À propos de la propriété intellectuelle Formation en propriété intellectuelle Respect de la propriété intellectuelle Sensibilisation à la propriété intellectuelle La propriété intellectuelle pour… Propriété intellectuelle et… Propriété intellectuelle et… Information relative aux brevets et à la technologie Information en matière de marques Information en matière de dessins et modèles industriels Information en matière d’indications géographiques Information en matière de protection des obtentions végétales (UPOV) Lois, traités et jugements dans le domaine de la propriété intellectuelle Ressources relatives à la propriété intellectuelle Rapports sur la propriété intellectuelle Protection des brevets Protection des marques Protection des dessins et modèles industriels Protection des indications géographiques Protection des obtentions végétales (UPOV) Règlement extrajudiciaire des litiges Solutions opérationnelles à l’intention des offices de propriété intellectuelle Paiement de services de propriété intellectuelle Décisions et négociations Coopération en matière de développement Appui à l’innovation Partenariats public-privé Outils et services en matière d’intelligence artificielle L’Organisation Travailler avec nous Responsabilité Brevets Marques Dessins et modèles industriels Indications géographiques Droit d’auteur Secrets d’affaires Académie de l’OMPI Ateliers et séminaires Application des droits de propriété intellectuelle WIPO ALERT Sensibilisation Journée mondiale de la propriété intellectuelle Magazine de l’OMPI Études de cas et exemples de réussite Actualités dans le domaine de la propriété intellectuelle Prix de l’OMPI Entreprises Universités Peuples autochtones Instances judiciaires Ressources génétiques, savoirs traditionnels et expressions culturelles traditionnelles Économie Égalité des genres Santé mondiale Changement climatique Politique en matière de concurrence Objectifs de développement durable Technologies de pointe Applications mobiles Sport Tourisme PATENTSCOPE Analyse de brevets Classification internationale des brevets Programme ARDI – Recherche pour l’innovation Programme ASPI – Information spécialisée en matière de brevets Base de données mondiale sur les marques Madrid Monitor Base de données Article 6ter Express Classification de Nice Classification de Vienne Base de données mondiale sur les dessins et modèles Bulletin des dessins et modèles internationaux Base de données Hague Express Classification de Locarno Base de données Lisbon Express Base de données mondiale sur les marques relative aux indications géographiques Base de données PLUTO sur les variétés végétales Base de données GENIE Traités administrés par l’OMPI WIPO Lex – lois, traités et jugements en matière de propriété intellectuelle Normes de l’OMPI Statistiques de propriété intellectuelle WIPO Pearl (Terminologie) Publications de l’OMPI Profils nationaux Centre de connaissances de l’OMPI Série de rapports de l’OMPI consacrés aux tendances technologiques Indice mondial de l’innovation Rapport sur la propriété intellectuelle dans le monde PCT – Le système international des brevets ePCT Budapest – Le système international de dépôt des micro-organismes Madrid – Le système international des marques eMadrid Article 6ter (armoiries, drapeaux, emblèmes nationaux) La Haye – Le système international des dessins et modèles industriels eHague Lisbonne – Le système d’enregistrement international des indications géographiques eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Médiation Arbitrage Procédure d’expertise Litiges relatifs aux noms de domaine Accès centralisé aux résultats de la recherche et de l’examen (WIPO CASE) Service d’accès numérique aux documents de priorité (DAS) WIPO Pay Compte courant auprès de l’OMPI Assemblées de l’OMPI Comités permanents Calendrier des réunions WIPO Webcast Documents officiels de l’OMPI Plan d’action de l’OMPI pour le développement Assistance technique Institutions de formation en matière de propriété intellectuelle Mesures d’appui concernant la COVID-19 Stratégies nationales de propriété intellectuelle Assistance en matière d’élaboration des politiques et de formulation de la législation Pôle de coopération Centres d’appui à la technologie et à l’innovation (CATI) Transfert de technologie Programme d’aide aux inventeurs WIPO GREEN Initiative PAT-INFORMED de l’OMPI Consortium pour des livres accessibles L’OMPI pour les créateurs WIPO Translate Speech-to-Text Assistant de classification États membres Observateurs Directeur général Activités par unité administrative Bureaux extérieurs Avis de vacance d’emploi Achats Résultats et budget Rapports financiers Audit et supervision
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Lois Traités Jugements Parcourir par ressort juridique

Hongrie

HU018

Retour

18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

18/2004. (IV. 28.) IM rendelet

a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem el:

A használati mintaoltalmi bejelentés kellékei

1. § A használati mintaoltalmi (a továbbiakban: mintaoltalmi) bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentési kérelmet; b) a használati minta (a továbbiakban: minta) leírását egy vagy több igényponttal; c) egy vagy több rajzot; d) képviselet esetén annak igazolását; e) a jogutódlást igazoló okiratot, ha a bejelentő a feltaláló jogutódja; f) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot; g) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást.

