عن الملكية الفكرية التدريب في مجال الملكية الفكرية إذكاء الاحترام للملكية الفكرية التوعية بالملكية الفكرية الملكية الفكرية لفائدة… الملكية الفكرية و… الملكية الفكرية في… معلومات البراءات والتكنولوجيا معلومات العلامات التجارية معلومات التصاميم الصناعية معلومات المؤشرات الجغرافية معلومات الأصناف النباتية (الأوبوف) القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية مراجع الملكية الفكرية تقارير الملكية الفكرية حماية البراءات حماية العلامات التجارية حماية التصاميم الصناعية حماية المؤشرات الجغرافية حماية الأصناف النباتية (الأوبوف) تسوية المنازعات المتعلقة بالملكية الفكرية حلول الأعمال التجارية لمكاتب الملكية الفكرية دفع ثمن خدمات الملكية الفكرية هيئات صنع القرار والتفاوض التعاون التنموي دعم الابتكار الشراكات بين القطاعين العام والخاص أدوات وخدمات الذكاء الاصطناعي المنظمة العمل مع الويبو المساءلة البراءات العلامات التجارية التصاميم الصناعية المؤشرات الجغرافية حق المؤلف الأسرار التجارية أكاديمية الويبو الندوات وحلقات العمل إنفاذ الملكية الفكرية WIPO ALERT إذكاء الوعي اليوم العالمي للملكية الفكرية مجلة الويبو دراسات حالة وقصص ناجحة في مجال الملكية الفكرية أخبار الملكية الفكرية جوائز الويبو الأعمال الجامعات الشعوب الأصلية الأجهزة القضائية الموارد الوراثية والمعارف التقليدية وأشكال التعبير الثقافي التقليدي الاقتصاد التمويل الأصول غير الملموسة المساواة بين الجنسين الصحة العالمية تغير المناخ سياسة المنافسة أهداف التنمية المستدامة التكنولوجيات الحدودية التطبيقات المحمولة الرياضة السياحة ركن البراءات تحليلات البراءات التصنيف الدولي للبراءات أَردي – البحث لأغراض الابتكار أَردي – البحث لأغراض الابتكار قاعدة البيانات العالمية للعلامات مرصد مدريد قاعدة بيانات المادة 6(ثالثاً) تصنيف نيس تصنيف فيينا قاعدة البيانات العالمية للتصاميم نشرة التصاميم الدولية قاعدة بيانات Hague Express تصنيف لوكارنو قاعدة بيانات Lisbon Express قاعدة البيانات العالمية للعلامات الخاصة بالمؤشرات الجغرافية قاعدة بيانات الأصناف النباتية (PLUTO) قاعدة بيانات الأجناس والأنواع (GENIE) المعاهدات التي تديرها الويبو ويبو لكس - القوانين والمعاهدات والأحكام القضائية المتعلقة بالملكية الفكرية معايير الويبو إحصاءات الملكية الفكرية ويبو بورل (المصطلحات) منشورات الويبو البيانات القطرية الخاصة بالملكية الفكرية مركز الويبو للمعارف الاتجاهات التكنولوجية للويبو مؤشر الابتكار العالمي التقرير العالمي للملكية الفكرية معاهدة التعاون بشأن البراءات – نظام البراءات الدولي ePCT بودابست – نظام الإيداع الدولي للكائنات الدقيقة مدريد – النظام الدولي للعلامات التجارية eMadrid الحماية بموجب المادة 6(ثالثاً) (الشعارات الشرفية، الأعلام، شعارات الدول) لاهاي – النظام الدولي للتصاميم eHague لشبونة – النظام الدولي لتسميات المنشأ والمؤشرات الجغرافية eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange الوساطة التحكيم قرارات الخبراء المنازعات المتعلقة بأسماء الحقول نظام النفاذ المركزي إلى نتائج البحث والفحص (CASE) خدمة النفاذ الرقمي (DAS) WIPO Pay الحساب الجاري لدى الويبو جمعيات الويبو اللجان الدائمة الجدول الزمني للاجتماعات WIPO Webcast وثائق الويبو الرسمية أجندة التنمية المساعدة التقنية مؤسسات التدريب في مجال الملكية الفكرية الدعم المتعلق بكوفيد-19 الاستراتيجيات الوطنية للملكية الفكرية المساعدة في مجالي السياسة والتشريع محور التعاون مراكز دعم التكنولوجيا والابتكار نقل التكنولوجيا برنامج مساعدة المخترعين WIPO GREEN WIPO's PAT-INFORMED اتحاد الكتب الميسّرة اتحاد الويبو للمبدعين WIPO Translate أداة تحويل الكلام إلى نص مساعد التصنيف الدول الأعضاء المراقبون المدير العام الأنشطة بحسب كل وحدة المكاتب الخارجية المناصب الشاغرة المشتريات النتائج والميزانية التقارير المالية الرقابة
Arabic English Spanish French Russian Chinese
القوانين المعاهدات الأحكام التصفح بحسب الاختصاص القضائي

القانون رقم LXXXIII لعام 1999 حول الانضمام إلى بروتوكول عام 1989 المتعلق باتفاق مدريد بشأن التسجيل الدولي للعلامات، هنغاريا

عودة للخلف
أحدث إصدار في ويبو لِكس
التفاصيل التفاصيل سنة الإصدار 1999 تواريخ الاعتماد : 1 يناير 1999 نوع النص قوانين ذات صلة بالملكية الفكرية الموضوع العلامات التجارية الموضوع (فرعي) هيئة تنظيمية للملكية الفكرية

المواد المتاحة

النصوص الرئيسية النصوص ذات الصلة
النصوص الرئيسية النصوص الرئيسية بالهنغارية 1999. évi LXXXIII törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzıkönyv kihirdetésérıl        
 1999. évi LXXXIII törvény a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzıkönyv kihirdetésérıl

1999. évi LXXXIII. törvény

a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzıkönyv kihirdetésérıl

1. § Az Országgyőlés a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz

kapcsolódó Jegyzıkönyvet (továbbiakban: Jegyzıkönyv) e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzıkönyv

megerısítésérıl szóló okirat letétbe helyezése 1997. július 3-án megtörtént, ennek alapján a

Jegyzıkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. október 3-án lépett hatályba).

