48 accordingly, the Hungarian Intellectual
Property Office shall record in the trade mark register that under Article 4bis of the Protocol, the international registration has replaced the trade mark registered by the Hungarian Intellectual Property Office.
Rejection of the effect of a transfer and of a licensing contract
Section 76/R
(1) If the Hungarian Intellectual Property Office finds a transfer or a licence recorded in the international register with respect to the protection resulting from the international registration
47
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
and extending to the territory of Hungary to conflict, in part or in whole, with the provisions of this Act, it shall notify the applicant, by way of the International Bureau, in the manner and within the time limit prescribed by the Agreement and the Protocol. (2) The notification on rejecting the effect of the change shall indicate the reasons and extent
of rejection.
Invalidation of an international trade mark
Section 76/S
For the purposes of this Act, invalidation of an international trade mark referred to in Article 5(6) of the Protocol shall mean the declaration of invalidity of the trade mark or the revocation of trade mark protection.
Supplementary Register
Section 76/T
The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a supplementary register with respect to applications designating Hungary, which shall contain all facts and circumstances that cannot be recorded in the international register under the Agreement and the Protocol.
Transformation of an international registration into a national trade mark application
Section 76/U
(1) The request for transformation under Article 9quinquies of the Protocol shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office within three months of the cancellation of the international registration. (2) The Hungarian translation of the list of goods or services shall be submitted within four
months of the filing of the request for transformation, and the payment of the transformation fee, representing a fixed rate of the application fee as laid down in the law on fees for administrative services in industrial property procedures, shall be made within two months of the filing of the request. In case of failure to comply with the above requirements the request for transformation shall be considered withdrawn. (3) In other respects the provisions of Chapters VII to IX shall apply accordingly to requests
for transformation; if, however, the international registration is cancelled after any of the registration dates specified in Section 76/P(5), or (5c) to (5e), the Hungarian Intellectual Property Office shall register the sign as a trade mark without applying the provisions of Sections 61 to 63. In this case, the date specified pursuant to Section 76/P(5), or (5c) to (5e) shall be considered the date of registration.
Chapter X/D
Sections 76/V to 76/Z [repealed]
PART FIVE
COURT PROCEEDINGS IN TRADE MARK MATTERS
48
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter XI
REVIEW OF THE DECISIONS OF THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE
Request for review
Section 77
(1) Upon request, the court may review the following decisions of the Hungarian Intellectual Property Office: (a) decisions referred to in Section 46/A(3); (b) decisions suspending the proceedings or effecting entries in the trade mark register; (c) orders rejecting or limiting the access to files against which independent legal remedy is
available under the provisions of the Code of General Administrative Procedure; (d) orders denying the legal status of party to the proceedings to persons other than those
initiating the proceedings by filing a request; (e) decisions imposing procedural fines or on the amount and on the bearing of procedural
costs. (2) A request for review brought against a decision imposing a procedural fine or on the
amount and on the bearing of procedural costs shall have no suspensory effect with respect to any other provisions of the decision not contested in the request for review, and shall not prevent them from becoming final and binding. (3) Any order of the Hungarian Intellectual Property Office not referred to in paragraph (1)
may only be contested in a request for review of the decisions referred to in paragraph (1). (4) Review of a decision may be requested by the following: (a) any party to the proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office; (b) any person denied of, or limited in, access to files; (c) any person whose legal status as a party to the proceedings has been denied. (5) Review of a substantive decision on the registration or the declaration of invalidity of a
trade mark may be requested by the prosecutor under Section 3(1)(a) and(b) and Section 3(2). Any other participant in the proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office may, in his own right, file an independent request for review of the decision or a provision thereof relating to him. (6) The time limit for filing a request for review or for posting it by registered mail shall be,
with the exceptions laid down in paragraphs (7) and (8), thirty days from the date of communication of the decision to the party concerned or to any other participant in the proceedings. (7) The time limit of thirty days for filing a request for review shall be calculated from the
communication of the order rejecting the request for re-establishment of rights or considering it not to have been filed if (a) that date is later than the date of communication of the decision under paragraph (6), and (b) the request for re-establishment of rights was filed to avert the consequences of an
omission which served directly as a basis for the decision under paragraph (6). (8) [repealed] (9) The request for review shall be filed with the Hungarian Intellectual Property Office,
which shall forward it, together with the documents of the trade mark file, to the court within fifteen days, except for the case provided for in paragraph (10). Where a party with opposing interests has participated in the proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office shall simultaneously notify the party with opposing interests of the forwarding of the request.
49
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(10) If the request for review raises legal questions of principle, the Hungarian Intellectual Property Office may make a written statement on such question and shall forward it, together with the request for review and the documents of the trade mark file, to the court within thirty days. (11) The following data shall be indicated in the introductory part of the request for review: (a) the name of the court seized, (b) the identification details of the requesting party specified in Section 38(2b), and, if there
is a party with opposing interests, the known identification details of that party, and (c) the identification details of the representative of the requesting party specified in Section
38(2b), and his secure delivery service address. (11a) The following data shall be indicated in the substantive part of the request for review: (a) the identification number of the decision contested by the request for review, the
registration number, if applicable and know, and the contested provision or part of the decision, (b) the explicit request that the court review the decision, and (c) the grounds demonstrating the necessity of reviewing the decision, together with the
supporting evidence and a reference to the legal basis. (11b) The following shall be indicated in the closing part of the request for review: (a) the facts and a reference to the legal provisions establishing the material and territorial
jurisdiction of the court, (b) the amount paid as a procedural fee and the method of payment, or, if a partial procedural
fee was paid, the request for legal aid, or, if the law provides for an exemption from paying procedural fees, the facts and a reference to the legal provisions serving as basis for exemption, (c) the facts and a reference to the legal provisions establishing the power of representation
of the agent, (d) the supporting evidence for the facts referred to in the closing part. (12) If a request for review was filed late, the court shall decide on the request for re-
establishment of rights.
Material and territorial jurisdiction
Section 78
(1) In proceedings for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office, the Budapest-Capital Regional Court shall have exclusive territorial jurisdiction. (2) The Budapest-Capital Regional Court shall proceed in a panel of three professional
judges. (3) [repealed]
Rules governing proceedings concerning requests for review
Section 79
The court shall adjudicate requests for the review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office in accordance with the rules of non-contentious proceedings, subject to the derogations of this Act. For procedural matters not regulated otherwise by this Act, the provisions of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly, together with the general provisions of the Act on the rules applicable in non-contentious civil court procedures and on certain non-contentious court procedures, and with the derogations arising from the particular features of non-contentious proceedings.
50
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Publicity
Section 80
The court may, at the request of a party, exclude the public from the hearing even in the absence of the requirements prescribed by the Code of Civil Procedure.
Disqualification
Section 81
(1) Beyond the cases determined in the Code of Civil Procedure, the following persons shall be disqualified from the proceedings and shall not be allowed to participate in it as a judge: (a) persons who participated in taking the decision of the Hungarian Intellectual Property
Office; (b) relatives, as defined in the Civil Code, of a person mentioned under point (a). (2) The provisions of paragraph (1) shall also apply to the keepers of the minutes and to
experts.
Parties to the proceedings and other participants
Section 82
(1) The person who filed the request shall be a party to the court proceedings. The prosecutor instituting proceedings shall be entitled to all the rights to which a party is entitled, except that he may not conclude a settlement, waive or acknowledge rights. (2) If there was a party with opposing interests in the proceedings before the Hungarian
Intellectual Property Office, the court action shall be brought against that party.
Section 83
If a holder of a joint trade mark protection acts independently to maintain and protect trade mark rights, or proceedings have been initiated against only one of the joint trade mark holders, the court shall notify the other joint trade mark holders that they may join the action.
Section 84
(1) Any person having a legal interest in the outcome of the proceedings for review of decisions taken by the Hungarian Intellectual Property Office shall be entitled intervene in the action in favour of the party whose interests he shares until the court decision becomes final and binding. (2) Except settlement, acknowledgement or waiver of rights, the intervenor may carry out
any act which the party he supports is entitled to make, except that his acts shall have effect only if not in conflict with the acts of the party concerned. (3) Legal disputes between the intervenor and the party concerned shall not be adjudicated
in the course of the proceedings.
Representation
Section 85
51
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) In the course of the proceedings, patent attorneys may also act as authorised representatives, including legal representation pursuant to Section 85/A. (2) As to the validity of a power-of-attorney given to a patent attorney or an attorney-at-law,
either in the country or abroad, the signature by the principal shall be sufficient.
Section 85/A
Legal representation is mandatory in the court proceedings, including in appeal proceedings.
Costs of proceedings
Section 86
(1) If an opposing party also takes part in the court proceedings, the provisions on litigation costs shall apply accordingly to the advance and payment of the costs of proceedings. (2) In the absence of an opposing party, the applicant shall advance and bear the costs. (3) The expenses and fees of the patent attorney representing the party shall be added to the
costs of proceedings.
Omission
Section 87
If neither the applicant nor any of the parties appear at the hearing or if none of the parties respond to the invitation of the court in the fixed time limit, the court shall decide on the request on the basis of the material at its disposal.
Excuse
Section 88
The provisions of Section 42 shall apply accordingly to the submission of a request for re-establishment of rights in non-contentious proceedings.
Measures on the basis of the request
Section 88/A
If the Hungarian Intellectual Property Office has made a written statement concerning the request for review [Section 77(10)], the chair of the proceeding chamber shall inform the party or parties of this statement in writing.
Hearing and taking of evidence
Section 89
(1) The court of first instance shall take evidence and shall hold its hearings in accordance with the provisions of the Code of Civil Procedure. (1a) No staying of the procedure is admissible in the court proceedings.
52
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) If no party with opposing interests takes part in the proceedings and the case can be adjudicated on the basis of documentary evidence, the court may adopt a decision outside the hearing, however, the party shall be heard at his request. (3) In the event that the court adjudicates the case outside the hearing and finds during the
proceedings that a hearing is necessary, it may order such hearing at any time. However, if the court adjudicates the case at a hearing, or has ordered a hearing, it may not revoke such order and adjudicate the case outside the hearing. (4) Settlement may not be concluded in the court proceedings if such settlement was not
admissible in the procedure before the Hungarian Intellectual Property Office.
Decisions
Section 90
The court shall decide both on the merits of a case and on other matters by an order.
Section 91
(1) If the court alters a decision taken in a trade mark case, its order shall replace the decision of the Hungarian Intellectual Property Office. If the request for review was filed against a decision in a trade mark matter refusing, withdrawing or considering withdrawn a trade mark application, in the absence of which continuation of the registration proceedings at the Hungarian Intellectual Property Office would have been required, in place of altering the decision taken in a trade mark matter, the court shall set aside the decision and order the Hungarian Intellectual Property Office to continue the proceedings. (2) The court shall set the decision aside and order the Hungarian Intellectual PropertyOffice
to conduct new proceedings if (a) the decision was taken with the participation of a person who could be objected due to
grounds of disqualification; (b) other procedural rules were substantially breached during the proceedings before the
Hungarian Intellectual Property Office and this breach cannot be remedied by the court. (c) [repealed] (3) If a party requests a court decision on a matter which was not the subject of the
proceedings before the Hungarian Intellectual Property Office, the court shall refer the request to the Hungarian Intellectual Property Office, except when, in the case of opposition, the Hungarian Intellectual Property Office left the grounds for opposition out of consideration under Section 61/D(8), or in the invalidity proceedings, the Hungarian Intellectual Property Office left the grounds for invalidity out of consideration under Section 73(1) or when the new grounds for opposition or invalidity was stated in the request for review or after the filing thereof. Such grounds for opposition or invalidity shall be left out of consideration by the court. In the case of the referral of the request, the court shall, if necessary, set aside the decision of the Hungarian Intellectual Property Office. (4) The court shall leave out of consideration any facts, allegations or evidence submitted by
the party in the request for review or after the filing thereof, which the Hungarian Intellectual Property Office, in compliance with Section 40(3), duly left out of consideration in the proceedings before it. (5) If, after the filing of a request for review, the Hungarian Intellectual Property Office
withdraws any of its decisions referred to in Section 77(1)(b) to (d), the court shall terminate the proceedings. If the Hungarian Intellectual Property Office has amended its decision, the court proceedings may only continue in respect of matters still pending.
53
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 92
The court order on the merits of a case shall be communicated by service, its announcement shall not qualify as communication of the order. If the court decides on the request for review at a hearing, the order on the merits of the case shall need to be announced on the day of the hearing. The announcement may only be delayed, for not more than eight days, if it is indispensable due to the complexity of the case. In such event the time limit for announcement shall be fixed immediately and the judgment shall be put into writing by the day of announcement.
Section 93
For adjudicating appeals filed against the decision of the Budapest-Capital Regional Court, the provisions of Sections 389 to 391 of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly, with the proviso that the court of second instance shall, on request, hear the parties orally as well, except when the appeal was filed against an order on a request for review filed against a decision of the Hungarian Intellectual Property Office referred to in Section 77(1)(c) and (d).
Section 94 [repealed]
Chapter XII
ACTIONS IN TRADE MARK MATTERS
Rules governing actions in trade mark matters
Section 95
(1) The Budapest-Capital Regional Court shall have exclusive territorial jurisdiction in court actions brought for trade mark infringement, for the prohibition of the use of a trade mark by the representative or the agent or the transfer of the right to trade mark protection or of the trade mark protection, under Section 14, as well as for the prohibition of the use of European Union trade marks under Articles 137 and 138 and Article 209(5) of the European Union Trade Mark Regulation [Section 4(2)(ab)]. In such actions, the Budapest-Capital Regional Court shall sit in a panel composed as laid down in Section 78(2). (2) In court actions brought for trade mark infringement, provisional measures shall be, until
the contrary is rendered probable, considered necessary for a reason deserving special consideration under Section 103(1)(d) of the Code of Civil Procedure if the petitioner proves that the trade mark is protected, and he is the holder of the trade mark or a user entitled to take action against infringement in his own name. (3) Paragraph (2) shall not apply if six months have already passed from the commencement
of trade mark infringement or if a period of sixty days has already passed since the petitioner became aware of the infringement and of the identity of the infringer. (4) In the event of trade mark infringement or a direct threat thereof, the request for
provisional measures may also be filed before submitting the statement of claim, even in the absence of the additional conditions prescribed by the Code of Civil Procedure for provisional measures preceding the bringing an action. The Budapest-Capital Regional Court shall decide on the request for provisional measure filed prior to submitting the statement of claim. With the
54
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
derogations deriving from the particular features of non-contentious proceedings, the provisions of this Act and the general rules of the Code of Civil Procedure, as well as the general provisions of the Act on specific non-contentious court procedures shall apply accordingly to the non- contentious proceedings for provisional measures. If the requesting party has brought an action for trade mark infringement in accordance with paragraph (8), the amount exceeding the fee paid in the non-contentious proceedings shall be paid as the fee for the action. (5) The holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against
infringement, in addition to civil remedies applicable in the case of infringement, may request the court, with the same conditions that apply to provisional measures, to (a) order a protective measure pursuant to the provisions of the Act on judicial enforcement,
if he credibly demonstrates that later satisfaction of his claim for damages or for the surrender of the enrichment obtained by infringement is jeopardised; (b) compel the infringer to communicate or present his banking, financial or commercial
documents with a view to ordering the protective measure under point (a); (c) order the lodging of a counter-security, if in return therefor, instead of demanding
discontinuance of the trade mark infringement, he consents to the continuation by the infringer of the allegedly infringing activities. (6) The court may order the lodging of a counter-security under paragraph (5)(c) even in the
absence of a request to this effect, provided that the holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against infringement has filed a request for discontinuance of the infringement, and the court refuses to grant it. (7) The court shall decide on the provisional measures with priority, in an order adopted
within fifteen days from the filing of a request to this effect at the latest. The court of second instance shall decide on the appeal filed against the order on the provisional measures with priority, within fifteen days from the filing of the appeal at the latest. (8) At the request of the party with opposing interests, the court shall set aside its order on
provisional measures, including those under paragraphs (5) and (6), requested before the bringing of an action, if the requesting party has not brought, within fifteen days from the communication of such order, an action for trade mark infringement with respect to the claim enforced by the provisional measures. The court shall decide in an order on the request for setting aside the provisional measures with priority, within fifteen days from the filing of the request at the latest. (9) If, in the course of the action for trade mark infringement, one of the parties has already
provided evidence of reasonable extent, the court may, at the request of the party producing the evidence, require the party with opposing interests to (a) present the documents and other physical evidence in his possession and to make
inspection possible; (b) communicate or present his banking, financial or commercial documents. (10) Preliminary taking of evidence shall also be admissible before bringing proceedings for
infringement if the holder of the trade mark or the licensee who is entitled take action against infringement has demonstrated to a reasonable extent the fact or danger of trade mark infringement. The court shall decide on the preliminary taking of evidence by an order and out of turn, at the latest within fifteen days from the filing of the request to this effect. An appeal shall lie against an order rejecting the preliminary taking of evidence; the court of second instance shall decide on the appeal filed against the order rejecting the preliminary taking of evidence by an order and out of turn, at the latest within fifteen days from the filing of the appeal. If court proceedings have not yet been brought, the request for the preliminary taking of evidence shall be filed with the Budapest-Capital Regional Court. The preliminary taking of evidence shall be conducted by the Budapest-Capital Regional Court.
55
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(11) At the request of the party with opposing interests, the court shall set aside its order adopted on preliminary taking of evidence, if the holder has not brought an action for trade mark infringement within fifteen days from the communication of the order adopted on preliminary taking of evidence. The court shall decide on the request for setting aside the order adopted on preliminary taking of evidence with priority, within fifteen days from the filing of the request at the latest. (12) Provisional measures, including those measures under paragraphs (5) and (6), may be
taken without the party with opposing interests having been heard if any delay thereof would cause irreparable harm. Pursuant to Section 337(1)(b) of the Code of Civil Procedure, preliminary evidence may be taken without the party with opposing interests having been heard if any delay would cause irreparable harm, or the risk of the destruction of evidence is likely. Orders on provisional measures or ordering preliminary taking of evidence adopted without the party with opposing interests having been heard shall be communicated to the party immediately following their implementation. After communication of the order, the party with opposing interests may request to be heard or to have the amendment or the setting aside of the order on ordering provisional measures or the preliminary taking of evidence. If the request for provisional measures or ordering preliminary taking of evidence is rejected, the court shall communicate the order on rejection together with the request for provisional measures or ordering preliminary taking of evidence to the party with opposing interests. (13) At the request of the party with opposing interests, the court may make the ordering of
preliminary taking of evidence and, with the exception of paragraph (5)(c) and paragraph (6), of provisional measures subject to the provision of security. (14) For the cases referred to in paragraph (5)(c), (6) and (13), the provisions of the Code of
Civil Procedure on the provision of security shall apply accordingly, with the proviso that the court, beyond the judgment, may also rule on the matter of refunding or releasing the security or counter security in the order setting aside or pronouncing the cessation of the effect of the order on provisional measures or ordering preliminary taking of evidence. (14a) In court actions on trade mark infringement the legal consequences laid down in
Section 27(2) to (3) shall not apply in respect of the period when the grounds for revocation of trade mark protection existed based on this Act, provided that the defendant invoked this fact in his defence as to the merits. (15) In all actions referred to in paragraph (1) and any other actions related to trade marks,
the provisions of the Code of Civil Procedure shall apply with the derogations under Sections 80, 85 and 86(3) of this Act. (16) [repealed]
PART SIX
COLLECTIVE MARKS AND CERTIFICATION MARKS
Chapter XIII
COLLECTIVE MARKS
The collective mark
Section 96
56
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) A collective mark is a trade mark which is described as such when the mark is applied for and is capable of distinguishing the goods or services of the members of an association, public body or union from those of others. (2) [repealed] (3) A sign shall also be excluded from trade mark protection as a collective mark if a) the character or the significance of the sign is capable to mislead consumers, specifically
if it is likely to be perceived as other than a collective mark; b) the regulations governing its use contain provisions violating public policy, accepted
principles of morality or law. (4) The holder of a collective mark shall be the association, public body or union, and their
members shall also be entitled to use the collective mark. (5) An application for the registration of a collective mark shall not be refused if the
applicant, as a result of an amendment of the regulations governing use of the collective mark, meets the requirements laid down in Section 97. (6) The use of a collective mark by any member of the association, public body or union
shall also qualify as use within the meaning of Section 18.
