2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
1
2001. évi XLVIII. törvény
a formatervezési minták oltalmáról
A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra
fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében -
összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai
közösségi jogi kötelezettségeivel - az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA
I. Fejezet
A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA
Az oltalmazható formatervezési minta
1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új
és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).
(2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet
magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a
körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei -
eredményeznek.
(3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak -
egyebek mellett - a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák,
valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A
számítógépi program nem tekinthető terméknek.
(4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával
a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.
Újdonság
2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját
megelőzően.
(2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán
lényegtelen részletekben különböznek.
Egyéni jelleg
3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott
bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.
(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék
természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói
szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
2
Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó közös szabályok
4. § (1) A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján,
kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára
hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem
juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására.
(2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási
kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát.
(3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az
elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha
a) az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy
b) a bejelentő, a jogelődje vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük
cselekménye eredményeképpen - harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát.
5. § (1) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben
megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha
a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett
termék rendeltetésszerű használata során; és
b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az
egyéni jelleg követelményeinek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerű használat a fogyasztó, illetve a végső
felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában.
Kizáró okok
6. § (1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék
műszaki rendeltetésének következménye.
(2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan
ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát
alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék),
szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne,
körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott
elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen
kicserélhető termékek kapcsolódását.
7. § Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.
8. § (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha
a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami
felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul
használ;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos
szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.
(2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amely az (1)
bekezdésben meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.
9. § (1) A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően
nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat.
(2) Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott
mintaoltalmat kell érteni.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
3
10. § (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan
megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más
korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való
használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne.
(2) Más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása
szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
A mintaoltalomhoz való jog
11. § A mintát mintaoltalomban kell részesíteni, ha a minta
a) kielégíti az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket,
b) nincs kizárva az oltalomból a 6-10. § alapján, és
c) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. Fejezet
A MINTÁBÓL ÉS A MINTAOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
A minta szerzőjének személyhez fűződő és a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos
jogai
12. § (1) A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének
tekinteni, aki a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg szerzőként szerepelt, vagy akit a
mintaoltalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzés módosítását követően szerzőként feltüntet.
(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt - a mintaoltalmi bejelentésben
eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a mintaoltalmi bejelentésben eredetileg
megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a mintaoltalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzés
módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.
(5) A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.
Mellőzni kell a szerző nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha
azt a minta szerzője írásban kéri.
(6)
(7) A mintaoltalom megadása előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával
szabad nyilvánosságra hozni.
A mintaoltalmi igény
13. § (1) A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt
kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat
közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi
igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
4
(4) A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a közös szabadalmi igényre és
a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy
jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.
Szolgálati és alkalmazotti minta
14. § (1) Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a
minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
(3) Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő
kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe
tartozik.
(4) Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult
a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató
hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti
egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem
ruházható át.
(5) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására egyebekben
megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra
vonatkozó rendelkezéseit, a következő eltérésekkel:
a) a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való
hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók;
b) szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom
megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet
követően már nincs helye az oltalom megújításának;
c) a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom
kiterjed.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha
közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott
személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta
meg a mintát.
A mintaoltalom keletkezése
15. § A mintaoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - akkor keletkezik, amikor a
bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.
A mintaoltalom tartalma
16. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta
hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben
felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
5
(3) Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata,
forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból
való raktáron tartása.
A mintaoltalom korlátjai
17. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső
cselekményektől;
b) a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba
hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve, hogy e cselekmények
összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a
minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.
(2) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az
összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából - az üzleti
tisztesség követelményeivel összhangban - valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges
mértékben hasznosítsa, feltéve, hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez
szükségképpen igazodik.
(3) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a minta szerinti
termék belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy
használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználatra a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A mintaoltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül a külföldön lajstromozott és
időlegesen az ország területén tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése, alkatrészeknek és
tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából történő behozatala, valamint az ilyen járművek
javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének
az állásfoglalása az irányadó.
A mintaoltalom kimerülése
18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom
jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba
hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre.
A mintaoltalom időtartama
19. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.
(2) A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás
esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
(3) A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.