2. § A Jegyzıkönyv magyar nyelvő fordítása a következı:

"Jegyzıkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz

1. Cikk

Tagság a Madridi Unióban

A jelen Jegyzıkönyvben részes országok (a továbbiakban: Szerzıdı Államok), mégha nem is tagjai a

gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására létrehozott, Stockholmban, 1967-ben

felülvizsgált és 1979-ben módosított Madridi Megállapodásnak [a továbbiakban: Madridi Megállapodás

(Stockholm)], valamint a 14. Cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, amelyek a jelen

Jegyzıkönyv tagjai (a továbbiakban: Szerzıdı Szervezetek) ugyanannak az Uniónak a tagjaivá

válnak, mint amelynek a Madridi Megállapodásban (Stockholm) részes országok a tagjai. A jelen

Jegyzıkönyvben a "Szerzıdı Felekre" való bármely hivatkozást mind a Szerzıdı Államokra, mind

pedig a Szerzıdı Szervezetekre való hivatkozásként kell értelmezni.

2. Cikk

Oltalomszerzés nemzetközi lajstromozással

(1) Ha egy Szerzıdı Fél hivatalánál védjegybejelentést nyújtottak be, vagy ha egy Szerzıdı Fél

hivatalának lajstromába egy védjegyet bejegyeztek, az, akinek nevében a bejelentést (továbbiakban:

alapbejelentés) benyújtották, vagy akinek nevére a lajstromozás (a továbbiakban: alaplajstromozás)

fennáll, a jelen Jegyzıkönyv rendelkezései szerint a Szerzıdı Felek területén oltalmat szerezhet

védjegye számára oly módon, hogy ezt a védjegyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete

(továbbiakban: Szervezet) Nemzetközi Irodája (a továbbiakban Nemzetközi Iroda) lajstromába (a

továbbiakban: Nemzetközi Lajstrom) bejegyezteti, feltéve, hogy

(i) ha az alapbejelentést egy Szerzıdı Állam hivatalához nyújtották be, vagy ha az alaplajstromozást

egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést benyújtották, illetve akinek

nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerzıdı Állam állampolgára vagy lakosa, vagy ebben a

Szerzıdı Államban valóságos és mőködı ipari vagy kereskedelmi telephelye van,

(ii) ha az alapbejelentést egy Szerzıdı Szervezet hivatalához nyújtották be, vagy ha az

alaplajstromozást egy ilyen hivatal végezte, az a személy, akinek a nevében a bejelentést

benyújtották, illetve akinek a nevére a lajstromozás fennáll, az említett Szerzıdı Szervezet egyik

tagállamának állampolgára vagy lakosa, vagy ennek a Szerzıdı Szervezetnek a területén valóságos

és mőködı ipari vagy kereskedelmi telephelye van.

(2) A nemzetközi lajstromozási kérelmet (a továbbiakban nemzetközi bejelentés) a Nemzetközi

Irodához kell intézni azon hivatal útján, ahol az alapbejelentést benyújtották, illetve ahol az

alaplajstromozást végezték (a továbbiakban: származási hivatal), az esettıl függıen.

(3) A jelen Jegyzıkönyvben a "hivatalra" vagy "egy Szerzıdı Fél hivatalára" történı bármely

hivatkozás arra a hivatalra való hivatkozást jelenti, amelynek hatáskörébe tartozik valamely Szerzıdı

Fél részérıl a védjegyek lajstromozása, a "védjegy" kifejezés pedig mind áruvédjegyekre, mind

szolgáltatási védjegyekre vonatkozik.

(4) A jelen Jegyzıkönyv értelmében "egy Szerzıdı Fél területe", amennyiben a Szerzıdı Fél állam,

ennek az államnak a területét jelenti, ha pedig a Szerzıdı Fél kormányközi szervezet, azt a területet,

amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerzıdés hatálya kiterjed.

3. Cikk

Nemzetközi bejelentés

(1) A jelen Jegyzıkönyv szerinti nemzetközi bejelentéseket a Végrehajtási Szabályzatban elıírt

nyomtatványon kell benyújtani. A származási hivatal igazolja, hogy a nemzetközi bejelentésben

feltüntetett adatok megegyeznek az igazolás idıpontjában az alapbejelentésben, illetve adott esetben

az alaplajstromozásban szereplı adatokkal. Az említett hivatal feltünteti továbbá

(i) alapbejelentés esetében e bejelentés keltét és számát,

(ii) alaplajstromozás esetében e lajstromozás keltét és számát, valamint az alaplajstromozást

eredményezı védjegybejelentés keltét és számát.

A származási hivatal feltünteti a nemzetközi bejelentés keltét is.

(2) A bejelentınek meg kell jelölnie az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a

védjegy oltalmát igényli, valamint, ha lehetséges, az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás

céljából történı nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodásnak megfelelı osztályt

vagy osztályokat. Ha a bejelentı az osztályozást nem jelöli meg, az árukat, illetve a szolgáltatásokat a

Nemzetközi Iroda sorolja be az említett osztályozás megfelelı osztályaiba. A bejelentı által megadott

osztályjelzetet a Nemzetközi Iroda a származási hivatallal együttesen ellenırzi. Ha az említett hivatal

és a Nemzetközi Iroda véleménye eltér, az utóbbi álláspontja az irányadó.

(3) Ha a bejelentı a védjegy színét megkülönböztetı elemként igényli,

(i) erre vonatkozó nyilatkozatot kell tennie és nemzetközi bejelentésével együtt az igényelt színt vagy

színösszetételt meghatározó közlést kell benyújtania,

(ii) nemzetközi bejelentéséhez mellékelnie kell az említett védjegy színes példányait, amelyeket a

Nemzetközi Iroda értesítéseihez csatol; e példányok számát a Végrehajtási Szabályzat határozza

meg.

