2001. évi XLVIII. törvény a formatervezés minták oltalmáról (Hatály: 2013.10.25-től)

2001. évi XLVIII. törvény

a formatervezési minták oltalmáról¹

Hatályos: 2024. 09. 01. –

A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel – az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja:²

ELSŐ RÉSZ

A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA

I. Fejezet

A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA

Az oltalmazható formatervezési minta

1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).

(2)  Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.

(3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek.

(4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

Újdonság

2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően.

(2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

Egyéni jelleg

3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó

közös szabályok

4. § (1)³ A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására.

(2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát.

(3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha

a) az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy

b) a bejelentő, a jogelődje vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen -harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát.

5. § (1) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerű használat a fogyasztó, illetve a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában.

Kizáró okok

6. §  (1)  Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék), szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

7. § Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

8. § (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ;

b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.

(2)⁴ Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amely az (1) bekezdésben meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.

9. § (1)⁵ A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat.

(2) Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni.

10. § (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne.

(2) Más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban.

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.

A mintaoltalomhoz való jog

11. §⁶ A mintaoltalomhoz való jog akkor illeti meg a mintaoltalmi igény jogosultját, ha a minta

a) kielégíti az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket,

b) nincs kizárva az oltalomból a 6–10. § alapján, és

c) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

II. Fejezet

A MINTÁBÓL ÉS A MINTAOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A minta szerzőjének személyhez fűződő

és a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

12. § (1) A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta.

(2)⁷ Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg szerzőként szerepelt, vagy akit a mintaoltalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzés módosítását követően szerzőként feltüntet.

(3)⁸ Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni.

(4)⁹ Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a mintaoltalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzés módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a szerző nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzője írásban kéri.

(6)¹⁰

(7)¹¹ A mintaoltalom megadása előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A mintaoltalmi igény

13. § (1) A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4) A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Szolgálati és alkalmazotti minta

14. § (1) Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

(3) Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

(4) Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

(5) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, a következő eltérésekkel:

a) a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók;

b) szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet követően már nincs helye az oltalom megújításának;

c) a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed.

(6)¹² Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát.

A mintaoltalom keletkezése

15. §¹³ A mintaoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.

A mintaoltalom tartalma

16. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.

(3) Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.

A mintaoltalom korlátjai

17. §¹⁴ (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;

b) a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2 ) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges mértékben hasznosítsa, feltéve, hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik.

(3) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a minta szerinti termék belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználatra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4 )¹⁵ A mintaoltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül a külföldön lajstromozott és időlegesen az ország területén tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából történő behozatala, valamint az ilyen járművek javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének az állásfoglalása az irányadó.

A mintaoltalom kimerülése

18. §¹⁶ A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott – a minta szerinti – termékkel kapcsolatos további cselekményekre.

A mintaoltalom időtartama

19. § (1)¹⁷ A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

(2) A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

(3) A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.

A mintaoltalom terjedelme

20. § (1) A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és – ha van ilyen – a változtató nyilatkozatból [48. § (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.

(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A minta és oltalma a vagyoni forgalomban

21. § (1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok – a szerző személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

(2 ) Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

A MINTA ÉS A MINTAOLTALOM BITORLÁSA

A minta bitorlása

22. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A mintaoltalom bitorlása

23. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

(2)¹⁸ A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult – a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

(3)¹⁹ A mintaoltalom bitorlása esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Nemleges megállapítás

24. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába.

(2 ) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.

IV. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGSZŰNÉSE

25. §²⁰

A mintaoltalom megszűnése²¹

26. §²² A mintaoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

c) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

Lemondás a mintaoltalomról

27. § (1)²³ A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.

(2 ) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3 ) Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani.

(4 ) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása

28. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha

a) a mintaoltalom tárgya nem felel meg az 1–10. §-okban meghatározott feltételeknek;

b) a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon (39. §) a mintát;

c) a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet;

e)²⁴ a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás (60/F. §) alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

(2) Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással [48. § (1)–(2) bek.] tartható fenn, feltéve, hogy a változtatást követően a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem áll fenn.

(3) Ha – több mintára adott oltalom esetén – a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.

(4) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

29. §²⁵ Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a szerző által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

IV/A. Fejezet²⁶

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA

29/A. §²⁷ (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók

a) a mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra;

b) a hasznosítási szerződésre; valamint

c) a formatervezési mintákkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.

(2) A szerző a Ptk. szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

MÁSODIK RÉSZ

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN²⁸

V. Fejezet

A MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre²⁹

30. § (1)³⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:

a) a mintaoltalom megadása,

b) a mintaoltalom megújítása,

c) a mintaoltalom megosztása,

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,

e) a mintaoltalom megsemmisítése,

f) a nemleges megállapítás,

g)³¹ a mintaoltalmak nyilvántartása,

h) a hatósági tájékoztatás.

