Act No. III of 1969 on Copyright*
(as last amended by Act No. LXXII of 1994)
TABLE OF CONTENTS**
Articles Part One: General Provisions
Chapter I: Introductory Provisions Scope of the Act .......................................................................................... 1 – 3 Copyright ..................................................................................................... 4 – 7
Chapter II: Moral Rights ................................................................................................ 8 – 12 Chapter III: Economic Rights.......................................................................................... 13 – 15A Chapter IV: Limitations on Copyright
Free Uses ..................................................................................................... 16 – 21 Use Without Authorization by the Author Against Payment of a Fee ......... 22 – 23 Licensing of Use Out of Public Interest....................................................... 24
Chapter V: Contracts for Use General Provisions Relating to Contracts for Use........................................ 25 – 30 Publication Contracts................................................................................... 31 – 33 Broadcasting Contracts ................................................................................ 34
Part Two: Provisions Applying to Specific Forms of Works Chapter VI: Literary Works............................................................................................. 35 – 37
Dramatic Works........................................................................................... 38 Contracts for Stage Performances................................................................ 39
Chapter VII: Musical Works............................................................................................. 40 Chapter VIII: Cinematographic Works .............................................................................. 41
Adaptation Contracts ................................................................................... 42 – 43 Chapter IX: Works of Fine Art, Architecture, Engineering and Applied Art and
Artistic Photographs.................................................................................. 44 – 48 Part Three:
Chapter X: Protection of Neighboring Rights Protection of Performers.............................................................................. 49 – 50A Protection of Phonogram Producers ............................................................ 50B – 50E Protection of Radio and Television Organizations....................................... 50F – 50H Common Rules Applying to the Protection of Performers, Phonogram
Producers and Radio and Television Organizations .................................. 50I – 50K Chapter XI: Protection of Photographs, Illustrations and Other Visual Aids .................. 51
Part Four: Chapter XII: Consequences of the Infringement of Copyright ......................................... 52 – 54 Chapter XIII: Payments Due After Expiration of the Term of Protection .......................... 54A Chapter XIV: Final Provisions
Board of Copyright Experts ......................................................................... 55 Entry into Force, Implementation ................................................................ 56
* Entry into force (of last amending Law): January 1, 1995. Source: Translation by the International Bureau of WIPO on the basis of an English translation communicated by the Hungarian
authorities. ** Added by WIPO.
PART ONE GENERAL PROVISIONS
Chapter I Introductory Provisions
Scope of the Act
Art. 1.– (1) This Act shall provide protection for literary, scientific and artistic creations. The Republic of
Hungary shall support the institutions which have responsibility for stimulating creative work and promoting the utilization of authors' works on a social scale.
(2)1 This Act shall also provide protection for other activities similar in nature to authors' creative works (Article 51) and for the activities of performers, phonogram producers, radio and television organizations and entities that communicate original cable programs to the public.
(3) This Act shall afford no protection to statutes, public resolutions, official notifications, documents, standards or other obligatory regulations.
Art. 2. Copyright protection shall extend to a work first disclosed abroad only if the author is a Hungarian
national or if protection is afforded to the author under international conventions or by reciprocity.
Art. 3. Any matters not regulated by this Act shall be governed by the provisions of the Civil Code or, if
affecting employment, by the provisions of the Labor Code.2
Copyright
Art. 4.– (1) Copyright shall belong to the person who has created the work (the author). (2) Copyright protection shall be afforded, without prejudice to the rights of the author of the original
work, with respect to the alteration, adaptation or translation of the work of another person if the work thus obtained has an individual and original character.
Art. 5.– (1) The authors of a joint work, where not made up of independent parts, shall enjoy copyright jointly
and, where not otherwise agreed, in equal parts. However, any joint author may take action independently in the event of infringement of copyright.
(2)3 Where a joint work is made up of independent parts, each joint author shall enjoy separate copyright in his respective part.
(3) Copyright in collected works shall belong to the editor for the work as a whole, however, this shall not prejudice the independent rights of the authors of the individual works included in the collection.
1 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 13. In force from July 1, 1994.
2 See Act No. IV of 1959 on the Civil Code and Act No. XXII of 1992 on the Labor Code.
3 Amended by Decree-Law No. 27 of 1978, Art. 1.
Art. 6.– (1) The author's rights in a work disclosed anonymously or pseudonymously shall be exercised, until
the identity of the author becomes known, by the person who first discloses the work. (2) Organizations representing the interests of authors may take action to uphold the rights of an
anonymous author of an unpublished work when it can be presumed with good reason that the anonymous author is a Hungarian national.
Art. 7. Moral rights and economic rights in a work shall belong to the author.
Chapter II Moral Rights
Art. 8.– (1) The author shall decide whether his work may be disclosed. (2) The author's consent shall be required to provide to the public any information on the contents of a
work prior to its disclosure.
Art. 9.– (1) The author shall have the right to have his name mentioned on his work as that of the author;
reference shall be made to the author if a part of his work is included in another work or if his work is quoted or reviewed. The author shall be entitled to disclose his work under a pseudonym or without stating his name.
(2) The author may prevent any person from calling into doubt his capacity as author.
Art. 10. Any unauthorized alteration or use of a work shall be considered an infringement of the author's moral
rights.
Art. 11. The author may withdraw his authorization to disclose his work or may prohibit the continued use of a
work already disclosed if he has good grounds to do so; however, he shall be required to indemnify for any damages having occurred due to such declaration. The employer's right to exploit the work shall not be affected.
Art. 12.– (1) Moral rights shall not be limited in time. They may not be transferred or waived. (2) After the author's death, the moral rights set out in this Act may be exercised during the term of
protection (Article 15) by the person responsible for the administration of the author's literary, scientific or artistic legacy or, if there is no such person or the person responsible fails to take action, the person having acquired copyright by inheritance.
(3) After the expiration of the term of protection, the organizations competent to represent authors' interests or other organizations designated by the Minister for Culture and Education may take action for the protection of the author's moral rights in cases where the use of the work results in a distortion of the work or is prejudicial to the author's reputation.
Chapter III Economic Rights
Art. 13.– (1) Any exploitation of the work shall be subject to the author's authorization, unless otherwise
provided by this Act. The use of the specific title of a work shall likewise be subject to the author's authorization.
(2) After the author's death, the legal successor in title of the author shall have the right to grant authorization during the term of protection.
(3) Remuneration shall be paid to the author or his successor in title for the exploitation of the work, unless otherwise provided by this Act. The right holder may waive remuneration only by an explicit declaration.
Art. 14.– (1) Where a work has been created as part of the author's employment conditions and the employer is
entitled to use the work during the period of employment, delivery of the work shall imply consent to disclosure of the work and transfer of the right to use it to the employer. The employer shall enjoy such right only within the scope set out in the terms and conditions of employment and shall exercise it only within the field of his activities. The author shall require the employer's consent to exploit the work himself outside the field referred to above; however, the employer may only refuse to give his consent if he has good reason to do so.
(2) Where the maximum duration of the exercise of the right to use a work is laid down by law, such right shall belong to the author after the expiration of that period. Such right shall also belong to the author if the employer does not use the right during the period laid down by law.
Art. 15. – (1) 4 The economic rights shall enjoy protection during the lifetime of the author and for 70 years
following his death. (2) The 70-year term of protection shall be counted from the first day of the year following the death
of the author and, in the case of joint authors (Article 5(1)), from the first day of the year following the death of the last surviving joint author.
(3) If the identity of the author cannot be ascertained, the 70-year term of protection shall commence with the year following first disclosure of the work. However, should the author make himself known during that time, the term of protection shall be counted as determined in paragraph (2).
(4) The term of protection for cinematographic creations shall be 70 years commencing on the first day of the year following the year of presentation.
Art. 15A.5 [Repealed]
Chapter IV Limitations on Copyright
Free Uses
Art. 16. Those uses that are free (Articles 17 to 21) shall entail no remuneration and shall not be subject to
authorization by the author.
Art. 17.– (1) Any part of a disclosed work may be quoted provided the source and the author shown as such are
named. Such quotations shall be true to the original and their scope shall be warranted by the nature and purpose of the work in which they are included.
4 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 14. In force from July 1, 1994. See Act No. VII of 1994, Art. 29(1).
5 Inserted by Decree-Law No. 27 of 1978, Art. 2, repealed by Act No. LXXII of 1994, Art. 3. Invalid from January 1, 1995.
(2) Any part of a disclosed work, or the whole of a work of a small size, may be reproduced for the purposes of school education–including radio or television courses–and for the propagation of scientific knowledge, provided the source and the author shown as such are named.
(3)6 [Repealed]
Art. 18.– (1) Any person may make a copy of a disclosed work provided he does not do so for the purpose of
putting it into circulation or with gainful intent and does not prejudice the legitimate interests of the author in any other manner. This shall not apply to works of architecture and engineering structures.
(2)7 The lending of individual copies of a work–except for computer programs and with the limitation under paragraph (3)–shall constitute a free use.
(3) 8 The lending of copies of cinematographic works and other audiovisual works and of works on phonograms shall be deemed a free use only if done by public libraries operating as budget institutions.
Art. 19.– (1) Reports containing facts and news may be freely quoted provided the source is named. The
contents of public proceedings and speeches may be freely used; however, the author's authorization shall be required for publication of speeches in collections.
(2) Newspapers, periodicals, radio and television may freely quote from current economic and political articles provided the source and the author shown as such are named, unless such quoting was prohibited on original publication of the article.
(3) Television may freely use, incidentally or perceivable in the background, works of fine art, architecture or applied art, and photographs. In such cases, it shall not be necessary to name the author.
Art. 20.– (1) Radio and television may report, within the framework of broadcast news and current affairs
programs on various works in connection with daily events and to the extent warranted by the occasion. In such cases, it shall not be necessary to name the author.
(2) Publicly exhibited works of fine art, architecture, applied art and photography may be presented by both newspapers and periodicals and in the news and other current affairs programs on television.
Art. 21.– (1) A work already disclosed may be performed at school celebrations and for other school purposes. (2) A work already disclosed may be performed at occasional private gatherings and on the occasion
of mass demonstrations (parades, etc.) if there is no gainful intent whatsoever, even indirectly, no intent to increase revenue and no fees are paid to the participants.
(3) A work may be performed for private use if there is no gainful intent whatsoever, not even indirectly, and no intent to increase revenue.
Use Without Authorization by the Author Against Payment of a Fee
Arts. 22 and 23.9 [Repealed]
6 Repealed by Act No. VII of 1994, Art. 19(a). Invalid from July 1, 1994.
7 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 15(1). In force from July 1, 1994.
8 Inserted by Act No. VII of 1994, Art. 15(2). In force from July 1, 1994. 9 Repealed by Act No. VII of 1994, Art. 19(a). Invalid from July 1, 1994.
Licensing of Use Out of Public Interest
Art. 24. [Repealed]
Chapter V Contracts for Use
General Provisions Relating to Contracts for Use
Art. 25. In the cases determined by law, the author or his successor in title may only conclude a contract for the
use of a work with the competent organization or through the agency of such organization.
Art. 26.– (1) The terms and conditions of contracts for use shall be determined by the parties, taking into
consideration the limitations imposed by law. (2) No departure to the author's prejudice shall be admissible from any provision of this Act which
serves to protect the author's interests. Similarly, no departure shall be permitted from any provision of a legislative text issued on the basis of this Act and that prohibits such departure. Any stipulation in a contract contrary to these provisions shall be null and void; it shall be replaced by the corresponding provision of law.
Art. 27. A contract for use shall be concluded in writing, unless otherwise provided by law.
Art. 28.– (1) A user shall acquire an exclusive right to use only if expressly stipulated in the contract and if it
does not conflict with the provisions of law. (2) A user may transfer his rights only with the author's authorization, unless otherwise provided by
law. (3) Transfer of the right of ownership of a copy of a work shall not imply transfer of the author's rights
and the copy delivered under the contract for use shall be considered to have remained in the author's ownership unless otherwise agreed by the contracting parties.
Art. 29.– (1) The user shall be required to make a declaration, within the deadline stipulated by law, on the
acceptance of the work delivered to him under a contract for works to be created in the future. (2) Under a contract for future works, the user shall be entitled to return the finished work to the
author repeatedly for purposes of correction, giving good reason and setting an appropriate deadline. (3) If the author refuses to make corrections without reasonable grounds, or fails to make the
corrections by the deadline set, the user may terminate the contract without payment of remuneration. (4) If the work proves unsuitable for use even after correction, reduced remuneration shall be paid to
the author.
Art. 30.– (1) If the author has authorized the use of his work, he shall be required to make alterations to it that
do not affect the substance of the work but that are indispensable or obviously necessary for its use. Should the author fail, or prove unable, to meet this obligation, the user may carry out the alterations without his authorization.
Publication Contracts10
Art. 31.– (1) Under a publication contract, the author shall be required to make his work available to the
publisher, and the publisher shall be entitled to publish it and put it into circulation, and shall be required to pay remuneration to the author.
(2) The right of publication–in the event of doubt–shall relate to publication of the work in Hungarian. The right of publication exercised under the contract shall be exclusive, except in the case of works made for collections or of newspapers and periodicals.
Art. 32. A publication contract shall apply for a specified duration only or to a specified number of copies
only. Legislation may permit a contract to be concluded for an unspecified period of time and may determine the maximum duration of the contract.
Art. 33. If the publisher fails to publish the work delivered to him under the contract within the statutory period
of time or the period of time specified in the contract or, where nothing is stipulated, within a reasonable period of time, the author may terminate the contract and may claim payment of the remuneration due to him.
Broadcasting Contracts11
Art. 34. 12– (1) Under a broadcasting contract, the author shall be required to make his work available to the radio
or television organization. The radio or television organization shall be entitled to exercise the right of broadcasting the work during the period of time specified in the contract and the right to make sound and video recordings of the work using its own equipment for its own purposes and to subtitle such recordings.
(2) The author's special authorization shall be necessary for a recording permitting repeated broadcasting.
(3) Remuneration shall be paid for each use of the recording. (4) If a work made for broadcasting is not utilized within the period of time specified in the contract
or, where nothing is stipulated, within a reasonable period of time, the author shall be entitled to terminate the contract with immediate effect and claim payment of the remuneration due to him.