(4) A Nemzetközi Iroda a 2. Cikk szerint bejelentett védjegyet haladéktalanul lajstromozza. A

nemzetközi lajstromozás kelte az a nap, amikor a származási hivatal kézhez kapta a nemzetközi

bejelentést, feltéve, hogy a Nemzetközi Iroda az azt követı két hónapon belül a nemzetközi

bejelentést megkapja. Ha a nemzetközi bejelentés e határidın belül nem érkezik meg, a nemzetközi

lajstromozás kelte az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést kézhez kapja. A

Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozásról az érdekelt hivatalokat haladéktalanul értesíti. A

Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyeket a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban teszik

közzé, a nemzetközi bejelentésben megadott adatok alapján.

(5) A Nemzetközi Lajstromba bejegyzett védjegyek nyilvánosságra hozatala céljából valamennyi

hivatal az említett kiadványból bizonyos számú ingyenes és bizonyos számú csökkentett árú példányt

kap a Nemzetközi Irodától, a 10. Cikkben említett Közgyőlés (a továbbiakban: Közgyőlés) által

meghatározott feltételek mellett. Ezt a nyilvánosságra hozatalt valamennyi Szerzıdı Fél számára

teljesen kielégítınek kell tekinteni, és a nemzetközi lajstromozás jogosultjától egyéb nyilvánosságra

hozatal nem követelhetı.

3bis Cikk

Területi hatály

A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom bármely Szerzıdı Félre csak a nemzetközi bejelentést

benyújtó személy, illetve a nemzetközi lajstromozás jogosultjának kérésére terjed ki. Ilyen kérés nem

tehetı azonban azon Szerzıdı Fél vonatkozásában, amelynek hivatala a származási hivatal.

3ter Cikk

A "területi kiterjesztés" iránti kérelem

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom valamely Szerzıdı Fél területére való kiterjesztése

iránti kérelem a nemzetközi bejelentésben külön megemlítendı.

(2) Területi kiterjesztés iránti kérelem a nemzetközi lajstromozást követıen is tehetı. A kérelmet a

Végrehajtási Szabályzatban elıírt nyomtatványon kell benyújtani. Ezt a Nemzetközi Iroda azonnal

bejegyzi, és az ilyen bejegyzést késedelem nélkül közli az érdekelt hivatallal vagy hivatalokkal. A

bejegyzést a Nemzetközi Iroda által kiadott idıszaki lapban közzéteszik. Az oltalom területi

kiterjesztése a Nemzetközi Lajstromba történt bejegyzés napjával lép hatályba, és a vonatkozó

nemzetközi lajstromozás lejártával szőnik meg.

4. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) a) A 3. és a 3ter Cikk rendelkezései szerint eszközölt lajstromozás, illetve bejegyzés napjától

kezdıdıen a védjegyet valamennyi érintett Szerzıdı Fél területén ugyanaz az oltalom illeti meg,

mintha a védjegyet e Szerzıdı Fél hivatalánál közvetlenül jelentették volna be. Amennyiben a

Nemzetközi Irodával nem közölnek elutasítást az 5. Cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelıen, vagy ha

az említett cikk szerint közölt elutasítást utólag visszavonják, a védjegyet az érintett Szerzıdı Fél

területén az említett naptól kezdve ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha a védjegyet e Szerzıdı Fél

hivatalánál lajstromozták volna.

b) Az áruk és szolgáltatások 3. Cikkben említett osztályozása a védjegyoltalom terjedelmének

megállapítása tekintetében a Szerzıdı Feleket nem kötelezi.

(2) Valamennyi nemzetközi lajstromozást megilleti az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós

Egyezmény 4. Cikke szerinti elsıbbségi jog az e cikk D) pontjában elıírt alakiságok betartásának

kötelezettsége nélkül.

4bis Cikk

Nemzeti vagy regionális lajstromozás helyettesítése nemzetközi lajstromozással

(1) Ha egy védjegyet, amely valamely Szerzıdı Fél hivatalánál nemzeti vagy regionális lajstromozás

tárgyát képezi, nemzetközileg is lajstromoznak, és mindkét lajstromozás ugyanazon személy nevére

történt, a nemzetközi lajstromozás a nemzeti vagy regionális lajstromozás helyébe lép, az utóbbi

révén szerzett jogok sérelme nélkül, feltéve, hogy

(i) a nemzetközi lajstromozásból eredı oltalom kiterjed az említett Szerzıdı Félre, a 3ter Cikk (1),

illetve (2) bekezdése szerint,

(ii) a nemzeti vagy regionális lajstromban felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást feltüntetik a

Nemzetközi Lajstromban is az említett Szerzıdı Fél vonatkozásában,

(iii) az ilyen kiterjesztés a nemzeti vagy regionális lajstromozás napja után lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben említett hivatal, kérelemre, köteles a nemzetközi lajstromozást saját

lajstromába bejegyezni.

5. Cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása vagy érvénytelenítése egyes Szerzıdı Felek

tekintetében

(1) Bármely Szerzıdı Fél hivatala, amellyel a Nemzetközi Iroda a 3ter Cikk (1) vagy (2) bekezdése

értelmében egy nemzetközi lajstromozásból eredı oltalomnak erre a Szerzıdı Félre történı

kiterjesztését közli - ha a megfelelı jogszabályok erre felhatalmazást adnak -, jogosult elutasításról

szóló értesítésben kijelenteni, hogy területén a kiterjesztés tárgyát képezı védjegy nem részesíthetı

oltalomban. Bármely elutasítás csak olyan indokokon alapulhat, melyek az ipari tulajdon oltalmára

létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az elutasítást közlı hivatalnál közvetlenül bejelentett

védjegyek esetében is érvényesíthetık. Az oltalmat azonban még részlegesen sem lehet csupán azon

oknál fogva megtagadni, hogy az alkalmazandó jogszabályok a lajstromozást csak korlátolt számú

osztály vagy áru, illetve szolgáltatás tekintetében engedik meg.