(2)³² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a formatervezési minták közösségi oltalmának rendszerére (VIII/A. fejezet) és az ipari minták nemzetközi lajstromozására (VIII/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

A közigazgatási hatósági eljárás és az elektronikus ügyintézés általános szabályainak alkalmazása³³

31. §³⁴ (1)³⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben – tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései³⁶

32. §³⁷ (1)³⁸

(2)³⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3)⁴⁰

Jogorvoslatok

32/A. §⁴¹ (1)⁴² A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.

(2)⁴³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a IX. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3)⁴⁴ A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

a) a mintaoltalom megadása;

b) a mintaoltalom megújítása;

c) a mintaoltalom megosztása;

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása;

e) a mintaoltalom megsemmisítése;

f) a nemleges megállapítás;

g)⁴⁵ a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása Magyarország területére kiterjedően.

(4)⁴⁶ A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(5)⁴⁷ Olyan ügyekben, ahol nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 61. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.

(6)⁴⁸ A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.

(7)⁴⁹ A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

32/B. §⁵⁰ (1)⁵¹ Mintaoltalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2)⁵² Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.

A mintaoltalmi eljárások egyéb általános

szabályai

33. § (1)⁵³ A 30–32/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben mintaoltalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban – az (1a)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi eljárások általános szabályait megállapító rendelkezéseit.

(1a)⁵⁴ Mintaoltalmi ügyekben eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(1b)⁵⁵ Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára, a beadványokkal kapcsolatos eljárásra és az azokkal kapcsolatban alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.

(1c)⁵⁶ Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(2) Mintaoltalmi ügyekben az igazolás ki van zárva:

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [40. § (2) bek.] elmulasztása esetén;

b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén;

c)⁵⁷

(3)⁵⁸ A szabadalmi törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában a szabadalmi bejelentés közzétételén a mintaoltalom megadását kell érteni. Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések minősített adatként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

(4)⁵⁹ A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 33/A. § szerinti oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve – ha azt követően készül el – az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.

Oltalmazhatósági vélemény⁶⁰

33/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy - a mintaoltalom megadását követően - a mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket, valamint nem áll-e fenn a 7. és 8. §-ban foglalt kizáró ok.

(2) Az oltalmazhatósági vélemény egy minta vonatkozásában készül.

(3) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.

(4) Az oltalmazhatósági véleményért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni.

(6) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése során az újdonságkutatást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minta ábrázolása alapján a minta szerinti termék megnevezésére figyelemmel végzi el.

(7) Az oltalmazhatósági véleményben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg megítélése során.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt a minta erre irányuló kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló ábrázolása alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre irányuló kérelem benyújtásától számított három hónapon belül küldi meg – a hivatkozott iratok másolatával együtt – a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.

(9) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt – vagy, ha az oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal – hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított harmadik hónap utolsó napját követően kerül sor.

VI. Fejezet

MINTAOLTALMI LAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS⁶¹

Mintaoltalmi lajstrom⁶²

34. §⁶³ (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a mintaoltalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,

d) a minta szerinti termék megnevezését,

e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a szerző nevét és lakcímét,

h) a bejelentés napját,

i) az elsőbbséget,

j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét,

k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,

l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,

m) a hasznosítási engedélyeket,

n)⁶⁴ azt, ha a mintaoltalmi igény vagy a mintaoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.

(3) A mintaoltalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.

(5) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A mintaoltalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

(6) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Hatósági tájékoztatás

35. §⁶⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:

a)⁶⁶

b)⁶⁷

c)⁶⁸

d)⁶⁹ a mintaoltalom megadásának meghirdetésekor a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és a terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;

e) a mintaoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;

f) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását;

g) a mintaoltalommal összefüggő jogoknak a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett változásait.

VII. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

A mintaoltalmi bejelentés és kellékei

36. § (1)⁷⁰ A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2 ) A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint – a szükséghez képest – egyéb mellékleteket.

(3 )⁷¹ A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl a bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a szerző nevét és lakcímét, vagy utalást arra, hogy a szerző nevének és lakcímének a mintaoltalmi iratokon való feltüntetése mellőzését kéri, és hogy a szerző a nevét és lakcímét külön lapon adja meg. A mintaoltalmi bejelentést egyebekben a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(4 )⁷² A mintaoltalmi bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő egy hónapon belül kell leróni.

(5 )⁷³ A bejelentő a mintaoltalom megadásáig – a 27. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.

36/A. §⁷⁴

A bejelentés napja

37. § (1)⁷⁵ A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,

b)⁷⁶ a bejelentő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, képviselet esetén a képviselő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét vagy biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő más adatot, valamint

c)⁷⁷ a minta ábrázolását függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek.