Regulations governing the use of collective marks
Section 97
(1) A sign shall be granted protection as a collective mark if its use is governed by regulations complying with the requirements laid down in paragraph (2). The regulations shall be established by the association, public body or union being the holder of the collective mark. (2) The regulations shall include: (a) the name and the registered seat of the association, public body or union, (b) the list of the members authorised to use the mark, including their names, addresses and
registered seats, (c) the conditions of membership, (d) the conditions of the use of the collective mark, (e) the provisions relating to the control of the use of the collective mark, (f) the rules of taking action against unauthorised use of the collective mark. (3) [repealed] (4) The regulations shall also be attached to the application for a collective mark. With
respect to collective marks, the data indicated in paragraph (2)(b) shall also be recorded in the trade mark register. The regulations and the amendments pursuant to paragraph (5) thereof shall be attached to the entry in the register relating to the collective mark. (5) In the event of any change in the data indicated in the regulations, the holder of a
collective mark shall submit amended regulations to the Hungarian Intellectual Property Office. Amendments to the regulations shall take effect only from their entry in the trade mark register. The amendment shall not be entered in the register if (a) the amended regulations do not satisfy the requirements in paragraph (2); (b) the requirements prescribed in Section 96(1) for collective marks would not be met due
to the amendment; or (c) the amendment would involve one of the grounds for exclusion referred to in Section
96(3).
Transfer of the protection of collective marks
Section 98
57
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(1) Transfer of the protection of collective marks shall require the relevant written contract and the recording in the trade mark register of the successor. (2) The protection of collective marks may not be transferred if after the transfer, the
requirements prescribed in Section 96 are not met or the sign becomes excluded from protection as a collective mark.
Termination of protection of collective marks
Section 99
(1) Apart from the grounds for revocation under Sections 34 and 35, the protection of a collective mark shall also be revoked, at the date specified in the decision on revocation, if the holder of the trade mark does not take the necessary measures to prevent the collective mark being used in a manner incompatible with the conditions of use. (2) Apart from the grounds for invalidity under Section 33, if the sign may not be granted
protection as a collective mark pursuant to Section 96(1), (3) and Section 97, the collective mark shall be declared invalid, unless in the course of the invalidity proceedings the holder of the trade mark, by further amending the regulations governing use, complies with the requirements. If the sign becomes excluded from trade mark protection pursuant to Section 96(3), the collective mark shall be revoked with retroactive effect to the filing date of the request for revocation. (3) The protection of the collective mark shall also be revoked, if an amendment to the
regulations governing use of the mark has been mentioned in the register in breach of Section 97(5), unless the holder of the mark, by further amending the regulations governing use, complies with the requirements of those provisions.
Enforcement of rights conferred by the protection of collective marks
Section 100
(1) The holder of a collective mark shall be entitled to claim the award of damages on behalf and for the benefit of persons who have authority to use the trade mark where they have sustained damage in consequence of unauthorised use of the trade mark by a third party, without those persons having to become parties to the legal proceedings. (2) Persons authorised to use the collective mark by reason of their membership relation
may bring proceedings for infringement of the trade mark only if its holder consents thereto. Such authorised users may only bring infringement proceedings, in their own name and without the consent of the holder of the trade mark, if the holder of the trade mark, after formal invitation to start proceedings, does not himself bring infringement proceedings within thirty days. (3) A user shall be entitled, for the purpose of obtaining compensation for damage suffered
by him owing to the unauthorised use of the trade mark, to join as co-litigant the infringement action brought by the holder of the trade mark, if the holder of the trade mark does not claim the award of damages on his behalf and for his benefit pursuant to paragraph (1). Section 52(2)(a) of the Code of Civil Procedure shall apply to the time limit of joining the action as co- litigant, and Section 38(3) and Section 39 of the Code of Civil Procedure shall apply accordingly to the relationship of co-litigants.
58
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Chapter XIV
CERTIFICATION MARKS
Certification marks
Section 101
(1) A certification mark is a trade mark which is described as such when the trade mark is applied for and is capable of distinguishing goods or services which are certified by the holder of the trade mark in respect of material, mode of manufacture of goods or performance of services, quality, accuracy or other characteristics, from goods or services which are not so certified. (2) Protection of certification marks may not be acquired a) by the undertaking which produces, places on the market or imports the goods or supplies
the services for which the trade mark is registered; b) by the undertaking which, pursuant to the Act on the prohibition of unfair market practices
and of the restriction of competition, is not independent of the undertaking under point a); c) by the undertaking with which the undertaking under point a) is in a permanent legal
relationship in respect of the goods or services for which the mark is registered. (3) The holder himself shall not use the certification mark for the purpose of certification;
he shall, however, authorise its use for such purpose with respect to the goods or services complying with the prescribed quality requirements or with other characteristics. (4) A certification mark shall be granted protection if it is accompanied by regulations
satisfying the requirements prescribed under paragraph (5). (5) The regulations shall include a) the name and registered seat of the holder, b) the quality requirements relating to the goods or services for which the mark is registered, c) the rules of attesting the quality, d) the conditions of the use of the mark, e) the rules on the control of the use of the mark, f) the order of proceedings against unauthorised use of the mark. (6) For the regulations, application and registration, use and transfer of the certification
mark, for the termination of the protection of the certification mark and for the enforcement of rights deriving from the protection of such marks, the provisions relating to collective trade marks and to their protection shall apply accordingly. (6a) If the certification mark is used by any person authorised thereto in accordance with the
provisions of Section 18, it shall be considered to be genuine use under Section 18. (7) A certification mark shall also be declared invalid if the application was filed by a person
not entitled to do so under paragraph (2). The protection of a certification mark shall also be revoked, at the date specified in the decision on revocation, if the holder of the trade mark no longer complies with the requirements set out in paragraph (2). (8) For the use of certification marks, the provisions of a specific law on the certification of
quality or of other characteristics shall also apply.
Chapter XV
APPLICATION OF PROVISIONS RELATING TO TRADE MARKS TO COLLECTIVE AND CERTIFICATION MARKS
59
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Application of provisions relating to trade marks
Section 102
Matters relating to collective and certification marks and their protection which are not covered by this Part shall be governed by the provisions relating to trade marks and to their protection, with the proviso that observations may also be filed with respect to the grounds referred to in Sections 96 (1) and (3), 97 and 101(1) to (2) and (4).
PART SEVEN
PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
Chapter XVI
SUBJECT MATTER OF PROTECTION, RIGHTS CONFERRED BY, INFRINGEMENT AND TERMINATION OF PROTECTION
Geographical indications and appellations of origin capable of protection
Section 103
(1) Geographical indications and appellations of origin which are used in the course of trade to identify the geographical origin of a product shall be granted protection as geographical indications. (2) Geographical indication means the geographical name of a region, locality or, in
exceptional cases, a country which serves to designate a product originating therein, the specific quality, good reputation or other characteristics of which are due essentially to that geographical origin, and the production, processing or preparation of which takes place in that defined geographical area. (3) Appellation of origin means the geographical name of a region, locality or, in exceptional
cases, a country which serves to designate a product originating therein, the specific quality, good reputation or other characteristics of which are due exclusively or essentially to that geographical environment, to its inherent natural and human factors, and the production, processing and preparation of which take place in that defined geographical area.
Section 104
Geographical indications of spirit drinks shall be granted protection if the products bearing the geographical indications also comply with the conditions specified in the product specifications provided for by a specific law.
Grounds for refusal
Section 105
(1) A geographical indication shall not be granted protection if in the course of trade it had become the common name of a product, irrespective of whether the product originates in the place specified by the geographical indication.
60
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(2) After its registration, a geographical indication may not become the common name of a product in the course of trade.
Section 106
(1) A geographical indication shall be excluded from protection: (a) with respect to identical products, if it is identical with an earlier geographical indication; (b) with respect to identical or similar products, if it is identical with or similar to an earlier
geographical indication; (c) if it is identical with or similar to an earlier trade mark and its use, due to the good
reputation, renown or lasting presence on the market of the trade mark, would result in a likelihood of confusion on the part of consumers. (2) A geographical indication may not be granted protection if it conflicts with the name of
an earlier, protected or other, plant variety or animal breed and as a result is likely to mislead consumers as to the origin of the product.
Eligibility for protection, right to protection
Section 107
(1) Protection shall be granted for a geographical indication if: (a) it satisfies the requirements of Sections 103 and 104 and is not excluded from protection
under Sections 105 and 106, and (b) the application complies with the requirements laid down by this Act. (2) Protection of the geographical indication may be granted to any natural or legal person,
who produces, processes or prepares, in the defined geographical area, a product for which the designation of that geographical indication is used. (3) The protection of a geographical indication shall belong jointly to the persons who
produce, process or prepare products in accordance with paragraph (2) (hereinafter “holders”). (4) Foreigners shall be entitled to the protection of a geographical indication only on the
basis of an international agreement or subject to reciprocity. As to the existence of reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall prevail.
Commencement and term of protection
Section 108
(1) Protection of the geographical indication shall commence upon registration, and it shall be effective retroactively from the date of filing of the application. (2) Protection of geographical indications shall be granted for an unlimited time.
Rights conferred by protection
Section 109
(1) Protection shall entitle the holders to the exclusive right to use the geographical indication. Only the holders may use the geographical indication, and they may not license the right of use to third parties. (2) On the basis of the exclusive right of use, any holder shall be entitled to take measures
against any person who, in the course of trade
61
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) uses the protected geographical indication or a denomination liable to be confused therewith with respect to products not originating in the defined geographical area; (b) uses the protected geographical indication with respect to products not included but
similar to those in the list of products, and therefore it is detrimental to, or takes unfair advantage of, the good reputation of the protected geographical indication; (c) imitates or evokes in any manner whatsoever the protected geographical indication, even
if also indicating the true origin of the product, or even if the protected name is translated or accompanied by various additions; (d) uses any false or misleading indication as to the provenance, origin, nature or essential
characteristics of the product, no matter where it is indicated (e.g. on the packaging, advertising material or documents relating to the product); (e) performs any other act liable to mislead consumers as to the true geographical origin of
the product.
Infringement of protection
Section 110
(1) Any person who unlawfully uses a protected geographical indication in contravention of the provisions of Article 109, commits an infringement. (2) Any of the holders may take action individually against the infringement. Interest groups
of the holders and consumer protection organisations may also take action against the infringement. (3) For the civil remedies available against the infringer, the provisions of Section 27, and
for the customs law consequences of infringement, the provisions of Section 28 shall apply accordingly.
Termination of protection
Section 111
(1) Protection of a geographical indication shall terminate: (a) if the protection is declared invalid, with retroactive effect to the date of filing of the
application; (b) if the holders have violated the requirements prescribed in the product specification, with
retroactive effect to the starting date of the proceedings for revocation. (2) Protection shall be declared invalid if the geographical indication does not meet the
requirements prescribed in Section 107(1)(a). (3) The protection of a geographical indication of spirit drinks shall be revoked if the
designated inspecting organ establishes serious defects, related to the product specification, in the use of the geographical indication, which cannot be remedied in any other way. (4) If a request for a declaration of invalidity or revocation has been rejected by a final and
binding decision, no new proceedings for invalidity or revocation shall be instituted by any person based on the same facts in respect of the same geographical indication.
Chapter XVII
PROCEDURES CONCERNING THE PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS
62
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
General provisions governing procedures before the Hungarian Intellectual Property Office
Section 112
(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall have material competence in the following matters concerning geographical indications: (a) registration of geographical indications; (b) declaration of invalidity and revocation of protection; (c) keeping the records of applications for the protection of geographical indications and of
registered geographical indications; (d) official information on the protection of geographical indications. (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have material competence in
matters arisen from the application of provisions relating to the European Union protection of certain geographical indications and to the international registration of appellations of origins (Chapters XVII/A to XVII/B). (3) In invalidity proceedings and in revocation proceedings, the Hungarian Intellectual
Property Office shall proceed and adopt decisions in hearings held by a panel of three members. (4) The Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decisions
concluding the following proceedings only upon a request for review and before such request is forwarded to the court: (a) registration of geographical indications; (b) declaration of invalidity of geographical indications; (c) revocation of protection of geographical indications; (d) [repealed] (e) forwarding of international applications for the registration of appellation of origins; (f) final refusal of the protection of an appellation of origin registered by the International
Bureau extending to Hungary. (5) The Hungarian Intellectual Property Office may amend or withdraw its decisions
concluding the proceedings under paragraph (4)(b) and (c) upon a request for review only if it establishes that its decision is in breach of a law or if the parties unanimously request the amendment or withdrawal of the decision. (6) In all other procedures before the Hungarian Intellectual Property Office, the provisions
of Chapters VII and VIII shall apply accordingly. (7) to (9) [repealed]
Procedure for registration of geographical indications
Section 113
(1) An application for the registration of a geographical indication shall contain a request for registration, the name of the geographical indication, the list of products and the other attachments. The application shall contain the data specified in Section 38(2b). In all other respects, the application shall be filed in compliance with the detailed requirements laid down in laws on the detailed formal requirements of applications for geographical indications and on the electronic filing of industrial property applications. (2) An application for the registration of a geographical indication shall be subject to an
application fee determined by the law on fees for administrative services in industrial property procedures, which fee shall be paid within two months from the date of filing.
63
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(3) If, upon filing or as a result of rectifying the irregularities, an application for the registration of a geographical indication meets the requirements for according a date of filing, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish official information thereon in its official gazette (communication of data). Communication of data shall specifically contain the following data: (a) the name of the geographical indication; (b) the date of filing of the application; (c) the list of products. (4) After the communication of data in proceedings for the registration of a geographical
indication, observation may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the indication or the application does not comply with a requirement of registrability laid down by this Act. (5) If an application for the registration of a geographical indication meets the requirements
examined under Section 55, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the application. The substantive examination shall assess (a) whether the geographical indication meets the requirements of Section 103 and whether
it is not excluded from protection under Sections 105 and 106; and (b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act. (6) [repealed] (7) In proceedings for the registration of geographical indications, in matters not regulated
in paragraphs (1) to (5), the provisions of Chapter IX shall apply accordingly, with the proviso that any reference to the list of goods or services shall be construed as a reference to the list of products.
Section 113/A
(1) If the registration of a geographical indication of a spirit drink is requested in an application for the registration of a geographical indication, the provisions of Section 113 shall apply subject to the following exceptions: (a) beyond those specified in Section 113(1), the application for the registration of a
geographical indication shall also contain the product specification provided for by a specific law; (b) the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out the examination on filing
(Sections 55 to 56) and of formal requirements (Section 59) with priority; (c) if the application meets the requirements examined under point (b), the Hungarian
Intellectual Property Office shall send the copies of the documents of the matter with priority to the minister responsible for agricultural policy (hereinafter “minister”); (d) on the basis of the proceedings carried out under a specific law for the examination of
product specifications, the minister shall issue a statement to the Hungarian Intellectual Property Office within nine months from sending the documents pursuant to point (c) whether he agrees, with regard to the product specification, with the registration of the geographical indication; the Hungarian Intellectual Property Office, by sending the decision simultaneously, shall inform the minister that the decision on the registration of the geographical indication has become final and binding; (e) the applicant may, before the decision on the registration of the geographical indication
becomes final and binding, submit a statement to the Hungarian Intellectual Property Office whether he requests European Union protection for his geographical indication of spirit drinks. (2) For the procedure on the amendment of the product specification related to the registered
geographical indication of a spirit drink the provisions of paragraph (1) shall apply accordingly.
64
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Invalidity and revocation procedure
Section 114
In proceedings for declaration of invalidity of the protection of geographical indications, the provisions of Sections 72 to 74, and in proceedings for revocation, the provisions of Sections 75 and 76 shall apply accordingly.
Court procedure concerning the protection of geographical indications
Section 115
In court proceedings concerning the protection of geographical indications, the provisions of Chapters XI and XII shall apply accordingly.
Inspection of the geographical indications of spirit drinks
Section 116
Inspection in accordance with the requirements under Section 104 of the use of geographical indications of spirit drinks employed in the course of trade shall fall within the material competence of the authority designated by specific law.
PART EIGHT
RULES ON EUROPEAN UNION PROTECTION OF CERTAIN GEOGRAPHICAL INDICATIONS AND THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF
APPELLATIONS OF ORIGIN
Chapter XVII/A
PROVISIONS CONCERNING THE EUROPEAN UNION PROTECTION OF GEOGRAPHICAL INDICATIONS OF AGRICULTURAL PRODUCTS AND
FOODSTUFFS, VINE AND WINE PRODUCTS, AROMATISED WINE PRODUCTS AS WELL AS SPIRIT DRINKS
Section 116/A
(1) European Union protection of geographical indications of agricultural products and foodstuffs shall be governed by the provisions of Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council. (2) European Union protection of geographical indications of vine and wine products shall
be governed by the provisions of Regulation (EU) No 1308/2013 of the European Parliament and of the Council, and Union protection of geographical indications of aromatised wine products shall be governed by the provisions of Regulation (EU) No 251/2014 of the European Parliament and of the Council. (3) In matters falling within the competence of the Member States pursuant to Regulation
1151/2012, Regulation 1308/2013, and Regulation 251/2014, the minister and the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed.
65
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) Applications under Article 49 of Regulation 1151/2012, Article 94 (1) of Regulation 1308/2013 and Article 10 (1) of Regulation 251/2014 (for the purposes of this Chapter hereinafter jointly “the application”) shall be filed with the minister. The minister shall, without delay, forward the application complying with the requirements provided for by a specific law to the Hungarian Intellectual Property Office. (5) The Hungarian Intellectual PropertyOffice shall, as a matter of priority, examine whether
the application meets (a) the requirements of Articles 5 to 6 of Regulation No 1151/2012 in the case of agricultural
products and foodstuffs; (b) the requirements of Articles 93, 100 and 101 of Regulation No 1308/2013 in the case of
vine and wine products; (c) the requirements of Articles 2, 17 and 18 of Regulation No 251/2014 in the case of
aromatised wine products. (6) The examination of the Hungarian Intellectual Property Office shall not ascertain
whether a link exists (a) between an agricultural product or a foodstuff and the geographical name, as laid down
in Article 5 (1) and (2) of Regulation 1151/2012; (b) between a vine or wine product and the geographical name, as laid down in Article
93 (1) (a) and (b) of Regulation 1308/2013, (c) between an aromatised wine product and the geographical name, as laid down in Article
2 (3) of Regulation No 251/2014. (7) The Hungarian Intellectual Property Office shall issue a statement to the minister within
two months from the receipt of the application on whether it, considering the requirements examined under paragraph (5), agrees with the forwarding of the application to the European Commission, as laid down in paragraph (9). (8) Upon the statement of the Hungarian Intellectual Property Office under paragraph
(7) and the detailed examination of the application as provided for by a law, the minister shall publish the application in the official gazette of the ministry he is in charge of. Objections may be filed against the application within two months from the date of publication, as laid down in Article 49(3) of Regulation 1151/2012, Article 96(3) and (4) of Regulation 1308/2013 and Article 13(3) and (4) of Regulation 251/2014. The Minister shall adjudicate the objection in its decision under paragraph (9), in agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues are involved. (9) The minister shall decide within nine months from the filing of the application, in
conformity with the statement of the Hungarian Intellectual Property Office and following its detailed examination as laid down by the law, whether the application complies with the requirements laid down by this Act and by other laws. The minister shall publish the decision together with the product specification in the official gazette of the ministry he is in charge of. In the case of a final and binding decision in favour of the applicant, the minister shall forward the details and documents referred to in Article 8(2) of Regulation 1151/2012 or in Article 13(5)(b) of Regulation 251/2014 to the European Commission. (10) The favourable decision under paragraph (9) shall confer transitional protection in
accordance with the first subparagraph of Article 9 of Regulation 1151/2012 and Article 13(7) of Regulation 251/2014 with effect from the date on which the application is filed with the European Commission. The minister shall notify the applicant of the date of the establishment of transitional protection. An applicant whose geographical indication has been granted transitional protection may also take action against infringement; however, the proceedings shall be suspended until the decision of the European Commission on the application has become final and binding. (11) The provisions of paragraphs (1) to (10) shall apply accordingly
66
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(a) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 53 of Regulation 1151/2012 and to requests for cancellation filed under Article 54 in the case of agricultural products and foodstuff; (b) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 105 of
Regulation 1308/2013 and to requests for cancellation filed under Article 106 in the case of vine and wine products; (c) to applications for an amendment of the product specification filed under Article 24 of
Regulation 251/2014 and to requests for cancellation filed under Article 25 in the case of aromatised wine products. (12) The objections under the second subparagraph of Article 51(1) of Regulation
1151/2012, the second subparagraph of Article 98 of Regulation 1308/2013 and the second subparagraph of Article 15 of Regulation 251/2014 shall be filed with the minister within four months from the date of publication in the Official Journal of the European Union of the detail and document referred to in Article 50(2)(a) of Regulation 1151/2012, Article 97(3) of Regulation 1308/2013 and Article 14(3) of Regulation 251/2014. The tasks of a Member State relating to objections shall be performed by the minister, in agreement with the Hungarian Intellectual Property Office if industrial property issues are involved. (13) The provisions of Sections 27 to 28 and Chapter XII shall apply accordingly (a) if the acts referred to in Article 13(1) of Regulation 1151/2012 were committed, which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin for agricultural products and foodstuffs or transitional protection provided for in paragraph (9); (b) if the acts referred to in Article 103(2) of Regulation 1308/2013 were committed, which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin for vine and wine products or transitional protection provided for in paragraph (9), (c) if the acts referred to in Article 20(2) of Regulation 251/2014 were committed which
infringe European Union protection of geographical indications and designations of origin or transitional protection provided for in paragraph (9), in the case of aromatised wine products.
