About Intellectual Property IP Training Respect for IP IP Outreach IP for… IP and... IP in... Patent & Technology Information Trademark Information Industrial Design Information Geographical Indication Information Plant Variety Information (UPOV) IP Laws, Treaties & Judgements IP Resources IP Reports Patent Protection Trademark Protection Industrial Design Protection Geographical Indication Protection Plant Variety Protection (UPOV) IP Dispute Resolution IP Office Business Solutions Paying for IP Services Negotiation & Decision-Making Development Cooperation Innovation Support Public-Private Partnerships AI Tools & Services The Organization Working with WIPO Accountability Patents Trademarks Industrial Designs Geographical Indications Copyright Trade Secrets WIPO Academy Workshops & Seminars IP Enforcement WIPO ALERT Raising Awareness World IP Day WIPO Magazine Case Studies & Success Stories IP News WIPO Awards Business Universities Indigenous Peoples Judiciaries Genetic Resources, Traditional Knowledge and Traditional Cultural Expressions Economics Gender Equality Global Health Climate Change Competition Policy Sustainable Development Goals Frontier Technologies Mobile Applications Sports Tourism PATENTSCOPE Patent Analytics International Patent Classification ARDI – Research for Innovation ASPI – Specialized Patent Information Global Brand Database Madrid Monitor Article 6ter Express Database Nice Classification Vienna Classification Global Design Database International Designs Bulletin Hague Express Database Locarno Classification Lisbon Express Database Global Brand Database for GIs PLUTO Plant Variety Database GENIE Database WIPO-Administered Treaties WIPO Lex - IP Laws, Treaties & Judgments WIPO Standards IP Statistics WIPO Pearl (Terminology) WIPO Publications Country IP Profiles WIPO Knowledge Center WIPO Technology Trends Global Innovation Index World Intellectual Property Report PCT – The International Patent System ePCT Budapest – The International Microorganism Deposit System Madrid – The International Trademark System eMadrid Article 6ter (armorial bearings, flags, state emblems) Hague – The International Design System eHague Lisbon – The International System of Appellations of Origin and Geographical Indications eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Mediation Arbitration Expert Determination Domain Name Disputes Centralized Access to Search and Examination (CASE) Digital Access Service (DAS) WIPO Pay Current Account at WIPO WIPO Assemblies Standing Committees Calendar of Meetings WIPO Webcast WIPO Official Documents Development Agenda Technical Assistance IP Training Institutions COVID-19 Support National IP Strategies Policy & Legislative Advice Cooperation Hub Technology and Innovation Support Centers (TISC) Technology Transfer Inventor Assistance Program WIPO GREEN WIPO's Pat-INFORMED Accessible Books Consortium WIPO for Creators WIPO Translate Speech-to-Text Classification Assistant Member States Observers Director General Activities by Unit External Offices Job Vacancies Procurement Results & Budget Financial Reporting Oversight
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Laws Treaties Judgments Browse By Jurisdiction

Decree-Law No. 18 of 1975 on the Accession to the Geneva Convention for the Protection of Producers of Phonograms Against Unauthorized Duplication of Their Phonograms, Hungary

Back
Latest Version in WIPO Lex
Details Details Year of Version 1975 Dates Adopted: January 1, 1975 Type of Text IP-related Laws Subject Matter Copyright and Related Rights (Neighboring Rights), IP Regulatory Body Notes Date of entry into force: See Article 4 for further details.

Available Materials

Main Text(s) Related Text(s)
Main text(s) Main text(s) Hungarian 1975. évi 18. törvényerejő rendelet a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött Egyezmény kihirdetésérıl        

1975. évi 18. törvényerejő rendelet

a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján létrejött

Egyezmény kihirdetésérıl

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbehelyezése New Yorkban az Egyesült

Nemzetek Szervezete Fıtitkáránál az 1975. évi február hó 24. napján megtörtént. Errıl a Szellemi

Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója 1975. február 28­án tájékoztatta az Egyezmény 9. Cikke 1.

bekezdésében megjelölt államokat.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a hangfelvételek elıállítóinak védelmére,

hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása ellen Genfben, az 1971. évi október hó 29. napján

létrejött Egyezményt e törvényerejő rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következı:

"Egyezmény

a hangfelvételek elıállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen

A Szerzıdı Államok,

amelyek aggodalommal figyelik a hangfelvételek széles körben és mind növekvı mértékben történı

engedély nélküli sokszorosítását és az ebbıl keletkezı kárt, amely sérti a szerzık, az

elıadómővészek, és a hangfelvételek elıállítóinak érdekeit,

attól a meggyızıdéstıl vezéreltetve, hogy a hangfelvételek elıállítóinak az ilyen cselekményekkel

szembeni védelme szolgálja majd azoknak az elıadómővészeknek és szerzıknek az érdekeit is,

akiknek elıadásait, illetıleg mőveit ezekre a hangfelvételekre felvették,

elismerve azt az értékes tevékenységet, amelyet ezen a területen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,

Tudományos és Kulturális Szervezete és a Szellemi Tulajdon Világszervezete kifejtett,

törekedvén arra, hogy semmilyen módon ne sértsék a hatályban levı nemzetközi egyezményeket és

különösképpen, hogy semmiben ne akadályozzák annak az 1961. október 21­i Római Egyezménynek

szélesebb körő elfogadását, amely védelmet nyújt az elıadómővészeknek és a rádió­ és

televíziótársaságoknak ugyanúgy, mint a hangfelvételek elıállítóinak,

következıkben állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény szempontjából

a) "hangfelvétel" valamely elıadás hangjainak vagy más hangoknak mindennemő ­ kizárólag

hangzás útján történı ­ rögzítése,

b) "a hangfelvételek elıállítója" az a természetes vagy jogi személy, aki valamely elıadás hangjait

vagy más hangokat elsıként rögzít,

c) "másolat" az a tárgy, amely a valamely hangfelvételrıl közvetlenül vagy közvetve átvett hangokat

tartalmazza és magába foglalja a szóban forgó hangfelvételen rögzített hangok összességét vagy

lényeges részét,

d) "a közönség körében történı terjesztés" minden olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy a

közönség részére általában vagy annak csupán egy része számára, közvetlenül vagy közvetve

valamely hangfelvétel másolatait ajánlja fel.

2. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam kötelezettséget vállal arra, hogy védelemben részesíti azokat a

hangfelvétel elıállítókat, akik más Szerzıdı Állam polgárai, az elıállító hozzájárulása nélküli másolat

készítéssel és az ilyen másolatok behozatalával szemben, ha az elıállítás vagy a behozatal a

közönség körében történı terjesztés céljából történik, továbbá hogy védelmet nyújt e másolatoknak a

közönség körében történı terjesztése ellen is.

3. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaira tartozik azoknak az eszközöknek a

meghatározása, amelyek útján ezt az Egyezményt alkalmazni fogják; ezek között az eszközök között

kell, hogy szerepeljen a következık közül egy vagy több: védelem a szerzıi jog vagy más különleges

jog engedélyezése útján, védelem a tisztességtelen versennyel kapcsolatos jogszabályok

segítségével, védelem büntetıjogi rendelkezések útján.

4. Cikk

Valamennyi Szerzıdı Állam saját belsı jogszabályaival határozza meg a védelem idıtartamát is.

Mindazonáltal, ha a hazai jog különleges védelmi idıtartamot ír elı, ez az idıtartam nem lehet

rövidebb húsz évnél; e húsz évet vagy azon év végétıl kell számítani, amelynek folyamán a

hangfelvételre felvett hangokat elsı ízben rögzítették, vagy azon év végétıl, amelynek folyamán a

hangfelvételt elsı ízben jelentették meg.

5. Cikk

Ha valamely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai értelmében a hangfelvételek elıállítói védelmének

feltételeként bizonyos alakiságok teljesítését kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek

kell tekinteni, ha a hangfelvétel valamennyi olyan engedélyezett másolatán, amelyet a közönség

körében terjesztenek, vagy a másolatokat tartalmazó tasakon rajta van a P jelbıl és ehhez

kapcsolódóan az elsı megjelentetés évének feltüntetésébıl álló jelzés, mégpedig oly módon, hogy

világosan felismerhetı legyen a védettség iránti igény; ha a másolatokból vagy azok tasakjából nem

lehet azonosítani az elıállítót, annak jogutódját, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosát (a név, a

márka, vagy bármilyen más egyéb megfelelı megjelölés alapján), akkor a jelzésnek tartalmaznia kell

az elıállító, ennek jogutódja, vagy a kizárólagos jogosítvány tulajdonosának nevét is.