A mintaoltalom terjedelme
20. § (1) A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését
befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai
ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és - ha van ilyen - a változtató nyilatkozatból [48.
§ (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
6
(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem
tesznek eltérő összbenyomást.
(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző -
különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel -
milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.
A minta és oltalma a vagyoni forgalomban
21. § (1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez
fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához
a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése
szükséges.
(2) Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja
engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A
mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
III. Fejezet
A MINTA ÉS A MINTAOLTALOM BITORLÁSA
A minta bitorlása
22. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak
a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a
mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi
felelősség szabályai szerint.
A mintaoltalom bitorlása
23. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul
hasznosítja.
(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket
támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a
bitorlóval szemben. A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult - külön jogszabály rendelkezései
szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba
kerülésének megakadályozására.
(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító jogaira a szabadalmi
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Nemleges megállapítás
24. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás
megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt
termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta
oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást
indítsanak.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
7
IV. Fejezet
A MINTAOLTALOM MEGSZŰNÉSE
25. §
A mintaoltalom megszűnése
26. § A mintaoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon,
illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
c) a mintaoltalmat megsemmisítették a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
Lemondás a mintaoltalomról
27. § (1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi
lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a
mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy
hozzájárulásával hatályos.
(3) Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében
is le lehet mondani.
(4) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása
28. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha
a) a mintaoltalom tárgya nem felel meg az 1-10. §-okban meghatározott feltételeknek;
b) a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon
(39. §) a mintát;
c) a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve -
megosztás esetén - a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;
d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet;
e) a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás (60/F. §) alapján arra nem
jogosult személy nyújtotta be.
(2) Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással [48. § (1)-(2) bek.] tartható fenn,
feltéve, hogy a változtatást követően a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem
áll fenn.
(3) Ha - több mintára adott oltalom esetén - a megsemmisítés feltételei csak a minták egy
részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.
(4) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon
ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A díjak visszakövetelése
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
8
29. § Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom
jogosultja és a szerző által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta
hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
IV/A. Fejezet
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
29/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a) a mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, a közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra;
b) a hasznosítási szerződésre; valamint
c) a formatervezési mintákkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A szerző a Ptk. szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja,
vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.
MÁSODIK RÉSZ
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA MINTAOLTALMI
ÜGYEKBEN
V. Fejezet
A MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre
30. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek
tartoznak:
a) a mintaoltalom megadása,
b) a mintaoltalom megújítása,
c) a mintaoltalom megosztása,
d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,
e) a mintaoltalom megsemmisítése,
f) a nemleges megállapítás,
g) a mintaoltalmak nyilvántartása,
h) a hatósági tájékoztatás.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a formatervezési minták
közösségi oltalmának rendszerére (VIII/A. fejezet) és az ipari minták nemzetközi lajstromozására
(VIII/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
31. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
9
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései
32. § (1)
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz
határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács
szótöbbséggel dönt.
(3)
Jogorvoslatok
32/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek,
újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti
felhívásnak.
(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a
bíróság a IX. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig
módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a mintaoltalom megadása;
b) a mintaoltalom megújítása;
c) a mintaoltalom megosztása;
d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása;
e) a mintaoltalom megsemmisítése;
f) a nemleges megállapítás;
g) a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása Magyarország területére kiterjedően.
(4) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában
említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha
megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy
visszavonását egybehangzóan kérik.
(5) Olyan ügyekben, ahol nincs ellenérdekű ügyfél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
61. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott döntéseket megváltoztatási kérelem alapján
akkor is visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően
módosíthatja, ha a döntés nem sért ugyan jogszabályt, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért.
(6) A megváltoztatási kérelem nyomán hozott döntést közölni kell a kérelem benyújtójával,
továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték.
(7) A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított
döntés ellen volt.
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.
(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani
a) a mintaoltalmi bejelentést,
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
10
b) a megújítási kérelmet,
c) a 34. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a
mintaoltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,
d) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,
e) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-e) pontja alapján elektronikus úton, a Kormány által
biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi
meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.
(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó
automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány
megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus
ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus
visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg,
és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(10) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet
útján nincs helye.