Section 116/B
(1) The provisions of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the Council of 15 January 2008 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89 (hereinafter “Regulation 110/2008”) shall apply to the European Union protection of geographical indications of spirit drinks. Pursuant to Regulation 110/2008, the minister shall proceed in matters falling within the material competence of a Member State. (2) If the applicant has submitted a statement under Section 113/A(1)(e), the Hungarian
Intellectual Property Office shall inform the minister thereon in the notification under Section 113/A(1)(d). Failing to submit a statement under Section 113/A(1)(e) the applicant may request at any time to have the proceedings for granting Union protection to the geographical indication conducted after the decision on the registration of the geographical indication of a spirit drink becomes final and binding; the request must be filed with the minister. The minister shall submit the application pursuant to Article 17(1) of Regulation 110/2008 within sixty days from the notification of the Hungarian Intellectual Property Office, or from the filing of the request of the right holder. (3) In the case of the amendment pursuant to Section 113/A(2) of the product specification
relating to a geographical indication of spirit drinks under European Union protection, the provisions of paragraph (2) shall apply accordingly.
67
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(4) If the acts referred to in Article 16 of Regulation 110/2008 were committed, which infringe European Union protection of geographical indications of spirit drinks, the provisions of Sections 27 and 28 and Chapter XII shall apply accordingly.
Section 116/C
(1) In matters not regulated in Sections 116/A and 116/B the provisions of a specific law shall apply. This specific law may provide that the verification of compliance with the product specification may also be conducted by the following bodies: (a) in the case of agricultural products and foodstuffs, the product certification bodies under
Article 37(1) of Regulation 1151/2012; (b) in the case of spirit drinks, the product certification bodies under Article 22(1) of
Regulation 110/2008; (c) in the case of vine and wine products the authorities or bodies verifying compliance
referred to in Article 94(2)(i) of Regulation 1308/2013 and in the case of aromatised wine products, the product certification bodies referred to in Article 23 of Regulation 251/2014. (2) The specific law referred to in paragraph (1) (a) may provide conditions for the production and placement on the market of agricultural
products and foodstuffs, spirit drinks, vine and wine products and aromatised wine products which are granted protection of geographical indication, and (b) may prohibit the use of a geographical indication. (3) If the producer does not fulfil the condition laid down in paragraph (2)(a) or does not
comply with the prohibition under paragraph (2)(b) and continues to use the geographical indication for a product which is not in compliance with the product specification, the producer shall pay a fine of an amount determined by a specific law. (4) The minister shall keep a register of the geographical indications of domestic products
under protection and publish the register on the website of that ministry. (5) The register under paragraph (4) shall contain (a) the geographical indication under protection, (b) the date of the establishment of transitional protection as defined in Section 116/A(10), (c) the date of publication of the summary sheet, uniform document or product specification
of the geographical indication under protection, (d) the date of registration of the name in the European Union register, and (e) in the cases of points (c) and (d), reference to the Official Journal of the European Union. (6) In respect of the data referred to in paragraph (5)(b), the register under paragraph (4) shall
qualify as a public register.
Chapter XVII/B
RULES ON THE INTERNATIONAL REGISTRATION OF APPELLATIONS OF ORIGIN
General provisions
Section 116/D
(1) For the purposes of this Act, (a) application for the international registration of an appellation of origin (hereinafter
“international application”) means an application filed under the Lisbon Agreement of October
68
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
31, 1958 for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration (for the purposes of this Part, hereinafter “Agreement”); (b) International Bureau means the International Bureau of the World Intellectual Property
Organization; (c) international register means the register maintained by the International Bureau of
appellations of origin filed under the Agreement; (d) Office of the country of originmeans the Office of the country of origin having territorial
competence as defined in Article 2(2) of the Agreement. (2) If this Act refers to the application of the Agreement, it shall be construed as also meaning
the application of the Regulations under the Agreement. (3) Unless otherwise provided in the Agreement, the provisions of this Act shall apply
accordingly to international applications with the exceptions laid down in this Chapter. (4) [repealed]
Applications filed through the intermediary of the Hungarian Intellectual Property Office
Section 116/E
(1) The holder of an appellation of origin registered by the Hungarian Intellectual Property Office [Section 107(3)] may file an international application with the International Bureau through the Hungarian Intellectual Property Office as Office of the country of origin. (2) The international application shall be filed with the Hungarian Intellectual Property
Office as Office of the country of origin in compliance with the formal requirements, in the manner and in the language prescribed by the Agreement. (3) If the international application is filed before the registration of the appellation of origin
referred to in paragraph (1), the date of registration of the appellation of origin shall be considered the date of filing.
Section 116/F
(1) Prior to forwarding the international application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine (a) whether a request to forward the application has been filed, whether it contains the data
specified in Section 38(2b), and whether the application contains the indication of the country of origin, the name and address or registered seat of the applicant, the appellation of origin, the list of products and the geographical area belonging to the appellation of origin; (b) whether the data of the application are in compliance with the data of the appellation of
origin referred to in Section 116/E(1) as appearing in the register; (c) whether the application has been filed in the language and in the manner prescribed by
the Agreement; (d) whether the application is signed by the applicant or by his representative. (2) Where the request to forward the application or the application does not comply with the
requirements of paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities. If, even after rectification, the request to forward the application still fails to comply with the said invitation, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request to forward the international application. If the request to forward the application cannot be rejected but, even after rectification, it still does not satisfy the requirements specified in paragraph (1), the international application shall be forwarded to the International Bureau in the form as filed by the applicant.
69
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 116/G
(1) The forwarding of the international application shall be subject to a forwarding fee determined by a specific law to be paid to the Hungarian Intellectual Property Office, and the international application shall be subject to an international fee determined by the Agreement to be paid to the International Bureau. (2) The forwarding fee referred to in paragraph (1) shall be due on the date of receipt of the
international application. If the fee is not paid within one month following the due date, the request to forward the international application shall be considered withdrawn. (3) The international fee referred to in paragraph (1) shall be paid directly to the International
Bureau, within the time limit and in the manner prescribed by the Agreement. (4) In the case of international applications filed through the intermediary of the Hungarian
Intellectual Property Office, the date and number of the international registration shall be recorded in the register.
Section 116/H
The international protection of an appellation of origin shall terminate if the protection of the underlying appellation of origin has terminated.
International appellations of origin registered by the International Bureau
Section 116/I
(1) An international appellation of origin registered by the International Bureau shall have the same effect from the date specified in Rule7 (1) of the Regulations under the Agreement as an application for the registration of an appellation of origin duly filed with the Hungarian Intellectual Property Office. (2) If the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the
Agreement, protection of the appellation of origin extended to Hungary or withdraws the refusal, the international registration shall result, from the date defined in paragraph (1), in protection to the same effect as a registration by the Hungarian Intellectual Property Office.
Section 116/J
(1) Following the notification of the international registration, the Hungarian Intellectual Property Office shall publish official information on the international application in its official gazette (communication of data). The communication of data shall contain the following data: (a) the name of the appellation of origin; (b) the number of the international registration; (c) the date of the international registration; (d) the date of publication in the Gazette of the International Bureau and the number of the
issue of the Gazette containing the publication. (2) If the Hungarian Intellectual Property Office does not refuse, under Article 5(3) of the
Agreement, protection of the appellation of origin extended to Hungary or withdraws the refusal, it shall publish official information thereon in its official gazette indicating the data referred to in paragraph (1).
70
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Section 116/K
(1) After the communication of data, observation may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the appellation of origin constituting the subject matter of the application or the application itself does not comply with any of the requirements of registrability laid down by this Act. (2) With respect to the international application registered by the International Bureau, the
Hungarian Intellectual Property Office shall draw up a search report under Section 60 and shall carry out a substantive examination under Section 113(5). (3) If the international application does not meet the requirements examined under Section
113(5), the International Bureau shall be notified in the manner and within the time limit laid down by the Agreement (provisional refusal). (4) If the application is to be refused [Section 61(4)] or is to be considered withdrawn
[Section 61(5)], the Hungarian Intellectual Property Office shall notify the International Bureau that the protection of the appellation of origin extending to Hungary is refused (final refusal). (5) If the Hungarian Intellectual Property Office does not issue any notice of provisional
refusal under paragraph (3), the first day after the expiry of the time limit prescribed for provisional refusal shall be considered as the date of registration. (6) If the Hungarian Intellectual Property Office finds before the expiry of the time limit
prescribed for provisional refusal that there is no ground to issue a provisional refusal, it shall notify the International Bureau of the recognition of the protection. The date of the notification on the recognition of the protection shall be considered as the date of registration. (7) If the Hungarian Intellectual Property Office withdraws the provisional refusal in whole
or in part after the substantive examination, it shall, after the decision on withdrawal has become final and binding, notify the International Bureau of the recognition of the protection. The date of the decision on the withdrawal shall be considered as the date of registration.
PART NINE
FINAL PROVISIONS
Chapter XVIII
ENTRY INTO FORCE; TRANSITIONAL AND AMENDED PROVISIONS
Rules on the entry into force of the Act and laying down transitional provisions
Section 117
(1) This Act shall enter into force on 1 July 1997; its provisions shall apply, with the exceptions set out in paragraph (2), only to proceedings commenced after its entry into force. (2) The provisions of Section 42 shall apply accordingly to pending matters as well. (3) Matters of the scope of trade mark protection, concept of the use of a trade mark and
trade mark infringement, related to a trade mark used before the entry into force of the Act, shall be governed by the previously applicable provisions. (4) The time limits prescribed by this Act for legal consequences attached to acquiescence
and failing to use the trade mark shall begin on the day of entry into force at the earliest. Pursuant to the previously applicable provisions, trade mark protection may be revoked even if the five years during which the trade mark has not been used in the country expires after the entry into force of this Act.
71
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
(5) Sections 76/P(5) to (5e) of this Act provided for by Act CXLVIII of 2010 on the Necessary Amendments Relating to Act XLII of 2010 on the Listing of the Ministries of the Republic of Hungary and on the Amendment of Certain Industrial Property Acts shall also be applicable to cases already pending on 1 January 2011.
Section 118
(1) By way of derogation from Section 103(3), certain geographical names, traditionally used for foodstuffs, shall be considered as appellations of origin even if the live animals, meat and milk used as raw materials for the production of the foodstuffs concerned come from a geographical area larger than or different from the processing area, provided that (a) the breeding area may be determined, (b) special conditions for the production of the raw materials exist, and (c) there are inspection arrangements to ensure that those conditions are adhered to. (2) Protection of geographical indications of traditional foodstuffs under paragraph (1) may
be claimed within two years from the entry into force of this Act. (3) By virtue of this Act, protection shall also be granted to appellations of origin which were
recorded, before the entry into force of this Act, in the separate national register kept under the Lisbon Agreement for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration. These appellations of origin shall be recorded in the register of geographical indications and be published in the official gazette of the Hungarian Intellectual Property Office.
Section 119
(1) In respect of (a) the rights conferred by trade mark protection, the concept of the use of a trade mark and,
with the exception of the issue of exhaustion of rights, trade mark infringement, in case of the use of a trade mark commenced before 1 May 2004, and to the extent of the use on 1 May 2004, (b) the exhaustion of rights conferred by trade mark protection, in case of the use of a trade
mark realized before 1 May 2004, the provisions of this Act in force on 30 April 2004 shall apply. (2) A European Union trade mark as an earlier trade mark shall only be regarded as a relative
ground for refusal if the trade mark application was filed with the Hungarian Intellectual Property Office or the application designating Hungary has been filed with a filing date after 1 May 2004, or the trade mark has been registered with such a filing date. (3) The trade mark protection effective on 1 May 2004 and the trade mark protection
established with a filing date earlier and a registration date later than 1 May 2004, may be renewed pursuant to the provisions of this Act. (4) The provisions laid down in Section 91(1) effective from 1 January 2008 shall apply in
proceedings pending on 1 January 2008. (5) The provisions laid down in Section 3(2) effective from 1 August 2009 shall apply in
proceedings pending on 1 August 2009.
Section 120 [repealed]
Section 120/A
The provisions of this Act as established by Act L of 2017 amending certain Acts in respect of the entry into force of the Act on the Code of General Administrative Procedure and the Act
72
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
on the Code of Administrative Court Procedure shall apply to proceedings commenced or repeated after the entry into force of the above mentioned Amending Act.
Section 120/B
(1) The provisions of this Act set forth by Act LXVII of 2018 shall apply, with the derogations and additions set out in paragraphs (2) to (5), in proceedings initiated on 1 January 2019 or thereafter. (2) The provisions of this Act in force on 31 December 2018 shall apply to the conditions of
invalidity or revocation of trade marks registered with a filing date preceding 1 January 2019, with the derogation that the provisions in force as of 1 January 2019 shall apply if a trade mark registered with a filing date preceding the entry into force of these provisions is renewed following the entry into force. Where a trade mark so renewed is declared invalid, trade mark protection shall terminate with retroactive effect to the date of expiry of the previous period of protection. The derogation shall not apply if the conditions for a declaration of invalidity of the trade mark existed pursuant to the provisions of this Act effective on 31 December 2018. (3) Section 52(6) of this Act, as laid down by Act LXVII of 2018, shall apply to trade mark
applications with a filing date of 1 January 2019 or thereafter, as well as to trade marks registered on the basis of these applications. (4) To the use of a trade mark started prior to 1 January 2019, to the extent of that use up to
1 January 2019, the provisions of this Act in force on 31 December 2018 shall apply in respect of the rights conferred by trade mark protection and the limitations thereof, of the definition of trade mark use, and of trade mark infringement. (5) Section 65(3) to (5) of this Act, as laid down by Act LXVII of 2018, shall apply to trade
marks the protection of which expires after 30 June 2019. To the protection of trade marks that expires earlier, Section 65(3) to (4), as effective on 31 December 2018, shall apply.
Authorisations
Section 121
(1) The Government shall be authorised to: (a) [repealed] (b) determine in a decree the detailed rules concerning the procedure for the protection of
geographical indications of agricultural products and foodstuffs, spirit drinks, vine and wine products as well as aromatised wine products, concerning the inspection of products and the procedural costs related thereto, concerning the amounts of fines which may be imposed during inspection, and concerning the filing of the product specification in the case of spirit drinks which are granted protection under Article 20 of Regulation 110/2008, vine and wine products which are granted protection under Article 107 of Regulation 1308/2013 and aromatised wine products which are granted protection under Article 26 of Regulation 251/2014, and concerning the relevant conditions for placing the product on the market and for production, as well as concerning the area of prohibition of the use of geographical indications and to designate the inspecting authority or authorities. (2) The minister responsible for justice shall be authorised to determine in a decree, after
seeking the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office and in agreement with the minister exercising the rights of supervision over the Hungarian Intellectual Property Office, the detailed formal requirements for trade mark applications and for applications for the protection of geographical indications.
73
Act XI of 1997 Consolidated text (01.01.2019) on the Protection of Trade Marks and Geographical Indications
Compliance with the law of the European Union
Section 122
(1) This Act serves the purpose of compliance with (a) Directive 2004/48/EC of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004
on the enforcement of intellectual property rights; and (b) Directive (EU) 2015/2436 of the European Parliament and of the Council of 16 December
2015 to approximate the laws of the Member States relating to trade marks. (2) This Act contains provisions necessary for the implementation of the following legal acts
of the European Union (a) Regulation (EU) 2017/1001 of the European Parliament and of the Council of 14 June
2017 on the European Union trade mark; (b) Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council of
21 November 2012 on quality schemes for agricultural products and foodstuffs; (c) Commission delegated Regulation (EU) No 664/2014 of 18 December 2013
supplementing Regulation (EU) No 1151/2012 of the European Parliament and of the Council with regard to the establishment of the Union symbols for protected designations of origin, protected geographical indications and traditional specialities guaranteed and with regard to certain rules on sourcing, certain procedural rules and certain additional transitional rules; (d) Chapter III of Regulation (EC) No 110/2008 of the European Parliament and of the
Council of 15 January 2008 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of spirit drinks and repealing Council Regulation (EEC) No 1576/89; (e) Section 2 of Chapter I of Title II of Part II of Regulation (EU) No 1308/2013 of the
European Parliament and of the Council of 17 December 2013 establishing a common organisation of the markets in agricultural products and repealing Council Regulations (EEC) No 922/72, (EEC) No 234/79, (EC) No 1037/2001 and (EC) No 1234/2007, for the European Union protection of geographical indications of vine and wine products; (f) Chapter III of Regulation (EU) No 251/2014 of the European Parliament and of the
Council of 26 February 2014 on the definition, description, presentation, labelling and the protection of geographical indications of aromatised wine products and repealing Council Regulation (EEC) No 1601/91, for the protection of geographical indications of aromatised wine products.
74
**
** ** **
Loi no XI de 1997 sur la protection des marques et des indications
géographiques *
TABLE DES MATIÈRES**
Articles
Partie I:Protection des marques
Chapitre Ier :Objet de la protection
Signes distinctifs................................................................................................ 1er
Motifs absolus de refus de la protection............................................................ 23
Motifs relatifs de refus de la protection............................................................. 46
Déclaration de consentement................................................................................ 7
Conditions requises pour l’enregistrement d’un signe ......................................... 8
Chapitre II :Droits et obligations découlant de la protection de la marque
Droit à la protection de la marque ........................................................................ 9
Établissement de la protection de la marque ...................................................... 10
Durée de la protection......................................................................................... 11
Droits conférés par la protection de la marque................................................... 12
Reproduction de la marque dans des ouvrages de référence .............................. 13
Usage illicite d’une marque par un agent ou un mandataire .............................. 14
Limitations de la protection de la marque .......................................................... 15
Épuisement des droits conférés par la protection de la marque ......................... 16
* Titre hongrois : 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzık oltalmáról –– Elsı rész a védjegy jogi oltalma.
Préambule : «Afin de promouvoir le développement de l’économie de marché en Hongrie, de permettre une meilleure compétitivité grâce à une distinction des produits et des services, et d’aider les consommateurs à s’informer, et conformément aux obligations internationales de la République de Hongrie en matière de protection de la propriété intellectuelle, le Parlement adopte la loi ciaprès sur la protection des marques et des indications géographiques :»
Entrée en vigueur : 1er juillet 1997. Source : communication des autorités hongroises. Note : traduction du Bureau international de l’OMPI.
