القانون رقم XXXIII لعام 1995 بشأن حماية الاختراعات بواسطة البراءات (النص الموحد المؤرخ 18 يونيو 2020)، هنغاريا

1995. évi XXXIII. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról1

Hatályos: 2020.06.18 -

A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának,

valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében,

összhangban Magyarország szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi

kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő

törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

I. Fejezet

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

1. § (1)3 Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható

találmány a technika bármely területén.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen

a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;

b) az esztétikai alkotás;

c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás,

valamint a számítógépi program;

d) az információk megjelenítése.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a

szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

Újdonság

2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.

(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés,

szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára

hozzáférhetővé vált.

(3)4 A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi

szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési

eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen

európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P.

§ (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek.

és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések

alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.

(4)5 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához

tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére

szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető

diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való

alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

(5)6 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika

állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test

kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen

végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha

az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a

találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása,

ha az

a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy

b)7 annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt

kiállításon bemutatta.8

Feltalálói tevékenység

4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest

szakember számára nem nyilvánvaló.

(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3)

bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.

Ipari alkalmazhatóság

5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely

ágában előállítható, illetve használható.

(2)9

A szabadalmazható biotechnológiai találmány

5/A. §10 (1) Az 1–5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány

szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy

olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel

vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan – genetikai információt

tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben

szaporítható.

(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással

előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható

találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta

felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését

is.

(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész,

ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya

lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló

rész szerkezetével.

A szabadalomhoz való jog

6. §11 (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány

a)12 kielégíti az 1–5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)–(4) bekezdések vagy

a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2)13 A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység

körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen

hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely

jogszabállyal ellentétben áll.

(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen

a) az ember klónozására szolgáló eljárás;

b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az

állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az

állatok számára;

e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban

a) a növényfajták [105. § a) pont] és az állatfajták;14

b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.

(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha

műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy

állatfajtára.

(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban

részesülhetnek.

(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha

egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a

szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen

eljárással előállított termékre vonatkoznak.

(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen

anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.

(10)15 Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére

szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen

végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre

– így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre – nem vonatkozik.

II. Fejezet

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.

(2)16 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak

tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a

szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti

módosítását követően feltalálóként feltüntet.

(3)17 Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – a

szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában –

egyenlőnek kell tekinteni.

(4)18 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben

eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre

vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett

szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.

Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon,

ha azt a feltaláló írásban kéri.

(6)19

(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja

hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szabadalmi igény

8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a

személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat

közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén — ellenkező megjelölés hiányában — a

szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4)20 Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a

feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be,

feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára

szabadalmat adnak.

Szolgálati és alkalmazotti találmány

9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége,

hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő

kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója

tevékenységi körébe tartozik.

10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti

meg.

(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban

jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a

munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése

vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem

szállhat, illetve nem ruházató át.

11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását

követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.

(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni

arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt

hasznosítani kívánja-e.

(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra

hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.

(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul,

vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának

terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2)

bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn

belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható

gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést

visszavonhatja, ha a találmányt — annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés

átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne — titokban tartja, és üzleti titkot

képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.

(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés

átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.

(4)21 A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a

munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény – ideértve az ideiglenes

szabadalmi oltalomról való lemondást is – vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani

a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány

tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes

oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló — e

törvény rendelkezéseire figyelemmel — már méltányos összegű díjazásban részesült.

Találmányi díj

13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

a)22 a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi

oltalom, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek – a

kiegészítő oltalom megszűnéséig;

b)23 a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő

oltalmat (22/A. §) szereztek – kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási

díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az

időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;

c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra

jutásáig, vagy — ha ez a későbbi — a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől

számított húsz év elteltéig.

(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni

a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet

teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;

b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;

c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.

(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén

külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes

átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a

termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által

rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.

(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén — a szabadalmastársak eltérő

megállapodása hiányában — a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás

engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom

alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a

feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.

(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a

jogszerzővel kötött szerződése — a találmányi díjszerződés — az irányadó.

(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet

— a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra

figyelemmel — szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott

engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.

(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi

díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás

ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági

előnnyel kell arányban állnia.

(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a

munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló

munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott

találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán

érő hátrányokat is.

Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj

14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a

munkáltató, több munkáltató esetén — eltérő megállapodásuk hiányában — a hasznosító

munkáltató köteles megfizetni.

(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.

(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet

a munkáltatónak — a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi

viszonyokra figyelemmel — szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány

hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.

A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok

15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó

díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal

kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba

kell foglalni.

(2)24 A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó – különösen a 13. § (7)–(9)

bekezdéseiben foglalt – rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi

díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló

jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban

(kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).

(3)25

16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány

szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját

megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.

(2)26 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület

(115/T. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával,

valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos

ügyben is.

(3)27

17. §28 A 9–16. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha kormányzati

szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási

szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati

viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében

foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.

A szabadalmi oltalom keletkezése

18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya

visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a

találmányra szabadalmat kap.

A szabadalmi oltalom tartalma

19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának — a szabadalmasnak —

kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.

(2)29 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki

engedélye nélkül

a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány

tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy30 az országba

behozza;

b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények

alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül –

másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen

célból raktáron tartja vagy31 az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással

közvetlenül előállított terméket.

(3)32 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben

is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány

lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a

találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapán

nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott

dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója,

illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére

indítja az átvevőt.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak,

aki — a (6) bekezdés alapján — a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó

cselekményeket végez.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső

cselekményekre;

b)33 a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány

tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék

forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi

elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

(7) A terméket — az ellenkező bizonyításáig — a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell

tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a

szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában

elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott

eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a

szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé

vált eljárás.

A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése

20. §34 A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a

szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben

forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a

szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását

ellenezze.

A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó

szabályok

20/A. §35 (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a

találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő

kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás

vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező

biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos

jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi

oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező

eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely

szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát

képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos

jellemzőkkel rendelkezik.

(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a

szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed – az 5/A. § (3)

bekezdésében meghatározott kivételekkel – arra az anyagra is,

a) amelyben a termék megtestesül, illetve

b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.

(4)36 A szabadalmi oltalomból eredő – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti –

kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett

hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag

szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a

többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a

biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően

nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő

kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el

vagy37 értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a

betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából

történő felhasználására.

(6)38 A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a

közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. cikkében foglaltak az

irányadók.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő

kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot

gazdálkodó számára ad el vagy39 értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a

gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági

célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati

szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására

vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében

vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és

feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

A szabadalmi oltalom korlátai

21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány

tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását

vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.

(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az

előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.

(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom — az előállításnak, a használatnak,

illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig — hatálytalan. Az

előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak

— előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató — szervezeti egységével együtt

lehet átruházni.

(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének

megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának

belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy

annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni

kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(5)40 A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül az olyan

közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország

területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem

kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elnökének állásfoglalása az irányadó.

A szabadalmi oltalom időtartama

22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

Kiegészítő oltalom

22/A. §41 (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és

időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a

szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó

részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben

említett külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi

tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni.

(4)42 A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az

alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon

előre esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a

megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől

számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom fenntartása

23. § (1)43 A szabadalmi oltalom tartamára évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az

első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári

napon előre esedékes.

(2)44 A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a

közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom

megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre

emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos

türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme

24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az

igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.

(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont

összes jellemzője megvalósul.

(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az

igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán

iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány

meghatározásához.

(4)45 Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy

eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az

igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.

Jogutódlás

25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok — a feltaláló személyhez

fűződő jogai kivételével — átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2)46 Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a

szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik

szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi

szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban

társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak

közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a

bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik

szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga

részesedésük arányában kiterjed.

(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is

felléphet. Eljárási cselekményei — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást

kivéve — arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy

cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás

egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.

(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti

viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a

rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a

mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös

szabadalmi igényre is.

III. Fejezet

Hasznosítási szerződés

A hasznosítási szerződés

27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas

engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat

fizetni.

(2)–(3)47

A felek jogai és kötelezettségei

28. § (1)48 A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni

azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a

hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári

Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal

az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2)49 A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható.

Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a kellékszavatosságra irányadó

szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a

hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult. A hasznosító a

találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a

szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.

(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden

igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.

(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos

hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is

hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A

szabadalmas — a licenciadíj arányos csökkentése mellett — megszüntetheti a hasznosítási

engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn

belül nem kezdi meg a hasznosítást.

(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és

fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági,

műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha

ebben kifejezetten megállapodtak.

(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak

akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a

szabadalmas kifejezetten megengedte.

(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.

A hasznosítási szerződés megszűnése

29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő

elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor,

ha a szabadalmi oltalom megszűnt.

A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya

30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal

eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2)50

IV. Fejezet

Szabadalmi kényszerengedély

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

31. §51 Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve – ha ez

a hosszabb – a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország

területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly

előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező

számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló

szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának —

kérelmére — a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben

kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz

viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű

műszaki előrelépést jelent.

(2) A gátló szabadalom jogosultja — ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján

kényszerengedélyt adnak — a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint

igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő

szabadalom szerinti találmány hasznosítására.

(3)52 Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom

megsértése nélkül nem hasznosítható.

Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható

kényszerengedélyekre53

33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának

feltétele fennáll, és hogy

a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként

engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy

b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.

(2)54 Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges

hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A

kényszerengedély terjedelmét és időtartamát – a kényszerengedéllyel lehetővé tett

hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben – a bíróság állapítja meg; a

kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély – lemondás vagy

visszavonás esetét kivéve – a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a

szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a

szabadalmi lajstromba.

(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés

hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági

értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek

— a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra

figyelemmel — a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.

(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok

érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.

(5)55 A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a

kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a

függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem

szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.

(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a

kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány

hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy

visszavonását kérheti.

(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha

az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek

be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a

kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.

A 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedély56

33/A. §57 (1)58 A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt

gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről

szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a

továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási

engedélyt nem adhat.

(3)59 A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor

lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély – a lemondás és a visszavonás

esetét kivéve – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a

szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.

Közegészségügyi kényszerengedély60

33/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.

törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban:

egészségügyi válsághelyzet) összefüggő belföldi szükségletek kielégítése, illetve más

országban felmerülő közegészségügyi probléma kezelésére szolgáló kényszerengedéllyel (a

továbbiakban: külföldi kényszerengedély) összefüggő exportcélú hasznosítás céljából

közegészségügyi kényszerengedélyt (a továbbiakban: közegészségügyi kényszerengedély)

ad

a) szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló gyógyszer, hatóanyag vagy vizsgálati

készítmény, szabadalmi oltalom alatt álló orvostechnikai eszköz (a továbbiakban együtt:

egészségügyi termék), vagy

b) egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás,

berendezés vagy eszköz

hasznosítására.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély exportcélú hasznosításra csak abban az esetben

adható, ha

a) a kérelmező a célországban történő hasznosításra külföldi kényszerengedéllyel

rendelkezik, kivéve, ha az adott egészségügyi termék vagy egészségügyi termék

előállításához szükséges eljárás, berendezés vagy eszköz a célországban nem áll

szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt,

b) az exportcélú hasznosítás a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az

egészségügyi válsághelyzet elhárítását nem veszélyezteti, és

c) az exportcélú hasznosítás nem haladja meg a külföldi kényszerengedélyben

meghatározott mértéket.

(3) A közegészségügyi kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra, a

közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedély alapján

hasznosítási engedélyt nem adhat.

33/C. § (1) A közegészségügyi kényszerengedély időtartamát a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala

a) belföldi hasznosítás esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az

egészségügyi válsághelyzet kezelésére alkalmas szükségletekre tekintettel, de legalább 6

hónap időtartamban,

b) az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedéllyel azonos időbeli

hatállyal

állapítja meg.

(2) A 33/B. § (2) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját hatáskörben – a rendelkezésre álló készletek

mennyiségére vonatkozó információk elemzésével, illetve kockázatértékelés alapján – állítja

ki. Az igazolás kiállításához szükséges további adatok beszerzése érdekében a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjéhez vagy az

egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz is fordulhat adatszolgáltatás

iránt.

(3) A közegészségügyi kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a közegészségügyi

kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal,

amelyet a közegészségügyi kényszerengedélyesnek – a találmány tárgya szerinti műszaki

területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – a szabadalmassal kötött

hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellene.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (3) bekezdés szerinti díj megállapítása során

figyelembe veszi különösen

a) az adott iparágban a hasznosítási díj és a nettó értékesítési árbevétel jellemző arányát,

illetve

b) azt, hogy az adott egészségügyi termékben, vagy az egészségügyi termék előállításához

szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárásban, berendezésben vagy eszközben

megjelenő gazdasági előny milyen arányban vezethető vissza a közegészségügyi

kényszerengedéllyel érintett szabadalom alkalmazására (fedési hányad).

(5) A közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedélyről a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A belföldi

és exportcélú hasznosításra egyaránt kiterjedő közegészségügyi kényszerengedély esetén a

közegészségügyi kényszerengedélyes a belföldi vagy exportcélú hasznosításról részben is

lemondhat. A lemondásról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti szabadalmast és a

gyógyszerészeti államigazgatási szervet.

(6) A közegészségügyi kényszerengedély az arról való lemondással, az (1) bekezdés szerinti

határozott idő lejártával, vagy a szabadalmi vagy kiegészítő oltalom megszűnésével

megszűnik. A közegészségügyi kényszerengedély az exportcélú hasznosítás tekintetében a

külföldi kényszerengedély megszűnésével hatályát veszti. A közegészségügyi

kényszerengedélyes a külföldi kényszerengedély megszűnéséről köteles a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalát a megszűnéstől számított nyolc napon belül értesíteni.

(7) A közegészségügyi kényszerengedély lemondás vagy az (1) bekezdés szerinti határozott

idő letelte miatti megszűnése esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes által

jogszerűen forgalomba nem hozott egészségügyi termék, vagy az egészségügyi termék

előállításához szükséges berendezés vagy eszköz megsemmisítését, illetve az

egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás hasznosításának abbahagyását a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatban rendeli el.

(8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, ha a közegészségügyi kényszerengedélyes az (1)

bekezdés szerinti határozott idő letelte előtt újabb, az egészségügyi termékek előállítását

megalapozó közegészségügyi kényszerengedéllyel azonos tárgyi hatályú közegészségügyi

kényszerengedélyt szerez.

(9) Ha a belföldi hasznosítású közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított

egészségügyi termék forgalomba hozatala törvény alapján hatósági engedélyhez kötött, az

engedélyező hatóság az engedélyezésre irányuló eljárásában a közegészségügyi

kényszerengedélyben foglaltakat a kérelem elbírálása során bizonyítottnak tekinti.

(10) A közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termékeket a

szabadalmas által előállított terméktől egyedi jelzéssel kell megkülönböztetni. A

csomagoláson és valamennyi kapcsolódó iraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az

egészségügyi termék előállítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adott

közegészségügyi kényszerengedély alapján, és kizárólag belföldi vagy a 83/J. § (2)

bekezdés b) pontja szerinti országba irányuló exportcélú forgalmazás céljából került sor.

(11) Ha a közegészségügyi kényszerengedély jogosultja nem tesz eleget a (10)

bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az

egészségügyi termék – a (10) bekezdésnek, illetve a 83/J. § (2) bekezdés d) pontjának

megfelelő – átcsomagolására kötelezi.

V. Fejezet

Találmány- és szabadalombitorlás

Találmánybitorlás

34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul

másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását,

hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a

polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Szabadalombitorlás

35. §61 (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt

jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő

polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények

abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek,

illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről,

valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és

hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő

nyilvánosságot biztosítsanak;

e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és

anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott

személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való

végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

(3)62 Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint

kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a

szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye

Magyarország területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni,

amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy amíg a

84/H. § (10a) bekezdése szerinti fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

nem közölte a 84/H. § (10) bekezdése szerinti hatósági tájékoztatást, kivéve, ha a

szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai

szabadalom szövegét.

(4) A szabadalmas a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel

szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.

(5) A szabadalmas a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel

szemben is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett termékeket;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;

d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással

érintett termékek előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások

nyújtásában.

(6) Az (5) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi

mértékűek, ha az érintett termékek, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből

nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más

gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek

kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben

meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában,

illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett termékeket birtoklók, valamint a

forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;

b) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe

vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

(8) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi

forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve

termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék

meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt

eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését

is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

(9) A szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással

érintett termékek lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló

tulajdonában, de a tulajdonos a szabadalombitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben

általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.

(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott

intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való

eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges

kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek

érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás

súlyosságával arányban álljon.

(11) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére

történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt.

Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet

útján történő közzétételt.

A szabadalombitorlás vámjogi következményei

35/A. §63 Bitorlás esetén a szabadalmas – külön jogszabály rendelkezései szerint –

követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba

kerülésének megakadályozására.

A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes

oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom

megadásáról jogerősen nem döntöttek.

(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a

szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi

lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.

Nemleges megállapítás

37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás

megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani

kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt

szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás

miatt eljárást indítsanak.

VI. Fejezet

A szabadalmi oltalom megszűnése

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése

38. §64 Az ideiglenes szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal

megszűnik, ha

a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;

c) a bejelentő az oltalomról lemondott.

A végleges szabadalmi oltalom megszűnése

39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;

c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a

lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt

megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.

(2)65 A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három

hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat.

Lemondás a szabadalmi oltalomról

41. § (1)66 A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról

lemondhat.

(2)67 Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi

lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a

szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy

hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.

(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A szabadalom megsemmisítése

és korlátozása

42. § (1)68 A szabadalmat — a bejelentés napjára visszaható hatállyal — meg kell

semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott

feltételeknek;

b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a

találmányt;

c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott,

illetve — megosztás esetén — a megosztott bejelentésben feltártak;

d)69 a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően

korlátozni kell.

(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli

alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

43. §70 Ha a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnik

meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni,

amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

VI/A. FEJEZET71

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA72

43/A. §73 (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a

továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók

a) a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására,

átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi

oltalomra;

b) a találmányi díjszerződésre;

c) a hasznosítási szerződésre; valamint

d) a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.

(2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy

a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

MÁSODIK RÉSZ

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA SZABADALMI

ÜGYEKBEN74

VII. Fejezet

A szabadalmi eljárások általános szabályai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre75

44. §76 (1)77

(2)78 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek

tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal

kapcsolatos kérdéseket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

(3)79 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi

bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi

szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő

ügyek is.

(4)80 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal

kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – ügyekben is.

(5)81 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.]

hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A–83/H. §), illetve a

közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő ügyekben (83/I–83/K. §)

is.

A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak

alkalmazása82

45. §83 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi

ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános

közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint az

elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi

CCXXII. törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazható az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8)

bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése,

48. § (1)–(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a,

94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.

(3) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatóak az Ákr. jogutódlásra vonatkozó

rendelkezései. Szabadalmi ügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem

kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben –

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kérelemre jár el.

(5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyben a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – képviselő nevét, lakcímét;

b) a nem természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét és

székhelyét; továbbá

c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője

aláírását.

(6) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó szabadalmi ügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton

kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek az (5)

bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint

anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben –

tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli

tárgyalás kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött

elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem

teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.

(8) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon

Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a

továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az ePCT

rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései84

46. §85 (1)86

(2)87 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz

határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint – e

törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya

alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A–83/H. §), és a

közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő eljárásokban (83/I–83/K.

§). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad

szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3)88 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha

nem kérik annak megváltoztatását.

(4)89 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő

közlésének van helye, ha

a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen

helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(5)90 A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes

honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a

hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés

hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a

hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő

részére kell kézbesíteni.

(7)91 Szabadalmi ügyben az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére vonatkozó rendelkezései

nem alkalmazhatóak.

A tényállás megállapítása

47. §92 (1)93 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az

előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán

az ügyfelek állításaira.

(2)94 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési eljárásban, a nemleges

megállapítási eljárásban és a 83/E–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a

kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt

adatok alapján vizsgálja.

(3)95 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra

alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni;

figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket

az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(3a)96 A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B–83/D. §-

ban, a 83/F. §-ban és a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek

beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban,

egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös

képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati

találmányra adott szabadalom esetén a megsemmisítési kérelem szükséges

példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekű félként kell számításba

venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban

nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési

kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint a 83/B. § (2) bekezdése, a

83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell

tekinteni, a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(4)97 Ha a szabadalmi ügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható

hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy

nyilatkozattételre kell felhívni, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés

mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált

követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell

utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet – ha e

törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz – visszavontnak kell tekinteni. A kivonat

hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.

(5)98

Határidők

48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők

elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2)99 Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az

ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely

a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal

meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot

meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.

(3)100 A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás

miatt hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti

kérelmet lehet előterjeszteni.

(4)101 Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az

elmulasztott cselekményt is.

(5)102 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt

ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell

tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest – részben vagy

egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.

(6)103 Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a

nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.

(7)104 A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési

határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az

eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

(8)105 Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben

beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára

adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

Igazolás

49. §106 (1) Szabadalmi ügyekben – ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki – az

elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két

hónapon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján

kívül következett be. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és

vétlenségét.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt

meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott

határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl

igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében – az elsőbbségi

igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására – előírt és a belső elsőbbség

érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása

esetén igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető

elő.

(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni

kell az elmulasztott cselekményt is.

(5)107 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó

által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az

elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell

ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás

eredményétől függően – részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy

hatályban kell tartani.

(6) Az igazolás ki van zárva a következő határidők elmulasztása esetén:

a) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők

[(1)–(3) bek. és 48. § (3) bek.];

b) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott határidők [61. § (2) és

(6) bek.].

(7) Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek elmulasztásának

következményeit az eljárás folytatása iránti kérelemmel [48. § (3)–(6) bek.] el lehet hárítani.

Az eljárás felfüggesztése

50. §108 (1)109 Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság

tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.

Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,

amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

szabadalmi eljárást felfüggeszti.

(2)110 Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni

mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset

körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3)111 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy

hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó

egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4)112 A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem szünetelhet,

kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.

(5)113 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás

felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6)114 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy,

hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított

határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

Képviselet

51. § (1)115 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben

köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2)116 A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek,

szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának –

akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a

meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet,

amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az

ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak

adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki

igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.

(3)117 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül

ügygondnokot rendel ki

a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél

kérelmére,

b)118 a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű

fél kérelmére.

(4)119 Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi

személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az

Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.

(5)120 Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának

nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. §

(2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a

rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő

külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

(6)121 Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a

kirendelést kérte.

(7)122 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló

törvény, valamint e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek

alkalmazásában szabadalmi ügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a

szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.

Nyelvhasználat

52. § (1)123 A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az

igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – magyar

nyelven kell elkészíteni.

(2)124 Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.

Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal

vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(3)125 Az elsőbbségi irat [61. § (4) bek.] magyar nyelvű fordításának benyújtása csak akkor

írható elő, ha az elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány

szabadalmazhatóságának megítélését. Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a

bejelentő nyilatkozhat úgy is, hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a külföldi

bejelentés fordítása. A 61. § (5) bekezdését az elsőbbségi irat fordítására is alkalmazni kell.

Nyilvánosság

53. § (1)126 A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő,

illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint – ha ez törvényben meghatározott

feladataik ellátásához szükséges – a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az

igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait – a (2) bekezdésben

foglalt kivételekkel – bárki megtekintheti.

(1a)127 A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(2)128 A közzétételt követően sem tekinthetők meg

a)129 a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra

hozatalát mellőzni kérte,

c)130 a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt

személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult,

vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó

iratba betekinthet.

(3)131 A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – ha azokat nem

bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság kéri, díjfizetés ellenében – másolatot ad.

(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt

vesz.

(5)132 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből –

külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel

rendelkező miniszter javaslata alapján – a szabadalmi bejelentést minősítheti.

(6)133 Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása

nélkül minősíti.

(7)134 A bejelentő és a feltaláló felhasználói vagy megismerési engedély hiányában is

jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt minősítették.

(8)135 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A–

X/B. fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.

(9)136 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter – a

(10) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő

ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium – tárca nélküli miniszter esetén a

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium – javára kizárólagos

hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya

a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve – ha ez a korábbi – a minősítés megszűnéséig tart; a

szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély

ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti

műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki

kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az

adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a

szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.

(10)137 A (6) bekezdés alapján minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés

rendelkezései nem alkalmazhatók.

(11)138 Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését

megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből

eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a

kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(12)139 A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő minősítéséért a Magyar

Állam csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha a minősítést a Magyar Állam

kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az

Európai Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.

(13)140 Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elutasítja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a

hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított

bejelentés tartalmát képező találmány minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés

fenntartására. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező

miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A

minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam a minősítés miatt a bejelentőnek

kártalanítással tartozik.

Jogorvoslatok

53/A. §141 (1)142 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye

fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló

törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.

(2)143 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a

bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3)144 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak

megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig

módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező –

döntését:

a) a szabadalom megadása;

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a szabadalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás;

e)145 a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedély

megadása, módosítása és felülvizsgálata, valamint a kényszerengedélyes könyveibe és

nyilvántartásaiba történő betekintés (83/A–83/G. §-ok);

f)146 a közegészségügyi kényszerengedély megadása;

g)147 a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának

közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített fordítás benyújtása és a fordítás

kijavítása.

(4)148 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)–e) pontjaiban említett

kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha

megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy

visszavonását egybehangzóan kérik.

(5)149 Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a 85. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási

kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak

megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6)150 A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával,

továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7)151 A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a

módosított döntés ellen volt.

Végrehajtás

53/B. §152 (1)153 Az Ákr.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2)154 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott

döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával

kell végrehajtani.

Költségek és díjak155

53/C. §156 (1) Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

(2)157 Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi

ügyben az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban

meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított részletes

szabályok szerint – a következő kérelmekért is:

a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az eljárás folytatása iránti

kérelemért;

b)158 a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló

kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.

(3)159 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt

esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti

tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi

ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás160

53/D. §161 (1) Szabadalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus

ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény

rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Szabadalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles

elektronikus ügyintézésre.

A Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazása162

53/E. §163 (1) A Szabadalmi Jogi Szerződés és e törvény második része közötti eltérés

esetén a bejelentő és a szabadalmas számára kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni,

kivéve, ha a Szabadalmi Jogi Szerződés erről eltérően rendelkezik.

(2) Ha a szabadalmi ügyben előterjesztett beadvány megfelel a Szabadalmi Jogi

Szerződésben megszabott követelményeknek, az e törvényben, illetve az e törvény alapján

előírt – azonos tárgyú – követelményeket is teljesítettnek kell tekinteni, azoknak a

követelményeknek a kivételével, amelyeket e törvény vagy e törvény alapján más jogszabály

a Szabadalmi Jogi Szerződésben kapott felhatalmazás szerint ír elő.

VIII. Fejezet

Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás164

Szabadalmi lajstrom165

54. §166 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és

a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe – az 55. §-nak megfelelően – be kell jegyezni a

szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat

(X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom

korlátozását,

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket,

m)167 azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi

vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.

(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az

ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni

kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a

bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a

szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi

lajstromba bejegyezték.

(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj

ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

Bejegyzés a szabadalmi lajstromba

55. §168 (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése,

más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti

abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti

döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre

emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen

megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős,

szintén fel kell tüntetni.

(2)169 A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve

bejegyzése ügyében – a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével – a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy

az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban

előterjesztett kérelemnek. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy

megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket

nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük

sorrendjében kell elbírálni.

(2a)170 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi lajstromnak a feltalálóra és a

szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzését kérelemre a lajstromban feltüntetett valamennyi

feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt

jogerős bírósági ítélet alapján módosítja.

