About Intellectual Property IP Training Respect for IP IP Outreach IP for… IP and... IP in... Patent & Technology Information Trademark Information Industrial Design Information Geographical Indication Information Plant Variety Information (UPOV) IP Laws, Treaties & Judgements IP Resources IP Reports Patent Protection Trademark Protection Industrial Design Protection Geographical Indication Protection Plant Variety Protection (UPOV) IP Dispute Resolution IP Office Business Solutions Paying for IP Services Negotiation & Decision-Making Development Cooperation Innovation Support Public-Private Partnerships AI Tools & Services The Organization Working with WIPO Accountability Patents Trademarks Industrial Designs Geographical Indications Copyright Trade Secrets WIPO Academy Workshops & Seminars IP Enforcement WIPO ALERT Raising Awareness World IP Day WIPO Magazine Case Studies & Success Stories IP News WIPO Awards Business Universities Indigenous Peoples Judiciaries Genetic Resources, Traditional Knowledge and Traditional Cultural Expressions Economics Finance Intangible Assets Gender Equality Global Health Climate Change Competition Policy Sustainable Development Goals Frontier Technologies Mobile Applications Sports Tourism PATENTSCOPE Patent Analytics International Patent Classification ARDI – Research for Innovation ASPI – Specialized Patent Information Global Brand Database Madrid Monitor Article 6ter Express Database Nice Classification Vienna Classification Global Design Database International Designs Bulletin Hague Express Database Locarno Classification Lisbon Express Database Global Brand Database for GIs PLUTO Plant Variety Database GENIE Database WIPO-Administered Treaties WIPO Lex - IP Laws, Treaties & Judgments WIPO Standards IP Statistics WIPO Pearl (Terminology) WIPO Publications Country IP Profiles WIPO Knowledge Center WIPO Technology Trends Global Innovation Index World Intellectual Property Report PCT – The International Patent System ePCT Budapest – The International Microorganism Deposit System Madrid – The International Trademark System eMadrid Article 6ter (armorial bearings, flags, state emblems) Hague – The International Design System eHague Lisbon – The International System of Appellations of Origin and Geographical Indications eLisbon UPOV PRISMA UPOV e-PVP Administration UPOV e-PVP DUS Exchange Mediation Arbitration Expert Determination Domain Name Disputes Centralized Access to Search and Examination (CASE) Digital Access Service (DAS) WIPO Pay Current Account at WIPO WIPO Assemblies Standing Committees Calendar of Meetings WIPO Webcast WIPO Official Documents Development Agenda Technical Assistance IP Training Institutions COVID-19 Support National IP Strategies Policy & Legislative Advice Cooperation Hub Technology and Innovation Support Centers (TISC) Technology Transfer Inventor Assistance Program WIPO GREEN WIPO's Pat-INFORMED Accessible Books Consortium WIPO for Creators WIPO Translate Speech-to-Text Classification Assistant Member States Observers Director General Activities by Unit External Offices Job Vacancies Procurement Results & Budget Financial Reporting Oversight
Arabic English Spanish French Russian Chinese
Laws Treaties Judgments Browse By Jurisdiction

Decree Law No. 29 of 1984 on the Accession to the Hague Agreement concerning the International Deposit of Industrial Designs, Hungary

Back
Latest Version in WIPO Lex
Details Details Year of Version 1984 Dates Adopted: January 1, 1984 Type of Text IP-related Laws Subject Matter Utility Models, Industrial Designs, Enforcement of IP and Related Laws, IP Regulatory Body

Available Materials

Main Text(s) Related Text(s)
Main text(s) Main text(s) Hungarian 1984. évi 29 törvényerejű rendelet az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről        
 1984. évi 29 törvényerejű rendelet az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről

1984. évi 29. törvényerejő rendelet

az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetésérıl

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése, a Szellemi Tulajdon

Világszervezete fıigazgatójának Genfben, az 1984. évi március hó 7. napján megtörtént. A

Megállapodás a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a londoni szöveg, a stockholmi kiegészítı

szöveg és a genfi jegyzıkönyv tekintetében az 1984. évi április hó 7­én, a hágai szöveg tekintetében

pedig ­ a genfi jegyzıkönyv egyidejő hatályvesztése mellett ­ az 1984. évi augusztus hó 1. napján lép

hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére

vonatkozó, az 1925. évi november hó 6. napján Hágában létrejött Hágai Megállapodást, amelyet az

1934. év június hó 2. napján Londonban és az 1960. év november hó 28. napján Hágában

felülvizsgáltak, és az 1967. év július hó 14. napján a stockholmi kiegészítı szöveggel láttak el, e

törvényerejő rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı:

A külügyminisztertıl

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, az 1925. év november hó 6. napján

Hágában létrejött Hágai Megállapodás, amelyet az 1934. év június hó 2. napján Londonban és az

1960. év november hó 23. napján Hágában felülvizsgáltak és az 1967. év július hó 14. napján a

stockholmi kiegészítı szöveggel láttak el, részes államainak listája az 1984. augusztus 1­jei állapot

szerint:

Állam Részessé válás Londoni Hágai Stockholmi

idıpontja felülvizsgált szöveg felülvizsgált szöveg kiegészítı szöveg

Belgium 1979. április 1. ­ 1984. augusztus 1. 1979. május 28.

Egyiptom 1952. július 1. 1952. július 1. ­ ­

Német

Demokratikus 1928. június 1. 1939. június 13. ­ ­

Köztársaság

Franciaország 1930. október 20. 1939. június 25. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember

27.

Német Szövetségi 1928. június 1. 1939. június 13. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember

Köztársaság 27.

Vatikán 1960. szeptember 1960. szeptember ­ ­

29. 29.

Liechtenstein 1933. július 14. 1951. január 28. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember

27.

Indonézia 1950. december 24. 1950. december 24. ­ ­

Luxemburg 1979. április 1. ­ 1984. augusztus 1. 1979. május 28.

Monaco 1956. április 29. 1956. április 29. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember

27.

Marokkó 1930. október 20. 1941. január 21. ­ ­

Hollandia 1979. április 1. ­ 1984. augusztus 1. 1979. május 28.

Spanyolország 1928. június 1. 1956. március 2. 1984. augusztus 1. ­

Suriname 1975. november 25. 1975. november 25. 1984. augusztus 1. 1977. február 23.

Svájc 1928. június 1. 1939. november 24. 1984. augusztus 1. 1975. szeptember

27.

Tunézia 1930. október 20. 1942. október 4. 1984. augusztus 1. ­

Magyarország 1984. április 7. 1984. április 7. 1984. augusztus 1. 1984. április 7.

Szenegál 1984. június 30. 1984. június 30. 1984. augusztus 1. 1984. június 30.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó

1925. évi Hágai Megállapodás 1934. június 2­i londoni szövege

1. Cikk

A szerzıdı országok állampolgárai, valamint azok a személyek, akik a külön Unió területén eleget

tettek az Alapegyezmény 3. Cikkében foglalt feltételeknek, az összes többi szerzıdı országban

oltalmat biztosíthatnak ipari mintáik számára, a Ipari Tulajdon berni Nemzetközi Irodájánál történı

nemzetközi letétbe helyezés útján.

2. Cikk

(1) A nemzetközi letét a mintákat vagy annak az ipari terméknek a formájában, amelyre szánták,

vagy a minta rajzának, fényképének, vagy bármely más grafikai ábrázolásának a formájában

tartalmazza.

(2) A benyújtott tárgyakhoz két példányban, francia nyelven mellékelni kell egy, a Szabályzatban

meghatározott adatokat feltüntetı és a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést.

3. Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda, amint a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést kézhez kapja,

bejegyzi azt egy külön lajstromba és a bejegyzés közlését tartalmazó idıszaki hivatalos lapnak az

egyes hivatalok részére a kívánt példányszámban és díjmentesen való megküldésével a bejegyzést

közzéteszi.

(2) A letéteket a Nemzetközi Iroda irattárában kell megırizni.

4. Cikk

(1) Az alkotás tulajdonosának az ellenkezı bizonyításáig az a személy tekintendı, aki az ipari mintát

nemzetközi letétbe helyezte.

(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek csakis bejelentést igazoló jellege van. Mint letétbe helyezés,

az ebben a Megállapodásban foglalt külön rendelkezések fenntartásával ugyanolyan érvénnyel bír a

szerzıdı országokban, mintha a mintákat közvetlenül ott, a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjában

helyezték volna letétbe.

(3) Az elızı cikkben említett közzétételt minden szerzıdı országban teljes mértékben kielégítınek

kell tekinteni és a belsı jogszabályok által a jogok gyakorlásához elıírt alakiságokon túl a letétbe

helyezıtıl semmilyen további közzététel nem követelhetı meg.

(4) Az Alapegyezmény 4. Cikke által megállapított elsıbbségi jogot a nemzetközi letétbe helyezett

minden mintára biztosítani kell, az ugyanebben a cikkben elıírt valamely alakiság teljesítésének a

megkövetelése nélkül.

5. Cikk

A szerzıdı országok megállapodnak abban, hogy a nemzetközi letétbe helyezett mintákra nézve nem

követelnek meg semmilyen kötelezı jelölést. Nem vonják meg az oltalmat a mintáktól sem a

hasznosító elmaradása, sem az oltalmazotthoz hasonló tárgyak bevezetése miatt.

6. Cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés egyetlen vagy több, a bejelentésben megjelölendı számú mintából

állhat.

(2) A letétbe helyezés nyitott vagy pecséttel lezárt borítékban eszközölhetı. A pecséttel lezárt

borítékban történı letétbe helyezés módjaként különösen a perforált ellenırzı számmal (Soleau­

rendszer) ellátott kettıs borítékokat, vagy az azonosítás biztosítására alkalmas bármely más rendszert

el kell fogadni.

(3) A letétbe helyezhetı borítékok vagy csomagok legnagyobb méretét a Szabályzat határozza meg.

7. Cikk

A nemzetközi oltalom idıtartama tizenöt év a berni Nemzetközi Irodánál letétbe helyezés idıpontjától

számítva; ez az idıtartam két idıszakra: egy öt­ és egy tízéves idıszakra oszlik.

8. Cikk

Az oltalom elsı idıszakában mind a nyitott, mind pedig a pecséttel lezárt borítékban eszközölt letétbe

helyezéseket el kell fogadni; a második idıszak folyamán a letétbe helyezések csak nyitott borítékban

fogadhatók el.

9. Cikk

Az elsı idıszak folyamán a pecséttel lezárt borítékokat a letétbe helyezı vagy egy illetékes bíróság

kérésére fel lehet nyitni; az elsı idıszak lejártával azokat, meghosszabbítási kérelem esetén, a

második idıszakra való áttérés céljából fel kell nyitni.

10. Cikk

Az elsı idıszak ötödik évének elsı hat hónapja folyamán a Nemzetközi Iroda a lejáratról nem

hivatalos értesítést küld a minta letétbe helyezıjének.

11. Cikk

(1) Ha a letétbe helyezı az oltalom meghosszabbítását kívánja elérni a második idıszakra való

áttérés révén, az elsı idıszak lejárta elıtt meghosszabbítási kérelmet kell benyújtani a Nemzetközi

Irodához.

(2) A Nemzetközi Iroda a borítékot ­ ha az pecséttel lezárt ­ felbontja, a meghosszabbításról hivatalos

lapjában közleményt tesz közzé s valamennyi hivatalt e lap kívánt példányszámban való

megküldésével értesíti a meghosszabbításról.

12. Cikk

Azokat a mintákat, amelyek letétbe helyezését nem hosszabbították meg, továbbá azokat, amelyek

tekintetében az oltalom megszőnt, tulajdonosaik kérésére és költségére vissza kell szolgáltatni. Ilyen

kérés hiányában a mintákat két év elteltével meg kell semmisíteni.

13. Cikk

(1) A letétbe helyezık a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhatnak akár

teljesen, akár részlegesen a letétbe helyezésükrıl; az Iroda a nyilatkozatokat a 3. Cikkben említett

módon teszi közzé.

(2) A lemondás maga után vonja a letétnek a letétbe helyezı költségére történı visszaszolgáltatását.

14. Cikk

Ha a bíróság vagy más illetékes hatóság elrendeli egy titkos minta részére való átadását, a

Nemzetközi Iroda szabályszerő megkeresésre felnyitja a letétbe helyezett csomagot, kiveszi a kért

mintát és megküldi azt a megkeresı hatóságnak. Ugyanígy kell az átadást foganatosítani le nem zárt

mintára vonatkozó kérelem esetén. Az így átadott mintát a lehetı legrövidebb idın belül vissza kell

szolgáltatni és az esettıl függıen, a pecséttel lezárt vagy e nélküli csomagba vagy borítékba vissza

kell helyezni. E mőveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámítani.

15. Cikk

16. Cikk

A díjakból származó tiszta bevételt az a Megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek

levonása után a Nemzetközi Iroda osztja szét a szerzıdı országok között a Szabályzat 8. Cikkében

elıírtak szerint.

17. Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda a nyilvántartásába a minták tulajdonjogát érintı minden olyan változást

bejegyez, amelyrıl az érintet felek értesítik; e változásokat hivatalos lapjában közzéteszi és minden

hivatalt e lapjának a kívánt példányszámban való megküldésével értesít azokról.

(2) E mőveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámolni.

(3) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja átruházhatja tulajdonjogát a többes letétbe helyezésben

foglalt minták csak egy része, avagy csak egy vagy több szerzıdı ország tekintetében; ilyen esetben

azonban, ha a letétbe helyezés pecséttel lezárt borítékban történt, a Nemzetközi Irodának a letétet az

átruházás nyilvántartásba vételét megelızıen fel kell bontani.

18. Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda kérelemre és a Szabályzatban megállapított díj ellenében bárkinek kivonatot

állít ki a valamely meghatározott mintával kapcsolatban a nyilvántartásába bejegyzett adatokról.

(2) Az említett kivonathoz, ha a minta erre alkalmas, csatolható a mintának a Nemzetközi Irodához

eljuttatott egy példánya vagy másolata, s az Iroda hitelesen tanúsítja, hogy az megfelel a le nem zárt

borítékban letétbe helyezett tárgynak. Ha az Iroda nem rendelkezik ilyen példányokkal vagy

másolatokkal, az érintett kérésére és költségére elkészítteti azokat.

19. Cikk

A Nemzetközi Iroda pecséttel le nem zárt letétbe helyezéseket tartalmazó irattára a nyilvánosság

számára hozzáférhetı. A Szabályzatban megállapított díjak megfizetése ellenében, egy tisztviselı

jelenlétében az irattárat bárki megtekintheti, illetıleg az Irodától a nyilvántartás tartalmára vonatkozó

írásos tájékoztatást kaphat.

20. Cikk

A Megállapodás alkalmazásának részleteit a Szabályzat állapítja meg, amelynek rendelkezései a

szerzıdı országok hivatalainak közös megegyezésével bármikor módosíthatók.

21. Cikk

E Megállapodás rendelkezései csupán az oltalom mértékének alsó határát rögzítik és nem

akadályozzák olyan, szélesebb körő rendelkezések alkalmazásának az igénylését, amelyeket

valamely szerzıdı ország belsı jogszabályai írhatnak elı; nem érintik továbbá a mővészeti és

iparmővészeti alkotások oltalmára vonatkozó, 1928­ban felülvizsgált Berni Egyezmény

rendelkezéseinek a további alkalmazását sem.