** Ajoutée par le Bureau international de l’OMPI.
Tolérance ............................................................................................................ 17
Chapitre III :La marque et le titre de protection de la marque en tant qu’objets de propriété
Chapitre IV :Contrats de licence de marque
Chapitre V :Atteinte à la marque
Conséquences d’une atteinte portée à la marque du point de vue de la Législation
Chapitre VI :Extinction de la protection de la marque
Annulation de la protection d’une marque qui a perdu son caractère
Partie II :Règles générales de procédure en matière de marques devant l’office hongrois des brevets
Chapitre VII :Dispositions générales régissant la procédure en matière de marques
Usage de la marque............................................................................................. 18
Succession juridique........................................................................................... 19
Mise en gage de la marque ................................................................................. 20
Copropriété de la marque et cotitularité du titre de protection de la marque ..... 21
Application des dispositions du code civil ......................................................... 22
Conclusion de contrats de licence de marque..................................................... 23
Droits et obligations des parties ......................................................................... 24
Expiration du contrat de licence ......................................................................... 25
Effet des dispositions relatives aux contrats de licence...................................... 26
Atteinte à la marque............................................................................................ 27
douanière ............................................................................................................ 28
Droits du déposant et du preneur de licence en cas d’atteinte à la marque ........ 29
Cas d’extinction.................................................................................................. 30
Cas d’extinction partielle de la protection à l’expiration de la période d’enregistrement 31
Renonciation à la protection ............................................................................... 32
Radiation............................................................................................................. 33
Annulation de la protection pour défaut d’usage de la marque.......................... 34
distinctif ou qui est devenue trompeuse ............................................................. 35
Recouvrement des redevances............................................................................ 36
Compétence de l’Office hongrois des brevets.................................................... 37
Application des règles générales relatives à la procédure administrative .......... 38
Décisions de l’Office hongrois des brevets ........................................................ 39
Établissement des faits ....................................................................................... 40
Délais .................................................................................................................. 41
Restitutio in integrum ......................................................................................... 42
Interruption et suspension de la procédure ......................................................... 43
Représentation .................................................................................................... 44
Langues............................................................................................................... 45
Accès au dossier ................................................................................................. 46
Chapitre VIII :Enregistrement de données relatives aux marques, information du public
Registre des demandes d’enregistrement de marques, registre des marques ..... 47
Inscriptions portées au registre des marques ...................................................... 48
Information du public ......................................................................................... 49
Chapitre IX :Procédure d’enregistrement d’une marque
Dépôt de la demande d’enregistrement et conditions à remplir ......................... 50
Examen lors du dépôt .................................................................................... 5556
Modification et division de la demande ........................................................ 6263
Date de dépôt ...................................................................................................... 51
Unité du signe, liste des produits et services visés ............................................. 52
Priorité ................................................................................................................ 53
Certificat d’exposition ........................................................................................ 54
Communication de certaines données ................................................................ 57
Observations ....................................................................................................... 58
Examen quant à la forme.................................................................................... 59
Recherche de droits antérieurs............................................................................ 60
Examen quant au fond ........................................................................................ 61
Enregistrement de la marque .............................................................................. 64
Chapitre X :Autres procédures en matière de marques
Procédure de renouvellement ........................................................................ 6567
Procédure de division .................................................................................... 6870
Extinction de la protection pour cause d’expiration ou de renonciation ............ 71
Procédure de radiation ................................................................................... 7274
Annulation de la protection de la marque pour défaut d’usage, perte du
caractère distinctif ou déceptivité .................................................................. 7576
Partie III :Procédure judiciaire en matière de marques
Chapitre XI :Révision des décisions de l’Office hongrois des brevets
Requête en révision ............................................................................................ 77
Parties à la procédure et autres participants................................................... 8284
Décisions ....................................................................................................... 9092
Juridiction et compétence ................................................................................... 78
Règles applicables aux procédures relatives à des requêtes en révision ............ 79
Publicité .............................................................................................................. 80
Incompatibilité.................................................................................................... 81
Représentation .................................................................................................... 85
Frais de procédure .............................................................................................. 86
Défaut de comparution ....................................................................................... 87
Restitutio in integrum ......................................................................................... 88
Débats et audition des témoins ........................................................................... 89
Procédure judiciaire en deuxième instance ........................................................ 93
Irrecevabilité d’une requête en réexamen........................................................... 94
Chapitre XII :Procédure contentieuse en matière de marques
Dispositions régissant la procédure contentieuse en matière de marques .......... 95
Partie IV :Marques collectives et marques de certification
Chapitre XIII :Marques collectives
Marques collectives ............................................................................................ 96
Chapitre XIV :Marques de certification
Chapitre XV :Application aux marques collectives et aux marques de certification des dispositions relatives aux marques
Partie V1:Protection des indications géographiques
Chapitre XVI :Objet de la protection, droits conférés, atteintes et extinction de la protection
Signes géographiques et appellations d’origine susceptibles d’être protégés103104
Motifs de refus de la protection................................................................. 105106
Chapitre XVII :Procédures concernant la protection des indications géographiques
Contrôle des indications géographiques de produits agricoles et de denrées alimentaires
Règlement d’usage de la marque collective ....................................................... 97
Cession du titre de protection de la marque collective....................................... 98
Cas d’extinction de la protection de la marque collective.................................. 99
Sanction des droits découlant de la protection de la marque collective ........... 100
Marques de certification ................................................................................... 101
Application des dispositions relatives aux marques ......................................... 102
Conditions requises pour l’enregistrement, droit à la protection ..................... 107
Établissement et durée de la protection ............................................................ 108
Droits conférés par la protection de l’indication géographique ....................... 109
Atteinte à l’indication géographique ................................................................ 110
Extinction de la protection................................................................................ 111
Règles générales de procédure devant l’Office hongrois des brevets .............. 112
Procédure d’enregistrement des indications géographiques............................. 113
Procédures de radiation de l’enregistrement et d’annulation de la protection . 114
Procédure judiciaire en matière d’indications géographiques.......................... 115
.......................................................................................................................... 116
1 La partie V, relative à la protection des indications géographiques, est publiée dans Lois et traités de propriété industrielle, HONGRIE — Texte 5002 (N.d.l.r.).
Partie VI :Dispositions finales
Chapitre XVIII :Entrée en vigueur; dispositions transitoires et modificatives
Dispositions relatives à l’entrée en vigueur de la présente loi et dispositions transitoires ................................................................................................................... 117118
Dispositions abrogées ....................................................................................... 119
Dispositions modificatives ............................................................................... 120
Autorisation ...................................................................................................... 121
Rapprochement avec la législation de la Communauté européenne ................ 122
partie I Protection des marques
Chapitre premier Objet de la protection
Signes distinctifs
Art. 1er. — 1) Tout signe susceptible d’une représentation graphique peut être protégé en tant que marque à condition qu’il soit propre à distinguer les produits ou les services d’une entreprise de ceux d’autres entreprises. 2) Les signes ciaprès peuvent être protégés en tant que marques :
a) les mots, les combinaisons de mots, y compris les noms de personnes et les slogans;
b) les lettres, les chiffres;
c) les figures, les images;
d) les formes à deux ou trois dimensions, notamment la forme des produits ou de leur emballage;
e) les couleurs, les combinaisons de couleurs, les signaux lumineux, les hologrammes;
f) les signaux sonores; et
g) les combinaisons des signes mentionnés aux points a) à f).
Motifs absolus de refus de la protection
Art. 2. — 1) Un signe ne peut pas être protégé en tant que marque s’il n’est pas susceptible de représentation graphique ou s’il ne constitue pas une marque au sens de l’article 1.2). 2) Un signe est exclu de la protection à titre de marque s’il est dépourvu de caractère distinctif, en particulier
a) s’il est composé exclusivement de signes ou d’indications pouvant servir, dans le commerce, à désigner l’espèce, la qualité, la quantité, la destination, la valeur, l’origine géographique ou l’époque de la production du produit ou de la prestation du service, ou d’autres caractéristiques de ceuxci, ou de signes ou d’indications devenus usuels dans le langage courant ou dans les pratiques commerciales;
b) s’il est constitué par la forme imposée par la nature même du produit ou par la forme du produit nécessaire à l’obtention d’un résultat technique ou par la forme qui donne une valeur substantielle au produit.
3) Un signe n’est pas exclu de la protection à titre de marque conformément à l’alinéa 2) si, avant ou après la date de priorité, il a acquis un caractère distinctif.
Art. 3. — 1) Un signe n’est pas protégé en tant que marque
a) si son utilisation est contraire à l’ordre public, aux bonnes mœurs ou à la loi;
b) s’il risque de tromper les consommateurs sur la nature, la qualité, l’origine géographique ou d’autres caractéristiques des produits ou des services visés;
c) son enregistrement a été demandé de mauvaise foi.
2) Un signe est exclu de la protection à titre de marque
a) s’il consiste exclusivement en des emblèmes d’État ou autres emblèmes d’une autorité ou d’une organisation internationale tels qu’ils sont définis dans la Convention de Paris pour la protection de la propriété industrielle; b) s’il s’apparente à des médailles, à des badges ou à des armoiries qui ne sont pas visés par le sousalinéa a) précédent, ou à des signes et poinçons officiels de contrôle et de garantie qui sont d’intérêt général;
c) s’il consiste en des symboles ayant un lien étroit avec des croyances religieuses ou autres.
3) La protection à titre de marque peut être conférée avec la permission des autorités compétentes à des signes dont les emblèmes définis à l’alinéa 2)a) et b) ne forment qu’un élément.
Motifs relatifs de refus de la protection
Art. 4. — 1) Un signe ne peut pas être protégé en tant que marque
a) s’il est identique à une marque antérieure enregistrée pour des produits ou services identiques;
b) lorsqu’en raison de son identité ou de sa similitude avec la marque antérieure et du fait de l’identité ou de la similitude des produits ou des services visés, il risque de créer une confusion dans l’esprit des consommateurs;
c) lorsque les produits ou services visés ne sont pas similaires, s’il est identique ou similaire à une marque antérieure jouissant d’une renommée en Hongrie et que l’usage de ce signe permettrait de tirer indûment profit du caractère distinctif ou de la renommée de la marque antérieure ou qu’il leur porterait préjudice.
2) On entend par «marque antérieure» une marque dont la demande d’enregistrement porte une date de priorité antérieure ou un signe qui est devenu notoire à une date antérieure en Hongrie en vertu de la Convention de Paris pour la protection de la propriété industrielle, même si ce signe n’a pas été enregistré.
3) Un signe ne peut pas être exclu de la protection à titre de marque si la marque antérieure avec laquelle il est en conflit n’a pas été utilisée par son propriétaire conformément aux dispositions de l’article 18.
Art. 5. — 1) Un signe n’est pas protégé en tant que marque
a) s’il peut porter atteinte à des droits antérieurs attachés à la personne d’un tiers, en particulier au droit au nom ou à l’image;
b) s’il peut être en conflit avec un droit d’auteur ou un titre de propriété industrielle antérieur appartenant à un tiers, y compris avec le nom d’une variété végétale ou d’une espèce animale protégées ou encore avec une indication géographique.
2) Lorsque les produits ou services visés sont identiques ou similaires, un signe n’est pas protégé en tant que marque
a) s’il a été effectivement utilisé en Hongrie sans avoir été enregistré et que son usage sans le consentement de l’utilisateur antérieur serait contraire à la loi;
b) s’il est identique ou similaire à une marque antérieure dont la protection a expiré depuis moins de deux ans, sauf si ladite marque n’a pas été utilisée.
3) Pour déterminer si un droit, un usage ou une date d’expiration est réputé antérieur au sens des alinéas 1) et 2), la date de priorité de la demande d’enregistrement est prise en considération.
Art. 6. Un signe est exclu de la protection à titre de marque si le mandataire ou l’agent du propriétaire du signe demande l’enregistrement de celuici en son propre nom, sans l’autorisation dudit propriétaire.
Déclaration de consentement
Art. 7. — 1) Un signe ne peut pas être exclu de la protection à titre de marque en vertu des articles 4 et 5 si le propriétaire du titre antérieur consent à l’enregistrement dudit signe.
2) Une déclaration de consentement n’est valable que si elle est rédigée sous la forme d’un acte authentique ou d’un acte sous seing privé suffisamment probant.
3) Toute déclaration de consentement est contestable conformément aux dispositions du code civil relatives aux actions intentées pour inexécution de contrat en raison d’une erreur, d’une fraude ou d’une menace; la déclaration ne peut être ni retirée ni remplacée par une décision de justice.
Conditions requises pour l’enregistrement d’un signe
Art. 8. — 1) Un signe est enregistré en tant que marque
a) s’il satisfait aux prescriptions de l’article premier et n’est pas exclu de la protection en vertu des articles 2 à 7; et
b) si la demande correspondante satisfait aux conditions énoncées dans la présente loi.
Chapitre II Droits et obligations découlant de la protection de la marque
Droit à la protection de la marque
Art. 9. — 1) Le droit à la protection juridique d’une marque (ciaprès dénommée «protection de la marque») appartient à la personne qui a fait enregistrer la marque selon la procédure prescrite par la présente loi.
2) Toute personne physique ou morale ou toute société dénuée de la personnalité juridique, qu’elle exerce des activités économiques ou non, peut demander la protection d’une marque.
3) Si plusieurs personnes déposent une demande d’enregistrement en commun, le droit à la protection de la marque leur appartient conjointement. Lorsque plusieurs personnes sont investies du droit à la marque, celuici est réputé leur appartenir à toutes à égalité sauf disposition contraire.
Établissement de la protection de la marque
Art. 10. La protection de la marque naît avec l’enregistrement et produit ses effets rétroactivement à compter de la date de dépôt de la demande. Durée de la protection
Art. 11. — 1) La marque est protégée pendant une période de 10 ans à compter de la date de dépôt de la demande.
2) La protection de la marque est renouvelable pour des périodes de 10 ans supplémentaires. En cas de renouvellement, la nouvelle période de protection commence le jour suivant la date d’expiration de la précédente. Droits conférés par la protection de la marque
Art. 12. — 1) La protection de la marque confère à son propriétaire le droit exclusif d’utiliser la marque. 2) Sur la base du droit d’usage exclusif, le propriétaire est habilité à interdire à toute personne d’utiliser à des fins commerciales sans son autorisation
a) un signe identique à la marque pour des produits ou services identiques à ceux pour lesquels celleci est enregistrée;
b) un signe qui, en raison de son identité ou de sa similitude avec la marque et du fait de l’identité et de la similitude des produits ou services visés, risque de créer une confusion dans l’esprit du public; ou
c) un signe identique ou similaire à la marque pour des produits ou services qui ne sont pas identiques ni similaires à ceux pour lesquels la marque est enregistrée, à condition que celleci jouisse d’une renommée en Hongrie et que l’usage de ce signe permette de tirer indûment profit du caractère distinctif ou de la renommée de la marque ou qu’il lui porte préjudice.
3) Il est en particulier interdit, dans les cas énumérés à l’alinéa 2),
a) d’apposer le signe sur les produits ou sur leur emballage;
b) de mettre sur le marché ou d’offrir à la vente les produits sous le signe ou de les détenir à ces fins;
c) d’offrir ou de fournir des services sous le signe;
d) d’importer ou d’exporter les produits sous le signe;
e) d’utiliser le signe dans les papiers d’affaires et la publicité.
Reproduction de la marque dans des ouvrages de référence
Art. 13. Si la reproduction d’une marque dans un dictionnaire, un lexique, une encyclopédie ou un ouvrage de référence similaire donne l’impression que la marque constitue la dénomination générique des produits ou services pour lesquels elle est enregistrée, l’éditeur doit, à la demande du propriétaire de la marque, indiquer — au plus tard dans l’édition suivante de l’ouvrage — que la marque a été enregistrée et qu’elle est protégée.
Usage illicite d’une marque par un agent ou un mandataire
Art. 14. Lorsqu’une marque est, sans l’autorisation de son propriétaire, enregistrée au nom de l’agent ou du mandataire dudit propriétaire, celuici a le droit de s’opposer à l’usage non autorisé de sa marque par son agent ou son mandataire, à moins que ce dernier ne justifie ses actes.
Limitations de la protection de la marque
Art. 15. — 1) La protection de la marque ne confère pas au propriétaire le droit d’interdire à un tiers l’usage, à des fins commerciales et conformément aux pratiques commerciales loyales,
a) de son nom ou de son adresse;
b) d’indications relatives à l’espèce, à la qualité, à la quantité, à la destination, à la valeur, à l’origine géographique, à l’époque de la production du produit ou de la prestation du service ou à d’autres caractéristiques de celuilà;
c) de la marque lorsqu’il est nécessaire pour indiquer la destination d’un produit ou d’un service, en particulier dans le cas des accessoires ou des pièces détachées.
2) Sur la base de l’alinéa 1)a), seule une personne physique peut invoquer son nom ou son adresse à l’encontre du propriétaire de la marque.
Épuisement des droits conférés par la protection de la marque
Art. 16. — 1) La protection de la marque ne confère pas au propriétaire le droit d’interdire l’usage de celleci pour des produits qui ont été mis sur le marché intérieur par lumidôme ou avec son consentement exprès.
2) L’alinéa 1) n’est pas applicable si le propriétaire a des raisons légitimes de s’opposer à la commercialisation ultérieure des produits, en particulier lorsque l’état de ces derniers a été modifié ou altéré. Tolérance
Art. 17. — 1) Le propriétaire d’une marque qui a, pendant cinq années consécutives, toléré en connaissance de cause l’usage en Hongrie d’une marque postérieure à la sienne, n’a plus le droit ni de s’opposer à l’usage de cette marque en Hongrie ni de demander, en invoquant l’antériorité de sa marque, la radiation de la marque postérieure (article 33.2)b)).
2) L’alinéa 1) n’est applicable qu’à l’égard des produits ou services pour lesquels la marque postérieure a été réellement utilisée. 3) L’alinéa 1) n’est pas applicable si la protection de la marque postérieure a été demandée de mauvaise foi.
4) Le propriétaire de la marque postérieure n’a pas le droit de s’opposer à l’usage de la marque antérieure même si le propriétaire de celleci ne peut plus s’opposer, conformément à l’alinéa 1), à l’usage de la marque postérieure.
5) Les dispositions des alinéas 1) à 4) sont applicables mutatis mutandis aux marques antérieures jouissant d’une renommée, aux marques qui sont devenues notoires en Hongrie à une date antérieure, ainsi qu’aux droits antérieurs visés à l’article 5.1) et 2)a).
Usage de la marque
Art. 18. — 1) Si, dans un délai de cinq ans à compter de la date de l’enregistrement, le propriétaire de la marque n’a pas réellement commencé à faire usage de celleci en Hongrie pour les produits ou services pour lesquels elle est enregistrée, ou si cet usage a été suspendu pendant un délai ininterrompu de cinq ans, la protection de la marque est soumise aux conséquences juridiques prévues dans la présente loi (articles 4.3), 30.d), 33.2)a) et 34) à moins que le propriétaire justifie dûment le défaut d’usage.
2) Aux fins de l’alinéa 1), sont également considérés comme un usage réel de la marque en Hongrie
a) l’usage de la marque sous une forme qui ne se distingue de la forme enregistrée que par des éléments n’altérant pas le caractère distinctif de ladite marque;
b) l’apposition de la marque sur les produits ou sur leur emballage sur le territoire de la Hongrie aux seules fins de l’exportation.
3) Aux fins de l’alinéa 1), l’usage de la marque avec l’autorisation de son propriétaire est réputé constituer un usage par le propriétaire.
Chapitre III La marque et le titre de protection de la marque en tant qu’objets
de propriété
Succession juridique
Art. 19. — 1) Les droits découlant d’une marque et de la protection de cette marque peuvent être transmis et cédés.
2) L’ayant cause d’une personne morale ou d’une société dénuée de la personnalité juridique jouit aussi du droit à la marque, sauf si les parties en conviennent autrement ou que des circonstances exigent clairement qu’il en soit autrement.
3) Le titre de protection de la marque peut être cédé par contrat. Il peut être également cédé pour certains des produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée.
4) Le contrat de cession du titre de protection de la marque est frappé de nullité si la cession risque d’induire le public en erreur.
5) Si une marque fait l’objet d’une demande d’enregistrement ou d’un enregistrement au nom de l’agent ou du mandataire du titulaire, sans l’autorisation de celuici, le titulaire a le droit de demander la cession en sa faveur du droit à la protection de la marque ou du titre de protection de celleci.
Mise en gage de la marque
Art. 20. Une marque peut, avec les droits qui découlent de celleci et de sa protection, être mise en gage. Il ne peut être constitué de gage que si le contrat revêt la forme écrite et que le gage est inscrit au registre des marques.
Copropriété de la marque et cotitularité du titre de protection de la marque
Art. 21. — 1) Lorsqu’une marque a plus d’un propriétaire, chacun des copropriétaires peut céder sa quotepart. Lorsqu’un copropriétaire souhaite céder sa quotepart, les autres copropriétaires jouissent d’un droit de préemption à l’égard des tiers.
2) Chacun des copropriétaires peut faire usage de la marque à titre personnel; toutefois, celui qui utilise la marque est tenu de verser aux autres copropriétaires une rémunération proportionnelle à leur quotepart. Aux fins de l’article 18, cet usage est réputé constituer un usage par tous les propriétaires.
3) Une licence de marque ne peut être concédée à un tiers que par l’ensemble des copropriétaires. L’accord de tous les copropriétaires peut être remplacé par une décision de justice conformément aux dispositions générales du droit civil.
4) En cas de doute, les quotesparts de tous les copropriétaires sont réputées égales. Si l’un des copropriétaires renonce à son droit à la marque, les droits des autres copropriétaires s’étendent à sa quotepart, proportionnellement à leur propre quotepart.