(2b)171 A (2a) bekezdést alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés közzététele előtt is, azzal az

eltéréssel, hogy a lajstrombejegyzés módosítása helyett a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a módosítást a szabadalmi bejelentés iratain vezeti át.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen,

amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából

kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(3a)172 Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a

szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési

szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint

vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és

tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(4)173

Hatósági tájékoztatás

56. §174 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és

Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a

szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:

a)175

b)176 a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a

bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi

bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a

találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra,

hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;

c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét

(elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a

bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom

nemzetközi osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó

határozat keltét;

d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom

korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.

56/A. §177 A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi

bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi

bejelentésekkel kapcsolatos – a X/A. és a X/B. fejezetben előírt – hatósági tájékoztatásokat

is.

IX. Fejezet

A szabadalom megadására irányuló eljárás

A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei

57. § (1)178 A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal,

kivonatot, továbbá — a szükséghez képest — rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3)179 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a szabadalmi bejelentési

kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló

nevének és lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és a feltaláló

a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.

(3a)180 A szabadalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki

szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló

jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)181 A szabadalmi bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a

bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5)182 Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei – ide nem értve az angol nyelvet – idegen

nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a

szabadalmi bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ha a

szabadalmi bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi

leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot

a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy

b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül

kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével.

(6)183 A bejelentő a közzétételig — a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával —

visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.

57/A. §184

A bejelentés napja

58. §185 (1)186 A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a szabadalom iránti igényre,

b)187 a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét

vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt

lehetővé tevő más adatot, valamint

c) leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot – függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb

követelményeknek –, vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni a

bejelentési nap elismeréséhez is.

(3) A bejelentési nap elismeréséhez a korábbi bejelentésre való hivatkozást szintén magyar

nyelven kell feltüntetni, valamint meg kell adni a korábbi bejelentés számát és meg kell

nevezni azt az iparjogvédelmi hatóságot, amelyhez benyújtották. A hivatkozásból ki kell

tűnnie, hogy az a bejelentési nap elismerése céljából helyettesíti a leírás és a rajz

benyújtását.

(4) Ha a bejelentési nap elismeréséhez a leírás helyett korábbi bejelentésre hivatkoznak, az

e hivatkozást tartalmazó bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül be kell

nyújtani a korábbi bejelentés másolatát és – ha az idegen nyelven készült – magyar nyelvű

fordítását. A 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést e másolatra és fordításra is

megfelelően alkalmazni kell.

A találmány egysége

59. §188 A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy

pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen

általános találmányi gondolatot alkotnak.

A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat

60. § (1)189 A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a

találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén

szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a

szabadalmi bejelentésben.

(2)190 Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak

alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés

rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel

feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy

a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;

b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt,

amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és

c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.

(3)191 Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt

szabadalmi oltalom terjedelmét.

(4)192 A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt

oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése

szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az elsőbbség

61. §193 (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a

külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség);

c)194 a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett

szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal

kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós elsőbbséget – az erre irányuló nyilatkozat megtételével – a legkorábbi igényelt

elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az elsőbbségi nyilatkozat

kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt

elsőbbséget érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani a

kijavításra nyitva álló tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az

elsőbbségi nyilatkozat kijavítása bármely esetben kérhető a bejelentés napjától számított

négy hónapon belül.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi

bejelentés korábbi időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e

kérelmet utóbb – a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek

befejezéséig – visszavonja.

(4) Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot) a legkorábbi igényelt

elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.

(5)195 Az elsőbbségi iratot – a külföldi bejelentés másolatát – benyújtottnak kell tekinteni, ha

az a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha

nemzetközi szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi

együttműködésre figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos

lapjában közzétett döntése alapján – külön benyújtása nélkül is – a szabadalmi bejelentés

mellékletének minősül.

(6) A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül

kell igényelni. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést

visszavontnak kell tekinteni.

(7) A szabadalmi bejelentésben – ha erre mód van – egy igénypontra is igényelhető több

elsőbbség.

(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire

terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2)

bekezdésének megfelelően feltár.

(9)196 Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb

feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi

Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy –

viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből

62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos

tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában

igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).

(2)197 Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom

megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon,

legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.

(3)198 Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai

szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.

A biológiai anyag letétbe helyezése

és hozzáférhetősége199

63. §200 (1)201 Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak

alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1)

bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi

bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő

letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.

(2)202

(3)203 Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított

tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.

(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:

a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1)

bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;

b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri,

vagy – a bejelentő kérelmére – kizárólag független szakértő számára;

c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom

megvonásától vagy megsemmisítésétől.

(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot

a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi

oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a

mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot – a kényszerengedélyes kivételével –

csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten

lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása

szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.

(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén – a bejelentő

kérelmére – a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés

napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen

hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak

addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló

technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.

(8) Ha az (1)–(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem

férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe

helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.

(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból

letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.

(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve,

hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő

csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a

szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a

bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja – a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás

mellett – ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)–(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé

tegyék.

Kiállítási nyilatkozat és igazolás

64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának

kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen

kívül, ha

a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon

belül megteszi, és

b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának

igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az

igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.

(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a

találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.

Tájékoztatás atomenergiával kapcsolatos bejelentésekről204

64/A. §205 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az Európai Atomenergia-közösséget

létrehozó Római Szerződés irányadó rendelkezéseinek megfelelően, a bejelentő és a

feltaláló nevének és lakcímének vagy székhelyének megjelölésével közli az Európai

Bizottsággal

a) a) a kifejezetten atomenergiával kapcsolatos nemzeti szabadalmi bejelentés tartalmát, és

b) b) az olyan közzé nem tett nemzeti szabadalmi bejelentés tényét, illetve – az Európai

Bizottság kérésére – tartalmát, ami nem tartozik kifejezetten az atomenergia területéhez, de

közvetlenül összefügg az atomenergia alkalmazásának közösségbeli fejlődésével és annak

szempontjából alapvető jelentőséggel bír.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

65. §206 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően

megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez az 58. §-ban előírt feltételeknek,

b) megfizették-e az 57. § (4) bekezdése szerinti bejelentési és kutatási díjat,

c) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az igénypont, a kivonat és –

amennyiben rendelkezésre áll – a rajz magyar nyelven van-e.

66. §207 (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok két

hónapon belül történő pótlására.

(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás

beérkezési napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető

szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában nem kell kiadni

felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva

álló két hónapos határidőt.

(4) Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott

valamely rajz a bejelentésből hiányozni látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon

belül történő pótlására. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.

(5) Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a bejelentés napját követően,

de e naptól vagy a (4) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül

nyújtja be, a bejelentés napjának e hiány pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés

napját ennek megfelelően módosítani kell.

(6) Ha a bejelentő a hiányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül pótolja, és a

bejelentés egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely tartalmazta a

bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a bejelentés napja az a nap marad,

amelyen teljesültek az 58. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelmények, feltéve, hogy az (5)

bekezdésben meghatározott határidőn belül a bejelentő benyújtja

a) a korábbi bejelentés másolatát,

b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű fordítását,

c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrész vagy rajz a korábbi

bejelentésben, illetve annak fordításában hol található meg.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a 61. §

(5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.

(8) Ha a bejelentő a határidőn belül nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott

követelményeknek, a bejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a bejelentő

benyújtotta a leírásból hiányzó részt és a hiányzó rajzot, és a bejelentés napját ennek

megfelelően módosítani kell.

(9) Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a (4), illetve

az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a (11) bekezdés alapján

visszavonja az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott leírásrészt vagy rajzot, az e részre,

illetve rajzra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból,

illetve az igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

(10) Az elismert bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt értesíteni kell.

(11) Ha az elismert bejelentési napnak az (5) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti

módosításáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonja a

hiánypótlásként benyújtott leírásrészt vagy rajzot, azt úgy kell tekinteni, mintha a bejelentés

napját nem módosították volna. A bejelentőt erről értesíteni kell.

(12)208 Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű

szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. §

(4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak

kell tekinteni.

67. §209

Alaki vizsgálat

68. § (1)210 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy

az kielégíti-e az 57. § (2)–(3a) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a

bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.

(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére

sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és

határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.

(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a

szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Újdonságkutatás

69. § (1)211 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált

feltételeknek és a bejelentő

a) benyújtotta a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és – szükség

szerint – a rajzot, vagy

b) a 69/A. § (13) bekezdése szerinti kérelemmel él,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok

alapján – figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra – újdonságkutatási jelentést készít.

(1a)212 Ha a szabadalmi bejelentés – az összes igénypont vagy egyes igénypontok

tekintetében – alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást

lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek

indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas

igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges

újdonságkutatási jelentést készít.

(1b)213 Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó

követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási

jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az

59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi

bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során

hívja fel a bejelentőt (76. §).

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat,

amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban

az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a

bejelentőnek.

(4)214 Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt — vagy, ha a kutatási jelentés

később készül el, külön alkalommal — hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

69/A. §215 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – előzetes megállapítás arról, hogy az

újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány

kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság

követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az

elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4)216 Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell

utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6)217 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentést – a (11) és (16) bekezdésben foglalt kivételekkel – az erre

irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló

magyar nyelvű leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától

számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja

a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak

kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt

került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő

elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(8)218 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az (1) bekezdés szerinti

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A gyorsítás

iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló

kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél

kevesebb, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét

eléri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, vagy az

összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő

újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés

megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben

meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint

rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg

a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért

fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentést – a (8) bekezdés alapján – a (6) bekezdés

alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a (11) bekezdésben

foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő

elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat

visszafizeti, ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés

postázását megelőzően előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett

jelentés elkészítésére nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a (9)

bekezdésben megjelölt okból elutasítja.

(13)219 Ha a bejelentő angol nyelvű szabadalmi leírást, igénypontot, kivonatot és rajzot

nyújtott be, kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek

alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít azzal, hogy ebben

az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának

négyszeresét kell megfizetni.

(14)220 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (13) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, a

megfizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti, ha

a) a megfizetett díj kevesebb, mint a (13) bekezdésben megjelölt összeg, vagy

b) a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált

feltételeknek, vagy

c) a szabadalmi bejelentés az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele

kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni.

(15)221 Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra a (2)–(5) bekezdést, a (7)

bekezdés d) pontját, valamint a (10) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(16)222 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján készülő

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján

rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem

benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

Közzététel

70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc

hónap elteltével közzé kell tenni.

(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha

megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.

(3)223 A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

Észrevétel

71. § (1)224 A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki

észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a

találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely

szabadalmazhatósági feltételnek.

(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.

(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem

ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

Módosítás és megosztás

72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy

tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

(2)225 A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a szabadalom

megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi

leírást, az igénypontot és a rajzot.

73. § (1)226 Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a

szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja

bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.

(2)227˙A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló

jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon

belül.

(3)228 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

Érdemi vizsgálat

74. § (1)229 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a

közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány

a)230 kielégíti-e az 1–5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)–(4)

bekezdései, valamint (10) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt

követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4)

bek.] napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,

hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.

(3)231 A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.

(4)232 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a

szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(5) A vizsgálati díjat — kérelemre — vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás

elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi

bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált

követelményeknek, a bejelentőt — a kifogás természete szerint —hiánypótlásra,

nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás,

illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett

okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy

kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

A szabadalom megadása

77. § (1)233 Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó

valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a

megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon

belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.

(3)234 Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött

leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy

újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során

történő figyelembevételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala dönt.

(4)235 A szabadalom megadása előtt az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott megadási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti

nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell

tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

78. § (1)236 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megadását követően

szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez mellékeli szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

(2)237 A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában

(56. §).

X. Fejezet

Egyéb szabadalmi eljárások

A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás

79. § (1)238 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapítja az ideiglenes szabadalmi

oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39.

§ b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján

újra érvénybe helyezi.

(2)239 A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be

kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

Megsemmisítési eljárás

80. § (1)240 A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján – a (2) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bárki kérheti a szabadalmassal szemben.

(2)241 A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését,

akit az a törvény szerint megilletne.

(3)242 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell

jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4)243 A megsemmisítési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított

két hónapon belül.

(5)244 Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a

megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg,

figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek

elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

80/A. §245 Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési

eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem

kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

81. § (1)246 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és – szolgálati találmányra adott

szabadalom esetén – a feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján

határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az

eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés

alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem

jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat

meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2)247 Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy

eljárásban kell elintézni.

(3)248 A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által

korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(4)249 A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell

hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc

napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés

határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba

is kell foglalni.

(5)250 A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6)251 A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba

foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(7)252 A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a

szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi oltalomról –

legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható

hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az

eljárási költséget a kérelmező viseli.

(8)253 A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi

lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

81/A. §254 (1)255 A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell

lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak, vagy a keresetlevél benyújtását

megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.

(2)256 A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított

egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a

gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított

eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem

elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet

visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem

válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a

törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a

gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)257 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően –

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;

c)258 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás

tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő

időben kéri.

Nemleges megállapítási eljárás

82. § (1)259 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a nemleges

megállapításra (37. §) irányuló kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani

kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai

szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének

magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező

rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére

felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.

(2)260 A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy

hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.

(3)261 A nemleges megállapítási kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a

nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette

meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek

elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)262 Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó – az (1)

bekezdés alapján kiadott – felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmező

elkészíttetheti, kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmező által

hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt

szabadalomba.

83. § (1)263 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után

szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-

e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2)264 Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának elkészítésével járó

költséget a szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmező

viseli.

(3)265 A 81. § (4)–(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(4)266 A 81/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel

összefüggő eljárások

83/A. §267 (1) A 83/B–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a 48. §-tól eltérően

hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre harminc naposnál rövidebb, de legalább tizenöt napos

határidő is kitűzhető, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben

adható.

(2)268 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 83/B–83/H. §-okban szabályozott eljárásokban

soron kívül jár el.

(3) E törvény 81. §-ának (4)–(6) bekezdéseit a 83/B–83/G. §-okban szabályozott

eljárásokban is alkalmazni kell.

83/B. §269 (1)270

(2)271 A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelemre az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott

díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3)272 A kényszerengedély iránti kérelemnek – a 45. § (5)–(6) bekezdésében és a

816/2006/EK rendeletben meghatározott nyilatkozatokon és adatokon felül – tartalmaznia

kell

a) a kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom

lajstromszámát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,

amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket

megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől

(pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett honlap címét.

(4)273 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy

a) a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben, valamint a 816/2006/EK rendelet 6. cikkének

(3) bekezdésében előírt adatokat;

b) teljesülnek-e a 816/2006/EK rendelet 8. cikkében előírt feltételek;

c) a kérelmező bizonyította-e, hogy a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése

értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal;

d) a kényszerengedély alapján előállítani kívánt mennyiség megfelel-e a 816/2006/EK

rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételnek.

(5) Ha a kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e

törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem

fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani,

ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha

a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet

visszavontnak kell tekinteni.

83/C. §274 (1)275 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély iránti kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után

szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem

elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) A kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély időtartamát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,

amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket

megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől

(pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakra történő

figyelmeztetést;

d) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést

és a kényszerengedélyes által megadott honlap címét;

e) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes könyveinek és

nyilvántartásainak tartalmazniuk kell a 816/2006/EK rendelet 10. cikke (8) bekezdésének

második mondatában meghatározott adatokat, illetve okiratokat;

f) a szabadalmasnak fizetendő díjat.

(3)276 A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

83/D. §277 (1)278 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély megadásáról – a

816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével – értesíti az Európai

Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti

államigazgatási szerv részére.

(2)279 A kényszerengedély megadása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

honlapján közzéteszi a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, valamint az

azokra a jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani

kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével

más által gyártott ilyen terméktől.

(3)280 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a

gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott

kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve

azok változásairól.

83/E. §281 (1)282 A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés

iránt – a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján – előterjesztett kérelmet

elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben két példányban kell

benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek a 45. § (5)–(6)

bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó

határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.

(2)283 A betekintés iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával

egyidejűleg.

(3) Ha a betekintés iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e

törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem

fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani,

ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet

visszavontnak kell tekinteni.

(4)284 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban

nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a

betekintés elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás

tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő

időben kéri.

(5)285 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedélyes könyveibe és

nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről – az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei

között – értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a

kényszerengedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként

felhasználható.

83/F. §286 (1)287 A kényszerengedély felülvizsgálata iránt – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (1) bekezdése alapján – előterjesztett kérelemben a 45. § (5)–(6) bekezdésében

meghatározott adatokon túl meg kell jelölni a kényszerengedélyt megadó határozat számát,

a felülvizsgálat alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A

kérelemhez az importáló országban készített értékelés is csatolható.

(2)288 A kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK

rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2)

bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A

kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a

vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül

nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)289 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély felülvizsgálata iránti

kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel – a kérelmező személyétől függően – a

kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli

tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a

kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(5)290 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendeli el – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (3) bekezdése értelmében – a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a

kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén

való megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia

kell a kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK

rendelet 4. cikke szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott

határidőt.

(6)291 A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(7)292 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély visszavonásáról

a) értesíti az Európai Bizottságot;

b) a határozat megküldésével értesíti a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási

szervet;

c) a honlapján tájékoztatást ad.

83/G. §293 (1)294 A kényszerengedély módosítása iránt – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (4) bekezdése alapján – előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell

a) a 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokat a kérelmező és képviselője neve és

lakcíme vagy székhelye kivételével, feltéve, hogy a kényszerengedélyes megjelölte az

eredeti kényszerengedélyt; továbbá

b) a kényszerengedély számát, a módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot

arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1)

bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a

kérelmezett további mennyiség meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.

(2)295 Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a kényszerengedélynek az (1)

bekezdés szerinti módosítására egyebekben a 83/F. § rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a)296 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély módosításáról vagy a

kérelem elutasításáról határoz;

b)297 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart

szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes

meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

83/H. §298 (1) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megállapítja, hogy a

gyógyszeripari termék behozatala a 816/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésébe

ütközik, megtiltja a gyógyszeripari termék hazai forgalmazását.

(2)299 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős

határozatának másolatát megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának.

(3)300

(4)301 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának

jogerőre emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék zár alá

vétele és az importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(5)302 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés

szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.

A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások303

83/I. § (1) A közegészségügyi kényszerengedéllyel kapcsolatos eljárásra e törvény

rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napos

határidőt kell kitűzni, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben

adható,

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül jár el.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemnek – a 45. § (5) és (6)

bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a kérelem belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra irányul,

b) exportcélú hasznosítás esetén azon országok megnevezését, amelyekre a kérelem

irányul,

c) a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott

szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát,

d) a kényszerengedély alapján a kérelmező által gyártani kívánt egészségügyi termék

megnevezését, gyógyszer esetén a termék szabadnevét,

e) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján gyártani

kívánt egészségügyi terméket a 33/C. § (10) bekezdése szerint megkülönböztetik a

szabadalmas termékétől,

f) gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező az egészségügyi

válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése céljára alkalmas, az

igazolásban meghatározott szükséges mennyiségű egészségügyi termékre kéri a

közegészségügyi kényszerengedélyt,

g) annak igazolását, hogy a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezője rendelkezik a

közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani szándékozott, az f) pont szerinti

igazolásban meghatározott mennyiséghez, exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi

kényszerengedély erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott

mennyiséghez megfelelő kapacitással,

h) a g) pontban meghatározottak hiányában annak igazolását, hogy a kérelmező az f) pont

szerinti igazolásban, vagy exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi kényszerengedély

erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiség előállításához

szükséges kapacitások biztosítása érdekében komoly előkészületeket tett, és

i) exportcélú hasznosítás esetén a külföldi kényszerengedélyt és annak hiteles angol vagy

magyar nyelvű fordítását.

(3) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásával egyidejűleg. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezését követően megvizsgálja,

hogy

a) a kérelem megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) teljesülnek-e a 33/B. §-ban foglalt feltételek.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon

belül értesíti a kérelemmel érintett szabadalom jogosultját annak tényéről, hogy találmánya

tekintetében kényszerengedély megadása iránt kérelmet nyújtottak be.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéséig a közegészségügyi kényszerengedély

kérelmezőjével szemben a kérelemben megjelölt szabadalommal vagy kiegészítő oltalmi

tanúsítvánnyal kapcsolatban folyó bitorlási pert, és az ahhoz kapcsolódó ideiglenes

intézkedést fel kell függeszteni.

(7) Ha a közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a (4)

bekezdésben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell

felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem

elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött

határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

83/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyalás tartása nélkül határoz a

közegészségügyi kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A döntést

írásba kell foglalni és közölni kell a kérelmezővel. A döntésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a szabadalmast a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a kényszerengedély belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú

hasznosításra vonatkozik,

b) exportcélú hasznosítás esetén azon országot, vagy országokat, amelyek tekintetében az

exportcélú hasznosításra a közegészségügyi kényszerengedély kiterjed,

c) a közegészségügyi kényszerengedély időtartamát,

d) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani

kívánt egészségügyi terméket megkülönböztetik a szabadalmas termékétől,

e) a szabadalmasnak fizetendő díj meghatározását,

f) a szabadalom vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát, és

g) az egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén pedig a termék szabadnevét.

(3) A közegészségügyi kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi vagy a kiegészítő

oltalmi tanúsítványokról vezetett lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(4) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala haladéktalanul tájékoztatja a gyógyszerészeti államigazgatási szervet.

83/K. § A gyógyszerészeti államigazgatási szervnek a közegészségügyi kényszerengedély

időtartama alatt, a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított gyógyszerrel

összefüggő döntéseivel szemben indított perben azonnali jogvédelemnek nincs helye.

A szabadalmi leírás értelmezése

84. §304 Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy

egyéb hatóság megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakvéleményt ad.

HARMADIK RÉSZ305

AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE

ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK

X/A. Fejezet

Az európai szabadalmi bejelentésekre

és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések306

Általános szabályok

84/A. § E törvény alkalmazásában

a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i

Müncheni307 Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;

b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett – európai szabadalom

megadására irányuló – szabadalmi bejelentés.

84/B. § (1)308 Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható

Magyarország területére kiterjedő hatállyal is.

(2)309 A 84/D–84/O. § rendelkezéseit Magyarországot megjelölő európai szabadalmi

bejelentésekre és Magyarországra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell

alkalmazni.

(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell

alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.

Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása

84/C. § (1)310 Európai szabadalmi bejelentést – a megosztással keletkező európai

szabadalmi bejelentés kivételével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet

nyújtani.

(2)311 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani az európai szabadalmi

bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön

van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét

érvényesíti, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke nem minősített.

(3)312 Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet

nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven

vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a

következőket:

a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé

tevő adatokat.

Az európai szabadalmi bejelentés hatálya

84/D. § (1)313 Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai

Szabadalmi Hivatal elismerte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához ugyanezzel a

bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az

európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

(2)314 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az

Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt,

amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti

eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §).

(3)315 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az

európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó

bejegyzéseihez.

Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom

84/E. § (1)316 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik

Magyarországon – ideiglenes – szabadalmi oltalom, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a hivatalos lapjában (56–56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok

magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.

(2)317 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott hatósági

tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez

mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.

(3)318 A 45. § (5)–(6) bekezdésben meghatározott adatokon túl a kérelemnek tartalmaznia

kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és

lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az

esetben a feltaláló nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és

lakcímének megadása történhet az európai szabadalmi bejelentés ezeket tartalmazó iratára

való hivatkozással is. A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását egyebekben a

szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok

elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes

követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)319 Az igénypontok fordításának közzétételéért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)320 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból,

hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során

a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(6)321 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben

meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy

a bejelentő a kérelmét visszavonta.

(7)322 Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.

(8)323 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai

szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerint ideiglenes

oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.

Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása

84/F. § (1)324 Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2)

bekezdése, 77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján

visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e

törvény IX. fejezete alapján – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – megindítja

a szabadalom megadására irányuló eljárást.

(2)325 A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem

benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották

be – annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3)326 Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar

nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be – annak beérkezésétől számított négy

hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX.

fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott

fordításnak kell tekinteni.

(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az

Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés

rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.

(5)327 Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt – a 66. § (12) bekezdésében előírt

figyelmeztetés egyidejű megküldésével – értesíteni kell.

(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az európai szabadalom hatálya

84/G. §328 (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az

Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem

nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a

szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett

bitorló kérésére, illetve – szükség szerint felhívásra – a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.

Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények329

84/H. §330 (1)331 Az európai szabadalom hatályossá válik Magyarországon, ha megadásának

az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a

szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom

igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint – ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti

eljárás nyelve a francia vagy a német volt – az európai szabadalom igénypontokon kívüli

szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(1a)332 Az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítása az

igénypontok magyar nyelvű fordításával együtt benyújtható akkor is, ha az Európai

Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve az angol volt.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű

fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a

szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is

benyújtotta.

(3)333 Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától

számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban erre az esetre

meghatározott pótdíjat.

(4)334 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl az (1) vagy az (1a)

bekezdés szerinti fordítás vagy fordítások (a továbbiakban együtt: fordítás) benyújtásáról

szóló, az európai szabadalom hatályosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a

feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és lakcímének a

szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az esetben a feltaláló

nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és lakcímének megadása

történhet az európai szabadalom ezeket tartalmazó iratára való hivatkozással is. A fordítást

egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi

beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott

részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(5)335 A fordítás meghirdetéséért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két

hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy

az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. §

(2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3)

és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott

határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást

nem nyújtották be.

(8)336 Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn

belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj

megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai

szabadalom oltalma Magyarországon, annak keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9)337 A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat,

ha az (1) bekezdésben előírt fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a

hivatalos lapjában (56–56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.

(10a)338 A szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar

nyelvű fordítását – az (1) és (1a) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül is – bármikor

benyújthatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. E fordítás benyújtására és

meghirdetésére a (4)–(7) és a (10) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

84/I. §339 A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egyezmény szerinti

felszólalási és korlátozási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai

szabadalomra is.

Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege

84/J. § (1)340 Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom

igénypontjainak, illetve leírásának fordítása [84/E., 84/H. és 84/I. §] szerint a szabadalmi

oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén

készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a fordítás szerint

kell megállapítani.

(1a)341 Ha a szabadalmas a 84/H. § (1a) vagy (10a) bekezdése alapján benyújtotta az

európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, az (1)

bekezdést – a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését követően – erre a

fordításra kell alkalmazni.

(1b)342 Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt és

a szabadalmas a 84/H. § (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom

igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, a 84/K. § (6) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hasznosítás továbbhasználatra akkor jogosít, ha

azt a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését megelőzően kezdték meg.

(2)343 Az (1)–(1a) bekezdésekben foglalt rendelkezések az európai szabadalom

megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazhatók.

84/K. § (1)344 A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a

leírás fordításának [84/E., 84/H. és 84/I. §] kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom

akkor válik hatályossá, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közölte a hatósági

tájékoztatást a fordítás kijavításáról.

(2)345 A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3)

bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a kérelemnek a

feltaláló nevét és lakcímét akkor sem kell tartalmaznia, ha a feltaláló nem kérte neve

feltüntetésének mellőzését.

(3)346 A fordítás kijavításának közzétételéért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok,

illetve a leírás fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon

belül.

(4)347 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból,

hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. §

(2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(5)348 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott

határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének

napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében

a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás

érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma – a hasznosításnak,

illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének

napján meglévő mértékéig – hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult

gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak – a hasznosítást, illetve az

előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

Az európai szabadalmi oltalom fenntartása

84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint

(23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom

megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.

(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való

meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az

esedékességet követően is – pótlékmentesen – meg lehet fizetni e három hónapos

időtartamon belül.

(3)349 Azokat a fenntartási díjakat, amelyek az európai szabadalom – mulasztás folytán vagy

a Bővített Fellebbezési Tanács által felülvizsgált határozat alapján történt – megvonása

esetén a megvonást követően esedékessé váltak volna, a jogokba való visszahelyezésről,

illetve a fellebbezési tanács új eljárásra utasításáról hozott határozat közlésétől számított hat

hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

Az európai szabadalom megvonása

84/M. §350 (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási

vagy megvonási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (8)

bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti

felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig indokolt esetben fel kell

függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be,

vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az

Egyezmény alapján.