Általános követelmények

2. § (1) A bejelentési kérelmet, a leírást az igénypontokkal és a rajzokat külön lapon kezdve kell elkészíteni, és külön-külön folyamatos, a lap felső közepén elhelyezett számozással kell ellátni; az azokban foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk.

(2) A leírást az igénypontokkal és a rajzokat két-két azonos példányban kell benyújtani, gyűrődéstől, szakadástól vagy behajtástól mentes lapokon; azoknak elektronikus eljárással és közvetlenül sokszorosíthatóknak kell lenniük, meghatározatlan másolati példányszámban.

(3) A bejelentés egészében az azonos fogalmakra azonos megnevezést kell használni; a műszaki fogalmakra a magyar megnevezéseket, ilyenek hiányában a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megnevezéseket, a mértékadatokra a külön jogszabályban meghatározott egységeket, ilyenek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlatban elfogadott egységeket kell alkalmazni.

(4) A leírást és az igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni: a) a szöveget hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4

méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; az összetartozó lapokat úgy kell összefűzni, hogy könnyen lapozhatók, szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek;

b) a lapok bal oldalán 2,5-4 cm-es, felső szélén 2-4 cm-es, a többi szélén pedig 2-3 cm-es szegély maradjon;

c) a szöveget gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni, másfeles vagy kettes sortávolsággal; a matematikai képletek, valamint a különleges jelek és karakterek szükség esetén kézzel is beírhatók; valamennyi betű, szám és egyéb írásjel fekete színű és kitörölhetetlen, a nagybetűk magassága legalább 0,21 cm legyen.

(5) A leírásban és az igénypontokban csak a szöveg hitelességét nem érintő, kisebb törlés, javítás, betoldás fordulhat elő, azt a lap szegélyén kézjeggyel kell ellátni.

(6) A leírás és az igénypontok nem tartalmazhatnak rajzokat; tartalmazhatnak viszont táblázatokat és - számokkal vagy betűkkel ellátott - matematikai képleteket; az igénypontokba táblázat sem foglalható. A táblázatok és a matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elrendezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben a táblázatok vagy a képletek felső része az álló helyzetű lap bal oldala felé nézzen.

1

(7) A leírásban szerepeltetni kell a rajzon feltüntetett valamennyi hivatkozási jelet, és a leírás csak a rajzon is szereplő hivatkozási jelet tartalmazhat. Ugyanazokat az alkotóelemeket azonos megnevezéssel kell illetni, és azonos hivatkozási jellel kell ellátni az egész bejelentésben. A hivatkozási jeleket a leírásban a megvalósítási mód ismertetésénél, az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben, a megnevezés minden előfordulása esetén fel kell tüntetni.

(8) A leírást és az igénypontokat, valamint a rajzokat a bejelentőnek vagy a képviselőnek az utolsó lap végén alá kell írnia.

A bejelentési kérelem

3. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a) a mintaoltalom megadására irányuló kérést; b) a minta címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet,

rövidítést, tulajdonnevet, idegen kifejezést); c) a bejelentő nevét és címét, több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát is, ha az nem egyenlő; d) a feltaláló nevét és címét, több feltaláló esetén a szerzőség arányát is, ha az nem egyenlő; ha a

feltaláló írásban kéri, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a mintaoltalmi iratokon, erre a bejelentési kérelemben utalni kell, és a feltaláló nevét külön lapon kell megadni;

e) képviselet esetén a képviselő nevét és címét; f) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós

elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;

g) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;

h) a minta kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;

i) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta feltalálója vagy annak jogutódja; j) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és

példányszámát is; k) a bejelentő, illetve mindegyik bejelentő vagy a képviselő aláírását. (2) A bejelentési kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány

kitöltésével is elkészíthető.

A mintaoltalmi leírás

4. § (1) A mintaoltalmi leírásnak tartalmaznia kell a) a minta címét; b) a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a minta vonatkozik; c) a bejelentő által ismert technika állásának bemutatását olyan, a mintához közel álló megoldások - és

lehetőleg a források - ismertetésével, amelyek a minta megértését és oltalmazhatóságának megítélését elősegítik;

d) a mintával megoldandó feladat megjelölését; e) a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal; f) az ábrák felsorolását tárgyuk megjelölésével; g) a minta egy vagy több, az oltalom terjedelmét alátámasztó megvalósítási módjának ismertetését a

felépítés és a működés részletes ismertetésével, a rajzokkal összhangban; h) a minta ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az a minta jellegéből vagy

ismertetéséből nem következik; i) a mintához fűződő - a technika állásához viszonyított - előnyös hatások bemutatását.