A mintaoltalmi eljárások egyéb általános szabályai
33. § (1) A 30-32/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben mintaoltalmi ügyekben a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban - az (1a)-(3) bekezdésben meghatározott
eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi eljárások
általános szabályait megállapító rendelkezéseit.
(1a) Mintaoltalmi ügyekben eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Mintaoltalmi ügyekben az igazolás ki van zárva:
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [40. § (2) bek.] elmulasztása esetén;
b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos
határidő elmulasztása esetén;
c) az igazolási kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.
(3) A szabadalmi törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában a szabadalmi
bejelentés közzétételén a mintaoltalom megadását kell érteni. Mintaoltalmi ügyekben a
szabadalmi bejelentések minősített adatként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatók.
VI. Fejezet
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
11
MINTAOLTALMI LAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
Mintaoltalmi lajstrom
34. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően a minták
oltalmáról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos
tényeket és körülményeket.
(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a mintaoltalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,
d) a minta szerinti termék megnevezését,
e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselő nevét és székhelyét,
g) a szerző nevét és lakcímét,
h) a bejelentés napját,
i) az elsőbbséget,
j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét,
k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,
l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom
változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,
m) a hasznosítási engedélyeket.
(3) A mintaoltalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az
ellenkező bizonyításáig a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni
kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a
bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.
(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a
mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi
lajstromba bejegyezték.
(5) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A mintaoltalmi lajstromban foglalt adatokról díj
ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.
(6) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi
lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Hatósági tájékoztatás
35. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel,
valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell
közölni:
a)-c)
d) a mintaoltalom megadásának meghirdetésekor a lajstromszámot, a mintaoltalom
jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az
ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék
megnevezését és a terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban:
nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
12
nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását, a szerző nevét és lakcímét, valamint a
mintaoltalmat megadó határozat keltét;
e) a mintaoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;
f) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom
változtatással való fenntartását, illetve korlátozását;
g) a mintaoltalommal összefüggő jogoknak a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett változásait.
VII. Fejezet
A MINTAOLTALOM MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A mintaoltalmi bejelentés és kellékei
36. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a
minta szerinti termék megnevezését, valamint - a szükséghez képest - egyéb mellékleteket.
(3) A mintaoltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A mintaoltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell
fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) A bejelentő a mintaoltalom megadásáig - a 27. § rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.
36/A. §
A bejelentés napja
37. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,
c) a minta ábrázolását függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra
is elegendő utalni.
A minta egysége
38. § (1) A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a
minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi
bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek
díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei
kapcsolnak össze.
(2) A mintaoltalmi bejelentés részletes alaki követelményeiről szóló jogszabály [36. § (3) bek.]
meghatározhatja, hogy a mintaoltalmi bejelentésben legfeljebb hány mintára igényelhető oltalom.
(3) A mintaoltalmi bejelentésben a minta szerinti terméket - lehetőség szerint - a nemzetközi
osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell
megjelölni.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
13
A mintának az ábrázolással való bemutatása
39. § A mintaoltalmi bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a
mintát, amelyre az oltalmat igénylik.
Az elsőbbség
40. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a
külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett
közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb
hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség),
d) a bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi
bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más
elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától
számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a
kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási
igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó
rendelkezéseit.
(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell
tekinteni.
(4) Az egyes igényelt elsőbbségek a több mintára vonatkozó mintaoltalmi bejelentésből csak
azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 39. §-nak
megfelelően bemutat.
(5) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel -
akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós
Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A
viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az
irányadó.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
41. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően
megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (37. §),
b) megfizették-e a bejelentési díjat [36. § (4) bek.].
(2) A mintaoltalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatra egyebekben megfelelően
alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó
rendelkezéseit.
42. §
43. §
Újdonságkutatás
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
14
44. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált
feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és a minta
ábrázolása alapján - figyelemmel a minta szerinti termék megnevezésére - újdonságkutatási
jelentést készít.
(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat,
amelyek figyelembe vehetők a bejelentésben ábrázolt mintával kapcsolatban az újdonság és az
egyéni jelleg elbírálása során.
(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a bejelentőnek -
kérésére - meg kell küldeni.