(3) A felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell az

Egyezmény szerinti korlátozási eljárás jogerős befejezését követően, illetve, ha az

Egyezmény szerinti felszólalási vagy megvonási eljárás jogerős befejezése nem

eredményezi az európai szabadalom megvonását.

Az európai szabadalom megsemmisítése

84/N. § (1)351 Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. cikkének (1) bekezdésében

meghatározott okból kell megsemmisíteni és az Egyezmény e cikkének (2) bekezdésében

szabályozott esetben kell korlátozni. Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló

eljárásban alkalmazni kell az Egyezmény 138. cikkének (3) bekezdését is.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

84/O. §352

X/B. Fejezet

A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések353

Általános szabályok

84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban

az354 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban:

Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés.

(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt

Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e

törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal355

84/R. § (1)356 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átvevő hivatalként jár el azokkal a

nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar

állampolgár, illetve, amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.

(2)357 A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint

átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a

Szerződésben előírt módon, az illetékes – a bejelentő által választott – nemzetközi kutatási

szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés – a kérelem kivételével – magyar nyelven is

benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell

nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.

(4)358 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését

tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a

figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve – ha ez a hosszabb – a nemzetközi

bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a

nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5)359 A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint

a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi

illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott

megszabott módon.

(6)360 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi illeték és a kutatási illeték

összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell

tenni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása megjelölt

vagy kiválasztott hivatalként361

84/S. § (1)362 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt hivatalként jár el azoknak a

nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben Magyarországot a

Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyarországra is

kiterjedő hatályú európai szabadalom [84/A. § a) pont] megadására irányult.

(2)363 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1)

bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre

vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és

Magyarországot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat

eredményeit fel kívánja használni.

(3)364 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a

nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül

be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és

címének közlésével, vagy hivatkozni kell a nemzetközi szabadalmi bejelentés ezt tartalmazó

iratára, valamint meg kell fizetni az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.

(4)365 A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától

számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban erre az esetre

meghatározott pótdíjat is.

(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az

igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a

Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával

módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar

nyelven.

(6)366 Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn

belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a

pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya Magyarországon

megszűnik, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.

(7)367 A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a

Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a

nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a

nemzetközi bejelentés fordításának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő

benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.

(8)368 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti

pótdíjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a

(7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.

(9)369 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét

visszavontnak kell tekinteni, ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja

meg.

84/T. § (1)370 A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. cikkének

(1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom

Magyarországon, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A

fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)371 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés

közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti

eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban

szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.

84/U. § (1)372 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként

a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt

követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától

számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(2)373 A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban előírt vizsgálati

díjat.

(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben

megfelelően alkalmazni kell a 74–76. § rendelkezéseit.

84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés

8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött

Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. cikkének rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni.

84/Z. § (1)374 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 7. cikke (2)

bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a

bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány

természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

(2)375 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 27. cikke (2)

bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat

vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben

meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor

hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával

kapcsolatban.

(3)376 A bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint megjelölt hivatal – a

84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – e törvény rendelkezéseinek megfelelő

alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. cikkében szabályozott felülvizsgálatot.

NEGYEDIK RÉSZ377

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

SZABADALMI ÜGYEKBEN

XI. Fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata378

Megváltoztatási kérelem

85. §379 (1)380 A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalának

a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b)381 az eljárást felfüggesztő és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott

döntését;

c)382 az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr.

rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)383 az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást

megtagadó végzését;

e)384 az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és

viselésének kérdésében hozott döntését.

(2)385 Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és

viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs

halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott –

rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(2a)386 A közegészségügyi kényszerengedély megadása tárgyában hozott döntés ellen

előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a megadott közegészségügyi kényszerengedély

tekintetében halasztó hatálya nincs.

(3)387 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése

csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási

kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a)388 aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c)389 akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5)390 A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat

megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási

kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)391 A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára

adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a

féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)392 A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás

folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak

tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás

következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés

szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)393

(9)394 A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be,

amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset

kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél

vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról

egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)395 Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási

kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a

bírósághoz.

(11)396 A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b)397 a kérelmezőnek a 45. § (5) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve

amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c)398 a kérelmező jogi képviselőjének a 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott azonosító

adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

(11a)399 A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre

áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett

rendelkezését vagy részét,

b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint

c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket

alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

(11b)400 A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges

megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály

által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és

jogszabályhelyet,

c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint

d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában

a bíróság határoz.

Hatáskör és illetékesség

86. § (1)401 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló

eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2)402

A bíróság összetétele

87. §403 A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két

tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.

A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok

88. §404 A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására

irányuló kérelmet nemperes eljárásban – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések

alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem

szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)

szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári

nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes

eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános

rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nyilvánosság

89. §405 A bíróság a tárgyalásról, a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.-ben meghatározott

feltételek hiányában is kizárhatja.

Kizárás

90. § (1)406 A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és

abban mint bíró nem vehet részt, aki

a)407 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;

b)408 az a) pontban említett személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is

alkalmazni kell.

A felek és az eljárás más résztvevői

91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt

megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet,

jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2)409 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt

vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép

fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a

többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.

93. § (1)410 Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba — annak

jogerős eldöntéséig — az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve —

minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek

azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél

cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

Képviselet

94. § (1)411 Az eljárás során meghatalmazottként, ideértve a 94/A. § szerinti jogi képviseletet

is, szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

(2)412 A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek – akár belföldön, akár külföldön – adott

meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

94/A. §413 A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati

eljárásokat is.

Eljárási költség

95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek

előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő

készkiadásait és munkadíját is.

Mulasztás

96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott

határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a

rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

Igazolás

97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Intézkedések a kérelem alapján

97/A. §414 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a

megváltoztatási kérelemre [85. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban

közli a féllel, illetve a felekkel.

Tárgyalás és bizonyítás

98. § (1)415 Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi

tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.

(1a)416 A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható,

a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet — kívánságára — meg kell

hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja

a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet

tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy

tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4)417 A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

(5)418 A 84/M. §-ban foglalt rendelkezéseket a bírósági eljárás felfüggesztésére is

megfelelően alkalmazni kell.

Határozatok

99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

100. § (1)419 Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(2)420 A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új

eljárásra utasítja, ha

a)421 a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b)422 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási

szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c)423

(3)424 Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló

eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a

81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául

szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően

jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem

áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését – szükség szerint –

hatályon kívül helyezi.

(4)425 A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak

benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban – a 47. § (3) bekezdésével

összhangban – szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(5)426 Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a 85. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a

bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését

módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

101. § (1)427 A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem

lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság

tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni.

A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy

bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki

kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(2)428 A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389–391. §-

ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló

kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott

döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben

nyújtották be.

102. §429

103. §430

XII. Fejezet

Szabadalmi perek

A szabadalmi perekre irányadó szabályok

104. §431 (1)432 A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-

ban meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:

a) a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló

perek, a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel

összefüggő ügyek (83/A–83/H. §-ok) kivételével;

b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az

Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5)

bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; valamint

c) a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek.

(2)433 Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést – az ellenkező

valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő

okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi

oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében

fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az

eset összes körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala vagy az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos

európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve

azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös

méltánylást érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem

alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a

bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(3) Az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány és az azzal elérhető előnyök mérlegelése

során figyelembe kell venni azt is, ha az intézkedés nyilvánvalóan és jelentős mértékben

sérti a közérdeket, illetve harmadik személyek jogos érdekeit.

(4)434 Szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes

intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp.

perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt

többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett

ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes

intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári

perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő

eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról,

valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes

eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8)

bekezdésben foglaltak szerint a szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás

illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(5) A szabadalmas – a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az

ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai

szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás

visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;

b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,

illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c)435 ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében – a szabadalombitorlás abbahagyásának

követelése helyett – hozzájárul a feltételezett szabadalombitorlási cselekmények bitorló általi

folytatásához.

(6)436 Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szabadalmas

erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szabadalmas előterjesztett

kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(7)437 A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen

intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.

Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel

bírálja el.

(8)438 A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés

iránti kérelem – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is –

tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a

szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített

követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A

bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában

soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzésben

határoz.

(9)439 Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható

mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet

kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle

lehetővé tételére;

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok

bemutatására.

(10)440 Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas

a szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az

előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti

kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes

bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel

bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél

kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.

(11)441 A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére

hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította

meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A

bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló

kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt

napon belül végzéssel határoz.

(12)442 Az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető

intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása

mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes

bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1)

bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem

helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata

valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a

foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az

ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes

bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az

elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.

(13)443 A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést

kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére

biztosítékadáshoz kötheti.

(14)444 Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben

meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp.

biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett

– az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon

kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a

biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.

(15)445 Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem

nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta – a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak

szerint – a feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni,

hogy az alperes a perre okot nem adott.

(16)446 Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez – hiánypótlás terhe mellett – csatolni

kell a szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas

viseli.

(17)447 Az (1) bekezdés szerinti, valamint minden más szabadalommal kapcsolatos perben

egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni a 89. §-ban, a 94. §-ban, valamint a 95. § (3)

bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(18)448

ÖTÖDIK RÉSZ449

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA450

XIII. Fejezet

A növényfajta és a növényfajta-oltalom451

Általános szabályok

105. § E törvény alkalmazásában:

a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli

növénycsoportosítás, amely csoportosítás – függetlenül attól, hogy kielégíti-e az

oltalmazhatósági feltételeket –

1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által

meghatározható,

2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében

megkülönböztethető, és

3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására

alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.

A növényfajta-oltalom tárgya

106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető,

egynemű, állandó és új.

(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és

fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.

(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok

kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség

napján közismert fajtától. Valamely növényfajta – a bejelentése napjától – közismert

különösen akkor, ha

a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos

nyilvántartásba vették;

b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából

bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a

fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.

(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei – azoknak a változásoknak a figyelembevételével,

amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet – a

megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb

kifejeződött jellemzőikben azonosak.

(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe

vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után,

vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok

maradnak.

(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő

hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem

adta el vagy452 azzal más módon nem rendelkezett

a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,

b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény

esetében négy évnél korábban.

A növényfajta-oltalomhoz való jog

107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha

a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták

el; és

c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas

azonosításra különösen az a fajtanév,

a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal

összetéveszthető;

b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;

c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő

azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;

d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták

megjelölésére;

e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja

108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte

és453 kifejlesztette.

(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.

(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha

a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;

b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-

egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának

állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.

(4)454 Növényfajta-oltalmat – a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül – más

nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság

kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a

szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)–(7)

bekezdéseiben és a 8. § (2)–(4) bekezdéseiben, valamint a 9–17. §-okban foglalt

rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom tartalma

109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a

továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki

engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát

a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),

b) szaporítás céljából előkészíti,

c) forgalomba hozatalra ajánlja,

d) forgalomba hozza,

e) az országból kiviszi,

f) az országba behozza,

g) az a)–f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta

szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen

terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a

jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve

terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek

a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta

önmagában nem lényegében származtatott fajta;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;

c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából – a

kiindulási fajtából – lényegében származtatottnak tekinteni, ha

a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is

túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta

genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és

c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta

genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők

kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső

cselekményekre;

b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá –

azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye – az ilyen további fajtákra

vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.

(7)–(8)455

A növényfajta-oltalomból eredő díjigény456

109/A. §457 (1) A mezőgazdasági termelő – a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a

jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a

betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott

növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy

vetőgumójának (a továbbiakban együtt: vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott

hozzá. E hasznosításra tekintettel – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a

jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdést a következő mezőgazdasági növényfajokra kell alkalmazni:

a) takarmánynövények:

1. csicseriborsó (Cicer arietinum L.);

2. sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.);

3. lucerna (Medicago sativa L.);

4. takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)];

5. alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.);

6. perzsa here (Trifolium resupinatum L.);

7. lóbab (Vicia faba);

8. lednek (Vicia sativa L.);

b) gabonafélék:

1. zab (Avena sativa);

2. árpa (Hordeum vulgare L.);

3. rizs (Oryza sativa L.);

4. madárköles (Phalaris canariensis L.);

5. rozs (Secale cereale L.);

6. tritikálé (X Triticosecale Wittm.);

7. búza (Triticium aestivum L. emend. Fiori et Paol.);

8. durumbúza (Triticum durum Desf.);

9. tönkölybúza (Triticum spelta L.);

c) burgonyafélék:

1. burgonya (Solanum tuberosum);

d) olaj- és rostnövények:

1. olajrepce [Brassica napus L. (partim)];

2. réparepce [Brassica rapa L. (partim)];

3. lenmag, kivéve rostlen (Linum usitatissimum).

(3) E törvény alkalmazásában

a) saját gazdaság: minden olyan gazdaság vagy birtokrész, amelyet a mezőgazdasági

termelő ténylegesen növénytermesztésre használ, függetlenül attól, hogy az saját

tulajdonában áll-e vagy azt más jogcímen használja;

b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség

nélküli szervezet, aki vagy amely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a

mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya

esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik.

(5) Az e szakasz és a 109/B. § alapján fennálló jogokat a jogosultak önállóan vagy

szervezetük útján gyakorolhatják. A jogosultak szervezete kizárólag azon tagjai, valamint

azoknak az egyéb jogosultaknak a nevében járhat el, akik erre írásbeli meghatalmazást

adtak a szervezetnek. Ha a jogosult valamely szervezet részére írásbeli meghatalmazást

adott, a díjigény érvényesítése érdekében önállóan nem járhat el. A 109/C. § és a 114/C. §

szerinti igények érvényesítése során a jogosultak szervezete által ellátható perbeli

képviseletre a Pp. V. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik,

amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a

betakarított terményt.

(7) A díj mértékére és megfizetésére a jogosult és a mezőgazdasági termelő megállapodása

az irányadó. A megállapodást a jogosultak – a termelői szervezetek tagjainak

vonatkozásában – a mezőgazdasági termelők szervezeteivel is megköthetik.

(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás hiányában

a) a díj alapja a jogosult által az adott növényfajta szaporítására ajánlott vetési

mennyiségnek a mezőgazdasági termelő által – a 109/B. § (3) bekezdésének c) pontja

alapján – megadott területnagyságra vetített mennyisége, mértéke pedig az érintett

növényfajta legalacsonyabb szaporítási fokú fémzárolt vetőmagjának árába beépített, erre a

mennyiségre vetített licencdíj mértékének 50%-a;

b) az eset körülményeihez képest ésszerű tartamú fizetési határidőt és a fizetés módját a

jogosultnak a mezőgazdasági termelőhöz – közvetlenül vagy a mezőgazdasági termelőknek

a címzettet képviselő szervezetén keresztül – intézett írásbeli felhívása határozza meg, a

díjnak az a) pontban meghatározott mértékéről a jogosult e felhívásban tájékoztatja a

mezőgazdasági termelőt.

(9) A jogosult kezdeményezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett

minisztérium hivatalos lapjában évente, az adott növényfajta vetési időszakát megelőzően

közzéteszi a növényfajtára vonatkozóan a (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlott vetési

mennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj-mértéket. A (7) bekezdésben foglalt eset

kivételével a közzététel elmaradása kizárja a díjigény állami szerv útján való érvényesítését.

109/B. §458 (1) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a növénytermesztési

hatóság a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából – kérelemre, a

költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén – a következő adatokat

bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt

álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a vetőmag-előállítással foglalkozó – a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott

mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó – mezőgazdasági termelőknél ellenőrzött, a

109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom

alatt álló növényfajták neve, szaporítási foka és a szaporított mennyiség, valamint az érintett

mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) a vetőmag-feldolgozók által feldolgozott, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott

növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve és a

feldolgozott nyers vetőmag mennyisége.

(2) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a mezőgazdasági és

vidékfejlesztési támogatási szerv a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése

céljából – kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén – a

következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz

tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajok termesztését bejelentő – a

109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó –

mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) az a) pontban meghatározott mezőgazdasági termelő által használt termőterület

nagysága, annak megjelölésével, hogy a teljes termőterületen belül az egyes növényfajokat

milyen nagyságú területen hasznosítja.

(3) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából az a mezőgazdasági

termelő, akiről az (1) bekezdés szerinti vagy egyéb adatok alapján valószínűsíthető, hogy a

109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett, a jogosult részére – annak kérésére –

a következő adatokat köteles a jogosult által meghatározott ésszerű határidőn belül

rendelkezésre bocsátani:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára

oltalom alatt álló növényfajták neve, amelyek betakarított terményét a saját gazdaságában

szaporítás céljából hasznosította;

b) az a) pont szerinti növényfajták esetében az adott gazdasági évben vásárolt és

hasznosított fémzárolt vetőmag mennyisége, fémzárszáma és annak megjelölése, hogy azt

milyen nagyságú területen vetette el;

c) annak megjelölése, hogy az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményét milyen

nagyságú területen vetette el;

d) az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményének a 109/A. § (1) bekezdése szerinti

hasznosítás céljára való feldolgozását végző személy vagy személyek neve és címe.

(4) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából a vetőmag-feldolgozó –

a jogosult írásbeli kérésére – köteles tájékoztatást adni a jogosult javára oltalom alatt álló, a

109/A. § (2) bekezdésében meghatározott valamely növényfajhoz tartozó növényfajta

betakarított terményének az általa vetés céljára feldolgozott mennyiségéről, illetve azon

személyek nevéről és címéről (székhelyéről), akik részére ezt a feldolgozási tevékenységet

teljesítette.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adatok rendelkezésre bocsátása az adott

gazdasági évre, valamint az azt megelőző három gazdasági év közül azon egy vagy több

évre nézve kérhető, amelyekre az adatokat a mezőgazdasági termelő korábban nem

bocsátotta a jogosult rendelkezésére. A (3) bekezdés értelmében adatszolgáltatásra

kötelezett mezőgazdasági termelő a vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmagnak a (3)

bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatását

okiratokkal is alá kell, hogy támassza.

(6) A jogosult a (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresésében köteles megadni a nevét és a

címét, valamint a javára oltalom alatt álló növényfajták megnevezését. A (3) bekezdés

szerinti megkeresésben utalnia kell arra is, hogy milyen adatok alapján feltételezte azt, hogy

a mezőgazdasági termelő a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett. A

mezőgazdasági termelő, illetve a feldolgozó kérésére a jogosultságot igazolni kell.

(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresést a jogosult a mezőgazdasági termelőkhöz

vagy a vetőmag-feldolgozókhoz – erre irányuló megállapodás esetén – azok szervezetein

keresztül is intézheti.

109/C. §459 (1) A jogosult a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének teljes vagy részleges – ismételt felszólítás

ellenére történő – elmulasztása, illetve valótlan adatok szolgáltatása esetén követelheti a

109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatok közlését, illetve az adatok

helyesbítését.

(2) Ha a szolgáltatott adatok valódisága vitatott, a bizonyítás a mezőgazdasági termelőt

terheli.

A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos

hasznosítási jog kimerülése

110. § (1)460 A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az

oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult

által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba

hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további

cselekményekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos

hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a

növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik,

amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit,

amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag

végső fogyasztási célokat szolgál.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint

a terményből közvetlenül előállított termék.

A növényfajta-oltalom időtartama

111. § A végleges növényfajta-oltalom – a megadástól számítva – szőlők és fák esetében

harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.

A növényfajta-oltalom fenntartása461

111/A. §462 (1)463 A növényfajta-oltalom tartamára évenként, az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell

fizetni.

(2) A növényfajta-oltalom fenntartására és fenntartási díjára egyebekben a szabadalmi

oltalom fenntartására és fenntartási díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni.

A növényfajta nemesítőjének díjazása

112. §464 A növényfajta nemesítőjét a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj

(nemesítői díj) illeti meg.

A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata

113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a

növényfajta fenntartásáról.

(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba

hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más

hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása,

illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell,

kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.

A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő

egyéb jogok és kötelességek

114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan

személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A

jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)465 Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom

megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi

növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a

közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően

szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-

oltalom felélesztését.

(3)466 A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, valamint a közös

növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. § és a 26. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)467 A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban az e

törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Hasznosítási szerződés

114/A. §468 A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre – a fajtaoltalmi

licenciaszerződésre – a 27–30. §-ok, valamint – az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben – a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kényszerengedély

114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a

továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő

szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta

hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a

gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti

találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre

egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket

kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása

114/C. §469 (1) A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki

a) az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja;

b) a 109/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására egyebekben a 34–36. §-ok

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom megsemmisítése

114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell

semmisíteni, ha

a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott

feltételeknek nem felelt meg;

b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve

az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott

feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;

c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha

azt a jogosult részére átruházták.

(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli

alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást

indítson.

A növényfajta-oltalom megszüntetése

és a fajtanév törlése

114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni – a megszüntetésre irányuló eljárás

megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható

hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak –, ha a növényfajta a 106. § (4)

és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel

meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell

szüntetni – a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal –,

ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult

a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;

b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév

lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt

határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott

feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében

meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új

fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.

(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős

határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a

megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó

egyéb rendelkezések

114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38–41. §-ok és a 43. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39.

§-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat

megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható

hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.

XIV. Fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben470

A növényfajta-oltalmi eljárások általános

szabályai

114/G. § (1)471 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő növényfajta-

oltalmi ügyek tartoznak:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;

e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a

fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;

f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

(2)472 A 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti

vizsgálatot az ország területén a növényfajták állami elismeréséről szóló jogszabályban

kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.

(3)473 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz

határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács

szótöbbséggel dönt.

(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az

elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása

esetén;

b)474 az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott

határidők [48. § (3) bek. és 49. § (1)–(2) bek.] elmulasztása esetén;

c)475 a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott

három hónapos határidő [115/B. § (1) bek.] elmulasztása esetén.

(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára

vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a

növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2)

bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az

iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig

csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a

vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

(7)476 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak

megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig

módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező –

döntését:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése;

e) a fajtanév törlése;

f) a növényfajta-oltalom felélesztése.

(8)477 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)–e) pontjaiban említett

kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha

megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy

visszavonását egybehangzóan kérik.

(9)478 A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)–(8) bekezdésben nem

szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(10)–(12)479

Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás480

114/H. § (1)481 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és

a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-

oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra,

valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)–(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom

címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági

tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény

a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét

kell érteni.

(3)482 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó

államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő

bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről – az UPOV-

egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően – tájékoztatást ad.

A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás;

a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei

114/I. § (1)483 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára

vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre

vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet,

a növényfaj nevét, latin nevét és – a szükséghez képest – egyéb mellékletet kell

tartalmaznia.

(3)484 A bejelentési kérelemnek a 45. § (5)–(6) bekezdésében foglalt adatokon túl

tartalmaznia kell a nemesítő nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a nemesítő nevének

és lakcímének a növényfajta-oltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a

nemesítő a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.

(3a)485 A növényfajta-oltalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki

szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló

jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)486 A növényfajta-oltalmi bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés

napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes

fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül

kell benyújtani.

(6)487 A bejelentő a közzétételig – a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –

visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

visszavonást végzéssel veszi tudomásul.

A bejelentés napja

114/J. § (1)488 A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;

b)489 a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét

vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt

lehetővé tevő más adatot;

c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb

követelményeknek;

d) az ideiglenes fajtanevet;

e) a növényfaj nevét és latin nevét.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi

iratra is elegendő utalni.

Egység;

a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása

114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető

növényfajta-oltalom.

(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti

vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges

korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3)

bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az elsőbbség

114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;

b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés

benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés

napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3)490 Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az UPOV-

egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel – akkor is igényelhető, ha

a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi

szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

114/M. § (1)491 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentés

benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);

b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];

c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I.

§ (5) bek.].

(2)492 A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

a 66. § (1)–(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3)493 Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást

vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.]

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Adatközlés

114/N. §494 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján

vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi

Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a

képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő

elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét

tartalmazza.

Alaki vizsgálat

114/O. §495 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján

vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból

a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2)–(3a) bekezdésében meghatározott alaki

követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár

el.

Közzététel, észrevétel

114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit

megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor

tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált

feltételeknek.

(2)496 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki

észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a

növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott

valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3)

bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések

érdemi vizsgálata

114/R. § (1)497 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a

szempontból végzi, hogy

a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)–(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő

fajtanévvel látták-e el;

c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során

vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye

alapján kell megállapítani.

(3)498 Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet

figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat

eredményét nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a vizsgálati eredményt – a

külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt – továbbítja a vizsgáló szervnek

[114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a

növényfajták állami elismeréséről szóló jogszabályban előírtak alapján jár el.

(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.

(5)499 A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven

belül, vagy – ha ez a későbbi – a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három

hónapon belül nyújthatja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(6)500 Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát

megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő

hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem

közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes

növényfajta-oltalomról.

(7)501 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált

követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra,

nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a 76. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

A vizsgáló szerv tájékoztatása

114/S. § (1)502 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésről

történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok

másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi

ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.

(2)503 Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül

fejeződik be, erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – az eljárást befejező döntés

másolatának megküldésével – tájékoztatja a vizsgáló szervet.

A növényfajta-oltalom megadása

114/T. § (1)504 Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat

körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.

(2)505 A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-

oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom

megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-

oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről – a megadó határozat

megküldésével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatja a vizsgáló szervet.

(3)506 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom megadását követően

okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.

A növényfajta-oltalommal kapcsolatos

egyéb eljárások

114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését

és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. §

(1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom

megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79–81. §-ok

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

XIV/A. Fejezet

Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben507

A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó

bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok

114/V. §508 A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI–XII. fejezetek

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett

döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.

XIV/B. fejezet509

A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

115. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi

növényfajta-oltalomról;

b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében

említett növényfajta-oltalom;

c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján

tett – közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló – bejelentés.

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása

115/A. § (1)510 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi növényfajta-

oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése

alapján történő továbbításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2)511 Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését

követően továbbítja.

A növényfajta-oltalom felélesztése

115/B. § (1)512 A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom

jogosultja – a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére

figyelemmel – a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom

megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalától.

(2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a

közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom

megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron

következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt.

(3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben

előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt

fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott

határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

(4)513 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló

kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését

követő napon éled fel.

(5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-

oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi

növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva

megszűnik.

A közösségi növényfajta-oltalom bitorlásának jogkövetkezményei

115/C. §514 A közösségi növényfajta-oltalom bitorlására – a közösségi növényfajta-oltalmi

rendelet hatodik részében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket

kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott

növényfajta-oltalom bitorlására.

HATODIK RÉSZ515

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK516

XIV/C. fejezet

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA517

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása518

115/D. § (1)519 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül:

Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati főhivatal.

(2)520 A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét – az elnök javaslatára – a

felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.

(3) A Hivatal elnökhelyettesei felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a Hivatal

elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

A Hivatal gazdálkodása

115/E. § (1) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.

(2)521 A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell

fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért,

kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is. E törvényben

vagy külön törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel az iparjogvédelmi oltalom

fenntartásáért vagy megújításáért – az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban megállapított mértékű – díjat kell fizetni. E díjak mértékét

rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a (3) bekezdésben

meghatározottakon kívül figyelembe kell venni az iparjogvédelmi rendszer működtetési

költségeit, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságait, valamint az innováció

iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjait is.

(3)522 A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak,

fenntartási díjak és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott

nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj,

illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedő, egységes hatályú – európai uniós vagy más

regionális – iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó

részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek.

E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.

(4)523 A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére

használja fel.

(5)524 A Hivatal bevételeiből – legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának

megfelelő mértékig – tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét

követő második év végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és

az más célra nem vonható el.

(6)525 A Hivatal évente közzéteszi a befolyt bevételekről és a felhasználásukról készített

kimutatást.

(7)526 A Hivatal a 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat

kormányrendeletben meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági

társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint működése és gazdálkodása

támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa527

115/F. §528 (1) A 115/J–115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét –

szakmai tanácsadó, véleményező szervként – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a

továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a

szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai

elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét.