(5) The Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights shall be entitled to conclude contracts on behalf of writers, composers and lyricists with the user authorizing the broadcasting of works already disclosed–except for the use of literary works or dramatico-musical works written for the stage, or scenes or selected parts therefrom–and the recording of such works in accordance with paragraph (2) and determining the remuneration to be paid for such uses.
(6) Broadcasting shall be deemed to include satellite broadcasting if the program broadcast can be received directly by the public. A program broadcast by satellite shall be deemed directly receivable by the public if, under the responsibility and control of the radio or television organization, signals carrying the work are directed upwards to the satellite and from the satellite back to the ground in an uninterrupted transmission to enable the signals to be received by the public.
10 See Decree No. 1/1970. (III.20.) MM. Decree No. 6/1972. (III.19.) MM.
11 See Decree No. 5/1970. (VI.12.) MM.
12 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 16. In force from July 1, 1994.
(7) The provisions of paragraphs (1) to (5) shall apply, mutatis mutandis, to the cable transmission of a cable operator's own program to the public.
PART TWO PROVISIONS APPLYING TO SPECIFIC FORMS OF WORKS
Chapter VI Literary Works
Art. 35.– (1) The authors' rights in collected works compiled by scientific institutes and bodies under
government control shall be exercised by the institute or body concerned; however, this shall not prejudice the independent rights of the authors of the works included in the collections.
(2) 13 Such works shall enjoy copyright protection for a term of 70 calendar years following the year of first publication.
Art. 36. The author's authorization for the public performance of a literary work already disclosed shall be
deemed given if the remuneration determined by the organization administering authors' rights and approved by the Minister for Culture and Education14 has been paid; this rule shall not affect the performance of literary works written for the stage.
Art. 37. The author's authorization shall be required for the inclusion of illustrations in a literary work to be
published.
Dramatic Works
Art. 38. Without prejudice to international conventions, a dramatic work may be performed, on the basis of the
published text or of a lawfully used manuscript, by amateur theatrical groups without the author's special authorization, against payment of a fee15 or, if the performance is neither, with gainful intent, even indirectly, nor for the purposes of increasing revenue, and no remuneration is paid to the participants, without payment of a fee.
Contracts for Stage Performances16
Art. 39.– (1) Under a contract concluded for the public performance of a dramatic work, the author shall be
required to make his work available to a theater and the theater shall acquire the right to perform the work in
13 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 17. In force from July 1, 1994. See Act No. VII of 1994, Art. 29(1).
14 See Decree No. 8/1992. (V.8.) MKM. Communications of the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights (in: Magyar Közlöny, No. 1994/127).
15 See Decree No. 2/1970. (III.20.) MM.
16 See Decree No. 2/1970. (III.20.) MM.
public under the terms and conditions laid down in the contract and shall be required to pay remuneration to the author.
(2) If the theater fails to perform the work within the period of time specified in the contract or within a reasonable period of time if nothing is specified in the contract, the author may terminate the contract and claim payment of the remuneration due to him.
Chapter VII Musical Works17
Art. 40.– (1) The author's authorization for the public performance of a musical work already disclosed shall be
deemed given if the remuneration determined by the organization administering authors' rights and approved by the Minister for Culture and Education has been paid. 18
(2) In the event of the public performance of a musical work, remuneration shall be due to the lyricist only if the musical work enjoys copyright protection.
(3) The provisions of paragraphs (1) and (2) shall not apply to the stage performance of a musical work nor to the full performance of a musical work written for the stage.
Chapter VIII Cinematographic Works
Art. 41.– (1) The authors of the literary and musical works created for a motion picture, the director of the
motion picture and all other persons having made creative contributions to the production of the motion picture as a whole shall be deemed the authors of the cinematographic work.
This provision shall not prejudice the statutory rights of the authors of other works used in producing the cinematographic work.
(2) The names of the authors referred to in paragraph (1) shall be mentioned on the cinematographic work. The author of the cinematographic work may require, as a moral right, that his name should not be mentioned on the work.
(3) The economic rights of the authors in a cinematographic work shall be acquired by the film studio, as successor in title, on the basis of contracts concluded with the authors, and may be exercised in respect of other persons by the film studio only. The film studio may also take action for the protection of the authors' moral rights.
Adaptation Contracts19
Art. 42.– (1) Under an adaptation contract, an author shall be required to make his work available to a film
studio and the film studio, in turn, shall acquire the right of making a single screen version of the work, of distributing the cinematographic work without territorial limitation and showing it in public, of subtitling the cinematographic work or providing it with a soundtrack in a language other than that of the work as created, and shall be required to pay remuneration to the author for the use of his work.
17 See Decree No. 3/1970. (III.20) MM.
18 See Decree No. 8/1992. (V.8.) MKM. Communications of the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights (in: Magyar Közlöny, No. 1994/127).
19 See Decree No. 12/1970. (VI.30.) MM.
(2) If the film studio fails to begin making the film within a period of four years from acceptance of the work or begins but fails to complete it within a reasonable period of time, the author may terminate the contract and claim payment of the remuneration determined by law for the work undertaken for the purposes of the screen version.
(3) The author may not conclude a new adaptation contract for the same work, unless consented to by the film studio, within a period of 10 years from completion of production.
Art. 43. The provisions of this Chapter shall apply to all organizations concerned with the production of
cinematographic works on the basis of adaptation contracts.
Chapter IX Works of Fine Art, Architecture, Engineering and
Applied Art and Artistic Photographs20
Art. 44.– (1) Copyright in works of architecture and other engineering structures shall belong to the owner of
the design. (2) The author of the design shall have the right to have his name shown on the building (structure). (3) The user of a work shall tolerate its presentation to the public and the taking of photographs of it, if
this does not prejudice his legitimate interests.
Art. 45.– (1) An image may be made of a work of fine art, architecture or applied art erected permanently
outdoors in a public place and used without the authorization of the author and without paying remuneration to him.
(2) The images of works of fine art, architecture or applied art and artistic photographs may be used without the authorization of the author and without paying remuneration to him for scientific and educational lectures and for teaching.
Art. 46.– (1) The owner of a work of fine art or applied art shall be required to make the work temporarily
available to the author to enable the latter to exercise his author's rights, provided that it does not prejudice the owner's legitimate interests.
(2) The author's authorization shall be required to exhibit works of fine art, architecture or applied art and artistic photographs–except for works held in public collections and works in the public domain–but no remuneration shall be paid to the author for such exhibition.
Art. 46A.21– (1) Remuneration shall be paid on transfer of the right of ownership of an original work of fine art or
applied art through the business entity engaged in trading activities (Article 685(c) of the Civil Code). (2) Paintings, drawings, reproduced pictorial graphics and works of applied art bearing a serial number
and the author's mark, and sculptures and tapestries shall be deemed original works of fine art and applied art for the purposes of paragraph (1).
20 See Decree No. 6/1970. (VI.24.) MM, Decree No. 7/ 1970. (VI.24.), Decree No.8/1970. (VI.24.) MM, Decree No. 9/ 1970. (VI.25.), Decree No. 10/1970. (VI.25.) MM.
21 Amended by Act No. LXXII of 1994, Art. 1. In force from January 1, 1995.
(3) The remuneration shall be paid by the buyer; it shall represent 5 percent of the purchase price without general turnover tax. The business entity engaged in the trading activity shall be responsible for collecting and remitting the remuneration.
(4) Museums and comparable public collections shall be exempt from the obligation to pay remuneration.
(5) The remuneration shall be transferred to the organization appointed by the Minister for Culture and Education, at intervals likewise determined by the Minister. The appointed organization shall pay the collected remuneration to the author of the work or his successor in title.
Art. 47. In the case of industrial designs serving industrial production purposes: (a) the author's right to have his name mentioned may be regulated by legislation or contract in a
manner that differs from this Act; (b) within the scope defined by the contract, the user shall have an exclusive right of use and a right
of alteration, but the designer must be consulted before any alteration is effected; (c) the contract shall include provisions stipulating whether the user may use the work for a
specified period of time only or for a period without such limitation.
Art. 48. In the case of commissioned portraits, exercise of the author's rights shall also be subject to the
consent of the person portrayed.
PART THREE
Chapter X22 Protection of Neighboring Rights
Protection of Performers
Art. 49.– (1) Unless otherwise provided by law, the performer's authorization shall be required for: (a) recording an unrecorded performance; (b) reproducing a recorded performance, if the original recording was made without the performer's
authorization, if the reproduction is intended for a purpose other than the one covered by the authorization or if the original recording was made pursuant to Article 50I(2) and the reproduction is intended for a purpose other than that to which Article 50I(2) relates;
(c) broadcasting the performance or communicating it to the public in a different manner, unless the broadcasting or the communication is effected by means of a recording made for putting into circulation or is itself a broadcast performance.
(2) In the case of an ensemble of performers, the members of the ensemble may exercise their rights under paragraph (1) through their representative(s).
(3) If the performer authorizes his performance to be recorded in a cinematographic work or other audiovisual work, paragraph (1) shall not apply subsequently. This provision shall not prejudice performers' claims to remuneration under Articles 50G and 50J.
22 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 18. In force from July 1, 1994.
Art. 50. 23– (1) Unless otherwise provided by law, remuneration shall be due to the performer for the uses
mentioned in Article 49(1). (2) The provisions of Article 34 relating to the payment of a fee for the recording of a performance
made for broadcasting or communication to the public shall also apply, mutatis mutandis, in the case of performers and their professional organizations, respectively.
Art. 50A. 24– (1) In the case of the uses mentioned in Article 49(1), the performer shall have a moral right to the
mention of his name, depending on the nature of the use and the manner of complying with it. In the case of ensembles, this right shall apply to the names of the ensemble, of the leader of the ensemble and of the leading performers.
(2) Distortion of a performance shall be deemed to infringe the moral rights of the performer.
Protection of Phonogram Producers
Art. 50B. 25– (1) Unless otherwise provided by this Act, the authorization of the phonogram producer shall be
necessary for: (a) making a copy of a phonogram either directly or indirectly; (b) putting the copy of the phonogram into circulation, including the importing of the phonogram
into the country for such purposes. (2) Unless otherwise provided by this Act, a phonogram producer shall have the right to remuneration
for the uses referred to in paragraph (1).
Art. 50C.– (1) In the case of the direct broadcasting or other communication to the public, of a phonogram
released for commercial purposes or of a copy thereof, the user shall pay a further remuneration, in addition to the royalty to be paid for the use of the works under copyright protection, which shall be due to the phonogram producer and the performer, on an equal basis, unless otherwise agreed between those entitled.
(2) The professional organizations of phonogram producers and performers shall reach agreement between themselves and the users as to the amount of the remuneration and its collection and distribution.
(3) Those entitled may assert their claims to remuneration through their professional organizations and may renounce such remuneration only after the date of its distribution and only to the extent of the amount due to them.
Art. 50D.– (1) The public lending and rental of released copies of a phonogram shall be subject to the
authorization of the phonogram producer, in addition to that of the author of the work embodied in the phonogram, and, in the case of a sound recording of a performance, to that of the performer(s).
(2) The use referred to in paragraph (1) shall be subject to payment of remuneration, which shall be distributed on an equal basis between those entitled, unless otherwise agreed between them. The authors and the performers may assert their claims to remuneration through their professional organizations and may renounce such remuneration only after the date of its distribution and only to the extent of the amount due to them.
23 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 18. In force from July 1, 1994.
24 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 18. In force from July 1, 1994.
25 Amended by Act No. VII of 1994, Art.18. In force from July 1, 1994.
Art. 50E. The phonogram producer shall have the right to have his name mentioned on the copies of the
phonogram.
Protection of Radio and Television Organizations
Art. 50F.– (1) Unless otherwise provided by this Act, the radio or television organization's authorization shall be
required for its program to be: (a) broadcast or communicated to the public by other radio or television organizations or by cable
operators; (b) recorded; (c) reproduced after recording, if the recording was made without authorization or the recording
was made pursuant to Article 50I(2) and the reproduction is made for a purpose other than that to which Article 50I(2) relates.
(2) Unless otherwise provided by this Act, the television organization's authorization shall be required for its program to be communicated to the public in a room where the program is accessible to the public on payment of an entrance fee.
(3) The uses referred to in paragraphs (1) and (2) shall be subject to payment of remuneration, unless otherwise provided by law.
(4) Where an original program is communicated to the public by cable, paragraphs (1) to (3) shall apply, mutatis mutandis.
Art. 50G– (1) If the works broadcast or transmitted by cable in the program of the radio or television
organization or of the entity communicating an original cable program to the public are simultaneously communicated by cable to the public through an organization other than the original organization, the authorization of the author, that of the radio or television organization and/or that of the entity communicating an original cable program to the public shall be deemed given, if the organization executing the simultaneous transmission has paid to the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights the royalty determined by the Bureau with the approval of the Minister for Culture and Education. The professional organizations of the entitled persons shall be consulted before the amount of such royalty is determined.
(2) The royalties collected pursuant to paragraph (1), reduced by the expenses, shall be distributed to the entitled persons as follows: 50 percent to the authors and those entitled under copyright, 30 percent to the performers, and 20 percent to the radio or television organizations or the entities communicating original cable programs to the public.
(3) The share of royalties to be paid to the authors or those entitled under copyright shall be distributed by the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights according to the Rules approved by the Minister for Culture and Education.
(4) The Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights shall transfer the share due to the performers to their professional organization for distribution.
(5) The Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights shall transfer the share due to radio or television organizations and the entities communicating original cable programs to the public to their professional organization or, if no such organization exists, shall distribute the amount according to the rules established by the Minister for Culture and Education.
(6) Those entitled may assert their claims to remuneration through their professional organizations and may renounce such remuneration only after the date of its distribution and only to the extent of the amount due to them.
Art. 50H. The radio or television organizations and/or the entities communicating original cable programs to the
public shall have the right to have their names mentioned in relation to the uses referred to in Article 50F and 50G.
Common Rules Applying to the Protection of Performers, Phonogram Producers and
Radio and Television Organizations
Art. 50I. 26– (1) Protection of the rights afforded by this Chapter may not prejudice the protection of authors' rights
in literary, scientific and artistic works. (2) The authorization of the performer, the phonogram producer, the radio or television organization
and/or of the entity communicating an original cable program to the public shall not be required in those cases where the author's authorization is not required for the use of works enjoying statutory copyright. 27
Art. 50J.– (1) The authors of works broadcast in the programs of radio and television organizations, including the
programs of entities communicating original cable programs to the public, and of works put into circulation on a video or audio medium, the performers and the phonogram producers shall be entitled to remuneration for the copying for private purposes of their works, performances and phonograms.