(2) a) Bármely hivatal, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles az elutasítást a Nemzetközi

Irodával közölni, az összes indok megjelölése mellett, a hivatalra alkalmazandó jogszabályokban

megszabott határidın belül, de legkésıbb - a b)-c) pontok fenntartásával - egy éven belül attól a

naptól számítva, amelyen a Nemzetközi Iroda az (1) bekezdésben említett kiterjesztést ezzel a

hivatallal közli.

b) Az a) pont ellenére bármely Szerzıdı Fél nyilatkozhat úgy, hogy a jelen Jegyzıkönyv szerinti

nemzetközi lajstromozásokra az a) pontban említett egyéves határidıt 18 hónap helyettesíti.

c) Az ilyen nyilatkozatban az is kiköthetı, hogy ha az oltalom elutasítása az oltalom engedélyezése

elleni felszólaláson alapulhat, az ilyen elutasítást az említett Szerzıdı Fél hivatala a 18 hónapos

határidı lejárata után közölheti a Nemzetközi Irodával. Az említett hivatal bármely nemzetközi

lajstromozás tekintetében az oltalom elutasítását a 18 hónapos határidı lejárata után közölheti, de

csak akkor, ha

(i) a 18 hónapos határidın belül tájékoztatta a Nemzetközi Irodát, hogy a 18 hónapos határidı

lejárata után felszólalások nyújthatók be, és

(ii) a felszólaláson alapuló elutasítást legkésıbb a felszólalási határidı kezdetétıl számított 7

hónapon belül közlik; ha a felszólalási határidı ezen a hét hónapon belül lejár, a közlést a felszólalási

határidı lejáratától számított egy hónapon belül meg kell tenni.

d) A b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatok a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban

tehetık meg; a nyilatkozat attól a naptól érvényes, amelyen a jelen Jegyzıkönyv hatályba lép a

nyilatkozatot tevı állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában. Ilyen nyilatkozat utólag is

tehetı, ebben az esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Szervezet

Fıigazgatója (a továbbiakban: Fıigazgató) azt kézhez kapta, vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely

más késıbbi idıpontban, azon nemzetközi lajstromozások tekintetében, amelyek kelte megegyezik a

nyilatkozat hatálybalépésének idıpontjával, vagy késıbbi annál.

e) A jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésétıl számított 10 év elteltével a Közgyőlés megvizsgálja az a)-

d) pontokban rögzített rendszer mőködését. Ezt követıen az említett pontok rendelkezései a

Közgyőlés egyhangú határozata révén módosíthatók.

(3) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az elutasító értesítés egy példányát a nemzetközi

lajstromozás jogosultjának. Az említett jogosult ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhet, mintha a

védjegyet közvetlenül jelentette volna be annál a hivatalnál, amely az elutasítást közölte. Ha a

Nemzetközi Iroda a (2) bekezdés c) pontjának (i) alpontja szerint tájékoztatást kap, haladéktalanul

továbbítja azt a nemzetközi lajstromozás jogosultjának.

(4) A Nemzetközi Iroda a védjegy elutasításának indokait közli bármely érdekelt féllel, aki az Irodától

ezt kéri.

(5) Az a hivatal, amely egy adott nemzetközi lajstromozásra vonatkozóan nem közölt a Nemzetközi

Irodával sem ideiglenes, sem végleges elutasítást az (1)-(2) bekezdés szerint, e nemzetközi

lajstromozás tekintetében elveszíti az (1) bekezdés szerinti jog érvényesítésének lehetıségét.

(6) Valamely Szerzıdı Fél illetékes hatósága a nemzetközi lajstromozás érvénytelenítését e

Szerzıdı Fél területén csak akkor mondhatja ki, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának módot

adott arra, hogy jogait kellı idıben érvényesíthese. Az érvénytelenítést a Nemzetközi Irodával közölni

kell.

5bis Cikk

A védjegy bizonyos alkotóelemeinek jogos használatát igazoló okiratok

A védjegy bizonyos alkotóelemeinek mint a címerek, címerpajzsok, arcképek, kitüntetések, címek,

kereskedelmi nevek vagy a bejelentıtıl eltérı személy neve és más hasonló felirat jogos használatát

igazoló és a Szerzıdı Felek hivatalai által esetleg megkívánt okiratokkal kapcsolatban csak a

származási hivatal hitelesítése vagy igazolása követelhetı meg.

5ter Cikk

Másolatok a nemzetközi lajstrombejegyzésekrıl; korábbi jogok kutatása; nemzetközi lajstromkivonatok

(1) A Nemzetközi Iroda, kérelemre, valamely meghatározott védjegynek a lajstromban bejegyzett

adatairól a Végrehajtási Szabályzatban megszabott díj ellenében bárkinek másolatot ad.

(2) A Nemzetközi Iroda díj ellenében a nemzetközi lajstromozások tárgyát képezı védjegyek között

korábbi jogokra vonatkozó kutatást végezhet.

(3) A Szerzıdı Felek valamelyikénél való felhasználás végett kért nemzetközi lajstromkivonatokat

nem kell hitelesíttetni.

6. Cikk

A nemzetközi lajstromozás érvényességének idıtartama; a nemzetközi lajstromozás függısége és

függetlensége

(1) A Nemzetközi Irodánál foganatosított védjegylajstromozás hatálya tíz évre szól és a 7. Cikkben

megszabott feltételekkel megújítható.

(2) A nemzetközi lajstromozástól számított öt év elteltével a nemzetközi lajstromozás függetlenné

válik az alapbejelentéstıl vagy az abból származó lajstromozástól, illetıleg az alaplajstromozástól, a

következı rendelkezések fenntartásával.

(3) A nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, akár átruházták a védjegyet, akár nem, nem

érvényesíthetı, ha a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül az alapbejelentést vagy

az abból származó lajstromozást, illetıleg az alaplajstromozást visszavonták, lejárt, lemondtak róla,

vagy elutasításra, megvonásra, törlésre vagy érvénytelenítésre vonatkozó jogerıs határozat tárgyát

képezte, a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk és szolgáltatások egészét vagy egy részét

illetıen. Ugyanez érvényes, ha

(i) az alapbejelentés hatályát elutasító határozat elleni fellebbezés,

(ii) az alapbejelentés visszavonására vagy az alapbejelentésbıl származó lajstromozás, illetıleg az

alaplajstromozás megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére irányuló kereset, vagy

(iii) az alapbejelentés elleni felszólalás

az alapbejelentés, az abból származó lajstromozás, illetıleg az alaplajstromozás elutasítására,

megvonására, törlésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó, vagy a visszavonást elrendelı jogerıs

határozatot eredményez az ötéves idıszak eltelte után, amennyiben a kérdéses fellebbezést,

keresetet vagy felszólalást ezen az idıszakon belül indították meg. Ugyanez a helyzet, ha az

alapbejelentést visszavonják, vagy ha az alapbejelentésbıl származó lajstromozásról, illetıleg az

alaplajstromozásról lemondanak az ötéves idıszak eltelte után, feltéve, hogy a visszavonás vagy

lemondás idıpontjában az említett bejelentés vagy lajstromozás az (i), (ii) vagy (iii) alpontban

hivatkozott eljárás tárgyát képezi, és az ilyen eljárás az említett idıszak letelte elıtt indult meg.