6. Cikk

Minden olyan Szerzıdı Állam, amely a védelmet szerzıi jog vagy más különleges jog, avagy pedig

büntetıjogi rendelkezések útján biztosítja, hazai jogszabályaiban a hangfelvételek elıállítóinak

védelmét ugyanúgy korlátozhatja, ahogyan ezek a korlátozások az irodalmi és mővészeti mővek

szerzıinek védelme területén megengedettek. Mindazonáltal kényszerengedélyre csak valamennyi

alábbi feltétel fennállása esetén kerülhet sor:

a) a sokszorosítás kizárólagos rendeltetése az oktatás vagy a tudományos kutatás területén történı

felhasználás;

b) az engedély csak annak a Szerzıdı Államnak a területén történı sokszorosításra érvényes,

amelynek az illetékes hatósága az engedélyt megadta és az nem terjed ki a másolatok kivitelére;

c) az engedély alapján végzett sokszorosítás alapul szolgál megfelelı díjazás iránti igényre; a díjat

az említett hatóság ­ egyéb tényezık mellett ­ a készített másolatok számának figyelembevételével

állapítja meg.

7. Cikk

1. Ezt az Egyezményt semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítsa a

szerzık, az elıadómővészek, a hangfelvételek elıállítói, vagy a rádió­ és televíziótársaságok részére

a hazai törvények vagy a nemzetközi egyezmények alapján nyújtott védelmet.

2. Az egyes Szerzıdı Államok belsı jogszabályai rendelkeznek arról, hogy nyújtanak­e védelmet, s

ha igen milyen terjedelemben és feltételek mellett azoknak az elıadómővészeknek, akiknek elıadását

hangfelvételre rögzítették.

3. Egyik Szerzıdı Állam sem köteles alkalmazni ennek az Egyezménynek rendelkezéseit azokra a

hangfelvételekre, amelyeket azt megelızıen rögzítettek, hogy ez az Egyezmény az illetı állam

vonatkozásában hatályba lépett.

4. Minden olyan állam, amely 1971. október 29­én csupán az elsı rögzítés helye alapján nyújt

védelmet belsı jogszabályai alapján a hangfelvételek elıállítóinak, a Szellemi Tulajdon

Világszervezetének Fıigazgatójánál letétbe helyezett hivatalos közléssel bejelentheti, hogy továbbra

is ezt az ismérvet fogja alkalmazni és nem az állampolgárság ismérvét.

8. Cikk

1. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája összegyőjti és közzéteszi a

hangfelvételek védelmére vonatkozó értesüléseket. Valamennyi Szerzıdı Állam a lehetı legrövidebb

idın belül közli a Nemzetközi Irodával a szóban forgó kérdésre vonatkozó új törvényének és

valamennyi egyéb rendelkezésének hivatalos szövegét.

2. A Nemzetközi Iroda bármelyik Szerzıdı Állam kérésére felvilágosítást nyújt az erre az

Egyezményre vonatkozó kérdésekrıl; továbbá tanulmányokat folytat és szolgálatokat nyújt abból a

célból, hogy megkönnyítse az Egyezmény által elıirányzott védelmet.

3. A Nemzetközi Iroda a fenti 1. és 2. bekezdésekben megjelölt feladatait ­ a hatáskörükbe tartozó

kérdések tekintetében ­ az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével,

valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttmőködve teljesíti.

9. Cikk

1. Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni. Aláírás

céljából 1972. április 30­ig áll nyitva minden olyan állam számára, amely tagja az Egyesült Nemzetek

Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatban álló valamelyik szakosított

intézménynek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek vagy részese a Nemzetközi Bíróság

statútumának.

2. Ezt az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erısíteniük vagy jóvá kell hagyniok. Az

Egyezményhez az e cikk 1. bekezdésében említett valamennyi Állam csatlakozhat.

3. A megerısítésrıl, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokat az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Fıtitkáránál kell letétbe helyezni.

4. Abban az idıpontban, amikor valamely Államra nézve ez az Egyezmény kötelezıvé válik, akkor ­

hazai jogszabályai alapján ­ abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek

érvényt tudjon szerezni.