(2) The remuneration referred to in paragraph (1) shall be determined by the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights with the approval of the Minister for Culture and Education.28 The professional organizations representing the performers and the phonogram producers shall be consulted before the amount of the remuneration is determined. The remuneration shall be paid to the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights by the manufacturers of blank video or audio mediums or, in the case of video or audio mediums manufactured abroad, by the person required by law to pay customs duties, within eight days from the date of putting into circulation or, in the case of video or audio mediums manufactured abroad, from the date of completion of customs clearance.
(3) The obligation to pay remuneration shall not apply to: (a) putting into circulation for export; or (b) video and audio mediums designed exclusively for use with devices (e.g., studio equipment,
dictaphones) which are not normally used for the making of copies of works for private purposes.
(4) The amount of the royalties collected, reduced by the expenses shall be distributed as follows: (a) 50 percent to the authors, 30 percent to the performers and 20 percent to the phonogram
producers, in the case of audio mediums, and (b) 70 percent to the authors or the holders of copyright, and 30 percent to the performers, in the
case of video mediums. (5) The Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights shall transfer the share of the royalties
due to the performers and the phonogram producers to their professional organizations. The share of the royalties due to the authors and those entitled under copyright shall be distributed by the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights according to the Rules approved by the Minister for Culture and Education.
26 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 18. In force from July 1, 1994.
27 See: Communications of the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights. (in: Magyar Közlöny, 1994/71).
28 See: Communications of the Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights. (in: Magyar Közlöny, 1994/ 127).
(6) Those entitled may assert their claims to remuneration through their professional organizations and may renounce such remuneration only after the date of its distribution and only to the extent of the amount due to them.
Art. 50K. 29
The rights afforded by this Chapter shall be protected for the following periods of time: (a) rights in phonograms and in the performances fixed thereon: 50 years from the end of the year
in which the phonogram was first put into circulation or, if the phonogram was not put into circulation during that period, from the end of the year in which the phonogram was made;
(b) rights in unrecorded performances: 50 years from the end of the year in which the performance was given;
(c) rights in a broadcast program or an original cable program communicated to the public: 50 years from the end of the year in which the broadcast or communication occurred.
Chapter XI Protection of Photographs, Illustrations
and Other Visual Aids
Art. 51.– (1) Photographs, figures, technical drawings, maps, graphic illustrations or aids and films which do not
enjoy copyright protection as scientific or artistic works shall nevertheless enjoy protection if they bear the name of the maker and the year of publication or disclosure.
(2) The duration of protection shall be 15 years from the end of the year of publication or disclosure. (3) Use of photographs, pictures, technical drawings, maps, graphic illustrations or aids and films
enjoying protection shall be subject to the authorization of the maker and the mention of his name. It shall not be necessary to obtain authorization and to mention the name of the maker in those cases in which such is not required for the use of works enjoying copyright protection.
PART FOUR
Chapter XII Consequences of the Infringement of Copyright
Art. 52.– (1) An author may assert civil law claims, as appropriate, if his rights are infringed. He may claim,
inter alia: (a) a declaration by the court establishing that an infringement has been committed; (b) an injunction to cease and desist; (c) redress from the infringer by declaration or other suitable manner, where necessary by
publication effected by the infringer at his cost; (d) removal of the infringing situation, restoration by the infringer at his cost of the situation
obtaining prior to the infringement, destruction of the infringing article or removal of its infringing nature.
(2) 30 Pursuant to the rules of civil liability, 31 damages shall be awarded in the event of infringement of copyright. Infringement of the author's moral rights shall also be grounds for awarding damages.
29 Amended by Act No. VII of 1994, Art. 18. In force from July 1, 1994. See Act No. VII of 1994, Art. 29(2).
30 Inserted by Decree-Law No. 27 of 1978, Art. 4; amended by Act No. VII of 1994, Art. 19(a).
Art. 53.– (1) Unauthorized use of a work shall entitle the author to the remuneration to which he would be
entitled for authorized use. (2) Where responsibility for the infringement lies with the user, an amount corresponding to the
royalty shall also be imposed as a fine in addition to the remuneration and the damages due to the author. The amount of the fine shall be reduced by the court only in well-founded circumstances.
Art. 54. The provisions of Articles 52 and 53 shall apply mutatis mutandis to infringement of the provisions of
Chapters XI and XII.
Chapter XIII32 Payments Due After Expiration
of the Term of Protection
Art. 54A.– (1) After the expiration of the term of protection of the author's economic rights, a payment shall
become due on transfer of the ownership of original works of fine art and applied art through a business entity engaged in trading activities.
(2) The provisions of Article 46A shall apply mutatis mutandis to the determination of the types of original works of fine art and applied art, the obligation to pay, the amount, collection and transfer of such payments, and exemption from payment, except that the body appointed by the Minister for Culture and Education shall use the payments transferred to it for the support of creative activity and the welfare of creative artists.33
Chapter XIV34 Final Provisions
Board of Copyright Experts
Art. 55.– (1) The courts and other authorities may request the Board of Experts supervised by the Minister for
Culture and Education to give their advisory opinion in special issues relating to copyright disputes. (2) The organization and tasks of the Board shall be laid down by the Minister for Culture and
Education, in agreement with the Minister for Justice.35
[Footnote continued from previous page] 31 See: Act No. IV of 1959, Arts. 339-344
32 Inserted by Act No. LXXII of 1994, Art. 2. In force from January 1, 1995.
33 Corrected in: Magyar Közlöny, 1994/122.
34 Numbering amended by Act No. LXXII of 1994, Art. 2.
35 See Decree No. 6/1993. (IV.7.) MKM.
Entry into Force, Implementation
Art. 56.– (1) This Act shall enter into force on January 1, 1970. Its provisions shall also apply to works that, on
the date of its entry into force, enjoy copyright protection under previous legislation. This Act shall not prejudice contracts for use concluded before its entry into force.
(2) Act No. LIV of 1921 on Copyright, Decree No. 98/1951. (IV.21.) MT on the publication of author's works, Article 5(1) of the Decree-Law No. 13 of 1955 on programs, including performances, as well as Articles 515 to 520, 524, 528 to 531 and 533 of the Act on Commerce (Act No. XXXVII of 1875) shall cease to have effect.
(3) The Government shall be responsible for the implementation of this Act through the Minister for Culture and Education who, in the course of implementation, may issue decrees to establish the conditions of contracts for use not provided for by law and to determine the amount of the royalties and other remuneration to be paid pursuant to this Act.
Loi n III de 1969 sur le droit d’auteur* (modifiée en dernier lieu par la loi n LXXII de 1994)
TABLE DES MATIÈRES** Articles
Ire partie: Dispositions générales Chapitre Ier: Dispositions préliminaires
Champ d’application de la loi ...................................................................... 1 – 3 Droit d’auteur .............................................................................................. 4 – 7
Chapitre II: Droit moral .................................................................................................. 8 – 12 Chapitre III: Droits patrimoniaux ..................................................................................... 13 – 15A Chapitre IV: Limitations du droit d’auteur
Libre utilisation............................................................................................ 16 – 21 Utilisation sans l’autorisation de l’auteur mais contre paiement d’une
rémunération ............................................................................................. 22 – 23 Licences d’exploitation dans l’intérêt public ............................................... 24
Chapitre V: Contrats d’exploitation Dispositions générales concernant les contrats d’exploitation ..................... 25 – 30 Contrat d’édition.......................................................................................... 31 – 33 Contrat de radiodiffusion ............................................................................. 34
Deuxième partie: Dispositions relatives à des genres particuliers d’œuvres Chapitre VI: Œuvres littéraires ......................................................................................... 35 – 37
Œuvres dramatiques..................................................................................... 38 Contrat de représentation théâtrale .............................................................. 39
Chapitre VII: Œuvres musicales ........................................................................................ 40 Chapitre VIII: Œuvres cinématographiques ........................................................................ 41
Contrat d’adaptation cinématographique ..................................................... 42 – 43 Chapitre IX: Œuvres des beaux-arts, d’architecture, de génie civil ou des arts
appliqués, et photographies artistiques...................................................... 44 – 48 Troisième partie
Chapitre X: Protection des droits voisins Protection des artistes interprètes ou exécutants .......................................... 49 – 50A Protection des producteurs de phonogrammes............................................. 50B – 50E Protection des organismes de radiodiffusion ou de télévision ..................... 50F – 50H Règles communes à la protection des artistes interprètes ou
exécutants, des producteurs de phonogrammes et des organismes de radiodiffusion ou de télévision .................................................................. 50I – 50K
Chapitre XI: Protection des photographies, illustrations et autres supports visuels .......... 51 Quatrième partie
Chapitre XII: Conséquences de la violation du droit d’auteur ........................................... 52 – 54 Chapitre XIII: Versement d’une quote-part après l’expiration de la durée de
protection .................................................................................................. 54A Chapitre XIV: Dispositions finales
Commission d’experts du droit d’auteur...................................................... 55 Entrée en vigueur, application ..................................................................... 56
* Entrée en vigueur (de la dernière loi modificative) : 1er janvier 1995. Source : communication des autorités hongroises. Note : traduction du Bureau international de l’OMPI. ** Ajoutée par l’OMPI.
PREMIÈRE PARTIE DISPOSITIONS GÉNÉRALES
Chapitre premier Dispositions préliminaires
Champ d’application de la loi
Art. premier. – 1) La présente loi protège les créations littéraires, scientifiques et artistiques. La République de
Hongrie accorde son soutien aux institutions qui sont chargées de stimuler le travail créateur et de promouvoir l’utilisation des œuvres des auteurs dans le domaine social.
2)1 La présente loi protège aussi les autres activités qui, de par leur nature, sont similaires à l’œuvre créatrice de l’auteur (article 51) ainsi que les activités des artistes interprètes ou exécutants, des producteurs de phonogrammes, des organismes de radiodiffusion ou de télévision et des organismes de communication publique par câble (organismes de câblodistribution) de programmes originaux.
3) Ne jouissent pas de la protection instituée par la présente loi les textes législatifs, les résolutions publiques, les notifications émanant des pouvoirs publics, les documents, les normes et autres dispositions obligatoires.
Art. 2. La protection inhérente au droit d’auteur ne s’étend à une œuvre divulguée pour la première fois à l’étranger que si l’auteur est ressortissant hongrois ou bénéficie de la protection en vertu des dispositions d’une convention internationale ou par voie de réciprocité.
Art. 3. Les questions qui ne sont pas réglées par la présente loi sont régies par les dispositions du Code civil ou, dans le cas de questions ayant trait aux conditions de travail, par celles du Code du travail2.
Droit d’auteur
Art. 4. – 1) Le droit d’auteur appartient à celui qui a créé l’œuvre (l’auteur). 2) Sans préjudice des droits de l’auteur de l’œuvre originale, jouissent également de la protection
du droit d’auteur les transformations, adaptations ou traductions de l’œuvre d’autrui, lorsque l’œuvre ainsi obtenue présente un caractère particulier et original.
Art. 5. – 1) Les auteurs d’une œuvre de collaboration qui n’est pas composée de parties indépendantes
jouissent du droit d’auteur en commun et, sauf convention contraire, à parts égales; cependant, chacun des coauteurs peut engager indépendamment une action en cas d’atteinte au droit d’auteur.
2)3
Lorsqu’une œuvre de collaboration est composée de parties indépendantes, chacun des coauteurs jouit d’un droit d’auteur distinct sur sa propre contribution.
3) Dans le cas de recueils d’œuvres, le droit d’auteur sur l’ensemble de l’œuvre revient au compilateur, sans préjudice toutefois des droits indépendants des auteurs de chacune des œuvres figurant dans le recueil.
1 Modifié par l’article 13 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. 2 Voir la loi n° IV de 1959 sur le Code civil et la loi n° XXII de 1992 sur le Code du travail. 3 Modifié par l’article premier du décret-loi n° 27 de 1978.
Art. 6. – 1) Lorsqu’une œuvre est divulguée de manière anonyme ou sous un pseudonyme, les droits de
l’auteur sont exercés, jusqu’à ce que l’identité de l’auteur soit connue, par celui qui a le premier divulgué l’œuvre.
2) Les organismes habilités à représenter les intérêts des auteurs peuvent engager des actions pour défendre les droits de l’auteur anonyme d’une œuvre non publiée s’il y a tout lieu de présumer que l’auteur anonyme est de nationalité hongroise.
Art. 7. L’auteur jouit du droit moral et des droits patrimoniaux sur son œuvre.
Chapitre II Droit moral
Art. 8.– 1) L’auteur décide si son œuvre peut être divulguée. 2) Avant que l’œuvre ne soit divulguée, aucun renseignement sur son contenu ne peut être
communiqué au public sans le consentement de l’auteur.
Art. 9. – 1) L’auteur a le droit d’avoir son nom mentionné sur l’œuvre en sa qualité d’auteur; l’auteur doit
être mentionné lorsqu’une partie de son œuvre est incorporée dans une autre œuvre ainsi que lorsque son œuvre fait l’objet d’une citation ou d’un compte rendu. L’auteur a le droit de divulguer son œuvre sous un pseudonyme ou sans la mention de son nom.
2) L’auteur peut interdire à toute personne de mettre en doute sa qualité d’auteur.
Art. 10. Toute transformation ou utilisation non autorisée d’une œuvre est considérée comme une atteinte au droit moral de l’auteur.
Art. 11. L’auteur peut, pour une raison valable, retirer l’autorisation de divulguer son œuvre ou interdire la poursuite de l’utilisation d’une œuvre déjà divulguée; il est cependant tenu de réparer tous dommages pouvant résulter de la déclaration qu’il a faite à cet effet. Ces dispositions ne portent pas atteinte au droit qu’a l’employeur d’exploiter l’œuvre.
Art. 12. – 1) Le droit moral n’est pas limité dans le temps. Il ne peut faire l’objet d’une cession ni d’une
renonciation. 2) Après le décès de l’auteur, le droit moral défini dans la présente loi peut être exercé, pendant la
durée de la protection (article 15), par la personne chargée d’administrer le patrimoine littéraire, scientifique ou artistique de l’auteur; si personne n’a été désigné à cet effet ou si la personne désignée ne prend pas les mesures nécessaires, ce droit est exercé par la personne qui a acquis le droit d’auteur par héritage.