(2)⁷⁸ A bejelentési nap elismeréséhez a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

A minta egysége

38. § (1)⁷⁹ A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei kapcsolnak össze.

(2) A mintaoltalmi bejelentés részletes alaki követelményeiről szóló jogszabály [36. § (3) bek.] meghatározhatja, hogy a mintaoltalmi bejelentésben legfeljebb hány mintára igényelhető oltalom.

(3) A mintaoltalmi bejelentésben a minta szerinti terméket – lehetőség szerint – a nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell megjelölni.

A mintának az ábrázolással való bemutatása

39. § A mintaoltalmi bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a mintát, amelyre az oltalmat igénylik.

Az elsőbbség

40. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),

c)⁸⁰ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség), ⁸¹

d) a bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(4) Az egyes igényelt elsőbbségek a több mintára vonatkozó mintaoltalmi bejelentésből csak azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 39. §-nak megfelelően bemutat.

(5) ⁸² Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

41. § (1)⁸³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (37. §),

b) megfizették-e a bejelentési díjat [36. § (4) bek.].

(2) A mintaoltalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.

42. §⁸⁴

43. §⁸⁵

44. §⁸⁶

45. §⁸⁷

46. §⁸⁸

Alaki és érdemi vizsgálat⁸⁹

47. § (1)⁹⁰ Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatát.

(1a )⁹¹ Az alaki vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.

(2) ⁹² Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az 1. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és

b) a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.

(3)⁹³ Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg az (1a) vagy a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(4 ) A mintaoltalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(5 ) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(6 )⁹⁴ Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta.

Módosítás és megosztás

48. § (1) A mintaoltalmi bejelentés csak úgy változtatható meg, hogy tárgya azonos maradjon a bejelentés napján benyújtott bejelentésben bemutatott mintával.

(2) Változtatásnak kell tekinteni a bejelentőnek azt a nyilatkozatát is, hogy az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat.

(3)⁹⁵ A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a bejelentést.

49. § (1)⁹⁶ Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat meghozataláig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és – ha van ilyen – a korábbi elsőbbség megtartásával.

(2) ⁹⁷ A megosztásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) ⁹⁸ Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A mintaoltalom megadása

50. § (1)⁹⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (1a) és (2) bek.]. A mintaoltalom megadásának napja az oltalom megadásáról szóló határozat keltezésének napja.

(2) ¹⁰⁰ A mintaoltalom megadását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §) és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35. §).

(3) ¹⁰¹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

VIII. Fejezet

EGYÉB MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK

A megújítási eljárás

51. § (1)¹⁰² A mintaoltalom megújítását [19. § (2) bek.] a mintaoltalom jogosultja kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. A több mintára adott oltalom megújítását a minták egy része tekintetében is lehet kérni (részleges megújítás).

(2) ¹⁰³ A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl a megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát, valamint – részleges megújítás esetén – az érintett mintákat.

(3 ) A mintaoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.

(4 )¹⁰⁴ A megújítási kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül.

51/A. §¹⁰⁵

52. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg az 51. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3)¹⁰⁶ Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

53. § (1)¹⁰⁷ Ha a kérelem megfelel az 51. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmat megújítja.

(2)¹⁰⁸ A mintaoltalom megújítását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35. §).

A megosztási eljárás

54. § (1) A mintaoltalom jogosultja a több mintára adott oltalmat megoszthatja a minták, illetve a minták egyes csoportjainak a szétválasztásával.

(2) A mintaoltalom megosztásához annyi – egymással összhangban és a megosztás módjának megfelelően elkészített – kérelmet kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét kívánják választani.

(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyebekben a mintaoltalmi bejelentés kellékeire vonatkozó rendelkezéseket [36. § (2)–(3) bek. ] kell megfelelően alkalmazni.

(4)¹⁰⁹ A mintaoltalom megosztásáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

55. § (1) Ha a mintaoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg az 54. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3)¹¹⁰ Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

56. § (1)¹¹¹ Ha a kérelem megfelel az 54. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmat megosztja.

(2)¹¹² A mintaoltalom megosztását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35. §).

(3)¹¹³ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően mintaoltalmanként mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a mintaoltalmi lajstrom kivonatát.

A megsemmisítési eljárás

57. § (1) A mintaoltalom megsemmisítését a 28. § alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bárki kérheti a mintaoltalom jogosultjával szemben.

(2) A 9–10. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja, a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján pedig csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(3)¹¹⁴ A megsemmisítési kérelmet elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak és – szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén – ahány szerzője van a mintának. A szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4)¹¹⁵ A megsemmisítési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

57/A. §¹¹⁶ Szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a szerzőnek, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

58. §¹¹⁷ (1)¹¹⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját és – szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén – a szerzőt, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(1a)¹¹⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(1b)¹²⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból – a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson – a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(1c)¹²¹ A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik.

