1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

1991. évi XXXVIII. törvény

a használati minták oltalmáról

I. fejezet

A használati mintaoltalom tárgya és tartalma

Az oltalmazható használati minta

1. § (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (a továbbiakban: minta), ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően nem részesülhet mintaoltalomban különösen

a) a termék esztétikai kialakítása,

b) növényfajta.

2. § (1) Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához.

(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: szabadalmi törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatbavétel, ha az az elsőbbség napját nem több, mint hat hónappal előzte meg.

3. § (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.

4. § Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is –

előállítható vagy használható.

5. § (1) A bejelentő a mintára mintaoltalmat kap, ha a minta

a) kielégíti a törvény 1–4. §-ában meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés, továbbá az 1. § (2) bekezdése szerint a mintaoltalomból nincs kizárva,

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek.

(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék, kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza.

A minta feltalálója és a mintaoltalom jogosultja

6. § A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta.

7. § (1) A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

1

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

(2) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. § A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A mintaoltalom keletkezése és időtartama

10. § A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.

11. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

(2) A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A mintaoltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A mintaoltalom tartalma, terjedelme és korlátai

12. § A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának – a jogszabályok keretei között – kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára.

13. § (1) A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni.

(2) A mintaoltalom az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, vagy amelyben egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek.
(3) A mintaoltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.

14. § A mintából és a mintaoltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

15. § Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.

16. § (1) Ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.

2

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni.

17. § (1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredő jogok megterhelésére, valamint a hasznosítási szerződésre a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II. fejezet

A minta és a mintaoltalom bitorlása

A minta bitorlása

18. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő átruházását.

A mintaoltalom bitorlása

19. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.
(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nemleges megállapítás

20. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.
III. fejezet

A mintaoltalom megszűnése

A mintaoltalom megszűnésének esetei

3

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

21. § (1) A mintaoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejár, az azt követő napon,

b) a fenntartási díjat nem fizették meg, az esedékességet követő napon,

c) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

d) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

(2) A mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,

a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,

b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.

A mintaoltalom újra érvénybe helyezése

22. § Ha a mintaoltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő.

Lemondás a mintaoltalomról

23. § (1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton vagy a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.

A mintaoltalom megsemmisítése

24. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha

a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek,

b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (32. §),

c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak.

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a mintaoltalmat megfelelően korlátozni kell.

A díjak visszakövetelése

25. § Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a minta feltalálója által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításának előnyei nem fedeztek.

4

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

IV. fejezet

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása mintaoltalmi ügyekben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre

26. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak:

a) a mintaoltalom megadásával,

b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetőleg újra érvénybe helyezésével,

c) a mintaoltalom megsemmisítésével,

d) a nemleges megállapítással,

e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,

f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

27. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

a) a mintaoltalom megadása;

b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a mintaoltalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás.

(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

28. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait.

(2) A mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha jogerős határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre,

a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésből származtattak,

b) amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták.

Mintaoltalmi bejelentés

29. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg.

5

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

(2) A mintaoltalmi bejelentés a kérelemből, a minta leírásából és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4)

Származtatás szabadalmi bejelentésből

30. § (1) Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).

(2) A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtják

a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy

b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.

(3) A mintaoltalmi bejelentés származtatásának csak a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van helye.

31. §

A leírás

32. § (1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy a mesterségben járatos személy a minta tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa.

(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az igényelt mintaoltalom terjedelmét.

A minta egysége

33. § Egy mintaoltalmi bejelentésben csak egy minta oltalmát lehet kérni.

A mintaoltalmi bejelentés vizsgálata

34. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a mintaoltalmi bejelentést abból a szempontból, hogy megfelel-e a 29. § (2)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2)

35. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:

a) a bejelentés tárgya minta-e;

b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e;

c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján;

d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §);

e) a minta egységes-e;

f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára.

6

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

A mintaoltalmi ügyek intézése

36. § (1) A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, bejelentési napja, vizsgálata, módosítása, megosztása, visszavonása, a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés, valamint a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)
(3) A mintaoltalom megadására a szabadalmi törvénynek a szabadalom megadására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A mintaoltalmi bejelentést a mintaoltalom megadásának meghirdetését követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.
(4) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43. Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése a Magyar Köztársaságban mint megjelölt vagy kiválasztott államban használati mintaoltalom megadására irányul.
V. fejezet

Bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata

37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.

(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

7

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Mintaoltalmi perek

38. § (1) Mintaoltalmi perek:

a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására,

b)

c) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,

d) a bitorlás miatt indított perek.

(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok szerint jár el.

8

1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Hatályos: 2011.I.1-től

VI. fejezet

Záró rendelkezések

39. §

40. §

41. §

Hatálybalépés

42. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.

9