3) À l’expiration du délai de protection, les organismes habilités à représenter les intérêts des auteurs ou d’autres organismes désignés à cet effet par le ministre de la culture et de l’éducation peuvent engager des actions visant à assurer la protection du droit moral de l’auteur au cas où l’utilisation de l’œuvre se traduit par une déformation de celle-ci ou porte atteinte à la réputation de l’auteur.
Chapitre III Droits patrimoniaux
Art. 13. – 1) Sauf disposition contraire de la présente loi, toute exploitation de l’œuvre est subordonnée à
l’autorisation de l’auteur. L’utilisation du titre particulier de l’œuvre est aussi subordonnée à l’autorisation de l’auteur.
2) Après le décès de l’auteur, le droit de donner des autorisations est exercé par son ayant cause jusqu’à l’extinction de la protection.
3) Sauf disposition contraire de la présente loi, une rémunération est versée à l’auteur ou à son ayant cause au titre de l’exploitation de l’œuvre. Le titulaire du droit ne peut renoncer à cette rémunération que par une déclaration formelle faite à cet effet.
Art. 14. – 1) Lorsque l’élaboration de l’œuvre fait partie des obligations découlant des conditions de travail
de l’auteur et que l’employeur est autorisé à utiliser l’œuvre pendant la durée de l’engagement de l’auteur, la remise de l’œuvre emporte autorisation de divulguer cette œuvre et cession à l’employeur du droit de l’utiliser. La portée du droit ainsi acquis par l’employeur est déterminée par le contrat de travail, et l’employeur ne peut l’exercer que dans son domaine d’activité. L’auteur doit obtenir le consentement de l’employeur pour pouvoir exploiter lui-même son œuvre en dehors du domaine en question; toutefois, l’employeur ne peut refuser de donner son consentement que pour une raison valable.
2) Lorsque la durée maximum de l’exercice du droit d’utiliser une œuvre est fixée par la loi, le droit d’utilisation revient à l’auteur à l’expiration du délai fixé. Ce droit revient aussi à l’auteur si l’employeur n’en fait pas usage dans le délai prescrit par la loi.
Art. 15.4 – 1) Les droits patrimoniaux sont protégés pendant la vie de l’auteur et 70 ans après sa mort. 2) La durée de protection de 70 ans est calculée à compter du premier jour de l’année qui suit la
mort de l’auteur; dans le cas de coauteurs (article 5.1)), cette durée est calculée à compter du premier jour de l’année qui suit la mort du dernier survivant d’entre eux.
3) Si l’identité de l’auteur ne peut pas être établie, la durée de protection de 70 ans est calculée à compter de l’année qui suit la première divulgation de l’œuvre. Cependant, si, au cours de cette période, l’auteur de l’œuvre se fait connaître, la durée de protection doit être calculée conformément aux dispositions de l’alinéa 2).
4) La durée de protection des œuvres cinématographiques est de 70 ans à compter du premier jour de l’année qui suit celle de la présentation de l’œuvre.
Art. 15A.5 [Abrogé]
4 Modifié par l’article 14 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. Voir l’article 29.1) de la loi n° VII de 1994.
5 Incorporé par l’article 2 du décret-loi n° 27 de 1978 ; abrogé par l’article 3 de la loi n° LXXII de 1994. Caduc depuis le 1er janvier 1995.
Chapitre IV Limitations du droit d’auteur
Libre utilisation
Art. 16. Dans le domaine d’application du principe de la libre utilisation (articles 17 à 21), l’utilisation ne donne lieu à aucune rémunération et n’est pas subordonnée à l’autorisation de l’auteur.
Art. 17. – 1) Toute partie d’une œuvre divulguée peut être citée sous réserve que soient indiqués la source et
le nom de la personne qui y est mentionnée en tant qu’auteur. La citation doit être conforme à l’original et sa portée doit être justifiée par la nature et le but de l’œuvre dans laquelle elle est reproduite.
2) Une œuvre divulguée peut être en partie ou, si elle est suffisamment courte, en totalité reproduite à des fins d’enseignement scolaire (y compris les émissions scolaires radiodiffusées ou télévisées) de même qu’aux fins de la diffusion de connaissances scientifiques, sous réserve que soient indiqués la source et le nom de la personne qui y est mentionnée en tant qu’auteur.
3)6 [Abrogé]
Art. 18. – 1) Toute personne peut reproduire une œuvre divulguée, à condition que cette reproduction ne soit
pas destinée à être mise en circulation ni faite dans un but lucratif et qu’elle ne porte en aucune autre manière atteinte aux intérêts légitimes de l’auteur. La présente disposition n’est pas applicable aux œuvres d’architecture ou de génie civil.
2)7 Le prêt de copies ou exemplaires d’une œuvre, à l’exception des programmes d’ordinateur et dans la limite prévue à l’alinéa 3), s’inscrit dans le cadre de la libre utilisation.
3)8 Le prêt de copies d’œuvres cinématographiques ou d’autres œuvres audiovisuelles ainsi que d’œuvres incorporées à des phonogrammes est réputé s’inscrire dans le cadre de la libre utilisation à condition qu’il soit effectué par des bibliothèques publiques ayant le statut d’institutions budgétaires.
Art. 19. – 1) Les communiqués relatant des faits ou événements d’actualité peuvent être librement reproduits
à condition que la source soit indiquée. Les débats et les discours publics peuvent être librement utilisés; toute-fois, il est nécessaire d’obtenir l’autorisation de l’auteur pour pouvoir publier des discours en recueil.
2) Les quotidiens et les périodiques, la radio et la télévision peuvent reproduire librement des articles d’actualité de discussion économique ou politique à condition que soient indiqués la source et le nom de la personne qui y est mentionnée en tant qu’auteur et que cette reproduction n’ait pas été interdite lors de la publication originale de l’article.
3) La télévision peut utiliser librement, à titre accessoire ou fortuit, des œuvres des beaux-arts, d’architecture ou des arts appliqués de même que des photographies. Dans ce cas, il n’est pas obligatoire d’indiquer le nom de l’auteur.
Art. 20. – 1) Dans le cadre de comptes rendus ou de programmes d’actualité radiodiffusés ou télévisés, les
œuvres ayant un rapport avec des événements quotidiens peuvent être communiquées dans la mesure justifiée par l’événement. Dans ce cas, il n’est pas obligatoire d’indiquer le nom de l’auteur.
2) Les œuvres des beaux-arts, d’architecture ou des arts appliqués et les photographies exposées en public peuvent être présentées aussi bien dans des quotidiens et des périodiques que dans des comptes rendus ou autres programmes d’actualité télévisés.
6 Abrogé par l’article 19.a) de la loi n° VII de 1994. Caduc depuis le 1er juillet 1994. 7 Modifié par l’article 15.1) de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. 8 Incorporé par l’article 15.2) de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994.
Art. 21. – 1) Une œuvre déjà divulguée peut être représentée ou exécutée lors de fêtes scolaires ou à d’autres
fins scolaires. 2) Une œuvre déjà divulguée peut être représentée ou exécutée lors de réunions privées
occasionnelles ou lors de manifestations publiques (parades, etc.); dans ce cas, la représentation ou exécution ne doit en aucune manière, pas même indirectement, être faite dans un but lucratif, et aucune rémunération ne doit être versée aux personnes y ayant pris part.
3) Une œuvre peut être représentée ou exécutée à des fins privées; dans ce cas, la représentation ou exécution ne doit en aucune manière, pas même indirectement, être faite dans un but lucratif.
Utilisation sans l’autorisation de l’auteur mais contre paiement d’une rémunération
Art. 22 et 23.9 [Abrogés]
Licences d’exploitation dans l’intérêt public
Art. 24. [Abrogé]
Chapitre V Contrats d’exploitation
Dispositions générales concernant les contrats d’exploitation
Art. 25. L’auteur, ou son ayant cause, ne peut conclure un contrat d’exploitation de l’œuvre dans les cas prévus par la loi qu’avec l’organisme compétent ou par l’intermédiaire de celui-ci.
Art. 26. – 1) Les conditions du contrat d’exploitation sont fixées par les parties, dans les limites imposées par
la loi. 2) Il ne peut être dérogé, au préjudice de l’auteur, à une disposition de la présente loi qui protège
les intérêts de l’auteur, de même qu’aucune dérogation aux dispositions d’un texte fondé sur la présente loi n’est admise si cette dérogation est interdite par ces dispositions. Toute stipulation contractuelle contraire à ces dispositions est considérée comme nulle et non avenue et doit être remplacée par les dispositions légales correspondantes.
Art. 27. Le contrat d’exploitation doit être conclu par écrit, à moins que la loi n’en dispose autrement.
Art. 28. – 1) L’utilisateur n’acquiert un droit exclusif qu’au cas où le contrat le prévoit expressément et sous
réserve qu’il n’en résulte aucun conflit avec d’autres dispositions légales. 2) L’utilisateur ne peut céder ses droits qu’avec l’autorisation de l’auteur, à moins que la loi n’en
dispose autrement. 3) La cession du droit de propriété d’une copie ou d’un exemplaire de l’œuvre n’emporte pas celle
des droits de l’auteur, et la copie ou l’exemplaire remis en vertu du contrat d’exploitation demeure la propriété de l’auteur, sauf convention contraire entre les parties.
9 Abrogés par l’article 19.a) de la loi n VII de 1994. Caducs depuis le 1er juillet 1994.
Art. 29. – 1) L’utilisateur est tenu de faire une déclaration, dans le délai fixé par la loi, quant à son
acceptation de l’œuvre qui lui a été remise en vertu d’un contrat portant sur une œuvre future. 2) Lorsque le contrat porte sur une œuvre future, l’utilisateur a le droit, dans des cas justifiés et
aussi souvent que cela est nécessaire, de renvoyer l’œuvre achevée à l’auteur en lui demandant d’y apporter des corrections dans un délai fixé.
3) Lorsque l’auteur refuse de procéder à ces corrections sans raison valable ou qu’il ne les fait pas dans le délai fixé, l’utilisateur peut résilier le contrat sans avoir à verser de rémunération.
4) Si l’œuvre ne peut pas être utilisée même après que les corrections ont été faites, l’auteur n’a droit qu’à une rémunération réduite.
Art. 30. Lorsque l’auteur autorise l’exploitation de son œuvre, il est tenu d’effectuer les modifications qui, sans porter atteinte à l’essentiel de l’œuvre, sont indispensables ou manifestement nécessaires à cette exploitation. S’il ne satisfait pas à cette obligation, ou s’il est dans l’impossibilité d’y satisfaire, l’utilisateur peut effectuer ces modifications sans l’autorisation de l’auteur.
Contrat d’édition10
Art. 31. – 1) En vertu du contrat d’édition, l’auteur est tenu de mettre son œuvre à la disposition de l’éditeur,
qui lui-même a le droit de la publier et de la mettre en circulation et qui est tenu de verser une rémunération à l’auteur.
2) En cas de doute, le droit d’édition porte sur l’édition de l’œuvre en langue hongroise. Le droit d’édition exercé en vertu des dispositions du contrat est un droit exclusif, sauf en ce qui concerne les contributions à des recueils d’œuvres ainsi qu’à des quotidiens ou des périodiques.
Art. 32. Le contrat d’édition ne peut être conclu que pour une durée déterminée ou pour un nombre précis d’exemplaires. La loi peut permettre la conclusion d’un contrat pour une durée indéterminée ou fixer la durée maximale du contrat.
Art. 33. Lorsque l’éditeur ne publie pas l’œuvre qui lui a été remise en vertu du contrat dans le délai fixé par la loi ou par le contrat ou, à défaut, dans un délai raisonnable, l’auteur peut résilier le contrat et exiger le versement de la rémunération qui lui est due.
Contrat de radiodiffusion11
Art. 34.12 – 1) En vertu du contrat de radiodiffusion, l’auteur est tenu de mettre son œuvre à la disposition de
l’organisme de radiodiffusion ou de télévision intéressé. Cet organisme acquiert le droit de radiodiffuser l’œuvre pour la durée prévue au contrat, le droit de faire des enregistrements sonores ou vidéo de l’œuvre avec son propre matériel et pour ses propres besoins et le droit de sous-titrer ces enregistrements.
2) Une autorisation spéciale de l’auteur est nécessaire pour pouvoir réaliser un enregistrement destiné à être diffusé plusieurs fois.
3) Une rémunération est versée pour chaque utilisation de l’enregistrement. 4) Lorsqu’une œuvre créée pour la radiodiffusion n’a pas été utilisée dans le délai prévu au contrat
ou, à défaut, dans un délai raisonnable, l’auteur a le droit de résilier le contrat avec effet immédiat et d’exiger le versement de la rémunération qui lui est due.
10 Voir les décrets nos 1/1970 (III.20) MM et 6/1972 (VIII.19) MM. 11 Voir le décret n° 5/1970 (VI.12) MM. 12 Modifié par l’article 16 de la loi n VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994.
5) Lorsqu’il agit au nom d’écrivains, de compositeurs ou de paroliers, le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur est habilité à conclure avec l’utilisateur des contrats autorisant la radiodiffusion d’œuvres déjà divulguées – à l’exception d’œuvres littéraires ou dramatico-musicales créées en vue de productions scéniques et d’extraits de ces œuvres – ainsi que l’enregistrement de ces œuvres conformément aux dispositions de l’alinéa 2), et fixant la rémunération à verser pour chacune de ces utilisations.
6) La radiodiffusion par satellite est considérée comme comprise dans la radiodiffusion de l’œuvre lorsque le programme radiodiffusé peut être capté directement par le public. Le programme radiodiffusé par satellite est considéré comme pouvant être directement capté par le public lorsque, sous la responsabilité et le contrôle d’un organisme de radiodiffusion ou de télévision, les signaux acheminant l’œuvre sont émis en direction d’un satellite et de là renvoyés sur terre au cours d’une transmission ininterrompue, afin de pouvoir être captés par le public.
7) Les dispositions des alinéas 1) à 5) s’appliquent par analogie à la communication publique par câble de programmes originaux.