5) Tout copropriétaire peut par ailleurs agir à titre personnel pour renouveler, faire respecter et protéger les droits attachés à la marque. Ses actes juridiques — à l’exception du compromis, de la reconnaissance de droits et de la renonciation à des droits — sont contraignants pour tout autre
copropriétaire qui a omis de respecter un délai ou d’accomplir un acte obligatoire, sauf si celuici a remédié par la suite à sa négligence.
6) En cas de divergence entre les actes des copropriétaires, une décision est prise eu égard à tous autres faits pertinents dans le cadre de la procédure.
7) Les frais afférents à la cotitularité du titre de protection de la marque sont assumés par les copropriétaires proportionnellement à leur quotepart. Si, après avoir été invité à le faire, l’un des copropriétaires n’acquitte pas les frais dont il est redevable, le copropriétaire qui a payé ces frais peut demander que lui soit cédée la quotepart de ce dernier.
8) Les dispositions relatives à la cotitularité du titre de protection de la marque sont applicables mutatis mutandis au dépôt conjoint de demandes d’enregistrement de marques.
Application des dispositions du code civil
Art. 22. Lorsqu’elles ne sont pas visées par la présente loi, les questions afférentes à la transmission et à la cession des droits découlant de la marque et du titre de protection de la marque, à la mise en gage de la marque, à la copropriété de la marque et à la cotitularité du titre de protection de la marque sont régies par les dispositions du code civil.
Chapitre IV Contrats de licence de marque
Conclusion de contrats de licence de marque
Art. 23. — 1) Par un contrat de licence de marque, le titulaire du titre de protection de la marque concède sous licence le droit d’usage de la marque et l’utilisateur (le preneur de licence) est tenu en contrepartie de verser des redevances.
2) Les parties déterminent librement le contenu du contrat de licence. Est nul, toutefois, tout contrat de licence dont l’exécution risque d’induire le public en erreur.
Droits et obligations des parties
Art. 24. — 1) Le propriétaire de la marque garantit pour toute la durée du contrat de licence qu’aucun tiers ne possède de droits sur la marque empêchant ou limitant l’exercice du droit d’usage. Cette garantie est assujettie aux règles applicables à un vendeur qui transmet des droits exclusifs, hormis le fait que le preneur de licence peut, avec effet immédiat, mettre fin au contrat au lieu d’en demander l’annulation.
2) Le propriétaire informe le preneur de licence des droits que tout tiers peut avoir sur la marque et de toutes autres circonstances importantes. Toutefois, il n’est tenu de transmettre un savoirfaire économique, technique et administratif que si cela a été convenu expressément.
3) Le propriétaire peut exercer un contrôle sur le preneur de licence quant à la qualité des produits portant la marque ou des services fournis sous la marque.
4) Le contrat de licence vise tous les produits et services pour lesquels la marque est enregistrée et toute modalité d’usage, dans quelque mesure que ce soit, sans limitation dans le temps ou quant au territoire.
5) Le droit d’usage n’est exclusif que si le contrat le stipule expressément. Dans le cas d’une licence exclusive, le propriétaire peut également utiliser la marque en même temps que le preneur de licence qui a acquis le droit d’usage, sauf si cette possibilité est expressément exclue par contrat. Le propriétaire peut mettre fin à l’exclusivité d’une licence, sous réserve d’une réduction
proportionnelle des redevances dues, si le preneur de licence ne commence pas à utiliser la marque dans un délai raisonnable.
6) Le preneur de licence ne peut transmettre la licence ni concéder des sous licences à des tiers qu’avec le consentement exprès du propriétaire de la marque.
Expiration du contrat de licence
Art. 25. Le contrat de licence prend fin à l’expiration de la période fixée dans ses dispositions ou lorsque certaines circonstances surviennent ou lorsque la protection de la marque arrive à expiration.
Effet des dispositions relatives aux contrats de licence
Art. 26. — 1) Les parties peuvent déroger d’un commun accord aux dispositions relatives aux contrats de licence lorsque la loi ne l’interdit pas.
2) Les dispositions du code civil sont applicables en ce qui concerne les questions relatives aux contrats de licence qui ne sont pas régies par la présente loi.
Chapitre V Atteinte à la marque
Atteinte à la marque
Art. 27. — 1) Toute personne faisant illicitement usage d’une marque en violation des dispositions de l’article 12, porte atteinte à la marque.
2) Le propriétaire peut, selon les circonstances de l’espèce, exercer les recours civils suivants :
a) demander que l’atteinte portée à la marque soit constatée par le tribunal;
b) demander une agissements;
ordonnance mettant l’auteur de l’atteinte en demeure de cesser ses
c) exiger de l’auteur de l’atteinte qu’il donne des renseignements sur l’identité des tiers ayant pris part à la production et à la distribution des produits portant atteinte à la marque et à la fourniture des services portant atteinte à la marque ainsi que sur leurs circuits de distribution;
d) exiger de l’auteur de l’atteinte une réparation sous la forme d’une déclaration ou par d’autres moyens appropriés; si nécessaire, la déclaration est rendue publique par l’auteur de l’atteinte ou à ses frais;
e) exiger la restitution des bénéfices réalisés grâce à l’atteinte portée à la marque;
f) demander la saisie des moyens utilisés exclusivement ou essentiellement pour commettre l’infraction ainsi que des produits portant atteinte à la marque et de leur emballage.
3) Le tribunal peut décider, à la demande du propriétaire, que le caractère préjudiciable des installations, matériaux, produits et emballages saisis soit supprimé — en particulier en enlevant la marque apposée — ou, lorsque cela n’est pas possible, qu’ils soient détruits. Dans les cas où cela se justifie, le tribunal peut ordonner que les installations et matériaux saisis, au lieu d’être détruits, soient vendus aux enchères conformément aux règles de procédure judiciaire régissant l’exécution des décisions; dans ce cas, le tribunal décide de l’affectation de la somme obtenue.
4) La saisie des installations et matériaux utilisés pour commettre l’infraction ainsi que des produits et emballages portant atteinte à la marque est admissible même dans le cas où ces éléments ne se trouvent plus en la possession de l’auteur de l’atteinte si leur propriétaire savait ou avait des motifs raisonnables de savoir qu’une atteinte était portée à la marque.
5) S’il est porté atteinte à une marque, le propriétaire de celleci peut également demander des dommagesintérêts en vertu des règles relatives à la responsabilité civile.
Conséquences d’une atteinte portée à la marque du point de vue de la législation douanière
Art. 28. Lorsqu’il est porté atteinte à sa marque, le propriétaire peut, en vertu de dispositions établies par voie réglementaire, demander que des mesures soient prises par les autorités douanières pour empêcher que les produits contrefaisants soient mis sur le marché en Hongrie.
Droits du déposant et du preneur de licence en cas d’atteinte à la marque
Art. 29. — 1) Un déposant peut également intenter une action pour atteinte à la marque; toutefois, la procédure est suspendue jusqu’à ce que la décision d’enregistrer la marque soit devenue définitive.
2) Un preneur de licence inscrit au registre des marques peut intenter une action pour atteinte à la marque en son nom s’il a invité le propriétaire à prendre les mesures nécessaires pour faire cesser l’atteinte et que celuici a omis de le faire dans un délai de 30 jours après y avoir été invité.
Chapitre VI Extinction de la protection de la marque
Cas d’extinction
Art. 30. La protection de la marque s’éteint
a) en cas de non renouvellement (articles 11 et 31), le jour suivant la date d’expiration de la période d’enregistrement;
b) si le propriétaire renonce à la protection (article 32), le jour suivant la réception de la déclaration de renonciation ou à une date antérieure précisée par la personne renonçant à la protection;
c) si la marque est radiée (article 33) avec effet rétroactif à la date de dépôt de la demande;
d) si le propriétaire n’a pas fait réellement usage de la marque (articles 18 et 34), avec effet rétroactif à la date du début de la procédure d’annulation de la protection ou à la date de priorité de la demande d’enregistrement de la marque postérieure à l’origine du conflit, la date la plus ancienne étant retenue;
e) si la marque perd son caractère distinctif ou devient trompeuse (article 35), avec effet rétroactif à la date du début de la procédure d’annulation de la protection. Cas d’extinction partielle de la protection à l’expiration de la période d’enregistrement
Art. 31. Lorsque la protection de la marque est renouvelée pour certains seulement des produits ou services pour lesquels la marque a été enregistrée, la protection s’éteint à l’expiration de la période d’enregistrement uniquement pour les produits ou services qui ne sont pas visés par le renouvellement.
Renonciation à la protection
Art. 32. — 1) Le propriétaire inscrit au registre des marques peut renoncer à la protection de la marque en adressant une déclaration écrite à l’Office hongrois des brevets.
2) Si la renonciation a une incidence sur les droits de tiers en vertu de la législation, de décisions d’une autorité, d’un contrat de licence ou de tout autre contrat inscrit au registre des marques, ou si une action en justice est portée au registre des marques, ladite renonciation ne prend effet qu’avec le consentement des parties intéressées.
3) Il est également possible de renoncer à la protection pour certains seulement des produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée.
4) La renonciation à la protection de la marque est irrévocable.
Radiation
Art. 33. — 1) La marque est radiée
a) si l’objet de la protection ne satisfait pas aux conditions énoncées dans l’article 8.1)a);
b) si, à la date de dépôt attribuée, l’objet de la protection ne correspond pas au contenu de la demande telle qu’elle a été déposée ou — dans le cas d’une division — à l’objet de la demande divisionnaire, ou si la liste des produits ou services visés va audelà de ce contenu.
2) La marque ne peut pas être radiée
a) si elle est en conflit avec une marque antérieure (article 4.2)) dont l’usage ne satisfait pas, au moment de la procédure de radiation, aux conditions énoncées à l’article 18; ou
b) si elle est en conflit avec une marque antérieure, un signe non enregistré ou tout autre droit appartenant à une personne qui avait connaissance de l’enregistrement de la marque postérieure et a toléré, pendant cinq années consécutives, l’usage de cette marque, à moins que le propriétaire de la marque postérieure ait agi de mauvaise foi.
3) Lorsqu’il existe des motifs de radiation de la marque pour certains seulement des produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée, la radiation consiste en une limitation correspondante de la protection.
4) Si une demande de radiation est rejetée par une décision définitive, nul ne peut engager une nouvelle procédure de radiation pour la même marque en invoquant des motifs identiques.
Annulation de la protection pour défaut d’usage de la marque
Art. 34. — 1) La protection de la marque est annulée pour défaut d’usage en ce qui concerne tous les produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée, ou certains d’entre eux, selon que le nonusage porte sur tous les produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée, ou sur certains d’entre eux.
2) L’annulation de la protection de la marque pour défaut d’usage n’est pas prononcée si, pendant l’intervalle de temps entre l’expiration du délai fixé à l’article 18.1) et le dépôt de la requête en annulation pour défaut d’usage, l’utilisation réelle de la marque a commencé ou a été reprise. Cette disposition n’est pas applicable si l’exploitation de la marque est entreprise ou reprise au cours des trois mois précédant le dépôt de la requête, seulement après que le propriétaire a pris connaissance du fait qu’une telle requête allait être déposée.
3) Si la requête en annulation pour défaut d’usage est rejetée par une décision définitive, nul ne peut engager une nouvelle procédure d’annulation de la protection pour la même marque en invoquant des motifs identiques.
Annulation de la protection d’une marque qui a perdu son caractère distinctif ou qui est devenue trompeuse
Art. 35. — 1) La protection de la marque est annulée
a) si, en raison des actes du propriétaire, la marque est devenue dans le commerce la dénomination générique d’un produit ou service pour lequel elle est enregistrée; ou
b) si, par l’usage, la marque est devenue trompeuse, en particulier quant à la nature, à la qualité ou à l’origine géographique des produits ou services.
2) La protection d’une marque qui a perdu son caractère distinctif ou qui est devenue trompeuse est annulée pour certains ou tous les produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée, selon que les motifs d’annulation s’appliquent à tous les produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée ou à certains d’entre eux.
3) Si une requête en annulation de la protection d’une marque qui a perdu son caractère distinctif ou qui est devenue trompeuse est rejetée par une décision définitive, nul ne peut engager une nouvelle procédure d’annulation de la protection pour la même marque en invoquant des motifs identiques.
Recouvrement des redevances
Art. 36. Si la protection de la marque est annulée avec effet rétroactif à la date de l’enregistrement, seule peut être recouvrée la part des redevances perçues par le propriétaire qui n’a pas été couverte par les bénéfices tirés de l’usage de la marque.
partie II Règles générales de procédure en matière de marques devant
l’Office hongrois des brevets
Chapitre VII Dispositions générales régissant la procédure en matière de
marques
Compétence de l’Office hongrois des brevets
Art. 37. L’Office hongrois des brevets est compétent pour les questions ciaprès relatives aux marques :
a) enregistrement;
b) renouvellement de la protection;
c) décision d’annulation de la protection;
d) radiation;
e) division du titre de protection;
f) inscription des demandes d’enregistrement de marques et des marques;
g) communication d’informations officielles.
Application des règles générales relatives à la procédure administrative
Art. 38. L’Office hongrois des brevets applique, pour les questions relatives aux marques relevant de sa compétence, les dispositions de la loi no IV de 1957 sur les règles générales de procédure administrative, sous réserve des exceptions énoncées dans la présente loi.
Décisions de l’Office hongrois des brevets
Art. 39. — 1) Dans les actions en radiation, dans les procédures d’annulation de la protection d’une marque qui a perdu son caractère distinctif ou qui est devenue trompeuse, et en cas d’annulation pour défaut d’usage, l’Office hongrois des brevets siège en conseil; ce conseil est composé de trois membres et prend ses décisions à la majorité des voix.
2) Les décisions concernant l’enregistrement d’une marque, le renouvellement, la division et l’annulation de la protection d’une marque ainsi que la radiation d’une marque sont considérées comme des décisions sur le fond.
3) Les décisions de l’Office hongrois des brevets prennent effet dès leur notification, sauf si leur réexamen est demandé.
4) L’Office hongrois des brevets ne peut révoquer ou modifier ses décisions sur le fond en matière de marques que si une requête en réexamen est présentée et uniquement avant la transmission de cette requête au tribunal. Ses décisions ne peuvent être ni annulées ni modifiées par une autorité de contrôle; elles ne sont pas susceptibles de recours.
5) Les décisions en matière de marques prises par l’Office hongrois des brevets peuvent faire l’objet d’un recours ou être modifiées par le tribunal conformément aux dispositions du chapitre XI.
Établissement des faits
Art. 40. — 1) Dans le cadre des procédures engagées devant lui, l’Office hongrois des brevets examine d’office les faits; il ne se limite pas, lors de cet examen, aux déclarations et aux requêtes des parties. Toutefois, ses décisions ne peuvent être fondées que sur des faits ou des preuves au sujet desquels les parties intéressées ont pu présenter leurs observations.
2) Il est demandé aux parties, sur invitation ou notification, de remédier aux insuffisances des documents présentés en ce qui concerne les questions relatives aux marques.
Délais
Art. 41. — 1) Les délais prescrits par la présente loi ne sont pas prorogeables. Leur non respect entraîne des conséquences juridiques sans préavis.
2) Si la présente loi ne prescrit pas de délai pour remédier aux insuffisances ou pour présenter une déclaration, il est fixé un délai d’au moins 30 jours susceptible de prorogation sur requête avant son expiration. Un délai supérieur à trois mois et plus de trois prorogations d’un même délai peuvent être accordés uniquement dans des cas particuliers.
3) Les délais prescrits d’une façon générale en matière de procédures administratives ne sont pas applicables aux questions ayant trait aux marques.
Restitutio in integrum
Art. 42. — 1) En matière de marques — sauf dans les cas exclus à l’alinéa 5) — une requête en restitutio in integrum peut être présentée dans les 15 jours qui suivent le délai non observé ou le dernier jour dudit délai. La requête doit indiquer les motifs pour lesquels le délai n’a pas été respecté et les circonstances attestant que le nonrespect du délai n’est pas dû à une faute.
2) Lorsque la partie intéressée prend connaissance ultérieurement de l’inobservation du délai ou lorsque la cause de l’inobservation est éliminée ultérieurement, le délai prescrit à l’alinéa 1) court à compter de la date à laquelle l’inobservation du délai est devenue connue ou la cause de cette inobservation a été éliminée. La requête en restitutio in integrum n’est recevable que dans les six mois suivant le délai non observé ou le dernier jour dudit délai.
3) Lorsqu’un délai n’a pas été observé, l’acte non accompli doit l’être en même temps que le dépôt de la requête en restitutio in integrum ou — si la requête est recevable — une prorogation du délai peut être demandée.
4) Si l’Office hongrois des brevets fait droit à la requête en restitutio in integrum, les actes accomplis par la partie défaillante sont considérés comme l’ayant été dans le délai qui n’a pas été observé; une audience tenue le jour prescrit dans le cadre du délai qui n’a pas été observé est de nouveau organisée lorsque cela est nécessaire. Selon l’issue de la nouvelle audience, il est décidé de maintenir la décision prise pendant la première audience ou de l’annuler totalement ou en partie.
5) Il n’est pas donné suite à une requête en restitutio in integrum
a) si le délai prescrit pour le dépôt de la déclaration de priorité (article 53.2)) n’a pas été respecté;
b) si le délai de six mois fixé pour revendiquer la priorité conventionnelle ou d’exposition n’a pas été respecté.
Interruption et suspension de la procédure
Art. 43. — 1) En cas de décès d’une partie ou de dissolution d’une personne morale ou d’une société dénuée de la personnalité juridique, la procédure est interrompue jusqu’à ce que l’ayant cause soit enregistré et que le bienfondé de sa prétention soit établi.
2) Lorsqu’une action en justice est intentée en ce qui concerne le droit de déposer une demande d’enregistrement de marque ou le droit à la protection d’une marque, la procédure d’enregistrement de la marque est suspendue jusqu’à ce que la décision judiciaire soit devenue définitive.
Représentation
Art. 44. — 1) Les déposants étrangers sont représentés par un conseil en brevets agréé ou un avocat, domicilié en Hongrie, pour toutes les questions relatives à des marques relevant de la compétence de l’Office hongrois des brevets.
2) Le pouvoir doit faire l’objet d’un acte authentique ou d’un acte sous seing privé ayant force probante. Le pouvoir donné à un conseil en brevets ou à un avocat n’est valable que s’il est signé par le mandant.
3) L’Office hongrois des brevets désigne un administrateur judiciaire parmi les conseils en brevets et les avocats
a) à la demande de la partie adverse, pour les héritiers inconnus ou une partie qu’il n’est pas possible de localiser; ou
b) pour une partie étrangère n’ayant pas de mandataire agréé.
Langues
Art. 45. — 1) La procédure d’enregistrement d’une marque se déroule en hongrois, la demande d’enregistrement de la marque doit être rédigée en hongrois.
2) Des documents peuvent aussi être présentés dans des langues étrangères pour les questions relatives aux marques; toutefois, l’Office hongrois des brevets peut exiger le dépôt d’une traduction en hongrois qui soit certifiée conforme le cas échéant.
Accès au dossier
Art. 46. — 1) Avant la communication de certaines données figurant dans la demande d’enregistrement de la marque (article 57), seuls le déposant et son mandataire — et après la communication des données toute personne — peuvent consulter le dossier, y compris le signe et la liste des produits et des services visés.
2) Les projets de décisions et tous les autres documents qui ont été utilisés dans l’élaboration des décisions et des avis d’experts et qui ne sont pas communiqués aux parties, ne peuvent pas être consultés, même après la communication des données.
3) Contre paiement d’une taxe, l’Office hongrois des brevets remet des copies des documents qui peuvent être consultés.
4) Les procédures en matière de marques ne sont publiques que si une partie adverse y participe.
Chapitre VIII Enregistrement de données relatives aux marques, information
du public
Registre des demandes d’enregistrement de marques, registre des marques
Art. 47. — 1) L’Office hongrois des brevets tient un registre des demandes d’enregistrement de marques ainsi qu’un registre des marques, dans lesquels figurent tous les faits et circonstances relatifs aux droits attachés aux marques.
2) Le registre des marques contient en particulier les indications ciaprès :
a) numéro d’enregistrement de la marque;
b) numéro de référence;
c) reproduction de la marque;
d) liste des produits et services visés;
e) nom (dénomination officielle) et adresse (établissement principal) du propriétaire de la marque;
f) nom et établissement principal du mandataire;
g) date de dépôt de la demande;
h) données relatives à la priorité;
i) date de la décision prononçant l’enregistrement de la marque;
j) renouvellement de la protection de la marque;
k) titre juridique, date d’expiration de la protection et limitation de celleci;
l) licences d’exploitation.