(2)¹²² A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell.

(3)A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(4)¹²³ A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(6)¹²⁴ A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(7) ¹²⁵ A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a mintaoltalomról – több mintára adott oltalom esetén legalább az érintett minták vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

(8) ¹²⁶ A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35. §).

58/A. §¹²⁷ (1)¹²⁸ A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a mintaoltalom bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.

(2) ¹²⁹ A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5) ¹³⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a 33. § (1) bekezdésében és az 58. §-ban foglaltaktól eltérően –

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;

c)¹³¹ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

A nemleges megállapítási eljárás

59. § (1)¹³² A nemleges megállapításra irányuló kérelmet elektronikus kapcsolattartás esetén egy példányban, egyéb esetben eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemnek tartalmaznia kell a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott adatokat és ahhoz mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni.

(2 ) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy mintaoltalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék tekintetében lehet benyújtani.

(3)¹³³ A nemleges megállapítási kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(4 ) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

60. § (1)¹³⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2)A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

(3)¹³⁵ Az 58. § (1a)–(4) bekezdését a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(4)¹³⁶ Az 58/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

HARMADIK RÉSZ¹³⁷

A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ IPARI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VIII/A. Fejezet

A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/A. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi mintaoltalmi rendelet: a Tanács 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról;

b) közösségi minta: a közösségi mintaoltalmi rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott – lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő – minta;

c) közösségi mintaoltalmi bejelentés: a közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett – közösségi minta lajstromozására irányuló – bejelentés.

A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása

60/B. § (1)¹³⁸ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentésnek a közösségi mintaoltalmi rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2)¹³⁹ Ha a közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi mintaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

A közösségi minta mint kizáró ok

60/C. § A 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi mintára kell alkalmazni.

A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei

60/D. §¹⁴⁰ A közösségi minta bitorlására - a közösségi mintaoltalmi rendelet 88-90. cikkeiben foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására.

Közösségi mintaoltalmi bíróság

60/E. § (1)¹⁴¹ Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 63. § (2) bekezdése alapján meghatározott összetételben – a közösségi mintaoltalmi rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi mintaoltalmi bíróságként.

(2)¹⁴² A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi mintaoltalmi bíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

VIII/B. Fejezet

A NEMZETKÖZI IPARI MINTAOLTALMI BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/F. § E törvény alkalmazásában nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés: az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövege (a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentés.

60/G. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövege alapján tett nemzetközi letétbe helyezésekre e fejezet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

60/H. § (1) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodásnak a 60/F-60/G. §-okban említett szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekre a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

60/I. §¹⁴³

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések¹⁴⁴

60/J. § (1)¹⁴⁵ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azokkal a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekkel kapcsolatban jár el a Megállapodás szerinti továbbítás érdekében, amelyekben a bejelentő szerződő államaként Magyarországot tüntették fel.

(2)¹⁴⁶ A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatban a Megállapodásban meghatározott díjat kell fizetni a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.

A Magyarországot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések¹⁴⁷

60/K. § (1)¹⁴⁸ A Magyarországot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a nemzetközi lajstromozás napjától azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel (37. §).

(2)¹⁴⁹

(3)¹⁵⁰ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.

(4)¹⁵¹ Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés – részben vagy egészben – nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti.

(5) Az értesítésben meg kell jelölni az értesítés alapjául szolgáló okokat, és fel kell hívni a bejelentőt arra, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban – az értesítésben kitűzött határidőn belül – nyilatkozatot tehet. A bejelentő nyilatkozatát a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítására vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.

(6)¹⁵² Ha a bejelentő az értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a bejelentőnek a megadott határidőben tett nyilatkozata ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi lajstromozás hatályát Magyarország területére kiterjedően elutasítja.

(7)¹⁵³ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő nyilatkozata alapján úgy találja, hogy a (4) bekezdésben említett értesítésben foglaltak – részben vagy egészben – alaptalanok, az értesítést – részben vagy egészben – visszavonja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően a Nemzetközi Irodát értesíti.

(8)¹⁵⁴ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesítését a (7) bekezdés szerint – részben vagy egészben – visszavonja, a nemzetközi lajstromozás vagy annak a visszavonással érintett része a visszavonásról szóló határozat keltétől azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott mintaoltalommal.

(9)¹⁵⁵ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (4) bekezdés szerinti értesítést, a nemzetközi lajstromozás az értesítésre megszabott határidő lejártát követő naptól azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott mintaoltalommal.

NEGYEDIK RÉSZ¹⁵⁶

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN

IX. Fejezet

A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA¹⁵⁷

Megváltoztatási kérelem

61. §¹⁵⁸ (1)¹⁵⁹ A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c)¹⁶⁰ az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)¹⁶¹ az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e)¹⁶² az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.

