هنغاريا

1995. évi XXXIII. törvény

a találmányok szabadalmi oltalmáról1

Hatályos: 2020.06.18 -

A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának,

valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében,

összhangban Magyarország szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi

kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő

törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM

I. Fejezet

A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

1. § (1)3 Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható

találmány a technika bármely területén.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen

a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;

b) az esztétikai alkotás;

c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás,

valamint a számítógépi program;

d) az információk megjelenítése.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a

szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.

Újdonság

2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.

(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés,

szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára

hozzáférhetővé vált.

(3)4 A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi

szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési

eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen

európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P.

§ (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek.

és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések

alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.

(4)5 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához

tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére

szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető

diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való

alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

(5)6 A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika

állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test

kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen

végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha

az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához.

3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a

találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása,

ha az

a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy

b)7 annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt

kiállításon bemutatta.8

Feltalálói tevékenység

4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest

szakember számára nem nyilvánvaló.

(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3)

bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.

Ipari alkalmazhatóság

5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely

ágában előállítható, illetve használható.

(2)9

A szabadalmazható biotechnológiai találmány

5/A. §10 (1) Az 1–5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány

szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy

olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel

vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan – genetikai információt

tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben

szaporítható.

(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással

előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható

találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta

felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését

is.

(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész,

ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya

lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló

rész szerkezetével.

A szabadalomhoz való jog

6. §11 (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány

a)12 kielégíti az 1–5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)–(4) bekezdések vagy

a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2)13 A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység

körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen

hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely

jogszabállyal ellentétben áll.

(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen

a) az ember klónozására szolgáló eljárás;

b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az

állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az

állatok számára;

e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban

a) a növényfajták [105. § a) pont] és az állatfajták;14

b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.

(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha

műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy

állatfajtára.

(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban

részesülhetnek.

(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha

egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a

szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen

eljárással előállított termékre vonatkoznak.

(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen

anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.

(10)15 Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére

szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen

végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre

– így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre – nem vonatkozik.

II. Fejezet

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.

(2)16 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak

tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a

szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti

módosítását követően feltalálóként feltüntet.

(3)17 Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – a

szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában –

egyenlőnek kell tekinteni.

(4)18 Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben

eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre

vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett

szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.

Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon,

ha azt a feltaláló írásban kéri.

(6)19

(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja

hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szabadalmi igény

8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a

személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat

közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén — ellenkező megjelölés hiányában — a

szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4)20 Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a

feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be,

feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára

szabadalmat adnak.

Szolgálati és alkalmazotti találmány

9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége,

hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő

kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója

tevékenységi körébe tartozik.

10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti

meg.

(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban

jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a

munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése

vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem

szállhat, illetve nem ruházató át.

11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását

követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.

(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni

arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt

hasznosítani kívánja-e.

(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra

hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.

(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul,

vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának

terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2)

bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.

12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn

belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható

gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.

(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést

visszavonhatja, ha a találmányt — annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés

átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne — titokban tartja, és üzleti titkot

képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.

(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés

átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.

(4)21 A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a

munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény – ideértve az ideiglenes

szabadalmi oltalomról való lemondást is – vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani

a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány

tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes

oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló — e

törvény rendelkezéseire figyelemmel — már méltányos összegű díjazásban részesült.

Találmányi díj

13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha

a)22 a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi

oltalom, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek – a

kiegészítő oltalom megszűnéséig;

b)23 a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő

oltalmat (22/A. §) szereztek – kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási

díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az

időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;

c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra

jutásáig, vagy — ha ez a későbbi — a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől

számított húsz év elteltéig.

(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni

a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet

teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;

b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;

c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.

(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén

külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes

átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a

termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által

rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.

(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén — a szabadalmastársak eltérő

megállapodása hiányában — a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás

engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom

alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a

feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.

(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a

jogszerzővel kötött szerződése — a találmányi díjszerződés — az irányadó.

(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet

— a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra

figyelemmel — szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott

engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.

(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi

díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás

ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági

előnnyel kell arányban állnia.

(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a

munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló

munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott

találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán

érő hátrányokat is.

Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj

14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a

munkáltató, több munkáltató esetén — eltérő megállapodásuk hiányában — a hasznosító

munkáltató köteles megfizetni.

(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.

(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet

a munkáltatónak — a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi

viszonyokra figyelemmel — szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány

hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.

A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok

15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó

díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal

kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba

kell foglalni.

(2)24 A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó – különösen a 13. § (7)–(9)

bekezdéseiben foglalt – rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi

díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló

jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban

(kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).

(3)25

16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány

szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját

megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.

(2)26 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület

(115/T. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával,

valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos

ügyben is.

(3)27

17. §28 A 9–16. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha kormányzati

szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási

szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati

viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében

foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.

A szabadalmi oltalom keletkezése

18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya

visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a

találmányra szabadalmat kap.

A szabadalmi oltalom tartalma

19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának — a szabadalmasnak —

kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.

(2)29 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki

engedélye nélkül

a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány

tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy30 az országba

behozza;

b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények

alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül –

másnak az eljárást használatra ajánlja;

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen

célból raktáron tartja vagy31 az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással

közvetlenül előállított terméket.

(3)32 A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben

is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány

lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a

találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapán

nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott

dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója,

illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére

indítja az átvevőt.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak,

aki — a (6) bekezdés alapján — a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó

cselekményeket végez.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső

cselekményekre;

b)33 a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány

tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék

forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi

elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

(7) A terméket — az ellenkező bizonyításáig — a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell

tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a

szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában

elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott

eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a

szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé

vált eljárás.

A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése

20. §34 A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a

szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben

forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a

szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását

ellenezze.

A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó

szabályok

20/A. §35 (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a

találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő

kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás

vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező

biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos

jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi

oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező

eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely

szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát

képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos

jellemzőkkel rendelkezik.

(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a

szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed – az 5/A. § (3)

bekezdésében meghatározott kivételekkel – arra az anyagra is,

a) amelyben a termék megtestesül, illetve

b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.

(4)36 A szabadalmi oltalomból eredő – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti –

kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett

hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag

szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a

többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a

biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően

nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő

kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el

vagy37 értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a

betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából

történő felhasználására.

(6)38 A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a

közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. cikkében foglaltak az

irányadók.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő

kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot

gazdálkodó számára ad el vagy39 értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a

gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági

célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati

szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására

vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében

vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és

feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

A szabadalmi oltalom korlátai

21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány

tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását

vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.

(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az

előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.

(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom — az előállításnak, a használatnak,

illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig — hatálytalan. Az

előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak

— előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató — szervezeti egységével együtt

lehet átruházni.

(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének

megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának

belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy

annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni

kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(5)40 A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül az olyan

közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország

területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem

kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elnökének állásfoglalása az irányadó.

A szabadalmi oltalom időtartama

22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

Kiegészítő oltalom

22/A. §41 (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és

időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a

szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó

részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben

említett külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi

tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni.

(4)42 A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az

alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon

előre esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a

megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől

számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom fenntartása

23. § (1)43 A szabadalmi oltalom tartamára évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az

első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári

napon előre esedékes.

(2)44 A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a

közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom

megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre

emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos

türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme

24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az

igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.

(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont

összes jellemzője megvalósul.

(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az

igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán

iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány

meghatározásához.

(4)45 Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy

eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az

igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.

Jogutódlás

25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok — a feltaláló személyhez

fűződő jogai kivételével — átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2)46 Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a

szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik

szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi

szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban

társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak

közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a

bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik

szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga

részesedésük arányában kiterjed.

(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is

felléphet. Eljárási cselekményei — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást

kivéve — arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy

cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás

egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.

(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti

viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a

rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a

mulasztó hányadának átruházását igényelheti.

(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös

szabadalmi igényre is.

III. Fejezet

Hasznosítási szerződés

A hasznosítási szerződés

27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas

engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat

fizetni.

(2)–(3)47

A felek jogai és kötelezettségei

28. § (1)48 A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni

azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a

hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári

Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal

az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2)49 A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható.

Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a kellékszavatosságra irányadó

szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a

hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult. A hasznosító a

találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a

szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.

(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden

igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.

(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos

hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is

hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A

szabadalmas — a licenciadíj arányos csökkentése mellett — megszüntetheti a hasznosítási

engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn

belül nem kezdi meg a hasznosítást.

(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és

fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági,

műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha

ebben kifejezetten megállapodtak.

(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak

akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a

szabadalmas kifejezetten megengedte.

(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.

A hasznosítási szerződés megszűnése

29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő

elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor,

ha a szabadalmi oltalom megszűnt.

A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya

30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal

eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2)50

IV. Fejezet

Szabadalmi kényszerengedély

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

31. §51 Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve – ha ez

a hosszabb – a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország

területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly

előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező

számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló

szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának —

kérelmére — a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben

kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz

viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű

műszaki előrelépést jelent.

(2) A gátló szabadalom jogosultja — ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján

kényszerengedélyt adnak — a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint

igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő

szabadalom szerinti találmány hasznosítására.

(3)52 Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom

megsértése nélkül nem hasznosítható.

Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható

kényszerengedélyekre53

33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának

feltétele fennáll, és hogy

a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként

engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy

b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.

(2)54 Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges

hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A

kényszerengedély terjedelmét és időtartamát – a kényszerengedéllyel lehetővé tett

hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben – a bíróság állapítja meg; a

kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély – lemondás vagy

visszavonás esetét kivéve – a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a

szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a

szabadalmi lajstromba.

(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés

hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági

értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek

— a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra

figyelemmel — a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.

(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok

érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.

(5)55 A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a

kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a

függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem

szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.

(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a

kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány

hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy

visszavonását kérheti.

(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha

az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek

be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a

kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.

A 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedély56

33/A. §57 (1)58 A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt

gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről

szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a

továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási

engedélyt nem adhat.

(3)59 A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor

lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély – a lemondás és a visszavonás

esetét kivéve – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a

szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.

Közegészségügyi kényszerengedély60

33/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.

törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban:

egészségügyi válsághelyzet) összefüggő belföldi szükségletek kielégítése, illetve más

országban felmerülő közegészségügyi probléma kezelésére szolgáló kényszerengedéllyel (a

továbbiakban: külföldi kényszerengedély) összefüggő exportcélú hasznosítás céljából

közegészségügyi kényszerengedélyt (a továbbiakban: közegészségügyi kényszerengedély)

ad

a) szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló gyógyszer, hatóanyag vagy vizsgálati

készítmény, szabadalmi oltalom alatt álló orvostechnikai eszköz (a továbbiakban együtt:

egészségügyi termék), vagy

b) egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás,

berendezés vagy eszköz

hasznosítására.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély exportcélú hasznosításra csak abban az esetben

adható, ha

a) a kérelmező a célországban történő hasznosításra külföldi kényszerengedéllyel

rendelkezik, kivéve, ha az adott egészségügyi termék vagy egészségügyi termék

előállításához szükséges eljárás, berendezés vagy eszköz a célországban nem áll

szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt,

b) az exportcélú hasznosítás a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az

egészségügyi válsághelyzet elhárítását nem veszélyezteti, és

c) az exportcélú hasznosítás nem haladja meg a külföldi kényszerengedélyben

meghatározott mértéket.

(3) A közegészségügyi kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra, a

közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedély alapján

hasznosítási engedélyt nem adhat.

33/C. § (1) A közegészségügyi kényszerengedély időtartamát a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala

a) belföldi hasznosítás esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az

egészségügyi válsághelyzet kezelésére alkalmas szükségletekre tekintettel, de legalább 6

hónap időtartamban,

b) az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedéllyel azonos időbeli

hatállyal

állapítja meg.

(2) A 33/B. § (2) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját hatáskörben – a rendelkezésre álló készletek

mennyiségére vonatkozó információk elemzésével, illetve kockázatértékelés alapján – állítja

ki. Az igazolás kiállításához szükséges további adatok beszerzése érdekében a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjéhez vagy az

egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz is fordulhat adatszolgáltatás

iránt.

(3) A közegészségügyi kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a közegészségügyi

kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal,

amelyet a közegészségügyi kényszerengedélyesnek – a találmány tárgya szerinti műszaki

területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – a szabadalmassal kötött

hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellene.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (3) bekezdés szerinti díj megállapítása során

figyelembe veszi különösen

a) az adott iparágban a hasznosítási díj és a nettó értékesítési árbevétel jellemző arányát,

illetve

b) azt, hogy az adott egészségügyi termékben, vagy az egészségügyi termék előállításához

szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárásban, berendezésben vagy eszközben

megjelenő gazdasági előny milyen arányban vezethető vissza a közegészségügyi

kényszerengedéllyel érintett szabadalom alkalmazására (fedési hányad).

(5) A közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedélyről a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A belföldi

és exportcélú hasznosításra egyaránt kiterjedő közegészségügyi kényszerengedély esetén a

közegészségügyi kényszerengedélyes a belföldi vagy exportcélú hasznosításról részben is

lemondhat. A lemondásról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti szabadalmast és a

gyógyszerészeti államigazgatási szervet.

(6) A közegészségügyi kényszerengedély az arról való lemondással, az (1) bekezdés szerinti

határozott idő lejártával, vagy a szabadalmi vagy kiegészítő oltalom megszűnésével

megszűnik. A közegészségügyi kényszerengedély az exportcélú hasznosítás tekintetében a

külföldi kényszerengedély megszűnésével hatályát veszti. A közegészségügyi

kényszerengedélyes a külföldi kényszerengedély megszűnéséről köteles a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalát a megszűnéstől számított nyolc napon belül értesíteni.

(7) A közegészségügyi kényszerengedély lemondás vagy az (1) bekezdés szerinti határozott

idő letelte miatti megszűnése esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes által

jogszerűen forgalomba nem hozott egészségügyi termék, vagy az egészségügyi termék

előállításához szükséges berendezés vagy eszköz megsemmisítését, illetve az

egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás hasznosításának abbahagyását a

gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatban rendeli el.

(8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, ha a közegészségügyi kényszerengedélyes az (1)

bekezdés szerinti határozott idő letelte előtt újabb, az egészségügyi termékek előállítását

megalapozó közegészségügyi kényszerengedéllyel azonos tárgyi hatályú közegészségügyi

kényszerengedélyt szerez.

(9) Ha a belföldi hasznosítású közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított

egészségügyi termék forgalomba hozatala törvény alapján hatósági engedélyhez kötött, az

engedélyező hatóság az engedélyezésre irányuló eljárásában a közegészségügyi

kényszerengedélyben foglaltakat a kérelem elbírálása során bizonyítottnak tekinti.

(10) A közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termékeket a

szabadalmas által előállított terméktől egyedi jelzéssel kell megkülönböztetni. A

csomagoláson és valamennyi kapcsolódó iraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az

egészségügyi termék előállítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adott

közegészségügyi kényszerengedély alapján, és kizárólag belföldi vagy a 83/J. § (2)

bekezdés b) pontja szerinti országba irányuló exportcélú forgalmazás céljából került sor.

(11) Ha a közegészségügyi kényszerengedély jogosultja nem tesz eleget a (10)

bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az

egészségügyi termék – a (10) bekezdésnek, illetve a 83/J. § (2) bekezdés d) pontjának

megfelelő – átcsomagolására kötelezi.

V. Fejezet

Találmány- és szabadalombitorlás

Találmánybitorlás

34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul

másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását,

hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a

polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Szabadalombitorlás

35. §61 (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt

jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő

polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények

abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek,

illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről,

valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és

hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő

nyilvánosságot biztosítsanak;

e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és

anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott

személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való

végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

(3)62 Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint

kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a

szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye

Magyarország területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni,

amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy amíg a

84/H. § (10a) bekezdése szerinti fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

nem közölte a 84/H. § (10) bekezdése szerinti hatósági tájékoztatást, kivéve, ha a

szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai

szabadalom szövegét.

(4) A szabadalmas a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel

szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették.

(5) A szabadalmas a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel

szemben is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett termékeket;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez;

d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással

érintett termékek előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások

nyújtásában.

(6) Az (5) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi

mértékűek, ha az érintett termékek, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből

nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más

gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek

kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben

meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában,

illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett termékeket birtoklók, valamint a

forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;

b) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe

vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

(8) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi

forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve

termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék

meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt

eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését

is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

(9) A szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással

érintett termékek lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló

tulajdonában, de a tulajdonos a szabadalombitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben

általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.

(10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott

intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való

eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges

kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek

érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás

súlyosságával arányban álljon.

(11) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére

történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt.

Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet

útján történő közzétételt.

A szabadalombitorlás vámjogi következményei

35/A. §63 Bitorlás esetén a szabadalmas – külön jogszabály rendelkezései szerint –

követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba

kerülésének megakadályozására.

A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes

oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom

megadásáról jogerősen nem döntöttek.

(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a

szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi

lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.

Nemleges megállapítás

37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás

megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani

kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt

szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás

miatt eljárást indítsanak.

VI. Fejezet

A szabadalmi oltalom megszűnése

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése

38. §64 Az ideiglenes szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal

megszűnik, ha

a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;

c) a bejelentő az oltalomról lemondott.