(4) A származási hivatal a Végrehajtási Szabályzatban elıírtaknak megfelelıen értesíti a Nemzetközi

Irodát a (3) bekezdéssel összhangban álló tényekrıl és határozatokról, a Nemzetközi Iroda pedig

tájékoztatja az érdekelt feleket és foganatosítja a megfelelı közzétételeket a Végrehajtási

Szabályzatban elıírtak szerint. Adott esetben a származási hivatalnak a nemzetközi lajstromozás

megfelelı mértékő törlését kell kérnie a Nemzetközi Irodától, és a Nemzetközi Iroda ennek

megfelelıen jár el.

7. Cikk

A nemzetközi lajstromozás megújítása

(1) A nemzetközi lajstromozások az elızı oltalmi idıszak lejártától számított újabb tízéves

idıtartamra egyszerően megújíthatók az alapdíj és a 8. Cikk (7) bekezdésétıl függıen, a 8. Cikk (2)

bekezdésében elıírt pótdíjak és díjkiegészítések befizetésével.

(2) A megújítás a nemzetközi lajstromozás végsı állapotához képest semmiféle módosítást nem

tartalmazhat.

(3) A Nemzetközi Iroda az oltalmi idı lejárta elıtt hat hónappal nem hivatalos értesítéssel felhívja a

nemzetközi lajstromozás jogosultja és adott esetben képviselıje figyelmét a lejárat pontos napjára.

(4) A Végrehajtási Szabályzatban megállapított pótdíj ellenében a nemzetközi lajstromozás

megújítására hat hónapos türelmi idıt kell engedélyezni.

8. Cikk

Nemzetközi bejelentési és lajstromozási díjak

(1) A származási hivatal jogosult belátása szerint díjat megállapítani és azt a bejelentıtıl vagy a

nemzetközi lajstromozás jogosultjától a nemzetközi bejelentés benyújtásakor vagy a nemzetközi

lajstromozás megújításakor saját javára beszedni.

(2) A Nemzetközi Irodánál történı védjegylajstromozásért elızetesen nemzetközi díjat kell fizetni,

amely, a (7) bekezdés a) pontja rendelkezéseinek fenntartásával, a következıket tartalmazza:

(i) alapdíj,

(ii) minden további osztály után pótdíj, ha az áruk vagy szolgáltatások, amelyekre a védjegyet

bejelentik, a nemzetközi osztályozás szerint háromnál több osztályba tartoznak,

(iii) díjkiegészítés a 3ter Cikk szerinti minden egyes oltalomkiterjesztési kérelemért.

(3) A (2) bekezdés (ii) alpontjában meghatározott pótdíj azonban a Végrehajtási Szabályzatban

megállapított határidın belül is megfizethetı - anélkül, hogy ez a nemzetközi lajstromozás napját

érintené -, ha az áruk, illetıleg szolgáltatások osztályainak számát a Nemzetközi Iroda állapította meg,

vagy kifogásolta. Ha az említett határidı lejártáig sem a pótdíj nem folyt be, sem a bejelentı nem

korlátozta szükséges mértékben az áruk, illetve szolgáltatások jegyzékét, a nemzetközi bejelentést

visszavontnak kell tekinteni.

(4) A nemzetközi lajstromozás különféle bevételeibıl befolyó évi jövedelmet - a (2) bekezdés (ii)-(iii)

alpontjában említett díjakból származó bevételek kivételével - a Nemzetközi Iroda a Szerzıdı Felek

között a jelen Jegyzıkönyv alkalmazásából adódó költségek és ráfordítások levonását követıen

egyenlıen osztja el.

(5) A (2) bekezdés (ii) alpontjában említett pótdíjakból származó összegeket minden év végén fel kell

osztani az érdekelt Szerzıdı Felek között, mégpedig azoknak a védjegyeknek a számával arányosan,

amelyekre az elızı évben az egyes országokban oltalmat kértek. A vizsgálatot végzı országok

tekintetében a védjegyek számát a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott szorzószámmal kell

módosítani.

(6) A (2) bekezdés (iii) alpontjában említett díjkiegészítésbıl befolyó összegeket az (5) bekezdés

szabályai szerint kell felosztani.

(7) a) Bármely Szerzıdı Fél kijelentheti, hogy minden nemzetközi lajstromozás tekintetében,

amelyben a 3ter Cikk szerint megemlítik, valamint egy ilyen nemzetközi lajstromozás megújítása

tekintetében a pótdíjakból és díjkiegészítésekbıl származó jövedelemrész helyett díjat kíván kapni (a

továbbiakban: egyedi díj), melynek összegét a nyilatkozatban meg kell jelölni, és amely késıbbi

nyilatkozatokkal módosítható, de nem lehet több annál az összegnél, mint amelyet a nemzetközi

eljárásból származó megtakarítások levonása után az említett Szerzıdı Fél hivatala egy bejelentıtıl

a védjegynek az említett hivatalnál tíz évre szóló lajstromozásáért, vagy a lajstromozás jogosultjától a

tíz évre szóló megújításért kapna. Amennyiben ilyen egyedi díj fizetendı,

(i) nem kell fizetni a (2) bekezdés (ii) alpontja szerinti pótdíjat, ha csak olyan Szerzıdı Feleket

említettek meg a 3ter Cikknek megfelelıen, amelyek a jelen bekezdés szerint nyilatkozatot tettek,

(ii) nem kell fizetni a (2) bekezdés (iii) alpontja szerinti díjkiegészítést olyan Szerzıdı Fél

tekintetében, amely a jelen bekezdés szerinti nyilatkozatot tette.

b) Az a) pont szerinti nyilatkozat a 14. Cikk (2) bekezdésében említett okmányokban tehetı meg, és a

nyilatkozat hatálybalépésének napja az a nap, amikor a jelen Jegyzıkönyv a nyilatkozatot tevı állam

vagy kormányközi szervezet tekintetében hatályba lép. Ilyen nyilatkozat utólag is tehetı, ebben az

esetben a nyilatkozat három hónappal azután lép hatályba, ahogy a Fıigazgató azt kézhez kapta,

vagy bármely késıbbi, a nyilatkozatban megjelölt napon az olyan nemzetközi lajstromozások

vonatkozásában, melyek kelte a nyilatkozat hatálybalépésének napjával azonos, vagy annál késıbbi.