A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia

kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú – iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz

kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a

minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül

kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait

ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól,

helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével,

b) lemondással,

c) a kinevezés visszavonásával,

d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.

A Hivatal feladat- és hatásköre

115/G. § A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;

b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;

c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;

d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;

e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és

érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve

végrehajtása;

f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai

feladatainak ellátása;

g)529 a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői

feladatok ellátása;

h)530 a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-

kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása.

115/H. § (1) A Hivatal a következő – e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott

– iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

a) szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési

mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések

vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a

megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;

b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések

vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális

iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai

közösségi jogszabályból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati,

továbbítási, nyilvántartás-vezetési és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

(2)531 A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult

személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban.

(2a)532 A Hivatal – külön jogszabály alapján – ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenység

előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében,

amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek

a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.

(2b)533 A Hivatal – jogszabály alapján – ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató

vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához

kapcsolódó nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő

feladatokat.

(3) A Hivatal gondoskodik – külön jogszabály alapján – az Iparjogvédelmi Szakértői Testület

működtetéséről.

(4)534 A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön

jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:

a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek

felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,

b) az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban

a kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió

Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online

nyilvántartásban történő rögzítés céljából,

c) nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő

szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,

d) engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő

végzését,

e) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő

szervezetek jogkezelési tevékenysége felett,

f) előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri

jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

g) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső

piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről

szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői

jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak

szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és

független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,

h) önkéntes műnyilvántartást vezet,

i) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen

belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.

(5) A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara

törvényességi felügyeletét.

115/I. § A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs

tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:

a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;

b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi,

mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;

c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az

iparjogvédelmi dokumentumokat;

d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat

nyújt.

115/J. § (1) A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet

alkotására az igazságügyért felelős miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben

a Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(2) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és

véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.

(3) A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok

hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.

(4) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal – összhangban a

nemzetközi és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány

gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális

politikai célkitűzéseivel – kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok

megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok

előkészítésében.

115/K. § A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása

és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése,

illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok

elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának

vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a

hatósági tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági

stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának

kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;

b) a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat

kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;

c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését

szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon

védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez,

szervez vagy támogat;

d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az

iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal,

szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások – különösen a kis- és

középvállalkozások – iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a

szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;

e)535 külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett

egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez

szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;

f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos – iskolarendszeren kívüli –

képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák

és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről;

g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti

formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;

h)536 elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az

országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes

magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.

115/L. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a

Hivatal – együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel – különösen a

következő képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:

a)537 részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, az

Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb

testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint – a tárgykör

szerint felelős miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján – más nemzetközi

szervezetek tevékenységében;

b) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról

és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer

működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;

c) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből

eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő

kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és

Bizottságának szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében,

ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai

Unió iparjogvédelmi hatóságaival;

d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések

előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;

e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi

hatóságaival.

XIV/D. fejezet538

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő

díjakra vonatkozó közös szabályok539

A fenntartási díjak megfizetése és az újra érvénybe helyezési kérelem díja540

115/M. §541 (1) A szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási

díjak, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok fenntartási díjai a hat hónapos türelmi idő

első három hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig ötven százalékos

pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az

esetben is, ha a fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási

kérelem alapján fizetik meg.

(2) A szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételt követő megosztása esetén a

keletkező további bejelentésekre a megosztás folytán és a megosztást megelőző időpontban

esedékessé vált fenntartási díjak megfizetése tekintetében a türelmi idő a megosztás

tudomásulvételéről hozott határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(3) A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.

Kedvezmények, mentesség és halasztás542

115/N. §543 Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint a fenntartási

és a megújítási díjakra – a 115/O. és a 115/P. §-ban foglalt kivételekkel – kedvezménynek és

mentességnek nincs helye.

115/O. §544 (1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja

kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási,

vizsgálati, valamint megadási díjaknak, továbbá a használati mintaoltalmi bejelentés, a

növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia

oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.

(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a

növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a

használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles

megfizetni.

(3) Ha a megfizetés időpontjában a formatervezési mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a

szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a

nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely

külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel

kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha – több

feltaláló, nemesítő, illetve szerző esetén – a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők

valamelyike az oltalmi igényéről, illetve az oltalomról feltalálótársa, nemesítőtársa, illetve

szerzőtársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők

bármelyike helyébe az örököse lép.

115/P. §545 (1)546 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési

és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati

mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja

alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-

oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet,

ha a természetes személy jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán –

azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási

díjjal együtt kell megfizetni.

(2)547 Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy

jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a

mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig – a

szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs. Mentességben kell

részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a személyt, aki aktív

korúak ellátására jogosult.

(3)548 Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2)

bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a

természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele

közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak (a

továbbiakban: közeli hozzátartozó) a harminc napnál nem régebbi munkáltatói

jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén – a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy

mellett – az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára

történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak

munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj,

szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli

járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás,

kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a

jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy

egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs

munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell

nyilatkozni e tényről.

(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme

(nyugdíja) igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat

(katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes

személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt

fel kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt

figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.

(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)–(7)

bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha

a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(10)549 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mentesség, illetve a halasztás tárgyában

hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását

az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási

kérelemben lehet kérni.

Esedékesség550

115/R. §551 (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az iparjogvédelmi eljárásokban

fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a megújítási díjak a bejelentés napján, illetve a

kérelem benyújtásának napján esedékesek.

(2) A fenntartási díj esedékességét e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint kell

megállapítani.

(3)552 Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének

időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján

történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a

jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár

munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a

megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.

A díjfizetés elmaradásának következményei553

115/S. §554 (1) Ha az iparjogvédelmi eljárásban nem fizették meg a díjat, az ügyfelet – a (2)

és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – hiánypótlásra kell felhívni, illetve figyelmeztetni kell.

Ennek eredménytelensége esetén a bejelentést, illetve a kérelmet el kell utasítani, illetve

visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha jogszabály eltérő jogkövetkezményt, illetve a

díjfizetés elmulasztása esetére eltérő eljárási szabályokat állapít meg.

(2) A fenntartási díj szabályszerű megfizetésének elmaradása – e törvény, illetve külön

törvény rendelkezései szerint – az oltalom megszűnését eredményezi.

(3)555 A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított elkészítésére

irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg

nem fizetik.

HETEDIK RÉSZ556

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. Fejezet

Iparjogvédelmi szakértői testület557

115/T. §558 (1)559 Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és

más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett

működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.

(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat – megbízás alapján –

szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.

(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja

meg.

A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító

szabályok

115/U. §560 (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit — a (2) és az (5)

bekezdésben foglalt kivétellel — csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő

ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi

licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a

szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma,

korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell

alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására,

megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség

időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(6)561

116. §562 E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010.

évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes

iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel

megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

116/A. §563 A belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló

212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet alapján megadott közegészségügyi kényszerengedélyre

az e törvény szerinti, közegészségügyi kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni.

117. §564 (1) A 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi

oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos

rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig.

(2) A növényfajtákra a 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján

megadott szabadalmakra e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit

kell alkalmazni azzal, hogy

a) a 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai

és a bitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig;

b) a 110. § (2) bekezdését csak a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott anyagra

lehet alkalmazni;

c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi

oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt 2003.

január 1-jét megelőzően szűnt meg, a 23. §-t és a 40. §-t, valamint a 21. § (4) bekezdését

alkalmazni kell azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak a 111. § szerint számított oltalmi

idejéből hátralévő évek közül az első évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának

azt a napot kell tekinteni, amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi

oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt

megszűnt;

d) a 113. § (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom

végleges oltalma e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg lejárat miatt;

e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok átruházására vonatkozó

szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;

f) a 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve

növényfajta-oltalom megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének

feltételeire a bejelentés napján hatályos – adott esetben a növényfajtára adott szabadalom

megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó – szabályok az irányadók.

(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon 2003. január 1-jét követően

növényfajta-oltalmat kell érteni.

(4) Az állatfajtára – a korábban hatályos rendelkezések szerint – adott szabadalomra 2003.

január 1-jét követően is a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges

szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 12. § (4) bekezdésének, a 41. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2) bekezdésének

2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is,

amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.

(6) A 2008. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom

megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(7) A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom

terjedelme tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a 2008. január 1-jén meglévő mértékéig.

117/A. §565 (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését

azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes

törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos

rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti

kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.

(2) E törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében

szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban:

Módtv.) megállapított 57. § (5) bekezdését, 65. §-át, 66. § (12) bekezdését, 69. § (1)

bekezdését, 69/A. § (6), (8) és (13)–(16) bekezdését a Módtv. hatálybalépésének566 napja

vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében kell

alkalmazni.

117/B. §567 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a

közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények

módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.–Kp. Módtv.) megállapított

rendelkezéseit az Ákr.–Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

117/C. §568

A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások

nyilvántartásba vétel iránti eljárására vonatkozó közös szabályok569

117/C. §570 A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató

vállalkozásoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §

(1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba-

vételi eljárása és a nyilvántartásból történő törlése díjmentes.

Felhatalmazások

118. §571 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi

szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.572

(2)573 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes termékek kiegészítő oltalmára

vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokat rendelettel

megállapítsa.574

(3)575 Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából

való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa.576

(4)577 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az egyes iparjogvédelmi

beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.578

(4a)579 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni

Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.580

(4b)581 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 115/E. § (7) bekezdése

szerinti gazdasági társaságot és megállapítsa a feladatellátás és a szolgáltatások

igénybevételének szabályait.

(5)582 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével, a miniszterrel egyetértésben – a

szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai

szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok,

valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel

megállapítsa.583

(6)584 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

elnöke véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –

rendeletben állapítsa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi

eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjaknak – az iparjogvédelmi eljárások és az

egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott – mértékét,

valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére,

nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes

szabályokat.

(7)585 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentés minősítéséhez

szükséges eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.586

(8)587 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom

fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjaknak – az iparjogvédelmi rendszer

működtetésének költségeire, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira,

valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira

figyelemmel meghatározott – mértékét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés588

119. § (1)589 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai

találmányok jogi oltalmáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi

tulajdonjogok érvényesítéséről.

(2)590 Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges

rendelkezéseket:

a) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet;

b) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari

termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006.

május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

1 A törvényt az Országgyűlés az 1995. április 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja:

1995. május 5.

2 A preambulum a 2012: LXXVI. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

3 Az 1. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

4 A 2. § (3) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

5 A 2. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Alkalmazására lásd e módosító törvény 49. § (6) bekezdését.

6 A 2. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására

lásd e módosító törvény 49. § (6) bekezdését.

7 A 3. § b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

8 Lásd az 1/2006. (MK 2.) MSZH közleményt, a 2/2006. (MK 8.) MSZH közleményt, a 3/2006.

(MK 52.) MSZH közleményt, a 4/2006. (MK 60.) MSZH közleményt, az 5/2006. (MK 106.)

MSZH közleményt, az 1/2007. (MK 5.) MSZH közleményt, a 2/2007. (MK 16.) MSZH

közleményt, a 3/2007. (MK 32.) MSZH közleményt, a 4/2007. (MK 53.) MSZH közleményt, az

5/2007. (MK 101.) MSZH közleményt, a 6/2007. (MK 127.) MSZH közleményt, a 7/2007. (MK

177.) MSZH közleményt, a 8/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, az 1/2008. (MK 8.) MSZH

közleményt, a 2/2008. (MK 56.) MSZH közleményt, a 3/2008. (MK 79.) MSZH közleményt, a

4/2008. (HÉ 39.) MSZH közleményt, az 1/2009. (I. 16.) MSZH közleményt, a 2/2009. (I. 23.)

MSZH közleményt, a 3/2009. (II. 27.) MSZH közleményt, a 4/2009. (IV. 3.) MSZH

közleményt, az 5/2009. (V. 29.) MSZH közleményt, a 6/2009. (VII. 10.) MSZH közleményt, a

7/2009. (VIII. 28.) MSZH közleményt, a 8/2009. (XII. 18.) MSZH közleményt, az 1/2010. (I.

15.) MSZH közleményt, a 2/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 3/2010. (III. 12.) MSZH

közleményt, a 3/2012. (V. 31.) SZTNH közleményt, az 5/2012. (X. 9.) SZTNH közleményt, az

1/2013. (I. 25.) SZTNH közleményt, a 2/2013. (II. 12.) SZTNH közleményt, a 3/2013. (V. 24.)

SZTNH közleményt, a 4/2013. (VII. 22.) SZTNH közleményt, az 5/2013. (IX. 27.) SZTNH

közleményt, az 1/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 2/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a

3/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 4/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 6/2014. (XII.

5.) SZTNH közleményt, az 1/2015. (II. 9.) SZTNH közleményt, a 2/2015. (III. 18.) SZTNH

közleményt, a 3/2015. (IV. 30.) SZTNH közleményt, a 4/2015. (XII. 4.) SZTNH közleményt, a

2/2016. (V. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2016. (IX. 27.) SZTNH közleményt, a 4/2016. (X.

28.) SZTNH közleményt, az 1/2017. (I. 5.) SZTNH közleményt, a 2/2017. (III. 24.) SZTNH

közleményt, az 1/2018. (II. 6.) SZTNH közleményt, a 2/2018. (V. 17.) SZTNH közleményt, a

3/2018. (VIII. 14.) SZTNH közleményt, a 4/2018. (X. 4.) SZTNH közleményt, az 1/2019. (II.

21.) SZTNH közleményt, a 2/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 3/2019. (IV. 26.) SZTNH

közleményt, a 4/2019. (IX. 30.) SZTNH közleményt, az 1/2020. (I. 31.) SZTNH közleményt.

9 Az 5. § (2) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 49. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10 Az 5/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

11 A 6. § a 2002: XXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

12 A 6. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLII. törvény 8. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2007. december 13. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

13 A 6. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

14 A 2002: XXXIX. törvény 37. § (4) bekezdése alapján az állatfajtára – a korábban hatályos

rendelkezések szerint – adott szabadalomra 2003. január 1-jét követően is a korábban

hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.

15 A 6. § (10) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

16 A 7. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

17 A 7. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

18 A 7. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

19 A 7. § (6) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a hatályon kívül helyezte.

20 A 8. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően

indult eljárásokban lehet alkalmazni.

21 A 12. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napján folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22 A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CII. törvény 110. § a) pontjával megállapított

szöveg.

23 A 13. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: CII. törvény 110. § a) pontjával megállapított

szöveg.

24 A 15. § (2) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § f) pontjával megállapított szöveg.

25 A 15. § (3) bekezdését a 2001: XLVIII. törvény 67. § f) pontja iktatta be, hatályon kívül

helyezte a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a.

26 A 16. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 5. §-ával megállapított és a 2005: LXXXIII.

törvény 338. § 5. pontja, a 2007: XXIV. törvény 30. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009:

XXVII. törvény 37. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

27 A 16. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon

kívül helyezte.

28 A 17. § a 2016: LXIV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 20. §-a, a

2018: CXXV. törvény 304. §-a szerint módosított szöveg.

29 A 19. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je előtt

megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátjai és a szabadalombitorlás

tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003.

január 1-jén meglévő mértékéig.

30 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

31 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

32 A 19. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

33 A 19. § (6) bekezdésének b) pontja a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének h)

pontjával megállapított szöveg.

34 A 20. § a 2004: LXIX. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35 A 20/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

36 A 20/A. § (4) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

38 A 20/A. § (6) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar

Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést

kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 36. § (1) bekezdése alapján a

hatálybalépés előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátjai és a

szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a hatálybalépés napján meglévő mértékéig, a 37. § (1) bekezdésének a)

pontja alapján ugyanez vonatkozik a növényfajta-oltalomra is.

39 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

40 A 21. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

41 A 22/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő

csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép

hatályba, a 36. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai

Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel

és eltérésekkel kell alkalmazni.

42 A 22/A. § (4) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 7. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

43 A 23. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

44 A 23. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

45 A 24. § (4) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 11. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

46 A 25. § (2) bekezdését az 1997: XI. törvény 120. §-ának i) pontja iktatta be, s a paragrafus

eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.

47 A 27. § (2)–(3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja

hatályon kívül helyezte.

48 A 28. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

49 A 28. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

50 A 30. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a hatályon kívül helyezte.

51 A 31. § a 2002: XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

52 A 32. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

53 A 33. § előtti alcím a 2007: XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

54 A 33. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

55 A 33. § (5) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerint

módosított szöveg.

56 A 33/A. §-t megelőző alcím címe a 2020: LVIII. törvény 295. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

57 A 33/A. §-t és az előtti lévő alcímet a 2007: XXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

58 A 33/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

59 A 33/A. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

60 A „Közegészségügyi kényszerengedély” alcímet (33/B–33/C. §) a 2020: LVIII. törvény 295.

§ (2) bekezdése iktatta be.

61 A 35. § a 2005: CLXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

62 A 35. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

63 A 35/A. §-t és alcímét a 2003: CII. törvény 110. § b) pontja iktatta be.

64 A 38. § nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

65 A 40. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

66 A 41. § (1) bekezdése a 2010. CXLVIII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

67 A 41. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napján folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68 A 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint

módosított szöveg.

69 A 42. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: XXXIX. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

70 A 43. § a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

71 A 43/A. §-t megelőző VI/A. fejezetet a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

72 A 43/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

73 A 43/A. §-t a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

74 A második rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (3) bekezdése szerint módosított

szöveg.

75 A 44. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

76 A 44. § az 1999: CXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

77 A 44. § (1) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 30. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

78 A 44. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

79 A 44. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

80 A 44. § (4) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

81 A 44. § (5) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: LVIII.

törvény 296. §-ával megállapított szöveg.

82 A 45. §-t megelőző alcíme a 2016: CXXI. törvény 16. § (8) bekezdés a) pontja szerint

módosított szöveg.

83 A 45. § a 2018: LXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

84 A 46. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

85 A 46. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 188. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

86 A 46. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban

kell alkalmazni.

87 A 46. § (2) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 297. §-ával megállapított szöveg.

88 A 46. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

89 A 46. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

90 A 46. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)

bekezdése szerint módosított szöveg.

91 A 46. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2017: L. törvény 78. § b) pontja szerint módosított szöveg.

92 A 47. § a 2005: LXXXIII. törvény 189. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a

megismételt eljárásban kell alkalmazni.

93 A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

94 A 47. § (2) bekezdése a 2007: XXIV. törvény 4. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény

99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

95 A 47. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

96 A 47. § (3a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXVII.

törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97 A 47. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

98 A 47. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (3) bekezdése iktatta be, a 2017: L.

törvéy 79. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

99 A 48. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított és a

2009: LVI. törvény 99. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a

alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

100 A 48. § új (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

101 A 48. § (4) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

102 A 48. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

103 A 48. § (6) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

104 A 48. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg. A (3)

bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CXLII. törvény 13. § (2)

bekezdése. A 46. § (7) bekezdésének szövege a 2017: L. törvény 78. § c) pontja szerint

módosított szöveg.

105 A 48. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)–(2) bekezdése szerint módosított szöveg.

106 A 49. § a 2007: CXLII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és

az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

107 A 49. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

108 Az 50. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 192. §-ával megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

109 Az 50. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

110 Az 50. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

111 A 49. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

112 Az 50. § (4) bekezdés a 2017: L. törvény 78. § d) pontja szerint módosított szöveg.

113 Az 50. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a

2010. CXLVIII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

114 Az 50. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

115 Az 51. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 16. §-ával megállapított és a 2003: CII.

törvény 111. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2010: CXXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

116 Az 51. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 193. § (1) bekezdésével megállapított és

a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

117 Az 51. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

118 Az 51. § (3) bekezdésének b) pontja a 2003: CII. törvény 110. § d) pontjával megállapított

szöveg.

119 Az 51. § (4) bekezdését a 2003: VI. törvény 22. § (4) bekezdés d) pontja iktatta be,

szövege a 2004: LXIX. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

120 Az 51. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 110. § e) pontja iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

121 Az 51. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 193. § (2) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

122 Az 51. § (7) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

123 Az 52. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

124 Az 52. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 194. §-ával megállapított és a 2009: LVI.

törvény 99. és 100. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg. [Az 52. § (2) bekezdésének a 2019: XXXIV. törvény 22. § 1. pontjával elrendelt

módosítása, amely szerint a „Hitelesített fordítás benyújtása” szövegrész helyébe a

„Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása” szöveg lép, nem vezethető át.]

125 Az 52. § (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

126 Az 53. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a

2017: CXCVII. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

127 Az 53. § (1a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

128 Az 53. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 98. § (6) bekezdésével megállapított szöveg,

nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 79. § c) pontja szerint módosított szöveg.

129 Az 53. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

130 Az 53. § (2) bekezdés c) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be,

szövege a 2017: L. törvény 78. § e) pontja szerint módosított szöveg.

131 Az 53. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a

2017: CXCVII. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

132 Az 53. § (5) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint

módosított szöveg.

133 Az 53. § (6) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

134 Az 53. § (7) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (7) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja és 42. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

135 Az 53. § (8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (8) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja szerint módosított szöveg.

136 Az 53. § (9) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. A (9) bekezdés a 2009:

CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja és 42. § (12) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény

87. § (1) bekezdése, a 2018: V. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

137 Az 53. § (10) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (10) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja szerint módosított szöveg.

138 Az 53. § (11) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint

módosított szöveg.

139 Az 53. § (12) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (12) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja és 42. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

140 Az 53. § (13) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

141 Az 53/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 196. §-a iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

142 Az 53/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

143 Az 53/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

144 Az 53/A. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXLII. törvény 17. § (1)

bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

145 Az 53/A. § (3) bekezdésének új e) pontját a 2007: XXIV. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta

be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését f) pontra változtatva. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

146 Az 53/A. § (3) bekezdés f) pontja a 2020: LVIII. törvény 298. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

147 Az 53/A. § (3) bekezdés g) pontját a 2020: LVIII. törvény 298. § (2) bekezdése iktatta be.

148 Az 53/A. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

149 Az 53/A. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

150 Az 53/A. § (6) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

151 Az 53/A. § (7) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

152 Az 53/B. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 197. §-a iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

153 Az 53/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése, a 2017: L.

törvény 78. § f) pontja szerint módosított szöveg.

154 Az 53/B. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

155 Az 53/C. §-t megelőző alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a

2009: XXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

156 Az 53/C. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény

9. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a

2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek alapján esedékessé

vált díjakra kell alkalmazni.

157 Az 53/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 4. pontja szerint

módosított szöveg.

158 Az 53/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

159 Az 53/C. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint módosított szöveg.

160 Az 53/D. §-t megelőző alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 199. §-a iktatta be.

161 Az 53/D. § a 2005: LXXXIII. törvény 199. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény

16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

162 Az 53/E. §-t megelőző alcímet a 2007: CXLII. törvény 18. §-a iktatta be.

163 Az 53/E. §-t a 2007: CXLII. törvény 18. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

164 A VIII. fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165 Az 54. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

166 Az 54. § a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167 Az 54. § (2) bekezdés m) pontját a 2014: XV. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

168 Az 55. § a 2010: CXLVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

169 Az 55. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 16. § (8) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

170 Az 55. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 10. §-a iktatta be.

171 Az 55. § (2b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 12. §-a iktatta be.

172 Az 55. § (3a) bekezdését a 2014: XV. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

173 Az 55. § (4) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 93. §-a hatályon kívül helyezte.

174 Az 56. § nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

175 Az 56. § a) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176 Az 56. § b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

177 Az 56/A. §-t a 2002: XXXIX. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

178 Az 57. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

179 Az 57. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

180 Az 57. § (3a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

181 Az 57. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

182 Az 57. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

183 Az 57. § (6) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2009: LVI. törvény

100. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009.

október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

184 Az 57/A. §-t és alcímét a 2007: XXIV. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a

2010: CXLVIII. törvény 90. §-a.

185 Az 58. § a 2007: CXLII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

186 Az 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése

szerint módosított szöveg.

187 Az 58. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

188 Az 59. § a 2007: CXLII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

189 A 60. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: XXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése

iktatta a szövegbe, e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

190 A 60. § új (2) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe,

egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva; e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

191 A 60. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2)

bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

192 A 60. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2)

bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

193 A 61. § a 2007: CXLII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

194 A 61. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

195 A 61. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (7) bekezdése szerint módosított

szöveg.

196 A 61. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

197 A 62. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja szerint módosított

szöveg.

198 A 62. § (3) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

199 A 63. § előtti alcím a 2003: CII. törvény 110. § f) pontjával megállapított szöveg.

200 A 63. § a 2002: XXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

201 A 63. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 202. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

202 A 63. § (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

203 A 63. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 202. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

204 A „Tájékoztatás atomenergiával kapcsolatos bejelentésekről” alcím címét a 2018: LXVII.

törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

205 A 64/A. §-t a 2018: LXVII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

206 A 65. § a 2019: XXXIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

207 A 66. § a 2007: CXLII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

208 A 66. § (12) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2019: XXXIV.

törvény 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

209 A 67. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (2) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

210 A 68. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

211 A 69. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

212 A 69. § (1a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 70. §-a iktatta be.

213 A 69. § (1b) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 70. §-a iktatta be.

214 A 69. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

215 A 69/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 203. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLIX. törvény 3.

§-ával megállapított szöveg.

216 A 69/A. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

217 A 69/A. § (6) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 22. § 3. pontja szerint módosított

szöveg.

218 A 69/A. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 22. § 4. pontja szerint módosított

szöveg.

219 A 69. § (13) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

220 A 69. § (14) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

221 A 69. § (15) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

222 A 69. § (16) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

223 A 70. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

224 A 71. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

225 A 72. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

226 A 73. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

227 A 73. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

228 A 73. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

229 A 74. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

230 A 74. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLII. törvény 24. §-ával megállapított

szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007.

december 13. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

231 A 75. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

232 A 75. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

233 A 77. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

234 A 77. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

235 A 77. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (10) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

236 A 78. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (9) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

237 A 78. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

238 A 79. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

239 A 79. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése és 89. § (1)

bekezdése szerint módosított szöveg.

240 A 80. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően

indult eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét

megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a

bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

241 A 80. § új (2) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe,

egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva; e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét megelőző

bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés

napján hatályos szabályok az irányadók.

242 A 80. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (3) bekezdésre változtatta. A 80. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 15. §-

ával megállapított szöveg.

243 A 80. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (4) bekezdésre változtatta. A 80. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1.

pontja szerint módosított szöveg.

244 A 80. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

245 A 80/A. §-t a 2007: XXIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

246 A 81. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (1) bekezdése, a 2007: XXIV.

törvény 13. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

247 A 81. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 25. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét megelőző

bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés

napján hatályos szabályok az irányadók.

248 A 81. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (2) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

249 A 81. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

250 A 81. § új (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

251 A 81. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be, szövege

a 2009: LVI. törvény 100. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

252 A 81. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII.

törvény 204. § (3) bekezdése, szövege a 2013: CLIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

253 A 81. § eredeti (5) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII.

törvény 204. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

254 A 81/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

255 A 81/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

256 A 81/A. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

257 A 81/A. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

258 A 81/A. § (6) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

259 A 82. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

260 A 82. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

261 A 82. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

262 A 82. § (5) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

263 A 83. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 205. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

264 A 83. § (2) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

265 A 83. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 205. § (2) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

266 A 83. § (4) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

267 A 83/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító

törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

268 A 83/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

269 A 83/B. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

270 A 83/B. § (1) bekezdését a 2013: XVI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül

helyezte.

271 A 83/B. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 18. § c) pontja, a 2018: LXVII. törvény 26. §

1. pontja szerint módosított szöveg.

272 A 83/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 7. pontja szerint

módosított szöveg.

273 A 83/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

274 A 83/C. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

275 A 83/C. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

276 A 83/C. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

277 A 83/D. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

278 A 83/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

279 A 83/D. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

280 A 83/D. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

281 A 83/E. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

282 A 83/E. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

283 A 83/E. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

284 A 83/E. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (9) bekezdése szerint módosított

szöveg.