45. §
46. §
Alaki és érdemi vizsgálat
47. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált
feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a mintaoltalmi bejelentés
vizsgálatát.
(1a) Az alaki vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést
abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki
követelményeket.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta
a) kielégíti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva
az oltalomból, és
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg az (la) vagy a (2) bekezdés alapján vizsgált
követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre,
illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(4) A mintaoltalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve
a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(5) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok
alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell
tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta.
Módosítás és megosztás
48. § (1) A mintaoltalmi bejelentés csak úgy változtatható meg, hogy tárgya azonos maradjon a
bejelentés napján benyújtott bejelentésben bemutatott mintával.
(2) Változtatásnak kell tekinteni a bejelentőnek azt a nyilatkozatát is, hogy az ábrázolás
meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat.
(3) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a mintaoltalom megadása
kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a bejelentést.
49. § (1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó
határozat meghozataláig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és - ha van ilyen - a korábbi
elsőbbség megtartásával.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
15
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő
hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
A mintaoltalom megadása
50. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a
minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi
követelménynek [47. § (1a) és (2) bek.]. A mintaoltalom megadásának napja az oltalom
megadásáról szóló határozat keltezésének napja.
(2) A mintaoltalom megadását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §) és arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35.
§).
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően mintaoltalmi
okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
VIII. Fejezet
EGYÉB MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK
A megújítási eljárás
51. § (1) A mintaoltalom megújítását [19. § (2) bek.] a mintaoltalom jogosultja kérheti a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. A több mintára adott oltalom megújítását a minták egy
része tekintetében is lehet kérni (részleges megújítás).
(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát,
valamint - részleges megújítás esetén - az érintett mintákat.
(3) A mintaoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal, legkésőbb
a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.
(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásának napját követő két hónapon belül.
51/A. §
52. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg az 51. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt
követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata
ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a
kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek
elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
53. § (1) Ha a kérelem megfelel az 51. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a mintaoltalmat megújítja.
(2) A mintaoltalom megújítását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35.
§).
A megosztási eljárás
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
16
54. § (1) A mintaoltalom jogosultja a több mintára adott oltalmat megoszthatja a minták, illetve
a minták egyes csoportjainak a szétválasztásával.
(2) A mintaoltalom megosztásához annyi - egymással összhangban és a megosztás módjának
megfelelően elkészített - kérelmet kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét
kívánják választani.
(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát; a
kérelemre és mellékleteire egyebekben a mintaoltalmi bejelentés kellékeire vonatkozó
rendelkezéseket [36. § (2)-(3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(4) A mintaoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
55. § (1) Ha a mintaoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg az 54. § (1)-(3)
bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező
nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a
felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek
elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
56. § (1) Ha a kérelem megfelel az 54. §-ban előírt követelményeknek, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a mintaoltalmat megosztja.
(2) A mintaoltalom megosztását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról
hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35.
§).
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megosztást követően mintaoltalmanként
mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a mintaoltalmi lajstrom kivonatát.
A megsemmisítési eljárás
57. § (1) A mintaoltalom megsemmisítését a 28. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - bárki kérheti a mintaoltalom jogosultjával szemben.
(2) A 9-10. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja, a 28. § (1) bekezdésének d)
pontja alapján pedig csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint
megilletne.
(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak és - szolgálati mintára adott
mintaoltalom esetén - ahány szerzője van a mintának. A kérelemben meg kell jelölni a
megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem
benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt
hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a
törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a
megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
57/A. § Szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a szerzőnek, hogy a megsemmisítési eljárásban
ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított
harminc napon belül megteszi.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
17
58. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját és - szolgálati mintára adott mintaoltalom
esetén - a szerzőt, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom
megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem
elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés
alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem
jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat
meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni,
és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra -
elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját
ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
(3) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.
(4) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni,
és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.
(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy
eljárásban kell elintézni.
(6) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve,
ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által
korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.
(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a
mintaoltalom jogosultja a megsemmisítési eljárásra okot nem adott és a mintaoltalomról - több
mintára adott oltalom esetén legalább az érintett minták vonatkozásában - a bejelentés napjára
visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt
lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
(8) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell
jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (35. §).
58/A. § (1) A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha
a mintaoltalom bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően
ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.