3) Tout droit attaché à la protection d’une marque peut être invoqué à l’égard d’un tiers qui a acquis son droit de bonne foi et contre rémunération, s’il est inscrit au registre des marques.
4) Toute personne peut avoir accès au registre des marques et demander copie des données enregistrées contre paiement d’une taxe.
5) Après la communication des données relatives aux demandes, les dispositions des alinéas 3) et 4) sont applicables mutatis mutandis au registre des demandes d’enregistrement de marques.
Inscriptions portées au registre des marques
Art. 48. — 1) Les indications figurant dans le registre des demandes d’enregistrement de marques ou dans le registre des marques sont portées exclusivement à la suite de décisions de l’Office hongrois des brevets ou de décisions judiciaires. Les indications, portées à la suite des décisions visées à l’article 77.1), ne peuvent l’être que si aucune révision n’est demandée dans le délai imparti ou si la décision rendue par le tribunal au sujet du recours formé est devenue définitive.
2) L’Office hongrois des brevets se prononce sur les droits et les faits relatifs à la protection de la marque sur la base d’une requête présentée par écrit. Un acte authentique ou un acte sous seing privé suffisamment probant doit être joint à ladite requête.
3) Une requête est irrecevable si elle se fonde sur un acte qui est nul du fait d’un vice de forme ou qui n’a pas été authentifié officiellement comme l’exige la loi, ou s’il ressort clairement du contenu de l’acte que la déclaration de nature juridique qui y figure n’est pas valable.
4) Lorsque la requête ou les pièces qui y sont jointes contiennent des irrégularités susceptibles d’être rectifiées, le déposant est invité à y remédier ou à présenter des observations.
Information du public
Art. 49. Le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets contient, en particulier, les données et mentions ciaprès relatives aux demandes d’enregistrement de marques et aux marques :
a) lors de la communication de certaines données, le nom et l’adresse (établissement principal) du déposant et de son mandataire, le numéro de référence de la demande, la date de dépôt et la date de priorité lorsque celleci est différente, le signe et la liste des produits et services visés;
b) après enregistrement de la marque, le numéro de l’enregistrement, le nom et l’adresse (établissement principal) du propriétaire, le nom et l’adresse (établissement principal) du mandataire, le numéro de référence, la date de dépôt et la date de priorité lorsque celleci est différente, la marque, la liste des produits et services visés ainsi que la date de la décision prononçant l’enregistrement;
c) dans le cas d’un renouvellement ou d’une division de la protection de la marque, les données pertinentes;
d) le titre juridique et la date d’expiration de la protection de la marque;
e) les modifications relatives aux droits attachés à la protection de la marque inscrite au registre des marques.
Chapitre IX Procédure d’enregistrement d’une marque
Dépôt de la demande d’enregistrement et conditions à remplir
Art. 50. — 1) La procédure d’enregistrement d’une marque débute par le dépôt d’une demande d’enregistrement de marque auprès de l’Office hongrois des brevets.
2) Une demande d’enregistrement de marque contient une requête en enregistrement de la marque, le signe, la liste des produits et services visés et, le cas échéant, d’autres documents pertinents.
3) Les conditions de forme que les demandes d’enregistrement de marques doivent remplir sont précisées par voie réglementaire.
4) Toute demande d’enregistrement de marque donne lieu au paiement d’une taxe de dépôt dont le montant est fixé par voie réglementaire; cette taxe doit être acquittée dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt.
5) Si les pièces qui constituent la demande d’enregistrement de marque ont été établies dans une langue étrangère, la liste des produits et services visés doit être déposée en hongrois dans un délai de quatre mois à compter de la date de dépôt.
6) Jusqu’à l’enregistrement, le déposant peut retirer sa demande conformément aux dispositions de l’article 32. L’Office hongrois des brevets prend note du retrait par une décision.
Date de dépôt
Art. 51. — 1) La date de dépôt d’une demande est la date à laquelle la demande déposée auprès de l’Office hongrois des brevets contient au moins
a) une déclaration selon laquelle la protection d’une marque est demandée;
b) des indications permettant d’établir l’identité du déposant;
c) une reproduction du signe et la liste des produits et services visés, même s’ils ne sont pas conformes à d’autres exigences.
2) En lieu et place du dépôt de la reproduction du signe et de la liste des produits et services visés, il suffit qu’un document de priorité soit mentionné pour qu’une date de dépôt soit attribuée à la demande.
Unité du signe, liste des produits et services visés
Art. 52. — 1) Une demande d’enregistrement de marque ne peut porter que sur un seul signe.
2) La liste des produits et services visés est l’énumération des produits et services pour lesquels la protection du signe est demandée.
3) Dans la liste susmentionnée, les produits ou services sont regroupés conformément aux classes établies dans la cadre de l’Arrangement de Nice concernant la classification internationale des produits et des services aux fins de l’enregistrement des marques et sont désignés, si possible, au moyen des termes employés dans la classification.
Priorité
Art. 53. — 1) Est reconnu comme donnant naissance au droit de priorité
a) généralement, la date de dépôt de la demande d’enregistrement de marque (priorité de dépôt);
b) dans les cas définis par la Convention de Paris pour la protection de la propriété industrielle, la date de dépôt de la demande étrangère (priorité conventionnelle);
c) dans les cas définis dans le communiqué du président de l’Office hongrois des brevets publié dans le bulletin officiel, le premier jour de présentation du signe lors d’une exposition, qui n’est pas antérieur de plus de six mois à la date de dépôt de la demande (priorité d’exposition);
d) la date de dépôt d’une demande d’enregistrement de marque, déposée antérieurement et en instance pour le même signe, qui n’est pas antérieure de plus de six mois au dépôt actuel, à condition qu’elle n’ait pas servi de base pour la revendication d’un droit de priorité (priorité interne).
2) La priorité conventionnelle, la priorité d’exposition et la priorité interne doivent être revendiquées dans les deux mois qui suivent le dépôt de la demande. Le document établissant la priorité conventionnelle et le certificat d’exposition doivent être déposés dans les quatre mois suivant la date de dépôt de la demande.
Certificat d’exposition
Art. 54. — 1) L’autorité responsable de l’exposition atteste la présentation et la date de l’exposition du signe au moyen d’un certificat d’exposition.
2) Le certificat doit être accompagné d’une reproduction certifiée conforme du signe présenté à l’exposition.
3) Le certificat peut être délivré uniquement pendant la durée de l’exposition et alors que le signe est visible dans le cadre de l’exposition.
Examen lors du dépôt
Art. 55. À la suite du dépôt d’une demande d’enregistrement de marque, l’Office hongrois des brevets examine si
a) la demande remplit les conditions d’attribution d’une date de dépôt (article 51);
b) la taxe de dépôt a été acquittée (article 50.4));
c) la liste des produits et services a été déposée en hongrois (article 50.5)).
Art. 56. — 1) Si une date de dépôt ne peut pas être attribuée, le déposant est invité à corriger les irrégularités dans un délai de 30 jours.
2) Si le déposant se conforme à cette invitation dans le délai imparti, la date de réception de la rectification est reconnue comme étant la date de dépôt. Sinon, la demande d’enregistrement de marque est considérée comme retirée.
3) Le déposant est informé de la date de dépôt attribuée.
4) Si la taxe de dépôt n’a pas été acquittée ou si la liste des produits et services visés n’a pas été déposée en hongrois, l’Office hongrois des brevets invite le déposant à remédier aux irrégularités dans le délai fixé par la présente loi (article 50.4) et 5)), faute de quoi la demande sera considérée comme retirée.
Communication de certaines données
Art. 57. Si, au moment du dépôt ou après correction, une demande d’enregistrement de marque remplit les conditions prescrites pour l’attribution d’une date de dépôt, l’Office hongrois des brevets publie les informations officielles indiquées à l’article 49.a) dans son bulletin officiel (communication de certaines données).
Observations
Art. 58. — 1) Pendant la procédure d’enregistrement d’une marque, toute personne peut, sauf dans les cas visés à l’alinéa 2), présenter des observations auprès de l’Office hongrois des brevets si elle estime que le signe ou la demande ne remplit pas l’une des conditions nécessaires à l’enregistrement.
2) Seul le titulaire d’un droit antérieur peut présenter des observations au titre des articles 4 à 6.
3) Les observations en question sont prises en considération lors de l’examen effectué en vue de vérifier si la condition en question est remplie ou non, sauf si elles ont été présentées par une personne n’ayant pas le droit de formuler des observations.
4) La personne qui présente les observations n’est pas partie à la procédure d’enregistrement d’une marque. Elle est informée du résultat de son observation par la notification qui lui est faite de la décision prise au sujet de l’enregistrement de la marque.
Examen quant à la forme
Art. 59. — 1) Lorsqu’une demande d’enregistrement de marque satisfait aux exigences mentionnées à l’article 55, l’Office hongrois des brevets examine si elle remplit les conditions de forme énoncées à l’article 50.2) et 3) et si elle ne porte que sur un seul signe (article 52.1)).
2) Si la demande ne satisfait pas aux exigences visées à l’alinéa 1), le déposant est invité à remédier aux irrégularités ou à diviser la demande.
3) La demande d’enregistrement de marque est rejetée si, malgré les rectifications apportées ou les observations présentées, elle ne satisfait toujours pas aux conditions prescrites. Une demande ne peut être rejetée que pour les motifs expressément indiqués dans l’invitation.
4) Si le déposant ne répond pas à l’invitation qui lui est faite dans le délai imparti ou ne divise pas la demande, la demande d’enregistrement de marque est considérée comme retirée.
Recherche de droits antérieurs
Art. 60. — 1) Si la demande d’enregistrement de marque satisfait aux prescriptions énoncées à l’article 55, l’Office hongrois des brevets effectue une recherche de droits antérieurs et établit un rapport de recherche sur le signe, compte dûment tenu de la liste des produits ou services visés.
2) Le rapport de recherche mentionne les données qui peuvent être prises en considération pour décider s’il est possible d’enregistrer le signe sur lequel porte la demande d’enregistrement de marque.
Examen quant au fond
Art. 61. — 1) L’Office hongrois des brevets procède à un examen quant au fond de la demande d’enregistrement de marque en se fondant sur le rapport de recherche.
2) L’examen quant au fond détermine
a) si le signe satisfait aux prescriptions de l’article premier et s’il n’est pas exclu de la protection à titre de marque en vertu des articles 2 à 7; et
b) si la demande satisfait aux conditions énoncées dans la présente loi.
3) Si une demande d’enregistrement de marque ne satisfait pas aux exigences visées à l’alinéa 2), le déposant est invité, selon la nature de l’objection, à remédier aux irrégularités ou à présenter des observations.
4) Une demande d’enregistrement de marque est rejetée en totalité ou en partie si elle ne satisfait pas aux prescriptions examinées même une fois qu’il a été remédié aux irrégularités ou que des observations ont été présentées. Une demande ne peut être rejetée que pour des motifs expressément indiqués et dûment expliqués dans l’invitation. Si cela est nécessaire, il est procédé à une nouvelle invitation.
5) Si le déposant omet de se conformer à l’invitation dans le délai fixé, la demande d’enregistrement de marque est considérée comme retirée.
Modification et division de la demande
Art. 62. — 1) Les éléments ciaprès de la demande d’enregistrement de marque ne peuvent pas être modifiés
a) le signe;
b) la liste des produits ou services visés si cette modification vise à étendre ladite liste au delà du contenu de la demande à la date du dépôt.
2) Le déposant a le droit de modifier la liste des produits ou services visés à l’alinéa 1)b) jusqu’à ce que la décision concernant l’enregistrement de la marque soit devenue définitive.
Art. 63. — 1) Le déposant peut diviser la demande jusqu’à ce que la décision concernant l’enregistrement de la marque soit devenue définitive,
a) avant d’être invité officiellement à le faire (article 59.2)), s’il demande une protection pour plusieurs signes dans une seule demande; ou
b) si, en divisant la liste des produits ou services visés, il cherche à obtenir une protection distincte pour certains produits ou services.
2) Une taxe prescrite par voie réglementaire pour la division de la demande doit être acquittée dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt de la requête correspondante.
3) Si la taxe prescrite pour la division de la demande n’est pas acquittée au moment du dépôt de la requête, l’Office hongrois des brevets invite le déposant à remédier à cette irrégularité dans le délai fixé à l’alinéa 2), faute de quoi la requête en division sera considérée comme retirée.
Enregistrement de la marque
Art. 64. — 1) S’il constate, après examen, que la demande d’enregistrement de marque et le signe sur lequel elle porte satisfont à toutes les conditions requises (article 61.2)), l’Office hongrois des brevets enregistre comme marque l’objet de la demande.
2) L’enregistrement est inscrit au registre des marques (article 47), et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets (article 49.b)).
3) Après l’enregistrement, l’Office hongrois des brevets délivre un certificat de marque auquel est joint l’extrait du registre.
Chapitre X Autres procédures en matière de marques
Procédure de renouvellement
Art. 65. — 1) La protection de la marque est renouvelée (article 11.2)) par l’Office hongrois des brevets à la demande du propriétaire.
2) La requête en renouvellement doit indiquer le numéro d’enregistrement de la marque; les dispositions relatives aux conditions à remplir lors du dépôt d’une demande d’enregistrement de marque (article 50.2) et 3)) sont applicables mutatis mutandis à la requête en renouvellement.
3) La requête en renouvellement doit être présentée au plus tôt 12 mois avant l’expiration de la période de protection et au plus tard dans un délai de six mois à compter de la date d’expiration.
4) Une taxe prescrite par voie réglementaire pour le renouvellement doit être acquittée dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt de la requête correspondante.
5) Lors du renouvellement de la protection, la marque ne peut pas être modifiée et la liste des produits ou services visés ne peut pas être étendue.
Art. 66. — 1) Si la requête en renouvellement ne satisfait pas aux conditions énoncées à l’article 65.1) à 4), le requérant est invité à remédier aux irrégularités.
2) La requête en renouvellement est rejetée si, malgré les rectifications apportées ou les observations présentées, elle ne satisfait toujours pas aux conditions énoncées dans l’invitation. Si le requérant ne se conforme pas à l’invitation dans le délai fixé, la requête est considérée comme retirée.
3) Si la taxe de renouvellement n’a pas été acquittée, l’Office hongrois des brevets invite le requérant à remédier à cette irrégularité dans le délai fixé par la présente loi, faute de quoi la requête sera considérée comme retirée.
Art. 67. — 1) Si la requête satisfait aux prescriptions de l’article 65, l’Office hongrois des brevets renouvelle la protection de la marque.
2) Le renouvellement est inscrit au registre des marques, et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
3) Après le renouvellement, l’Office hongrois des brevets délivre un certificat de marque auquel est joint l’extrait du registre.
Procédure de division
Art. 68. — 1) En scindant la liste des produits ou services, le propriétaire d’une marque peut diviser le titre de protection de celleci en fonction des produits ou des services visés.
2) Une requête en division du titre de protection de la marque et les documents requis doivent être déposés en autant d’exemplaires, conformes les uns aux autres, qu’il y a de parties résultant de la scission de la liste de produits ou services initiale.
3) La requête en division doit indiquer le numéro d’enregistrement de la marque initiale; les dispositions relatives aux conditions à remplir lors du dépôt d’une demande d’enregistrement de marque (article 50.2) et 3)) sont applicables mutatis mutandis à la requête en division.
4) Une taxe prescrite par voie réglementaire pour la division doit être acquittée dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt de la requête correspondante.
Art. 69. — 1) Si la requête en division ne satisfait pas aux conditions énoncées à l’article 68.1) à 3), le propriétaire de la marque est invité à remédier aux irrégularités.
2) La requête en division est rejetée si, malgré les rectifications apportées ou les observations présentées, elle ne satisfait toujours pas aux conditions énoncées dans l’invitation. Si le propriétaire de la marque ne se conforme pas à l’invitation, la requête en division est considérée comme retirée.
3) Si la taxe de division n’a pas été acquittée, l’Office hongrois des brevets invite le propriétaire de la marque à remédier à cette irrégularité dans le délai fixé par la présente loi, faute de quoi la requête sera considérée comme retirée.
Art. 70. — 1) Si la requête satisfait aux prescriptions de l’article 68, l’Office hongrois des brevets divise le titre de protection de la marque.
2) La division du titre de protection de la marque est inscrite au registre des marques et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
3) Après la division, l’Office hongrois des brevets délivre pour chaque enregistrement un certificat de marque auquel l’extrait du registre est joint en annexe.
Extinction de la protection pour cause d’expiration ou de renonciation
Art. 71. — 1) En cas d’extinction de la protection du fait de l’expiration de la période d’enregistrement, l’Office hongrois des brevets informe le propriétaire de la marque de la possibilité de renouvellement.
2) Si le propriétaire d’une marque renonce à la protection de celleci (article 32), l’Office hongrois des brevets rend une décision constatant l’extinction de la protection.
3) L’expiration de la période d’enregistrement de la marque pour non renouvellement (article 30.a)) et l’extinction de la protection pour cause de renonciation sont inscrites au registre des marques et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
Procédure de radiation
Art. 72. — 1) Toute personne peut intenter une action en radiation d’une marque contre le propriétaire de celleci en vertu de l’article 33, sauf dans les cas visés à l’alinéa 2).
2) En vertu des articles 4 à 6, seul le titulaire d’un droit antérieur en conflit avec une marque postérieure peut demander la radiation de celleci.
3) La requête en radiation doit être déposée auprès de l’Office hongrois des brevets et accompagnée d’une copie pour chaque copropriétaire de la marque ainsi que d’une copie supplémentaire. Elle doit être motivée et accompagnée de preuves écrites.
4) Une taxe, dont le montant est fixé par voie réglementaire, doit être acquittée pour la radiation dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt de la requête correspondante.
5) Lorsque la requête en radiation ne satisfait pas aux conditions énoncées dans la présente loi, le requérant est invité à remédier aux irrégularités; si la taxe prescrite n’a pas été acquittée, le requérant est invité à la payer dans le délai fixé par la présente loi. S’il n’est pas remédié aux irrégularités, la requête est considérée comme retirée.
Art. 73. — 1) L’Office hongrois des brevets invite le propriétaire de la marque à présenter des observations sur la requête en radiation. Une fois établi un rapport préparatoire, il se prononce, en audience, sur la radiation de la marque, sur la limitation de la protection de la marque ou sur le rejet de la requête.
2) Si la requête en radiation est fondée sur un conflit avec une marque antérieure appartenant au requérant, il incombe à celuici de prouver qu’il faisait usage de sa marque conformément aux prescriptions de l’article 18 au moment où il a engagé la procédure de radiation.
Art. 74. — 1) Si plusieurs requêtes en radiation sont présentées pour la même marque, elles sont examinées ensemble.
2) Si la requête en radiation est retirée, la procédure peut être poursuivie d’office, sauf dans le cas visé à l’article 72.2).
3) La partie perdante est tenue de supporter les frais de la procédure de radiation.
4) La radiation de la marque ou la limitation de la protection de la marque sont inscrites au registre des marques et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
Annulation de la protection de la marque pour défaut d’usage, perte du caractère distinctif ou déceptivité
Art. 75. — 1) Toute personne peut intenter contre le propriétaire d’une marque une action en annulation de la protection de la marque pour défaut d’usage en vertu des articles 18 et 34 ou lorsque la marque a perdu son caractère distinctif ou est devenue trompeuse en vertu de l’article 35.
2) La requête en annulation doit être déposée auprès de l’Office hongrois des brevets et accompagnée d’une copie pour chaque copropriétaire de la marque ainsi que d’une copie supplémentaire. Elle doit être motivée et accompagnée de preuves écrites.
3) Une taxe prescrite, dont le montant est fixé par voie réglementaire, doit être acquittée pour l’annulation dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt de la requête correspondante.
4) Lorsque la requête en annulation ne satisfait pas aux conditions énoncées dans la présente loi, le requérant est invité à remédier aux irrégularités; si la taxe prescrite n’a pas été acquittée, le requérant est invité à la payer dans le délai fixé par la présente loi. S’il n’est pas remédié aux irrégularités, la requête est considérée comme retirée.
Art. 76. — 1) L’Office hongrois des brevets invite le propriétaire de la marque à présenter des observations sur la requête en annulation. Une fois établi un rapport préparatoire, il se prononce, en audience, sur l’annulation totale ou partielle de la protection de la marque pour défaut d’usage ou lorsque la marque a perdu son caractère distinctif ou est devenue trompeuse, ou sur le rejet de la requête.
2) Lorsque plusieurs requêtes en annulation sont présentées pour la même marque, ou lorsque la même marque fait l’objet à la fois d’une requête en radiation et d’une requête en annulation, elles sont examinées ensemble.