DEUXIÈME PARTIE DISPOSITIONS RELATIVES À DES
GENRES PARTICULIERS D’ŒUVRES
Chapitre VI Œuvres littéraires
Art. 35. – 1) En ce qui concerne les recueils créés sous la direction d’instituts scientifiques ou d’organismes
publics, les droits des auteurs sont exercés par l’institut (organisme) en question; cependant, cette disposition ne porte pas atteinte aux droits reconnus indépendamment aux auteurs des œuvres figurant dans ces recueils.
2)13 La durée de protection de ces œuvres est de 70 ans à compter de l’année qui suit celle de la première publication.
Art. 36. L’autorisation de l’auteur pour la représentation ou exécution publique d’une œuvre littéraire déjà divulguée est réputée être donnée lorsque la rémunération fixée par l’organisme de gestion des droits des auteurs et approuvée par le ministre de la culture et de l’éducation14 est versée; cette disposition ne s’applique pas à la représentation ou exécution d’œuvres littéraires destinées au théâtre.
Art. 37. L’insertion d’illustrations dans une œuvre littéraire sur le point d’être publiée est subordonnée à l’autorisation préalable de l’auteur.
13 Modifié par l’article 17 de la loi n VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. Voir l’article 29.1) de la loi n° VII de 1994.
14 Voir le décret n° 8/1992 (V.8) MKM. Communications du Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur (Magyar Közlöny, n 1994/127).
Œuvres dramatiques
Art. 38. Sous réserve des dispositions d’une convention internationale, une œuvre dramatique peut être représentée ou exécutée, d’après le texte publié ou le manuscrit utilisé licitement, par des groupes d’artistes amateurs sans l’autorisation expresse de l’auteur mais contre versement d’une rémunération15; si la représentation ou exécution n’a pas lieu, même indirectement, dans un but lucratif et qu’aucune rémunération n’est versée aux personnes y ayant pris part, aucune rémunération n’est à verser.
Contrat de représentation théâtrale16
Art. 39. – 1) En vertu du contrat de représentation publique d’une œuvre dramatique, l’auteur est tenu de
mettre son œuvre à la disposition d’un théâtre, qui acquiert le droit de représenter l’œuvre en public dans les conditions stipulées au contrat et qui est tenu de verser une rémunération à l’auteur.
2) Lorsque le théâtre n’assure pas la représentation de l’œuvre dans le délai stipulé au contrat ou, à défaut, dans un délai raisonnable, l’auteur peut résilier le contrat et exiger le versement de la rémunération qui lui est due.
Chapitre VII Œuvres musicales17
Art. 40. – 1) L’autorisation de l’auteur pour l’exécution publique d’une œuvre musicale déjà divulguée est
réputée être donnée lorsque la rémunération fixée par l’organisme de gestion des droits des auteurs et approuvée par le ministre de la culture et de l’éducation est versée18.
2) En ce qui concerne l’exécution publique d’une œuvre musicale, le parolier n’a droit à une rémunération que si l’œuvre musicale jouit de la protection au titre du droit d’auteur.
3) Les dispositions des alinéas 1) et 2) ne s’appliquent pas à l’exécution d’une œuvre musicale au théâtre, ni à l’exécution intégrale d’une œuvre musicale créée pour la scène.
Chapitre VIII Œuvres cinématographiques
Art. 41. – 1) Sont considérés comme auteurs d’une œuvre cinématographique les auteurs des œuvres
littéraires ou musicales créées pour un film, le réalisateur du film et toutes les autres personnes qui ont contribué d’une façon créatrice à la réalisation de l’ensemble du film.
Cette disposition ne porte pas atteinte aux droits reconnus par la loi aux auteurs d’autres œuvres utilisées dans l’œuvre cinématographique.
2) Le nom des auteurs mentionnés à l’alinéa 1) doit figurer dans l’œuvre cinématographique. L’auteur de l’œuvre cinématographique peut exiger, en vertu de son droit moral, que son nom n’y figure pas.
3) En vertu des contrats conclus avec les auteurs, les droits patrimoniaux dont jouissent les auteurs sur l’œuvre cinématographique sont acquis par le studio de cinéma, à titre d’ayant cause, qui peut seul exercer ces droits à l’égard des tiers. Le studio de cinéma peut également engager des actions visant à assurer la protection du droit moral des auteurs.
15 Voir le décret n 2/1970 (III.20) MM. 16 Voir le décret n° 2/1970 (III.20) MM. 17 Voir le décret n° 3/1970 (III.20) MM. 18 Voir le décret n° 8/1992 (V.8) MKM. Communications du Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur (Magyar
Közlöny, n° 1994/127).
Contrat d’adaptation cinématographique19
Art. 42. – 1) En vertu du contrat d’adaptation cinématographique, l’auteur est tenu de mettre son œuvre à la
disposition du studio de cinéma, qui lui-même acquiert le droit de porter l’œuvre à l’écran en une seule version, de la distribuer sans limitation territoriale et de la projeter en public; il acquiert aussi le droit de sous-titrer l’œuvre cinématographique ou de la faire doubler dans une langue différente de la langue d’origine; en contrepartie de l’utilisation de l’œuvre, il doit verser une rémunération à l’auteur.
2) Si le studio de cinéma n’entreprend pas la réalisation du film dans les quatre ans qui suivent l’acceptation de l’œuvre, ou s’il l’entreprend mais ne la termine pas dans un délai raisonnable, l’auteur peut résilier le contrat et exiger le versement de la rémunération prévue par la loi pour l’œuvre qu’il a créée pour être portée à l’écran.
3) Pendant une période de 10 ans à compter de la fin de la production, l’auteur ne peut conclure un nouveau contrat d’adaptation cinématographique de la même œuvre qu’avec le consentement du studio de cinéma.
Art. 43. Les dispositions du présent chapitre s’appliquent à tous les organismes produisant des œuvres cinématographiques sur la base de contrats d’adaptation cinématographique.
Chapitre IX Œuvres des beaux-arts, d’architecture, de génie civil ou des arts
appliqués, et photographies artistiques20
Art. 44. – 1) Le droit d’auteur sur les œuvres d’architecture et de génie civil appartient au concepteur. 2) Le concepteur a droit à la mention de son nom sur l’édifice (l’ouvrage). 3) L’utilisateur de l’œuvre accepte que celle-ci soit présentée au public et qu’elle soit
photographiée, à condition que cela ne porte pas atteinte aux intérêts légitimes de l’utilisateur.
Art. 45. – 1) Les œuvres des beaux-arts, d’architecture ou des arts appliqués érigées en plein air, dans un lieu
public et de façon permanente, peuvent être reproduites en image sans l’autorisation de l’auteur et sans qu’une rémunération soit versée à celui-ci.
2) Les images d’œuvres des beaux-arts, d’architecture ou des arts appliqués et les photographies artistiques peuvent être utilisées dans le cadre de conférences scientifiques ou pédagogiques ou à des fins d’enseignement sans l’autorisation de l’auteur et sans qu’une rémunération soit versée à celui-ci.
Art. 46. – 1) Le propriétaire d’une œuvre des beaux-arts ou des arts appliqués est tenu de mettre cette œuvre
provisoirement à la disposition de l’auteur pour que celui-ci puisse exercer son droit d’auteur, à condition que cela ne porte pas atteinte aux intérêts légitimes du propriétaire.
2) L’autorisation de l’auteur est nécessaire pour l’exposition d’œuvres des beaux-arts, d’architecture ou des arts appliqués ainsi que de photographies artistiques, à l’exception des œuvres conservées dans une collection publique et des œuvres du domaine public, mais l’auteur n’a droit à aucune rémunération en contrepartie d’une telle exposition.
19 Voir le décret n° 12/1970 (VI.30) MM. 20 Voir les décrets nos 6/1970 (VI.24) MM, 7/1970 (VI.24), 8/1970 (VI.24) MM, 9/1970 (VI.25) et 10/1970 (VI.25) MM.
Art. 46A.21 – 1) En cas de transfert de propriété d’une œuvre originale des beaux-arts ou des arts appliqués, une
rémunération est versée par l’intermédiaire de l’entité commerciale chargée de la transaction (article 685, point c), du Code civil).
2) Aux fins des dispositions de l’alinéa 1), sont considérées comme des œuvres originales des beaux-arts ou des arts appliqués les peintures, les dessins, les reproductions d’œuvres des arts graphiques ou des arts appliqués portant un numéro de série et la signature de l’auteur, ainsi que les sculptures et les tapisseries.
3) L’acheteur doit verser une rémunération correspondant à 5 % du prix d’achat, hors taxe sur le chiffre d’affaires. L’entité commerciale opérant la transaction est chargée de percevoir et de remettre la rémunération.
4) Les musées et collections publiques comparables sont exemptés de l’obligation de verser une rémunération.
5) La rémunération doit être remise à l’organisme désigné par le ministre de la culture et de l’éducation, selon une périodicité déterminée aussi par le ministre. L’organisme désigné doit verser la rémunération perçue à l’auteur de l’œuvre ou à son ayant cause.
Art. 47. En ce qui concerne les dessins et modèles créés pour la production industrielle, a) le droit de l’auteur à la mention de son nom peut faire l’objet de dispositions législatives ou
contractuelles différentes de celles de la présente loi; b) l’utilisateur a un droit exclusif d’utilisation et un droit de modification dans les limites prévues
au contrat; toutefois, le concepteur doit être consulté avant qu’une modification soit effectuée; c) le contrat doit préciser si l’utilisateur peut utiliser l’œuvre uniquement pour une durée
déterminée ou sans restriction dans le temps.
Art. 48. En ce qui concerne les portraits exécutés sur commande, l’exercice des droits de l’auteur nécessite aussi le consentement de la personne représentée.
TROISIÈME PARTIE
Chapitre X22 Protection des droits voisins
Protection des artistes interprètes ou exécutants
Art. 49.– 1) Sauf disposition contraire de la présente loi, l’autorisation de l’artiste interprète ou exécutant est
exigée pour a) l’enregistrement d’une prestation non enregistrée; b) la reproduction d’une prestation enregistrée, lorsque l’enregistrement original a été fait sans
l’autorisation de l’artiste interprète ou exécutant, que la reproduction est effectuée à des fins autres que celles pour lesquelles l’autorisation a été donnée ou que l’enregistrement original a été fait en vertu des dispositions de l’article 50I.2) et que la reproduction est effectuée à des fins autres que celles qui sont visées par ces dispositions;
21 Modifié par l’article premier de la loi n° LXXII de 1994. En vigueur depuis le 1er janvier 1995. 22 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994.
c) la radiodiffusion ou la communication au public de la prestation sous une autre forme, à moins qu’elle ne soit faite au moyen d’un enregistrement destiné à être mis en circulation ou que la prestation soit elle-même une prestation radiodiffusée.
2) Dans le cas d’un groupe d’artistes interprètes ou exécutants, chacun de ces artistes peut exercer les droits visés à l’alinéa 1) par l’intermédiaire de son agent.
3) Lorsque l’artiste interprète ou exécutant autorise l’enregistrement de sa prestation à des fins cinématographiques ou audiovisuelles, l’alinéa 1) ne s’applique pas. Cette disposition ne porte pas atteinte au droit qu’ont les artistes interprètes ou exécutants d’exiger une rémunération en vertu des articles 50G et 50J.
Art. 50.23 – 1) L’artiste interprète ou exécutant a droit à une rémunération au titre des utilisations visées à
l’alinéa 1) de l’article 49, à moins que la loi n’en dispose autrement. 2) Les dispositions de l’article 34 concernant le versement d’une rémunération pour
l’enregistrement d’une représentation ou exécution à des fins de radiodiffusion ou de communication au public s’appliquent aussi, par analogie, aux artistes interprètes ou exécutants et à leurs organisations professionnelles, respectivement.
Art. 50A.24 – 1) En ce qui concerne les utilisations visées à l’alinéa 1) de l’article 49, l’artiste interprète ou
exécutant jouit d’un droit moral à la mention de son nom, selon la nature de l’utilisation qui est faite de la prestation et de manière conforme aux usages. Dans le cas d’un groupe d’artistes interprètes ou exécutants, ce droit s’applique au nom du groupe, à celui du chef du groupe et à celui des principaux artistes interprètes ou exécutants.
2) La déformation d’une prestation est réputée constituer une atteinte au droit moral de l’artiste interprète ou exécutant.
Protection des producteurs de phonogrammes
Art. 50B.25 – 1) Sauf disposition contraire de la présente loi, l’autorisation du producteur de phonogrammes est
nécessaire pour a) reproduire, directement ou indirectement, un phonogramme; b) mettre en circulation la reproduction d’un phonogramme; cette disposition s’applique aussi à
l’importation de phonogrammes à cette fin dans le pays. 2) Sauf disposition contraire de la présente loi, le producteur d’un phonogramme a droit à une
rémunération au titre des utilisations visées à l’alinéa 1).
Art. 50C. – 1) Lorsqu’un phonogramme du commerce ou sa reproduction fait l’objet d’une radiodiffusion
directe ou autre communication au public, l’utilisateur doit verser, outre une redevance au titre de l’utilisation d’une œuvre protégée par le droit d’auteur, une rémunération supplémentaire qui sera répartie à parts égales entre le producteur du phonogramme et l’artiste interprète ou exécutant, sauf convention contraire entre les ayants droit.
2) Les organisations professionnelles de producteurs de phonogrammes et les organisations professionnelles d’artistes interprètes ou exécutants doivent s’entendre entre elles, d’une part, et avec les utilisateurs, d’autre part, en ce qui concerne le montant de la rémunération ainsi que sa perception et sa répartition.
23 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. 24 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. 25 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994.
3) Les ayants droit peuvent faire valoir leur droit à rémunération par l’intermédiaire de leurs organisations professionnelles; ils ne peuvent y renoncer qu’après la date de la répartition et dans la limite exacte du montant qui leur est dû.
Art. 50D. – 1) Le prêt public et la location de reproductions commercialisées d’un phonogramme sont
subordonnés à l’autorisation du producteur du phonogramme, en plus de celle de l’auteur de l’œuvre incorporée dans le phonogramme, et, s’agissant de l’enregistrement sonore d’une prestation, à celle de l’artiste ou des artistes interprètes ou exécutants.
2) L’utilisation visée à l’alinéa 1) donne lieu au paiement d’une rémunération qui est répartie à parts égales entre les ayants droit, à moins que ceux-ci n’en conviennent différemment. Les auteurs et les artistes interprètes ou exécutants peuvent faire valoir leur droit à rémunération par l’intermédiaire de leurs organisations professionnelles; ils ne peuvent y renoncer qu’après la date de la répartition et dans la limite exacte du montant qui leur est dû.