22. Cikk

(1) Az Unió azon tagországai, amelyek részesei e Megállapodásnak, kérésükre és az

Alapegyezmény 16. és 16bis Cikkében elıírt módon csatlakozhatnak hozzá.

(2) A csatlakozásról szóló értesítés önmagában biztosítja, hogy a csatlakozás idıpontjában

nemzetközi letétbe helyezés tárgyát képezı minták a csatlakozó ország területén az elızı

rendelkezésekben foglalt kedvezményekben részesüljenek.

(3) A csatlakozás alkalmával mindazonáltal bármely ország kijelentheti, hogy e szöveg alkalmazását

a csatlakozása hatálybalépését követıen letétbe helyezett mintákra korlátozza.

(4) A Megállapodás felmondása esetében az Alapegyezmény 17bis Cikkét kell alkalmazni. A

felmondás hatálybalépése idıpontjáig letétbe helyezett nemzetközi minták a nemzetközi oltalom

idıtartama alatt a felmondó országban csakúgy, mint a külön Unió többi országában továbbra is

ugyanazt az oltalmat élvezik, mintha e mintákat közvetlenül ezen országokban helyezték volna

letétbe.

23. Cikk

(1) A Megállapodást meg kell erısíteni, és a megerısítéseket legkésıbb 1938. július 1­jéig

Londonban kell letétbe helyezni.

(2) A Megállapodás az azt megerısítı országok között az elıbbi idıpontot követı egy hónap

elteltével lép hatályba, ugyanolyan érvénnyel és idıtartamra, mint az Alapegyezmény.

(3) Ez a szöveg az azt megerısítı országok közötti kapcsolatokban az 1925. évi Hágai

Megállapodás helyébe lép. Ez utóbbi azonban továbbra is hatályban marad az olyan országokkal való

kapcsolataikban, amelyek ezt a szöveget nem erısítették meg.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó

1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28­i hágai szövege

1. Cikk

(1) A Szerzıdı Államok az ipari nemzetközi letétbe helyezése céljából külön Uniót alkotnak.

(2) E Megállapodás részesévé csak az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió részes

államai válhatnak.

2. Cikk

E Megállapodás értelmében:

az "1925. évi Megállapodás" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1925.

november 6­i Hágai Megállapodás;

az "1934. évi Megállapodás" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1934. június

2­án Londonban felülvizsgált 1925. november 6­i Hágai Megállapodás,

a "Megállapodás" vagy "e Megállapodás" az e szöveggel létrehozott, az ipari minták nemzetközi

letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás;

a "Szabályzat" az e Megállapodás végrehajtására irányuló szabályzat;

a "Nemzetközi Iroda" az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája;

a "nemzetközi letétbe helyezés" a Nemzetközi Irodánál történı letétbe helyezés;

a "nemzetközi letétbe helyezés" a valamely Szerzıdı Állam nemzeti hivatalánál történı letétbe

helyezés;

a "többes letétbe helyezés" a több mintát magában foglaló letétbe helyezés;

a "nemzetközi letétbe helyezés származási állama" az a Szerzıdı Állam, amelyben a letétbe

helyezınek tényleges és mőködı ipari vagy kereskedelmi létesítménye van, vagy ­ ha a letétbe

helyezınek ilyen létesítményei több Szerzıdı Államban vannak ­ az a Szerzıdı Állam, amelyben a

lakóhelye van; ha lakóhelye nem valamely Szerzıdı Államban van, az a Szerzıdı Állam, amelynek

állampolgára;

az "újdonságvizsgálatot végzı állam" az az állam, amelynek belsı jogszabályai olyan rendszert írnak

elı, amely szerint nemzeti hivatala valamennyi letétbe helyezett minta újdonságának elızetes

kutatását és vizsgálatát hivatalból elvégzi.

3. Cikk

A Nemzetközi Irodánál mintákat a Szerzıdı Államok állampolgárai és azok a személyek helyezhetnek

letétbe, akik, bár nem állampolgárai valamely Szerzıdı Államnak, lakóhellyel vagy tényleges és

mőködı ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkeznek valamely Szerzıdı Állam területén.

4. Cikk

(1) A Nemzetközi Irodánál a nemzetközi letétbe helyezés megtehetı

1. közvetlenül, vagy

2. valamely Szerzıdı Állam nemzeti hivatala útján, amennyiben azt a Szerzıdı Állam jogszabályai

megengedik.

(2) Bármely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai megkövetelhetik, hogy azokat a nemzetközi letétbe

helyezéseket, amelyek származási országának ez az állam tekintendı, a saját nemzeti hivatala útján

tegyék meg. Ezen elıírás figyelmen kívül hagyása nem érinti a nemzetközi letétbe helyezés hatályát a

többi Szerzıdı Államban.

5. Cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés bejelentésébıl, a minta egy vagy több fényképébıl vagy bármilyen

más grafikai ábrázolásából, valamint a Szabályzat által elıírt díjak befizetésébıl áll.

(2) A bejelentés az alábbiakat tartalmazza:

1. azoknak a Szerzıdı Államoknak a jegyzékét, amelyek vonatkozásában a bejelentı kéri, hogy a

nemzetközi letétbe helyezés hatályos legyen;

2. azon terméknek vagy termékeknek a megjelölését, amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazni

kívánják;

3. ha a bejelentı a 9. Cikkben említett elsıbbséget kívánja igényelni, az elsıbbségi jog elnyerésének

alapjául szolgáló letétbe helyezés idıpontját, államát és számát;

4. egyéb, a Szabályzat által elıírt adatokat.

(3) a) A bejelentés ezenkívül tartalmazhatja:

1. a minta jellemzı jegyeinek a rövid leírását;

2. a minta tényleges alkotója nevét megjelölı nyilatkozatot;

3. a közzétételnek a 6. Cikk (4) bekezdése szerinti elhalasztására irányuló kérelmet.

b) A bejelentéshez mellékelni kell azon terméknek vagy termékeknek a példányait vagy modelljeit is,

amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazzák.

(4) A többes letétbe helyezés több, olyan mintát foglalhat magában, amelyeket a 21. Cikk (2)

bekezdésének 4. pontjában említett Nemzetközi Mintaosztályozás ugyanazon osztályában szereplı

termékeken kívánnak alkalmazni.

6. Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda vezeti a nemzetközi mintalajstromot és abba bejegyzi a nemzetközi letétbe

helyezéseket.

(2) A nemzetközi letétbe helyezés idıpontja az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda kézhez vette a kellı

formájú bejelentést, a bejelentéssel együttesen fizetendı díjakat és a minta fényképét vagy

fényképeit, illetıleg más grafikai ábrázolásait, vagy ha az Iroda ezeket nem egyidejőleg kapta meg, az

a nap, amelyen ezen alakiságok közül az utolsót teljesítették. A lajstromozás ugyanezt a keltezést

viseli.

(3) a) A Nemzetközi Iroda minden egyes nemzetközi letétbe helyezés esetén idıszaki lapban teszi

közzé;

1. a letétbe helyezett fényképek vagy más grafikai ábrázolások fekete­fehér, vagy ­ a letétbe helyezı

kérésére ­ színes reprodukcióit;

2. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontját;

3. a Szabályzat által elıírt adatokat.

b) A Nemzetközi Iroda az idıszaki lapot a nemzeti hivatalok részére a lehetı legrövidebb idın belül

megküldi.