A végleges szabadalmi oltalom megszűnése

39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;

c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a

lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt

megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.

(2)65 A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három

hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat.

Lemondás a szabadalmi oltalomról

41. § (1)66 A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról

lemondhat.

(2)67 Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi

lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a

szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy

hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.

(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A szabadalom megsemmisítése

és korlátozása

42. § (1)68 A szabadalmat — a bejelentés napjára visszaható hatállyal — meg kell

semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott

feltételeknek;

b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a

találmányt;

c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott,

illetve — megosztás esetén — a megosztott bejelentésben feltártak;

d)69 a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően

korlátozni kell.

(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli

alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

43. §70 Ha a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnik

meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni,

amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

VI/A. FEJEZET71

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA72

43/A. §73 (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a

továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók

a) a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására,

átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi

oltalomra;

b) a találmányi díjszerződésre;

c) a hasznosítási szerződésre; valamint

d) a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.

(2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy

a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

MÁSODIK RÉSZ

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA SZABADALMI

ÜGYEKBEN74

VII. Fejezet

A szabadalmi eljárások általános szabályai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre75

44. §76 (1)77

(2)78 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek

tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal

kapcsolatos kérdéseket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.

(3)79 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi

bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi

szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő

ügyek is.

(4)80 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal

kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – ügyekben is.

(5)81 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.]

hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A–83/H. §), illetve a

közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő ügyekben (83/I–83/K. §)

is.

A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak

alkalmazása82

45. §83 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi

ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános

közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint az

elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi

CCXXII. törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazható az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8)

bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése,

48. § (1)–(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a,

94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.

(3) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatóak az Ákr. jogutódlásra vonatkozó

rendelkezései. Szabadalmi ügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem

kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben –

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kérelemre jár el.

(5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyben a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – képviselő nevét, lakcímét;

b) a nem természetes személy kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét és

székhelyét; továbbá

c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője

aláírását.

(6) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó szabadalmi ügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton

kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek az (5)

bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint

anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben –

tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli

tárgyalás kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött

elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem

teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.

(8) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon

Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a

továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az ePCT

rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései84

46. §85 (1)86

(2)87 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz

határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint – e

törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya

alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A–83/H. §), és a

közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő eljárásokban (83/I–83/K.

§). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad

szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3)88 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha

nem kérik annak megváltoztatását.

(4)89 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő

közlésének van helye, ha

a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen

helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(5)90 A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes

honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a

hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés

hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a

hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő

részére kell kézbesíteni.

(7)91 Szabadalmi ügyben az Ákr.-nek a határozat közhírré tételére vonatkozó rendelkezései

nem alkalmazhatóak.

A tényállás megállapítása

47. §92 (1)93 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az

előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán

az ügyfelek állításaira.

(2)94 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési eljárásban, a nemleges

megállapítási eljárásban és a 83/E–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a

kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt

adatok alapján vizsgálja.

(3)95 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra

alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni;

figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket

az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(3a)96 A megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, a 83/B–83/D. §-

ban, a 83/F. §-ban és a 83/G. §-ban szabályozott eljárásokban az ügyfeleknek

beadványaikat és azok mellékleteit elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban,

egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtaniuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához, mint ahány ellenérdekű fél az eljárásban részt vesz. Ha több félnek közös

képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni; szolgálati

találmányra adott szabadalom esetén a megsemmisítési kérelem szükséges

példányszámának meghatározásánál a feltalálókat is ellenérdekű félként kell számításba

venni. Ha az ügyfél a beadványát vagy annak mellékleteit az előírtnál kevesebb példányban

nyújtotta be, a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás elmaradása esetén a megsemmisítési

kérelmet, a nemleges megállapításra irányuló kérelmet, valamint a 83/B. § (2) bekezdése, a

83/F. § (1) bekezdése és a 83/G. § (1) bekezdése szerinti kérelmet visszavontnak kell

tekinteni, a szabadalmas nyilatkozatát pedig be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(4)97 Ha a szabadalmi ügyekben előterjesztett kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható

hiányosságai vannak, az ügyfelet a beadvánnyal kapcsolatos hiányok pótlására vagy

nyilatkozattételre kell felhívni, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés

mellett. Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált

követelményeknek, és e törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell

utasítani. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet – ha e

törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz – visszavontnak kell tekinteni. A kivonat

hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.

(5)98

Határidők

48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők

elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2)99 Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az

ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely

a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal

meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot

meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.

(3)100 A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás

miatt hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti

kérelmet lehet előterjeszteni.

(4)101 Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az

elmulasztott cselekményt is.

(5)102 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt

ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell

tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest – részben vagy

egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.

(6)103 Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a

nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.

(7)104 A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési

határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az

eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

(8)105 Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben

beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára

adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

Igazolás

49. §106 (1) Szabadalmi ügyekben – ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki – az

elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két

hónapon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján

kívül következett be. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és

vétlenségét.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt

meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott

határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl

igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében – az elsőbbségi

igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására – előírt és a belső elsőbbség

érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása

esetén igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető

elő.

(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni

kell az elmulasztott cselekményt is.

(5)107 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó

által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az

elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell

ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás

eredményétől függően – részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy

hatályban kell tartani.

(6) Az igazolás ki van zárva a következő határidők elmulasztása esetén:

a) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők

[(1)–(3) bek. és 48. § (3) bek.];

b) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott határidők [61. § (2) és

(6) bek.].

(7) Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek elmulasztásának

következményeit az eljárás folytatása iránti kérelemmel [48. § (3)–(6) bek.] el lehet hárítani.

Az eljárás felfüggesztése

50. §108 (1)109 Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság

tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.

Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,

amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

szabadalmi eljárást felfüggeszti.

(2)110 Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni

mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset

körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3)111 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy

hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó

egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4)112 A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem szünetelhet,

kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.

(5)113 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás

felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6)114 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy,

hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított

határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

Képviselet

51. § (1)115 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben

köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2)116 A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek,

szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának –

akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a

meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet,

amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe

tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az

ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak

adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki

igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.

(3)117 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül

ügygondnokot rendel ki

a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél

kérelmére,

b)118 a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű

fél kérelmére.

(4)119 Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi

személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az

Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.

(5)120 Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának

nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. §

(2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a

rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő

külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

(6)121 Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a

kirendelést kérte.

(7)122 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló

törvény, valamint e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek

alkalmazásában szabadalmi ügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a

szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.

Nyelvhasználat

52. § (1)123 A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az

igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – magyar

nyelven kell elkészíteni.

(2)124 Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.

Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal

vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(3)125 Az elsőbbségi irat [61. § (4) bek.] magyar nyelvű fordításának benyújtása csak akkor

írható elő, ha az elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány

szabadalmazhatóságának megítélését. Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a

bejelentő nyilatkozhat úgy is, hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a külföldi

bejelentés fordítása. A 61. § (5) bekezdését az elsőbbségi irat fordítására is alkalmazni kell.

Nyilvánosság

53. § (1)126 A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő,

illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint – ha ez törvényben meghatározott

feladataik ellátásához szükséges – a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az

igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait – a (2) bekezdésben

foglalt kivételekkel – bárki megtekintheti.

(1a)127 A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(2)128 A közzétételt követően sem tekinthetők meg

a)129 a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra

hozatalát mellőzni kérte,

c)130 a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt

személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult,

vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó

iratba betekinthet.

(3)131 A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – ha azokat nem

bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság kéri, díjfizetés ellenében – másolatot ad.

(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt

vesz.

(5)132 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből –

külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel

rendelkező miniszter javaslata alapján – a szabadalmi bejelentést minősítheti.

(6)133 Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása

nélkül minősíti.

(7)134 A bejelentő és a feltaláló felhasználói vagy megismerési engedély hiányában is

jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt minősítették.

(8)135 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A–

X/B. fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.

(9)136 Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter – a

(10) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő

ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium – tárca nélküli miniszter esetén a

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium – javára kizárólagos

hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya

a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve – ha ez a korábbi – a minősítés megszűnéséig tart; a

szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély

ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti

műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki

kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az

adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a

szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.

(10)137 A (6) bekezdés alapján minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés

rendelkezései nem alkalmazhatók.

(11)138 Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését

megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből

eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a

kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(12)139 A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő minősítéséért a Magyar

Állam csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha a minősítést a Magyar Állam

kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az

Európai Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.

(13)140 Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elutasítja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a

hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított

bejelentés tartalmát képező találmány minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés

fenntartására. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező

miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A

minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam a minősítés miatt a bejelentőnek

kártalanítással tartozik.

Jogorvoslatok

53/A. §141 (1)142 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye

fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló

törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.

(2)143 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a

bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3)144 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak

megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig

módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező –

döntését:

a) a szabadalom megadása;

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a szabadalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás;

e)145 a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedély

megadása, módosítása és felülvizsgálata, valamint a kényszerengedélyes könyveibe és

nyilvántartásaiba történő betekintés (83/A–83/G. §-ok);

f)146 a közegészségügyi kényszerengedély megadása;

g)147 a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának

közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített fordítás benyújtása és a fordítás

kijavítása.

(4)148 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)–e) pontjaiban említett

kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha

megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy

visszavonását egybehangzóan kérik.

(5)149 Olyan ügyekben, amelyekben nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a 85. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási

kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak

megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6)150 A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával,

továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7)151 A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a

módosított döntés ellen volt.

Végrehajtás

53/B. §152 (1)153 Az Ákr.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2)154 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott

döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával

kell végrehajtani.

Költségek és díjak155

53/C. §156 (1) Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

(2)157 Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi

ügyben az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban

meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – a az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított részletes

szabályok szerint – a következő kérelmekért is:

a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az eljárás folytatása iránti

kérelemért;

b)158 a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló

kérelemért, a jelzálogjog tárgyában az alapításra irányuló kérelemért.

(3)159 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt

esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti

tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi

ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás160

53/D. §161 (1) Szabadalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus

ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény

rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Szabadalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles

elektronikus ügyintézésre.

A Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazása162

53/E. §163 (1) A Szabadalmi Jogi Szerződés és e törvény második része közötti eltérés

esetén a bejelentő és a szabadalmas számára kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni,

kivéve, ha a Szabadalmi Jogi Szerződés erről eltérően rendelkezik.

(2) Ha a szabadalmi ügyben előterjesztett beadvány megfelel a Szabadalmi Jogi

Szerződésben megszabott követelményeknek, az e törvényben, illetve az e törvény alapján

előírt – azonos tárgyú – követelményeket is teljesítettnek kell tekinteni, azoknak a

követelményeknek a kivételével, amelyeket e törvény vagy e törvény alapján más jogszabály

a Szabadalmi Jogi Szerződésben kapott felhatalmazás szerint ír elő.

VIII. Fejezet

Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás164

Szabadalmi lajstrom165

54. §166 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és

a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe – az 55. §-nak megfelelően – be kell jegyezni a

szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat

(X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom

korlátozását,

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket,

m)167 azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi

vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.

(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az

ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni

kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a

bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a

szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi

lajstromba bejegyezték.

(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj

ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

Bejegyzés a szabadalmi lajstromba

55. §168 (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése,

más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti

abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti

döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre

emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen

megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős,

szintén fel kell tüntetni.

(2)169 A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve

bejegyzése ügyében – a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével – a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt, azzal, hogy

az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban

előterjesztett kérelemnek. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy

megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket

nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük

sorrendjében kell elbírálni.

(2a)170 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi lajstromnak a feltalálóra és a

szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzését kérelemre a lajstromban feltüntetett valamennyi

feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt

jogerős bírósági ítélet alapján módosítja.

(2b)171 A (2a) bekezdést alkalmazni kell a szabadalmi bejelentés közzététele előtt is, azzal az

eltéréssel, hogy a lajstrombejegyzés módosítása helyett a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a módosítást a szabadalmi bejelentés iratain vezeti át.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen,

amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából

kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(3a)172 Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a

szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési

szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint

vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és

tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(4)173

Hatósági tájékoztatás

56. §174 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és

Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a

szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:

a)175

b)176 a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a

bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi

bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a

találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra,

hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;

c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét

(elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a

bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom

nemzetközi osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó

határozat keltét;

d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom

korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.

56/A. §177 A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi

bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi

bejelentésekkel kapcsolatos – a X/A. és a X/B. fejezetben előírt – hatósági tájékoztatásokat

is.

IX. Fejezet

A szabadalom megadására irányuló eljárás

A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei

57. § (1)178 A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal,

kivonatot, továbbá — a szükséghez képest — rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.

(3)179 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a szabadalmi bejelentési

kérelemnek tartalmaznia kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló

nevének és lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és a feltaláló

a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.

(3a)180 A szabadalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki

szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló

jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)181 A szabadalmi bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a

bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5)182 Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei – ide nem értve az angol nyelvet – idegen

nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a

szabadalmi bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ha a

szabadalmi bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi

leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot

a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy

b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül

kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével.

(6)183 A bejelentő a közzétételig — a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával —

visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.

57/A. §184

A bejelentés napja

58. §185 (1)186 A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a szabadalom iránti igényre,

b)187 a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét

vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt

lehetővé tevő más adatot, valamint

c) leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot – függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb

követelményeknek –, vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni a

bejelentési nap elismeréséhez is.

(3) A bejelentési nap elismeréséhez a korábbi bejelentésre való hivatkozást szintén magyar

nyelven kell feltüntetni, valamint meg kell adni a korábbi bejelentés számát és meg kell

nevezni azt az iparjogvédelmi hatóságot, amelyhez benyújtották. A hivatkozásból ki kell

tűnnie, hogy az a bejelentési nap elismerése céljából helyettesíti a leírás és a rajz

benyújtását.

(4) Ha a bejelentési nap elismeréséhez a leírás helyett korábbi bejelentésre hivatkoznak, az

e hivatkozást tartalmazó bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül be kell

nyújtani a korábbi bejelentés másolatát és – ha az idegen nyelven készült – magyar nyelvű

fordítását. A 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést e másolatra és fordításra is

megfelelően alkalmazni kell.

A találmány egysége

59. §188 A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy

pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen

általános találmányi gondolatot alkotnak.

A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat

60. § (1)189 A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a

találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén

szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a

szabadalmi bejelentésben.

(2)190 Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak

alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés

rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel

feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy

a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;

b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt,

amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és

c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.

(3)191 Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt

szabadalmi oltalom terjedelmét.

(4)192 A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt

oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése

szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az elsőbbség

61. §193 (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a

külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség);

c)194 a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé még nem tett

szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal

kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós elsőbbséget – az erre irányuló nyilatkozat megtételével – a legkorábbi igényelt

elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az elsőbbségi nyilatkozat

kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt

elsőbbséget érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani a

kijavításra nyitva álló tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az

elsőbbségi nyilatkozat kijavítása bármely esetben kérhető a bejelentés napjától számított

négy hónapon belül.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi

bejelentés korábbi időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e

kérelmet utóbb – a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek

befejezéséig – visszavonja.

(4) Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot) a legkorábbi igényelt

elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.

(5)195 Az elsőbbségi iratot – a külföldi bejelentés másolatát – benyújtottnak kell tekinteni, ha

az a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha

nemzetközi szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi

együttműködésre figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos

lapjában közzétett döntése alapján – külön benyújtása nélkül is – a szabadalmi bejelentés

mellékletének minősül.

(6) A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül

kell igényelni. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést

visszavontnak kell tekinteni.

(7) A szabadalmi bejelentésben – ha erre mód van – egy igénypontra is igényelhető több

elsőbbség.

(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire

terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2)

bekezdésének megfelelően feltár.

(9)196 Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb

feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi

Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy –

viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből

62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos

tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában

igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).

(2)197 Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom

megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon,

legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.

(3)198 Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai

szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.

A biológiai anyag letétbe helyezése

és hozzáférhetősége199

63. §200 (1)201 Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak

alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1)

bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi

bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő

letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.

(2)202

(3)203 Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított

tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.

(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:

a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1)

bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;

b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri,

vagy – a bejelentő kérelmére – kizárólag független szakértő számára;

c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom

megvonásától vagy megsemmisítésétől.

(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot

a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi

oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a

mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot – a kényszerengedélyes kivételével –

csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten

lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása

szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.

(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén – a bejelentő

kérelmére – a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés

napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen

hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak

addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló

technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.

(8) Ha az (1)–(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem

férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe

helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.

(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból

letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.

(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve,

hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő

csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a

szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a

bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja – a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás

mellett – ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)–(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé

tegyék.

Kiállítási nyilatkozat és igazolás

64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának

kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen

kívül, ha

a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon

belül megteszi, és

b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának

igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az

igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.

(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a

találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.

Tájékoztatás atomenergiával kapcsolatos bejelentésekről204

64/A. §205 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az Európai Atomenergia-közösséget

létrehozó Római Szerződés irányadó rendelkezéseinek megfelelően, a bejelentő és a

feltaláló nevének és lakcímének vagy székhelyének megjelölésével közli az Európai

Bizottsággal

a) a) a kifejezetten atomenergiával kapcsolatos nemzeti szabadalmi bejelentés tartalmát, és

b) b) az olyan közzé nem tett nemzeti szabadalmi bejelentés tényét, illetve – az Európai

Bizottság kérésére – tartalmát, ami nem tartozik kifejezetten az atomenergia területéhez, de

közvetlenül összefügg az atomenergia alkalmazásának közösségbeli fejlődésével és annak

szempontjából alapvető jelentőséggel bír.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

65. §206 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően

megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez az 58. §-ban előírt feltételeknek,

b) megfizették-e az 57. § (4) bekezdése szerinti bejelentési és kutatási díjat,

c) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az igénypont, a kivonat és –

amennyiben rendelkezésre áll – a rajz magyar nyelven van-e.