Art. 50E. Le producteur du phonogramme a droit à la mention de son nom sur les reproductions du phonogramme.
Protection des organismes de radiodiffusion ou de télévision
Art. 50F. – 1) Sauf disposition contraire de la présente loi, l’autorisation des organismes de radiodiffusion ou
de télévision est nécessaire pour que leurs programmes puissent être a) radiodiffusés ou communiqués au public par d’autres organismes de radiodiffusion ou de
télévision ou par des organismes de câblodistribution; b) enregistrés; c) reproduits, une fois enregistrés, lorsque cet enregistrement a été fait sans leur autorisation ou
qu’il a été fait en vertu des dispositions de l’alinéa 2) de l’article 50I et qu’il est reproduit à des fins autres que celles qui sont visées par ces dispositions.
2) Sauf disposition contraire de la présente loi, l’autorisation de l’organisme de télévision intéressé est nécessaire pour que le programme de celui-ci puisse être communiqué au public dans un lieu où le public a accès, moyennant paiement d’un droit d’entrée.
3) Les utilisations visées aux alinéas 1) et 2) donnent lieu au versement d’une rémunération, à moins que la loi n’en dispose autrement.
4) Lorsqu’un programme original est communiqué au public par câble, les alinéas 1) à 3) s’appliquent par analogie.
Art. 50G. – 1) Lorsque des œuvres figurant dans le programme d’un organisme de radiodiffusion ou de
télévision ou dans le programme original d’un organisme de câblodistribution sont simultanément communiquées au public par câble par un organisme différent de l’organisme d’origine, l’autorisation de l’auteur ainsi que celle de l’organisme de radiodiffusion ou de télévision et celle de l’organisme de câblodistribution d’origine sont réputées être données si l’organisme chargé de la transmission simultanée verse au Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur la redevance fixée par ce bureau, avec l’accord du ministre de la culture et de l’éducation. Les organisations professionnelles des ayants droit doivent être consultées avant que le montant de cette redevance soit fixé.
2) Le montant des redevances perçues en vertu de l’alinéa 1), déduction faite du montant des dépenses, est réparti entre les différents ayants droit comme suit: 50 % pour les auteurs et autres titulaires du droit d’auteur, 30 % pour les artistes interprètes ou exécutants et 20 % pour les organismes de radiodiffusion ou de télévision ou pour les organismes de câblodistribution de programmes originaux.
3) Le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur est chargé de remettre aux auteurs et aux autres titulaires du droit d’auteur la part des redevances qui leur revient, dans le respect des règles approuvées par le ministre de la culture et de l’éducation.
4) Le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur verse aux organisations professionnelles, aux fins de répartition, la part des redevances qui revient aux artistes interprètes ou exécutants.
5) Le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur verse la part qui revient aux organismes de radiodiffusion ou de télévision et aux organismes de câblodistribution de programmes originaux à leurs organisations professionnelles ou, à défaut, répartit ce montant dans le respect des règles fixées par le ministre de la culture et de l’éducation.
6) Les ayants droit peuvent faire valoir leur droit à rémunération par l’intermédiaire de leurs organisations professionnelles; ils ne peuvent y renoncer qu’après la date de la répartition et dans la limite exacte du montant qui leur est dû.
Art. 50H. Dans le cas d’une utilisation prévue aux articles 50F et 50G, l’organisme de radiodiffusion ou de télévision ou l’organisme de câblodistribution du programme original ont droit à la mention de leur nom.
Règles communes à la protection des artistes interprètes ou exécutants, des producteurs de phonogrammes et des
organismes de radiodiffusion ou de télévision
Art. 50I.26 – 1) La protection des droits prévus au présent chapitre ne porte pas atteinte à la protection des droits
dont jouissent les auteurs sur leurs œuvres littéraires, scientifiques ou artistiques. 2) Aucune autorisation de l’artiste interprète ou exécutant, du producteur de phonogrammes, de
l’organisme de radiodiffusion ou de télévision ou de l’organisme de câblodistribution d’un programme original n’est exigée lorsque l’autorisation de l’auteur n’est pas exigée pour l’utilisation d’œuvres protégées par le droit d’auteur27.
Art. 50J. – 1) Les auteurs d’œuvres radiodiffusées dans le cadre des programmes d’un organisme de
radiodiffusion ou de télévision, y compris les programmes d’organismes de câblodistribution de programmes originaux, les auteurs d’œuvres mises en circulation sur des supports vidéo ou audio ainsi que les artistes interprètes ou exécutants et les producteurs de phonogrammes ont droit à une rémunération en cas de reproduction de leurs œuvres, prestations et phonogrammes à des fins privées.
2) La rémunération visée à l’alinéa 1) est fixée par le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur, avec l’accord du ministre de la culture et de l’éducation28. Les organisations professionnelles des artistes interprètes ou exécutants et des producteurs de phonogrammes doivent être consultées avant que le montant de cette rémunération soit fixé. Ce montant est versé au Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur par les fabricants des supports vidéo ou audio vierges ou, au cas où ces supports sont fabriqués à l’étranger, par la personne légalement tenue d’acquitter les droits de douane, dans un délai de huit jours à compter de la date de mise en circulation ou, s’agissant de supports vidéo ou audio fabriqués à l’étranger, à compter de la date à laquelle les formalités douanières ont été accomplies.
3) L’obligation de verser une rémunération ne s’applique pas dans les cas suivants: a) mise en circulation à des fins d’exportation; et b) supports vidéo ou audio utilisables exclusivement avec des appareils (par exemple, équipements
de studio, dictaphones) qui, dans le cadre de leur utilisation régulière, ne servent pas à fabriquer des copies d’œuvres à des fins privées.
4) Le montant des redevances perçues, déduction faite du montant des dépenses, doit être réparti comme suit:
26 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. 27 Voir les communications du Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur (Magyar Közlöny, 1994/71). 28 Voir les communications du Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur (Magyar Közlöny, 1994/127).
a) pour les supports audio, 50 % aux auteurs, 30 % aux artistes interprètes ou exécutants et 20 % aux producteurs de phonogrammes;
b) pour les supports vidéo, 70 % aux auteurs ou autres titulaires du droit d’auteur et 30 % aux artistes interprètes ou exécutants.
5) Le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur verse la part des redevances qui revient aux artistes interprètes ou exécutants et aux producteurs de phonogrammes à leurs organisations professionnelles. La part des redevances qui revient aux auteurs et autres titulaires du droit d’auteur est répartie par le Bureau hongrois pour la protection des droits d’auteur, dans le respect des règles approuvées par le ministre de la culture et de l’éducation.
6) Les ayants droit peuvent faire valoir leur droit à rémunération par l’intermédiaire de leurs organisations professionnelles; ils ne peuvent y renoncer qu’après la date de la répartition et dans la limite exacte du montant qui leur est dû.
Art. 50K.29 Les droits prévus au présent chapitre sont conférés pour la durée suivante: a) droits sur les phonogrammes et sur les prestations qui y sont fixées: 50 ans à partir de la fin de
l’année où le phonogramme a été pour la première fois mis en circulation ou, s’il n’a pas été mis en circulation pendant cette période, à partir de la fin de l’année où le phonogramme a été réalisé;
b) droits sur les prestations non enregistrées: 50 ans à partir de la fin de l’année où la prestation a eu lieu;
c) droits sur les programmes radiodiffusés ou sur les programmes originaux des organismes de câblodistribution: 50 ans à partir de la fin de l’année où la radiodiffusion ou la communication par câble a eu lieu.
Chapitre XI Protection des photographies, illustrations et
autres supports visuels
Art. 51. – 1) Les photographies et autres images, les dessins techniques, les cartes géographiques, les
illustrations graphiques ainsi que les supports et les films, qui, en tant qu’œuvres scientifiques ou artistiques, ne sont pas protégés par le droit d’auteur, jouissent néanmoins de la protection, à condition qu’y figurent le nom de celui qui les a réalisés et l’année de la publication ou de la divulgation.
2) La durée de leur protection est de 15 ans à compter de la fin de l’année de la publication ou de la divulgation.
3) Les photographies, images, dessins techniques, cartes géographiques et illustrations graphiques ainsi que les supports et films bénéficiant de la protection du droit d’auteur ne peuvent être utilisés qu’avec l’autorisation de celui qui les a réalisés et sous réserve que son nom soit mentionné. Cette autorisation et cette mention du nom ne sont pas nécessaires lorsqu’elles ne sont pas exigées pour l’utilisation d’œuvres protégées par le droit d’auteur.
29 Modifié par l’article 18 de la loi n° VII de 1994. En vigueur depuis le 1er juillet 1994. Voir l’article 29.2) de la loi n° VII de 1994.
QUATRIÈME PARTIE
Chapitre XII Conséquences de la violation du droit d’auteur
Art. 52. – 1) En cas de violation de ses droits, l’auteur peut, suivant les circonstances, introduire diverses
actions civiles. Il peut notamment demander a) qu’il y ait constatation, par voie judiciaire, de la violation de son droit; b) qu’il soit mis fin à l’atteinte et qu’il soit interdit à l’auteur de la violation de poursuivre celle-ci; c) que, par une déclaration ou par tout autre moyen approprié, l’auteur de la violation lui donne
réparation et que, si besoin est, cette réparation soit rendue publique par l’auteur de la violation et à ses dépens;
d) qu’il y ait cessation de la situation préjudiciable, rétablissement de la situation antérieure à la violation du droit par l’auteur de celle-ci et à ses dépens, et destruction de l’objet résultant de la violation ou élimination de la cause de la violation du droit d’auteur.
2)30 Conformément aux principes de la responsabilité civile31, des dommages et intérêts doivent être versés en cas de violation du droit d’auteur. La violation du droit moral de l’auteur donne aussi lieu au versement de dommages et intérêts.
Art. 53. – 1) Lorsqu’une œuvre a été utilisée de manière illicite, l’auteur a droit à la rémunération due pour
une utilisation licite. 2) Lorsque la responsabilité de la violation peut être imputée à l’utilisateur, celui-ci verse, à titre
d’amende, une somme correspondant au montant de la redevance, en plus de la rémunération et des dommages et intérêts dus à l’auteur. Cette somme ne peut être réduite par le tribunal que dans des circonstances fondées en droit.
Art. 54. Les dispositions des articles 52 et 53 sont applicables par analogie en cas d’infraction aux dispositions des chapitres XI et XII.
Chapitre XIII32 Versement d’une quote-part après l’expiration de la
durée de protection
Art. 54A. – 1) Après l’expiration de la durée de protection des droits patrimoniaux de l’auteur, une quote-part
doit être versée, par l’intermédiaire d’une entité commerciale, en cas de transfert de propriété d’une œuvre originale des beaux-arts ou des arts appliqués.
2) En ce qui concerne la définition des catégories d’œuvres originales des beaux-arts ou des arts appliqués, l’obligation de verser la quote-part, le montant, la perception et la remise de celle-ci ainsi que la dispense de paiement de cette quote-part, les dispositions de l’article 46A sont applicables par analogie, si ce n’est que les sommes perçues par l’organisme désigné par le ministre de la culture et de l’éducation sont affectées à l’encouragement de l’activité créatrice et à des fins sociales au profit des artistes créateurs33.
30 Incorporé par l’article 4 du décret-loi n° 27 de 1978 ; modifié par l’article 19.a) de la loi n° VII de 1994. 31 Voir les articles 339 à 344 de la loi n° IV de 1959. 32 Incorporé par l’article 2 de la loi n° LXXII de 1994. En vigueur depuis le 1er janvier 1995. 33 Modifié dans Magyar Közlöny, 1994/122.
Chapitre XIV34 Dispositions finales
Commission d’experts du droit d’auteur
Art. 55. – 1) Les tribunaux et autres juridictions peuvent demander à la commission d’experts placée sous le
contrôle du ministre de la culture et de l’éducation un avis consultatif sur des questions particulières ayant trait à des litiges relatifs au droit d’auteur.
2) L’organisation et les attributions de cette commission sont définies par le ministre de la culture et de l’éducation d’entente avec le ministre de la justice35.
Entrée en vigueur, application
Art. 56. – 1) La présente loi entre en vigueur le 1er janvier 1970. Ses dispositions s’appliquent également aux
œuvres qui, au moment de son entrée en vigueur, jouissent de la protection du droit d’auteur en vertu de la législation antérieure. La présente loi ne s’applique pas aux contrats d’exploitation conclus avant son entrée en vigueur.
2) Sont abrogés la loi n° LIV de 1921 sur le droit d’auteur, le décret n° 98/1951 (IV.21) MT sur la publication des œuvres littéraires, l’alinéa 1) de l’article 5 du décret-loi n° 13 de 1955 sur les programmes, y compris les représentations ou exécutions, ainsi que les articles 515 à 520, 524, 528 à 531 et 533 du Code du commerce (loi n° XXXVII de 1875).
3) Le ministre de la culture et de l’éducation est chargé par le gouvernement de l’application de la présente loi; au cours de l’application de celle-ci, il est autorisé à fixer par décret les conditions non réglementées des contrats d’exploitation ainsi que le montant des redevances et autres rémunérations qui doivent être versées en vertu des dispositions de la présente loi.
34 Numérotation modifiée par l’article 2 de la loi n° LXXII de 1994. 35 Voir le décret n° 6/1993 (IV.7) MKM.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
1
1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt
be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában;
egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles
közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad
információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles
körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban
Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az
Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az
irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)
akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája,
ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott
alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
2
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti
jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől
vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az
ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem
lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti
a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben
meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt
nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel
összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más
szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői
jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog
megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész
tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt
alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű
valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Együttesen létrehozott művek
6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a
természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
3
illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és
amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők
hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az
egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a
gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve
nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a
gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak
önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi
elemeire.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a
szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a
vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a
szerző nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át,
másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára
rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése
hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
II. Fejezet
Személyhez fűződő jogok
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző
hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
4
(3) A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell
tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás
céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet - ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem
tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt
nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;
köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató
jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a
jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a
közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű
részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is
fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra
hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása
esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása
vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a
szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése
miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi
hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem
intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő
szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a
védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó
közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is
felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
III. Fejezet
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
5
Vagyoni jogok
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy
valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen
felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése
hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi
hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély
fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz
kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal
mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a
díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás
illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény
kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak
kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja
fel a művet.