(2)¹⁶³ Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3)¹⁶⁴ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4)A döntés megváltoztatását kérheti:

a)¹⁶⁵ aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c)¹⁶⁶ akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5)¹⁶⁷ A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)¹⁶⁸ A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)¹⁶⁹ A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b)¹⁷⁰ az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)¹⁷¹

(9)¹⁷² A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10)¹⁷³ Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11)¹⁷⁴ A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b)¹⁷⁵ a kérelmezőnek a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c)¹⁷⁶ a kérelmező jogi képviselőjének a szabadalmi törvénynek a kérelem tartalmára vonatkozó általános rendelkezéseiben meghatározott azonosító adatait és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

(11a)¹⁷⁷ A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, szükség esetén – ha rendelkezésre áll – a lajstromszámot, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,

b) a döntés bíróság általi megváltoztatására irányuló határozott kérelmet, valamint

c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

(11b)¹⁷⁸ A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,

c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint

d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(12 ) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Az eljárás egyéb szabályai

62. §¹⁷⁹ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történő utalást kell érteni.

X. Fejezet

MINTAOLTALMI PEREK

A mintaoltalmi perekre irányadó szabályok

63. § (1)¹⁸⁰ Mintaoltalmi perek: a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog [65. § (8) bek.] fennállásával kapcsolatos perek, valamint a közösségi mintaoltalmi rendelet [60/A. § a) pont] 110a. cikkének (4) bekezdése alapján a közösségi minta hasznosításától való eltiltás iránt indított perek.

(2)¹⁸¹ A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja, hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező.

(3)¹⁸² Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a bíróság a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

ÖTÖDIK RÉSZ¹⁸³

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; VEGYES, ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

A szerzői jogi védelemhez való viszony

64. § A mintának az e törvényben szabályozott oltalma nem befolyásolhatja a mintán mint művészeti alkotáson külön törvény szerint fennálló szerzői jogok védelmét.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó

és egyes átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

65. § (1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit – a (2), a (6)–(7) és a (9)–(10) bekezdésekben szabályozott kivételekkel, illetve feltételekkel – csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) Az igazolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a szolgálati minta szerzőjének díjazására vonatkozó szerződést, illetve a mintaoltalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati mintát értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, korlátjai, terjedelme és a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalom e törvény rendelkezései szerint újítható meg. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának napja legfeljebb hat hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját, és a korábban hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet.

(6) Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a törvény hatálybalépésekor meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is megújítják azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(8)¹⁸⁴ Ha a korábban hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérheti a mintaoltalomnak a törvény hatálybalépésének napjával, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból még hátralévő időre történő felélesztését. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet; a megújítási kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és e törvény hatálybalépése közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását; e jogra a szabadalmi törvénynek a továbbhasználati jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom e törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(10) A törvény hatálybalépésekor hatályos vagy a törvény hatálybalépése előtt megszűnt mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. A törvény hatálybalépését követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. Ilyen esetben a (6)–(7) és a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

(11) Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon e törvény hatálybalépését követően formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni.

66. §¹⁸⁵

Átmeneti rendelkezések¹⁸⁶

67. § (1)¹⁸⁷

(2) Ha e törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A törvény hatálybalépésekor hatályos használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(4)¹⁸⁸

67/A. §¹⁸⁹ (1) A 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(2)A 2004. május 1-jét megelőzően

a) megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a mintaoltalom bitorlása tekintetében a hasznosításnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,

b) megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében

e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

67/B. §¹⁹⁰ Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

67/C. §¹⁹¹ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését¹⁹² követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

67/D. §¹⁹³ (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) módosított 11. §-át, 49. § (2) bekezdését, 51. § (4) bekezdését, 54. § (4) bekezdését, 57. § (4) bekezdését, 59. § (3) bekezdését, valamint a megállapított 33. § (1c) és (4) bekezdését, 33/A. §-át, 47. § (2) bekezdését, 58/A. § (2) bekezdését, 63. § (2) bekezdését az e § hatálybalépését¹⁹⁴ követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2 ) E törvénynek a Mód2.tv.-vel hatályon kívül helyezett 44. §-át az e § hatálybalépését¹⁹⁵ követően indult eljárásokban nem kell alkalmazni.

67/E. §¹⁹⁶ E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel módosított 36. § (4) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépését¹⁹⁷ követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Felhatalmazás

68. §¹⁹⁸ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.¹⁹⁹

Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. §²⁰⁰ (1) E törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2 ) E törvény megállapítja a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

¹ A törvényt az Országgyűlés a 2001. június 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. július 3.