10. Cikk

Az Egyezménnyel szemben nincs helye fenntartásnak.

11. Cikk

1. Ez az Egyezmény az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését

követı három hónap elteltével lép hatályba.

2. Azoknak az Államoknak a vonatkozásában, amelyek az ötödik megerısítési, jóváhagyási vagy

csatlakozási okirat letétbe helyezését követıen erısítik meg, hagyják jóvá ezt az Egyezményt vagy

csatlakoznak hozzá, az Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a Szellemi Tulajdon

Világszervezetének Fıigazgatója a 13. Cikk 4. bekezdésének megfelelıen tájékoztatta az Államokat a

szóban forgó Állam okiratának letétbe helyezésérıl.

3. Bármelyik Szerzıdı Állam a megerısítı, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letételének

idıpontjában vagy azt követıen bármikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett

közléssel bejelentheti, hogy ezt az Egyezményt azoknak a területeknek mindegyikére, illetıleg

bármelyikére is alkalmazni kell, amelyeknek a külkapcsolataiért felelıs. Ez a hivatalos közlés három

hónappal ezután válik hatályossá, hogy a Fıtitkárhoz megérkezett.

4. Az elızı bekezdés azonban semmiképpen sem értelmezhetı úgy, hogy az magában foglalja

bármelyik Szerzıdı Állam részérıl olyan terület tényleges helyzetének elismerését vagy hallgatólagos

elfogadását, amelyre ezt az Egyezményt egy másik Szerzıdı Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá

teszi.

12. Cikk

1. Bármelyik Szerzıdı Állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkárához intézett írásbeli

közléssel akár a saját nevében, akár a 11. Cikk 3. bekezdésében érintett területek bármelyike

nevében felmondhatja ezt az Egyezményt.

2. A felmondás tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Fıtitkára a közlést megkapta.

13. Cikk

1. Ezt az Egyezményt egyetlen példányban angol, francia, orosz és spanyol nyelven írják alá; a négy

szöveg egyformán hiteles.

2. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója az érdekelt kormányokkal folytatott

tanácskozás után, arab, holland, német, olasz és portugál nyelven fog hivatalos szöveget készíttetni.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára közli a Szellemi Tulajdon Világszervezetének

Fıigazgatójával, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének

Fıigazgatójával, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával:

a) az Egyezmény aláírásait;

b) a megerısítésrıl, jóváhagyásról, vagy csatlakozásról szóló okiratok letétbe helyezését;

c) az Egyezmény hatályba lépésének idıpontját;

d) a 11. Cikk 3. bekezdése értelmében közölt valamennyi nyilatkozatot;

e) a felmondásra vonatkozó bejelentések vételét.

4. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Fıigazgatója tájékoztatja a 9. Cikk 1. bekezdésében

megjelölt Államokat az elızı bekezdés alapján kapott közlésekrıl, valamint a 7. Cikk 4. bekezdése

értelmében tett nyilatkozatokról. Hasonlóképpen közli az említett nyilatkozatokat az Egyesült

Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének Fıigazgatójával, valamint a

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Fıigazgatójával.

5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fıtitkára az Egyezmény két hitelesített példányát megküldi a

9. Cikk 1. bekezdésében érintett Államoknak.

Fentiek hiteléül alulírottak, szabályszerő felhatalmazás birtokában aláírták az Egyezményt.

Kelt Genfben, 1971. október 29­én."

3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a következı

nyilatkozatot tette:

a) "A Magyar Népköztársaság álláspontja szerint az Egyezmény 9. Cikkének 1. és 2. pontja, amely

több államot megfoszt attól, hogy az Egyezmény részesévé váljék, megkülönböztetı jellegő. Az

Egyezmény általános többoldalú szerzıdés és ezért a nemzetközi jog alapelveibıl fakadóan minden

államnak joga van ahhoz, hogy annak részesévé legyen."

b) "A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 11. Cikke 3. pontjának rendelkezései

ellentmondanak az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlése 1514 (XV.) számú határozatában is

megfogalmazott, a gyarmati országok és népek függetlenségérıl szóló elveknek."

4. § Ez a törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1975. évi

május hó 28. napjától kell alkalmazni.



Treaties Relates to (1 record) Relates to (1 record)
No data available.

WIPO Lex No. HU080