9. Cikk

A nemzetközi lajstromozás jogosultjának változására vonatkozó bejegyzés

Azon személy kérésére, akinek a nevére a nemzetközi lajstromozás történik, vagy az érdekelt hivatal

hivatalból tett kérésére, vagy érdekelt személy kérésére a Nemzetközi Iroda a lajstromozás

jogosultjára vonatkozó minden változást bejegyez a Nemzetközi Lajstromba, valamennyi vagy egyes

Szerzıdı Felek tekintetében, melyek területén az említett lajstromozás hatályos a lajstromozásban

felsorolt áruk vagy szolgáltatások egészére vagy egy részére nézve, feltéve, hogy az új jogosult olyan

személy, aki a 2. Cikk (1) bekezdése szerint nemzetközi bejelentést tehet.

9bis Cikk

A nemzetközi lajstromozásra vonatkozó bizonyos tények bejegyzése

A Nemzetközi Iroda a Nemzetközi Lajstromba bejegyzi

(i) a nemzetközi lajstromozás jogosultja nevének vagy címének változását,

(ii) képviselı megbízását a nemzetközi lajstromozás jogosultja által, és minden egyéb, a képviselıre

vonatkozó adatot,

(iii) a nemzetközi lajstromozásban felsorolt áruk vagy szolgáltatások bármiféle korlátozását, az

összes vagy néhány Szerzıdı Félre vonatkozóan,

(iv) a nemzetközi lajstromozást érintı bármely lemondást, törlést, megsemmisítést, az összes vagy

néhány Szerzıdı Félre vonatkozóan,

(v) a nemzetközi lajstromozás tárgyát képezı védjegyhez főzıdı jogokat érintı, a Végrehajtási

Szabályzatban meghatározott bármely egyéb tényt.

9ter Cikk

Egyes bejegyzések díjai

A 9. vagy 9bis Cikkek szerinti bármely bejegyzésért díj számítható fel.

9quater Cikk

Több Szerzıdı Állam közös hivatala

(1) Ha több Szerzıdı Állam nemzeti védjegytörvényeinek egységesítésében állapodik meg, a

Fıigazgatóval közölhetik, hogy

(i) az illetı országok nemzeti hivatalai helyébe közös hivatal lép, és

(ii) területeik egésze egyetlen államnak tekintendı a jelen cikket megelızı valamennyi rendelkezés

vagy egyes rendelkezések, valamint a 9quinquies és 9sexies Cikkek rendelkezései alkalmazása

szempontjából.

(2) Ez a közlés annak az értesítésnek a napját követı három hónap elteltével lép hatályba, amelyben

a Fıigazgató errıl a többi Szerzıdı Felet tájékoztatta.

9 quinquies Cikk

A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti vagy regionális bejelentéssé

Ha egy nemzetközi lajstromozást a származási hivatal kérésére a 6. Cikk (4) bekezdése szerint

törölnek a lajstromban felsorolt valamennyi árura vagy szolgáltatásra, vagy azok egy részére

vonatkozóan, és az a személy, aki a nemzetközi lajstromozás jogosultja volt, ugyanarra a védjegyre

vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújt be valamelyik Szerzıdı Fél hivatalához, melynek területén a

nemzetközi lajstromozás hatályos volt, a bejelentést úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi

lajstromozás 3. Cikk (4) bekezdésében meghatározott napján vagy a 3ter Cikk (2) bekezdése szerinti

területi kiterjesztés bejegyzése napján nyújtották volna be, és - amennyiben a nemzetközi

lajstromozás elsıbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsıbbség, feltéve, hogy

(i) az ilyen bejelentést a nemzetközi lajstromozás törlése napjától számított három hónapon belül

benyújtják,

(ii) a bejelentésben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi

lajstromozásban az érdekelt Szerzıdı Fél vonatkozásában szereplı áruk és szolgáltatások jegyzéke,

és

(iii) az ilyen bejelentés megfelel az alkalmazandó jogszabályok elıírásainak, beleértve a díjakra

vonatkozó követelményeket is.

9sexies Cikk

A Madridi Megállapodás (Stockholm) fenntartása

(1) Ha a származási hivatal, egy adott nemzetközi bejelentés vagy egy adott nemzetközi

lajstromozás vonatkozásában olyan állam hivatala, amely tagja mind a jelen Jegyzıkönyvnek, mind a

Madridi Megállapodásnak (Stockholm), a jelen Jegyzıkönyv rendelkezései nem hatályosak azon

államok területén, amelyek ugyancsak részesei mind a jelen Jegyzıkönyvnek, mind a Madridi

Megállapodásnak (Stockholm).

(2) A Közgyőlés háromnegyedes többséggel hatályon kívül helyezheti az (1) bekezdést, vagy

korlátozhatja terjedelmét a jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésétıl számított tíz év elteltét követıen, de

semmiképpen sem attól a naptól számított öt év letelte elıtt, amelyen a Madridi Megállapodás

(Stockholm) tagországainak többsége a jelen Jegyzıkönyv tagjává vált. Csak azok az államok

vehetnek részt a Közgyőlés szavazásán, amelyek tagjai mind az említett Megállapodásnak, mind a

jelen Jegyzıkönyvnek.