² A preambulum a 2003: CII. törvény 90. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

³A 4. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⁴ A 8. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

⁵ A 9. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⁶ A 11. § a 2010: CXLVIII. törvény 162. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2023. évi XLI. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷ A 12. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁸ A 12. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁹ A 12. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰ A 12. § (6) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 49. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹ A 12. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 163. §-ával megállapított szöveg.

¹² A 14. § (6) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 45. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 34. §-a, a 2018: CXXV. törvény 313. §-a, a 2020: CLII. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.

¹³ A 15. § a 2010: CXLVIII. törvény 164. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴ A 17. § a 2003: CII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹⁵ A 17. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶ A 18. § a 2004: LXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷ A 19. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸ A 23. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 95. §-a, a 2018: LXVII. törvény 92. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹ A 23. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰ A 25. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²¹ A 26. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²² A 26. § a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³ A 27. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 165. §-ával megállapított szöveg.

²⁴ A 28. § (1) bekezdésének e) pontját a 2003: CII. törvény 96. §-a iktatta be. E módosító törvény 109. § (2) bekezdése alapján a 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

²⁵ A 29. § a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁶ A IV/A. fejezetet a 2011: CLXXIII. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁷ A 29/A. §-t a 2011: CLXXIII. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁸ A Második rész címe a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁹ A 30. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰ A 30. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény 97. §-a. A 30. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹ A 30. § (1) bekezdés g) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 166. §-ával megállapított szöveg.

³² A 30. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 97. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti szöveg jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 30. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³ A 31. §-a megelőző alcím a 2005: LXXXIII. törvény 246. §-ával megállapított, a 2016: CXXI. törvény 39. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴ A 31. §-t megelőző alcím a 2005: LXXXIII. törvény 246. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 252. §-a. A 31. § a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. A 32. § a 2016: CXXI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵ A 31. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 199. § a) pontja, a 2024. évi XII. törvény 68. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶ A 32. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷ A 32. § és alcíme a 2005: LXXXIII. törvény 247. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

³⁸ A 32. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 252. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁹ A 32. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰ A 32. § (3) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴¹ A 32/A. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 248. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

⁴² A 32/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 198. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³ A 32/A. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁴ A 32/A. § (3) bekezdésének felvezető szövege a 2007: CXLII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁵ A 32/A. § (3) bekezdés g) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶ A 32/A. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷ A 32/A. § (5) bekezdését a 2013: XVI. törvény 57. §-a iktatta be.

⁴⁸ A 32/A. § (6) bekezdését a 2013: XVI. törvény 57. §-a iktatta be.

⁴⁹ A 32/A. § (7) bekezdését a 2013: XVI. törvény 57. §-a iktatta be.

⁵⁰ A 32/B. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 249. §-a iktatta be, a 32/B. § szövege a 2016: CXXI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹ A 32/B. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 68. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵² A 32/B. § (2) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 121. §-ával megállapított szöveg.

⁵³ A 33. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) és (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴ A 33. § (1a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 168. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁵ A 33. § (1b) bekezdését a 2018: LXVII. törvény 85. §-a iktatta be.

⁵⁶ A 33. § (1c) bekezdését a 2023. évi XLI. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁷ A 33. § (2) bekezdés c) pontját a 2007: CXLII. törvény 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 200. § a) pontja.

⁵⁸ A 33. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 168. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹ A 33. § (4) bekezdését a 2023. évi XLI. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰ Az „Oltalmazhatósági vélemény” alcímet (33/A. §-t) a 2023. évi XLI. törvény 12. §-a iktatta be.

⁶¹ A VI. Fejezet címe a 2010: CXLVIII. törvény 169. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶² A 34. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 169. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³ A 34. § a 2010: CXLVIII. törvény 169. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴ A 34. § (2) bekezdés n) pontját a 2014: XV. törvény 62. §-a iktatta be.

⁶⁵ A 35. § a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁶ A 35. § a)–c) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁷ >A 35. § a)–c) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁸ A 35. § a)–c) pontját a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁹ A 35. § d) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰ A 36. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷¹ A 36. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

⁷² A 36. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2024. évi XVII. törvény 35. §-a szerint módosított szöveg.