285 A 83/E. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

286 A 83/F. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

287 A 83/F. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

288 A 83/F. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

289 A 83/F. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

290 A 83/F. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

291 A 83/F. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

292 A 83/F. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

293 A 83/G. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

294 A 83/G. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

295 A 83/G. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.

296 A 83/G. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

297 A 83/G. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

298 A 83/H. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

299 A 83/H. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

300 A 83/H. § (3) bekezdését a 2017: L. törvéy 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

301 A 83/H. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (10) bekezdése,

a 2017: L. törvény 78. § g) pontja szerint módosított szöveg.

302 A 83/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

303 Az „A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások” alcímet (83/I–83/K.

§) a 2020: LVIII. törvény 299. §-a iktatta be.

304 A 84. § a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

305 A törvény új harmadik részét (84/A–84/Z. §-t) a 2002: XXXIX. törvény 27. §-a iktatta a

szövegbe, egyidejűleg az eredeti harmadik–ötödik részek jelölését negyedik–hatodik részre

változtatva; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003.

január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

306 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

307 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

308 A 84/B. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

309 A 84/B. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

310 A 84/C. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése szerint módosított

szöveg.

311 A 84/C. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 12. §-ával megállapított, a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)–(2) és (11)

bekezdése szerint módosított szöveg.

312 A 84/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése

szerint módosított szöveg.

313 A 84/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

314 A 84/D. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

315 A 84/D. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

316 A 84/E. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

317 A 84/E. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

318 A 84/E. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

319 A 84/E. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

320 A 84/E. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

321 A 84/E. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

322 A 84/E. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

323 A 84/E. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

324 A 84/F. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 25. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

325 A 84/F. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

326 A 84/F. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (12) bekezdése szerint módosított

szöveg.

327 A 84/F. § (5) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (9) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

328 A 84/G. § a 2010: CXLVIII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

329 A 84/H. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

330 A 84/H. § a 2010: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

331 A 84/H. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

332 A 84/H. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

333 A 84/H. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

334 A 84/H. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

335 A 84/H. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

336 A 84/H. § (8) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

337 A 84/H. § (9) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

338 A 84/H. § (10a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (4) bekezdése iktatta be.

339 A 84/I. § a 2007: CXLII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

340 A 84/J. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése szerint módosított

szöveg. E módosító törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai

szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011.

január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

341 A 84/J. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

342 A 84/J. § (1b) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

343 A 84/J. § (2) bekezdésen a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

344 A 84/K. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Előbbi módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

345 A 84/K. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

346 A 84/K. § (3) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

347 A 84/K. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

348 A 84/K. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

349 A 84/L. § (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 27. §-a iktatta be. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

350 A 84/M. § a 2007: CXLII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (7) bekezdését.

351 A 84/N. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (7) bekezdését.

352 A 84/O. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

353 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

354 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

355 A 84/R. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

356 A 84/R. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

357 A 84/R. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése szerint módosított

szöveg.

358 A 84/R. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

359 A 84/R. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

360 A 84/R. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (13) bekezdése szerint módosított

szöveg.

361 A 84/S. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

362 A 84/S. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg. [A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt

módosítás, amely szerint a „(84/A. §” szövegrész helyébe a „[84/A. §” szöveg lép, nem

vezethető át.]

363 A 84/S. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg. [A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt

módosítás, amely szerint a "(84/A. §" szövegrész helyébe a "[84/A. §" szöveg lép, nem

vezethető át.][A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt módosítás, amely szerint a

"Magyar Köztársaságra" szövegrész helyébe a "Magyarországra" szöveg lép, nem vezethető

át.]

364 A 84/S. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

[Ugyanezen módosító törvény 26. § 1. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „külön

jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban” szöveg lép, nem vezethető át.]

365 A 84/S. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

366 A 84/S. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

367 A 84/S. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

368 A 84/S. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

369 A 84/S. § (9) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

370 A 84/T. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

371 A 84/T. § (2) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

372 A 84/U. § (1) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

373 A 84/U. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

374 A 84/Z. § (1) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

375 A 84/Z. § (2) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

376 A 84/Z. § (3) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

377 A törvény eredeti harmadik részének megjelölését negyedik részre változtatta a 2002:

XXXIX. törvény 27. §-a.

378 A XI. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CLXVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

379 A 85. § a 2005: LXXXIII. törvény 207. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény

332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és

a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

380 A 85. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése

szerint módosított szöveg.

381 A 85. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

382 A 85. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2017: L. törvény 78. § e)

pontja szerint módosított szöveg.

383 A 85. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 98. § (10) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és

megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

384 A 85. § (1) bekezdés e) pontját a 2009: LVI. törvény 98. § (10) bekezdése iktatta be,

szövege a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

385 A 85. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (4)

bekezdése szerint módosított szöveg.

386 A 85. § (2a) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 300. §-a iktatta be.

387 A 85. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

388 A 85. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

389 A 85. § (4) bekezdés c) pontját a 2009: LVI. törvény 98. § (11) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

390 A 85. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

391 A 85. § (6) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 36. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a megváltoztatási kérelem benyújtására

nyitva álló, 2009. augusztus 1. napját követően lejárt határidőkre is alkalmazni kell.

392 A 85. § (7) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően

lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

393 A 85. § (8) bekezdését a 2017: L. törvéy 79. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

394 A 85. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) és (11) bekezdése szerint

módosított szöveg.

395 A 85. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

396 A 85. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

397 A 85. § (11) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

398 A 85. § (11) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

399 A 85. § (11a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

400 A 85. § (11b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

401 A 86. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

402 A 86. § (2) bekezdését az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának b) pontja hatályon kívül

helyezte, 1999. január 1. napjától.

403 A 87. § a 2011: CCI. törvény 97. § a) pontja szerint módosított szöveg.

404 A 88. § a 2017: CXXX. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

405 A 89. § az 1999: CX.törvény 174. § (2) bekezdése i) pontja, a 2017: CXXX. törvény 26. §

a) pontja szerint módosított szöveg.

406 A 90. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 26. § a) pontja szerint

módosított szöveg.

407 A 90. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

408 A 90. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXXX. törvény 26. § b) pontja szerint módosított

szöveg.

409 A 91. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

410 A 93. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény

88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

411 A 94. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

412 A 94. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 209. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

413 A 94/A. §-t a 2017: CXXX. törvény 24. § (5) bekezdése iktatta be.

414 A 97/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 29. §-a iktatta a szövegbe. A 97/A. § a

2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

415 A 98. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (6) bekezdésével megállapított

szöveg.

416 A 98. § (1a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (7) bekezdése iktatta be.

417 A 98. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

418 A 98. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 31. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

419 A 100. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

420 A 100. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, nyitó szövegrésze a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

421 A 100. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja szerint

módosított szöveg.

422 A 100. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

423 A 100. § (2) bekezdésének c) pontját a 2003: CII. törvény 111. § (1) bekezdésének d)

pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 111. § (2) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2004. május 1-jét követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell

alkalmazni.

424 A 100. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (1) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) és (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

425 A 100. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (1) bekezdésével, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

426 A 100. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (2) bekezdése iktatta be,

szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

427 A 101. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: LXXII. törvény

37. §-ának (6) bekezdése. Az (1) bekezdés második–negyedik mondatát a 2005: LXXXIII.

törvény 211. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a

rendelkezéseket a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban

kell alkalmazni. Az (1) bekezdés első mondata a 2005: CLXV. törvény 8. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

428 A 101. § (2) bekezdését az 1997: LXXII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a

2005: CLXV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5)

bekezdése, a 2011: CCI. törvény 97. § a) pontja, a 2017: CXXX. törvény 26. § c) pontja

szerint módosított szöveg.

429 A 102. §-t és az előtte lévő címét az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának b) pontja hatályon

kívül helyezte, 1999. január 1. napjától.

430 A 103. §-t és címét a 2001: CV. törvény 21. §-ának nyolcadik francia bekezdése hatályon

kívül helyezte.

431 A 104. § a 2005: CLXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

432 A 104. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Nyitó szövegrésze a 2011: CCI.

törvény 97. § b) pontja szerint módosított szöveg.

433 A 104. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

434 A 104. § (4) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

435 A 104. § (5) bekezdés c) pontja a 2017: CXXX. törvény 26. § d) pontja szerint módosított

szöveg.

436 A 104. § (6) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.

437 A 104. § (7) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

438 A 104. § (8) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

439 A 104. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 26. § f) pontja szerint

módosított szöveg.

440 A 104. § (10) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

441 A 104. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

442 A 104. § (12) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

443 A 104. § (13) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

444 A 104. § (14) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

445 A 104. § új (15) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (15) bekezdés számozását (17) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

446 A 104. § új (16) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (16) bekezdés számozását (18) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

447 A 104. § eredeti (15) bekezdésének számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009:

XXIII. törvény 11. §-a. A (17) bekezdés szövege a 2017: CXXX. törvény 25. § (5)

bekezdésével megállapított szöveg.

448 A 104. § (18) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 27. §-a hatályon kívül helyezte.

449 A törvény eredeti negyedik részének megjelölését ötödik részre változtatta a 2002:

XXXIX. törvény 27. §-a, az ötödik rész (105–114/V. §) e módosító törvény 31. §-ával

megállapított szöveg; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a

2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

450 A növényfajtákra a korábban hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakkal

kapcsolatosan lásd a 2002: XXXIX. törvény 37. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

451 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

452 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

453 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

454 A 108. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

455 A 109. § (7)–(8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 37. § (5) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

456 A 109/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

457 A 109/A. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

458 A 109/B. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

459 A 109/C. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

460 A 110. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

461 A 111/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

462 A 111/A. §-t a 2009: XXVII. törvény 17. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

463 A 111/A. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított

szöveg.

464 A 112. § a 2003: LII. törvény 29. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító

törvény 29. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő

csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép

hatályba.

465 A 114. § új (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 212. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 332. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a

megismételt eljárásban kell alkalmazni.

466 A 114. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005:

LXXXIII. törvény 212. §-a, szövege a 2009: XXVII. törvény 37. § (6) bekezdése szerint

módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a

2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

467 A 114. § (4) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.

468 A 114/A. § a 2011: CLXXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

469 A 114/C. § a 2009: XXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény

36. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

470 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

471 A 114/G. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

472 A 114/G. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 10. pontja szerint módosított

szöveg.

473 A 114/G. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (1) bekezdésével megállapított,

a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

474 A 114/G. § (4) bekezdésének b) pontja a 2007: CXLII. törvény 33. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött

határnapokra kell alkalmazni.

475 A 114/G. § (4) bekezdésének c) pontját a 2007: CXLII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta

be. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1.

napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell

alkalmazni.

476 A 114/G. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított,

nyitó szövegrésze a 2007: CXLII. törvény 34. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

477 A 114/G. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (3) bekezdése iktatta be,

szövege a 2007: CXLII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

478 A 114/G. § (9) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (3) bekezdése iktatta be,

szövege a 2016: CXXI. törvény 16. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

479 A 114/G. § (10)–(12) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be,

hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 16. § (9) bekezdése.

480 A 114/H. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 78. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

481 A 114/H. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

482 A 114/H. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

483 A 114/I. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

484 A 114/I. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

485 A 114/I. § (3a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

486 A 114/I. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

487 A 114/I. § (6) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

488 A 114/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése

szerint módosított szöveg.

489 A 114/J. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

490 A 114/L. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

491 A 114/M. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

492 A 114/M. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 36. §-ával megállapított, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

493 A 114/M. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

494 A 114/N. § a 2010: CXLVIII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

495 A 114/O. § a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 26. § 11.

pontja szerint módosított szöveg.

496 A 114/P. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

497 A 114/R. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

498 A 114/R. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

499 A 114/R. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

500 A 114/R. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

501 A 114/R. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

502 A 114/S. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

503 A 114/S. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

504 A 114/T. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

505 A 114/T. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 214. §-ával megállapított, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

506 A 114/T. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

507 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

508 A 114/V. § a 2005: LXXXIII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény

332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és

a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

509 A XIV/B. fejezetet (115–115/B. §-t) a 2005: LXXXIII. törvény 216. §-a iktatta be,

egyidejűleg az eredeti 114/Z–115. § számozását 115/C–115/D. §-ra változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

510 A 115/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

511 A 115/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (16) bekezdése szerint

módosított szöveg.

512 A 2005: LXXXIII. törvény 332. § (3) bekezdése alapján a 115/B. § (1) bekezdésében

említett három hónapos határidőt 2005. november 1-jétől kell számítani, ha a közösségi

növényfajta-oltalom 2004. május 1-je és 2005. november 1-je közötti időszakban szűnt meg.

A 115/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (17) bekezdése szerint módosított

szöveg.

513 A 115/B. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

514 Az új 115/C. §-t és alcímét a 2005: CLXV. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti 115/C–115/D. § számozását 115/D–115/E. §-ra változtatva. A 115/C. § a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

515 Az új Hatodik részt (XIV/C. fejezetet és a 115/D–115/L. §-okat) a 2007: XXIV. törvény 16.

§-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi Hatodik rész számozását Hetedik részre, a korábbi

115/D–115/E. §-ok számozását 115/M–115/N. §-okra változtatva. E módosító törvény 30. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a 2007. május 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

516 A hatodik rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

517 A XIV/C. fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 265. § (1) bekezdése alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal

elnevezése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnevezésre változik, és a hivatal ezzel az

elnevezéssel működik tovább.

518 A 115/D. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (3) bekezdésével

megállapított szöveg.

519 A 115/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (4) bekezdésével megállapított,

a 2019: CIX. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

520 A 115/D. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

521 A 115/E. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

522 A 115/E. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

523 A 115/E. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan

a 2012: CCXI. törvény 21. §-a iktatta be.

524 A 115/E. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan

a 2012: CCXI. törvény 21. §-a iktatta be.

525 A 115/E. § (6) bekezdése a 2013: XVI. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

526 A 115/E. § (7) bekezdését a 2013: XVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

527 A 115/F. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 265. § (2) bekezdése alapján a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács

és a Tanács tagjainak tagsága 2011. január 1. napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A

Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsát 2011. január 1. napját követő három hónapon belül

meg kell alakítani.

528 A 115/F. § a 2010: CXLVIII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

529 A 115/G. § g) pontját a 2011: CLXXIII. törvény 17. §-a iktatta be.

530 A 115/G. § h) pontját a 2017: LXXII. törvény 18. §-a iktatta be.

531 A 115/H. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 100. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

532 A 115/H. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 18. §-a iktatta be.

533 A 115/H. § (2b) bekezdését a 2017: LXXII. törvény 19. §-a iktatta be.

534 A 115/H. § (4) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 166. §-ával megállapított szöveg.

535 A 115/K. § e) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

536 A 115/K. § h) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be.

537 A 115/L. § a) pontja a 2016: XCIII. törvény 167. §-ával megállapított szöveg.

538 A XIV/D. fejezetet (115/M–115/S. §) a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító

törvény 36. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően

benyújtott bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

539 A XIV/D. fejezet címét a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

540 A 115/M. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

541 Az új 115/M. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 115/M. §

számozását 115/T. §-ra változtatva. E módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek

alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

542 A 115/N. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

543 Az új 115/N. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 115/N. §

számozását 115/U. §-ra változtatva. E módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek

alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

544 A 115/O. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

545 A 115/P. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

546 A 115/P. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

547 A 115/P. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 93. §-a szerint módosított szöveg.

548 A 115/P. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

549 A 115/P. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

550 A 115/R. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

551 A 115/R. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

552 A 115/R. § (3) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 84. §-a iktatta be, szövege a 2018:

LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

553 A 115/S. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

554 A 115/S. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

555 A 115/S. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

556 A törvény Hatodik – eredeti Ötödik – részének számozását Hetedik részre változtatta a

2007: XXIV. törvény 16. §-a.

557 A 115/T. – eredeti 114/Z. – §-t megelőző alcímet a 2002: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta

be.

558 A 114/Z. §-t a 2002: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta be, számozását 115/T. §-ra változtatta

a 2009: XXVII. törvény 20. §-a.

559 A 115/T. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

560 A 115/N. § – eredeti 115. § – számozását 115/U. §-ra változtatta a 2009: XXVII. törvény

20. §-a.

561 A 115/N. § (6) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 30. § (5) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

562 A 116. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 192. pontja

hatályon kívül helyezte. A 116. §-t újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 85. §-a iktatta be.

563 A 116/A. §-t a 2020: LVIII. törvény 301. §-a iktatta be.

564 A 117. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 192. pontja

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XVI. törvény 16. §-a iktatta be.

565 A 117/A. §-t a 2013: CLIX. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 20.

§-ával megállapított szöveg.

566 A hatálybalépés időpontja 2019. április 26.

567 A 117/B. §-t a 2016: CXXI. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2019:

XXXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

568 A 117/C. §-t a 2017: L. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a

2019: XXXIV. törvény 23. §-a.

569 A 117/C. §-t megelőző alcímet a 2017: LXXII. törvény 20. §-a iktatta be.

570 A 117/C. §-t a 2017: LXXII. törvény 20. §-a iktatta be.

571 A 118. § a 2002: XXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

572 Lásd a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletet.

573 A 118. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar

Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést

kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

574 Lásd a 26/2004. (II. 26.) Korm. rendeletet.

575 A 118. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 217. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

576 Lásd a 61/2006. (III. 23.) Korm. rendeletet.

577 A 118. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 217. §-a iktatta be, szövege a 2009:

XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

578 Lásd a 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendeletet.

579 A 118. § (4a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 86. §-a iktatta be.

580 Lásd a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendeletet.

581 A 118. § (4b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 17. §-a iktatta be.

582 A 118. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005:

LXXXIII. törvény 217. §-a, szövege a 2009: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével

megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

583 Lásd a 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletet.

584 A 118. § (6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 142. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a

2009: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 87. §

(6)–(7) bekezdése szerint módosított szöveg.

585 A 118. § (7) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

586 Lásd a 141/2008. (V. 16.) Korm. rendeletet.

587 A 118. § (8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 87. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

588 A 119. § előtti alcímet a 2005: CLXV. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

589 A 119. §-t a 2002: XXXIX. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLXV. törvény 11. §

(2) bekezdésével megállapított szöveg. A § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre

változtatta a 2007: XXIV. törvény 17. §-a.

590 A 119. § (2) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti

szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

ACT XXXIII OF 1995

ON THE PROTECTION OF INVENTIONS BY PATENTS

In order to promote technical progress in the Hungarian national economy, to implement up-to-date technology, to encourage inventors both morally and financially; and in conformity with the international obligations of Hungary concerning the protection of intellectual property, the Parliament enacts the following Act:

PART I

INVENTIONS AND PATENTS

Chapter I

SUBJECT MATTER OF PATENT PROTECTION

Patentable inventions

Article 1

(1) Patents shall be granted for any inventions in any field of technology that are new, involve an inventive step and are susceptible of industrial application.

(2) The following in particular shall not be regarded as inventions within the meaning of paragraph (1):

(a) discoveries, scientific theories and mathematical methods, (b) aesthetic creations, (c) schemes, rules and methods for performing mental acts, playing games or doing business, and

programs for computers, (d) presentations of information. (3) Patentability of the subject matters referred to in paragraph (2) shall be excluded only to the

extent to which a patent application or the patent relates to such subject matter as such.

Novelty

Article 2

(1) An invention shall be considered new if it does not form part of the state of the art. (2) The state of the art shall be held to comprise everything made available to the public by means of

a written communication or oral description, by use, or in any other way, before the date of priority. (3) The content of any national patent application or utility model application having an earlier date

of priority shall also be considered as comprised in the state of the art, provided that it was published or announced in the course of the patent granting procedure at a date following the date of priority. The content of such a European patent application [Article 84/B(2)] and international patent application [Article 84/P(1)] shall only be considered as comprised in the state of the art on special conditions laid down in this Act [Articles 84/D(2) and 84/T(2)]. For the purposes of these provisions, the abstract shall not be considered as comprised in the content of the application.

(4) The provisions of paragraphs (2) and (3) shall not exclude the patentability of any substance (compound) or composition, comprised in the state of the art, for use in methods for treatment of the human or animal body by surgery or therapy and diagnostic methods practiced on the human or animal body [Article 6(10)], provided that use for such methods is not comprised in the state of the art.

(5) Similarly, the provisions of paragraphs (2) and (3) shall not exclude the patentability of any substance (compound) or composition, comprised in the state of the art, for use in methods for treatment of

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

2

the human or animal body by surgery or therapy and diagnostic methods practiced on the human or animal body [Article 6(10)], provided that such use is not comprised in the state of the art.

Article 3

For the purposes of Article 2, a disclosure of the invention that occurred no earlier than six months preceding the date of priority shall not be taken into consideration as part of the state of the art if

(a) it was the due to an abuse of the rights of the applicant or his predecessors in title or (b) it was due to the fact that the applicant or his predecessors in title have displayed the invention at

an exhibition specified in an announcement by the President of the Hungarian Intellectual Property Office published in the Hungarian Official Gazette.

Inventive activity

Article 4

(1) An invention shall be considered to involve an inventive activity if, in regard to the state of the art, it is not obvious to a person skilled in the art.

(2) In deciding whether there has been an inventive activity, the part of the state of the art referred to in Article 2(3) shall not be taken into consideration.

Industrial application

Article 5

(1) An invention shall be considered susceptible of industrial application if it can be made or used in any sector of industry or agriculture.

(2) [repealed]

Patentable biotechnological inventions

Article 5/A

(1) Inventions meeting the requirements of Article 1 to 5 shall be patentable even if they concern a product consisting of or containing biological material or a process by means of which biological material is produced, processed or used. Biological material means any material containing genetic information which is capable of reproducing itself or being reproduced in a biological system.

(2) Biological material which is isolated from its natural environment or produced by means of a technical process may be the subject of an invention even if it previously occurred in nature.

(3) The human body, at the various stages of its formation and development, and the simple discovery of one of its elements, including the sequence or partial sequence of a gene, cannot constitute patentable inventions.

(4) An element isolated from the human body or otherwise produced by means of a technical process, including the sequence of partial sequence of a gene, may constitute a patentable invention, even if the structure of that element is identical to that of a natural element.

Patentability

Article 6

(1) Patent protection shall be granted for an invention if (a) it satisfies the requirements of Articles 1 to 5/A and is not excluded from patent protection under

the terms of paragraphs (2) to (4) and (10), and (b) the relevant application complies with the requirements laid down in this Act.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

3

(2) No patent protection may be granted for an invention if the exploitation thereof within the framework of economic activity would be contrary to public policy or morality; such exploitation may not be regarded as contrary to public policy merely because it is prohibited by law or regulation.

(3) On the basis of paragraph (2), the following, in particular, shall not be granted patent protection: (a) processes for cloning human beings; (b) processes for modifying the germ line genetic identity of human beings; (c) uses of human embryos for industrial or commercial purposes; (d) processes for modifying the genetic identity of animals which are likely to cause them suffering

without any substantial medical benefit to man or animal; and (e) animals resulting from processes referred to in subparagraph (d). (4) The following shall not be patentable: (a) plant varieties [Article 105(a)] and animal breeds; (b) essentially biological processes for the production of plants or animals. (5) Inventions which concern plants or animals shall be patentable if the technical feasibility of the

invention is not confined to a particular plant variety or animal breed. (6) Plant varieties may be granted plant variety protection under the provisions of Chapter XIII. (7) A process for the production of plants or animals is essentially biological if it consists entirely of

crossing, selection or other natural phenomena. (8) The provisions of paragraph (4)(b) shall be without prejudice to the patentability of inventions

which concern a microbiological or other technical process or a product obtained by means of such process. (9) Microbiological process means any process involving or performed upon or resulting in

microbiological material. (10) Methods for treatment of the human or animal body by surgery or therapy and diagnostic

methods practiced on the human or animal body shall not be granted patent protection. This provision shall not apply to products, in particular substances (compounds) and compositions, for use in such methods.

Chapter II

RIGHTS AND OBLIGATIONS CONFERRED BY AN INVENTION AND BY A PATENT

Moral rights of the inventor and his rights concerning the disclosure of the invention

Article 7

(1) The person who has created an invention shall be deemed to be the inventor. (2) Unless a final court decision rules to the contrary, the person originally mentioned as such in the

patent application or the person entered as such after the modification under Article 55(2a) of the relevant entry in the Patent Register shall be deemed to be the inventor.

(3) If two or more persons have made an invention jointly, their shares of authorship shall be regarded as equal in the absence of an indication originally mentioned in the patent application stating the contrary.

(4) Unless a final court decision rules to the contrary, the shares of authorship originally stated in the patent application, those determined under paragraph (3) or those entered after the modification under Article 55(2a) of the relevant entry in the Patent Register shall be deemed applicable.

(5) The inventor shall have the right to be mentioned as such in the patent documents. Published patent documents shall not mention the inventor if he so requests in writing.

(6) [repealed] (7) Prior to the publication of the patent application, an invention may only be disclosed with the

consent of the inventor or his successor in title.

Right to a patent

Article 8

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

4

(1) The right to a patent shall belong to the inventor or his successor in title. (2) Unless a final court decision or other official decision rules to the contrary, the right to a patent

shall belong to the person who filed the application with the earliest date of priority. (3) If two or more persons have created an invention jointly, the right to the patent shall belong to

them or their successors in title jointly. Where two or more persons are entitled to the right, it shall be deemed to belong to them equally unless otherwise provided.

(4) If two or more persons have created an invention independently of each other, the right to the patent shall belong to the inventor, or his successor in title, who filed the application with the earliest date of priority, provided that this first application is published or its subject matter is granted patent protection.

Service inventions and employee inventions

Article 9

(1) A service invention is an invention made by a person who, by reason of his employment, is under the obligation to develop solutions in the field of the invention.

(2) An employee invention is an invention made by a person who, without being under an obligation by reason of his employment, makes an invention, the exploitation of which falls within the field of business of his employer.

Article 10

(1) The right to a patent for a service invention shall belong to the employer as successor in title to the inventor.

(2) The right to a patent for an employee invention shall belong to the inventor, but the employer shall be entitled to exploit the invention. The employer’s right of exploitation shall be non-exclusive; the employer may not grant a license to exploit the invention. If the employer ceases to exist or if any of his organizational units are separated, the right of exploitation shall be transferred to his successor in title; it may not be assigned or transferred in any other way.

Article 11

(1) The inventor shall notify his employer of any service or employee invention immediately following its creation.

(2) Within ninety days from receipt of such notification the employer shall make a declaration to the effect that he does or does not claim title to the service invention, or state his intentions concerning the exploitation of the employee invention.

(3) The employer may only exploit an employee invention subject to the right of the inventor to disclose his invention [Article 7(7)].

(4) The inventor may exercise the right in relation to a service invention if the employer gives his consent thereto or fails to make the declaration under paragraph (2).

(5) The right to a patent for an employee invention shall belong to the inventor and shall not be subject to the employer’s right of exploitation if the employer gives his consent thereto or fails to make the statement under paragraph (2).

Article 12

(1) The employer shall file a patent application within a reasonable time following the receipt of the notification of a service invention; he shall furthermore proceed with all due diligence to obtain a patent.

(2) Provided that the patentability of the invention at the date of receipt of the notification has been acknowledged by the employer and the invention is kept secret and exploited within the trade as such, the employer may forego the filing of a patent application or may withdraw the application. The employer shall notify the inventor of such decision.

(3) In the event of a dispute, the burden of proving that the invention was not patentable at the date of receipt of the notification shall be on the employer.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

5

(4) Except for the case under paragraph (2), prior to any act – including surrender of provisional patent protection – or any intentional omission liable to prevent the obtaining of a patent with regard to a service invention, the employer shall be required to offer to assign to the inventor the right to a patent free of charge, with or without the right of exploitation applicable to employee inventions. If the employer surrenders provisional protection, the surrender shall be effective even without the consent of the inventor.

(5) The provisions of paragraph (4) shall not apply where the inventor has already received fair remuneration having regard to the provisions of this Act.

Remuneration for service inventions

Article 13

(1) Where a service invention is utilized, the inventor shall be entitled to remuneration: (a) if the invention is protected by a patent or if the subject matter of the invention is granted

supplementary protection (Article 22/A), from the beginning of its utilization up to the expiration of the definitive patent protection or the supplementary protection;

(b) if the definitive patent protection or – if the subject matter of the invention is granted supplementary protection (Article 22/A) – the supplementary protection lapses due to surrender or failing to pay the maintenance fee by the employer, from the beginning of the utilization up to the date on which the patent or the supplementary protection would have lapsed because of expiration;

(c) if the invention is kept secret from the beginning of the utilization up to the disclosure of the invention or up to 20 years from the date on which the employer is notified of the invention, whichever expires later.