10. Cikk

Közgyőlés

(1) a) A Szerzıdı Felek ugyanannak a Közgyőlésnek a tagjai, amelynek a Madridi

Megállapodásban (Stockholm) részes országok is tagjai.

b) Minden egyes Szerzıdı Felet a Közgyőlésen egy-egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek,

tanácsadók és szakértık támogathatnak.

c) A küldöttségek költségeit a megbízó Szerzıdı Fél viseli, kivéve Szerzıdı felenként egy küldött

utazási költségeit és napidíját, amelyek az Uniót terhelik.

(2) A Közgyőlés a Madridi Megállapodásból (Stockholm) adódó feladatokon kívül

(i) foglalkozik minden olyan üggyel, amely a jelen Jegyzıkönyv alkalmazásával kapcsolatos,

(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó felülvizsgálati

értekezletek elıkészítésére, megfelelıen figyelembe véve az Unió azon országainak észrevételeit,

amelyek nem részesei a jelen Jegyzıkönyvnek,

(iii) jóváhagyja és módosítja a Végrehajtási Szabályzatnak a jelen Jegyzıkönyv alkalmazására

vonatkozó rendelkezéseit,

(iv) ellátja a jelen Jegyzıkönyvbıl adódó egyéb feladatokat.

(3) a) A Közgyőlésen minden Szerzıdı Félnek egy szavazata van. A csak a Madridi

Megállapodásban (Stockholm) részes országokat érintı kérdésekben nincs szavazatuk azoknak a

Szerzıdı Feleknek, amelyek nem tagjai az említett Megállapodásnak, míg a csak a Szerzıdı Feleket

érintı kérdésekben csak ez utóbbiak szavazhatnak.

b) A Közgyőlés akkor határozatképes, ha az adott kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagok fele

jelen van.

c) A b) pont rendelkezései ellenére a Közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha valamely ülésen az

adott kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagoknak kevesebb, mint a fele, de legalább egyharmada

jelen van; ebben az esetben azonban a Közgyőlés határozatai, az ügyrendi határozatok kivételével,

csak a következı feltételek mellett érvényesek. A Nemzetközi Iroda közli a határozatot a Közgyőlésrıl

távol maradt, az említett kérdésben szavazati joggal rendelkezı tagokkal, és felkéri ıket, hogy a

közlést követı három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e

határidı lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó tagok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a

határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a kívánt többség

továbbra is fennáll.

d) Az 5. Cikk (2) bekezdésének e) pontja, a 9sexies Cikk, a 12. Cikk és a 13. Cikk (2) bekezdése

rendelkezéseinek fenntartásával, a Közgyőlés határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodások nem tekinthetık szavazatnak.

f) Egy küldött a Közgyőlésnek csak egy tagját képviselheti, és csak annak nevében szavazhat.

(4) A Madridi Megállapodás (Stockholm) szerinti rendes és rendkívüli ülésszakokon kívül a

Fıigazgató a Közgyőlést rendkívüli ülésszakra hívhatja össze, ha a Közgyőlésnek az ülés

napirendjébe felveendı kérdésekben szavazattal rendelkezı tagjainak egynegyede ezt kívánja. Az

ilyen rendkívüli ülésszak napirendjét a Fıigazgató készíti elı.

11. Cikk

Nemzetközi Iroda

(1) A jelen Jegyzıkönyv szerinti nemzetközi lajstromozással kapcsolatos feladatokat, valamint a jelen

Jegyzıkönyvet érintı egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

(2) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a Közgyőlés útmutatásai szerint a jelen Jegyzıkönyv

felülvizsgálatával foglalkozó értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítésébe bevonhat kormányközi és

nemzetközi nem-kormányszervezeteket.

c) A Fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselık szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati

értekezletek tanácskozásain.

(3) A Nemzetközi Iroda a jelen Jegyzıkönyvet érintı egyéb rábízott feladatokat is ellátja.

12. Cikk

Pénzügyek

A Szerzıdı Felek vonatkozásában az Unió pénzügyeit ugyanazok a rendelkezések szabályozzák,

mint amelyek a Madridi Megállapodás (Stockholm) 12. Cikkében szerepelnek, feltéve, hogy az említett

Megállapodás 8. Cikkére történı valamennyi utalás úgy tekintendı, mint a jelen Jegyzıkönyv 8.

Cikkére való utalás. Továbbá, az említett Megállapodás 12. Cikke (6) bekezdésének b) pontja céljából

a Szerzıdı Szervezetek, a Közgyőlés egyhangú ellenkezı határozata fenntartásával úgy tekintendık,

hogy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szerinti I. hozzájárulási osztályba

tartoznak.

13. Cikk

A Jegyzıkönyv egyes cikkeinek módosítása

(1) A 10., 11. 12. Cikk és e cikk módosítását bármely Szerzıdı Fél vagy a Fıigazgató

indítványozhatja. Az indítványt a Közgyőlés elé terjesztés elıtt legalább hat hónappal a Fıigazgató

közli a Szerzıdı Felekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt cikkek bármilyen módosítását a Közgyőlés fogadja el. Az

elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges; a 10. Cikk és e bekezdés bármilyen

módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek bármilyen módosítása egy hónappal azután lép hatályba,

amikor a Fıigazgató azoknak az államoknak és kormányközi szervezeteknek háromnegyed részétıl,

amelyek a módosítás elfogadásának idıpontjában a Közgyőlés tagjai voltak és a módosításra

vonatkozóan szavazati joggal rendelkeztek, alkotmányos eljárásuknak megfelelı írásbeli elfogadó

nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden államra és kormányközi

szervezetre kötelezı, amely a módosítás hatálybalépésekor Szerzıdı Fél, vagy késıbbi idıpontban

válik azzá.

14. Cikk

A Jegyzıkönyvhöz való csatlakozás módja; hatálybalépés

(1) a) Bármely állam, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagja,

csatlakozhat a jelen Jegyzıkönyvhöz.

b) Ezenkívül bármely kormányközi szervezet is csatlakozhat a jelen Jegyzıkönyvhöz, a következı

feltételek teljesítése mellett:

(i) a szervezet tagállamai közül legalább egy tagja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós

Egyezménynek,

(ii) az említett szervezet rendelkezik a szervezet területén hatályos védjegyek lajstromozására

szolgáló regionális hivatallal, feltéve, hogy az ilyen hivatal nem tárgya a 9quater Cikk szerinti

értesítésnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet aláírhatja a jelen Jegyzıkönyvet.