(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e
kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a
gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított
eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem
elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet
visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem
válaszol.
(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a
törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított
eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.
(6) Gyorsított eljárás esetén - a 33. § (1) bekezdésében és az 58. §-ban foglaltaktól eltérően -
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
18
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás
tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben
kéri.
A nemleges megállapítási eljárás
59. § (1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A
kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt
mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a
megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező
egy vagy több nézetben kell bemutatni.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy mintaoltalom és egy hasznosított
vagy hasznosítani kívánt termék tekintetében lehet benyújtani.
(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a
kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni
kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges
megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
60. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után
szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e,
vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.
(3) Az 58. § (2)-(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.
(4) Az 58/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.
HARMADIK RÉSZ
A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ IPARI MINTÁK NEMZETKÖZI
LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VIII/A. Fejezet
A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
Általános szabályok
60/A. § E törvény alkalmazásában
a) közösségi mintaoltalmi rendelet: a Tanács 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési
mintáról;
b) közösségi minta: a közösségi mintaoltalmi rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott - lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő - minta;
c) közösségi mintaoltalmi bejelentés: a közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett - közösségi
minta lajstromozására irányuló - bejelentés.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
19
A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása
60/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi mintaoltalmi
bejelentésnek a közösségi mintaoltalmi rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján történő
továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.
(2) Ha a közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala a közösségi mintaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.
A közösségi minta mint kizáró ok
60/C. § A 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a lajstromozás alapján oltalomban
részesülő közösségi mintára kell alkalmazni.
A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei
60/D. § A közösségi minta bitorlására - a közösségi mintaoltalmi rendelet 88-90. cikkeiben
foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben - ugyanazokat a jogkövetkezményeket
kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott
mintaoltalom bitorlására.
Közösségi mintaoltalmi bíróság
60/E. § (1) Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon - a 63. § (2) bekezdése
alapján meghatározott összetételben - a közösségi mintaoltalmi rendelet 80. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott közösségi mintaoltalmi bíróságként.
(2) A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró
közösségi mintaoltalmi bíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
VIII/B. Fejezet
A NEMZETKÖZI IPARI MINTAOLTALMI BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
Általános szabályok
60/F. § E törvény alkalmazásában nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés: az ipari minták
nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben
felülvizsgált szövege (a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentés.
60/G. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás
1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövege alapján tett nemzetközi letétbe
helyezésekre e fejezet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
60/H. § (1) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodásnak a
60/F-60/G. §-okban említett szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat
alkalmazását is érteni kell.
(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekre a Megállapodás eltérő rendelkezése
hiányában - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
60/I. §
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
20
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott nemzetközi ipari mintaoltalmi
bejelentések
60/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azokkal a nemzetközi ipari mintaoltalmi
bejelentésekkel kapcsolatban jár el a Megállapodás szerinti továbbítás érdekében, amelyekben a
bejelentő szerződő államaként Magyarországot tüntették fel.
(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi ipari
mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatban a Megállapodásban meghatározott díjat kell fizetni a
Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.
A Magyarországot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések
60/K. § (1) A Magyarországot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a
nemzetközi lajstromozás napjától azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel (37. §).
(2)
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés
érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1-5. §-ban
meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.
(4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés - részben vagy egészben - nem felel meg a
(3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a
Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát
értesíti.
(5) Az értesítésben meg kell jelölni az értesítés alapjául szolgáló okokat, és fel kell hívni a
bejelentőt arra, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban - az értesítésben kitűzött határidőn
belül - nyilatkozatot tehet. A bejelentő nyilatkozatát a nemzetközi lajstromozás hatályának
elutasítására vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.
(6) Ha a bejelentő az értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra a megadott határidőn belül
nem válaszol, vagy ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a bejelentőnek a megadott
határidőben tett nyilatkozata ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi lajstromozás hatályát Magyarország területére
kiterjedően elutasítja.
(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő nyilatkozata alapján úgy találja, hogy
a (4) bekezdésben említett értesítésben foglaltak - részben vagy egészben - alaptalanok, az
értesítést - részben vagy egészben - visszavonja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően a Nemzetközi Irodát értesíti.