66. §207 (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok két

hónapon belül történő pótlására.

(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás

beérkezési napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető

szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában nem kell kiadni

felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva

álló két hónapos határidőt.

(4) Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott

valamely rajz a bejelentésből hiányozni látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon

belül történő pótlására. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.

(5) Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a bejelentés napját követően,

de e naptól vagy a (4) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül

nyújtja be, a bejelentés napjának e hiány pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés

napját ennek megfelelően módosítani kell.

(6) Ha a bejelentő a hiányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül pótolja, és a

bejelentés egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely tartalmazta a

bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a bejelentés napja az a nap marad,

amelyen teljesültek az 58. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelmények, feltéve, hogy az (5)

bekezdésben meghatározott határidőn belül a bejelentő benyújtja

a) a korábbi bejelentés másolatát,

b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű fordítását,

c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrész vagy rajz a korábbi

bejelentésben, illetve annak fordításában hol található meg.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a 61. §

(5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.

(8) Ha a bejelentő a határidőn belül nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott

követelményeknek, a bejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a bejelentő

benyújtotta a leírásból hiányzó részt és a hiányzó rajzot, és a bejelentés napját ennek

megfelelően módosítani kell.

(9) Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a (4), illetve

az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a (11) bekezdés alapján

visszavonja az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott leírásrészt vagy rajzot, az e részre,

illetve rajzra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból,

illetve az igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

(10) Az elismert bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt értesíteni kell.

(11) Ha az elismert bejelentési napnak az (5) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti

módosításáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonja a

hiánypótlásként benyújtott leírásrészt vagy rajzot, azt úgy kell tekinteni, mintha a bejelentés

napját nem módosították volna. A bejelentőt erről értesíteni kell.

(12)208 Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű

szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. §

(4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak

kell tekinteni.

67. §209

Alaki vizsgálat

68. § (1)210 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy

az kielégíti-e az 57. § (2)–(3a) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a

bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.

(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére

sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és

határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.

(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a

szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Újdonságkutatás

69. § (1)211 Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált

feltételeknek és a bejelentő

a) benyújtotta a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és – szükség

szerint – a rajzot, vagy

b) a 69/A. § (13) bekezdése szerinti kérelemmel él,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok

alapján – figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra – újdonságkutatási jelentést készít.

(1a)212 Ha a szabadalmi bejelentés – az összes igénypont vagy egyes igénypontok

tekintetében – alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást

lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek

indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas

igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges

újdonságkutatási jelentést készít.

(1b)213 Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó

követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási

jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az

59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi

bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során

hívja fel a bejelentőt (76. §).

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat,

amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban

az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a

bejelentőnek.

(4)214 Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt — vagy, ha a kutatási jelentés

később készül el, külön alkalommal — hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

69/A. §215 (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – előzetes megállapítás arról, hogy az

újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány

kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság

követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az

elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kell benyújtani.

(4)216 Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(5) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell

utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(6)217 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentést – a (11) és (16) bekezdésben foglalt kivételekkel – az erre

irányuló kérelem benyújtásától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló

magyar nyelvű leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásától

számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentésre irányuló kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül visszavonja,

b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja

a szabadalmi bejelentést,

c) az a) pontban megjelölt időtartamon belül bekövetkező okból a bejelentést visszavontnak

kell tekinteni,

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt

került sor a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő

elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(8)218 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére az (1) bekezdés szerinti

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el. A gyorsítás

iránti kérelmet csak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló

kérelemmel együtt lehet benyújtani; ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés díjának kétszeresét kell megfizetni. Ha a megfizetett díj ennél

kevesebb, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának összegét

eléri, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (6) bekezdés alkalmazásával készíti el az

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

(9) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, vagy az

összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő

újdonságkutatást lehessen elvégezni, az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elutasítja, és a továbbiakban a (6) bekezdés alkalmazásával jár el.

(10) Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés

megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, a (3) bekezdésben

meghatározott határidőn belül újabb kérelmet nyújthat be írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentés készítése iránt.

(11) Ha a gyorsítás iránti kérelem megfelel a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási

jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint

rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül küldi meg

a bejelentőnek.

(12) A (11) bekezdés szerinti eljárás esetén a (7) bekezdés nem alkalmazható, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban

a) a megfizetett díjnak az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért

fizetendő díj mértékét meghaladó részét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentést – a (8) bekezdés alapján – a (6) bekezdés

alkalmazásával készítette el,

b) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor a (11) bekezdésben

foglalt határidő leteltét követően, hogy helyt adott a (3) bekezdésben meghatározott határidő

elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek, azzal, hogy a teljes díjat

visszafizeti, ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés

postázását megelőzően előterjesztett visszafizetési kérelmében jelzi, hogy az említett

jelentés elkészítésére nem tart igényt,

c) a (8) bekezdés alapján fizetendő díj felét kérelemre visszafizeti, ha az írásos véleménnyel

kiegészített újdonságkutatási jelentés gyorsított elkészítésére irányuló kérelmet a (9)

bekezdésben megjelölt okból elutasítja.

(13)219 Ha a bejelentő angol nyelvű szabadalmi leírást, igénypontot, kivonatot és rajzot

nyújtott be, kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek

alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít azzal, hogy ebben

az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának

négyszeresét kell megfizetni.

(14)220 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (13) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, a

megfizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti, ha

a) a megfizetett díj kevesebb, mint a (13) bekezdésben megjelölt összeg, vagy

b) a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált

feltételeknek, vagy

c) a szabadalmi bejelentés az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele

kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni.

(15)221 Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített

újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra a (2)–(5) bekezdést, a (7)

bekezdés d) pontját, valamint a (10) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(16)222 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján készülő

írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján

rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem

benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

Közzététel

70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc

hónap elteltével közzé kell tenni.

(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha

megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.

(3)223 A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

Észrevétel

71. § (1)224 A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki

észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a

találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely

szabadalmazhatósági feltételnek.

(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.

(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem

ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

Módosítás és megosztás

72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy

tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

(2)225 A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a szabadalom

megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi

leírást, az igénypontot és a rajzot.

73. § (1)226 Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a

szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja

bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.

(2)227˙A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló

jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon

belül.

(3)228 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

Érdemi vizsgálat

74. § (1)229 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a

közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány

a)230 kielégíti-e az 1–5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)–(4)

bekezdései, valamint (10) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt

követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4)

bek.] napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,

hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.

(3)231 A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni az iparjogvédelmi

eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.

(4)232 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a

szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

(5) A vizsgálati díjat — kérelemre — vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás

elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi

bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált

követelményeknek, a bejelentőt — a kifogás természete szerint —hiánypótlásra,

nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás,

illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett

okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy

kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

A szabadalom megadása

77. § (1)233 Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó

valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a

megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon

belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.

(3)234 Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött

leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy

újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során

történő figyelembevételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala dönt.

(4)235 A szabadalom megadása előtt az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott megadási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti

nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell

tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

78. § (1)236 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megadását követően

szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez mellékeli szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

(2)237 A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában

(56. §).

X. Fejezet

Egyéb szabadalmi eljárások

A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás

79. § (1)238 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapítja az ideiglenes szabadalmi

oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39.

§ b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján

újra érvénybe helyezi.

(2)239 A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be

kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

Megsemmisítési eljárás

80. § (1)240 A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján – a (2) bekezdésben

meghatározott kivétellel – bárki kérheti a szabadalmassal szemben.

(2)241 A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését,

akit az a törvény szerint megilletne.

(3)242 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell

jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4)243 A megsemmisítési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított

két hónapon belül.

(5)244 Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a

megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg,

figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek

elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

80/A. §245 Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési

eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem

kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

81. § (1)246 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és – szolgálati találmányra adott

szabadalom esetén – a feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján

határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az

eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés

alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem

jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat

meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2)247 Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy

eljárásban kell elintézni.

(3)248 A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által

korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(4)249 A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell

hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc

napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés

határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba

is kell foglalni.

(5)250 A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6)251 A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba

foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(7)252 A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a

szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a szabadalmi oltalomról –

legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható

hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az

eljárási költséget a kérelmező viseli.

(8)253 A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi

lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

81/A. §254 (1)255 A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell

lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak, vagy a keresetlevél benyújtását

megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.

(2)256 A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított

egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a

gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított

eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem

elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet

visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem

válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a

törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a

gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)257 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően –

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;

c)258 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás

tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő

időben kéri.

Nemleges megállapítási eljárás

82. § (1)259 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a nemleges

megállapításra (37. §) irányuló kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani

kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai

szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének

magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező

rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére

felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.

(2)260 A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy

hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.

(3)261 A nemleges megállapítási kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a

nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette

meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek

elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5)262 Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó – az (1)

bekezdés alapján kiadott – felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmező

elkészíttetheti, kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmező által

hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt

szabadalomba.

83. § (1)263 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után

szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-

e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2)264 Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának elkészítésével járó

költséget a szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmező

viseli.

(3)265 A 81. § (4)–(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(4)266 A 81/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel

összefüggő eljárások

83/A. §267 (1) A 83/B–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a 48. §-tól eltérően

hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre harminc naposnál rövidebb, de legalább tizenöt napos

határidő is kitűzhető, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben

adható.

(2)268 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 83/B–83/H. §-okban szabályozott eljárásokban

soron kívül jár el.

(3) E törvény 81. §-ának (4)–(6) bekezdéseit a 83/B–83/G. §-okban szabályozott

eljárásokban is alkalmazni kell.

83/B. §269 (1)270

(2)271 A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelemre az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott

díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3)272 A kényszerengedély iránti kérelemnek – a 45. § (5)–(6) bekezdésében és a

816/2006/EK rendeletben meghatározott nyilatkozatokon és adatokon felül – tartalmaznia

kell

a) a kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom

lajstromszámát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,

amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket

megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől

(pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett honlap címét.

(4)273 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy

a) a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben, valamint a 816/2006/EK rendelet 6. cikkének

(3) bekezdésében előírt adatokat;

b) teljesülnek-e a 816/2006/EK rendelet 8. cikkében előírt feltételek;

c) a kérelmező bizonyította-e, hogy a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése

értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal;

d) a kényszerengedély alapján előállítani kívánt mennyiség megfelel-e a 816/2006/EK

rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételnek.

(5) Ha a kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e

törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem

fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani,

ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha

a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet

visszavontnak kell tekinteni.

83/C. §274 (1)275 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély iránti kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után

szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem

elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) A kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély időtartamát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket,

amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket

megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől

(pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakra történő

figyelmeztetést;

d) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést

és a kényszerengedélyes által megadott honlap címét;

e) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes könyveinek és

nyilvántartásainak tartalmazniuk kell a 816/2006/EK rendelet 10. cikke (8) bekezdésének

második mondatában meghatározott adatokat, illetve okiratokat;

f) a szabadalmasnak fizetendő díjat.

(3)276 A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

83/D. §277 (1)278 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély megadásáról – a

816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével – értesíti az Európai

Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti

államigazgatási szerv részére.

(2)279 A kényszerengedély megadása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

honlapján közzéteszi a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, valamint az

azokra a jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani

kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével

más által gyártott ilyen terméktől.

(3)280 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a

gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott

kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve

azok változásairól.

83/E. §281 (1)282 A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés

iránt – a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján – előterjesztett kérelmet

elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben két példányban kell

benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek a 45. § (5)–(6)

bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó

határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.

(2)283 A betekintés iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával

egyidejűleg.

(3) Ha a betekintés iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e

törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem

fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani,

ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet

visszavontnak kell tekinteni.

(4)284 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban

nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a

betekintés elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás

tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő

időben kéri.

(5)285 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedélyes könyveibe és

nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről – az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei

között – értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a

kényszerengedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként

felhasználható.

83/F. §286 (1)287 A kényszerengedély felülvizsgálata iránt – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (1) bekezdése alapján – előterjesztett kérelemben a 45. § (5)–(6) bekezdésében

meghatározott adatokon túl meg kell jelölni a kényszerengedélyt megadó határozat számát,

a felülvizsgálat alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A

kérelemhez az importáló országban készített értékelés is csatolható.

(2)288 A kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK

rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2)

bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A

kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a

vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül

nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4)289 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély felülvizsgálata iránti

kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel – a kérelmező személyétől függően – a

kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli

tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a

kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(5)290 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendeli el – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (3) bekezdése értelmében – a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a

kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén

való megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia

kell a kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK

rendelet 4. cikke szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott

határidőt.

(6)291 A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról

hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(7)292 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély visszavonásáról

a) értesíti az Európai Bizottságot;

b) a határozat megküldésével értesíti a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási

szervet;

c) a honlapján tájékoztatást ad.

83/G. §293 (1)294 A kényszerengedély módosítása iránt – a 816/2006/EK rendelet 16.

cikkének (4) bekezdése alapján – előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell

a) a 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokat a kérelmező és képviselője neve és

lakcíme vagy székhelye kivételével, feltéve, hogy a kényszerengedélyes megjelölte az

eredeti kényszerengedélyt; továbbá

b) a kényszerengedély számát, a módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot

arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1)

bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a

kérelmezett további mennyiség meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.

(2)295 Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a kényszerengedélynek az (1)

bekezdés szerinti módosítására egyebekben a 83/F. § rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a)296 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély módosításáról vagy a

kérelem elutasításáról határoz;

b)297 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart

szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes

meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

83/H. §298 (1) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megállapítja, hogy a

gyógyszeripari termék behozatala a 816/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésébe

ütközik, megtiltja a gyógyszeripari termék hazai forgalmazását.

(2)299 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős

határozatának másolatát megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának.

(3)300

(4)301 A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának

jogerőre emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék zár alá

vétele és az importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(5)302 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés

szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.

A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások303

83/I. § (1) A közegészségügyi kényszerengedéllyel kapcsolatos eljárásra e törvény

rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napos

határidőt kell kitűzni, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben

adható,

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül jár el.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemnek – a 45. § (5) és (6)

bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a kérelem belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra irányul,

b) exportcélú hasznosítás esetén azon országok megnevezését, amelyekre a kérelem

irányul,

c) a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott

szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát,

d) a kényszerengedély alapján a kérelmező által gyártani kívánt egészségügyi termék

megnevezését, gyógyszer esetén a termék szabadnevét,

e) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján gyártani

kívánt egészségügyi terméket a 33/C. § (10) bekezdése szerint megkülönböztetik a

szabadalmas termékétől,

f) gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező az egészségügyi

válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése céljára alkalmas, az

igazolásban meghatározott szükséges mennyiségű egészségügyi termékre kéri a

közegészségügyi kényszerengedélyt,

g) annak igazolását, hogy a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezője rendelkezik a

közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani szándékozott, az f) pont szerinti

igazolásban meghatározott mennyiséghez, exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi

kényszerengedély erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott

mennyiséghez megfelelő kapacitással,

h) a g) pontban meghatározottak hiányában annak igazolását, hogy a kérelmező az f) pont

szerinti igazolásban, vagy exportcélú hasznosítás esetén – ha a külföldi kényszerengedély

erről rendelkezik – a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiség előállításához

szükséges kapacitások biztosítása érdekében komoly előkészületeket tett, és

i) exportcélú hasznosítás esetén a külföldi kényszerengedélyt és annak hiteles angol vagy

magyar nyelvű fordítását.

(3) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásával egyidejűleg. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezését követően megvizsgálja,

hogy

a) a kérelem megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) teljesülnek-e a 33/B. §-ban foglalt feltételek.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon

belül értesíti a kérelemmel érintett szabadalom jogosultját annak tényéről, hogy találmánya

tekintetében kényszerengedély megadása iránt kérelmet nyújtottak be.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéséig a közegészségügyi kényszerengedély

kérelmezőjével szemben a kérelemben megjelölt szabadalommal vagy kiegészítő oltalmi

tanúsítvánnyal kapcsolatban folyó bitorlási pert, és az ahhoz kapcsolódó ideiglenes

intézkedést fel kell függeszteni.

(7) Ha a közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a (4)

bekezdésben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell

felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem

elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött

határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

83/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyalás tartása nélkül határoz a

közegészségügyi kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A döntést

írásba kell foglalni és közölni kell a kérelmezővel. A döntésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a szabadalmast a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti.

(2) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a kényszerengedély belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú

hasznosításra vonatkozik,

b) exportcélú hasznosítás esetén azon országot, vagy országokat, amelyek tekintetében az

exportcélú hasznosításra a közegészségügyi kényszerengedély kiterjed,

c) a közegészségügyi kényszerengedély időtartamát,

d) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani

kívánt egészségügyi terméket megkülönböztetik a szabadalmas termékétől,

e) a szabadalmasnak fizetendő díj meghatározását,

f) a szabadalom vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát, és

g) az egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén pedig a termék szabadnevét.

(3) A közegészségügyi kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi vagy a kiegészítő

oltalmi tanúsítványokról vezetett lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(4) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala haladéktalanul tájékoztatja a gyógyszerészeti államigazgatási szervet.