(4) a) A (3) bekezdés a) pontjában említett közzétételt a bejelentı kérelmére, az általa kért

idıtartamra el kell halasztani. Ez az idıtartam nem haladhat meg tizenkét hónapot a nemzetközi

letétbe helyezés idıpontjától számítva. Elsıbbségi igény esetén azonban az idıtartam kezdı

idıpontja az elsıbbségi idıpont lesz.

b) Az a) pontban említett idıtartam alatt a bejelentı bármikor kérheti az azonnali közzétételt vagy

visszavonhatja letétbe helyezését. A letétbe helyezés visszavonása korlátozható csak egy vagy csak

néhány Szerzıdı Államra, illetıleg ­ többes letétbe helyezés esetén ­ a letétbe foglalt mintáknak csak

egy részére.

c) Ha a bejelentı az a) pontban említett idıtartam lejárta elıtt esedékes díjakat megfelelı idıben

nem fizeti meg, a Nemzetközi Iroda törli a letétbe helyezést és nem végzi el a (3) bekezdés a)

pontjában említett közzétételt.

d) Az a) pontban említett idıtartam lejártáig a Nemzetközi Iroda bizalmasan kezeli azokat a letétbe

helyezéseket, amelyek közzétételének elhalasztását kérték és a nyilvánosság nem férhet hozzá az

ilyen letétbe helyezésekkel kapcsolatos semmilyen irathoz vagy termékhez. Ha a bejelentı az említett

idıtartam lejárta elıtt visszavonta letétbe helyezését, ezt a rendelkezést idıbeli korlátozás nélkül kell

alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a lajstrom, valamint a Nemzetközi Irodánál letétbe

helyezett minden irat és termék a nyilvánosság rendelkezésére áll megtekintésre.

7. Cikk

(1) a) A Nemzetközi Irodánál lajstromozott letétbe helyezés ugyanolyan érvénnyel bír a bejelentı

bejelentésében megjelölt minden egyes Szerzıdı Államban, mintha a bejelentı eleget tett volna a

belsı jogszabályok által az oltalom megadásához megkívánt valamennyi alaki követelménynek, és

mintha az adott állam hivatala minden, e célból elıírt igazgatási intézkedést megtett volna.

b) A 11. Cikk rendelkezésinek fenntartásával, azoknak a mintáknak az oltalmát, amelyeknek a

letétbe helyezését a Nemzetközi Irodánál lajstromozták, minden Szerzıdı Államban a belsı

jogszabályok azon rendelkezései szabályozzák, amelyeket az adott államban olyan mintákra kell

alkalmazni, amelyekre nemzeti letétbe helyezés alapján oltalmat igényelnek, és amelyek tekintetében

minden alaki követelménynek eleget tettek és igazgatási intézkedést megtettek.

(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek nincs hatálya a származási államban, ha ennek jogszabályai

így rendelkeznek.

8. Cikk

(1) A 7. Cikk rendelkezései ellenére az olyan Szerzıdı Állam nemzeti hivatala, amelynek belsı

jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a nemzeti igazgatási, hivatalból lefolytatott vizsgálat vagy

harmadik fél felszólamlása alapján elutasíthatja az oltalmat, elutasítás esetén hat hónapon belül

értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát arról, hogy a minta nem felel meg a belsı jogszabályai által a 7.

Cikk (1) bekezdésében említett alakiságokon és igazgatási intézkedéseken felül elıírt

követelményeknek. Ha ilyen elutasítást hathónapos idıtartamon belül nem közölnek, a nemzetközi

letétbe helyezés az adott államban a letétbe helyezés idıpontjában hatályba lép. Újdonságvizsgálatot

folytató Szerzıdı Államban azonban, amennyiben az nem küldött a hat hónapos idıtartamon belül az

elutasításról értesítést, a nemzetközi letétbe helyezés ­ elsıbbségét megırizve ­ az említett

hathónapos idıtartam lejártával lép hatályba, hacsak ezen állam belsı jogszabályai nem írnak elı

korábbi idıpontot a nemzeti hivatalánál végzett letétbe helyezések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett hathónapos idıtartamot attól az idıponttól kell számítani, amikor a

nemzeti hivatal kézhez vette az idıszaki lap azon számát, amelyben a nemzetközi letétbe helyezés

lajstromozását közzétették. A nemzeti hivatal kérésre bárkivel közli ezt az idıpontot.

(3) A bejelentı ugyanazokkal a jogorvoslati lehetıségekkel rendelkezik a nemzeti hivatalnak az (1)

bekezdésben említett elutasításával szemben, mintha mintáját ennél a hivatalnál helyezte volna

letétbe; mindenesetre elutasítás esetén az újbóli vizsgálat vagy fellebbezés iránti folyamodást

lehetıvé kell tenni. Az elutasításról szóló értesítésben fel kell tüntetni:

1. azokat az okokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a minta nem felel meg a belsı

jogszabályok követelményeinek;

2. a (2) bekezdésben említett idıpontot;

3. az újbóli vizsgálat iránti kérelem vagy a fellebbezés benyújtására megadott határidıt;

4. azt a hatóságot, amelyhez az ilyen kérelmet vagy fellebbezést címezni kell.

(4) a) Az olyan Szerzıdı Állam nemzeti hivatala, amelynek belsı jogszabályai az (1) bekezdésben

foglaltaknak megfelelı jellegő rendelkezéseket tartalmaznak és amelyek nyilatkozatot követelnek meg

arról, hogy ki a minta tényleges alkotója, avagy amelyek szerint az adott minta leírását meg kell adni,

elıírhatja, hogy a bejelentınek a hivatal felhívására és a felhívás kibocsátásától számított nem

kevesebb, mint hatvan napos határidıvel a Nemzetközi Irodánál benyújtott bejelentés nyelvén be kell

nyújtani:

1. egy nyilatkozatot arról, hogy ki a minta tényleges alkotója;

2. egy, a minta lényeges jellemzı vonásait kiemelı rövid leírást, amint azt a fényképek vagy más

grafikai ábrázolások szemléltetik.

b) A nemzeti hivatal az említett nyilatkozatok vagy leírások benyújtásával kapcsolatban, vagy

azoknak a nemzeti hivatal általi esetleges közzététele címén semmilyen díjat nem számolhat fel.

(5) a) Minden olyan Szerzıdı Állam, amelynek belsı jogszabályai az (1) bekezdésben foglaltaknak

megfelelı jellegő rendelkezéseket tartalmaznak, errıl tájékoztatni köteles a Nemzetközi Irodát.

b) Ha egy Szerzıdı Államnak, a jogszabályai értelmében, a minták oltalmára több, olyan rendszere

van, amelyek egyike újdonságvizsgálatot ír elı, e Megállapodásnak az újdonságvizsgálatot végzı

államokkal kapcsolatos rendelkezései csak erre a rendszerre alkalmazhatók.

9. Cikk

Ha valamely mintát az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió egy tagállamában történt elsı

letétbe helyezését követı hat hónapon belül helyezik nemzetközi letétbe, és ha a nemzetközi letétbe

helyezés tekintetében elsıbbséget igényelnek, az elsıbbségi idıpont az elsı letétbe helyezés

idıpontja lesz.

10. Cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés öt évenként, minden öt éves idıtartam utolsó éve folyamán a

Szabályzatban meghatározott megújítási díjak befizetése útján megújítható.

(2) A Szabályzatban rögzített pótdíj megfizetése ellenében a nemzetközi letétbe helyezés

megújítására hathónapos türelmi idıt kell biztosítani.

(3) A megújítási díjak befizetésekor fel kell tüntetni a nemzetközi letétbe helyezés számát és, ha a

megújítás nem minden olyan Szerzıdı Államra vonatkozik, amelyek vonatkozásában a letétbe

helyezés megszőnése közeledik, azokat a Szerzıdı Államokat, amelyek tekintetében a megújítást el

kell végezni.

(4) Többes letétbe helyezés esetén a megújítás a mintáknak csak egy részére is korlátozható.