⁷³ A 36. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja, a 2009: LVI. törvény 252. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁴ A 36/A. §-t és alcímét a 2007: XXIV. törvény 25. §-a iktatta be, a 2010: CXLVIII. törvény 179. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁵ A 37. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁶ A 37. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷ A 37. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: CII. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⁷⁸ A 37. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⁷⁹ A 38. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⁸⁰ A 40. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸¹ Lásd az 1/2006. (MK 2.) MSZH közleményt, a 2/2006. (MK 8.) MSZH közleményt, a 3/2006. (MK 52.) MSZH közleményt, a 4/2006. (MK 60.) MSZH közleményt, az 5/2006. (MK 106.) MSZH közleményt, az 1/2007. (MK 5.) MSZH közleményt, a 2/2007. (MK 16.) MSZH közleményt, a 3/2007. (MK 32.) MSZH közleményt, a 4/2007. (MK 53.) MSZH közleményt, az 5/2007. (MK 101.) MSZH közleményt, a 6/2007. (MK 127.) MSZH közleményt, a 7/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, 8/2007. (MK 177.) MSZH közleményt, az 1/2008. (MK 8.) MSZH közleményt, a 2/2008. (MK 56.) MSZH közleményt, a 3/2008. (MK 79.) MSZH közleményt, a 4/2008. (HÉ 39.) MSZH közleményt, az 1/2009. (I. 16.) MSZH közleményt, a 2/2009. (I. 23.) MSZH közleményt, a 3/2009. (II. 27.) MSZH közleményt, a 4/2009. (IV. 3.) MSZH közleményt, az 5/2009. (V. 29.) MSZH közleményt, a 6/2009. (VII. 10.) MSZH közleményt, a 7/2009. (VIII. 28.) MSZH közleményt, a 8/2009. (XII. 18.) MSZH közleményt, az 1/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 2/2010. (I. 15.) MSZH közleményt, a 3/2010. (III. 12.) MSZH közleményt, a 3/2012. (V. 31.) SZTNH közleményt, az 5/2012. (X. 9.) SZTNH közleményt, az 1/2013. (I. 25.) SZTNH közleményt, a 2/2013. (II. 12.) SZTNH közleményt, a 3/2013. (V. 24.) SZTNH közleményt, a 4/2013. (VII. 22.) SZTNH közleményt, az 5/2013. (IX. 27.) SZTNH közleményt, az 1/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 2/2014. (II. 7.) SZTNH közleményt, a 3/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 4/2014. (V. 16.) SZTNH közleményt, a 6/2014. (XII. 5.) SZTNH közleményt, az 1/2015. (II. 9.) SZTNH közleményt, a 2/2015. (III. 18.) SZTNH közleményt, a 3/2015. (IV. 30.) SZTNH közleményt, a 4/2015. (XII. 4.) SZTNH közleményt, a 2/2016. (V. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2016. (IX. 27.) SZTNH közleményt, a 4/2016. (X. 28.) SZTNH közleményt, az 1/2017. (I. 5.) SZTNH közleményt, a 2/2017. (III. 24.) SZTNH közleményt, az 1/2018. (II. 6.) SZTNH közleményt, 2/2018. (V. 17.) SZTNH közleményt, a 3/2018. (VIII. 14.) SZTNH közleményt, a 4/2018. (X. 4.) SZTNH közleményt, az 1/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 2/2019. (II. 21.) SZTNH közleményt, a 3/2019. (IV. 26.) SZTNH közleményt, a 4/2019. (IX. 30.) SZTNH közleményt, az 1/2020. (I. 31.) SZTNH közleményt, a 2/2020. (XII. 18.) SZTNH közleményt, az 1/2021. (III. 31.) SZTNH közelményt, a 2/2021. (VI. 18.) SZTNH közleményt, a 3/2021. (VIII. 31.) SZTNH közleményt, a 3/2023. (II. 15.) SZTNH közleményt, a 4/2023. (V. 12.) SZTNH közleményt, az 1/2024. (II. 22.) SZTNH közleményt.

⁸² A 40. § (5) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésének n) pontja iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸³ A 41. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁸⁴ A 42–43. §-t és az azokat megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁵ A 42–43. §-t és az azokat megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁶ A 44. §-t a 2023. évi XLI. törvény 18. § b) pontja, a 44. §-t megelőző „Újdonságkutatás” alcím címet e módosító törvény 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁷ A 45–46. §-t és az azokat megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁸ A 45–46. §-t és az azokat megelőző alcímet a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁹ A 47. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁰ A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése, a 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹¹ A 47. § (1a) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 171. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹² A 47. § (2) bekezdése a 2023. évi XLI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁹³ A 47. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁴ A 47. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 171. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵ A 48. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁶ A 49. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁷ A 49. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2023. évi XLI. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸ A 49. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁹ Az 50. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 174. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰ Az 50. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰¹ Az 50. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰² Az 51. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰³ Az 51. § (2) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 88. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁴ Az 51. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2023. évi XLI. törvény 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵ Az 51/A. §-t a 2009: LVI. törvény 250. § (3) bekezdése iktatta be, a 2010: CXLVIII. törvény 179. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁶ Az 52. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷ Az 53. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸ Az 53. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹ Az 54. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2023. évi XLI. törvény 17. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰ Az 55. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹¹ Az 56. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹² Az 56. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹³ Az 56. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁴ Az 57. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁵ Az 57. § (4) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2023. évi XLI. törvény 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁶ Az 57/A. §-t a 2007: XXIV. törvény 27. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁷ Az 58. § a 2005: CLXV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹¹⁸ Az 58. § (1) bekezdésének első mondata a 2007: XXIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. Az 58. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁹ Az 58. § (1a) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²⁰ Az 58. § (1b) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²¹ Az 58. § (1c) bekezdését a 2022. évi LV. törvény 122. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²² Az 58. § (2) bekezdése a 2022. évi LV. törvény 122. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²³ Az 58. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 252. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁴ Az 58. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁵ Az 58. § (7) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁶ Az 58. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁷ Az 58/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹²⁸ Az 58/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁹ Az 58/A. § (2) bekezdése a 2023. évi XLI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁰ Az 58/A. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³¹ Az 58/A. § (6) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³² Az 59. § (1) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