83/K. § A gyógyszerészeti államigazgatási szervnek a közegészségügyi kényszerengedély

időtartama alatt, a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított gyógyszerrel

összefüggő döntéseivel szemben indított perben azonnali jogvédelemnek nincs helye.

A szabadalmi leírás értelmezése

84. §304 Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy

egyéb hatóság megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakvéleményt ad.

HARMADIK RÉSZ305

AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE

ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK

X/A. Fejezet

Az európai szabadalmi bejelentésekre

és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések306

Általános szabályok

84/A. § E törvény alkalmazásában

a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i

Müncheni307 Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;

b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett – európai szabadalom

megadására irányuló – szabadalmi bejelentés.

84/B. § (1)308 Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható

Magyarország területére kiterjedő hatállyal is.

(2)309 A 84/D–84/O. § rendelkezéseit Magyarországot megjelölő európai szabadalmi

bejelentésekre és Magyarországra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell

alkalmazni.

(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell

alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.

Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása

84/C. § (1)310 Európai szabadalmi bejelentést – a megosztással keletkező európai

szabadalmi bejelentés kivételével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet

nyújtani.

(2)311 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani az európai szabadalmi

bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön

van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét

érvényesíti, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke nem minősített.

(3)312 Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet

nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven

vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a

következőket:

a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé

tevő adatokat.

Az európai szabadalmi bejelentés hatálya

84/D. § (1)313 Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai

Szabadalmi Hivatal elismerte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához ugyanezzel a

bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az

európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

(2)314 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az

Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt,

amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti

eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §).

(3)315 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az

európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó

bejegyzéseihez.

Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom

84/E. § (1)316 Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik

Magyarországon – ideiglenes – szabadalmi oltalom, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a hivatalos lapjában (56–56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok

magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.

(2)317 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott hatósági

tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez

mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.

(3)318 A 45. § (5)–(6) bekezdésben meghatározott adatokon túl a kérelemnek tartalmaznia

kell a feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és

lakcímének a szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az

esetben a feltaláló nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és

lakcímének megadása történhet az európai szabadalmi bejelentés ezeket tartalmazó iratára

való hivatkozással is. A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását egyebekben a

szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok

elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes

követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)319 Az igénypontok fordításának közzétételéért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)320 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból,

hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során

a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(6)321 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben

meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy

a bejelentő a kérelmét visszavonta.

(7)322 Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.

(8)323 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai

szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerint ideiglenes

oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.

Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása

84/F. § (1)324 Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2)

bekezdése, 77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján

visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e

törvény IX. fejezete alapján – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – megindítja

a szabadalom megadására irányuló eljárást.

(2)325 A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem

benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották

be – annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3)326 Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar

nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be – annak beérkezésétől számított négy

hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX.

fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott

fordításnak kell tekinteni.

(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az

Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés

rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.

(5)327 Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához

nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt – a 66. § (12) bekezdésében előírt

figyelmeztetés egyidejű megküldésével – értesíteni kell.

(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az európai szabadalom hatálya

84/G. §328 (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az

Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem

nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a

szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett

bitorló kérésére, illetve – szükség szerint felhívásra – a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.

Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények329

84/H. §330 (1)331 Az európai szabadalom hatályossá válik Magyarországon, ha megadásának

az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a

szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom

igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint – ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti

eljárás nyelve a francia vagy a német volt – az európai szabadalom igénypontokon kívüli

szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(1a)332 Az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítása az

igénypontok magyar nyelvű fordításával együtt benyújtható akkor is, ha az Európai

Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve az angol volt.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű

fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a

szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is

benyújtotta.

(3)333 Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától

számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban erre az esetre

meghatározott pótdíjat.

(4)334 A 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl az (1) vagy az (1a)

bekezdés szerinti fordítás vagy fordítások (a továbbiakban együtt: fordítás) benyújtásáról

szóló, az európai szabadalom hatályosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a

feltaláló nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a feltaláló kéri nevének és lakcímének a

szabadalmi iratokon való feltüntetése mellőzését azzal, hogy ebben az esetben a feltaláló

nevét és lakcímét külön lapon kell megadni. A feltaláló nevének és lakcímének megadása

történhet az európai szabadalom ezeket tartalmazó iratára való hivatkozással is. A fordítást

egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi

beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott

részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(5)335 A fordítás meghirdetéséért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két

hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy

az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. §

(2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3)

és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott

határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást

nem nyújtották be.

(8)336 Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn

belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj

megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai

szabadalom oltalma Magyarországon, annak keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9)337 A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat,

ha az (1) bekezdésben előírt fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a

hivatalos lapjában (56–56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.

(10a)338 A szabadalmas az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar

nyelvű fordítását – az (1) és (1a) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül is – bármikor

benyújthatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. E fordítás benyújtására és

meghirdetésére a (4)–(7) és a (10) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

84/I. §339 A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egyezmény szerinti

felszólalási és korlátozási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai

szabadalomra is.

Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege

84/J. § (1)340 Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom

igénypontjainak, illetve leírásának fordítása [84/E., 84/H. és 84/I. §] szerint a szabadalmi

oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén

készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a fordítás szerint

kell megállapítani.

(1a)341 Ha a szabadalmas a 84/H. § (1a) vagy (10a) bekezdése alapján benyújtotta az

európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, az (1)

bekezdést – a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését követően – erre a

fordításra kell alkalmazni.

(1b)342 Ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt és

a szabadalmas a 84/H. § (10a) bekezdése alapján benyújtotta az európai szabadalom

igénypontokon kívüli szövegének magyar nyelvű fordítását is, a 84/K. § (6) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hasznosítás továbbhasználatra akkor jogosít, ha

azt a fordítás benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatás közlését megelőzően kezdték meg.

(2)343 Az (1)–(1a) bekezdésekben foglalt rendelkezések az európai szabadalom

megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazhatók.

84/K. § (1)344 A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a

leírás fordításának [84/E., 84/H. és 84/I. §] kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom

akkor válik hatályossá, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közölte a hatósági

tájékoztatást a fordítás kijavításáról.

(2)345 A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3)

bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a kérelemnek a

feltaláló nevét és lakcímét akkor sem kell tartalmaznia, ha a feltaláló nem kérte neve

feltüntetésének mellőzését.

(3)346 A fordítás kijavításának közzétételéért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok,

illetve a leírás fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon

belül.

(4)347 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból,

hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. §

(2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(5)348 Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott

határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének

napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében

a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás

érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma – a hasznosításnak,

illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének

napján meglévő mértékéig – hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult

gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak – a hasznosítást, illetve az

előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

Az európai szabadalmi oltalom fenntartása

84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint

(23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom

megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.

(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való

meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az

esedékességet követően is – pótlékmentesen – meg lehet fizetni e három hónapos

időtartamon belül.

(3)349 Azokat a fenntartási díjakat, amelyek az európai szabadalom – mulasztás folytán vagy

a Bővített Fellebbezési Tanács által felülvizsgált határozat alapján történt – megvonása

esetén a megvonást követően esedékessé váltak volna, a jogokba való visszahelyezésről,

illetve a fellebbezési tanács új eljárásra utasításáról hozott határozat közlésétől számított hat

hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

Az európai szabadalom megvonása

84/M. §350 (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási

vagy megvonási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (8)

bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti

felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig indokolt esetben fel kell

függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be,

vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az

Egyezmény alapján.

(3) A felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell az

Egyezmény szerinti korlátozási eljárás jogerős befejezését követően, illetve, ha az

Egyezmény szerinti felszólalási vagy megvonási eljárás jogerős befejezése nem

eredményezi az európai szabadalom megvonását.

Az európai szabadalom megsemmisítése

84/N. § (1)351 Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. cikkének (1) bekezdésében

meghatározott okból kell megsemmisíteni és az Egyezmény e cikkének (2) bekezdésében

szabályozott esetben kell korlátozni. Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló

eljárásban alkalmazni kell az Egyezmény 138. cikkének (3) bekezdését is.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

84/O. §352

X/B. Fejezet

A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések353

Általános szabályok

84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban

az354 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban:

Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés.

(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt

Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e

törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal355

84/R. § (1)356 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átvevő hivatalként jár el azokkal a

nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar

állampolgár, illetve, amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.

(2)357 A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint

átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a

Szerződésben előírt módon, az illetékes – a bejelentő által választott – nemzetközi kutatási

szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.

(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés – a kérelem kivételével – magyar nyelven is

benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell

nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.

(4)358 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését

tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a

figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve – ha ez a hosszabb – a nemzetközi

bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a

nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5)359 A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint

a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi

illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott

megszabott módon.

(6)360 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi illeték és a kutatási illeték

összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell

tenni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása megjelölt

vagy kiválasztott hivatalként361

84/S. § (1)362 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt hivatalként jár el azoknak a

nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben Magyarországot a

Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyarországra is

kiterjedő hatályú európai szabadalom [84/A. § a) pont] megadására irányult.

(2)363 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1)

bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre

vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és

Magyarországot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat

eredményeit fel kívánja használni.

(3)364 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a

nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül

be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és

címének közlésével, vagy hivatkozni kell a nemzetközi szabadalmi bejelentés ezt tartalmazó

iratára, valamint meg kell fizetni az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.

(4)365 A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától

számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban erre az esetre

meghatározott pótdíjat is.

(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az

igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a

Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával

módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar

nyelven.

(6)366 Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn

belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a

pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya Magyarországon

megszűnik, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.

(7)367 A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a

Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a

nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a

nemzetközi bejelentés fordításának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő

benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.

(8)368 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti

pótdíjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a

(7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.

(9)369 Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét

visszavontnak kell tekinteni, ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja

meg.

84/T. § (1)370 A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. cikkének

(1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom

Magyarországon, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A

fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)371 A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés

közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti

eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban

szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.

84/U. § (1)372 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként

a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt

követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától

számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(2)373 A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a az

iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban előírt vizsgálati

díjat.

(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben

megfelelően alkalmazni kell a 74–76. § rendelkezéseit.

84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés

8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött

Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. cikkének rendelkezéseit kell megfelelően

alkalmazni.

84/Z. § (1)374 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 7. cikke (2)

bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a

bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány

természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

(2)375 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 27. cikke (2)

bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat

vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben

meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor

hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával

kapcsolatban.

(3)376 A bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint megjelölt hivatal – a

84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – e törvény rendelkezéseinek megfelelő

alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. cikkében szabályozott felülvizsgálatot.

NEGYEDIK RÉSZ377

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

SZABADALMI ÜGYEKBEN

XI. Fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata378

Megváltoztatási kérelem

85. §379 (1)380 A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalának

a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b)381 az eljárást felfüggesztő és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott

döntését;

c)382 az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az Ákr.

rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)383 az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást

megtagadó végzését;

e)384 az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és

viselésének kérdésében hozott döntését.

(2)385 Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és

viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs

halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott –

rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(2a)386 A közegészségügyi kényszerengedély megadása tárgyában hozott döntés ellen

előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a megadott közegészségügyi kényszerengedély

tekintetében halasztó hatálya nincs.

(3)387 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése

csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási

kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a)388 aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c)389 akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5)390 A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat

megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási

kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)391 A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára

adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a

féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)392 A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás

folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak

tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás

következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés

szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)393

(9)394 A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be,

amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset

kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél

vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról

egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)395 Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási

kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a

bírósághoz.

(11)396 A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b)397 a kérelmezőnek a 45. § (5) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve

amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c)398 a kérelmező jogi képviselőjének a 45. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott azonosító

adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

(11a)399 A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre

áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett

rendelkezését vagy részét,

b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint

c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket

alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

(11b)400 A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges

megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály

által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és

jogszabályhelyet,

c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint

d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában

a bíróság határoz.

Hatáskör és illetékesség

86. § (1)401 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló

eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2)402

A bíróság összetétele

87. §403 A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két

tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.

A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok

88. §404 A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására

irányuló kérelmet nemperes eljárásban – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések

alkalmazásával – bírálja el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem

szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)

szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári

nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes

eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános

rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nyilvánosság

89. §405 A bíróság a tárgyalásról, a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp.-ben meghatározott

feltételek hiányában is kizárhatja.

Kizárás

90. § (1)406 A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és

abban mint bíró nem vehet részt, aki

a)407 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;

b)408 az a) pontban említett személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is

alkalmazni kell.

A felek és az eljárás más résztvevői

91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt

megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet,

jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.

(2)409 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt

vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép

fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a

többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.

93. § (1)410 Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba — annak

jogerős eldöntéséig — az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

(2) A beavatkozó — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve —

minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek

azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél

cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.

Képviselet

94. § (1)411 Az eljárás során meghatalmazottként, ideértve a 94/A. § szerinti jogi képviseletet

is, szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

(2)412 A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek – akár belföldön, akár külföldön – adott

meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

94/A. §413 A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati

eljárásokat is.

Eljárási költség

95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek

előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni.

(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő

készkiadásait és munkadíját is.

Mulasztás

96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott

határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a

rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

Igazolás

97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Intézkedések a kérelem alapján

97/A. §414 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a

megváltoztatási kérelemre [85. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban

közli a féllel, illetve a felekkel.

Tárgyalás és bizonyítás

98. § (1)415 Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi

tárgyalásra vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást.

(1a)416 A bírósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható,

a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet — kívánságára — meg kell

hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja

a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet

tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy

tárgyaláson kívüli elbírálására.

(4)417 A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

(5)418 A 84/M. §-ban foglalt rendelkezéseket a bírósági eljárás felfüggesztésére is

megfelelően alkalmazni kell.

Határozatok

99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

100. § (1)419 Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(2)420 A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új

eljárásra utasítja, ha

a)421 a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b)422 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási

szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c)423

(3)424 Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló

eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a

81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául

szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően

jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem

áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését – szükség szerint –

hatályon kívül helyezi.

(4)425 A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak

benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban – a 47. § (3) bekezdésével

összhangban – szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(5)426 Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a 85. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a

bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését

módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

101. § (1)427 A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem

lehet a kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság

tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni.

A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy

bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki

kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(2)428 A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389–391. §-

ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló

kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott

döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben

nyújtották be.

102. §429

103. §430

XII. Fejezet

Szabadalmi perek

A szabadalmi perekre irányadó szabályok

104. §431 (1)432 A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-

ban meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:

a) a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló

perek, a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel

összefüggő ügyek (83/A–83/H. §-ok) kivételével;

b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az

Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5)

bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; valamint

c) a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek.

(2)433 Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést – az ellenkező

valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő

okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi

oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében

fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az

eset összes körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala vagy az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos

európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve

azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös

méltánylást érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem

alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a

bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(3) Az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány és az azzal elérhető előnyök mérlegelése

során figyelembe kell venni azt is, ha az intézkedés nyilvánvalóan és jelentős mértékben

sérti a közérdeket, illetve harmadik személyek jogos érdekeit.

(4)434 Szabadalombitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes

intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp.

perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt

többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett

ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes

intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári

perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő

eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról,

valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes

eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (8)

bekezdésben foglaltak szerint a szabadalombitorlás miatt a pert megindította, a peres eljárás

illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(5) A szabadalmas – a bitorlás esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az

ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai

szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás

visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van;

b) a bitorló kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,

illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c)435 ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében – a szabadalombitorlás abbahagyásának

követelése helyett – hozzájárul a feltételezett szabadalombitorlási cselekmények bitorló általi

folytatásához.

(6)436 Az ellenbiztosíték adását az (5) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szabadalmas

erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szabadalmas előterjesztett

kérelmet a bitorlás abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(7)437 A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen

intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.

Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel

bírálja el.

(8)438 A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés

iránti kérelem – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is –

tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a

szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített

követelés tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A

bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában

soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzésben

határoz.

(9)439 Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható

mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet

kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle

lehetővé tételére;

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok

bemutatására.

(10)440 Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szabadalmas

a szabadalombitorlás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az

előzetes bizonyítás tárgyában a bíróság soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti

kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz. Az előzetes

bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel

bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszéknél

kell kérni. Az előzetes bizonyítást a Fővárosi Törvényszék folytatja le.

(11)441 A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére

hatályon kívül helyezi, ha a szabadalmas a pert a szabadalombitorlás miatt nem indította

meg az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A

bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló

kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt

napon belül végzéssel határoz.

(12)442 Az ideiglenes intézkedés – ideértve az (5) és (6) bekezdés alapján elrendelhető

intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása

mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes

bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1)

bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem

helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata

valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a

foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az

ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes

bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az

elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.

(13)443 A bíróság az előzetes bizonyítás és – az (5) bekezdés c) pontját és a (6) bekezdést

kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére

biztosítékadáshoz kötheti.

(14)444 Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben

meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp.

biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett

– az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon

kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a

biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.

(15)445 Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem

nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta – a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak

szerint – a feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni,

hogy az alperes a perre okot nem adott.

(16)446 Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez – hiánypótlás terhe mellett – csatolni

kell a szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas

viseli.

(17)447 Az (1) bekezdés szerinti, valamint minden más szabadalommal kapcsolatos perben

egyebekben a Pp. szabályait kell alkalmazni a 89. §-ban, a 94. §-ban, valamint a 95. § (3)

bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(18)448

ÖTÖDIK RÉSZ449

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA450

XIII. Fejezet

A növényfajta és a növényfajta-oltalom451

Általános szabályok

105. § E törvény alkalmazásában:

a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli

növénycsoportosítás, amely csoportosítás – függetlenül attól, hogy kielégíti-e az

oltalmazhatósági feltételeket –

1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által

meghatározható,

2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében

megkülönböztethető, és

3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;

b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására

alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.