(5) A megújításokat a Nemzetközi Iroda lajstromozza és teszi közzé.

11. Cikk

(1) a) Egy Szerzıdı Állam által valamely, nemzetközi letétbe helyezett mintára biztosított oltalom

idıtartama nem lehet kevesebb, mint:

1. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjától számított tíz év, ha a letétbe helyezést megújították;

2. a nemzetközi letétbe helyezés idıpontjától számított öt év, ha megújítás nem történt.

b) Ha azonban egy, újdonságvizsgálatot végzı Szerzıdı Állam belsı jogszabályai rendelkezéseinek

értelmében az oltalmi idıszak késıbb kezdıdik meg, mint a nemzetközi letétbe helyezés idıpontja, az

a) pontban meghatározott legrövidebb idıtartamokat attól az idıponttól kell számítani, amelyben az

oltalom ebben az államban megkezdıdik. Az a tény, hogy a nemzetközi letétbe helyezést nem, vagy

csak egyszer újították meg, semmiféleképpen sem érinti az oltalom így meghatározott legrövidebb

idıtartamait.

(2) Ha egy Szerzıdı Állam belsı jogszabályai a nemzeti letétbe helyezett minták tekintetében olyan

oltalmat írnak elı, amelynek idıtartama megújítással vagy anélkül több mint tíz év, az ilyen államban

ugyanilyen idıtartamú oltalmat kell, a nemzetközi letétbe helyezés és megújítása alapján, nyújtani a

nemzetközi letétbe helyezett minták számára is.

(3) Bármely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai útján az (1) bekezdésben meghatározott

idıtartamokra korlátozhatja a nemzetközi letétbe helyezett minták oltalmának idıtartamát.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fenntartásával az oltalom a Szerzıdı Államokban a

nemzetközi letétbe helyezés lejártának az idıpontjában szőnik meg, hacsak valamely állam belsı

jogszabályai úgy nem rendelkeznek, hogy az oltalom a nemzetközi letétbe helyezés lejártának

idıpontja után is folytatódik.

12. Cikk

(1) A Nemzetközi Iroda lajstromozza és közzéteszi az érvényes nemzetközi letétbe helyezett minták

tulajdonjogát érintı változásokat. A tulajdonjog átruházása egyetlen vagy csak néhány Szerzıdı

Állam vonatkozásában tett nemzetközi letétbe helyezésbıl származó jogokra, illetıleg ­ többes letétbe

helyezés esetén ­ az abban foglalt mintáknak csak egy részére is korlátozható.

(2) Az (1) bekezdésben említett lajstromozás ugyanolyan érvényő, mintha azt a Szerzıdı Államok

nemzeti hivatalaiban hajtották volna végre.

13. Cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal lemondhat

jogairól valamennyi Szerzıdı Állam vagy azoknak csak egy része vonatkozásában, illetıleg ­ többes

letétbe helyezés esetén ­ az abban foglalt mintáknak csak egy része tekintetében is.

(2) E nyilatkozatot a Nemzetközi Iroda nyilvántartásba veszi és közzéteszi.

14. Cikk

(1) Az oltalomhoz való jog elismerésének feltételeként egyetlen Szerzıdı Állam sem követelheti

meg, hogy az a termék, amelyre a mintát alkalmazták, a mintára vonatkozó valamilyen jelzést vagy

utalást viseljen.

(2) Ha egy Szerzıdı Állam belsı jogszabályai az ilyen utalást valamilyen egyéb okból írják elı, az

államnak e követelményt kielégítettnek kell tekintenie, amennyiben a minta jogosultjának

hozzájárulásával a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott valamennyi termék vagy a termékekre

rögzített címke a nemzetközi mintajelzést viseli.

(3) A nemzetközi mintajelzés (nagy D bető egy körben), kiegészítve a következıkkel:

1. a nemzetközi letétbe helyezés éve és a letétbe helyezı neve vagy annak szokásos rövidítése, vagy

2. a nemzetközi letétbe helyezés száma.

(4) A nemzetközi mintajelzésnek a termékeken vagy címkéken való puszta feltüntetése semmilyen

módon sem értelmezhetı olyképpen, hogy az lemondást jelentene a szerzıi vagy bármely más jog

alapján igényelhetı oltalomról, ha e jelzés hiányában ilyen oltalom elnyerhetı.

15. Cikk

(1) A Szabályzat által elıírt díjak a következık:

1. a Nemzetközi Irodát megilletı díjak;

2. a bejelentı által megjelölt Szerzıdı Államokat megilletı díjak, nevezetesen:

a) a minden egyes Szerzıdı Államot megilletı díj;

b) a minden egyes Szerzıdı Államot megilletı díj, amely újdonságvizsgálatot végez s amely e

vizsgálatért díj fizetését követeli meg.

(2) Egy Szerzıdı Államnak ugyanazon letétbe helyezéséért az (1) bekezdés 2. a) pontja alapján

fizetendı díjat az (1) bekezdés 2. b) pontjában említett díj összegébıl le kell vonni, ha ez utóbbi díj az

államot megilleti.

16. Cikk

(1) A 15. Cikk (1) bekezdés 2. pontjában említett, a Szerzıdı Államokat megilletı díjakat a

Nemzetközi Iroda szedi be és fizeti ki évente a bejelentı által megjelölt Szerzıdı Államoknak.

(2) a) Bármely Szerzıdı Állam bejelentheti a Nemzetközi Irodának, hogy lemond a 15. Cikk (1)

bekezdés 2. a) pontjában említett pótdíjakra vonatkozó követelésérıl olyan nemzetközi letétbe

helyezések tekintetében, amelyek származási állama hasonló lemondást eszközölt.

b) Bármely Szerzıdı Állam hasonló lemondást eszközölhet azon nemzetközi letétbe helyezések

tekintetében, amelyek származási államának minısül.

17. Cikk

A Megállapodás alkalmazásának a részleteit a Szabályzat rögzíti, így különösen:

1. azt, hogy mely nyelveken és hány példányban kell a letétbe helyezésre irányuló bejelentést

megfogalmazni, továbbá, hogy a bejelentésben milyen adatokat kell feltüntetni:

2. a Nemzetközi Irodát és a Szerzıdı Államokat megilletı díjak összegét, megfizetésének idıpontját

és módját, ideértve az újdonságvizsgálatot végzı államokat megilletı díjakra kiszabott korlátozásokat

is;

3. a letétbe helyezett minták fényképei vagy egyéb grafikai ábrázolásai példányszámát, méretét és

egyéb jellemzıit;

4. a minta jellemzı vonásaira vonatkozó leírás terjedelmét;

5. azon kereteket és feltételeket, amelyeken belül és amelyek mellett annak a terméknek a példányai

vagy modelljei, amelyekre a mintát alkalmazzák, a kérelemhez csatolhatók;

6. a többes letétbe helyezésbe foglalható minták számát, illetıleg a többes letétbe helyezést

szabályozó egyéb rendelkezéseket;

7. a 6. Cikk (3) bekezdése a) pontjában említett idıszaki lap kiadásával és elosztásával kapcsolatos

valamennyi kérdést, beleértve e lap példányainak azt a számát, amelyet a nemzeti hivataloknak

térítésmentesen kell megküldeni, illetıleg amely részükre csökkentett áron árusítható;

8. azt az eljárást, amelyet a Szerzıdı Államoknak a 8. Cikk (1) bekezdése szerinti elutasításra

vonatkozó döntésükrıl szóló értesítés tekintetében követniük kell, illetıleg azt, amelynek megfelelıen

a Nemzetközi Iroda az ilyen döntést közli és közzéteszi;

9. azokat a feltételeket, amelyek mellett a Nemzetközi Iroda a minták tulajdonjogát érintı, a 12. Cikk

(1) bekezdésében említett változásokat, valamint a 13. Cikkben említett lemondásokat nyilvántartásba

veszi és közzéteszi;

10. azt, hogy mi történjék azokkal a letétbe helyezésekkel kapcsolatos iratokkal és termékekkel,

amelyek megújítási lehetısége megszőnt.