Az (1) bekezdésben említett valamennyi állam vagy szervezet, ha aláírta a jelen Jegyzıkönyvet,

letétbe helyezheti a jelen Jegyzıkönyvet megerısítı, elfogadó vagy jóváhagyó okmányát, vagy ha

nem írta alá, letétbe helyezheti a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó csatlakozási okmányát.

(3) A (2) bekezdésben említett okmányokat a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni.

(4) a) A jelen Jegyzıkönyv négy megerısítı, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány

letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba, feltéve, hogy legalább egy okmányt a Madridi

Megállapodás (Stockholm) egy tagállama helyezett letétbe, egy másikat pedig egy olyan állam, amely

nem tagja a Madridi Megállapodásnak (Stockholm), vagy egy, az (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott szervezet.

b) Az (1) bekezdésben említett többi állam vagy szervezet tekintetében a jelen Jegyzıkönyv azt a

napot követı három hónap után lép hatályba, amikor az érintett állam vagy szervezet megerısítését,

elfogadását, jóváhagyását vagy csatlakozását a Fıigazgató közölte.

(5) Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy szervezet a jelen Jegyzıkönyvre vonatkozó

megerısítı, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor kijelentheti,

hogy a jelen Jegyzıkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet

azelıtt végeztek, hogy az említett Jegyzıkönyv vonatkozásában hatályba lépett volna, nem

terjeszthetı ki rá.

15. Cikk

Felmondás

(1) A jelen Jegyzıkönyv idıbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

(2) A jelen Jegyzıkönyvet a Fıigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik Szerzıdı Fél felmondhatja.

(3) A felmondás azt a napot követı egy év múlva lép hatályba, amikor a Fıigazgató a közlést kézhez

vette.

(4) Az e cikkben szabályozott felmondási jogát egyik Szerzıdı Fél sem gyakorolhatja öt év eltelte

elıtt, attól a naptól számítva, amelyen a jelen Jegyzıkönyv ezen Szerzıdı Fél vonatkozásában

hatályba lépett.

(5) a) Ha egy védjegy a jelen Jegyzıkönyvet felmondó államban vagy kormányközi szervezetnél

érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi a felmondás hatálybalépésének idıpontjában, az

említett lajstromozás jogosultja az említett állam vagy szervezet hivatalához ugyanarra a védjegyre

vonatkozó lajstromozási kérelmet nyújthat be, amelyet úgy tekintenek, mintha a nemzetközi

lajstromozásnak a 3. Cikk (4) bekezdése szerint megállapított napján vagy a területi kiterjesztésnek a

3ter Cikk (2) bekezdésében meghatározott bejegyzési napján nyújtották volna be, és - ha a

lajstromozás elsıbbséget élvezett - megilleti ugyanaz az elsıbbség, feltéve, hogy

(i) az említett kérelmet a felmondás hatálybalépésétıl számított két éven belül benyújtják,

(ii) a kérelemben felsorolt árukat és szolgáltatásokat ténylegesen fedi a nemzetközi lajstromozásban

a Jegyzıkönyvet felmondó állam vagy kormányközi szervezet vonatkozásában szereplı áruk és

szolgáltatások jegyzéke,

(iii) az említett kérelem megfelel az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek, beleértve a

díjakra vonatkozókat is.

b) Az a) pont rendelkezéseit kell alkalmazni olyan védjegyek esetében is, amelyek a jelen

Jegyzıkönyvet felmondó államtól vagy kormányközi szervezettıl különbözı Szerzıdı Felek területén

érvényes nemzetközi lajstromozás tárgyai a felmondás hatálybalépésének idıpontjában, és amelyek

tulajdonosa a felmondás következtében már nem jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására a 2.

Cikk (1) bekezdése szerint.

16. Cikk

Aláírás; nyelvek; a letéteményes feladatai

(1) a) A jelen Jegyzıkönyvet, mely francia, angol és spanyol nyelven készült, egyetlen példányban

kell aláírni, és a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni, miután Madridban már nem írható alá. A szöveg

mindhárom nyelven egyaránt hiteles.

b) A Fıigazgató az érdekelt kormányok és szervezetek meghallgatása után gondoskodik az arab,

japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál és a Közgyőlés által megjelölt más nyelvő hivatalos

fordításról.

(2) A jelen Jegyzıkönyvet Madridban, 1989. december 31-ig lehet aláírni.

(3) Az aláírt Jegyzıkönyvrıl a Fıigazgató a spanyol Kormány által hitelesített két-két példányt küld

azon államoknak és kormányközi szervezeteknek, amelyek a jelen Jegyzıkönyv tagjaivá válhatnak.

(4) A Fıigazgató bejegyezteti a jelen Jegyzıkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete

Titkárságánál.

(5) A Fıigazgató minden államot és nemzetközi szervezetet, amelyek a jelen Jegyzıkönyv tagjai

vagy azzá válhatnak, értesít az aláírásokról, a megerısítı, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási

okmányok letétbe helyezésérıl, a jelen Jegyzıkönyv hatálybalépésérıl és minden módosításáról, a

felmondásra vonatkozó, valamint a jelen Jegyzıkönyv szerint tett minden közlésrıl."

3. § A Magyar Köztársaság a 2. § szerinti Jegyzıkönyvet megerısítı okirat letétbe helyezése

alkalmából a következı nyilatkozatot tette: "A Magyar Köztársaság területére nem terjeszthetı ki a

jelen Jegyzıkönyv szerinti olyan nemzetközi lajstromozásból származó oltalom, amelyet azelıtt

végeztek, hogy a Jegyzıkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában hatályba lépett."

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997.

október 3-tól kell alkalmazni.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Jegyzıkönyvhöz kapcsolódó Végrehajtási

Szabályzatot rendeletben kihirdesse.

(3) Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal

elnöke gondoskodik.



المعاهدات يخصّ (عدد السجلات 1) يخصّ (عدد السجلات 1)
لا توجد بيانات متاحة.

ويبو لِكس رقم HU062