(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját ,
illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz
történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár
véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes
vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy
a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
6
formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi
formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített
alkotás kivitelezése és utánépítése is.
19. § (1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi
zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek
hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat
csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját
követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében
fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem
alkalmazható.
20. § (1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján
a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és
hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok
közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-
művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog,
illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A
díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám
fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a
hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy
köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző
szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba
hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás
megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó
összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.
(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és
hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,
előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt
összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az
előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből
- ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg -
tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit,
négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit,
tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint
huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
7
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői
jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös
jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(7) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
21. § (1) Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket
fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban
együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti
meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében
pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség
hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön
először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában
meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes
belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket
ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő
szervezetnek kell befizetni.
(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét,
az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói
kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a
jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
hozatalára.
(6) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a
kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek
szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a
fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös
jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett
közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg.
(8) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,
díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
22. § (1) Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban
meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz,
vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy
hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden
naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési
határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy
behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő
szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
8
forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a
megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésének - akár részleges - elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson
felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni,
amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba
hozatalra való felkínálással.
(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő
behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának
kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben
általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő
haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)
bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös
jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó
összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari
tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel
vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben
forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a
bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem
gyakorolható.
(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát
a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog
gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást
követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét
azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
(7)
23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján
terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra
tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a
kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt
költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról
csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és
felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
9
számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a
tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és
felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön
jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év
november 1. napján esedékes.
A nyilvános előadás joga
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például
a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (élő előadás);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a
filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval
való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más
helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek
gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott
zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj
mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3)
bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
(2)
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi
művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
előadására.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett
felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő
szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját - a
vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével - az előadástól számított három napon belül
kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra - ennél rövidebb
idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára - kell előzetesen jogot
szerezni a felhasználásra.
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési
kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során
szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek
fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a
fizetendő díj összegével egyezik meg.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
10
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és
hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára
hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más
hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a
nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság
körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és
ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre
megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold
útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a
tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort
hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján
azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra,
amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli
állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó
szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok
összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően
fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket - az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel
kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel
(kódoldóval) - arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-
szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő
szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e
szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett
kódoldóval lehetséges.
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a
hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A
felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy
módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell.
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7)
bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt
adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más
eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság
tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi
művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi
művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények)
felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és
az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
11
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is
közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve
keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és
zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban
szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére
és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval,
kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét
sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját
műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve
közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más
szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan
továbbközvetítésére engedélyt adjon.
(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján
gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig
mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös
kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel
egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös
jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék
a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a
képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a
filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék
az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet
a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi
jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a
jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában
sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője
gondoskodik.
Az átdolgozás joga
29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt
adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a
filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek
eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
12
30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató
személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt
ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e
törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a
nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői
nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.
Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a
munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért
egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos
jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony
jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
védelemben.
(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében
az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra
hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző
jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét
részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év
első napjától számított hetven év.
(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát
követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e
tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás
céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát
követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított
hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi
védelemben.
32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi
idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
13
nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem
időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.
IV. Fejezet
A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai
Általános szabályok
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban
megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség
követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a
felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző
iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló
törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek
megfelelően valósul meg.
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az
eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen
önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint
tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt
terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez
nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak
megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt
feltüntetik.
(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű
felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés
vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az
építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel
működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való
rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában
szabályozott esetekben sem többszörözhető.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
14
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy
írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a
műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára
készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra
készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás
céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz
szükséges példányszámban többszörözhetők.
(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki
folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli -
időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett
felhasználását.
(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a
rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás
engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének
időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E
rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek
rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve
hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek
nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai
beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók.
Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez
lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye
szükséges.
(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett
cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz
közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -,
feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás
esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.
(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti,
iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen
felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
15
(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való
felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes
átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény
reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben
az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti
műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell
alkalmazni.
37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által
indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző
nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő
esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy
jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d) 1
e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a
művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl.
üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget
látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül
különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a
fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.
(3)
(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi
személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel
is.
(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat
nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális
intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok
gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe
állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a
nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön
jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon
közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az
ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
1 Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CLIX. törvény 27. § a). Hatálytalan 2013. október 25-től.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
16
39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett
adatbázisra.
40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés és
a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.
41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az
kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek
kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
(2) Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a
célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési
képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon
és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
IV/A. Fejezet
Árva mű felhasználása
Általános szabályok
41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet
alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy
ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható
gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –
meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt
először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos
jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell
elvégezni.
(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország
területén kell elvégezni.
(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a
jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe
véve kell elvégezni.
(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert
helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –
bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást
illetően gyakorolhatja jogait.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
17
(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása
közös jogkezelésbe tartozik.
Árva mű felhasználásának engedélyezése
41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a
felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva
mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére
terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű
átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének
ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell
helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt
ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal
visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté
válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de
legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig
folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a
jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket
tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy
tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló
határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj,
illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj
megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő
szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a
Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több
közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a
hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
(6) Ha a jogosult a (3)−(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői
jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a
(7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre
történő - értesítésre vonatkoznak;
b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
vizsgálja;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
18
c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek
a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó
rendelkezései;
d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal
határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D.
§-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton
írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás
megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló
kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely
azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül
továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló
törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás
sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a
felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől
számított harminc napra ismételten megnyílik.
(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken
kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák
kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell
megindítani.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
19
(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére,
illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett,
az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,
azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság –
az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés
megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új
eljárásra kötelezi.
(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás
folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási
engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített
elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a
Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a
kérelmezőnek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton
történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus
érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével
tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét
állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati
médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett
intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata
teljesítése érdekében
a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság
tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés
vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
20
a) irodalmi művekre,
b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
c) hangfelvételekre, valamint
d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig
előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális
művekre
kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –
kiadás hiányában – sugároztak.
(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt
elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a
kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal
feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)−(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy
hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is
alkalmazni kell.
41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett
jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
a) a jogosultkutatás eredményét,
b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online
nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás
megkezdésének feltétele.
41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes
megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel
Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül
felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi.
Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több
jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. §
(1) bekezdés b)−d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a
kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján
folytathatja.
(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő
díjazást követelhet.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
21
41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért
bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére
fordíthatja.
41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos
részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit
kormányrendelet állapítja meg.
V. Fejezet
A felhasználási szerződések
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a
felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási
szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más
jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára
kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű
felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem
kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem
kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra
és a felhasználás meghatározott mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély
Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek
felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély
vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a
szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és
mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan
számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási
engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló
módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak
pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban,
kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
22
45. § (1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell
foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő
közzétételre kötött szerződés esetén.
(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga
a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző
elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak
akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző
kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti
egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további
felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a
felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak
jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy
elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot
arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött
műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba
hozatal céljából történő behozatalára.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási
szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő
lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést
követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai
közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról
a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a
felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó
az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet
indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is
visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti
meg.
50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy
nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
23
kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat
hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy -
ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának
megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a
szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított
két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a
felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le;
gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez a későbbi - a mű átadását követő
legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző - a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett -
megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a
jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől
számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra
felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott
engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból
megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat
időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását
követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további
felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő
elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is,
ha a védelmi idő eltelt.
55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni
jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy - ha erre nem kerül sor - a nyilvánossághoz
közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy
az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
24
megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján
vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a
nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész
felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a
hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló
értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét
felhasználási cselekményt.
(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
Kiadói szerződés
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a
kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés
alapján gyakorolható kiadási jog - a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára
készült művek kivételével - kizárólagos.
57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják
ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
MÁSODIK RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A számítógépi programalkotás (szoftver)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó
felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy
matematikai műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti
programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §
(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a
többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más
módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére
annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy
a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot
készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
25
(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is
megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak
betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a
célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához,
amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes
működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára
nem vált könnyen hozzáférhetővé;
c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az
együttes működtetés biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli
célra;
b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
működtetés ezt szükségessé teszi;
c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver
kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével
járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1)
bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver
műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VII. Fejezet
Adatbázis
60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi
elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi
elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet
férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis
működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai
eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált
szoftverre.
61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
(2) Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(3) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. §
(3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
26
62. § (1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő -
adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az
adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben
foglaltaktól.
(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az
adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VIII. Fejezet
A reklámozás céljára megrendelt mű
63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra
átruházhatók.
(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges
kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a
reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a
felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak
alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából - reklámozás céljára
megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor
válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
IX. Fejezet
Filmalkotások és más audiovizuális művek
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang
nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen
hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült
játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az
ismeretterjesztő film.
(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője
és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E
rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított
jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
27
kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító
ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg
egyoldalúan.
(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő
megállapodás hiányában - a rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító - az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez
fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként
megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési
szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét -
ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a
felhasználás engedélyezésére való jogot.
(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a
23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A
felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film
megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más - akár belföldi, akár külföldi -
természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó
bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi
meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a
szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg
megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a
mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet
elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás
elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől számított
három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására
vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell
tekinteni.
(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az
előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz-
vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén - a
szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
X. Fejezet
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
28
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások,
műszaki létesítmények tervei
Személyhez fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki
létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső
megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a
nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a
használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan
sérelme nélkül gyakorolhatja.
(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg
iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a
szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az
eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és
iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról
felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti
és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és
felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.]
képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a
fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás
tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére
bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző
beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző
beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
A követő jog
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
29
70. § (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő
visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás
tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E
díjazásról nem lehet lemondani.
(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény,
rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit,
kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy
olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban
a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével
ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell
tekinteni.
(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást nem tartalmazó - pénzben
kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó
részében;
b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti
részében;
e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az
adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az
5000 forintot.
(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári
negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát,
az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális
intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra
vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért
egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha
eltérően nem állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők
közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a
kötelezettség közülük a vevőt terheli.
(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és
iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A
szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek,
valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a
hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
30
(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott
átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az
adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának
állampolgára, továbbá
b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző,
illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető
országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára,
vagy
c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik
tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
(13) A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata
irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i
2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az
igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja
ki a nyilatkozatot.
Egyéb rendelkezések
71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás
tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név
feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás
és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten
vagy anélkül használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt
személy beleegyezése is szükséges.
HARMADIK RÉSZ
A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK
XI. Fejezet
A szerzői joggal szomszédos jogok védelme
Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
31
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha
az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is
sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg.
(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat
képviselőjük útján gyakorolhatják.
(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a
hozzájárulással - ellenkező kikötés hiányában - a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az
(1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a
20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is
megfelelően alkalmazni kell.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény
másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26.
§ (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a
27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük
esetében is megfelelően alkalmazni kell.
74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az
előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-
előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy -
ha erre nem kerül sor - a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától
számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az
előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló
díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az
ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett
hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c)
pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös
jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és
közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást
megadni.
(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az
előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra
jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor - a
hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet
követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott
levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti
az a személyhez fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
32
módon - feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az
együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,
megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés,
amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A hangfelvételek előállítóinak védelme
76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása
szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
a) többszörözzék;
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény
másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a
sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi
védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell
fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti
meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból
kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)
bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában
nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott
felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá
nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő
hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.
(3) A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak
a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához,
bérbeadásához - a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel
előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek a hozzájárulása is
szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő
megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek
díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás
időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval
kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a
hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
33
79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain
feltüntessék.
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő
közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a
83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2)
bekezdése vonatkozik;
d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz
is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében
hozzáférhető a közönség számára.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
díjazás jár.
(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén
az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a
saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.
A filmek előállítóinak védelme
82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák
meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik -
díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,
amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg
a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
34
díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó
rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
A védelmi idő
84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel -
a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven
évig;
b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított
ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év
első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától
számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított
hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha
ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a
film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
filmet.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c)
pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő
közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított
ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a
nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1)
bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést
követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt
nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
XI/A. Fejezet
Az adatbázis előállítóinak védelme
84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának
hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy
- a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a
továbbiakban: újrahasznosítás).
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni:
adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az
országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
35
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható
ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes
az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának
jogos érdekeit.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem
rendelkezik - díjazás jár.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az
adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik
meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását,
gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik
meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az
adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek,
illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.
(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek
jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos
tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az
Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek
nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye
vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem
akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági
Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam
gazdaságához.
84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a
nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának
jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben
foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan
cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul
károsítják az előállító jogos érdekeit.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes
művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos
jogokat.
(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben
foglaltaktól.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
36
84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára - a célnak
megfelelő módon és mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az
adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő
módon és mértékig.
(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t
megfelelően alkalmazni kell.
84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek
védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt
évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt
nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az
adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott
adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának
jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások
halmozódásából is.
84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni
kell.
(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első
mondatában foglalt - a díjazás arányos mértékére vonatkozó - rendelkezést az adatbázis
előállítója esetében is alkalmazni kell.
(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon - a jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével -
az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
NEGYEDIK RÉSZ
KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
XII. Fejezet
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése
Közös jogkezelés
85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak
által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a
jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás
engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat
és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
37
teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő
szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog
megsértésével szemben.