3) Si la requête en annulation est retirée, la procédure peut être poursuivie d’office.
4) La partie perdante est tenue de supporter les frais de la procédure d’annulation.
5) L’annulation totale ou partielle de la protection de la marque pour défaut d’usage ou lorsque la marque a perdu son caractère distinctif ou est devenue trompeuse, est inscrite au registre des marques et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
Partie III Procédure judiciaire en matière de marques
Chapitre XI Révision des décisions de l’Office hongrois des brevets
Requête en révision
Art. 77. — 1) Sur requête, le tribunal peut annuler ou réexaminer (ces deux actes étant ci après désignés ensemble par le mot « révision”) les décisions sur le fond prises par l’Office hongrois des brevets (article 39.2)) ainsi que les décisions de l’office interrompant ou suspendant la procédure ou servant de base à l’inscription d’indications dans le registre des demandes d’enregistrement de marques ou dans le registre des marques.
2) Toute personne peut demander la révision d’une décision
a) si elle a été partie aux procédures engagées devant l’Office hongrois des brevets, et si en outre
b) elle a un intérêt juridique dans la révision de la décision et a présenté des observations au cours de la procédure devant l’Office hongrois des brevets (article 58).
3) La révision d’une décision concernant l’enregistrement ou la radiation d’une marque peut être demandée par le procureur au titre de l’article 3.1)a) et b) et de l’article 3.2).
4) La requête en révision doit être déposée dans un délai de 30 jours à compter de la date de notification de la décision à la partie intéressée ou, dans le cas de l’application de l’alinéa 2)b), à la personne ayant présenté des observations.
5) La requête est déposée auprès de l’Office hongrois des brevets qui la transmet au tribunal avec le dossier relatif à la marque dans un délai de 15 jours.
6) Les règles relatives aux recours sont applicables mutatis mutandis aux requêtes en révision.
7) Si la requête est introduite tardivement, il appartient au tribunal de statuer sur la requête en restitutio in integrum.
Juridiction et compétence
Art. 78. — 1) Les requêtes en révision des décisions prises par l’Office hongrois des brevets relèvent de la compétence exclusive du Tribunal métropolitain.
2) Le Tribunal métropolitain siège en chambre constituée de trois juges professionnels.
3) La Cour suprême est compétente pour se prononcer sur les appels interjetés contre les décisions du Tribunal métropolitain.
Règles applicables aux procédures relatives à des requêtes en révision
Art. 79. Le tribunal statue sur les requêtes en révision des décisions prises par l’Office hongrois des brevets en appliquant les dispositions de la procédure civile non contentieuse, sous réserve des dérogations prévues dans la présente loi. Sauf indication contraire dans la présente loi ou si la nature non contentieuse de la procédure indique une autre voie, la procédure engagée est régie mutatis mutandis par les dispositions du Code de procédure civile.
Publicité
Art. 80. Le tribunal peut, à la requête d’une partie, ordonner que l’audience ou le prononcé de la décision ait lieu hors la présence du public nonobstant le fait que les conditions prescrites dans les dispositions générales du Code de procédure civile ne sont peutêtre pas remplies.
Incompatibilité
Art. 81. — 1) Outre les cas indiqués dans les dispositions générales du Code de procédure civile, les personnes ciaprès ne peuvent pas participer aux procédures ou exercer la fonction de juge :
a) les personnes qui ont participé à la prise de décision au sein de l’Office hongrois des brevets;
b) les membres de la famille — conformément à la définition figurant dans les dispositions générales du Code de procédure civile sur les incompatibilités applicables aux juges — des personnes visées au sousalinéa a) du présent alinéa.
2) Les dispositions de l’alinéa 1) sont aussi applicables aux personnes chargées de conserver les preuves et aux experts.
Parties à la procédure et autres participants
Art. 82. — 1) La personne qui a déposé la requête est partie à la procédure judiciaire. Le procureur qui engage la procédure a tous les droits d’une partie, mais il ne peut accepter de compromis ni renoncer à des droits ni reconnaître des droits.
2) Lorsqu’une partie adverse a aussi participé à la procédure devant l’Office hongrois des brevets, la procédure judiciaire est engagée contre elle.
Art. 83. Lorsque le copropriétaire d’une marque agit à titre personnel pour maintenir en vigueur et protéger des droits attachés à la marque ou lorsqu’une procédure a été engagée contre un seul des copropriétaires de la marque, le tribunal informe les autres copropriétaires qu’ils peuvent participer à la procédure.
Art. 84. — 1) Toute personne qui a un intérêt juridique dans l’issue de la procédure de révision de décisions prises par l’Office hongrois des brevets peut intervenir dans la procédure en faveur de la partie dont elle partage les intérêts jusqu’à ce que la décision du tribunal soit devenue définitive.
2) L’intervenant a le droit d’accomplir tous les actes — à l’exception de tous compromis, reconnaissance d’un droit et renonciation à un droit — que la partie qu’il soutient peut effectuer, mais ses actes n’ont d’effet que s’ils ne sont pas en contradiction avec ceux de la partie intéressée.
3) Les litiges d’ordre juridique survenant entre l’intervenant et la partie intéressée ne peuvent pas être jugés au cours de la procédure.
Représentation
Art. 85. — 1) Les conseils en brevets peuvent aussi remplir les fonctions de mandataires au cours de la procédure.
2) Le pouvoir donné à un conseil en brevets ou à un avocat n’est valable que s’il est signé par le mandant.
Frais de procédure
Art. 86. — 1) Lorsqu’une partie adverse participe aussi à la procédure judiciaire, les dispositions sur les dépens sont applicables mutatis mutandis à la consignation préalable et au paiement des frais de procédure.
2) En l’absence de partie adverse, le déposant avance le montant correspondant aux frais et prend ceuxci à sa charge.
3) Les dépenses et les honoraires du conseil en brevets représentant la partie sont ajoutés aux frais de procédure.
Défaut de comparution
Art. 87. Lorsque ni le déposant ni aucune des parties ne se présente à l’audience ou lorsqu’aucune des parties ne défère à l’invitation du tribunal dans le délai fixé, le tribunal se prononce sur la requête à partir des pièces à sa disposition.
Restitutio in integrum
Art. 88. Les dispositions de l’article 42 sont applicables mutatis mutandis à la présentation d’une requête en restitutio in integrum dans le cadre d’une procédure non contentieuse.
Débats et audition des témoins
Art. 89. — 1) Le tribunal de première instance entend les témoins et tient audience conformément aux dispositions du code de procédure civile.
2) Si aucune partie adverse ne participe à la procédure et si l’affaire peut être résolue à partir de preuves écrites, le tribunal peut statuer sans audience, mais la partie doit être entendue à sa demande.
3) Si le tribunal se prononce sur l’affaire sans tenir d’audience et si, au cours de la procédure, il considère qu’une audience est nécessaire, il peut en ordonner la tenue à tout moment. Toutefois, si le tribunal se prononce sur l’affaire en audience, ou s’il a ordonné la tenue d’une audience, il ne peut par la suite revenir sur la décision correspondante ni procéder au jugement de l’affaire sans tenir d’audience.
4) Si, dans la procédure devant l’Office hongrois des brevets, il n’a pas été possible de parvenir à un compromis, il ne peut y avoir de compromis pendant la procédure judiciaire.
Décisions
Art. 90. Le tribunal statue sur le fond d’une affaire et sur d’autres questions en prononçant un jugement.
Art. 91. — 1) Si le tribunal modifie une décision prise dans une affaire relative à une marque, son jugement remplace la décision de l’Office hongrois des brevets.
2) Le tribunal annule une décision et ordonne à l’Office hongrois des brevets d’engager une nouvelle procédure si
a) la décision a été prise avec la participation d’une personne contre laquelle un motif d’incompatibilité peut être invoqué;
b) au cours de la procédure devant l’Office hongrois des brevets, une violation d’une règle importante de procédure a été commise et que le tribunal ne peut y remédier;
c) en cas de rejet de la demande d’enregistrement de marque pour des raisons de forme, le déposant remédie aux irrégularités, en même temps qu’il soumet une requête en révision ou à l’invitation du tribunal.
3) Si une partie demande une décision judiciaire sur une question qui ne faisait pas l’objet de la procédure devant l’Office hongrois des brevets, le tribunal saisit l’Office hongrois des brevets de la requête. Dans ce cas, le tribunal annule, si nécessaire, la décision de l’Office hongrois des brevets.
4) Si, après la présentation d’une requête en révision, l’Office hongrois des brevets retire ou révoque sa décision comme n’étant pas justifiée, le tribunal met fin à la procédure. Si l’Office hongrois des brevets modifie sa décision, la procédure judiciaire ne peut être poursuivie qu’en ce qui concerne les questions encore litigieuses.
Art. 92. Le jugement rendu sur le fond de l’affaire par le tribunal fait l’objet d’une notification.
Procédure judiciaire en deuxième instance
Art. 93. — 1) Le tribunal de deuxième instance se prononce sur les recours formés contre des décisions rendues par le tribunal de première instance conformément aux dispositions du Code de procédure civile, mais il peut aussi entendre des témoins dans certaines limites.
2) Le tribunal de deuxième instance statue sur les recours en audience si une partie adverse participe aussi à la procédure.
Irrecevabilité d’une requête en réexamen
Art. 94. Aucune requête en réexamen n’est recevable en ce qui concerne des décisions judiciaires passées en force de chose jugée relatives à la modification de décisions de l’Office hongrois des brevets.
Chapitre XII Procédure contentieuse en matière de marques
Dispositions régissant la procédure contentieuse en matière de marques
Art. 95. — 1) Les actions en justice intentées pour atteinte à une marque relèvent de la compétence exclusive du Tribunal métropolitain. Dans ce type de procédure, la chambre du Tribunal métropolitain est constituée de la façon indiquée à l’article 78.2).
2) Dans la procédure contentieuse en matière de marques, il peut être jugé nécessaire de prendre des mesures provisoires pour protéger les droits du requérant qui le justifient si le requérant prouve que la marque est protégée et qu’il en est le propriétaire ou qu’il est un utilisateur habilité à intenter en son propre nom une action pour atteinte à la marque.
3) L’alinéa 2) n’est pas applicable s’il s’est déjà écoulé un délai de six mois depuis le commencement de l’acte portant atteinte à la marque ou de 60 jours à compter de la date à laquelle le requérant a pris connaissance de l’atteinte et de l’identité de l’auteur de celleci.
4) Le tribunal statue d’urgence sur l’application de mesures provisoires, au plus tard dans un délai de 15 jours à compter du dépôt d’une requête à cet effet.
5) Si, au cours d’une procédure pour atteinte à une marque, l’une des parties a déjà produit les preuves requises à l’appui des faits, le tribunal peut, à la demande de ladite partie, exiger de la partie adverse qu’elle présente les documents et autres pièces à conviction en sa possession pour en permettre l’examen.
6) Dans une procédure pour atteinte à une marque, le tribunal peut décider que le prononcé d’une ordonnance de production préliminaire des preuves est subordonné à la fourniture d’une garantie.
7) Toute autre procédure contentieuse en matière de marques qui n’est pas mentionnée à l’alinéa 1) relève de la compétence des tribunaux de comté (ou du Tribunal métropolitain).
8) Les dispositions générales du Code de procédure civile sont applicables dans les procédures judiciaires visées aux alinéas 1) et 7), sous réserve des exceptions énoncées dans les articles 80, 81 et 85 de la présente loi.
Partie IV Marques collectives et marques de certification
Chapitre XIII Marques collectives
Marques collectives
Art. 96. — 1) La marque collective est une marque qui permet de distinguer les produits ou les services des membres d’une organisation sociale, d’un organisme public ou d’une association (tous désignés ciaprès par le terme «organisation sociale») de ceux d’autres entreprises en symbolisant la qualité, l’origine ou d’autres caractéristiques communes des produits ou services fournis sous ladite marque.
2) Dans le cas des marques collectives, un signe est protégé même s’il consiste exclusivement en l’indication de l’origine géographique des produits ou services visés.
3) Un signe n’est pas protégé en tant que marque collective
a) s’il est susceptible d’induire le public en erreur quant à son caractère ou à sa signification, en particulier si, en cas d’enregistrement, les consommateurs peuvent le prendre pour une autre marque qu’une marque collective;
b) si le règlement régissant son usage contient des dispositions contraires à l’ordre public, aux bonnes mœurs ou à la loi.
4) Le droit à la protection d’une marque collective appartient à l’organisation sociale dont les membres ont le droit d’utiliser la marque.
5) L’organisation sociale qui est propriétaire de la marque ne peut pas ellemême l’utiliser; toutefois, elle contrôle l’usage qui en est fait par ses membres.
6) L’usage d’une marque collective par tout membre de l’organisation sociale est réputé constituer un usage au sens de l’article 18.
Règlement d’usage de la marque collective
Art. 97. — 1) Un signe est protégé en tant que marque collective si son usage est régi par un règlement satisfaisant aux conditions énoncées dans les alinéas 2) et 3). Le règlement est établi par l’organisation sociale qui est propriétaire de la marque collective.
2) Le règlement indique
a) le nom et le siège de l’organisation sociale;
b) des renseignements sur les membres de l’organisation autorisés à utiliser la marque collective, y compris leurs nom, adresse et siège social;
c) les conditions d’affiliation à l’organisation;
d) les conditions d’usage de la marque collective;
e) les prescriptions relatives au contrôle de l’usage de la marque collective;
f) les modalités d’ouverture d’actions en justice contre l’usage non autorisé de la marque collective.
3) Si la marque collective consiste exclusivement en l’indication de l’origine géographique, le règlement doit prévoir que toute personne dont les produits ou services sont originaires de l’aire géographique visée est autorisée à devenir membre de l’organisation sociale.
4) Le règlement doit être joint à la demande d’enregistrement de la marque collective. En ce qui concerne ce type de marque, les indications mentionnées à l’alinéa 2)b) doivent être également inscrites au registre des marques. Le règlement et les modifications qui y sont apportées doivent être joints en annexe à l’inscription concernant la marque collective qui figure au registre.
Cession du titre de protection de la marque collective
Art. 98. — 1) La cession du titre de protection de la marque collective donne lieu à l’inscription au registre des marques du contrat correspondant établi par écrit et du changement de titulaire.
2) Le titre de protection d’une marque collective ne peut pas être cédé si, après la cession, les conditions énoncées dans l’article 96 ne sont plus satisfaites ou que le signe ne peut plus être protégé en tant que marque collective.
Cas d’extinction de la protection de la marque collective
Art. 99. — 1) La protection d’une marque collective est annulée en cas de dissolution de l’organisation propriétaire de la marque lorsqu’il n’y a pas d’ayant droit. Elle s’éteint le jour de la dissolution en question.
2) Toute personne peut demander l’annulation de la protection au titre de l’alinéa 1).
3) La protection d’une marque collective s’éteint également — le jour indiqué dans la décision d’annulation — si le propriétaire ne prend pas les mesures nécessaires pour faire cesser l’usage de la marque collective en violation du règlement.
4) Si un signe ne peut pas être protégé en tant que marque collective pour l’un des motifs énumérés à l’article 96.3), la marque collective est radiée. Si un signe ne peut plus être protégé pour l’un des motifs énumérés à l’article 96.3), l’annulation de la protection de la marque collective est prononcée avec effet rétroactif à la date de dépôt de la requête en annulation.
Sanction des droits découlant de la protection de la marque collective
Art. 100. Les personnes qui sont autorisées à utiliser la marque collective en raison de leur appartenance à une organisation sociale ne peuvent intenter une action contre l’auteur d’une atteinte à la marque qu’avec le consentement du propriétaire; toutefois, ils peuvent intervenir dans la procédure engagée par celuici.
Chapitre XIV Marques de certification
Marques de certification
Art. 101. — 1) La marque de certification est une marque qui permet de distinguer des produits ou des services possédant une qualité particulière ou une autre caractéristique, des autres produits ou services en attestant cette qualité ou cette caractéristique.
2) La protection d’une marque de certification ne peut pas être obtenue par
a) une entreprise qui produit, met sur le marché ou importe les produits ou fournit les services pour lesquels la marque est enregistrée;
b) une entreprise qui — en vertu de la loi sur l’interdiction des pratiques commerciales déloyales et des restrictions de la concurrence — n’est pas indépendante de l’entreprise visée au sousalinéa a);
c) une entreprise avec laquelle l’entreprise visée au sousalinéa a) a un lien juridique durable pour ce qui est des produits ou des services pour lesquels la marque est enregistrée.
3) Le propriétaire ne peut pas luimême utiliser la marque de certification; toutefois, il en autorise l’usage à l’égard des produits ou services satisfaisant aux conditions de qualité prescrites ou possédant certaines autres caractéristiques.
4) Une marque de certification est protégée si elle est accompagnée d’un règlement satisfaisant aux conditions énoncées à l’alinéa 5).
5) Le règlement indique
a) le nom et le siège de l’entreprise propriétaire de la marque;
b) les prescriptions de qualité applicables aux produits ou services pour lesquels la marque est enregistrée;
c) les règles de certification de la qualité;
d) les conditions d’usage de la marque;
e) les prescriptions relatives au contrôle de l’usage de la marque;
f) les modalités d’ouverture d’actions en justice contre l’usage non autorisé de la marque.
6) Les dispositions relatives à la marque collective et à sa protection sont applicables mutatis mutandis au règlement d’usage, à la demande d’enregistrement et à l’enregistrement, à l’usage et à la cession d’une marque de certification, à l’annulation de la protection d’une marque de certification et à la sanction des droits découlant de la protection d’une telle marque.
7) Les dispositions réglementaire relatives à la certification de la qualité ou à d’autres caractéristiques sont également applicables à l’usage de marques de certification.
Chapitre XV Application aux marques collectives et aux marques de
certification des dispositions relatives aux marques
Application des dispositions relatives aux marques
Art. 102. Les questions relatives aux marques collectives, aux marques de certification et à leur protection, qui ne sont pas visées par la présente partie sont régies par les dispositions relatives aux marques et à la protection de cellesci.
Partie V 2 Protection des indications géographiques
Chapitre XVI Objet de la protection, droits conférés, atteintes et extinction de la
protection
Signes géographiques et appellations d’origine susceptibles d’être protégés
Art. 103. — 1) Les signes géographiques et les appellations d’origine qui sont utilisés dans le commerce pour indiquer l’origine géographique d’un produit sont protégés en tant qu’indications géographiques.
2) On entend par signe géographique la dénomination géographique d’une région, d’une localité ou, dans des cas exceptionnels, d’un pays servant à désigner un produit qui en est originaire et dont la qualité particulière, la réputation ou d’autres caractéristiques sont dues essentiellement à cette origine géographique, et dont la production, la transformation et l’élaboration ont lieu dans l’aire géographique délimitée.
3) On entend par appellation d’origine la dénomination géographique d’une région, d’une localité ou, dans des cas exceptionnels, d’un pays servant à désigner un produit qui en est originaire et dont la qualité particulière, la réputation ou d’autres caractéristiques sont dues exclusivement ou essentiellement au milieu géographique comprenant les facteurs naturels et humains, et dont la production, la transformation et l’élaboration ont lieu dans l’aire géographique délimitée.
Art. 104. Les indications géographiques de produits agricoles et de denrées alimentaires sont protégées si les produits sur lesquels elles sont apposées satisfont aussi aux exigences du cahier des charges établi par voie réglementaire.
Motifs de refus de la protection
2 Voir la note 1 (N.d.l.r.).
Art. 105. — 1) Une indication géographique n’est pas protégée si, dans le commerce, elle est devenue la dénomination générique d’un produit, que celuici soit ou non originaire du lieu signalé par l’indication géographique.
2) Après son enregistrement, une indication géographique ne peut pas devenir la dénomination générique d’un produit.
Art. 106. — 1) Une indication géographique n’est pas protégée
a) si elle est identique à une indication géographique ou marque antérieure enregistrée pour des produits identiques;
b) lorsque les produits visés sont identiques ou similaires, si elle est identique ou similaire à une indication géographique ou marque antérieure et que cela risque de créer une confusion dans l’esprit des consommateurs;
c) lorsque les produits visés ne sont pas similaires, si elle est identique ou similaire à une marque antérieure jouissant d’une renommée en Hongrie et que l’usage de l’indication permettrait de tirer indûment profit du caractère distinctif ou de la renommée de la marque antérieure ou qu’il leur porterait préjudice.
2) Une indication géographique n’est pas exclue de la protection si la marque antérieure avec laquelle elle est en conflit n’a pas été utilisée par son propriétaire conformément aux dispositions de l’article 18.