(2) The following shall be considered utilization of a service invention: (a) the exploitation of the invention (Article 19), including failing to exploit in order to create or to

maintain an advantageous market position; (b) the grant of an exploitation license to third parties; (c) the total or partial assignment of the right to a patent or of the patent. (3) The inventor shall be entitled to separate remuneration for exploitation, for each exploitation

license and for each assignment, even if the license is granted or the assignment is made without consideration. The entitlement to remuneration shall not be affected should one or more elements of the patent claim be replaced in the product or in the process by improved elements made available by the inventor.

(4) Remuneration shall be paid by the employer or, in the case of a joint patent and in the absence of an agreement of the joint patentees to the contrary, by the patentee exploiting the invention. In the case of an exploitation license or assignment, the acquirer of the rights may assume the obligation to pay remuneration.

(5) Remuneration shall also be due where utilization is based on a foreign patent or other legal title of protection having the same effect; however, no remuneration for the exploitation shall be due if the inventor is entitled to remuneration on the basis of a national patent.

(6) Remuneration for the inventor shall be governed by a contract concluded with the employer, with the exploiting patentee or the person acquiring the rights (contract of remuneration for service inventions).

(7) Remuneration for the exploitation of the invention shall be commensurate with the royalty the employer or the exploiting patentee would have to pay on the basis of a patent license agreement, taking into account the licensing conditions in the technical field of the subject matter of the invention.

(8) In the case of an exploitation license or of an assignment of the patent, the remuneration shall be commensurate with the value of the license or the assignment or with the benefit deriving from a license or an assignment without consideration.

(9) In assessing remuneration, the commensuration under paragraphs (7) and (8) shall be determined taking into account the employer’s contribution to the invention concerned and the duties of the inventor arising from his employment. Where an invention is kept secret, the disadvantages caused to the inventor by failing to obtain protection shall also be considered.

Remuneration for the exploitation of an employee invention

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

6

Article 14

(1) Remuneration for the right to exploit an employee invention shall be paid by the employer or, in the case of more than one employer and in the absence of an agreement to the contrary, by the employer exploiting the invention.

(2) The remuneration of the inventor shall be governed by a contract concluded with the employer. (3) The amount of the remuneration for the right to exploit an employee invention shall be equal to

that which would be payable by the employer for a license, on the basis of a patent license agreement, taking into account the licensing conditions in the technical field of the subject matter of the invention.

Common provisions governing service and employee inventions

Article 15

(1) The contract of remuneration of service inventions, the contract governing remuneration due in the case of the exploitation of an employee invention, as well as any disclosure, statement, notification or information relating to service and employee inventions as prescribed by this Act shall be made in writing.

(2) The parties may derogate by mutual consent from the provisions relating to the contract of remuneration of service inventions, in particular from those laid down in Article 13(7)–(9). A contract of remuneration may also be concluded in which a remuneration of a fixed amount is stipulated with respect to the inventions of the inventor to be created or exploited in the future (contract of remuneration of service inventions aiming at risk sharing).

(3) [repealed]

Article 16

(1) All disputes concerning the service or employee character of an invention, the patentability of an invention kept secret or the remuneration due to the inventor of a service or employee invention shall be dealt with by the courts.

(2) The Body of Experts on Industrial Property (Article 115/T) at the Hungarian Intellectual Property Office shall give an expert opinion also on matters concerning the patentability of an invention kept secret and remuneration due to the inventor of a service or employee invention.

(3) [repealed]

Article 17

The provisions of Articles 9 to 16 shall apply mutatis mutandis to inventions created by persons employed in a government service, public service, state service or public employee legal relationship or service relationship, or by members of a co-operative employed within the framework of a legal relationship of an employment relationship nature.

Establishment of patent protection

Article 18

(1) Patent protection shall begin with the publication of the patent application. The protection shall be effective retroactively from the date of the application.

(2) Protection resulting from publication shall be provisional. It shall become definitive if a patent for the invention is granted to the applicant.

Rights conferred by the patent

Article 19

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

7

(1) Patent protection shall afford the holder of the patent (patentee) the exclusive right to exploit the invention.

(2) On the basis of the exclusive right of exploitation, the patentee shall be entitled to prevent any person not having his consent

(a) from making, using, putting on the market or offering for sale a product which is the subject matter of the invention, or stocking or importing the product for such purposes;

(b) from using a process which is the subject matter of the invention or, where such other person knows, or it is obvious from the circumstances, that the process cannot be used without the consent of the patentee, from offering the process for use;

(c) from making, using, putting on the market, offering for sale or stocking or importing for such purposes a product obtained directly by a process which is the subject matter of the invention.

(3) On the basis of the exclusive right of exploitation, the patentee shall also be entitled to prevent any person not having his consent from supplying or offering to supply a person, other than a person entitled to exploit the invention, with means (instruments, appliances) relating to an essential element of the invention, for carrying out the invention, when such person knows, or it is obvious from the circumstances, that those means are suitable and intended for carrying out the invention.

(4) The provisions of paragraph (3) shall not apply when the supplied or offered means are staple commercial products, except when the supplier or offerer deliberately induces his client to commit the acts referred to in paragraph (2).

(5) For the purposes of paragraph (3), persons performing acts not falling under the exclusive right of exploitation, as referred to in paragraph (6), shall not be considered persons entitled to exploit the invention.

(6) The exclusive right of exploitation shall not extend to: (a) acts done privately or not involved in an economic activity; (b) acts done for experimental purposes relating to the subject matter of the invention, including

experiments and tests necessary for the marketing authorisation of the product constituting the subject matter of the invention or the product obtained through the process constituting the subject matter of the invention;

(c) preparation for individual cases, in a pharmacy, of a medicine in accordance with a medical prescription, or acts concerning the medicine so prepared.

(7) In the absence of proof to the contrary, a product shall be deemed to have been obtained by a patented process if the product is new and a substantial likelihood exists that the product was made by the patented process and the patentee has been unable, despite reasonable efforts, to determine the process actually used. A substantial likelihood that the product was made by the patented process shall exist, in particular, when the patented process is the only known process.

Exhaustion of the exclusive right of exploitation conferred by patent protection

Article 20

The exclusive right of exploitation conferred by patent protection shall not extend to acts concerning a product put on the market in the territory of the European Economic Area by the patentee or with his express consent, except where the patentee has legitimate interests in opposing the further marketing of the product.

Provisions concerning rights conferred by patent protection of biotechnological inventions and the

exhaustion of such rights

Article 20/A

(1) Where the subject matter of the invention is a biological material [Article 5/A(1)] possessing specific characteristics as a result of the invention, the exclusive right of exploitation (Article 19) shall extend to any biological material derived from that biotechnological material through propagation or multiplication in an identical or divergent form and possessing those same characteristics.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

8

(2) Where the subject matter of the invention is a process that enables a biological material [Article 5/A(1)] to be produced possessing specific characteristics as a result of the invention, the exclusive right of exploitation (Article 19) shall extend to any biological material directly obtained through that process and to any other biological material derived from the directly obtained biotechnological material through propagation or multiplication in an identical or divergent form and possessing those same characteristics.

(3) Where the subject matter of the invention is a product containing or consisting of genetic information, the exclusive right of exploitation (Article 19) shall extend to all material, save as provided in Article 5/A(3), in which

(a) the product is incorporated, and (b) the genetic information is contained and performs its function. (4) The exclusive right of exploitation conferred by patent protection referred to in paragraphs (1) to

(3) shall not extend to biological material obtained from the propagation or multiplication of biological material put on the market in the territory of the European Economic Area by the patentee or with his express consent, where the propagation or multiplication necessarily results from the application for which the biological material was marketed, provided that the material obtained is not subsequently used for other propagation or multiplication.

(5) By way of derogation from paragraphs (1) to (3), the sale or other form of commercialisation of plant propagating material to a farmer by the patentee or with his express consent implies authorisation for the farmer to use the product of his harvest for propagation or multiplication by him on his own farm.

(6) The extent and conditions of derogation to which the farmer is entitled under paragraph (5) shall be governed by the provisions laid down in Article 14 of Council Regulation (EC) No 2100/94 on Community plant variety rights.

(7) By way of derogation from paragraphs (1) to (3), the sale or other form of commercialisation of breeding stock or other animal reproductive material to a farmer by the patentee or with his express consent implies authorisation for the farmer to use the patented livestock for agricultural purpose. This includes the use of the animal or other animal reproductive material for the purposes of pursuing his activity but it shall not extend to sale within the framework or for the purpose of a commercial reproduction activity. The extent and conditions of derogation to which the farmer is entitled shall be governed by the provisions of specific legislation.

Limitations of patent protection

Article 21

(1) A right of prior use shall belong to any person who, in good faith, before the date of priority, in the territory of the country and within the framework of his economic activities, had begun to make or use the subject matter of the invention or had made serious preparations for that purpose.

(2) A prior user shall be considered a bona fide user until it is proved that the prior use was based on the inventive activity that led to the patented product.

(3) Patent protection shall have no effect against a prior user in relation to the extent of making, using or preparation existing at the priority date. The right of prior use may only be transferred together with an entitled economic organization [Civil Code, Article 685(c)] or with that part of the economic organization in which such making, using or preparation has taken place.

(4) A right of continued use shall belong to any person who, in the period between a declaration of lapse of patent protection and restoration thereof, in the territory of the country and within the framework of his economic activities, has started to make or use the subject matter of the invention or has made serious preparations for that purpose. The provisions of paragraph (3) shall apply mutatis mutandis to the right of continued use.

(5) Subject to reciprocity, patent protection shall have no effect with respect to means of communication and transport which are in transit in the territory of the country or to foreign goods which are not intended to be put on the market in the country. The President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be competent to give a ruling on matters of reciprocity.

Term of patent protection

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

9

Article 22

Definitive patent protection shall have a term of 20 years beginning on the filing date of the application.

Supplementary protection

Article 22/A

(1) In the cases, under the conditions and for the period laid down in Regulations of the European Community, the subject matter of the invention shall be granted supplementary protection following the lapse of patent protection by reason of expiration.

(2) The detailed rules concerning the implementation of Community Regulations referred to in paragraph (1) shall be laid down by specific legislation.

(3) In the absence of a provision of Community Regulations referred to in paragraph (1) or of the specific legislation referred to in paragraph (2) to the contrary, the provisions of this Act shall apply mutatis mutandis to matters concerning supplementary protection certificates.

(4) Annual renewal fees shall be paid for the term of supplementary protection certificates. Payment of the annual fee is due in advance on the same calendar day each year as the filing of the application for the basic patent took place. The annual fee due prior to granting the certificate may also be paid within a six- month grace period after the granting decision becomes final, while all other annual fees may be paid within a six-month grace period after the due date of payment.

Maintenance of patent protection

Article 23

(1) Annual patent fees, to be determined by specific legislation, shall be paid during the term of patent protection. The fee for the first year shall be due on the filing date and the fees for the subsequent years shall be paid in advance on the anniversaries of the filing date.

(2) The annual fees which become due prior to the publication of the patent application may also be paid within a grace period of six months from the date of publication, the annual fees which become due prior to the grant of a patent granted on the basis of an application treated as classified data may also be paid within a grace period of six months from the date on which the granting decision becomes final, while all other annual fees may also be paid within a grace period of six months from the due date.

Scope of patent protection

Article 24

(1) The scope of protection conferred by a patent shall be determined by the claims. The claims shall be interpreted on the basis of the description and the drawings.

(2) Patent protection shall cover any product or process in which all the characteristics of the claim are embodied.

(3) The terms of the claims shall not be confined to their strict literal wording; neither shall the claims be considered mere guidelines for a person skilled in the art to determine the claimed invention.

(4) For the purpose of determining whether the patent protection extends to a product or process, due account shall be taken of any characteristics of the product or process which is equivalent to those specified in the claims.

Succession in title

Article 25

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

10

(1) Rights deriving from an invention and from patent protection, with the exception of moral rights, may be transferred, assigned and pledged.

(2) A right of pledge shall only be constituted if the mortgage contract is made in writing and the right of pledge is entered in the Patent Register.

Joint right to a patent and joint patent

Article 26

(1) Where there are two or more patentees for the same patent, each of the joint patentees may exercise the right over his own share. Where one joint patentee wishes to dispose of his share, the other joint patentees shall enjoy a right of pre-emption with respect to third parties.

(2) The invention may be exploited by any one of the joint patentees alone; however, he shall be obliged to pay appropriate remuneration to the other joint patentees, in proportion to their shares.

(3) An exploitation license may only be granted to a third party jointly by the joint patentees. Collective consent may be replaced by a court decision under the general provisions of civil law.

(4) In the event of doubt, the shares of all joint patentees shall be deemed equal. If one of the joint patentees surrenders his patent protection, the rights of the other joint patentees shall extend to his share, in proportion to their own shares.

(5) Any one of the joint patentees may also act individually to maintain and protect patent rights. His legal acts – settlement, admission of claims and waiver of rights excepted – shall be binding on any other joint patentee who has failed to observe a time limit or to perform a required act, provided that such other joint patentee has not subsequently remedied his omission.

(6) Where the acts of the joint patentees are divergent, a decision shall be taken having regard to all other relevant facts in the procedure.

(7) Costs relating to the patent are to be borne by the joint patentees in proportion to their shares. If, despite being notified, a joint patentee does not pay the costs for which he is liable, the joint patentee who has paid those costs may claim assignment to him of the share belonging to the joint patentee having not met his obligations.

(8) The provisions concerning joint patents shall apply mutatis mutandis to joint patent applications.

Chapter III

EXPLOITATION CONTRACTS

Conclusion of exploitation contracts

Article 27

(1) Under a contract of exploitation (patent license contract) the patentee licenses the right to exploit an invention and the person exploiting the invention (licensee) is required to pay royalties.

(2)–(3) [repealed]

Rights and obligations of the parties

Article 28

(1) The patentee shall be liable, for the whole duration of the exploitation contract, that no third parties hold rights in the patent preventing or limiting exercise the right of exploitation. Provisions of the Civil Code governing warranty of title shall apply mutatis mutandis to this liability, except that the licensee may, instead of withdrawal, terminate the contract with immediate effect.

(2) The patentee shall also be liable for the technical feasibility of the invention. Provisions of the Civil Code governing liability for defects shall apply mutatis mutandis to this liability, except that the

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

11

licensee may, instead of withdrawal, terminate the contract with immediate effect. The licensee may also claim damages deriving from the technical unfeasibility under the rules of liability for breach of contract.

(3) The exploitation contract shall cover all patent claims and every form of exploitation, to any extent whatsoever, without limitation in time or as to territory.

(4) A right of exploitation shall be exclusive only if expressly stipulated by contract. In the case of an exclusive exploitation license, the patentee may also exploit the invention in addition to the licensee who has acquired the right of exploitation, unless expressly excluded by contract. The patentee may terminate the exclusivity of a license, subject to a proportional reduction in the royalty, if the licensee does not begin exploitation within a reasonable period of time under the given circumstances.

(5) The patentee shall inform the licensee of any third party rights in relation to the patent and of any other important circumstances. However, he shall be obliged to transfer economic, technical and organizational know-how only if this has been expressly agreed.

(6) The licensee may transfer the license or grant sub-licences to third parties only with the express consent of the patentee.

(7) The patentee shall maintain the patent.

Termination of the exploitation contract

Article 29

The exploitation contract shall terminate ex nunc when the contractual period expires or when certain specified circumstances occur or when the patent expires.

Effect of provisions relating to exploitation contracts

Article 30

(1) The parties may derogate by mutual consent from the provisions relating to exploitation contracts where not prohibited by law.

(2) [repealed]

Chapter IV

COMPULSORY LICENSES

Compulsory licenses for lack of exploitation

Article 31

If within four years from the date of filing of the patent application or within three years from the grant of the patent, whichever period expires last, the patentee has not exploited the invention in the territory of the country to satisfy the domestic demand or if he has not undertaken serious preparations or has not granted a license for such purpose, a compulsory license shall be granted to the applicant for the license, unless the patentee justifies the lack of exploitation.

Compulsory licenses in respect of dependent patents

Article 32

(1) If the patented invention cannot be exploited without infringing another patent (hereinafter referred to as “the dominant patent”), a compulsory license shall be granted, on request and to the extent necessary for the exploitation of the dominant patent, to the holder of the dependent patent, provided that the invention claimed in the dependent patent involves an important technical advance of considerable economic significance in relation to the invention claimed in the dominant patent.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

12

(2) Where a compulsory license has been granted under paragraph (1) with respect to a dominant patent, the holder of such a patent shall be entitled on reasonable terms to a license to exploit the invention claimed in the dependent patent according to the common provisions on compulsory licenses.

(3) The provisions of Article 33(1) and (2) shall also apply mutatis mutandis if the subject matter of a plant variety protection provided for in Chapter XIII cannot be exploited without infringing a patent.

Common provisions governing compulsory licenses granted for lack of exploitation and in respect of

dependent patents

Article 33

(1) An applicant for a compulsory license shall be required to prove that the requirements for a compulsory license have been complied with, and further that

(a) the patentee was unwilling to grant a voluntary license to exploit the patent under appropriate conditions and within a reasonable period of time;

(b) he is able to exploit the invention to the required extent. (2) A compulsory license may only be granted for exploitation necessary to satisfy predominantly

the domestic demand; the compulsory license shall not afford an exclusive right of exploitation. The scope and duration of a compulsory license shall be established by the court, taking into account the purpose of the exploitation authorised by the compulsory license; a compulsory license may be granted with or without limitation. Unless relinquished or cancelled, a compulsory license shall have effect until expiration of the term of validity fixed by the court or until the lapse of patent protection. Compulsory licenses shall be recorded in the Patent Register.

(3) The patentee shall receive adequate compensation for the compulsory license, which shall be fixed, failing agreement between the parties, by the court. The compensation shall take into adequate account the economic value of the compulsory license. In particular, it shall be commensurate with the royalty the holder of the compulsory license would have paid on the basis of an exploitation contract concluded with the patentee, taking into account the licensing conditions in the technical field of the invention.

(4) The holder of a compulsory license shall have the same rights as the patentee in regard to the maintenance of the patent and the exercise of the rights deriving from protection.

(5) If the holder of a compulsory license ceases to exist or if any of its organizational units are separated, the compulsory license shall be transferred to the successor in title. A compulsory license granted with respect to a dominant patent may only be assigned together with the dependent patent. However, a compulsory license may not be assigned or transferred to any other person. The holder of a compulsory license may not grant a license of exploitation.

(6) The holder of a compulsory license may relinquish his compulsory license at any time. If the holder does not begin exploitation within one year from the definitive grant of the compulsory license, the patentee may claim modification or cancellation of the compulsory license.

(7) The patentee may request modification or cancellation of a compulsory license if the circumstances on which it was based cease to exist and are unlikely to occur again. Modification or cancellation shall take a form that does not prejudice the legitimate interests of the holder of the compulsory license.

Compulsory licenses to address public health problems

Article 33/A

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall grant a compulsory license for the exploitation of an invention in the cases and on the terms laid down in Regulation (EC) No 816/2006 of the European Parliament and of the Council of 17 May 2007 on compulsory licensing of patents relating to the manufacture of pharmaceutical products for export to countries with public health problems (hereinafter referred to as “Regulation 816/2006/EC”).

(2) The licensee may not grant a license of exploitation on the basis of the compulsory license under paragraph (1).

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

13

(3) The licensee may relinquish his compulsory license under paragraph (1) at any time. Unless relinquished or cancelled, a compulsory license under paragraph (1) shall have effect until expiration of the term of validity fixed by the Hungarian Intellectual Property Office or until the lapse of patent protection.

Chapter V

INFRINGEMENT OF INVENTIONS AND PATENTS

Infringement of inventions

Article 34

Where the subject matter of a patent application or a patent has been taken unlawfully from the invention of another person, the injured party or his successor in title may claim a statement to the effect that he is entitled wholly or partly to the patent and may claim damages under the rules of civil liability.

Infringement of patents

Article 35

(1) Any person who unlawfully exploits a patented invention commits patent infringement. (2) The patentee may, according to the circumstances of the case, have recourse to the following

civil remedies: (a) he may request that the fact of infringement be declared by the court; (b) he may request an injunction that the infringer cease his infringement or any acts directly

threatening with it; (c) he may demand that the infringer give information on the identity of persons involved in the

production and distribution of the infringing goods or the provision of infringing services and of their channels of distribution;

(d) he may demand satisfaction from the infringer by way of a declaration or by other appropriate means; if necessary, the declaration shall be made public by the infringer or at his expense;

(e) he may require surrender of the enrichment obtained by the infringement of the patent; (f) he may request the seizure, the transfer to a specific person, the recall and the definitive removal

from the channels of commerce, or destruction, of the infringing products, as well as of the means and materials exclusively or principally used for infringement.

(3) Where a patent is infringed, the patentee may also claim damages under the rules of civil liability. Where the translation of the specification of the European patent has not been supplied by the patentee under Article 84/H, and the infringer is resident, or has a seat, in the territory of Hungary, he shall not be held liable for the infringement until the patentee complies with Article 84/G(2) or until the Hungarian Intellectual Property Office gives information to the public under Article 84/H(10) on the filing of the translation under Article 84/H(10a), except where the patentee proves that the infringer may have understood the specification of the European patent without the translation thereof.

(4) The patentee may submit the claim referred to in paragraph (2)(b) also against any person whose services were used in the infringing activities.

(5) The patentee may submit the claim referred to in paragraph (2)(c) also against any person who (a) was found in possession of the infringing goods on a commercial scale; (b) was found to be using the infringing services on a commercial scale; (c) was found to be providing on a commercial scale services used in infringing activities; (d) was indicated by the person referred to in points (a) to (c) as being involved in the production or

distribution of the infringing goods or the provision of the infringing services. (6) For the purposes of paragraph (5)(a) to (c), the acts are carried out on a commercial scale if it is

obvious from the nature and quantity of the infringing goods or services that these acts are carried out for direct or indirect economic or commercial advantage. In the absence of proof to the contrary, acts carried out by consumers in good faith shall not be regarded as acts carried out on a commercial scale.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

14

(7) On the basis of paragraph (2)(c) and paragraph (5), the infringer or the person referred to in paragraph (5) may be required to provide, in particular, the following information:

(a) the names and addresses of the producers, distributors, suppliers and holders of the infringing goods or services, as well as the intended or involved wholesalers and retailers;

(b) the quantities produced, delivered, received or ordered of the infringing goods or services, as well as the prices obtained or given for the goods or services in question.

(8) At the request of the patentee, the court may rule that the infringing nature of the means, materials and goods seized, recalled or definitively removed from the channels of commerce be removed or, where this is not possible, that they be destroyed. In justified cases, the court may order, in place of destruction, that the means and materials seized be auctioned according to the procedure of judicial execution; in such cases, the court shall decide how the sum obtained is to be used.

(9) Seizure of the means and materials used in infringing activities and of the infringing goods shall be admissible even if they are not in the possession of the infringer, but the holder knew or had reasonable grounds to know about the infringement.

(10) The court shall order the measures referred to in paragraph (2)(f) and paragraph (8) at the expense of the infringer, except when derogation therefrom is justified by the circumstances of the particular case. In ordering the recall and the definitive removal from the channels of commerce, or destruction, the court shall decide by taking into account the interests of third parties and by ensuring the proportionality of the measures to the seriousness of the infringement.

(11) At the request of the patentee, the court may order that its decision be made public at the expense of the infringer. The court shall decide on the manner of the publicity. Publicity shall mean, in particular, publication in a national daily newspaper or on the Internet.

Customs action against patent infringement

Article 35/A

Where a patent is infringed, the patentee may, according to the provisions of specific legislation, request for action by the customs authorities to prevent the infringing goods be put on the market.

Rights of the applicant and the licensee in the case of patent infringement

Article 36

(1) An applicant whose invention enjoys provisional protection may also institute proceedings for patent infringement; however, the proceeding shall be suspended until the decision to grant the patent has become final.

(2) In the case of patent infringement, the holder of a contractual license may invite the patentee to take appropriate action in order to stop the infringement. If the patentee fails to take action within thirty days from the invitation, the licensee recorded in the Patent Register may institute proceedings for patent infringement in his own name.

Ruling on lack of infringement

Article 37

(1) Any person believing that proceedings for patent infringement may be instituted against him may, prior to the institution of such proceedings, request a decision ruling that the product or process exploited or to be exploited by him does not infringe a particular patent specified by him.

(2) Where a final ruling declaring the lack of infringement has been given, infringement proceedings may not be instituted on the basis of the specified patent in respect of the same product or process.

Chapter VI

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

15

LAPSE OF PATENT PROTECTION

Lapse of provisional patent protection

Article 38

Provisional patent protection shall lapse ex tunc: (a) if the patent application is definitely rejected; (b) if the annual fees have not been paid by the end of the period of grace; (c) if the applicant has surrendered protection.

Lapse of definitive patent protection

Article 39

Definitive patent protection shall lapse: (a) when the period of protection expires, on the day following the date of expiration; (b) if the annual fees have not been paid by the end of the period of grace, on the day following the

due date; (c) if the patentee surrenders the protection, on the day following receipt of the surrender or at an

earlier date specified by the person surrendering protection; (d) if the patent is revoked, with retroactive effect to the filing date of the application.

Restoration of patent protection

Article 40

(1) If patent protection has lapsed by reason of failing to pay annual fees, protection shall be restored at the request of the applicant or the patentee.

(2) Restoration of patent protection may be requested within three months following the expiry of the period of grace. A fee determined by specific legislation shall be paid within that time limit.

Surrender of patent protection

Article 41

(1) The applicant or the patentee entered in the Patent Register may surrender patent protection by a written declaration addressed to the Hungarian Intellectual Property Office.

(2) If the surrender affects the rights of third parties deriving from legislation, from rulings of an authority, from a license contract or any other contract recorded in the Patent Register, or if a lawsuit is recorded in the Patent Register, it shall take effect only with the consent of the parties concerned, unless otherwise provided by this Act.

(3) It shall also be possible to surrender certain patent claims. (4) Withdrawal of the surrender of patent protection shall have no legal effect.

Revocation and limitation of patents

Article 42

(1) The patent shall be revoked ex tunc: (a) if the subject matter of the patent does not satisfy the requirements laid down in Article 6(1)(a); (b) if the description does not disclose the invention in a clear and complete manner as required by

this Act [Article 60(1)]; (c) if the subject matter of the patent extends beyond the content of the application as filed at the

accorded filing date or – in the case of division – beyond the content of the divisional application;

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

16

(d) if the patent has been granted to a person who is not entitled to it under this Act. (2) If the grounds for revocation affect the patent in part only, revocation shall be pronounced in the

form of a corresponding limitation of the patent. (3) Should the request for revocation be rejected by a final decision, a new procedure for the

revocation of the same patent on the same grounds may not be instituted by any person.

Reclaiming of royalties

Article 43

If definitive patent protection lapses ex tunc, only the portion of the royalties paid to the patentee or the inventor that was not covered by the profits derived from the exploitation of the invention may be reclaimed.

Chapter VI/A

APPLICATION OF THE PROVISIONS OF THE CIVIL CODE

Article 43/A

(1) Matters relating to (a) the transfer, assign, pledge of rights deriving from an invention or from patent protection, as well

as the joint right to patent and joint patent protection; (b) the contract of remuneration of service invention; (c) the exploitation contract (licence agreement); and (d) other moral and economic issues concerning patents

that are not covered by this Act shall be governed by the provisions of the Civil Code. (2) The inventor shall be entitled to institute legal proceedings under the Civil Code against any

person contesting his authorship or otherwise infringing his moral rights deriving from the invention.

PART II

PROCEDURES BEFORE THE HUNGARIAN INTELLECTUAL PROPERTY OFFICE

IN PATENT MATTERS

Chapter VII

GENERAL PROVISIONS GOVERNING PATENT PROCEDURES

Competence of the Hungarian Intellectual Property Office

Article 44

(1) [repealed] (2) The Hungarian Intellectual Property Office shall have authority in the following patent matters: (a) grant of patents; (b) decision on the lapse of patent protection and the restoration of patent protection; (c) revocation of patents; (d) decision on lack of infringement; (e) interpretation of patent descriptions; (f) keeping the registers of patent applications and patents, including matters concerning their

maintenance;

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

17

(g) official information on patent matters. (3) The Hungarian Intellectual Property Office shall also have authority in matters deriving from the

application of provisions relating to European patent applications and European patents (Chapter X/A) and to international patent applications (Chapter X/B).

(4) The Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed in matters relating to supplementary protection certificates provided for in specific legislation.