A növényfajta-oltalom tárgya

106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető,

egynemű, állandó és új.

(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és

fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.

(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok

kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség

napján közismert fajtától. Valamely növényfajta – a bejelentése napjától – közismert

különösen akkor, ha

a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos

nyilvántartásba vették;

b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából

bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a

fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.

(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei – azoknak a változásoknak a figyelembevételével,

amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet – a

megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb

kifejeződött jellemzőikben azonosak.

(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe

vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után,

vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok

maradnak.

(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő

hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem

adta el vagy452 azzal más módon nem rendelkezett

a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,

b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény

esetében négy évnél korábban.

A növényfajta-oltalomhoz való jog

107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha

a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták

el; és

c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas

azonosításra különösen az a fajtanév,

a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal

összetéveszthető;

b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;

c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő

azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;

d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták

megjelölésére;

e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.

A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja

108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte

és453 kifejlesztette.

(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.

(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha

a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;

b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-

egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának

állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.

(4)454 Növényfajta-oltalmat – a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül – más

nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság

kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a

szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)–(7)

bekezdéseiben és a 8. § (2)–(4) bekezdéseiben, valamint a 9–17. §-okban foglalt

rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom tartalma

109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a

továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki

engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát

a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),

b) szaporítás céljából előkészíti,

c) forgalomba hozatalra ajánlja,

d) forgalomba hozza,

e) az országból kiviszi,

f) az országba behozza,

g) az a)–f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta

szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen

terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a

jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve

terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek

a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta

önmagában nem lényegében származtatott fajta;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;

c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából – a

kiindulási fajtából – lényegében származtatottnak tekinteni, ha

a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is

túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta

genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;

b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és

c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta

genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők

kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső

cselekményekre;

b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá –

azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye – az ilyen további fajtákra

vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.

(7)–(8)455

A növényfajta-oltalomból eredő díjigény456

109/A. §457 (1) A mezőgazdasági termelő – a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a

jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a

betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott

növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy

vetőgumójának (a továbbiakban együtt: vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott

hozzá. E hasznosításra tekintettel – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a

jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdést a következő mezőgazdasági növényfajokra kell alkalmazni:

a) takarmánynövények:

1. csicseriborsó (Cicer arietinum L.);

2. sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.);

3. lucerna (Medicago sativa L.);

4. takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)];

5. alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.);

6. perzsa here (Trifolium resupinatum L.);

7. lóbab (Vicia faba);

8. lednek (Vicia sativa L.);

b) gabonafélék:

1. zab (Avena sativa);

2. árpa (Hordeum vulgare L.);

3. rizs (Oryza sativa L.);

4. madárköles (Phalaris canariensis L.);

5. rozs (Secale cereale L.);

6. tritikálé (X Triticosecale Wittm.);

7. búza (Triticium aestivum L. emend. Fiori et Paol.);

8. durumbúza (Triticum durum Desf.);

9. tönkölybúza (Triticum spelta L.);

c) burgonyafélék:

1. burgonya (Solanum tuberosum);

d) olaj- és rostnövények:

1. olajrepce [Brassica napus L. (partim)];

2. réparepce [Brassica rapa L. (partim)];

3. lenmag, kivéve rostlen (Linum usitatissimum).

(3) E törvény alkalmazásában

a) saját gazdaság: minden olyan gazdaság vagy birtokrész, amelyet a mezőgazdasági

termelő ténylegesen növénytermesztésre használ, függetlenül attól, hogy az saját

tulajdonában áll-e vagy azt más jogcímen használja;

b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség

nélküli szervezet, aki vagy amely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a

mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya

esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik.

(5) Az e szakasz és a 109/B. § alapján fennálló jogokat a jogosultak önállóan vagy

szervezetük útján gyakorolhatják. A jogosultak szervezete kizárólag azon tagjai, valamint

azoknak az egyéb jogosultaknak a nevében járhat el, akik erre írásbeli meghatalmazást

adtak a szervezetnek. Ha a jogosult valamely szervezet részére írásbeli meghatalmazást

adott, a díjigény érvényesítése érdekében önállóan nem járhat el. A 109/C. § és a 114/C. §

szerinti igények érvényesítése során a jogosultak szervezete által ellátható perbeli

képviseletre a Pp. V. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik,

amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a

betakarított terményt.

(7) A díj mértékére és megfizetésére a jogosult és a mezőgazdasági termelő megállapodása

az irányadó. A megállapodást a jogosultak – a termelői szervezetek tagjainak

vonatkozásában – a mezőgazdasági termelők szervezeteivel is megköthetik.

(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás hiányában

a) a díj alapja a jogosult által az adott növényfajta szaporítására ajánlott vetési

mennyiségnek a mezőgazdasági termelő által – a 109/B. § (3) bekezdésének c) pontja

alapján – megadott területnagyságra vetített mennyisége, mértéke pedig az érintett

növényfajta legalacsonyabb szaporítási fokú fémzárolt vetőmagjának árába beépített, erre a

mennyiségre vetített licencdíj mértékének 50%-a;

b) az eset körülményeihez képest ésszerű tartamú fizetési határidőt és a fizetés módját a

jogosultnak a mezőgazdasági termelőhöz – közvetlenül vagy a mezőgazdasági termelőknek

a címzettet képviselő szervezetén keresztül – intézett írásbeli felhívása határozza meg, a

díjnak az a) pontban meghatározott mértékéről a jogosult e felhívásban tájékoztatja a

mezőgazdasági termelőt.

(9) A jogosult kezdeményezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett

minisztérium hivatalos lapjában évente, az adott növényfajta vetési időszakát megelőzően

közzéteszi a növényfajtára vonatkozóan a (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlott vetési

mennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj-mértéket. A (7) bekezdésben foglalt eset

kivételével a közzététel elmaradása kizárja a díjigény állami szerv útján való érvényesítését.

109/B. §458 (1) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a növénytermesztési

hatóság a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából – kérelemre, a

költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén – a következő adatokat

bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt

álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a vetőmag-előállítással foglalkozó – a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott

mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó – mezőgazdasági termelőknél ellenőrzött, a

109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom

alatt álló növényfajták neve, szaporítási foka és a szaporított mennyiség, valamint az érintett

mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) a vetőmag-feldolgozók által feldolgozott, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott

növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve és a

feldolgozott nyers vetőmag mennyisége.

(2) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a mezőgazdasági és

vidékfejlesztési támogatási szerv a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése

céljából – kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén – a

következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz

tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajok termesztését bejelentő – a

109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó –

mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) az a) pontban meghatározott mezőgazdasági termelő által használt termőterület

nagysága, annak megjelölésével, hogy a teljes termőterületen belül az egyes növényfajokat

milyen nagyságú területen hasznosítja.

(3) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából az a mezőgazdasági

termelő, akiről az (1) bekezdés szerinti vagy egyéb adatok alapján valószínűsíthető, hogy a

109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett, a jogosult részére – annak kérésére –

a következő adatokat köteles a jogosult által meghatározott ésszerű határidőn belül

rendelkezésre bocsátani:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára

oltalom alatt álló növényfajták neve, amelyek betakarított terményét a saját gazdaságában

szaporítás céljából hasznosította;

b) az a) pont szerinti növényfajták esetében az adott gazdasági évben vásárolt és

hasznosított fémzárolt vetőmag mennyisége, fémzárszáma és annak megjelölése, hogy azt

milyen nagyságú területen vetette el;

c) annak megjelölése, hogy az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményét milyen

nagyságú területen vetette el;

d) az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményének a 109/A. § (1) bekezdése szerinti

hasznosítás céljára való feldolgozását végző személy vagy személyek neve és címe.

(4) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából a vetőmag-feldolgozó –

a jogosult írásbeli kérésére – köteles tájékoztatást adni a jogosult javára oltalom alatt álló, a

109/A. § (2) bekezdésében meghatározott valamely növényfajhoz tartozó növényfajta

betakarított terményének az általa vetés céljára feldolgozott mennyiségéről, illetve azon

személyek nevéről és címéről (székhelyéről), akik részére ezt a feldolgozási tevékenységet

teljesítette.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adatok rendelkezésre bocsátása az adott

gazdasági évre, valamint az azt megelőző három gazdasági év közül azon egy vagy több

évre nézve kérhető, amelyekre az adatokat a mezőgazdasági termelő korábban nem

bocsátotta a jogosult rendelkezésére. A (3) bekezdés értelmében adatszolgáltatásra

kötelezett mezőgazdasági termelő a vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmagnak a (3)

bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatását

okiratokkal is alá kell, hogy támassza.

(6) A jogosult a (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresésében köteles megadni a nevét és a

címét, valamint a javára oltalom alatt álló növényfajták megnevezését. A (3) bekezdés

szerinti megkeresésben utalnia kell arra is, hogy milyen adatok alapján feltételezte azt, hogy

a mezőgazdasági termelő a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett. A

mezőgazdasági termelő, illetve a feldolgozó kérésére a jogosultságot igazolni kell.

(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresést a jogosult a mezőgazdasági termelőkhöz

vagy a vetőmag-feldolgozókhoz – erre irányuló megállapodás esetén – azok szervezetein

keresztül is intézheti.

109/C. §459 (1) A jogosult a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének teljes vagy részleges – ismételt felszólítás

ellenére történő – elmulasztása, illetve valótlan adatok szolgáltatása esetén követelheti a

109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatok közlését, illetve az adatok

helyesbítését.

(2) Ha a szolgáltatott adatok valódisága vitatott, a bizonyítás a mezőgazdasági termelőt

terheli.

A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos

hasznosítási jog kimerülése

110. § (1)460 A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az

oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult

által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba

hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további

cselekményekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos

hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a

növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik,

amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit,

amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag

végső fogyasztási célokat szolgál.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint

a terményből közvetlenül előállított termék.

A növényfajta-oltalom időtartama

111. § A végleges növényfajta-oltalom – a megadástól számítva – szőlők és fák esetében

harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.

A növényfajta-oltalom fenntartása461

111/A. §462 (1)463 A növényfajta-oltalom tartamára évenként, az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell

fizetni.

(2) A növényfajta-oltalom fenntartására és fenntartási díjára egyebekben a szabadalmi

oltalom fenntartására és fenntartási díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni.

A növényfajta nemesítőjének díjazása

112. §464 A növényfajta nemesítőjét a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj

(nemesítői díj) illeti meg.

A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata

113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a

növényfajta fenntartásáról.

(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba

hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más

hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása,

illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell,

kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.

A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő

egyéb jogok és kötelességek

114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan

személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A

jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)465 Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom

megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi

növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a

közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően

szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-

oltalom felélesztését.

(3)466 A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, valamint a közös

növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. § és a 26. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)467 A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban az e

törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Hasznosítási szerződés

114/A. §468 A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre – a fajtaoltalmi

licenciaszerződésre – a 27–30. §-ok, valamint – az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben – a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kényszerengedély

114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a

továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő

szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta

hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a

gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti

találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre

egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket

kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása

114/C. §469 (1) A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki

a) az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja;

b) a 109/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására egyebekben a 34–36. §-ok

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajta-oltalom megsemmisítése

114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell

semmisíteni, ha

a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott

feltételeknek nem felelt meg;

b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve

az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott

feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;

c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha

azt a jogosult részére átruházták.

(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli

alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást

indítson.

A növényfajta-oltalom megszüntetése

és a fajtanév törlése

114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni – a megszüntetésre irányuló eljárás

megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható

hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak –, ha a növényfajta a 106. § (4)

és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel

meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell

szüntetni – a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal –,

ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult

a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;

b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév

lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.

(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt

határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott

feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében

meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új

fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.

(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős

határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a

megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó

egyéb rendelkezések

114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38–41. §-ok és a 43. §

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39.

§-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat

megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható

hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.

XIV. Fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben470

A növényfajta-oltalmi eljárások általános

szabályai

114/G. § (1)471 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő növényfajta-

oltalmi ügyek tartoznak:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;

e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a

fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;

f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

(2)472 A 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti

vizsgálatot az ország területén a növényfajták állami elismeréséről szóló jogszabályban

kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.

(3)473 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz

határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács

szótöbbséggel dönt.

(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az

elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása

esetén;

b)474 az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott

határidők [48. § (3) bek. és 49. § (1)–(2) bek.] elmulasztása esetén;

c)475 a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott

három hónapos határidő [115/B. § (1) bek.] elmulasztása esetén.

(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára

vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a

növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2)

bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az

iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig

csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a

vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

(7)476 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak

megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig

módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező –

döntését:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése;

e) a fajtanév törlése;

f) a növényfajta-oltalom felélesztése.

(8)477 E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)–e) pontjaiban említett

kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha

megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy

visszavonását egybehangzóan kérik.

(9)478 A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)–(8) bekezdésben nem

szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(10)–(12)479

Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás480

114/H. § (1)481 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és

a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-

oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra,

valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)–(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom

címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági

tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény

a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét

kell érteni.

(3)482 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó

államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő

bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről – az UPOV-

egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően – tájékoztatást ad.

A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás;

a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei

114/I. § (1)483 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára

vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre

vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet,

a növényfaj nevét, latin nevét és – a szükséghez képest – egyéb mellékletet kell

tartalmaznia.

(3)484 A bejelentési kérelemnek a 45. § (5)–(6) bekezdésében foglalt adatokon túl

tartalmaznia kell a nemesítő nevét és lakcímét vagy utalást arra, hogy a nemesítő nevének

és lakcímének a növényfajta-oltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a

nemesítő a nevét és lakcímét külön lapon adja meg.

(3a)485 A növényfajta-oltalmi bejelentést egyebekben a szabadalmi bejelentés részletes alaki

szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló

jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4)486 A növényfajta-oltalmi bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés

napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes

fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül

kell benyújtani.

(6)487 A bejelentő a közzétételig – a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –

visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

visszavonást végzéssel veszi tudomásul.

A bejelentés napja

114/J. § (1)488 A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;

b)489 a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési

szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét

vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt

lehetővé tevő más adatot;

c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb

követelményeknek;

d) az ideiglenes fajtanevet;

e) a növényfaj nevét és latin nevét.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi

iratra is elegendő utalni.

Egység;

a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása

114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető

növényfajta-oltalom.

(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti

vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges

korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3)

bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az elsőbbség

114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;

b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés

benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés

napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3)490 Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az UPOV-

egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel – akkor is igényelhető, ha

a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi

szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

114/M. § (1)491 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentés

benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);

b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];

c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I.

§ (5) bek.].

(2)492 A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

a 66. § (1)–(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3)493 Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást

vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.]

történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

Adatközlés

114/N. §494 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján

vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi

Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a

képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő

elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét

tartalmazza.

Alaki vizsgálat

114/O. §495 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján

vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból

a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2)–(3a) bekezdésében meghatározott alaki

követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár

el.

Közzététel, észrevétel

114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit

megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor

tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált

feltételeknek.

(2)496 A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki

észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a

növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott

valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3)

bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések

érdemi vizsgálata

114/R. § (1)497 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a

szempontból végzi, hogy

a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)–(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;

b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő

fajtanévvel látták-e el;

c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A 106. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során

vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye

alapján kell megállapítani.

(3)498 Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet

figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat

eredményét nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a vizsgálati eredményt – a

külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt – továbbítja a vizsgáló szervnek

[114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a

növényfajták állami elismeréséről szóló jogszabályban előírtak alapján jár el.

(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.

(5)499 A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven

belül, vagy – ha ez a későbbi – a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három

hónapon belül nyújthatja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(6)500 Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát

megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő

hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem

közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes

növényfajta-oltalomról.

(7)501 Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált

követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra,

nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a 76. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

A vizsgáló szerv tájékoztatása

114/S. § (1)502 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésről

történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok

másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi

ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.

(2)503 Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül

fejeződik be, erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – az eljárást befejező döntés

másolatának megküldésével – tájékoztatja a vizsgáló szervet.

A növényfajta-oltalom megadása

114/T. § (1)504 Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat

körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.

(2)505 A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-

oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom

megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-

oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről – a megadó határozat

megküldésével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatja a vizsgáló szervet.

(3)506 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom megadását követően

okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.

A növényfajta-oltalommal kapcsolatos

egyéb eljárások

114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését

és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. §

(1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom

megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79–81. §-ok

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

XIV/A. Fejezet

Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben507

A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó

bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok

114/V. §508 A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI–XII. fejezetek

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett

döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.

XIV/B. fejezet509

A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

115. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi

növényfajta-oltalomról;

b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében

említett növényfajta-oltalom;

c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján

tett – közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló – bejelentés.

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása

115/A. § (1)510 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi növényfajta-

oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése

alapján történő továbbításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2)511 Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését

követően továbbítja.

A növényfajta-oltalom felélesztése

115/B. § (1)512 A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom

jogosultja – a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére

figyelemmel – a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom

megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalától.

(2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a

közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem

benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom

megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron

következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt.

(3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben

előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt

fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott

határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

(4)513 Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló

kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését

követő napon éled fel.

(5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-

oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi

növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva

megszűnik.

A közösségi növényfajta-oltalom bitorlásának jogkövetkezményei

115/C. §514 A közösségi növényfajta-oltalom bitorlására – a közösségi növényfajta-oltalmi

rendelet hatodik részében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket

kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott

növényfajta-oltalom bitorlására.