18. Cikk

A Megállapodás rendelkezései nem akadályozzák a valamely Szerzıdı Állam belsı jogszabályai által

biztosított szélesebb körő oltalom igénylését és semmilyen módon nem érintik a mővészeti és

iparmővészeti alkotásoknak a nemzetközi szerzıi jogi szerzıdésekben és egyezményekben biztosított

oltalmat.

19­22. Cikk

23. Cikk

(1) A Megállapodás 1961. december 31­ig írható alá.

(2) A Megállapodást meg kell erısíteni és a megerısítı okiratokat Hollandia Kormányánál kell letétbe

helyezni.

24. Cikk

(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió azon tagállamai, amelyek e Megállapodást

nem írtak alá, csatlakozhatnak ahhoz.

(2) A csatlakozásról diplomáciai úton kell értesíteni a Svájci Államszövetség Kormányát, illetıleg

annak közvetítésével valamennyi Szerzıdı Állam Kormányát.

25. Cikk

(1) Minden Szerzıdı Állam kötelezi magát arra, hogy biztosítja az ipari minták oltalmát és hogy

alkotmányával összhangban megteszi a Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2) Minden Szerzıdı Államnak, megerısítı vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésekor belsı

jogszabályai tekintetében olyan helyzetben kell lennie, hogy érvényt szerezhessen e Megállapodás

rendelkezéseinek.

26. Cikk

(1) Ez a Megállapodás annak az értesítésnek a keltétıl számított egy hónap elteltével lép hatályba,

amelyben a Svájci Államszövetség Kormánya arról tájékoztatja a Szerzıdı Államokat, hogy tíz olyan

megerısítı vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése megtörtént, amelyek közül legalább négy olyan

államé, amely a Megállapodás kelte szerinti idıpontban sem az 1925. évi Megállapodásnak, sem

pedig az 1934. évi Megállapodásnak nem részese.

(2) A további megerısítı vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérıl a Svájci Államszövetség

Kormánya értesíti a Szerzıdı Államokat. A megerısítések és csatlakozások ezen értesítés kelte

szerinti naptól számított egy hónap elteltével lépnek hatályba, kivéve ha ­ csatlakozás esetén ­ a

csatlakozási okiratban ennél késıbbi idıpontot jelölnek meg.

27. Cikk

Bármely Szerzıdı Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról, hogy a

Megállapodás azon területek egészére vagy egy részére is alkalmazandó, amelynek nemzetközi

kapcsolataiért az adott állam felelıs. A Svájci Államszövetség Kormánya errıl tájékoztatja a Szerzıdı

Államokat, és a Megállapodást a Svájci Államszövetség Kormánya által a Szerzıdı Államoknak az

ilyen értesítésrıl küldött tájékoztatása keltét követı egy hónap elteltével az értesítésben megjelölt

területre is alkalmazni kell, ha csak az értesítésben ennél késıbbi idıpontot nem jelöltek meg.

28. Cikk

(1) A Svájci Államszövetség Kormányához intézett értesítéssel bármely Szerzıdı Állam

felmondhatja a Megállapodást saját nevében és a 27. Cikk szerinti értesítésben megjelölt területek

egésze vagy egy része tekintetében. A felmondás egy évvel azt követıen lép érvénybe, hogy azt a

Svájci Államszövetség Kormánya kézhez vette.

(2) A felmondás egyetlen Szerzıdı Államot sem mentesít az e Megállapodás szerinti kötelezettségei

alól azon minták tekintetében, amelyeket a Nemzetközi Irodánál a felmondás érvénybelépésének

idıpontját megelızıen helyeztek letétbe.

29. Cikk

(1) A Megállapodást idıszakonként felül kell vizsgálni a minták nemzetközi letétbe helyezésébıl

eredı oltalom tökéletesítésére irányuló módosítások bevezetése céljából.

(2) A felülvizsgálati értekezleteket a Nemzetközi Mintabizottság vagy a Szerzıdı Államok legalább

felének kérésére hívják össze.

30. Cikk

(1) Két vagy több Szerzıdı Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról,

hogy az értesítésben megjelölt feltételekkel

1. nemzeti hivatalaikat egy közös hivatal helyettesíti;

2. a Megállapodás 2­17. Cikkének alkalmazása szempontjából egyetlen államnak tekintendık.

(2) Ez az értesítés csak az azt a napot követı hat hónap elteltével lép érvénybe, amelyen a Svájci

Államszövetség Kormánya az errıl szóló közlést a többi Szerzıdı Államnak megküldte.

31. Cikk

(1) Kizárólag ez a Megállapodás alkalmazandó olyan államok kölcsönös kapcsolataiban, amelyek

egyaránt részesei ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi vagy az 1934. évi Megállapodásnak.

Ezeknek az államoknak mindazonáltal, az esettıl függıen, kölcsönös kapcsolataikban az 1925. évi

Megállapodást vagy az 1934. évi Megállapodást kell alkalmazniok azokra a mintákra, amelyeket azon

idıpontot megelızıen helyeztek a Nemzetközi Irodánál letétbe, amelyben a Megállapodásnak a

kölcsönös kapcsolataikban való alkalmazására vonatkozó kötelezettségük létrejött.

(2) a) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi Megállapodásnak

is, az 1925. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban,

amelyek csak az 1925. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1925. évi

Megállapodást fel nem mondta.

b) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1934. évi Megállapodásnak is, az

1934. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek

csak az 1934. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1934. évi Megállapodást fel

nem mondta.

(3) A csak ebben a Megállapodásban részes államoknak semmilyen kötelezettségük nincs azokkal

az államokkal szemben, amelyek anélkül, hogy ebben a Megállapodásban részesek lennének, az

1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak a részesei.

32. Cikk

(1) A Megállapodásnak valamely olyan állam által történı aláírása és megerısítése, illetıleg az

ahhoz való csatlakozása, amely az ennek a Megállapodásnak a kelte szerinti idıpontban részese az

1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak, úgy tekintendık, mint amely

magában foglalja az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzıkönyv aláírását és megerısítését, illetıleg

az ahhoz való csatlakozást is, hacsak az illetı állam kifejezetten ellentétes értelmő nyilatkozatot nem

tesz az aláírás vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezése idıpontjában.

(2) Bármely olyan szerzıdı állam, amely az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot megtette, vagy

bármely más olyan szerzıdı állam, amely az 1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi

Megállapodásnak nem részese, az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzıkönyvet aláírhatja, vagy

csatlakozhat ahhoz. Az ilyen állam az aláíráskor vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor

kijelentheti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezınek a Jegyzıkönyv (2) bekezdése a) pontjában,

vagy (2) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezéseket; ebben az esetben a Jegyzıkönyvben részes

többi állam nem köteles az adott állammal való kapcsolataiban a kijelentésében említett

rendelkezéseket alkalmazni. A 23­28. Cikk rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell.

33. Cikk

Ezt a szöveget egy példányban írják alá és Hollandia Kormányának levéltárában helyezik letétbe. Ez

utóbbi egy hitelesített másolatot küld a Megállapodást aláírt vagy ahhoz csatlakozott minden állam

Kormányának.

JEGYZİKÖNYV

Az ebben a Jegyzıkönyvben részes államok az alábbiakban állapodtak meg:

(1) A Jegyzıkönyv rendelkezéseit a nemzetközi letétbe helyezett azon mintákra kell alkalmazni,

amelyek származási államának az e Jegyzıkönyvben részes valamely állam tekintendı.