(5) The Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed in matters relating to compulsory licenses to which Regulation 816/2006/EC [Article 33/A(1)] applies (Articles 83/A to 83/H).

Application of the general rules of public administration procedures and of electronic administration

Article 45

(1) With the exceptions laid down in this Act, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed in patent matters within its competence in accordance with the provisions of the Act on the General Rules of Public Administration Procedures and the Act on the General Rules of Electronic Administration and Trust Services.

(2) In the absence of a provision of legislation to the contrary, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed on request in patent matters within its competence.

(2a)1 Communications with the Hungarian Intellectual Property Office in patent matters within its competence – with the exception of requesting information and granting such requests, access to the files and oral hearings – shall be effected only in writing, as well as by electronic means whereby electronic identification shall be required; information, however, shall not be requested and such requests shall not be granted by way of short text messages.

(3) The provisions of the Public Administration Procedures Act which are related to notifications and notices – issued ex officio or on request – concerning the start of procedures and first contact shall not apply in patent matters.

(4) The provisions of the Public Administration Procedures Act relating to succession in title shall not apply in patent matters.

(5) The provisions of the Public Administration Procedures Act relating to recourse to a mediator shall not apply in patent matters.

(6) International patent applications may be filed with the Hungarian Intellectual Property Office as a receiving Office by electronic means exclusively via the electronic filing and managing system (hereinafter “e-PCT system”) operated by the World Intellectual Property Organisation. The Hungarian Intellectual Property Office as a receiving Office shall keep contact with applicants and their representatives, who filed their international patent application via the ePCT system, in accordance with the rules of the e- PCT system.

Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office

Article 46

(1) [repealed] (2) In revocation procedures, in procedures for a decision on lack of infringement and – in the

absence of a provision of this Act to the contrary – in procedures relating to compulsory licenses to which Regulation 816/2006/EC [Article 33/A(1)] applies (Articles 83/A to 83/H), the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed and shall take a ruling at the hearing in the form of a board consisting of three

1 This amendment is necessary in order to ensure compliance with the provisions of Act CCXXII of 2015 on the General Rules of Electronic Administration and Trust Services (e-Administration Act). Pursuant to Article 108 of the e-Administration Act the Hungarian Intellectual Property Office shall ensure that as of 1 January 2018 all official matters falling within its competence can be dealt with in conformity with those laid down in the e-Administration Act. In accordance with this provision and by virtue of Article 117/B of Act XXXIII of 1995 on the Protection of Inventions by Patents (Patent Act), the provisions of the Patent Act effective on 31 December 2016 shall be applied to electronic communications until 31 December 2017. Consequently, Article 45(2a) of the Patent Act shall be applied as of 1 January 2018.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

18

members. It shall give an expert opinion on the interpretation of a patent description also in the form of a three-member board. The board shall take its decisions on a majority.

(3) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall take effect on service unless a review is requested.

(4) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office shall be served by a public notice if (a) the address or place of business (establishment, branch of establishment) of the party is

unknown, or (b) the mail is returned with a remark that the whereabouts or the address of the party are unknown. (5) The public notice shall be published in the official journal and on the website of the Hungarian

Intellectual Property Office on the same day. Decisions served by a public notice shall be considered delivered on the fifteenth day after the publication of the notice. In any other matters pertaining to the service of decisions by a public notice the provisions of the Public Administration Procedures Act shall apply except that posting shall mean the publication of the public notice.

(6) Where the provisions of Article 51(1) apply, all decisions shall be delivered to the representative. (7) The provisions of the Public Administration Procedures Act related to the publication of

decisions shall not apply in patent matters.

Establishment of facts

Article 47

(1) In procedures before it, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts of its own motion, with the exception set out in paragraph (2), it shall not be restricted in such examination to the allegations of the parties.

(2) In revocation procedures, in procedures for a decision on lack of infringement and in procedures laid down in Articles 83/E to 83/G, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine the facts within the framework of the request, on the basis of the allegations and statements of the parties and data verified by them.

(3) The decisions of the Hungarian Intellectual Property Office may only be based on facts or evidence on which the parties concerned have had an opportunity to present their comments; however, facts or evidence not submitted by the party in due time may be left out of consideration.

(3a) In revocation procedures, in procedures for a decision on lack of infringement, in procedures laid down in Articles 83/B to 83/D and in procedures laid down in Articles 83/F and 83/G, clients shall file their documents with the Hungarian Intellectual Property Office with a copy for each opposing party in the procedure plus one additional copy. If multiple clients have one common representative, one copy shall be taken into consideration; in case of a patent granted for a service invention the inventors shall be considered opposing parties while defining the necessary number of copies of the request for revocation. Each copy of the attachments of the request shall be attached to the other copies of the request. If the client filed the request or its attachments in copies less than prescribed by the law, in case of lack of rectification of the irregularities defined in paragraph (4), the request for revocation, request for a decision on lack of infringement, the requests under Articles 83/B(1), 83/F(1) and 83/G(1) shall be considered withdrawn and the statement of the patentee shall be considered not to have been submitted.

(4) Together with a notice about the legal consequences of the omission, the parties shall be invited or notified to rectify the irregularities of documents submitted in patent matters. The Hungarian Intellectual Property Office may ex officio arrange for the rectification of the irregularities of the abstract or the rewriting thereof in accordance with the requirements.

(5) Public hearings shall not be held in patent matters.

Time limits

Article 48

(1) The time limits prescribed by this Act shall not be extended. Failing to comply with such time limits shall involve legal consequences without notice.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

19

(2) Where this Act does not prescribe any time limit to rectify the irregularities or to submit a statement, a time limit of at least two months, but not more than four months, shall be fixed which may be extended, on request before the expiration of the period, by at least two months, but not more than four months. In particularly justified cases, more extensions of the time limit and an extension of the time limit of more than four months, but not more than six months may also be granted.

(3) In the event of failing to comply with a time limit referred to in paragraph (2), continuation of the procedure may be requested within two months from the date of notification of the decision taken because of the failure.

(4) The omitted act shall be completed simultaneously with the filing of the request for continuation of the procedure.

(5) If the Hungarian Intellectual Property Office admits the request for continuation of the procedures, the acts completed by the party in default shall be considered to have been performed within the time limit not complied with and the decision taken because of the failure shall be revoked in whole or in part or modified as necessary.

(6) Continuation of the procedure may not be requested in revocation procedures, in procedures for a decision on lack of infringement and in procedures provided for in Articles 83/E to 83/G.

(7) The time limits prescribed for administration by the Public Administration Procedures Act shall not apply to patent matters, neither shall apply the provisions of the Public Administration Procedures Act prescribing time limits for other measures of the proceeding authority.

(8) In patent matters the filing date of documents submitted by post is the date on which the document was delivered to the Hungarian Intellectual Property Office. Documents delivered after the time limit set by the Hungarian Intellectual Property Office shall be deemed submitted in due time if the document was posted by registered mail before the expiration of the time limit, unless the document was delivered later than two months after the expiration of the time limit.

Restitutio in integrum

Article 49

(1) In patent matters – unless excluded under paragraph (6) or (7) – a request for restitutio in integrum may be submitted within two months of the unobserved date or of the last day of the unobserved time limit, if the failure occurred through no fault of the party. The request must render probable the grounds of failing to comply and that the failure occurred without fault.

(2) Where the failure to comply became known to the party subsequently or the cause thereof was removed subsequently, the time limit shall be reckoned from the date on which the failure to comply became known or the cause thereof was removed. The request for restitutio in integrum shall only be admissible within twelve months of the date not complied with or the last day of the time limit not complied with.

(3) In the event of failing to comply with the time limit of twelve months fixed by Article 4 of the Paris Convention for the Protection of Industrial Property for filing the application necessary for claiming priority or prescribed for claiming internal priority [Article 61(1)(c)], a request for restitutio in integrum shall be admissible within two months of the last day of that time limit.

(4) Where a time limit is not complied with, the omitted act must be carried out simultaneously with the filing of the request for restitutio in integrum.

(5) If the Hungarian Intellectual Property Office grants restitutio in integrum, the acts carried out by the party in default shall be considered to have been performed within the time limit not complied with; a hearing held on the date not complied with shall be repeated where necessary. The decision taken as a result of the failure shall be revoked in whole or in part, modified or maintained as necessary or depending on the outcome of the new hearing.

(6) Restitutio in integrum shall be excluded in the event of failing to comply with the following time limits:

(a) time limits fixed for filing the request for restitutio in integrum and the request for continuation of the procedure [paragraphs (1) to (3) and Article 48(3)];

(b) time limits fixed for filing and correcting the declaration of priority [Article 61(2) and (6)].

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

20

(7) Restitutio in integrum shall not be admissible with respect to time limits the consequences of failing to comply with which may be averted by a request for continuation of the procedure [Article 48(3) to (6)].

Suspension of the procedure

Article 50

(1) Where legal proceedings are instituted with respect to the entitlement to file a patent application or the right to a patent, the patent procedure shall be suspended until the court decision becomes final. If deciding on the merits of a patent case depends on a previous consideration of such a matter in which the procedure falls within the competence of another authority, the Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the patent procedure.

(2) In the event of the death of a party or the dissolution of a legal entity, the procedure shall be suspended until the successor in title is communicated and his claim justified. If the successor in title is not communicated within a reasonable time according to the circumstances of the case, the Hungarian Intellectual Property Office shall terminate the procedure or shall decide on the basis of the material at its disposal.

(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall suspend the patent procedure at the request of the party or ex officio if the case cannot be decided on solid grounds without a decision taken in another, closely connected procedure under its own competence.

(4) The patent granting procedure cannot be suspended at the request of the applicant, except where the provisions of paragraph (1) or (3) would apply.

(5) The suspension of the procedure shall interrupt all time limits, and the time limits shall recommence from the termination of the suspension.

(6) Even in case of suspension of the procedure, the Hungarian Intellectual Property Office may decide that the suspension shall not affect the ongoing procedural actions and the time limits determined for performing thereof.

Representation

Article 51

(1) In the absence of a provision of an international treaty to the contrary, foreign applicants shall be represented by an authorised patent attorney or an attorney-at-law in all patent matters within the competence of the Hungarian Intellectual Property Office.

(2) A power of attorney shall be made in writing. As to the validity of a power of attorney given to a patent attorney, an attorney-at-law, a patent attorneys’ office, a patent attorneys’ partnership or a law office – either in the country or abroad – the signature by the mandator shall be sufficient for it to be valid. The power of attorney may also be a general authorization, on the basis of which the representative can proceed in all patent cases under the competence of the Hungarian Intellectual Property Office, to which the mandator is a party. A power of attorney given to a law office, a patent attorneys’ office or a patent attorneys’ partnership shall be deemed to be a power of attorney given to any person who certifies that he/she works within the framework of the office or partnership.

(3) The Hungarian Intellectual Property Office shall appoint a trustee from among the patent attorneys and attorneys-at-law:

(a) for unknown heirs or for a party whose whereabouts are unknown, at the request of the opposing party, or

(b) for a foreign party not having an authorized representative, at the request of the opposing party. (4) Paragraph 1 and paragraph 3(b) shall not apply if the foreigner is a natural person or a legal

entity whose permanent residence or domicile is in the territory of a Member State of the European Economic Area.

(5) Where the provisions of paragraph (3)(b) and paragraph (4) may not be applied and the foreigner does not fulfil the provision of paragraph (1), the Hungarian Intellectual Property Office shall apply the provisions of Article 68 (2)–(4) mutatis mutandis, except that it shall decide on the request on the basis of

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

21

the material at its disposal if the foreigner participating in the procedure as an opposing party does not fulfil the provisions of paragraph (1).

(6) The party who requested the appointment shall be required to advance the costs and the remuneration of the trustee.

(7) For the purposes of the Act on the General Rules of Electronic Administration and Trust Services and of the provisions of this Act relating to electronic administration, patent attorneys, patent attorney offices as well as patent attorney companies shall qualify as legal representatives in patent matters.

Use of languages

Article 52

(1) The language of patent procedure shall be Hungarian, the patent description with the claims, any text matter of the drawings and the abstract – in the absence of a provision of this Act to the contrary − shall be in Hungarian.

(2) In patent matters, documents in foreign languages may also be filed; however, the Hungarian Intellectual Property Office may require that a translation into Hungarian be filed. Certified translations may be required only if the accuracy of the translation or the authenticity of the facts included in the foreign document is questionable with good reason.

(3) Filing of the Hungarian translation of the priority document [Article 61(4)] may only be required if the validity of the priority claim can influence the decision on the patentability of the invention. In place of filing the translation of the priority document, the applicant may declare that the patent application is nothing else than the translation of the foreign application. The provisions of Article 61(5) shall also apply to the translation of the priority document.

Access to files

Article 53

(1) Prior to the publication of the patent application, only the applicant, his representative, the expert, or the body called upon to give an expert opinion, furthermore – if it is necessary for performing their tasks prescribed in this Act – the court, the prosecutor or the investigation authority may inspect the files. The inventor may inspect the files even if he is not the applicant. After publication – subject to paragraph (2) – anyone may inspect the files of the patent application.

(1a) Inspection of files which may be inspected at request shall be ensured by the Hungarian Intellectual Property Office on condition that the person requesting it appears in person.

(2) Apart from the cases laid down in the Public Administration Procedures Act, the following shall also be excluded from inspection even after publication:

(a) documents used for the preparation of decisions and expert opinions that were not communicated to the parties;

(b) documents indicating the identity of the inventor if the inventor has requested that publication of his name be disregarded;

(c) personal data not indicated in the Patent Register and not communicated in giving official information, unless the person concerned explicitly approved the inspection thereof or a third person is allowed access to documents containing personal data pursuant to the provisions of the Public Administration Procedures Act.

(3) Upon payment of a fee, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue copies of documents that may be inspected, if they were not asked by the court, prosecutor or investigation authority.

(4) Procedures in patent matters shall be public only if there is an opposing party participating. (5) If national defence or national security so require, the President of the Hungarian Intellectual

Property Office may classify a patent application in a procedure under specific legislation and on the proposal of the minister competent under the provisions of the specific legislation.

(6) On the basis of obligations arising from international treaties, the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall classify the patent application without following the procedure mentioned in paragraph (5).

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

22

(7) If the patent application has been classified, the applicant and the inventor remain entitled to access their patent application even in the absence of an authorisation for use or acquaintance of its content.

(8) If the patent application has been classified, no information may be given to the public thereof under Article 56 and Chapters X/A–X/B.

(9) If the patent application has been classified, the minister proposing the classification – with the exception in paragraph (10) – shall conclude an exploitation contract with the applicant ensuring exclusive rights of exploitation in favour of the ministry headed by him, or in favour of the ministry headed by the minister responsible for governmental coordination in case of a minister without portfolio, within a reasonable period of time following the grant of the patent. The exploitation contract expires when the patent protection lapses or, if it is earlier, when the patent is no longer classified. The licensee shall be responsible for the maintenance of the patent protection. The fee payable for the exploitation licence shall be commensurate with the royalties that are common under the licensing conditions in the technical field of the subject matter of the invention. It shall be stipulated in the contract that this commensurate amount also shall be paid even if the licensee does not begin exploitation within a reasonable period of time under the given circumstances. The patentee is also entitled to the fee for the period of time between the filing date of the application and the date of grant of the patent.

(10) In the case of patent applications classified under paragraph (6), the provisions of paragraph (9) shall not apply.

(11) Where an international agreement allows it explicitly, prior to the classification of patent applications under paragraph (6), the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to waive his rights to claim compensation deriving from the classification of the application in a written declaration. If the applicant does not waive his rights, or does not reply to the invitation within the prescribed time limit, the patent application shall be considered withdrawn.

(12) The Hungarian State shall only compensate applicants for the classification of patent applications under paragraph (6) if the classification was initiated by the Hungarian State including the case when it requested the prolongation of the classification or when it hindered the filing of the application outside the European Atomic Energy Community.

(13) If the classified patent application is rejected by the Hungarian Intellectual Property Office, the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall notify the competent minister thereof without delay, and at the same time he shall request the competent minister to make a proposal either for the annulment of the classification of the invention described in the rejected application or for the maintenance of the classification. The President of the Hungarian Intellectual Property Office shall, on the basis of the competent minister’s proposal, make a decision on the annulment or the maintenance of the classification. In case of the maintenance of the classification, the Hungarian State shall compensate the applicant for the classification of the invention.

Legal remedies

Article 53/A

(1) Against the decisions of the Hungarian Intellectual Property Office appeals, rehearing and supervisory procedures and notice of the prosecutor under the Act of Prosecution shall not be admissible.

(2) The decisions of the Hungarian Intellectual Property Office in patent matters shall be reviewed by the court in non-contentious civil procedure laid down in Chapter XI.

(3) In the absence of a provision of this Act to the contrary, the Hungarian Intellectual Property Office may withdraw or modify its decisions – terminating the procedure – taken in the following matters only if a request for review is made and only until such request is transmitted to the court:

(a) grant of patents; (b) decision on the lapse of patent protection and the restoration of patent protection; (c) revocation of patents; (d) decision on lack of infringement; (e) grant, modification and review of compulsory licenses to which Regulation 816/2006/EC

[Article 33/A(1)] applies, as well as access to books and records kept by the licensee (Articles 83/A to 83/G);

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

23

(f) publication of the translation of the claims of the published European patent application, filing of the translation of the specification of a European patent and correction of the translation.

(4) In the absence of a provision of this Act to the contrary, the Hungarian Intellectual Property Office may withdraw or modify its decision – terminating the procedure – taken in the matters referred to in paragraph (3)(c) to (e) on the basis of a request for review only if it establishes that its decision infringes the law or if the parties request unanimously the modification or withdrawal of the decision.

(5) In cases where no opposing parties are involved, the Hungarian Intellectual Property Office may – according to the request for review – withdraw or modify the decisions defined in Article 85(1)(b) to (e) if the decision does not infringe the law, however the Hungarian Intellectual Property Office agrees with the content of the request for review.

(6) Decision based on a request for review shall be communicated to the requester and to whom the decision concerned by the request for review was communicated.

(7) The same legal remedy shall apply against the modifying decision as against the modified decision.

Judicial execution

Article 53/B

(1) The provisions of the Public Administration Procedures Act relating to execution shall apply to orders of the Hungarian Intellectual Property Office imposing a procedural fine.

(2) Decisions of the Hungarian Intellectual Property Office on the apportionment of costs shall be enforced by applying the provisions of Act LIII of 1994 on Judicial Execution.

Costs and fees

Article 53/C

(1) Exemption from the payment of costs and fees may not be accorded in patent matters. (2) Apart from the obligations to pay fees laid down by this Act, fees for administrative services

shall also be paid in patent matters – the amount of which is defined by specific legislation and which shall be paid pursuant to detailed rules laid down in the specific legislation – for filing the following requests:

(a) requests for amendment, extension of time limits, and requests for restitutio in integrum or continuation of the procedure;

(b) requests for recording succession in title, and exploitation licence, requests for constitution of right of pledge.

(3) In justified cases, the Hungarian Intellectual Property Office may reduce the amount of the fee of the professional representative to be borne by the losing party if it is not commensurate with the actual representation performed. In this case, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed by applying the provisions on the fees and expenses of attorneys at law and patent attorneys applicable in court proceedings mutatis mutandis.

Electronic administration and official services

Article 53/D 2

2 This amendment is necessary in order to ensure compliance with the provisions of Act CCXXII of 2015 on the General Rules of Electronic Administration and Trust Services (e-Administration Act). Pursuant to Article 108 of the e-Administration Act the Hungarian Intellectual Property Office shall ensure that as of 1 January 2018 all official matters falling within its competence can be dealt with in conformity with those laid down in the e-Administration Act. In accordance with this provision and by virtue of Article 117/B of Act XXXIII of 1995 on the Protection of Inventions by Patents (Patent Act), the provisions of the Patent Act effective on 31 December 2016 shall be applied to electronic communications until 31 December 2017. Consequently, Article 53/D of the Patent Act shall be applied until 31 December 2017 as follows:

„(1) In patent matters a party to the procedure is not entitled to, except for the case under paragraphs (2)−(3), communicate with the Hungarian Intellectual Property Office, and the Hungarian Intellectual Property Office shall not be obliged to communicate with the party by electronic means in writing.

(2) The following may also be filed electronically:

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

24

(1) In patent matters the Hungarian Intellectual Property Office shall provide electronic administration services in accordance with the Act on the General Rules of Electronic Administration and Trust Services and with the provisions of this Act.

(2) In patent matters the economic organisation and the legal representative of a party shall not be obliged to ensure electronic administration.

Application of the Patent Law Treaty

Article 53/E

(1) In case of conflict between the Patent Law Treaty and Part II of this Act, the provisions more favourable to the applicant and the patentee shall apply, except where otherwise provided by the Patent Law Treaty.

(2) If the document filed in a patent matter satisfies the requirements prescribed by the Patent Law Treaty, the requirements – of the same subject-matter – laid down in this Act or pursuant to this Act shall be considered to have been met, except for the requirements prescribed by this Act or by other legislation pursuant to this Act in accordance with the authorization under the Patent Law Treaty.

Chapter VIII

PATENT REGISTER, INFORMATION TO THE PUBLIC

Patent Register

Article 54

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall keep a Patent Register of published patent applications and patents in which all facts and circumstances concerning patent rights shall be recorded in accordance with Article 55. European patents (Chapter X/A) shall be entered in a separate part of the Patent Register.

(2) The Patent Register shall contain, in particular, the following entries:

(a) patent applications; (b) requests for publication of claims and the Hungarian translation of claims; (c) Hungarian translations of the claims of a European patent, and the English or Hungarian translations of the text of a

European patent; (d) requests for correction of the translations mentioned in (b) and (c); (e) requests for the recording of the changes in the facts specified in Article 54, paragraph (2)(d) to (f) in the Patent

Register; (f) requests for an extract from the Register; (g) requests for the inspection of the files. (3) If a party to the procedure initiated proceedings under paragraph (2)(b) to (g) in electronic form via the identification

service provided by the Government, the Hungarian Intellectual Property Office shall communicate to him its decisions made concerning the request, or send him the certified extract from the Register in an electronic form.

(4) The documents mentioned in paragraph (2) may be filed electronically by using an electronic form drawn up by the Hungarian Intellectual Property Office for this purpose.

(5) On receipt of a document filed in electronic form, the Hungarian Intellectual Property Office shall send to the party – in the manner laid down by specific legislation – an automatic notification containing an electronic receipt number.

(6) After receipt of a document filed in electronic form, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine without delay whether it meets the legal requirements relating to electronic administration.

(7) In the case of electronic sending, the document shall be considered to have been filed when the automatic notification of the electronic receipt was sent to the party, except where the Hungarian Intellectual Property Office establishes that the document received is uninterpretable and notifies the party thereof by electronic mail.

(8) The party sending the uninterpretable document is obliged to acknowledge receipt of the notification under paragraph (7). If the party does not acknowledge receipt of the notification within fifteen days, the Hungarian Intellectual Property Office shall forward it to him by mail.

(9) Detailed rules of the electronic filing of documents mentioned in paragraph (2) shall be laid down by specific legislation. (10) Requesting and providing information by SMS shall be inadmissible in patent matters.”

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

25

(a) registration number of the patent; (b) reference number; (c) title of the invention; (d) name (official designation) and address (place of business) of the patentee; (e) name and place of business of the representative; (f) name and address of the inventor; (g) filing date of the application; (h) priority data; (i) date of the decision on the grant of the patent; (j) amount of the annual fees paid and date of payment; (k) legal ground and date of the lapse of protection and limitation of the patent; (l) exploitation and compulsory licenses; (m) the fact that the right to a patent or the rights conferred by a patent belong to assets existing

upon trust management. (3) The Patent Register authentically attests the existence of the rights and facts recorded therein. In

the absence of proof to the contrary, the rights and facts recorded in the Patent Register shall be presumed to be existent. The burden of proof against the data recorded in the Patent Register shall be on the person who disputes their correctness or authenticity.

(4) Any right relating to patent protection may be invoked against a third party who acquired his right in good faith and for a consideration if it is recorded in the Patent Register.

(5) Any person may have access to the Patent Register; the Hungarian Intellectual Property Office shall provide electronic access thereto on its website. Any person may ask for a certified copy of the data recorded in the Patent Register on payment of a fee.

Entries in the Patent Register

Article 55

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall make entries in the Patent Register on the basis of its own decisions, the decisions of other authorities or court decisions; it also shall record in the Patent Register. With respect to the entries made on the basis of the decisions listed in Article 85(1) the Patent Register shall contain the date when such decisions have become final. If a request for review was submitted against any decision listed in Article 85(1), this fact, as well as that such decision is not final, shall also be recorded.

(2) The Hungarian Intellectual Property Office shall decide on taking note of and recording rights and facts relating to patent protection – except for the facts occurred in patent procedures − on the basis of a request submitted in writing; notifications of changes in the data of the party received from other authorities shall not qualify as requests submitted in writing. An official document or a private document providing sufficient evidence shall be attached to such request. Where requests are submitted to the same case in a way that their fulfilment would exclude each other, the requests shall be dealt with in the order of their date of receipt.

(2a) The Hungarian Intellectual Property Office shall – on request – modify the entry in the Patent Register relating to the inventor or the shares of authorship on the basis of a unanimous declaration of all of the inventors recorded in the Patent Register and all of the persons making the request, or on the basis of the final court decision attached to the request.

(2b) Paragraph (2a) shall apply before the publication of the patent application, with the exception that instead of modifying the entry in the Patent Register the modification shall be transferred to the files of the patent application by the Hungarian Intellectual Property Office.

(3) A request shall be inadmissible if it is based on a document which is invalid due to formal irregularities or which lacks an official authentication required by law, or if it is clear from the contents of the document that the legal statement included therein is invalid.

(3a) A request for recording succession in title shall be inadmissible where the right to a patent or the rights conferred by a patent have been transferred under a trust management contract, which has not been

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

26

signed with a trust management company, and the certificate of registration provided by the law on trust management companies and their activities has not been annexed to the request.

(4) Where the request or its enclosures contain rectifiable irregularities, the applicant shall be invited to rectify them or to submit comments. The request shall be rejected if, despite the rectification or the submitted comments, it does not satisfy the requirements. If the applicant does not respond to the invitation in the stipulated time limit, the request shall be considered withdrawn.

Information to the public

Article 56

The official journal of the Hungarian Intellectual Property Office is the Gazette of Patents and Trademarks, which shall contain, in particular, the following data and facts relating to patent applications and patents:

(a) [repealed] (b) on publication of the patent application, the name and address of the applicant and the

representative, the reference number of the application, the filing date and the date of priority where the latter is different, the number of the international publication in the case of international applications and the title of the invention, the name of the inventor, the international classification code of the invention, the abstract with the characteristic figure, as well as a statement whether publication is to take place after the preparation of the search report;

(c) after the grant of patent, the registration number, the name (official designation) and address (place of business) of the patentee, name and place of business of the representative, the reference number, the filing date of the application, the date of priority, the title of the invention, the international classification code of the patent, the name and address of the inventor and the date of the decision on granting the patent;

(d) legal ground and date of the lapse of patent protection, limitation of the patent, and the restoration of patent protection.

Article 56/A

Official information on European patent applications and European patents as well as on international patent applications provided for in Chapters X/A and X/B shall also be published in the Gazette of Patents and Trademarks.

Chapter IX

PATENT GRANTING PROCEDURE

Filing of a patent application and its requirements

Article 57

(1) The procedure for the grant of a patent shall begin with the filing of a patent application with the Hungarian Intellectual Property Office.

(2) A patent application shall contain a request for the grant of a patent, a description of the invention with one or more claims, an abstract, as well as, where necessary, drawings and other relevant documents.

(3) Detailed formal requirements to be complied with by patent applications shall be laid down by specific legislation.

(4) A patent application shall be subject to the payment of a filing fee and a search fee determined by specific legislation; the fees shall be paid within two months after the date of filing.

(5) Where the documents making up the patent application have been prepared in a foreign language, the patent description with the claims, the abstract and the drawings shall be filed in Hungarian within four months after the date of filing.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

27

(6) The applicant may withdraw the patent application until its publication, in compliance with the provisions of Article 41.

Article 57/A

[repealed]

Date of filing

Article 58

(1) The filing date of an application shall be the date on which the application filed with the Hungarian Intellectual Property Office contains at least:

(a) an indication that a patent is sought, (b) information identifying the applicant and permitting contacts with him, (c) a description or a document that can be regarded as a description, even though it does not comply

with other requirements, or instead a reference to an earlier application. (2) The indications referred to in paragraph (1)(a) and (b) shall also be given in Hungarian for

according a date of filing. (3) For according a date of filing, the reference to an earlier application shall also be indicated in

Hungarian, the number of the earlier application shall be given and the industrial property authority to which it was filed shall be identified. It shall appear from the reference that it replaces the filing of the description and the drawings for the purposes of according a date of filing.