HATODIK RÉSZ515

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK516

XIV/C. fejezet

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA517

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása518

115/D. § (1)519 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül:

Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati főhivatal.

(2)520 A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét – az elnök javaslatára – a

felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.

(3) A Hivatal elnökhelyettesei felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a Hivatal

elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

A Hivatal gazdálkodása

115/E. § (1) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.

(2)521 A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban az iparjogvédelmi eljárások igazgatási

szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell

fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért,

kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is. E törvényben

vagy külön törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel az iparjogvédelmi oltalom

fenntartásáért vagy megújításáért – az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban megállapított mértékű – díjat kell fizetni. E díjak mértékét

rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a (3) bekezdésben

meghatározottakon kívül figyelembe kell venni az iparjogvédelmi rendszer működtetési

költségeit, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságait, valamint az innováció

iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjait is.

(3)522 A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak,

fenntartási díjak és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott

nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj,

illetve részesedés, a Magyarországra kiterjedő, egységes hatályú – európai uniós vagy más

regionális – iparjogvédelmi oltalom díjaiból a Hivatal által ellátott feladatokra figyelemmel járó

részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek.

E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.

(4)523 A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére

használja fel.

(5)524 A Hivatal bevételeiből – legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának

megfelelő mértékig – tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét

követő második év végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és

az más célra nem vonható el.

(6)525 A Hivatal évente közzéteszi a befolyt bevételekről és a felhasználásukról készített

kimutatást.

(7)526 A Hivatal a 115/I. és a 115/K. §-ban meghatározott feladatainak ellátásába bevonhat

kormányrendeletben meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági

társaságot, továbbá e feladatai ellátásához, valamint működése és gazdálkodása

támogatásához igénybe veheti e gazdasági társaság szolgáltatásait.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa527

115/F. §528 (1) A 115/J–115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét –

szakmai tanácsadó, véleményező szervként – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a

továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a

szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai

elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét.

A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia

kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú – iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz

kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a

minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül

kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait

ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól,

helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével,

b) lemondással,

c) a kinevezés visszavonásával,

d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.

A Hivatal feladat- és hatásköre

115/G. § A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;

b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;

c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;

d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;

e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és

érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve

végrehajtása;

f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai

feladatainak ellátása;

g)529 a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői

feladatok ellátása;

h)530 a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-

kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása.

115/H. § (1) A Hivatal a következő – e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott

– iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

a) szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési

mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések

vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a

megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;

b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések

vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális

iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai

közösségi jogszabályból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati,

továbbítási, nyilvántartás-vezetési és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

(2)531 A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult

személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban.

(2a)532 A Hivatal – külön jogszabály alapján – ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenység

előzetes minősítésének feladatait, valamint közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében,

amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek

a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.

(2b)533 A Hivatal – jogszabály alapján – ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató

vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához

kapcsolódó nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő

feladatokat.

(3) A Hivatal gondoskodik – külön jogszabály alapján – az Iparjogvédelmi Szakértői Testület

működtetéséről.

(4)534 A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön

jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:

a) lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek

felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,

b) az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban

a kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió

Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online

nyilvántartásban történő rögzítés céljából,

c) nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő

szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,

d) engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő

végzését,

e) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő

szervezetek jogkezelési tevékenysége felett,

f) előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri

jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

g) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső

piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről

szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői

jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak

szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és

független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,

h) önkéntes műnyilvántartást vezet,

i) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen

belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.

(5) A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara

törvényességi felügyeletét.

115/I. § A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs

tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:

a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;

b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi,

mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;

c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az

iparjogvédelmi dokumentumokat;

d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat

nyújt.

115/J. § (1) A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet

alkotására az igazságügyért felelős miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben

a Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(2) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és

véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.

(3) A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok

hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.

(4) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal – összhangban a

nemzetközi és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány

gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális

politikai célkitűzéseivel – kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok

megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok

előkészítésében.

115/K. § A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása

és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése,

illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok

elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának

vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a

hatósági tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági

stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának

kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;

b) a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat

kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;

c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését

szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon

védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez,

szervez vagy támogat;

d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az

iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal,

szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások – különösen a kis- és

középvállalkozások – iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a

szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;

e)535 külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett

egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez

szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;

f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos – iskolarendszeren kívüli –

képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák

és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről;

g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti

formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;

h)536 elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az

országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes

magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.

115/L. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a

Hivatal – együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel – különösen a

következő képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:

a)537 részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, az

Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb

testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint – a tárgykör

szerint felelős miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján – más nemzetközi

szervezetek tevékenységében;

b) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról

és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer

működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;

c) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből

eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő

kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és

Bizottságának szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében,

ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai

Unió iparjogvédelmi hatóságaival;

d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések

előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;

e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi

hatóságaival.

XIV/D. fejezet538

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő

díjakra vonatkozó közös szabályok539

A fenntartási díjak megfizetése és az újra érvénybe helyezési kérelem díja540

115/M. §541 (1) A szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási

díjak, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok fenntartási díjai a hat hónapos türelmi idő

első három hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig ötven százalékos

pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az

esetben is, ha a fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási

kérelem alapján fizetik meg.

(2) A szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételt követő megosztása esetén a

keletkező további bejelentésekre a megosztás folytán és a megosztást megelőző időpontban

esedékessé vált fenntartási díjak megfizetése tekintetében a türelmi idő a megosztás

tudomásulvételéről hozott határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(3) A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.

Kedvezmények, mentesség és halasztás542

115/N. §543 Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint a fenntartási

és a megújítási díjakra – a 115/O. és a 115/P. §-ban foglalt kivételekkel – kedvezménynek és

mentességnek nincs helye.

115/O. §544 (1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja

kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási,

vizsgálati, valamint megadási díjaknak, továbbá a használati mintaoltalmi bejelentés, a

növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia

oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.

(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a

növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a

használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles

megfizetni.

(3) Ha a megfizetés időpontjában a formatervezési mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a

szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a

nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely

külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel

kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha – több

feltaláló, nemesítő, illetve szerző esetén – a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők

valamelyike az oltalmi igényéről, illetve az oltalomról feltalálótársa, nemesítőtársa, illetve

szerzőtársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők

bármelyike helyébe az örököse lép.

115/P. §545 (1)546 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési

és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati

mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja

alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-

oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet,

ha a természetes személy jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán –

azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási

díjjal együtt kell megfizetni.

(2)547 Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy

jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a

mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig – a

szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs. Mentességben kell

részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a személyt, aki aktív

korúak ellátására jogosult.

(3)548 Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2)

bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a

természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a

természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele

közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak (a

továbbiakban: közeli hozzátartozó) a harminc napnál nem régebbi munkáltatói

jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén – a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy

mellett – az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára

történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak

munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj,

szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli

járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás,

kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a

jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy

egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs

munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell

nyilatkozni e tényről.

(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme

(nyugdíja) igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat

(katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes

személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt

fel kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt

figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.

(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)–(7)

bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha

a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(10)549 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mentesség, illetve a halasztás tárgyában

hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását

az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási

kérelemben lehet kérni.

Esedékesség550

115/R. §551 (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az iparjogvédelmi eljárásokban

fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a megújítási díjak a bejelentés napján, illetve a

kérelem benyújtásának napján esedékesek.

(2) A fenntartási díj esedékességét e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint kell

megállapítani.

(3)552 Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének

időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal az iparjogvédelmi eljárások

igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján

történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a

jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár

munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a

megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.

A díjfizetés elmaradásának következményei553

115/S. §554 (1) Ha az iparjogvédelmi eljárásban nem fizették meg a díjat, az ügyfelet – a (2)

és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – hiánypótlásra kell felhívni, illetve figyelmeztetni kell.

Ennek eredménytelensége esetén a bejelentést, illetve a kérelmet el kell utasítani, illetve

visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha jogszabály eltérő jogkövetkezményt, illetve a

díjfizetés elmulasztása esetére eltérő eljárási szabályokat állapít meg.

(2) A fenntartási díj szabályszerű megfizetésének elmaradása – e törvény, illetve külön

törvény rendelkezései szerint – az oltalom megszűnését eredményezi.

(3)555 A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti, az igazolási és az írásos

véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre, valamint annak gyorsított elkészítésére

irányuló kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg

nem fizetik.

HETEDIK RÉSZ556

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. Fejezet

Iparjogvédelmi szakértői testület557

115/T. §558 (1)559 Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és

más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett

működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.

(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat – megbízás alapján –

szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.

(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja

meg.

A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító

szabályok

115/U. §560 (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit — a (2) és az (5)

bekezdésben foglalt kivétellel — csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő

ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi

licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a

szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma,

korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell

alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására,

megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség

időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(6)561

116. §562 E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010.

évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes

iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel

megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

116/A. §563 A belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló

212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet alapján megadott közegészségügyi kényszerengedélyre

az e törvény szerinti, közegészségügyi kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni.

117. §564 (1) A 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi

oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos

rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig.

(2) A növényfajtákra a 2003. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján

megadott szabadalmakra e törvénynek a növényfajta-oltalomra vonatkozó rendelkezéseit

kell alkalmazni azzal, hogy

a) a 2003. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra az oltalom tartalma, korlátjai

és a bitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a 2003. január 1-jén meglévő mértékéig;

b) a 110. § (2) bekezdését csak a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott anyagra

lehet alkalmazni;

c) a növényfajtákra adott olyan szabadalmak esetében, amelyek végleges szabadalmi

oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt 2003.

január 1-jét megelőzően szűnt meg, a 23. §-t és a 40. §-t, valamint a 21. § (4) bekezdését

alkalmazni kell azzal, hogy a növényfajta-oltalomnak a 111. § szerint számított oltalmi

idejéből hátralévő évek közül az első évre vonatkozó fenntartási díj esedékessége napjának

azt a napot kell tekinteni, amelyen a növényfajtára adott szabadalom végleges szabadalmi

oltalma a korábban hatályos rendelkezések szerint számított oltalmi idő lejárta miatt

megszűnt;

d) a 113. § (3) bekezdését alkalmazni kell akkor is, ha a növényfajtára adott szabadalom

végleges oltalma e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg lejárat miatt;

e) a növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok átruházására vonatkozó

szerződésre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni;

f) a 2003. január 1-jét megelőző bejelentési nappal növényfajtára adott szabadalom, illetve

növényfajta-oltalom megsemmisítésének, megszüntetésének és a fajtanév törlésének

feltételeire a bejelentés napján hatályos – adott esetben a növényfajtára adott szabadalom

megsemmisítésére és a fajtanév törlésére vonatkozó – szabályok az irányadók.

(3) Ahol jogszabály növényfajtára adott szabadalmat említ, azon 2003. január 1-jét követően

növényfajta-oltalmat kell érteni.

(4) Az állatfajtára – a korábban hatályos rendelkezések szerint – adott szabadalomra 2003.

január 1-jét követően is a korábban hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges

szabályokat kell alkalmazni.

(5) A 12. § (4) bekezdésének, a 41. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2) bekezdésének

2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is,

amelyek 2008. január 1-jén folyamatban voltak.

(6) A 2008. január 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom

megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(7) A 2008. január 1-jét megelőzően megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom

terjedelme tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a 2008. január 1-jén meglévő mértékéig.

117/A. §565 (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését

azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes

törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos

rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti

kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.

(2) E törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében

szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban:

Módtv.) megállapított 57. § (5) bekezdését, 65. §-át, 66. § (12) bekezdését, 69. § (1)

bekezdését, 69/A. § (6), (8) és (13)–(16) bekezdését a Módtv. hatálybalépésének566 napja

vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében kell

alkalmazni.

117/B. §567 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a

közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények

módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.–Kp. Módtv.) megállapított

rendelkezéseit az Ákr.–Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

117/C. §568

A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások

nyilvántartásba vétel iránti eljárására vonatkozó közös szabályok569

117/C. §570 A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató

vállalkozásoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §

(1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba-

vételi eljárása és a nyilvántartásból történő törlése díjmentes.

Felhatalmazások

118. §571 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi

szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.572

(2)573 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes termékek kiegészítő oltalmára

vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokat rendelettel

megállapítsa.574

(3)575 Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából

való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa.576

(4)577 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az egyes iparjogvédelmi

beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.578

(4a)579 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni

Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.580

(4b)581 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 115/E. § (7) bekezdése

szerinti gazdasági társaságot és megállapítsa a feladatellátás és a szolgáltatások

igénybevételének szabályait.

(5)582 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével, a miniszterrel egyetértésben – a

szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai

szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok,

valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel

megállapítsa.583

(6)584 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

elnöke véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –

rendeletben állapítsa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi

eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjaknak – az iparjogvédelmi eljárások és az

egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott – mértékét,

valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére,

nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes

szabályokat.

(7)585 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentés minősítéséhez

szükséges eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.586

(8)587 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom

fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjaknak – az iparjogvédelmi rendszer

működtetésének költségeire, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira,

valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira

figyelemmel meghatározott – mértékét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés588

119. § (1)589 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai

találmányok jogi oltalmáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi

tulajdonjogok érvényesítéséről.

(2)590 Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges

rendelkezéseket:

a) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet;

b) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari

termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006.

május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

1 A törvényt az Országgyűlés az 1995. április 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja:

1995. május 5.

2 A preambulum a 2012: LXXVI. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

3 Az 1. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

4 A 2. § (3) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

5 A 2. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Alkalmazására lásd e módosító törvény 49. § (6) bekezdését.

6 A 2. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására

lásd e módosító törvény 49. § (6) bekezdését.

7 A 3. § b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

8 Lásd az 1/2006. (MK 2.) MSZH közleményt, a 2/2006. (MK 8.) MSZH közleményt, a 3/2006.

(MK 52.) MSZH közleményt, a 4/2006. (MK 60.) MSZH közleményt, az 5/2006. (MK 106.)

MSZH közleményt, az 1/2007. (MK 5.) MSZH közleményt, a 2/2007. (MK 16.) MSZH

közleményt, a 3/2007. (MK 32.) MSZH közleményt, a 4/2007. (MK 53.) MSZH közleményt, az

5/2007. (MK 101.) MSZH közleményt, a 6/2007. (MK 127.) MSZH közleményt, a 7/2007. (MK

177.) MSZH közleményt, a 8/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, az 1/2008. (MK 8.) MSZH

közleményt, a 2/2008. (MK 56.) MSZH közleményt, a 3/2008. (MK 79.) MSZH közleményt, a

4/2008. (HÉ 39.) MSZH közleményt, az 1/2009. (I. 16.) MSZH közleményt, a 2/2009. (I. 23.)

MSZH közleményt, a 3/2009. (II. 27.) MSZH közleményt, a 4/2009. (IV. 3.) MSZH

közleményt, az 5/2009. (V. 29.) MSZH közleményt, a 6/2009. (VII. 10.) MSZH közleményt, a

7/2009. (VIII. 28.) MSZH közleményt, a 8/2009. (XII. 18.) MSZH közleményt, az 1/2010. (I.

15.) MSZH közleményt, a 2/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 3/2010. (III. 12.) MSZH

közleményt, a 3/2012. (V. 31.) SZTNH közleményt, az 5/2012. (X. 9.) SZTNH közleményt, az

1/2013. (I. 25.) SZTNH közleményt, a 2/2013. (II. 12.) SZTNH közleményt, a 3/2013. (V. 24.)

SZTNH közleményt, a 4/2013. (VII. 22.) SZTNH közleményt, az 5/2013. (IX. 27.) SZTNH

közleményt, az 1/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 2/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a

3/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 4/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 6/2014. (XII.

5.) SZTNH közleményt, az 1/2015. (II. 9.) SZTNH közleményt, a 2/2015. (III. 18.) SZTNH

közleményt, a 3/2015. (IV. 30.) SZTNH közleményt, a 4/2015. (XII. 4.) SZTNH közleményt, a

2/2016. (V. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2016. (IX. 27.) SZTNH közleményt, a 4/2016. (X.

28.) SZTNH közleményt, az 1/2017. (I. 5.) SZTNH közleményt, a 2/2017. (III. 24.) SZTNH

közleményt, az 1/2018. (II. 6.) SZTNH közleményt, a 2/2018. (V. 17.) SZTNH közleményt, a

3/2018. (VIII. 14.) SZTNH közleményt, a 4/2018. (X. 4.) SZTNH közleményt, az 1/2019. (II.

21.) SZTNH közleményt, a 2/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 3/2019. (IV. 26.) SZTNH

közleményt, a 4/2019. (IX. 30.) SZTNH közleményt, az 1/2020. (I. 31.) SZTNH közleményt.

9 Az 5. § (2) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 49. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10 Az 5/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

11 A 6. § a 2002: XXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

12 A 6. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLII. törvény 8. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2007. december 13. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

13 A 6. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

14 A 2002: XXXIX. törvény 37. § (4) bekezdése alapján az állatfajtára – a korábban hatályos

rendelkezések szerint – adott szabadalomra 2003. január 1-jét követően is a korábban

hatályos, az állatfajtákra vonatkozó különleges szabályokat kell alkalmazni.

15 A 6. § (10) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

16 A 7. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

17 A 7. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

18 A 7. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

19 A 7. § (6) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a hatályon kívül helyezte.

20 A 8. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően

indult eljárásokban lehet alkalmazni.

21 A 12. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napján folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22 A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CII. törvény 110. § a) pontjával megállapított

szöveg.

23 A 13. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: CII. törvény 110. § a) pontjával megállapított

szöveg.