(2) A fenti (1) bekezdésben említett minták tekintetében:

a) az e Jegyzıkönyvben részes államok által az (1) bekezdésben említett mintáknak nyújtott oltalom

nem lehet kevesebb, mint tizenöt év, az esettıl függıen, a 11. Cikk (1) bekezdése a) pontjában vagy

(1) bekezdése b) pontjában meghatározott idıponttól számítva;

b) az e Jegyzıkönyvben részes államok, a nemzetközi letétbe helyezésbıl eredı jogoknak a

területükön való gyakorlásához vagy bármilyen egyéb okból semmiképpen sem követelik megjelzés

feltüntetését azokon a termékeken vagy a rajtuk rögzített címkéken, amelyekre a mintát alkalmazzák.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó

Hágai Megállapodás 1967. július 14­i Stockholmi Kiegészítı Szövege

1. Cikk

(Meghatározások)

E kiegészítı szöveg értelmében:

az "1934. évi szöveg" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás

Londonban, 1934. június 2­án aláírt szövege;

az "1960. évi szöveg" az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás

Hágában, 1960. november 28­án aláírt szövege;

az "1961. évi kiegészítı szöveg" a Monacóban, 1961. november 18­án aláírt, az 1934. évi szöveget

kiegészítı szöveg;

a "Szervezet" a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

a "Nemzetközi Iroda" a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;

a "Fıigazgató" a Szervezet Fıigazgatója;

a "Külön Unió" az 1925. november 6­ai Hágai Megállapodással létrehozott és az 1934. évi és 1960.

évi szöveggel, továbbá az 1961. évi kiegészítı szöveggel és ezzel a kiegészítı szöveggel fenntartott,

az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Unió.

2. Cikk

(Közgyőlés)

(1) a) A Külön Uniónak az ezt a kiegészítı szöveget megerısített vagy ahhoz csatlakozott

országból álló Közgyőlése van.

b) Minden ország Kormányát egy­egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek,

tanácsadók és szakértık támogatnak.

c) A küldöttségek költségeit az azokat kijelölı Kormányok viselik.

(2) a) A Közgyőlés

(i) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetıleg az

ennek a Megállapodásnak a végrehajtására vonatkozik;

(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezlet elıkészítéséhez, megfelelıen

figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek ezt a kiegészítı szöveget nem

erısítik meg vagy ahhoz nem csatlakoztak;

(iii) módosítja a Szabályzatot, ideértve az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésével kapcsolatos

díjak összegeinek a megállapítását is;

(iv) felülvizsgálja és jóváhagyja a Fıigazgatónak a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és

tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetıen ellátja ıt a szükséges

utasításokkal;

(v) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja

végelszámolását;

(vi) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatát;

(vii) a Külön Unió céljainak megvalósításához szakértıi bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre;

(viii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelıi minıségben mely, a Külön Unióban nem részes

országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem­kormányközi szervezetek vehetnek részt;

(ix) elfogadja a 2­5. Cikkekre vonatkozó módosításokat;

(x) megtesz minden egyéb megfelelı intézkedést a Külön Unió céljainak megvalósítására;

(xi) ellátja az ezzel a kiegészítı szöveggel összefüggésben adódó egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyőlés

döntése elıtt meghallgatja a Szervezet Egyeztetı Bizottságának véleményét.

(3) a) A Közgyőlés minden tagországának egy szavazata van.

b) A Közgyőlés határozatképességéhez a tagországai felének jelenléte szükséges.

c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyőlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik

ülésén a tagországoknak kevesebb mint fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben

azonban minden ilyen határozat ­ az ügyrendi határozatok kivételével ­ csak az alábbiakban

meghatározott feltételekkel léphet érvénybe. A Nemzetközi Iroda közli az ilyen határozatokat a

Közgyőlésen nem képviselt tagországokkal és felkéri ıket, hogy a közlés napját követı három

hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidı lejártakor az így

szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez

hiányzott, az ilyen határozatok érvényessé válnak, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is

fennáll.

d) Az 5. Cikk (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével a Közgyőlés határozatait a leadott

szavazatok kétharmados többségével hozza.

e) A tartózkodás nem tekinthetı szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak egy ország nevében szavazhat.

g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyőlésnek, megfigyelı minıségben

részt vehetnek a Közgyőlés ülésein.

(4) a) A Közgyőlést a Fıigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, éspedig ­

kivételes esetektıl eltekintve ­ a Szervezet Közgyőlésével azonos idıben és helyen.

b) A Közgyőlés tagországai egynegyedének kérésére a Fıigazgató a Közgyőlést rendkívüli

ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszak napirendjét a Fıigazgató készíti elı.

(5) A Közgyőlés maga állapítja meg ügyrendjét.

3. Cikk

(Nemzetközi Iroda)

(1) a) Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezését és az ezzel kapcsolatos teendıket, valamint a

Külön Uniót érintı egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A nemzetközi Iroda elsısorban a Közgyőlés, valamint a Közgyőlés által létrehozott szakértıi

bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elı és ellátja titkársági teendıiket.

c) A Fıigazgató a Külön Unió legfıbb tisztviselıje és ı képviseli a Külön Uniót.

(2) A Fıigazgató és az általa kijelölt tisztviselı szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyőlés, valamint

a Közgyőlés által létrehozott szakértıi bizottságok vagy munkacsoportok ülésein. A Fıigazgató vagy

az általa kijelölt tisztviselı hivatalból ellátja e testületek titkári teendıit.

(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elı a Közgyőlés útmutatásai szerint a Megállapodás

rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek elıkészítése során tanácskozhat kormányközi és

nemzetközi nem­kormányközi szervezetekkel.

c) A Fıigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen

értekezletek tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

4. Cikk

(Pénzügyek)

(1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.

b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók

közös kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet

Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által

igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségének kell tekinteni. A Külön Uniónak az

ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való

összehangolás követelményének kellı figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következık:

(i) nemzetközi letétbe helyezési díjak és egyéb díjak, valamint illetékek, amelyek a Nemzetközi

Irodának a Külön Unióval kapcsolatban nyújtott szolgáltatásaiért fizetendık;

(ii) a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos kiadványai eladásából származó bevételek,

illetve e kiadványok szerzıi díja;

(iii) adományok, hagyatékok és támogatások;

(iv) bérletek, kamatok és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) A (3) bekezdés (i) alpontjában említett díjak összegeit a Közgyőlés állapítja meg a Fıigazgató

javaslata alapján.

b) Az említett díjak összegeit úgy kell megállapítani, hogy a Külön Unió díjakból és egyéb forrásokból

származó bevételei legalábbis elegendık legyenek a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval

kapcsolatos kiadásai fedezésére.

c) Ha a költségvetést az új költségvetési idıszak kezdete elıtt nem fogadták el, a költségvetés a

pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelıen az elızı év szintjén marad.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával a Nemzetközi Iroda a Külön

Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és egyéb illetékek összegét a Fıigazgató állapítja meg

és jelenti azt a Közgyőlésnek.

(6) a) A Külön Uniónak forgótıkealapja van, amelyet a többlet­bevételekbıl és, amennyiben az ilyen

többlet nem elegendı, a Külön Unió országainak egyszeri befizetéseibıl kell képezni. Ha az alap

elégtelennek bizonyul, a Közgyőlés annak növelését rendeli el.

b) Minden ország forgótıkealap­befizetésének induló összege vagy az alap megnövelt összegébıl

való részesedése az adott országnak, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió tagjának az

Unió költségvetéséhez történı és abban az évben esedékes hozzájárulásával arányos, amelyben az

alapot létrehozták vagy növelését elhatározták.

c) A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a Fıigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztetı

Bizottsága állásfoglalásának meghallgatását követıen a Közgyőlés határozza meg.