3) Une indication géographique n’est pas protégée si elle peut être en conflit avec un droit d’auteur ou titre de propriété industrielle antérieur appartenant à un tiers, y compris avec le nom d’une variété végétale ou d’une race animale protégées.
4) Une indication géographique n’est pas exclue de la protection au titre des alinéas 1) et 3) si le propriétaire de la marque ou de la variété antérieure consent à son enregistrement en vertu des dispositions de l’article 7.
Conditions requises pour l’enregistrement, droit à la protection
Art. 107. — 1) Une indication géographique est enregistrée si
a) elle satisfait aux prescriptions des articles 103 et 104 et n’est pas exclue de la protection aux termes des articles 105 et 106; et
b) la demande correspondante remplit les conditions énoncées dans la présente loi.
2) A qualité pour demander la protection d’une indication géographique toute personne physique ou morale ou toute société dénuée de la personnalité juridique, qui produit, transforme ou élabore, dans l’aire géographique délimitée, un produit que l’indication géographique sert à désigner.
3) Le titre de protection d’une indication géographique appartient conjointement aux personnes qui produisent, transforment ou élaborent des produits conformément à l’alinéa 2) (ci après dénommés «copropriétaires»).
4) Les ressortissants étrangers n’ont droit à la protection d’une indication géographique que sur la base d’un accord international ou sous réserve de réciprocité. Pour ce qui est de la réciprocité, l’opinion du président de l’Office hongrois des brevets est déterminante.
Établissement et durée de la protection
Art. 108. — 1) La protection d’une indication géographique naît avec l’enregistrement, et produit ses effets rétroactivement à compter de la date de dépôt de la demande.
2) La protection d’une indication géographique est illimitée dans le temps.
Droits conférés par la protection de l’indication géographique
Art. 109. — 1) La protection d’une indication géographique confère à ses propriétaires le droit exclusif d’utiliser l’indication. Seuls les propriétaires peuvent l’utiliser, ils ne peuvent pas concéder de licences sur celleci.
2) Sur la base du droit exclusif d’usage, l’un quelconque des copropriétaires a le droit d’intenter une action contre quiconque, à des fins commerciales,
a) utilise l’indication géographique protégée ou une dénomination susceptible de créer une confusion en ce qui concerne des produits non originaires de l’aire géographique délimitée;
b) utilise l’indication géographique protégée pour des produits ne figurant pas dans la liste des produits visés par l’indication mais similaires à ceuxci, tirant ainsi indûment profit de l’indication géographique protégée ou portant préjudice à la renommée de celleci;
c) imite ou mentionne d’une manière quelconque l’indication géographique protégée, même si la véritable origine du produit est indiquée ou que la dénomination protégée est traduite ou accompagnée de différentes adjonctions;
d) utilise une indication fausse ou fallacieuse quant à la provenance, à l’origine, à la nature ou aux caractères essentiels du produit, quel que soit l’endroit où est apposée l’indication (par exemple, sur l’emballage, dans la publicité ou les documents relatifs au produit en question);
e) accomplit tout autre acte susceptible d’induire le public en erreur quant à la véritable origine du produit.
Atteinte à l’indication géographique
Art. 110. — 1) Quiconque utilise illicitement une indication géographique protégée en violation des dispositions de l’article 109 commet une infraction.
2) L’un quelconque des copropriétaires peut intenter une action pour atteinte à l’indication géographique à titre personnel. Une procédure pour atteinte à l’indication géographique peut également être engagée par des groupes d’intérêt représentant les propriétaires et par des organismes de protection des consommateurs.
3) Sont applicables mutatis mutandis les dispositions de l’article 27 en ce qui concerne les voies de recours civiles contre l’auteur de l’atteinte et les dispositions de l’article 28 pour ce qui est des conséquences de l’atteinte du point de vue de la législation douanière.
Extinction de la protection
Art. 111. — 1) La protection d’une indication géographique s’éteint
a) si l’enregistrement est radié, avec effet rétroactif à la date de dépôt de la demande;
b) si les copropriétaires n’ont pas satisfait aux exigences du cahier des charges relatif au produit, avec effet rétroactif à la date du début de la procédure d’annulation de la protection.
2) L’enregistrement est radié si l’indication géographique ne satisfait pas aux prescriptions de l’article 107.1)a).
3) L’annulation de la protection d’une indication géographique pour des produits agricoles et des denrées alimentaires est prononcée si les services de contrôle désignés constatent des irrégularités graves dans l’utilisation de l’indication géographique, eu égard au cahier des charges relatif au produit, auxquelles il ne peut pas être remédié d’une autre façon.
4) Si la requête en radiation de l’enregistrement ou la requête en annulation de la protection est rejetée par une décision définitive, nul ne peut engager une nouvelle procédure de radiation de l’enregistrement ou d’annulation de la protection pour la même indication géographique en invoquant des motifs identiques.
Chapitre XVII Procédures concernant la protection des indications
géographiques
Règles générales de procédure devant l’Office hongrois des brevets
Art. 112. — 1) L’Office hongrois des brevets est compétent pour les questions ciaprès relatives aux indications géographiques :
a) enregistrement;
b) radiation de l’enregistrement et annulation de la protection;
c) inscription des demandes d’enregistrement d’indications géographiques et des indications géographiques enregistrées;
d) communication d’informations officielles sur la protection des indications géographiques.
2) S’agissant de la procédure devant l’Office hongrois des brevets, les dispositions des chapitres VII et VIII sont applicables mutatis mutandis, si ce n’est que l’office doit se réunir en conseil dans le cas d’une procédure de radiation de l’enregistrement ou d’annulation de la protection.
Procédure d’enregistrement des indications géographiques
Art. 113. — 1) La demande d’enregistrement doit contenir une requête, le nom de l’indication géographique, la liste des produits visés, d’autres documents et — dans le cas d’indications géographiques relatives à des produits agricoles et à des denrées alimentaires — le cahier des charges relatif au produit. Les conditions de forme détaillées que les demandes doivent remplir sont précisées par voie réglementaire.
2) Le dépôt d’une demande d’enregistrement d’une indication géographique donne lieu au paiement d’une taxe dont le montant est fixé par voie réglementaire; la taxe doit être acquittée dans un délai de deux mois à compter de la date de dépôt.
3) S’agissant de la procédure d’enregistrement des indications géographiques, les dispositions du chapitre IX sont applicables mutatis mutandis; dans le cas d’indications géographiques relatives à des produits agricoles et à des denrées alimentaires, les dispositions établies par voie réglementaire sont également applicables.
Procédures de radiation de l’enregistrement et d’annulation de la protection
Art. 114. Sont applicables mutatis mutandis les dispositions des articles 72 à 74 en ce qui concerne la procédure de radiation de l’enregistrement d’une indication géographique, et les dispositions des articles 75 et 76 pour ce qui est de la procédure d’annulation de la protection.
Procédure judiciaire en matière d’indications géographiques
Art. 115. Les dispositions des chapitres XI et XII sont applicables mutatis mutandis aux actions en justice ayant trait à la protection des indications géographiques.
Contrôle des indications géographiques de produits agricoles et de denrées alimentaires
Art. 116. Le contrôle, effectué conformément aux prescriptions de l’article 104, de l’usage à des fins commerciales d’indications géographiques relatives à des produits agricoles et à des denrées alimentaires relève de la compétence du service désigné par voie réglementaire.
Partie vi Dispositions finales
Chapitre XVIII Entrée en vigueur; dispositions transitoires et modificatives
Dispositions relatives à l’entrée en vigueur de la présente loi et dispositions transitoires
Art. 117. — 1) La présente loi entre en vigueur le 1er juillet 1997; ses dispositions — sous réserve des exceptions énoncées à l’alinéa 2) — ne sont applicables qu’aux procédures engagées après son entrée en vigueur.
2) Les dispositions de l’article 42 sont aussi applicables mutatis mutandis pour les affaires en cours.
3) L’usage d’une marque commencé avant l’entrée en vigueur de la présente loi est régi par les dispositions précédemment applicables en ce qui concerne l’étendue de la protection de la marque, les conditions d’usage de la marque et les atteintes portées à la marque.
4) Les délais prescrits par la présente loi en ce qui concerne les conséquences juridiques de la tolérance et du défaut d’usage commencent à courir au plus tôt le jour de l’entrée en vigueur. Sur la base des dispositions précédemment applicables, l’annulation de la protection de la marque peut également être prononcée même si la période de cinq ans durant laquelle la marque n’a pas été utilisée en Hongrie vient à expiration après l’entrée en vigueur de la présente loi.
Art. 118. — 1) Par dérogation à l’article 103.3), sont assimilés à des appellations d’origine certaines dénominations géographiques, utilisées traditionnellement pour certaines denrées alimentaires, même si les animaux vivants, la viande et le lait utilisés comme matières premières pour la production des denrées alimentaires visées proviennent d’une aire géographique plus vaste ou différente de l’aire de transformation, à condition
a) que la zone d’élevage puisse être déterminée;
b) qu’il existe des conditions particulières pour la production des matières premières; et
c) qu’il existe un régime de contrôle assurant le respect de ces conditions.
2) La protection prévue à l’alinéa 1) pour des indications géographiques concernant des denrées alimentaires traditionnelles peut être demandée dans un délai de deux ans à compter de l’entrée en vigueur de la présente loi.
3) En vertu de la présente loi, sont également protégées les appellations d’origine qui ont été inscrites, avant l’entrée en vigueur de la présente loi, au registre national tenu dans le cadre de l’Arrangement de Lisbonne concernant la protection des appellations d’origine et leur
enregistrement international. Ces appellations d’origine sont inscrites au registre des indications géographiques et les renseignements pertinents sont publiés dans le bulletin officiel de l’Office hongrois des brevets.
Dispositions abrogées
Art. 119. Sont abrogés dès l’entrée en vigueur de la présente loi les dispositions et textes ci après :
a) la loi no IX de 1969 sur les marques (ciaprès dénommée « loi sur les marques»), l’article 23.2) de la loi no LXVIII de 1992 et les articles 7 et 8 de la loi no VII de 1994;
b) l’article 27.3) de la loi no XC de 1995 sur les denrées alimentaires;
c) l’article 117.a) de la loi no XXXIII de 1995 sur la protection des inventions par brevet, l’article 170 de la loi no XCVI de 1995 sur les compagnies d’assurance et les assurances, l’article 211.7) de la loi no C de 1995 sur la législation et les procédures douanières et l’administration des douanes;
d) le décret conjoint no 2/1970 (VII.1.) OMFBIM sur la mise en œuvre de la loi sur les marques;
e) le décret no 4/1970 (VII.1.) IM concernant la procédure judiciaire en matière de marques.
Dispositions modificatives
Art. 120. Dès l’entrée en vigueur de la présente loi,
a) l’article 3.6), modifié plusieurs fois, de la loi no IV de 1957 sur les dispositions générales relatives à la procédure administrative, est remplacé par les dispositions suivantes :
«6) Sauf disposition contraire de la législation, la présente loi est applicable aux questions relatives à la défense nationale, à l’administration du commerce extérieur, à l’assurance sociale, à la protection de la propriété industrielle, à l’administration fiscale et douanière, aux procédures de l’Office de la concurrence économique concernant le contrôle de la concurrence, et aux questions traitées dans la loi sur la fixation des prix et dans la loi sur les compagnies d’assurance et les assurances.»
b) les sous alinéas d) et e) ciaprès sont insérés dans l’article 52.1) de la loi no III de 1969 sur le droit d’auteur, modifiée plusieurs fois, le sous alinéa d) actuel devenant le sous alinéa f) :
(En cas d’atteinte à son droit, l’auteur peut, selon les circonstances de l’espèce, exercer les recours civils suivants :)
«d) qu’il soit exigé de l’auteur de la violation, qu’il donne des renseignements sur l’identité des tiers ayant pris part à la production et à la distribution des objets résultant de la violation et à la fourniture des services portant atteinte au droit d’auteur ainsi que sur leurs circuits commerciaux;
e) que lui soient restitués les bénéfices réalisés frauduleusement grâce à la violation du droit d’auteur;»;
c) les alinéas 3) à 7) ciaprès sont insérés dans l’article 52 de la loi sur le droit d’auteur :
«3) Dans la procédure contentieuse en matière de droit d’auteur, il peut être jugé nécessaire de prendre des mesures provisoires pour protéger les droits du requérant qui le justifient si le requérant prouve que l’œuvre est protégée, qu’il est l’auteur, l’ayant droit de l’auteur, un utilisateur de l’œuvre ou une organisation chargée de la gestion collective du droit d’auteur, et qu’il est habilité à intenter en son propre nom une action pour violation du droit d’auteur.
4) L’alinéa 3) n’est pas applicable s’il s’est écoulé un délai de six mois depuis le commencement de l’acte portant atteinte au droit d’auteur ou de 60 jours à compter de la date à laquelle le requérant a pris connaissance de la violation et de l’identité de l’auteur de celleci.
5) Le tribunal statue d’urgence sur l’application de mesures provisoires, au plus tard dans un délai de 15 jours à compter du dépôt d’une requête à cet effet.
6) Si, au cours d’une procédure pour violation du droit d’auteur, l’une des parties a déjà produit les preuves requises à l’appui des faits, le tribunal peut, à la demande de ladite partie, exiger de la partie adverse qu’elle présente les documents et autres pièces à conviction en sa possession pour en permettre l’examen.
7) Dans une procédure pour violation du droit d’auteur, le tribunal peut décider que le prononcé d’une ordonnance de production préliminaire des preuves est subordonné à la fourniture d’une garantie.»
d) les dispositions ciaprès sont insérées après la seconde phrase de l’article 3.1) du décret loi no 28 de 1978 sur la protection des dessins et modèles industriels, modifié plusieurs fois (ciaprès dénommée «la loi sur les dessins et modèles») :
«Il ne peut être constitué de gage que si le contrat est établi par écrit et que le gage est inscrit au registre des dessins.»
e) la phrase ciaprès est insérée dans l’article 11.2) de la loi sur les dessins et modèles :
«il peut en outre exiger dudit contrefacteur, qu’il donne des renseignements sur l’identité des tiers ayant pris part à la production et à la distribution des produits portant atteinte au dessin ou modèle et à la fourniture des services portant atteinte au dessin ou modèle ainsi que sur leurs circuits de distribution;»
f) les alinéas 3) à 7) ciaprès sont insérés dans l’article 20 de la loi sur les dessins et modèles, l’alinéa 3) actuel devenant l’alinéa 8) :
«3) Dans la procédure contentieuse en matière de dessins, il peut être jugé nécessaire de prendre des mesures provisoires pour protéger les droits du requérant qui le justifient si le requérant prouve que le dessin est protégé et qu’il est le titulaire de la protection de dessin ou un exploitant du dessin habilité à intenter en son propre nom une action pour atteinte à la protection de dessin.
4) L’alinéa 3) n’est pas applicable s’il s’est écoulé un délai de six mois depuis le commencement de l’acte portant atteinte à la protection de dessin ou de 60 jours à compter de la date à laquelle le requérant a pris connaissance de l’atteinte et de l’identité de l’auteur de celleci.
5) Le tribunal statue d’urgence sur l’application de mesures provisoires, au plus tard dans un délai de 15 jours à compter du dépôt d’une requête à cet effet.
6) Si, au cours d’une procédure engagée pour atteinte à la protection de dessin, l’une des parties a déjà produit les preuves requises à l’appui des faits, le tribunal peut, à la demande de ladite partie, exiger de la partie adverse qu’elle présente les documents et autres pièces à conviction en sa possession pour en permettre l’examen.
7) Dans une procédure engagée pour atteinte à la protection de dessin, le tribunal peut décider que le prononcé d’une ordonnance de production préliminaire des preuves est subordonné à la fourniture d’une garantie.»
g) les dispositions ciaprès remplacent l’article 17.1) de la loi no XXXVIII de 1991 sur la protection des modèles d’utilité :
«1) S’agissant de la succession juridique, de la mise en gage d’un modèle d’utilité avec les droits qui découlent de celuici et de sa protection, ainsi que des contrats d’exploitation, les dispositions de la loi sur les brevets sont applicables mutatis mutandis.»
h) l’alinéa 3) ciaprès est inséré dans l’article premier de la loi no XXXII de 1995 relative aux conseils en brevets :
«3) Pour ce qui est des questions de propriété industrielle, lorsqu’une représentation légale est obligatoire pour une partie, cette prescription est satisfaite si ladite partie est représentée par un conseil en brevets.»
i) l’alinéa 2) ciaprès est inséré dans l’article 25 de la loi no XXXIII de 1995 sur la protection des inventions par brevet (ciaprès dénommée «loi sur les brevets»), le texte actuel devenant l’alinéa 1) :
«2) Il ne peut être constitué de gage que si le contrat est établi par écrit et que le gage est inscrit au registre des brevets.»
j) le sous alinéa d) ciaprès est inséré dans l’article 35.2) de la loi sur les brevets, les sous alinéas d) et e) actuels devenant les sous alinéas e) et f) :
«d) exiger de l’auteur de l’atteinte qu’il donne des renseignements sur l’identité des tiers ayant pris part à la production et à la distribution des produits portant atteinte au brevet et à la fourniture des services portant atteinte au brevet ainsi que sur leurs circuits de distribution;»
k) les dispositions ciaprès remplacent l’article 104 de la loi sur les brevets :
«Art. 104. — 1) Les actions en justice relatives à l’octroi, à la modification ou à l’annulation d’une licence obligatoire, à la constatation d’un droit d’usage antérieur ou de poursuite de l’utilisation de l’invention et les actions en justice engagées pour contrefaçon d’une invention ou atteinte à un brevet sont de la compétence exclusive du Tribunal métropolitain.
2) Dans ce type de procédure, la chambre du Tribunal métropolitain est constituée de la façon indiquée à l’article 87.
3) Dans la procédure contentieuse en matière de brevets, il peut être jugé nécessaire de prendre des mesures provisoires pour protéger les droits du requérant qui
le justifient si le requérant prouve que l’invention est brevetée et qu’il est le titulaire du brevet ou un exploitant habilité à intenter en son propre nom une action pour atteinte au brevet.
4) L’alinéa 3) n’est pas applicable s’il s’est écoulé un délai de six mois depuis le commencement de l’acte portant atteinte au brevet ou de 60 jours à compter de la date à laquelle le requérant a pris connaissance de l’atteinte et de l’identité de l’auteur de celleci.
5) Le tribunal statue d’urgence sur l’application de mesures provisoires, au plus tard dans un délai de 15 jours à compter du dépôt d’une requête à cet effet.
6) Si, au cours d’une procédure engagée pour atteinte à un brevet, l’une des parties a déjà produit les preuves requises à l’appui des faits, le tribunal peut, à la demande de ladite partie, exiger de la partie adverse qu’elle présente les documents et autres pièces à conviction en sa possession pour en permettre l’examen.
7) Dans une procédure engagée pour atteinte à un brevet, le tribunal peut décider que le prononcé d’une ordonnance de production préliminaire des preuves est subordonné à la fourniture d’une garantie.
8) Tout autre procédure contentieuse en matière de brevets qui n’est pas mentionnée à l’alinéa 1) relève de la compétence des tribunaux de comté (ou du Tribunal métropolitain).
9) Les dispositions générales du Code de procédure civile sont applicables dans les procédures judiciaires visées aux alinéas 1) et 8), sous réserve des exceptions énoncées dans les articles 89, 90, 94 et 95.3) de la présente loi.»
Autorisation
Art. 121. — 1) Le gouvernement est autorisé à fixer par décret
a) les mesures applicables en cas d’atteinte à des droits de propriété intellectuelle dans des procédures concernant l’administration des douanes;
b) les règles détaillées régissant la protection des indications géographiques de produits agricoles et de denrées alimentaires.
2) Le ministre de la justice est autorisé à fixer par décret, en accord avec le président de l’Office hongrois des brevets, les formalités détaillées applicables en ce qui concerne les demandes d’enregistrement de marques ou d’indications géographiques.
Rapprochement avec la législation de la Communauté européenne
Art. 122. En vertu de l’article 3 de la loi no I de 1994 promulguant l’accord, signé à Bruxelles le 16 décembre 1991, qui établit une association entre la République de Hongrie et la Communauté européenne et ses États membres, la présente loi contient des dispositions compatibles avec les textes ciaprès de la législation des Communautés européennes :
a) directive no 89/104/CEE du Conseil rapprochant les législations des États membres sur les marques;
b) règlement (CEE) no 2081/92 du Conseil relatif à la protection des indications géographiques et des appellations d’origine des produits agricoles et des denrées alimentaires.