2

(2) A leírás felépítésében az (1) bekezdésben előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a minta jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményez.

(3) A mintaoltalmi leírás nem tartalmazhat olyan ismertetést, amely a minta feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen. Igénypontoknak vagy igénypontok részeinek a leírásban való megismétlését megfelelő hivatkozásokkal helyettesíteni lehet.

Az igénypontok

5. § A mintaoltalmi igénypontokat a következők szerint kell elkészíteni: a) az igénypont egyetlen mondatból áll, az igénypontokat folyamatos arab számozással kell ellátni; b) az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör tartalmazza a minta tárgyának a minta

címe szerinti megnevezését és - a szükséghez képest - a mintának a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a mintát ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző” vagy „azzal jellemezve” szavak kötik össze;

c) a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt a főigénypontba kell foglalni; a főigénypontban legalább egy hivatkozási jellel ellátott megnevezésnek szerepelnie kell; a bejelentésnek csak egy főigénypontja lehet;

d) a főigénypont oltalmi körébe tartozó egy vagy több előnyös megoldást aligénypontokba lehet foglalni; az aligénypontnak közvetlenül vagy közvetve utalnia kell a főigénypontra, amely utalásban egynél több előző igénypontot megjelölni csak vagylagosan lehet, és tartalmaznia kell egy vagy több további jellemzőt a megjelölt előző igénypont jellemzőihez képest;

e) az igénypontokban a jellemzést nem lehet helyettesíteni a leírásra, a rajzokra vagy egyéb forrásokra való hivatkozással;

f) az igénypontokban a berendezést szerkezete elemeinek és azok kapcsolatának megadásával kell jellemezni, ami nem helyettesíthető a működésre vagy az elérni kívánt hatásra utaló jellemzéssel.

A rajzok

6. § A rajzokat - ideértve a folyamatábrákat és diagramokat is - a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával a következők szerint kell elkészíteni:

a) a rajzokat erős, fehér, sima, fénytelen és tartós, 29,7 cm magas és 21,0 cm széles (A4 méretű) papírlapok egyik oldalán kell elhelyezni; a lapokon a felhasználható terület mérete legfeljebb 26,2 x 17,0 cm; a legkisebb szegélyméret felül és a bal oldalon 2,5 cm, a jobb oldalon 1,5 cm, alul 1 cm; a felhasználható vagy a felhasznált terület körül keret ne készüljön;

b) a rajzokat fekete színű, tartós, egyenletes vastagságú, jól látható vonalakkal, méretezés, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni, a metszeteket vonalkázással kell jelölni úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és jelzővonalaik felismerhetőségét;

c) a rajzok méretének és grafikai kivitelezésének biztosítania kell, hogy kétharmados kicsinyítéssel történő sokszorosítás esetén is az összes részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon;

d) a rajzokon valamennyi hivatkozási jel (szám, betű) legyen egyszerű és világos; a számok és a betűk magassága legalább 0,32 cm legyen; a számok és a betűk mellett zárójelek, körök és idézőjelek nem alkalmazhatók; az ábrák feliratozásához latin, és ha ez a szokásos, görög betűket kell használni;

e) a rajzokon lehetőség szerint minden vonalat műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni, a műszaki rajz szabályainak alkalmazásával;

f) minden egyes ábraelem legyen megfelelő arányban az ábra valamennyi más elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra megértéséhez elengedhetetlenül szükséges;

g) egy lapon több ábra is elhelyezhető; az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, lehetőleg álló helyzetben kell elrendezni; fekvő helyzetben történő elrendezés esetén az ábrák felső része az álló

3

helyzetű lap bal oldala felé nézzen; a különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan - a rajzlapok számozásától függetlenül - kell számozni;

h) ábraként nem szerepelhet fénykép, illetve fényképfelvétel másolata; i) a rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve a megértéshez feltétlenül szükséges rövid feliratokat,

mint pl. „víz”, „gőz”, „A-B metszet” vagy a villamos kapcsolási rajzok és a blokkvázlatok szokásos feliratai;

j) mindegyik lap felső szegélyén legyen rajta az adott lap sorszáma, törve a lapok összesített számával.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott mintaoltalmi bejelentésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/1991. (XII. 28.) IM rendelet és az azt módosító 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja.

4