(4) If in place of the description a reference is made to an earlier application for according a date of filing, a copy of the earlier application shall be filed within two months from receipt of the application containing this reference and – if it was made in a foreign language – the Hungarian translation thereof. The provisions of Article 61(5) shall also apply mutatis mutandis to this copy and translation.

Unity of invention

Article 59

A patent application may seek patent protection for one invention only or for a group of inventions so linked as to form a single general inventive concept.

Disclosure of the invention, the claims and the abstract

Article 60

(1) A patent application shall disclose the invention in a manner sufficiently clear and detailed for it to be carried out by a person skilled in the art on the basis of the description and the drawings. The industrial applicability of a sequence or a partial sequence of a gene shall be disclosed in the patent application.

(2) If an invention involves the use of or concerns biological material which is not available to the public and which cannot be disclosed as required by paragraph (1), the invention shall be considered disclosed in a sufficient and detailed manner prescribed by this Act, provided that

(a) the biological material has been deposited in compliance with the provisions of Article 63; (b) the application as filed contains such relevant information as is available to the applicant on the

characteristics of the biological material deposited; (c) the patent application states the name of the depositary institution and the accession number. (3) The claims shall define clearly the scope of the protection sought, in accordance with the

description. (4) The abstract shall merely serve for use as technical information and may not be taken into

account either for the purpose of interpreting the scope of the protection sought or for the purpose of defining the state of the art under Article 2(3).

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

28

Priority

Article 61

(1) The date establishing priority shall be (a) generally, the date of filing of the patent application (application priority); (b) in the cases defined by the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, the date of

filing of the foreign application (convention priority); (c) the date of filing of a previously filed, pending and not yet published patent application for the

same subject matter, which is not earlier than 12 months prior to the current filing, provided that it has not served as a basis for claiming a right of priority (internal priority).

(2) Convention priority shall be claimed within sixteen months from the date of the earliest priority claimed by making a declaration to this effect. Correction of the declaration of priority may also be requested within this time limit. Where the correction would affect the earliest priority date claimed, the sixteen-month time limit for correction shall be reckoned from the corrected date of the earliest priority claimed provided that it expires first. Correction of the declaration of priority may be requested in any case within four months from the date of filing of the application.

(3) Paragraph (2) shall not apply after the applicant’s having requested publication of the patent application at an earlier date [Article 70(2)], except where this request is withdrawn subsequently still before the technical preparations for publishing the patent application are completed.

(4) The document establishing convention priority (priority document) shall be filed within sixteen months from the date of the earliest priority claimed.

(5) The priority document – the copy of the foreign application – shall be deemed to be filed if it is available to the Hungarian Intellectual Property Office in any other way and if it is considered as an annex of the patent application, without filing it separately, on the basis of an international treaty or a decision of the President of the Hungarian Intellectual Property Office taken with regard to the international cooperation and published in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office.

(6) Internal priority shall be claimed within four months after the filing of the application. If internal priority is claimed, the previous patent application shall be considered withdrawn.

(7) Where appropriate, in a patent application multiple priorities may be claimed for any of the claims.

(8) If one or more priorities are claimed with respect to a patent application, the right of priority shall cover only those elements that are disclosed by the application establishing the given priority in accordance with Article 60(1) and (2).

(9) Convention priority may also be claimed, under the conditions defined by the Paris Convention, if the foreign application has been filed in a Member of the World Trade Organization which is not party to the Paris Convention or, subject to reciprocity, in any other State. In the matter of reciprocity, the opinion of the President of the Hungarian Intellectual Property Office shall be decisive.

Derivation from utility model application

Article 62

(1) Where the applicant has already filed a utility model application at an earlier date, he may, in his declaration of priority filed within two months after the date of filing of a patent application for the same subject matter, claim the filing date of the utility model application and the right of priority relating to such application (derivation).

(2) Derivation of a patent application shall be admissible within three months from the date when the decision on the grant of utility model protection becomes final, but not later than 20 years from the filing date of the utility model application.

(3) Derivation shall not be admissible if the utility model application has been derived from a European patent application or a European patent.

Deposit of and access to a biological material

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

29

Article 63

(1) If an invention involving the use of or concerning biological material which is not available to the public cannot be disclosed in the patent application as required in Article 60(1), it must be proved that the biological material has been deposited no later than the date of filing of the patent application under the Budapest Treaty on the International Recognition of the Deposit of Microorganisms for the Purposes of Patent Procedure.

(2) [repealed] (3) The proof referred to in paragraph (1) shall be submitted within a period of sixteen months after

the date of the earliest priority. (4) Access to the deposited biological material shall be provided through the supply of a sample: (a) up to the publication of the patent application, to those persons who are authorised to inspect the

files under the provisions of Article 53(1); (b) between the publication of the application and the granting of the patent, to anyone requesting it

or, if the applicant so requests, only to an independent expert; (c) after the patent has been granted, and notwithstanding revocation or cancellation thereof, to

anyone requesting it. (5) The person to whom a sample has been supplied may not make the sample or any material

derived from it available to third parties before the termination of the patent granting procedure or before the lapse of definitive patent protection and, with the exception of a holder of a compulsory license, he may use the sample or any material derived from it only for experimental purposes, unless the applicant or the patentee expressly waives the prescription of such obligation. A material is deemed to be derived if it has those characteristics of the deposited biological material, which are essential to carry out the invention.

(6) At the applicant’s request, where an application is refused, withdrawn or considered withdrawn, access to the deposited material shall be limited to an independent expert for 20 years from the date of filing of the patent application. In that case, the provisions of paragraph (5) shall apply.

(7) The applicant’s requests referred to in paragraph (4)(b) and in paragraph (6) may only be submitted up to the date on which the technical preparations for publishing the patent application are deemed to have been completed.

(8) If the biological material deposited in accordance with the provisions of paragraphs (1) to (7) ceases to be available from the recognised depositary institution, a new deposit of the material shall be permitted on the same terms as those laid down in the Budapest Treaty.

(9) Any new deposit shall be accompanied by a statement of the depositor certifying that the newly deposited biological material is the same as that originally deposited.

(10) The biological material may be deposited by a person other than the applicant, provided that the name and address of the depositor are stated in the patent application and a declaration is submitted that the depositor has authorised the applicant to refer to the deposited biological material in the patent description and has given his unreserved and irrevocable consent to the biological material being made available to the public in accordance with paragraphs (1) to (9).

Declaration and certification of exhibition

Article 64

(1) The applicant may request under Article 3(b) that the display of his invention at an exhibition shall not be taken into consideration when the state of the art is determined, if

(a) he files a statement to this effect within two months after the date of filing of the patent application and

(b) he files within four months after the date of filing of the patent application, a certificate issued by an authority responsible for the exhibition attesting to the display and date of the exhibition.

(2) The certificate must be accompanied by a description and, if necessary, drawings bearing the authentication of the authority responsible for the exhibition.

(3) The certificate may only be issued during the period of the exhibition and only while the invention or its disclosure can be seen at the exhibition.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

30

Examination on filing

Article 65

Following the filing of a patent application, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether

(a) the application satisfies the requirements for according a date of filing (Article 58), (b) the filing fee and the search fee have been paid [Article 57(4)], (c) the description, the abstract and the drawings have been filed in the Hungarian language [Article

57(5)].

Article 66

(1) If a date of filing cannot be accorded, the applicant shall be invited to rectify the irregularities within two months.

(2) If the applicant complies with that invitation within the specified time limit, the date of receipt of the rectification shall be accorded as the date of filing. Failing to comply with the said invitation, the document received shall not be considered to be a patent application and the procedure shall be terminated.

(3) In the absence of indications permitting contacts with the applicant no invitation to rectify the irregularities shall be issued, and the time limit of two months for rectification of the irregularities shall be reckoned from the receipt of the application.

(4) If parts of the description or drawings referred to in the description or in the claims appear to be missing from the application, the applicant shall be invited to rectify this irregularity within two months. The applicant may not invoke the omission of such an invitation.

(5) If the applicant files the missing parts of the description or the missing drawings later than the date of filing, but within two months from this date or from the invitation issued under paragraph (4), the date of receipt of the rectification shall be considered as the date of filing and the date of filing shall be modified accordingly.

(6) If the applicant rectifies the irregularities within the period under paragraph (5), and the application claims the priority of an earlier application which contains the missing parts of the description or the missing drawings, the date of filing shall remain the date on which the requirements laid down in Article 58(1) to (3) were fulfilled, provided that the applicant files, within the period under paragraph (5)

(a) a copy of the earlier application, (b) where the earlier application is in a foreign language, the Hungarian translation thereof, (c) an indication as to where the missing parts of the description or the missing drawings are

contained in the earlier application, or in the translation thereof. (7) The requirements laid down in paragraphs (6)(a) and (b) shall be considered to have been

fulfilled where the provisions of Article 61(5) apply. (8) If the applicant fails to comply with the requirements referred to in paragraph (6) within the

prescribed time limit, the date on which the missing parts of the description or the missing drawings were filed shall be considered as the date of filing and the date of filing shall be modified accordingly.

(9) If the applicant fails to file the missing parts of the description or the missing drawings within the time limit under paragraph (4) or (5), or withdraws under paragraph (11) any missing part of the description or missing drawing filed under paragraph (5), any references to this part or drawing shall be deemed to have been deleted from the description or the claims by the applicant. The applicant shall be informed accordingly.

(10) The applicant shall be notified of the accorded date of filing or the modification thereof. (11) If, within one month of the notification concerning the modification of the accorded date of

filing under paragraph (5) or (8), the applicant withdraws the missing parts of the description or the missing drawings filed as rectification of the irregularities, the modification of the filing date shall be deemed not to have been made. The applicant shall be informed accordingly.

(12) If the filing fee and the search fee have not been paid or the patent description, the abstract and the drawings have not been filed in the Hungarian language, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularities within the period specified by this Act [Article 57(4) and (5)]. Failing to comply with the said invitation, the application shall be considered withdrawn.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

31

Article 67

[repealed]

Examination as to formal requirements

Article 68

(1) If a patent application satisfies the requirements examined under Article 65, the Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether the formal requirements of Article 57(2) and (3) have been met.

(2) Where the application does not comply with the requirements examined under paragraph (1), the applicant shall be invited to rectify the irregularities.

(3) The patent application shall be rejected if, in spite of rectification or comments, it still does not comply with the requirements under examination. An application may be rejected only for grounds precisely and expressly stated in the invitation.

(4) Where the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit, the patent application shall be considered withdrawn.

Novelty search

Article 69

(1) If a patent application satisfies the requirements laid down in Article 65, the Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a novelty search and shall draw up a search report on the basis of the claims, with due regard to the description and any drawings.

(1a) If the patent application – with regard to all the claims or certain claims – is unsuitable for a proper novelty search, the search report shall only contain a statement to it and the reasons thereof. If the patent application also contains claims suitable for novelty search, the Hungarian Intellectual Property Office shall prepare a partial search report with regard to such claims.

(1b) If the patent applications does not satisfy the requirements of unity of the invention (Article 59), the Hungarian Intellectual Property Office shall prepare a partial search report concerning the invention mentioned in the first place among the claims, or concerning the inventions constituting a uniform group with this invention as laid down in Article 59. The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant for the division of the patent application during the substantive examination (Article 76).

(2) The search report shall mention those documents and data, which may be taken into consideration in deciding whether the invention to which the patent application relates is new and involves an inventive activity.

(3) The search report together with copies of any cited document shall be transmitted to the applicant.

(4) Information shall be published in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office on the search carried out simultaneously with the publication of the application, or separately if the search report is available at a later date.

Article 69/A

(1) At the request of the applicant, the Hungarian Intellectual Property Office shall draw up a search report supplemented with a written opinion.

(2) The written opinion – containing also reasons – is a preliminary establishment whether the invention, taking into account the documents and the information cited in the search report, appears to meet the requirements of novelty, inventive activity and industrial application.

(3) The request for a search report supplemented with a written opinion shall be filed within ten months from the accorded filing date.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

32

(4) A fee fixed by specific legislation shall be paid for a search report supplemented with a written opinion.

(5) The request for the search report supplemented with a written opinion shall be rejected if it does not comply with the requirement under paragraph (3).

(6) The Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report supplemented with a written opinion – with the exception defined in paragraph (11) - on the basis of the description, claims and drawings at its disposal on the last day of the fourth month from the filing of the request to this effect and shall send it to the applicant within six months from the filing of the request for a search report supplemented with a written opinion.

(7) On request, the Hungarian Intellectual Property Office shall refund the fee for the search report supplemented with a written opinion if

(a) the applicant withdraws the patent application within four months from the filing of the request for the search report supplemented with a written opinion;

(b) the Hungarian Intellectual Property Office rejects the patent application within the time limit in point (a);

(c) the patent application is considered withdrawn for a reason occurring within the time limit in point (a);

(d) the search report supplemented with a written opinion was mailed after the last day of the sixth month from the filing date of the request not because the Hungarian Intellectual Property Office admitted a request for restitutio in integrum concerning a failure to comply with a time limit in paragraph (3).

(8) At the request of the applicant, the Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report supplemented with a written opinion in an accelerated procedure. The request for an accelerated procedure may only be filed together with the request for the search report supplemented with a written opinion; in such case the double of the fee for the request for the search report supplemented with a written opinion shall be paid. If the fee paid is less than that, but it reaches the amount of the fee for the request for the search report supplemented with a written opinion, the Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report supplemented with a written opinion applying paragraph (6).

(9) If the patent application does not satisfy the requirements examined under Article 65 or it is unsuitable with regard all the claims for a proper novelty search, the Hungarian Intellectual Property Office shall reject the request for preparing the search report supplemented with a written opinion in an accelerated procedure and hereafter proceeds as defined in paragraph (6).

(10) If the applicant amends the patent application after sending the search report supplemented with a written opinion, a new request for search report supplemented with a written opinion may be filed within the time limit defined in paragraph (3).

(11) If the request for accelerated procedure complies with the requirements under paragraph (8), the Hungarian Intellectual Property Office shall draw up the search report supplemented with a written opinion on the basis of the description, claims and drawings at its disposal on the date of filing the request and shall send it to the applicant within two months from the date of filing the request.

(12) In case of applying the procedure under paragraph (11), paragraph (7) shall not be applied, but the Hungarian Intellectual Property Office

a) shall refund the fee in excess for the fee for the search report supplemented with a written opinion on request, if the search report supplemented with a written opinion was drawn up – on the basis of paragraph (8) – with the application of paragraph (6)

b) shall refund half of the fee paid on the basis of paragraph (8) on request, if the search report supplemented with a written opinion was mailed after the time limit in paragraph (11) not because the Hungarian Intellectual Property Office admitted a request for restitution in integrum concerning the failure to comply with the time limit in paragraph (3), and the entire fee shall be refunded on the request of the applicant if the applicant indicates in his request filed before the mailing of the search report supplemented with written opinion that he does not claim the said report.

c) shall refund half of the fee paid on the basis of paragraph (8) on request, if the request for preparing the search report supplemented with a written opinion was rejected on the basis of paragraph (9).

Publication

Article 70

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

33

(1) A patent application shall be published after the expiry of 18 months from the earliest date of priority.

(2) At the request of the applicant, the application may be published at an earlier date if it satisfies the requirements of Article 65.

(3) Publication shall be made by giving information to the public in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office as laid down in Article 56(b).

(4) The applicant shall be notified of the publication.

Observations

Article 71

(1) During the patent granting procedure any person may file an observation with the Hungarian Intellectual Property Office to the effect that the invention or the application does not comply with a requirement of patentability.

(2) Such observation shall be taken into consideration when the requirement objected to in the observation is examined.

(3) The person making the observation shall not be a party to the patent granting procedure. That person shall be notified of the outcome of his observation.

Amendment and division

Article 72

(1) A patent application may not be amended in such a way that, by introducing new subject matter, it contains subject matter which extends beyond the content of the application at the date of filing.

(2) The applicant shall be entitled to amend the description, claims and drawings as laid down in paragraph (1) until the day on which the decision on the grant of the patent is delivered.

Article 73

(1) If the applicant has claimed patent protection for more than one invention in one application, he may divide the application, retaining the date of filing and any earlier priority, until the day on which the decision on the grant of the patent is delivered.

(2) A fee prescribed by specific legislation shall be paid for division within two months from the filing of the relevant request.

(3) If the fee for division is not paid upon filing the request, the Hungarian Intellectual Property Office shall invite the applicant to rectify the irregularity within the time limit in paragraph (2). Failing to comply with the said invitation, the request for division shall be considered withdrawn.

Substantive examination

Article 74

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall carry out a substantive examination of the published patent application at the request of the applicant.

(2) The substantive examination shall ascertain (a) whether the invention meets the requirements of Articles 1 to 5/A and whether it is not excluded

from patent protection under Article 6(2) to (4) and (10); (b) whether the application complies with the requirements laid down by this Act.

Article 75

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

34

(1) Substantive examination may be requested simultaneously with the filing of the patent application or within six months at the latest after the date of the official information on the performance of the novelty search [Article 69(4)]. Failing this, provisional patent protection shall be considered surrendered.

(2) Withdrawal of the request for a substantive examination shall have no legal effect. (3) An examination fee prescribed by specific legislation shall be paid within two months from the

filing of the request. (4) If the examination fee is not paid upon filing the request, the Hungarian Intellectual Property

Office shall invite the applicant to rectify the irregularity within the time limit in paragraph (3). Failing to comply with the said invitation, the application shall be considered withdrawn or the provisional patent protection shall be considered surrendered, as the case may be.

(5) The examination fee shall be refunded on request if before the date of the official information on the novelty search the applicant withdraws the application or surrenders provisional patent protection.

Article 76

(1) If a patent application does not meet the requirements examined under Article 74(2), the applicant shall be invited, according to the nature of the objection, to rectify the irregularities, to submit comments or to divide the application.

(2) A patent application shall be rejected in whole or in part if it does not meet the examined requirements even after the rectification of irregularities or the submitting of comments.

(3) An application may be rejected only on grounds that have been precisely and expressly stated and duly reasoned in the invitation. Where necessary, a further invitation shall be issued.

(4) If the applicant fails to reply to the invitation or to divide the application, he shall be considered to have surrendered the provisional patent protection.

Grant of patent

Article 77

(1) If the patent application and the invention to which it relates meet all the requirements of the examination [Article 74(2)], the Hungarian Intellectual Property Office shall grant a patent for the subject matter of the application.

(2) Before the grant of a patent, the text of the description, claims and drawings forming the basis of the grant shall be transmitted to the applicant who may notify, within three months, his approval of the text transmitted.

(3) If the applicant approves the text or fails to submit comments, a patent shall be granted on the basis of the description, claims and drawings as transmitted. If the applicant proposes amendments or files a new description, claims and drawings, the Hungarian Intellectual Property Office shall decide whether these shall be taken into account when stating the final text.

(4) Before the grant of a patent, the fee for grant fixed by specific legislation shall be paid within the period of three months stipulated for the statement under paragraph (2). If the applicant fails to pay this fee, he shall be considered to have surrendered the provisional patent protection.

Article 78

(1) After the grant of a patent, the Hungarian Intellectual Property Office shall issue a patent certificate to which the description, claims and drawings shall be annexed.

(2) The grant of the patent shall be recorded in the Patent Register (Article 54), and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office (Article 56).

Chapter X

OTHER PROCEDURES IN PATENT MATTERS

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

35

Procedure for declaration of lapse and for restoration of patent protection

Article 79

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall declare the lapse of provisional patent protection under Article 38(b) and (c) and that of definitive patent protection under Article 39(b) and (c); it shall restore patent protection under Article 40.

(2) The declaration of lapse of patent protection and the restoration thereof shall be entered in the Patent Register (Article 54), and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office (Article 56).

Revocation procedure

Article 80

(1) Any person may institute proceedings for revocation of a patent against the patentee under Article 42, with the exception laid down in paragraph (2).

(2) Under Article 42(1)(d), revocation of the patent may be requested by the person who is entitled to it under this Act.

(3) The request shall state the grounds on which it is based and documentary evidence shall be annexed.

(4) A fee prescribed by specific legislation shall be paid for the request for revocation within two months from the filing thereof.

(5) If the request for revocation does not comply with the requirements laid down in this Act, the person requesting revocation shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for the request has not been paid, the person requesting revocation shall be invited to make payment within the time limit fixed by this Act. Failing to rectify the irregularities shall result in the request for revocation being considered withdrawn.

Article 80/A

In the case of a patent granted for a service invention, the Hungarian Intellectual Property Office shall send the request for revocation to the inventor informing him that he may be a party to the revocation proceedings if a statement to this effect is submitted within thirty days from receipt of the request.

Article 81

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the patentee and – in the case of a patent granted for a service invention – the inventor to submit comments on the request for revocation. Following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the revocation or limitation of the patent or on the refusal of the request. The order terminating the procedure may also be taken without a hearing. After the time limit fixed by the Hungarian Intellectual Property Office for the person requesting revocation, no ground shall be admissible as ground forming the basis of revocation, which was not stated as ground for revocation within the said time limit. The ground so stated shall be left out of consideration when taking the ruling terminating the procedure.

(2) If there is more than one request for revocation of the same patent, they shall be dealt with in the same procedure if possible.

(3) If the request for revocation is withdrawn, the procedure may be continued ex officio. In such a case the Hungarian Intellectual Property Office shall also proceed within the framework of the request, taking into consideration the statements and allegations made by the parties earlier.

(4) The orders taken in the course of the hearing and the ruling shall be pronounced on the day of the hearing. The pronouncement may be deferred – for not more than eight days – only in respect of the ruling and only in the event if it is indispensable because of the complexity of the case. In such a case the time limit for pronouncement shall be fixed immediately and the ruling shall be put into writing until the day of pronouncement.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

36

(5) The pronouncement of the decision shall consist of the presentation of the operative part and of the grounds.

(6) The decision shall be put in writing not later than fifteen days from the day it was taken – except where the Hungarian Intellectual Property Office deferred its pronouncement – and it shall be delivered within fifteen days from putting it in writing.

(7) The losing party shall be required to bear the costs of the revocation procedure. If the patentee has not provided any grounds for the revocation procedure, and he surrenders the patent protection – at least with respect to the part of the claims concerned – with retroactive effect to the date of filing prior to the expiration of the time limit for submitting comments under paragraph (1), the costs of procedure shall be borne by the person requesting revocation.

(8) The revocation or limitation of the patent shall be recorded in the Patent Register (Article 54) and relevant information shall be given in the official journal of the Hungarian Intellectual Property Office (Article 56).

Article 81/A

(1) At the request of any party, revocation procedures shall be accelerated if proceedings were initiated for patent infringement or a request for provisional measures was filed before initiating an action and this fact is substantiated.

(2) For the request for accelerated procedure a fee prescribed by specific legislation shall be paid within one month from the filing of the relevant request.

(3) If the request does not meet the requirements referred to in paragraph (1), the party requesting accelerated procedure shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. The request for accelerated procedure shall be rejected if it does not meet the requirements laid down in this Act even after the rectification of irregularities or the submitting of comments. Failing to comply with the said invitation, the request for accelerated procedure shall be considered withdrawn.

(4) If the fee for the request has not been paid, the person requesting accelerated procedure shall be invited to make payment within the time limit fixed by this Act. Failing to comply with the said invitation shall result in the request for accelerated procedure being considered withdrawn.

(5) The Hungarian Intellectual Property Office shall establish the accelerated procedure by an order. (6) By way of derogation from the provisions of Articles 48 and 81, in the case of accelerated

procedures (a) a time limit of fifteen days may also be fixed for rectifying the irregularities or submitting

comments; (b) an extension of time limits may be granted only in particularly justified cases; (c) the Hungarian Intellectual Property Office shall only hold an oral hearing if the clarification of

the facts requires that the parties be heard together or if any of the parties so requests in due time.

Procedure for a decision on lack of infringement

Article 82

(1) To the request for a decision on lack of infringement (Article 37), the description and drawings of the product or process exploited or intended for exploitation, as well as the description and drawings of the patent involved shall be enclosed. If the Hungarian translation of the text of the European patent has not been submitted for becoming effective in the Republic of Hungary, or the patentee has not made available such translation to the requesting party, the Hungarian Intellectual Property Office, on the request of the person requesting a decision on lack of infringement, shall invite the patentee to submit the translation.

(2) A request for a decision on lack of infringement may be filed only in respect of one patent and in respect of one product or process exploited or intended to be exploited.

(3) A fee fixed by specific legislation shall be paid for a request for a decision on lack of infringement within two months from the filing of the request.

(4) If the request for a decision on lack of infringement does not comply with the requirements laid down in this Act, the requesting party shall be invited to rectify the irregularities; if the fee for the request has not been paid, that party shall be invited to make payment within the time limit fixed by this Act. Failing

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

37

to rectify the irregularities shall result in the request for a decision on lack of infringement being considered withdrawn.

(5) If the patentee fails to comply with the invitation under paragraph (1) for submitting the translation, the requesting party may commission the preparation of the translation the cost of which shall be borne by the patentee, except where the patentee declares in his reply to the invitation that the product or process exploited or to be exploited by the requesting party does not infringe the patent involved.

Article 83

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the patentee to submit comments on the request for a decision on lack of infringement. Following the written preparatory work, it shall decide at a hearing whether the request shall be admitted or refused. The order terminating the procedure may also be taken without a hearing.

(2) The cost of preparing the Hungarian translation of the text of the European patent shall be borne by the patentee. The requesting party shall bear the costs of the procedure for a decision on lack of infringement.

(3) The provisions of Article 81(4) to (6) shall also apply in procedures for a decision on lack of infringement.

(4) The provisions of Article 81/A shall also apply in procedures for a decision on lack of infringement.

Procedures relating to compulsory licenses to which Regulation 816/2006/EC [Article 33/A(1)] applies

Article 83/A

(1) Notwithstanding Article 48, in procedures provided for in Articles 83/B to 83/G, a time limit less than thirty days, but at least of fifteen days may also be fixed to rectify the irregularities or to submit comments, and an extension of a time limit may be granted only in particularly justified cases.

(2) In procedures provided for in Articles 83/B to 83/H, the Hungarian Intellectual Property Office shall proceed out of turn.

(3) The provisions of Article 81(4) to (6) of this Act shall also apply in procedures provided for in Articles 83/B to 83/G.

Article 83/B

(1) [repealed] (2) A fee prescribed by specific legislation shall be paid for an application for a compulsory license

under Article 6 of Regulation 816/2206/EC simultaneously with the filing of the application. (3) The application for a compulsory license shall contain – in addition to the declarations and

details as defined in Regulation 816/2006/EC – the following: (a) registration number of the patent granted for the invention to be exploited under the compulsory

license; (b) in compliance with Article 10(5) of Regulation 816/2006/EC the details which distinguish the

pharmaceutical product to be produced under the compulsory license from those produced by the patentee or by others with his consent (e.g. special packaging, colouring or shaping);

(c) the website address referred to in Article 10(6) of Regulation 816/2006/EC. (4) The Hungarian Intellectual Property Office shall examine whether (a) the application contains the details provided for in paragraph (3) and in Article 6(3) of

Regulation 816/2006/EC; (b) the conditions set out in Article 8 of Regulation 816/2006/EC are fulfilled; (c) the applicant has provided evidence that he had carried out prior negotiations with the patentee

under Article 9(1) of Regulation 816/2006/EC; (d) the amount of product to be manufactured under the compulsory license is in compliance with

the condition set out in Article 10(2) of Regulation 816/2006/EC.

Act XXXIII of 1995 on the protection of inventions by patents Consolidated text (17.06.2017)

38

(5) If the application for a compulsory license does not comply with the conditions laid down in Regulation 816/2006/EC and in this Act, or the fee for the request has not been paid in accordance with paragraph (1), the applicant shall be invited to rectify the irregularities or to submit comments. The application shall be refused if, in spite of rectification or comments, it still does not comply with the conditions under examination. Where the applicant does not reply to the invitation within the fixed time limit, the application shall be considered withdrawn.

Article 83/C

(1) The Hungarian Intellectual Property Office shall invite the patentee to submit comments on the application for a compulsory license. Following the written preparatory work, it shall decide at a hearing on the grant of the compulsory license or on the refusal of the application. The order terminating the procedure may also be taken without a hearing.

(2) The decision on the grant of a compulsory license shall include (a) the duration of the compulsory license; (b) in compliance with Article 10(5) of Regulation 816/2006/EC the details which distinguish the