¹³³ Az 59. § (3) bekezdése a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja, a 2023. évi XLI. törvény 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴ A 60. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: LXXXIII. törvény 252. § (1) bekezdése iktatta be. A 60. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁵ A 60. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 252. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LV. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁶ A 60. § (4) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 32. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹³⁷ Az új Harmadik részt (és 60/A–60/K. §-okat) a 2003: CII. törvény 101. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti Harmadik és Negyedik rész számozását Negyedik és Ötödik részre változtatva. E módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹³⁸ A 60/B. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (12) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁹ A 60/B. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁰ A 60/D. § a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴¹ A 60/E. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a, a 2011: CCI. törvény 207. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴² A 60/E. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 207. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³ A 60/I. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁴ A 60/J. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵ A 60/J. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶ A 60/J. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (6) bekezdése, a 2018: LXVII. törvény 92. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁷ A 60/K. §-t megelőző alcím a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸ A 60/K. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (6) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹ A 60/K. § (2) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁰ A 60/K. § (3) bekezdése a 2024. évi XVII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵¹ A 60/K. § (4) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 176. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵² A 60/K. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXIII. törvény 48. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵³ A 60/K. § (7) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴ A 60/K. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (15) bekezdése, a 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵ A 60/K. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (16) bekezdése, a 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶ Az eredeti Harmadik rész számozását Negyedik részre változtatta a 2003: CII. törvény 101. §-a.

¹⁵⁷ A IX. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸ A 61. § a 2005: LXXXIII. törvény 253. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

¹⁵⁹ A 61. § (1) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰ A 61. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 199. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶¹ A 61. § (1) bekezdésének d) pontja a 2009: LVI. törvény 250. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶² A 61. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 250. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶³ A 61. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 251. §-a, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴ A 61. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵ A 61. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶ A 61. § (4) bekezdésének c) pontját a 2009: LVI. törvény 250. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶⁷ A 61. § (5) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶⁸ A 61. § (6) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 36. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a megváltoztatási kérelem benyújtására nyitva álló, 2009. augusztus 1. napját követően lejáró határidőkre is alkalmazni kell.

¹⁶⁹ A 61. § (7) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg. A 61. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰ A 61. § (7) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 178. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷¹ A 61. § (8) bekezdését a 2017: L. törvény 200. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷² A 61. § (9) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) és (12) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷³ A 61. § (10) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷⁴ A 61. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁵ A 61. § (11) bekezdés b) pontja a 2018: LXVII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁶ A 61. § (11) bekezdés c) pontja a 2018: LXVII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁷ A 61. § (11a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸ A 61. § (11b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁹ A 62. § a 2005: LXXXIII. törvény 254. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰ A 63. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

¹⁸¹ A 63. § (2) bekezdése a 2023. évi XLI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸² A 63. § (3) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸³ Az eredeti Negyedik rész számozását Ötödik részre változtatta a 2003: CII. törvény 101. §-a.

¹⁸⁴ A 65. § (8) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵ A 66. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁶ A 67. §-t megelőző alcím a 2012: LXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁷ A 67. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁸ A 67. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁹ A 67/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

¹⁹⁰ A 67/B. §-t a 2016: CXXI. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁹¹ A 67/C. §-t a 2017: L. törvény 198. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁹² A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.

¹⁹³ A 67/D. §-t a 2023. évi XLI. törvény - 2023. évi LXXXV. törvény 56. § (4) bekezdés e szerint módosított - 16. §-a iktatta be.

¹⁹⁴ A hatálybalépés időpontja 2024. január 1.

¹⁹⁵ A hatálybalépés időpontja 2024. január 1.

¹⁹⁶ A 67/E. §-t a 2024. évi XVII. törvény 34. §-a iktatta be.

¹⁹⁷ A hatálybalépés időpontja 2024. július 1.

¹⁹⁸ A 68. § a 2009: XXVII. törvény 35. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 177. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁹ Lásd a 19/2001. (XI. 29.) IM rendeletet.

²⁰⁰ A 69. § és alcíme a 2007: XXIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

 Act No. XLVIII of 2001 on the Legal Protection of Designs Industrial (Consolidated text as of October 25, 2013)