(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesítését a (7) bekezdés szerint - részben vagy
egészben - visszavonja, a nemzetközi lajstromozás vagy annak a visszavonással érintett része a
visszavonásról szóló határozat keltétől azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
megadott mintaoltalommal.
(9) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (4) bekezdés szerinti értesítést, a
nemzetközi lajstromozás az értesítésre megszabott határidő lejártát követő naptól azonos hatályú
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott mintaoltalommal.
NEGYEDIK RÉSZ
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
21
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN
IX. Fejezet
A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA
Megváltoztatási kérelem
61. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való
bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak
van helye;
d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének
kérdésében hozott döntését.
(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével
kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés
többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem
akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az
(1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben
támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását
az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti
eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá
vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára
adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel,
illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet
elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő,
amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság
határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az
alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
22
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely
azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt
napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű
felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel,
valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően
irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a
bíróság határoz.
Az eljárás egyéb szabályai
62. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi
ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni,
azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának
(1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történő utalást kell
érteni.
X. Fejezet
MINTAOLTALMI PEREK
A mintaoltalmi perekre irányadó szabályok
63. § (1) Mintaoltalmi perek: a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, az
előhasználati és a továbbhasználati jog [65. § (8) bek.] fennállásával kapcsolatos perek, valamint
a közösségi mintaoltalmi rendelet [60/A. § a) pont] 110a. cikkének (4) bekezdése alapján a
közösségi minta hasznosításától való eltiltás iránt indított perek.
(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás
ügyben a törvényszék a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár
el.
ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XI. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; VEGYES, ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ
RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelemhez való viszony
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
23
64. § A mintának az e törvényben szabályozott oltalma nem befolyásolhatja a mintán mint
művészeti alkotáson külön törvény szerint fennálló szerzői jogok védelmét.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és egyes átmeneti rendelkezéseket megállapító
szabályok
65. § (1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2), a (6)-(7) és a (9)-(10)
bekezdésekben szabályozott kivételekkel, illetve feltételekkel - csak a hatálybalépését követően
indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) Az igazolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő
ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a szolgálati minta szerzőjének díjazására vonatkozó
szerződést, illetve a mintaoltalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati mintát
értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, korlátjai,
terjedelme és a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni a hasznosításnak a törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalom e törvény rendelkezései szerint
újítható meg. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának
napja legfeljebb hat hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját, és a korábban
hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom
meghosszabbítására irányuló kérelmet.
(6) Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést
követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom
lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a törvény
hatálybalépésekor meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is
megújítják azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított
oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.
(8) Ha a korábban hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom e törvény
hatálybalépését megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás
szabályainak megfelelő alkalmazásával - a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérheti a mintaoltalomnak a törvény
hatálybalépésének napjával, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból még hátralévő
időre történő felélesztését. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel a 19. §
(3) bekezdésében meghatározott időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet; a megújítási
kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett
oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem
haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és e
törvény hatálybalépése közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását; e jogra a
szabadalmi törvénynek a továbbhasználati jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(9) A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom e törvény hatálybalépésének
napjára visszaható hatállyal szűnik meg.
2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról Hatály: 2013.X.25-től
24
(10) A törvény hatálybalépésekor hatályos vagy a törvény hatálybalépése előtt megszűnt
mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az
irányadók. A törvény hatálybalépését követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett
mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség
időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. Ilyen esetben a (6)-(7) és
a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.
(11) Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon e törvény
hatálybalépését követően formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni.
66. §
Átmeneti rendelkezések
67. § (1)
(2) Ha e törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték vagy a szolgálati
találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A törvény hatálybalépésekor hatályos használati mintaoltalom megsemmisítésének
feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(4)
67/A. § (1) A 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési
mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az
irányadók.
(2) A 2004. május 1-jét megelőzően
a) megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és - az oltalom kimerülésével
kapcsolatos kérdések kivételével - a mintaoltalom bitorlása tekintetében a hasznosításnak a 2004.
május 1-jén meglévő mértékéig,
b) megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében
e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Felhatalmazás
68. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett
felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki
szabályait rendelettel megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
69. § (1) E törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény megállapítja a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i
6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.