24 A 15. § (2) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § f) pontjával megállapított szöveg.

25 A 15. § (3) bekezdését a 2001: XLVIII. törvény 67. § f) pontja iktatta be, hatályon kívül

helyezte a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a.

26 A 16. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 5. §-ával megállapított és a 2005: LXXXIII.

törvény 338. § 5. pontja, a 2007: XXIV. törvény 30. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2009:

XXVII. törvény 37. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

27 A 16. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon

kívül helyezte.

28 A 17. § a 2016: LXIV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 20. §-a, a

2018: CXXV. törvény 304. §-a szerint módosított szöveg.

29 A 19. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-je előtt

megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátjai és a szabadalombitorlás

tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2003.

január 1-jén meglévő mértékéig.

30 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

31 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

32 A 19. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

33 A 19. § (6) bekezdésének b) pontja a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének h)

pontjával megállapított szöveg.

34 A 20. § a 2004: LXIX. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35 A 20/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

36 A 20/A. § (4) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

38 A 20/A. § (6) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar

Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést

kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, a 36. § (1) bekezdése alapján a

hatálybalépés előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátjai és a

szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a

hasznosításnak a hatálybalépés napján meglévő mértékéig, a 37. § (1) bekezdésének a)

pontja alapján ugyanez vonatkozik a növényfajta-oltalomra is.

39 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

40 A 21. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

41 A 22/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő

csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép

hatályba, a 36. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai

Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel

és eltérésekkel kell alkalmazni.

42 A 22/A. § (4) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 7. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

43 A 23. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

44 A 23. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

45 A 24. § (4) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 11. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (8) bekezdését.

46 A 25. § (2) bekezdését az 1997: XI. törvény 120. §-ának i) pontja iktatta be, s a paragrafus

eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.

47 A 27. § (2)–(3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja

hatályon kívül helyezte.

48 A 28. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

49 A 28. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

50 A 30. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 20. §-a hatályon kívül helyezte.

51 A 31. § a 2002: XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

52 A 32. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

53 A 33. § előtti alcím a 2007: XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

54 A 33. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

55 A 33. § (5) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerint

módosított szöveg.

56 A 33/A. §-t megelőző alcím címe a 2020: LVIII. törvény 295. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

57 A 33/A. §-t és az előtti lévő alcímet a 2007: XXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. E

módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

58 A 33/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

59 A 33/A. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

60 A „Közegészségügyi kényszerengedély” alcímet (33/B–33/C. §) a 2020: LVIII. törvény 295.

§ (2) bekezdése iktatta be.

61 A 35. § a 2005: CLXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

62 A 35. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

63 A 35/A. §-t és alcímét a 2003: CII. törvény 110. § b) pontja iktatta be.

64 A 38. § nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

65 A 40. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

66 A 41. § (1) bekezdése a 2010. CXLVIII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

67 A 41. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napján folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68 A 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint

módosított szöveg.

69 A 42. § (1) bekezdésének d) pontját a 2002: XXXIX. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

70 A 43. § a 2018: LXVII. törvény 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

71 A 43/A. §-t megelőző VI/A. fejezetet a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

72 A 43/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

73 A 43/A. §-t a 2011: CLXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

74 A második rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (3) bekezdése szerint módosított

szöveg.

75 A 44. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

76 A 44. § az 1999: CXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

77 A 44. § (1) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 30. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

78 A 44. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

79 A 44. § (3) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

80 A 44. § (4) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

81 A 44. § (5) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: LVIII.

törvény 296. §-ával megállapított szöveg.

82 A 45. §-t megelőző alcíme a 2016: CXXI. törvény 16. § (8) bekezdés a) pontja szerint

módosított szöveg.

83 A 45. § a 2018: LXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

84 A 46. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

85 A 46. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 188. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

86 A 46. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító

törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban

kell alkalmazni.

87 A 46. § (2) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 297. §-ával megállapított szöveg.

88 A 46. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

89 A 46. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

90 A 46. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)

bekezdése szerint módosított szöveg.

91 A 46. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2017: L. törvény 78. § b) pontja szerint módosított szöveg.

92 A 47. § a 2005: LXXXIII. törvény 189. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a

megismételt eljárásban kell alkalmazni.

93 A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

94 A 47. § (2) bekezdése a 2007: XXIV. törvény 4. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény

99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

95 A 47. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

96 A 47. § (3a) bekezdését a 2013: XVI. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXVII.

törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97 A 47. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

98 A 47. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (3) bekezdése iktatta be, a 2017: L.

törvéy 79. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

99 A 48. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított és a

2009: LVI. törvény 99. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a

alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

100 A 48. § új (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

101 A 48. § (4) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

102 A 48. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

103 A 48. § (6) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró

határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

104 A 48. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg. A (3)

bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CXLII. törvény 13. § (2)

bekezdése. A 46. § (7) bekezdésének szövege a 2017: L. törvény 78. § c) pontja szerint

módosított szöveg.

105 A 48. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)–(2) bekezdése szerint módosított szöveg.

106 A 49. § a 2007: CXLII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és

az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

107 A 49. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

108 Az 50. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXXXIII. törvény 192. §-ával megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

109 Az 50. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

110 Az 50. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

111 A 49. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

112 Az 50. § (4) bekezdés a 2017: L. törvény 78. § d) pontja szerint módosított szöveg.

113 Az 50. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a

2010. CXLVIII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

114 Az 50. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

115 Az 51. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 16. §-ával megállapított és a 2003: CII.

törvény 111. § (1) bekezdésének d) pontja, a 2010: CXXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

116 Az 51. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 193. § (1) bekezdésével megállapított és

a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

117 Az 51. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

118 Az 51. § (3) bekezdésének b) pontja a 2003: CII. törvény 110. § d) pontjával megállapított

szöveg.

119 Az 51. § (4) bekezdését a 2003: VI. törvény 22. § (4) bekezdés d) pontja iktatta be,

szövege a 2004: LXIX. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

120 Az 51. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 110. § e) pontja iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

121 Az 51. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 193. § (2) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

122 Az 51. § (7) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

123 Az 52. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

124 Az 52. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 194. §-ával megállapított és a 2009: LVI.

törvény 99. és 100. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg. [Az 52. § (2) bekezdésének a 2019: XXXIV. törvény 22. § 1. pontjával elrendelt

módosítása, amely szerint a „Hitelesített fordítás benyújtása” szövegrész helyébe a

„Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása” szöveg lép, nem vezethető át.]

125 Az 52. § (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

126 Az 53. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a

2017: CXCVII. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

127 Az 53. § (1a) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

128 Az 53. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 98. § (6) bekezdésével megállapított szöveg,

nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 79. § c) pontja szerint módosított szöveg.

129 Az 53. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

130 Az 53. § (2) bekezdés c) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 65. § (2) bekezdése iktatta be,

szövege a 2017: L. törvény 78. § e) pontja szerint módosított szöveg.

131 Az 53. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a

2017: CXCVII. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

132 Az 53. § (5) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint

módosított szöveg.

133 Az 53. § (6) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

134 Az 53. § (7) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (7) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja és 42. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

135 Az 53. § (8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (8) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja szerint módosított szöveg.

136 Az 53. § (9) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. A (9) bekezdés a 2009:

CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja és 42. § (12) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény

87. § (1) bekezdése, a 2018: V. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

137 Az 53. § (10) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (10) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja szerint módosított szöveg.

138 Az 53. § (11) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint

módosított szöveg.

139 Az 53. § (12) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 36.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően indult

eljárásokban kell alkalmazni. A (12) bekezdés a 2009: CLV. törvény 41. § (2) bekezdés c)

pontja és 42. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

140 Az 53. § (13) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

141 Az 53/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 196. §-a iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

142 Az 53/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

143 Az 53/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

144 Az 53/A. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXLII. törvény 17. § (1)

bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

145 Az 53/A. § (3) bekezdésének új e) pontját a 2007: XXIV. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta

be, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölését f) pontra változtatva. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

146 Az 53/A. § (3) bekezdés f) pontja a 2020: LVIII. törvény 298. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

147 Az 53/A. § (3) bekezdés g) pontját a 2020: LVIII. törvény 298. § (2) bekezdése iktatta be.

148 Az 53/A. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

149 Az 53/A. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

150 Az 53/A. § (6) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

151 Az 53/A. § (7) bekezdését a 2013: XVI. törvény 11. §-a iktatta be.

152 Az 53/B. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 197. §-a iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

153 Az 53/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése, a 2017: L.

törvény 78. § f) pontja szerint módosított szöveg.

154 Az 53/B. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

155 Az 53/C. §-t megelőző alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a

2009: XXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

156 Az 53/C. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény

9. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a

2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek alapján esedékessé

vált díjakra kell alkalmazni.

157 Az 53/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 4. pontja szerint

módosított szöveg.

158 Az 53/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

159 Az 53/C. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 98. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdés szerint módosított szöveg.

160 Az 53/D. §-t megelőző alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 199. §-a iktatta be.

161 Az 53/D. § a 2005: LXXXIII. törvény 199. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény

16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

162 Az 53/E. §-t megelőző alcímet a 2007: CXLII. törvény 18. §-a iktatta be.

163 Az 53/E. §-t a 2007: CXLII. törvény 18. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

164 A VIII. fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165 Az 54. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

166 Az 54. § a 2010: CXLVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167 Az 54. § (2) bekezdés m) pontját a 2014: XV. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

168 Az 55. § a 2010: CXLVIII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

169 Az 55. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 16. § (8) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

170 Az 55. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 10. §-a iktatta be.

171 Az 55. § (2b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 12. §-a iktatta be.

172 Az 55. § (3a) bekezdését a 2014: XV. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

173 Az 55. § (4) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 93. §-a hatályon kívül helyezte.

174 Az 56. § nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

175 Az 56. § a) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176 Az 56. § b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

177 Az 56/A. §-t a 2002: XXXIX. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

178 Az 57. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

179 Az 57. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

180 Az 57. § (3a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

181 Az 57. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

182 Az 57. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

183 Az 57. § (6) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2009: LVI. törvény

100. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009.

október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

184 Az 57/A. §-t és alcímét a 2007: XXIV. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a

2010: CXLVIII. törvény 90. §-a.

185 Az 58. § a 2007: CXLII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

186 Az 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése

szerint módosított szöveg.

187 Az 58. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

188 Az 59. § a 2007: CXLII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

189 A 60. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: XXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése

iktatta a szövegbe, e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

190 A 60. § új (2) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe,

egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva; e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

191 A 60. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2)

bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

192 A 60. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 20. § (2)

bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

193 A 61. § a 2007: CXLII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

194 A 61. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

195 A 61. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (7) bekezdése szerint módosított

szöveg.

196 A 61. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

197 A 62. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja szerint módosított

szöveg.

198 A 62. § (3) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

199 A 63. § előtti alcím a 2003: CII. törvény 110. § f) pontjával megállapított szöveg.

200 A 63. § a 2002: XXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 35. §

(1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet

alkalmazni.

201 A 63. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 202. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

202 A 63. § (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

203 A 63. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 202. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november

1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

204 A „Tájékoztatás atomenergiával kapcsolatos bejelentésekről” alcím címét a 2018: LXVII.

törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

205 A 64/A. §-t a 2018: LXVII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

206 A 65. § a 2019: XXXIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

207 A 66. § a 2007: CXLII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

208 A 66. § (12) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2019: XXXIV.

törvény 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

209 A 67. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (2) bekezdése

hatályon kívül helyezte.

210 A 68. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

211 A 69. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

212 A 69. § (1a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 70. §-a iktatta be.

213 A 69. § (1b) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 70. §-a iktatta be.

214 A 69. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

215 A 69/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 203. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLIX. törvény 3.

§-ával megállapított szöveg.

216 A 69/A. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

217 A 69/A. § (6) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 22. § 3. pontja szerint módosított

szöveg.

218 A 69/A. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 22. § 4. pontja szerint módosított

szöveg.

219 A 69. § (13) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

220 A 69. § (14) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

221 A 69. § (15) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

222 A 69. § (16) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

223 A 70. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

224 A 71. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

225 A 72. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

226 A 73. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

227 A 73. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

228 A 73. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

229 A 74. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

230 A 74. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLII. törvény 24. §-ával megállapított

szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007.

december 13. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

231 A 75. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

232 A 75. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

233 A 77. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

234 A 77. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

235 A 77. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (10) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

236 A 78. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (9) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

237 A 78. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

238 A 79. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

239 A 79. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése és 89. § (1)

bekezdése szerint módosított szöveg.

240 A 80. § (1) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően

indult eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét

megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a

bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

241 A 80. § új (2) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe,

egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva; e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét megelőző

bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés

napján hatályos szabályok az irányadók.

242 A 80. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (3) bekezdésre változtatta. A 80. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 15. §-

ával megállapított szöveg.

243 A 80. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (4) bekezdésre változtatta. A 80. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1.

pontja szerint módosított szöveg.

244 A 80. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2002: XXXIX. törvény 24. § (2)

bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

245 A 80/A. §-t a 2007: XXIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

246 A 81. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (1) bekezdése, a 2007: XXIV.

törvény 13. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

247 A 81. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 25. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni, a 36. § (3) bekezdése alapján a 2003. január 1-jét megelőző

bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés

napján hatályos szabályok az irányadók.

248 A 81. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (2) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

249 A 81. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

250 A 81. § új (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

251 A 81. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 204. § (3) bekezdése iktatta be, szövege

a 2009: LVI. törvény 100. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

252 A 81. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII.

törvény 204. § (3) bekezdése, szövege a 2013: CLIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

253 A 81. § eredeti (5) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII.

törvény 204. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

254 A 81/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

255 A 81/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

256 A 81/A. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

257 A 81/A. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

258 A 81/A. § (6) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

259 A 82. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

260 A 82. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján csak a 2003. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

261 A 82. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

262 A 82. § (5) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

263 A 83. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 205. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

264 A 83. § (2) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell

alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően

hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

265 A 83. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 205. § (2) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

266 A 83. § (4) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

267 A 83/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító

törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

268 A 83/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

269 A 83/B. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

270 A 83/B. § (1) bekezdését a 2013: XVI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül

helyezte.

271 A 83/B. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 18. § c) pontja, a 2018: LXVII. törvény 26. §

1. pontja szerint módosított szöveg.

272 A 83/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: LXVII. törvény 26. § 7. pontja szerint

módosított szöveg.

273 A 83/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

274 A 83/C. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

275 A 83/C. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

276 A 83/C. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

277 A 83/D. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

278 A 83/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

279 A 83/D. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

280 A 83/D. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

281 A 83/E. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

282 A 83/E. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

283 A 83/E. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

284 A 83/E. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (9) bekezdése szerint módosított

szöveg.

285 A 83/E. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

286 A 83/F. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

287 A 83/F. § (1) bekezdése a 2013: XVI. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

288 A 83/F. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

289 A 83/F. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

290 A 83/F. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

291 A 83/F. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

292 A 83/F. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

293 A 83/G. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

294 A 83/G. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

295 A 83/G. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.

296 A 83/G. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

297 A 83/G. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

298 A 83/H. §-t a 2007: XXIV. törvény 14. §-a iktatta be. E módosító törvény 30. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

299 A 83/H. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

300 A 83/H. § (3) bekezdését a 2017: L. törvéy 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

301 A 83/H. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (10) bekezdése,

a 2017: L. törvény 78. § g) pontja szerint módosított szöveg.

302 A 83/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

303 Az „A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások” alcímet (83/I–83/K.

§) a 2020: LVIII. törvény 299. §-a iktatta be.

304 A 84. § a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

305 A törvény új harmadik részét (84/A–84/Z. §-t) a 2002: XXXIX. törvény 27. §-a iktatta a

szövegbe, egyidejűleg az eredeti harmadik–ötödik részek jelölését negyedik–hatodik részre

változtatva; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2003.

január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

306 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

307 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

308 A 84/B. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

309 A 84/B. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

310 A 84/C. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése szerint módosított

szöveg.

311 A 84/C. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 12. §-ával megállapított, a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1)–(2) és (11)

bekezdése szerint módosított szöveg.

312 A 84/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése

szerint módosított szöveg.

313 A 84/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

314 A 84/D. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

315 A 84/D. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

316 A 84/E. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

317 A 84/E. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

318 A 84/E. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

319 A 84/E. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

320 A 84/E. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

321 A 84/E. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

322 A 84/E. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

323 A 84/E. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

324 A 84/F. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 25. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

325 A 84/F. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

326 A 84/F. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (12) bekezdése szerint módosított

szöveg.

327 A 84/F. § (5) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 49. § (9) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

328 A 84/G. § a 2010: CXLVIII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

329 A 84/H. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

330 A 84/H. § a 2010: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

331 A 84/H. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

332 A 84/H. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

333 A 84/H. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

334 A 84/H. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

335 A 84/H. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

336 A 84/H. § (8) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

337 A 84/H. § (9) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

338 A 84/H. § (10a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 13. § (4) bekezdése iktatta be.

339 A 84/I. § a 2007: CXLII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

340 A 84/J. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése szerint módosított

szöveg. E módosító törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai

szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011.

január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

341 A 84/J. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

342 A 84/J. § (1b) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

343 A 84/J. § (2) bekezdésen a 2011: CLXXIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

344 A 84/K. § (1) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Előbbi módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

345 A 84/K. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

346 A 84/K. § (3) bekezdése a 2009: XXIII. törvény 13. § (3) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

347 A 84/K. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

348 A 84/K. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

349 A 84/L. § (3) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 27. §-a iktatta be. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

350 A 84/M. § a 2007: CXLII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49.

§ (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (7) bekezdését.

351 A 84/N. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni; lásd még a 49. § (7) bekezdését.

352 A 84/O. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

353 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

354 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

355 A 84/R. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

356 A 84/R. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

357 A 84/R. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése szerint módosított

szöveg.