A közös jogkezelés általános szabályai
86. § (1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy
szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében
nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem
mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
87. § (1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös
jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely
felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt
érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett
valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés
alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is,
az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek
alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon
jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek
nyilvántartásba, e rendelkezést - azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel - a 92/E. §
(3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és
azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak
engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik
közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is
megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A
megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást
megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki - az egyikük által
sem képviselt jogosultakat illetően - kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek,
amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E
kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és - szükség esetén - hivatalból
megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó
adatokat.
(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös
jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy
kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése
ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három
hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg.
A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a
közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének
érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő
szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
38
megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást
adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak
megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.
(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartása szerint az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési jog vagy
díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú
közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény
képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző
szervezetet említ.
88. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok
gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell
tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az
igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként
előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a
felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás
esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.
(4) A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével
- az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi
teljesítmények védelemben részesülnek.
(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
89. § (1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el
kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való részvétel
- és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös
jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve
jogosultakról.
(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
e) felosztási szabályzatát,
f) éves beszámolóját,
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
39
g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a
megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében
említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő
szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét - a (8) bekezdésben
foglalt kivétellel - csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére
használhatja fel.
(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel
csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között,
függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más
célra - a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használható fel; a jogosultaknak
felosztandó jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési
kötelezettség kivételével - levonásnak nincs helye.
(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az
érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak
a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat
megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli
tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani,
azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint
használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb - különösen szociális és kulturális - célokra
(a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy
ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett
mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott
helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel,
valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára
helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye
ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás
céljára átadni vagy - erről szóló képviseleti szerződés alapján - külföldi közös jogkezelő
szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható
fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható
jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben
meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb
szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási
szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A
legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak
érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell
felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek
összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott
támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő
átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika
figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
40
jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott - a tárgyévet megelőző -
bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását
követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak
érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító
közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves
beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett
összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a
20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.
(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a
közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is
alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok
számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes - a (11a) bekezdés
szerint átadott összeggel nem csökkentett - bevételt kell figyelembe venni.
(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett
költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény
szerinti éves - nem egyszerűsített - beszámoló készítésére köteles; beszámolóját
könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában
az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti
évben:
a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és
vagyoni jogonként,
b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni
jogonként és jogcímenként,
c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy
a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő
felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és
egyéb lényeges feltételeit,
e) szerzett tagdíjbevételeit,
f) kapott támogatásait.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
90. § (1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak
megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását,
feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott egyéb - a közös jogkezelés céljainak megvalósításához
szükséges - adatokat.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
41
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)−c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a
honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt
adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében -
hitelesített kivonatot kérhet.
(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a
közös jogkezelő szervezet
a) alapszabályához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
e) felosztási szabályzatához,
f) éves beszámolójához,
g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése,
valamint a 28. (4) bekezdése alapján kötött.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
91. § (1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel
kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának
fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2)
bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba
vehető.
(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat
a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a
nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett
jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
92. § (1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös
jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét
képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
42
c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős
részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.
d) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
f) amelynek alapszabálya
fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények
teljesítéséről,
fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott
testületet határozza meg,
fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a
legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is
tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves
költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e,
illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a
jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a
jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell
tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe
tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan
adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb - a
nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő - egyesület kéri nyilvántartásba vételét,
több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként
kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és
hatékonyságát - sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán
- nem veszélyezteti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt
feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett
egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb
egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
92/A. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
- az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell
alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal
döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi
felhívásnak.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
43
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/B. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal
és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
elektronikus úton benyújtani.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal - jogszabályban
meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az
ügyfélnek.
(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul
megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi
követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum
értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton
történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás
kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
92/C. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési
tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
92/D. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság
nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc
napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt - a (3) bekezdésben
szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a
keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot
tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában
a bíróság határoz.
(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1)
bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
44
(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel - kell alkalmazni.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
92/E. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését
igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez
csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra
alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét
tartalmazzák.
(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az
érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett
hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra,
illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem
képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és
annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.
(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban
szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a
Hivatalos Értesítőben - szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal - közleményt jelentet
meg.
Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
92/F. § (1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell
törölni.
(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában
meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott
tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.
92/G. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy
törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a
törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos
napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött
határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő
szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő
egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben
megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn
belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új
közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő
egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes
felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt
közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
45
az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő
egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre
emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában
érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
92/H. § (1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint
jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása
céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási
módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt:
díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének
megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges
körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-
105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11)
bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a
Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti
azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1)
bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét
reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének
meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti
szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
résztvevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a
jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért
felelős minisztertől, továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a
kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban
meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei
minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A
véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon
belül kell lefolytatni.
(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a
Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása
alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg
benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett
megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben
az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban
meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
46
(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet
megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az
adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári
évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói
csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet
megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti
nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti
szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz
nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző
évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói
érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8)
bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal
javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a
Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi
Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó
mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter
határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a
saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és
jóváhagyott - a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni
akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E
szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az
igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
92/I. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági
eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell
alkalmazni.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi
résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös
jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti
szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
92/J. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának
felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös
jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül
bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3)
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
47
és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az
igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján
fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell
számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege
megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével,
illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes
körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet
jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a
közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti.
A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
A közös jogkezelés felügyelete
92/K. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a
hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a
nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e,
továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem
ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési
tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő
egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló
nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló
szándéknyilatkozatokat.
(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
a) az alapszabályát,
b) a szervezeti és működési szabályzatát,
c) a tagsági szabályzatát,
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
e) a felosztási szabályzatát,
f) az éves beszámolóját,
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen - a tagok
értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi
pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a
felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre
hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt
kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
(6) A Hivatal a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát
vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli - megteszi a következő
intézkedéseket:
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
48
a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület
ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi
jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
intézkedések megtétele céljából;
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben
közzéteszi, ha
da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle
eredmény,
db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától
sem várható eredmény, vagy
dc) a felügyeleti bírság - egyszeri vagy ismételt - kiszabása nem járt eredménnyel.
(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival
kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli,
a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös
jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával
kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott
jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.
92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő
magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a
hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A
felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti
díj összegének ötszörösét.
(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell
késedelmi pótlékot fizetni.
(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
92/M. § (1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben
felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatala javára évente
felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a.
A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő
egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a
tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második
naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
92/N. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal -
az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni
a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a
közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést
megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás
megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból történő - értesítésre és
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
49
figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított
határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak.
Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és
felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet állapítja meg.
92/O. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és
a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat
alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
92/P. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság
nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli
jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az
iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(6)
bekezdését.
(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó
eltérésekkel - kell alkalmazni.
XIII. Fejezet
A szerzői jog megsértésének következményei
Polgári jogi jogkövetkezmények
94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez
képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a
jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és
hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a
jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását,
kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve
megsemmisítését.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
50
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén
a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is
támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel
érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások
nyújtásában.
(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek,
ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e
cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését
szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó
által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben
meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba
bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe
vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból
visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák
meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt
esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági
végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől
ítéletben határoz.
(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok
lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a
jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett
volna.
(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a
jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A
kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a
megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek
figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával
arányban álljon.
(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő
nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra
hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő
közzétételt.
(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2)
bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
51
megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve
hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
94/A. § (1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az
ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez
szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll,
valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői
jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel
szemben.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat
hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta
hatvan nap már eltelt.
(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél
benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az
ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai - a
nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a
(7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres
eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(4) A szerző - a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes
intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti
követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű [94. § (5)
bek.];
b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) biztosíték adását, ha ennek fejében - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett -
hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló
kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés
abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés
iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a
fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés
tárgyában - a (4) és az (5) bekezdést is ideértve - hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel
érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem
tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül
határoz.
(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható
mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé
tételére;
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
52
b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi
adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés
tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg,
az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a
törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. Az
előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon
kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes
bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes
bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a
kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének
minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) és az (5) bekezdést is -
elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem
helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének
kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének
kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével
hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az
ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást
elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és - a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve -
az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott
esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás,
illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve
az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem
érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
94/B. § (1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a
művön a szokásos módon feltüntették.
(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes
műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,
szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított
teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet
önként vállalt szolgáltatásként - alapszabályával összhangban - saját tagja számára, a tag kérésére
állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek
tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
53
95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére
szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan
személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság
mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.
(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy
alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás
céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás
nyújtására,
a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy
forgalmaznak;
b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági
jelentősége, illetve célja; vagy
c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy
megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,
alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog
jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén -
megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a
mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás -
különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus -
útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3)
bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan
eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő
birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver
védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.
95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],
továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott
szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti,
hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított
védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad
felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre
megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike
kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság
számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg
választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d)
pont, 82. § (1) bek. c) pont].
A jogkezelési adatok védelme
96. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat
jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan
terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz
másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a
jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja,
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
54
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene,
hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy
mást arra indít.
(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt
vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről
tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az
adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével
összefüggésben jelenítik meg.
A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei
97. § A szerzői jog megsértése esetén a szerző - külön jogszabály rendelkezései szerint -
követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének
megakadályozására.
Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
98. § (1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a
43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés
abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított
harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak
a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei
99. § A 94-98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet
szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos
műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a
95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben
meghatározott - reprográfiával [21. § (1) bek.] történő - magáncélú másolást, valamint a 84/C. §
(2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.
ÖTÖDIK RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIV. Fejezet
Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után
100. § (1) A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának
műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni.
(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az
eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék
kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
55
az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység
támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.
(3) Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény
szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és
nyilvántartani.
(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot
évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet
követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.
XV. Fejezet
A szerzői jogviták rendezésében közreműködő szervezetek
Szerzői jogi szakértő testület
101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület
tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves
időtartamra nevezi ki.
(2)
(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a
felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy
érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.
(5) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja
meg.
Egyeztető testület
102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a
díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott
egyeztető testülethez fordulhat.
103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI.
törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait
a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
104. § (1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás
létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a
megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
56
(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak
hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos
illetékessége alá tartozik.
105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és
mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület
a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti,
kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület - a (2) bekezdésben
említett szabályzat keretein belül - az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja
meg.
(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az
igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal
felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.
105/A. § (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre
megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek
bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti
szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött
megállapodás hatálya - ellenkező kikötés hiányában - az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a
tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az
egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető
testület tagjainak személyében - az eljárás megindításától számított nyolc napon belül - nem
állapodnak meg.
(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.
Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől
számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet
szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől
számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás
kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a
bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a
keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga - az ott megjelölt határidőn belül -
a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi
határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.
(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
57
(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó
műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés
kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
XVI. Fejezet
Záró rendelkezések
A szerzői jog más jogosultjai
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve
a szerzői jog más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás
megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő
szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a
művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos
hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével -
a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre
és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői
jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)
bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a kivonat minőség megjelölését, valamint azt, hogy az
milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más
rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból
a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között
adatot szolgáltatni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz
kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
106/A. § E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az
adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó
rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló jogszabályok érvényesülését.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló
készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését
követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
58
108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban
hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi
jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,
valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott
jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban - rájuk vonatkozóan - említett év végétől számított húsz
év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994.
évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése
közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy
e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését követően.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően - a
hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan - még
további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági
tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel
vagy annak - a felhasználást folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. A törvény
hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a
felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben
az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet
megkezdeni és folytatni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy
fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény
hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog
jogosultjának méltányos díjazás jár.
(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták
bírósági útra tartoznak.
(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés
alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény
hatálybalépését követően - a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően - újra
megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra
védelemben részesül.
108/A. § (1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)
bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és
szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség
legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok
megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve
kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve
kihirdetését kell érteni.
109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
59
eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított
védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell
az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108.
§ (3)-(9) bekezdésé ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény
hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi
XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és
(4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-
jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
110. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első
alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a
közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály
módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály
megküldésével.
111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított
rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január
1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt - a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított
- XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai
2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a
szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001.
évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan
hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már
lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló
2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett
cselekmények és az így szerzett jogok kivételével - mindazokra a művekre, szomszédos jogi és
adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak
jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a
védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak
összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1.
cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
60
111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az eredeti műalkotás szerzőjét
megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvre is figyelemmel - a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell
alkalmazni.
111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról
szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét
követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött
műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján
megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-
jétől szolgáltatott adatok alapján.
111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3)
bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében
foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek
esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig
még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont
után születnek.
(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs
egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés
hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.
(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket
ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013.
november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy - ha erre nem kerül sor -
a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év
elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a
felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre
megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló
2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e
törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.
111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az
NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.
évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013.
évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban
meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét
megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a)
bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
61
111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F−41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell
alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét - az
érintett érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével - rendelettel meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő
testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében
szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a
számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes
szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő
eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének
módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek
nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.j) az Európai Parlament és a
Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett
felhasználási módjairól.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére,
nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának
módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban
elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a
Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben
az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért
felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló
miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének
kikérésével rendeletben szabályozza.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős
miniszterrel egyetértésben - az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános
haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok,
valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról Hatályos: 2014.X.29-től
62
113. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi
programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a
vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz
kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi
védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs
társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő
összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti
műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi
tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti
jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz
kapcsolódó egyes jogokról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog
és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról
és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.
j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek
egyes megengedett felhasználási módjairól.