358 A 84/R. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

359 A 84/R. § (5) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

360 A 84/R. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (13) bekezdése szerint módosított

szöveg.

361 A 84/S. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

362 A 84/S. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg. [A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt

módosítás, amely szerint a „(84/A. §” szövegrész helyébe a „[84/A. §” szöveg lép, nem

vezethető át.]

363 A 84/S. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg. [A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt

módosítás, amely szerint a "(84/A. §" szövegrész helyébe a "[84/A. §" szöveg lép, nem

vezethető át.][A 2011: CLXXIII. törvény 19. §-ával elrendelt módosítás, amely szerint a

"Magyar Köztársaságra" szövegrész helyébe a "Magyarországra" szöveg lép, nem vezethető

át.]

364 A 84/S. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

[Ugyanezen módosító törvény 26. § 1. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „külön

jogszabályban” szövegrész helyébe az „az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási

díjairól szóló jogszabályban” szöveg lép, nem vezethető át.]

365 A 84/S. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

366 A 84/S. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése, a 2011: CLXXIII.

törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

367 A 84/S. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

368 A 84/S. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

369 A 84/S. § (9) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

370 A 84/T. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

371 A 84/T. § (2) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

372 A 84/U. § (1) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

373 A 84/U. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

374 A 84/Z. § (1) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

375 A 84/Z. § (2) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

376 A 84/Z. § (3) bekezdése a 2010: CLXVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

377 A törvény eredeti harmadik részének megjelölését negyedik részre változtatta a 2002:

XXXIX. törvény 27. §-a.

378 A XI. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CLXVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

379 A 85. § a 2005: LXXXIII. törvény 207. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény

332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és

a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

380 A 85. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése

szerint módosított szöveg.

381 A 85. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 89. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

382 A 85. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2017: L. törvény 78. § e)

pontja szerint módosított szöveg.

383 A 85. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 98. § (10) bekezdésével megállapított

szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és

megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

384 A 85. § (1) bekezdés e) pontját a 2009: LVI. törvény 98. § (10) bekezdése iktatta be,

szövege a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

385 A 85. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 99. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (4)

bekezdése szerint módosított szöveg.

386 A 85. § (2a) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 300. §-a iktatta be.

387 A 85. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint módosított

szöveg.

388 A 85. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

389 A 85. § (4) bekezdés c) pontját a 2009: LVI. törvény 98. § (11) bekezdése iktatta be, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

390 A 85. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

391 A 85. § (6) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 36. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a megváltoztatási kérelem benyújtására

nyitva álló, 2009. augusztus 1. napját követően lejárt határidőkre is alkalmazni kell.

392 A 85. § (7) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően

lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

393 A 85. § (8) bekezdését a 2017: L. törvéy 79. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

394 A 85. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) és (11) bekezdése szerint

módosított szöveg.

395 A 85. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

396 A 85. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

397 A 85. § (11) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

398 A 85. § (11) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

399 A 85. § (11a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

400 A 85. § (11b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

401 A 86. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

402 A 86. § (2) bekezdését az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának b) pontja hatályon kívül

helyezte, 1999. január 1. napjától.

403 A 87. § a 2011: CCI. törvény 97. § a) pontja szerint módosított szöveg.

404 A 88. § a 2017: CXXX. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

405 A 89. § az 1999: CX.törvény 174. § (2) bekezdése i) pontja, a 2017: CXXX. törvény 26. §

a) pontja szerint módosított szöveg.

406 A 90. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 26. § a) pontja szerint

módosított szöveg.

407 A 90. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

408 A 90. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXXX. törvény 26. § b) pontja szerint módosított

szöveg.

409 A 91. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

410 A 93. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény

88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

411 A 94. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

412 A 94. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 209. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után

indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

413 A 94/A. §-t a 2017: CXXX. törvény 24. § (5) bekezdése iktatta be.

414 A 97/A. §-t és alcímét a 2002: XXXIX. törvény 29. §-a iktatta a szövegbe. A 97/A. § a

2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

415 A 98. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 24. § (6) bekezdésével megállapított

szöveg.

416 A 98. § (1a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 24. § (7) bekezdése iktatta be.

417 A 98. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

418 A 98. § (5) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 31. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13. napját követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

419 A 100. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

420 A 100. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, nyitó szövegrésze a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

421 A 100. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja szerint

módosított szöveg.

422 A 100. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

423 A 100. § (2) bekezdésének c) pontját a 2003: CII. törvény 111. § (1) bekezdésének d)

pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 111. § (2) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2004. május 1-jét követően benyújtott megváltoztatási kérelmekre kell

alkalmazni.

424 A 100. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (1) bekezdésével megállapított, a

2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) és (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

425 A 100. § (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (1) bekezdésével, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

426 A 100. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 210. § (2) bekezdése iktatta be,

szövege a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

427 A 101. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: LXXII. törvény

37. §-ának (6) bekezdése. Az (1) bekezdés második–negyedik mondatát a 2005: LXXXIII.

törvény 211. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a

rendelkezéseket a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban

kell alkalmazni. Az (1) bekezdés első mondata a 2005: CLXV. törvény 8. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

428 A 101. § (2) bekezdését az 1997: LXXII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése iktatta be,

egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a

2005: CLXV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5)

bekezdése, a 2011: CCI. törvény 97. § a) pontja, a 2017: CXXX. törvény 26. § c) pontja

szerint módosított szöveg.

429 A 102. §-t és az előtte lévő címét az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának b) pontja hatályon

kívül helyezte, 1999. január 1. napjától.

430 A 103. §-t és címét a 2001: CV. törvény 21. §-ának nyolcadik francia bekezdése hatályon

kívül helyezte.

431 A 104. § a 2005: CLXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

432 A 104. § (1) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. december 13.

napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Nyitó szövegrésze a 2011: CCI.

törvény 97. § b) pontja szerint módosított szöveg.

433 A 104. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

434 A 104. § (4) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

435 A 104. § (5) bekezdés c) pontja a 2017: CXXX. törvény 26. § d) pontja szerint módosított

szöveg.

436 A 104. § (6) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.

437 A 104. § (7) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

438 A 104. § (8) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

439 A 104. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 26. § f) pontja szerint

módosított szöveg.

440 A 104. § (10) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

441 A 104. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

442 A 104. § (12) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

443 A 104. § (13) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

444 A 104. § (14) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

445 A 104. § új (15) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (15) bekezdés számozását (17) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

446 A 104. § új (16) bekezdését a 2009: XXIII. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (16) bekezdés számozását (18) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 12. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni,

amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg

az Európai Szabadalmi Közlönyben.

447 A 104. § eredeti (15) bekezdésének számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009:

XXIII. törvény 11. §-a. A (17) bekezdés szövege a 2017: CXXX. törvény 25. § (5)

bekezdésével megállapított szöveg.

448 A 104. § (18) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 27. §-a hatályon kívül helyezte.

449 A törvény eredeti negyedik részének megjelölését ötödik részre változtatta a 2002:

XXXIX. törvény 27. §-a, az ötödik rész (105–114/V. §) e módosító törvény 31. §-ával

megállapított szöveg; e módosító törvény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a

2003. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

450 A növényfajtákra a korábban hatályos rendelkezések alapján megadott szabadalmakkal

kapcsolatosan lásd a 2002: XXXIX. törvény 37. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

451 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

452 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

453 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

454 A 108. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

455 A 109. § (7)–(8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 37. § (5) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

456 A 109/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

457 A 109/A. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

458 A 109/B. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

459 A 109/C. §-t a 2009: XXVII. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

460 A 110. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

461 A 111/A. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

462 A 111/A. §-t a 2009: XXVII. törvény 17. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

463 A 111/A. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított

szöveg.

464 A 112. § a 2003: LII. törvény 29. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító

törvény 29. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő

csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép

hatályba.

465 A 114. § új (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 212. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 332. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a

megismételt eljárásban kell alkalmazni.

466 A 114. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2005:

LXXXIII. törvény 212. §-a, szövege a 2009: XXVII. törvény 37. § (6) bekezdése szerint

módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 36. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a

2009. augusztus 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

467 A 114. § (4) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.

468 A 114/A. § a 2011: CLXXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

469 A 114/C. § a 2009: XXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény

36. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően keletkezett

díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

470 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

471 A 114/G. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

472 A 114/G. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 10. pontja szerint módosított

szöveg.

473 A 114/G. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (1) bekezdésével megállapított,

a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

474 A 114/G. § (4) bekezdésének b) pontja a 2007: CXLII. törvény 33. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a

2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött

határnapokra kell alkalmazni.

475 A 114/G. § (4) bekezdésének c) pontját a 2007: CXLII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta

be. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1.

napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell

alkalmazni.

476 A 114/G. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (2) bekezdésével megállapított,

nyitó szövegrésze a 2007: CXLII. törvény 34. § (1) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 88.

§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

477 A 114/G. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (3) bekezdése iktatta be,

szövege a 2007: CXLII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

478 A 114/G. § (9) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 213. § (3) bekezdése iktatta be,

szövege a 2016: CXXI. törvény 16. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

479 A 114/G. § (10)–(12) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be,

hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 16. § (9) bekezdése.

480 A 114/H. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 78. § (1) bekezdésével

megállapított szöveg.

481 A 114/H. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

482 A 114/H. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

483 A 114/I. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

484 A 114/I. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

485 A 114/I. § (3a) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

486 A 114/I. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

487 A 114/I. § (6) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

488 A 114/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése

szerint módosított szöveg.

489 A 114/J. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

490 A 114/L. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

491 A 114/M. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

492 A 114/M. § (2) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 36. §-ával megállapított, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

493 A 114/M. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint

módosított szöveg.

494 A 114/N. § a 2010: CXLVIII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

495 A 114/O. § a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 26. § 11.

pontja szerint módosított szöveg.

496 A 114/P. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

497 A 114/R. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése

szerint módosított szöveg.

498 A 114/R. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

499 A 114/R. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított

szöveg.

500 A 114/R. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

501 A 114/R. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

502 A 114/S. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

503 A 114/S. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 5. pontja, a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

504 A 114/T. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

505 A 114/T. § (2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 214. §-ával megállapított, a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

506 A 114/T. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

507 A Magyar Közlöny 2002. évi 166. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

508 A 114/V. § a 2005: LXXXIII. törvény 215. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény

332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és

a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

509 A XIV/B. fejezetet (115–115/B. §-t) a 2005: LXXXIII. törvény 216. §-a iktatta be,

egyidejűleg az eredeti 114/Z–115. § számozását 115/C–115/D. §-ra változtatva. E módosító

törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket a 2005. november 1-je után indult

ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

510 A 115/A. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (11) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

511 A 115/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (16) bekezdése szerint

módosított szöveg.

512 A 2005: LXXXIII. törvény 332. § (3) bekezdése alapján a 115/B. § (1) bekezdésében

említett három hónapos határidőt 2005. november 1-jétől kell számítani, ha a közösségi

növényfajta-oltalom 2004. május 1-je és 2005. november 1-je közötti időszakban szűnt meg.

A 115/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (17) bekezdése szerint módosított

szöveg.

513 A 115/B. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

514 Az új 115/C. §-t és alcímét a 2005: CLXV. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti 115/C–115/D. § számozását 115/D–115/E. §-ra változtatva. A 115/C. § a 2010:

CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

515 Az új Hatodik részt (XIV/C. fejezetet és a 115/D–115/L. §-okat) a 2007: XXIV. törvény 16.

§-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi Hatodik rész számozását Hetedik részre, a korábbi

115/D–115/E. §-ok számozását 115/M–115/N. §-okra változtatva. E módosító törvény 30. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a 2007. május 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

516 A hatodik rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

517 A XIV/C. fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg. E módosító törvény 265. § (1) bekezdése alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal

elnevezése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnevezésre változik, és a hivatal ezzel az

elnevezéssel működik tovább.

518 A 115/D. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (3) bekezdésével

megállapított szöveg.

519 A 115/D. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 80. § (4) bekezdésével megállapított,

a 2019: CIX. törvény 87. §-a szerint módosított szöveg.

520 A 115/D. § (2) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

521 A 115/E. § (2) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2018: LXVII.

törvény 26. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

522 A 115/E. § (3) bekezdése a 2013: XVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

523 A 115/E. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan

a 2012: CCXI. törvény 21. §-a iktatta be.

524 A 115/E. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan

a 2012: CCXI. törvény 21. §-a iktatta be.

525 A 115/E. § (6) bekezdése a 2013: XVI. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint

módosított szöveg.

526 A 115/E. § (7) bekezdését a 2013: XVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

527 A 115/F. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg. E

módosító törvény 265. § (2) bekezdése alapján a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács

és a Tanács tagjainak tagsága 2011. január 1. napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A

Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsát 2011. január 1. napját követő három hónapon belül

meg kell alakítani.

528 A 115/F. § a 2010: CXLVIII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

529 A 115/G. § g) pontját a 2011: CLXXIII. törvény 17. §-a iktatta be.

530 A 115/G. § h) pontját a 2017: LXXII. törvény 18. §-a iktatta be.

531 A 115/H. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 100. §-a szerint módosított szöveg, e

módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

532 A 115/H. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 18. §-a iktatta be.

533 A 115/H. § (2b) bekezdését a 2017: LXXII. törvény 19. §-a iktatta be.

534 A 115/H. § (4) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 166. §-ával megállapított szöveg.

535 A 115/K. § e) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

536 A 115/K. § h) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be.

537 A 115/L. § a) pontja a 2016: XCIII. törvény 167. §-ával megállapított szöveg.

538 A XIV/D. fejezetet (115/M–115/S. §) a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító

törvény 36. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően

benyújtott bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

539 A XIV/D. fejezet címét a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII.

törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

540 A 115/M. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

541 Az új 115/M. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 115/M. §

számozását 115/T. §-ra változtatva. E módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek

alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

542 A 115/N. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

543 Az új 115/N. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 115/N. §

számozását 115/U. §-ra változtatva. E módosító törvény 36. § (5) bekezdése alapján a

rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott bejelentések és kérelmek

alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

544 A 115/O. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

545 A 115/P. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

546 A 115/P. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

547 A 115/P. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 93. §-a szerint módosított szöveg.

548 A 115/P. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

549 A 115/P. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (5) bekezdése szerint

módosított szöveg.

550 A 115/R. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

551 A 115/R. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

552 A 115/R. § (3) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 84. §-a iktatta be, szövege a 2018:

LXVII. törvény 26. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

553 A 115/S. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be.

554 A 115/S. §-t a 2009: XXVII. törvény 20. §-a iktatta be. E módosító törvény 36. § (5)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. augusztus 1. napját követően benyújtott

bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

555 A 115/S. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

556 A törvény Hatodik – eredeti Ötödik – részének számozását Hetedik részre változtatta a

2007: XXIV. törvény 16. §-a.

557 A 115/T. – eredeti 114/Z. – §-t megelőző alcímet a 2002: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta

be.

558 A 114/Z. §-t a 2002: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta be, számozását 115/T. §-ra változtatta

a 2009: XXVII. törvény 20. §-a.

559 A 115/T. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

560 A 115/N. § – eredeti 115. § – számozását 115/U. §-ra változtatta a 2009: XXVII. törvény

20. §-a.

561 A 115/N. § (6) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 30. § (5) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

562 A 116. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 192. pontja

hatályon kívül helyezte. A 116. §-t újonnan a 2010: CXLVIII. törvény 85. §-a iktatta be.

563 A 116/A. §-t a 2020: LVIII. törvény 301. §-a iktatta be.

564 A 117. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 192. pontja

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XVI. törvény 16. §-a iktatta be.

565 A 117/A. §-t a 2013: CLIX. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 20.

§-ával megállapított szöveg.

566 A hatálybalépés időpontja 2019. április 26.

567 A 117/B. §-t a 2016: CXXI. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2019:

XXXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

568 A 117/C. §-t a 2017: L. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a

2019: XXXIV. törvény 23. §-a.

569 A 117/C. §-t megelőző alcímet a 2017: LXXII. törvény 20. §-a iktatta be.

570 A 117/C. §-t a 2017: LXXII. törvény 20. §-a iktatta be.

571 A 118. § a 2002: XXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

572 Lásd a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletet.

573 A 118. § (2) bekezdése a 2002: XXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Magyar

Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést

kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

574 Lásd a 26/2004. (II. 26.) Korm. rendeletet.

575 A 118. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 217. §-a iktatta be, egyidejűleg az

eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva.

576 Lásd a 61/2006. (III. 23.) Korm. rendeletet.

577 A 118. § (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 217. §-a iktatta be, szövege a 2009:

XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

578 Lásd a 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendeletet.

579 A 118. § (4a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 86. §-a iktatta be.

580 Lásd a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendeletet.

581 A 118. § (4b) bekezdését a 2013: XVI. törvény 17. §-a iktatta be.

582 A 118. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005:

LXXXIII. törvény 217. §-a, szövege a 2009: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével

megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 87. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

583 Lásd a 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletet.

584 A 118. § (6) bekezdését a 2006: CIX. törvény 142. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a

2009: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 87. §

(6)–(7) bekezdése szerint módosított szöveg.

585 A 118. § (7) bekezdését a 2007: CXLII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV.

törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

586 Lásd a 141/2008. (V. 16.) Korm. rendeletet.

587 A 118. § (8) bekezdését a 2009: XXVII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2010: CXLVIII. törvény 87. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

588 A 119. § előtti alcímet a 2005: CLXV. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

589 A 119. §-t a 2002: XXXIX. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLXV. törvény 11. §

(2) bekezdésével megállapított szöveg. A § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre

változtatta a 2007: XXIV. törvény 17. §-a.

590 A 119. § (2) bekezdését a 2007: XXIV. törvény 17. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti

szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.