(7) a) A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a

Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótıkealap elégtelensége esetén ez az

ország elıleget folyósít. Az elıleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet

között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel

felmondja az elılegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétıl

számított három év elteltével lép hatályba.

c) A pénzügyi ellenırzést a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban a Külön Unió egy

vagy több ország, vagy külsı könyvvizsgálók végzik. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyőlés jelöli ki.

5. Cikk

(a 2­5. Cikk módosítása)

(1) Az ennek a kiegészítı szövegnek a módosítására irányuló javaslatokat a Közgyőlés bármelyik

tagországa vagy a Fıigazgató terjesztheti elı. E javaslatokat a Fıigazgató a Közgyőlés elé

terjesztésük elıtt legalább hat hónappal közli a Közgyőlés tagországával.

(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat a Közgyőlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott

szavazatok háromnegyede szükséges, azzal, hogy a 2. Cikkre és az erre a bekezdésre vonatkozó

módosítás elfogadásához a leadott szavazatok négyötöde szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben említett módosítások egy hónappal azon idıpont után lépnek hatályba,

amelyben a Fıigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétıl, amelyek a módosítás

elfogadásának idıpontjában a Közgyőlés tagjai voltak, írásos értesítést kapott arról, hogy a

módosítást alkotmányos eljárásoknak megfelelıen olyan országra kötelezıek, amely a módosítás

hatálybalépésének idıpontjában tagja a Közgyőlésnek, vagy amely késıbbi idıpontban válik annak

tagjává.

6. Cikk

(Az 1934. évi szöveg és az 1961. évi kiegészítı szöveg módosítása)

(1) a) Az 1934. évi szövegben "az Ipari Tulajdon Bernben mőködı Nemzetközi Irodája", "a Berni

Nemzetközi Iroda", vagy "a Nemzetközi Iroda" szövegő utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek

a kiegészítı szövegnek az 1. Cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.

b) Az 1934. évi szöveg 15. Cikke hatályát veszti.

c) A Szabályzatnak az 1934. évi szöveg 20. Cikkében említett bármilyen módosítását a 2. Cikk (2)

bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában elıírt eljárásnak megfelelıen kell

végezni.

d) Az 1934. évi szöveg 21. Cikkében az "1928­ban felülvizsgált" szavakat a "az irodalmi és

mővészeti alkotások oltalmára" szavak helyettesítik.

e) Az 1934. évi szöveg 22. Cikkében az "Alapegyezmény" 16., 16bis és 17bis Cikkeire tett utalásokat

úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény stockholmi szövegének

azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek az említett stockholmi szövegben megfelelnek a Párizsi

Egyezmény korábbi szövegei 16., 16bis és 17bis Cikkeinek.

(2) a) A díjaknak az 1961. évi kiegészítı szöveg 3. Cikkében említett bármilyen módosítását a 2.

Cikk (2) bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában elıírt eljárásnak

megfelelıen kell végezni.

b) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 4. Cikkének (1) bekezdése és a (2) bekezdésben a "Ha a

tartalékalap eléri ezt az összeget" szavak hatályukat vesztik.

c) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 6. Cikkének (2) bekezdésében az ipari tulajdon oltalmára létesült

Párizsi Egyezmény 16. és 16bis Cikkeire tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az említett

Egyezmény stockholmi szövegének azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek a stockholmi

szövegben megfelelnek a Párizsi Egyezmény korábbi szövegei 16. és 16bis Cikkeinek.

d) Az 1961. évi kiegészítı szöveg 7. Cikkének (1) és (3) bekezdésében a Svájci Államszövetség

Kormányára tett utalásokat a Fıigazgatóra tett utalásokként kell értelmezni.

7. Cikk

(az 1960. évi szöveg módosítása)

(1) Az 1960. évi szövegben szereplı "az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája"

vagy "a Nemzetközi Iroda" szövegő utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek a kiegészítı

szövegnek az 1. Cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.

(2) Az 1960. évi szöveg 19., 20., 21. és 22. Cikke hatályát veszti.

(3) Az 1960. évi szövegben a Svájci Államszövetség Kormányára tett utalásokat a Fıigazgatóra tett

utalásokként kell értelmezni.

(4) Az 1960. évi szöveg 29. Cikkében az "idıszakonként" [(1) bekezdés] és "a Nemzetközi

Mintabizottság vagy" [(2) bekezdés] szavakat törölni kell.

8. Cikk

(A kiegészítı szöveg megerısítése és az ahhoz történı csatlakozás)

(1) a) Azok az országok, amelyek 1968. január 13. elıtt megerısítették az 1934. évi szöveget vagy

az 1960. évi szöveget, és azok az országok, amelyek legalább az egyik szöveghez csatlakoztak, ezt a

kiegészítı szöveget aláírhatják és megerısíthetik, illetıleg csatlakozhatnak ahhoz.

b) E kiegészítı szöveg olyan ország részérıl való megerısítése, vagy az ahhoz történı

csatlakozása, amelyet az 1934. évi szöveg anélkül kötelez, hogy az 1961. évi kiegészítı szöveg is

kötelezné, automatikusan magában foglalja az 1961. évi kiegészítı szöveg megerısítését, illetıleg az

ahhoz történı csatlakozását is.

(2) A megerısítı és csatlakozási okiratokat a Fıigazgatónál kell letétbe helyezni.

9. Cikk

(A kiegészítı szöveg hatálybalépése)

(1) Ez a kiegészítı szöveg az elsı öt olyan ország tekintetében, amely letétbe helyezte megerısítı

vagy csatlakozási okiratát, az ötödik megerısítı vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után

három hónappal lép hatályba.

(2) A kiegészítı szöveg minden más ország vonatkozásában három hónappal azon idıpont után lép

hatályba, amelyben a Fıigazgatót az adott ország általi megerısítésérıl vagy csatlakozásról

értesítették, kivéve, ha a megerısítı vagy csatlakozási okiratban késıbbi idıpontot adtak meg. Az

utóbbi esetben az adott állam vonatkozásában a kiegészítı szöveg az így megadott idıpontban lép

hatályba.

10. Cikk

(Egyes rendelkezések automatikus elfogadása

egyes országok részérıl)

(1) Az 1961. évi kiegészítı szöveg és az e kiegészítı szöveg 1­6. Cikke a 8. Cikkben és a következı

bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan országra nézve, amely nem

erısítette meg az 1934. évi szöveget vagy ahhoz nem csatlakozott, abban az idıpontban válik

kötelezıvé, amelyben az 1934. évi szöveghez való csatlakozása hatályba lép; mindazonáltal,

amennyiben az említett idıpontban ez a kiegészítı szöveg még nem lépett volna a 9. Cikk (1)

bekezdésének megfelelıen hatályba, az ilyen ország vonatkozásában az ennek a kiegészítı

szövegnek az említett cikkei csak attól az idıponttól válnak kötelezıvé, amelyben a kiegészítı szöveg

a 9. Cikk (1) bekezdésének megfelelıen hatályba lép.

(2) A 8. Cikkben és az elızı bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan

országra nézve, amely nem erısítette meg az 1960. évi szöveget, vagy ahhoz nem csatlakozott, az

ennek a kiegészítı szövegnek az 1­7. Cikkei abban az idıpontban válnak kötelezıvé, amelyben az

1960. évi szöveg által történt megerısítése vagy az ahhoz való csatlakozása hatályba lép;

mindazonáltal amennyiben az említett idıpontban ez a kiegészítı szöveg még nem lépett volna a 9.

Cikk (1) bekezdésének megfelelıen hatályba, az ilyen ország vonatkozásában a kiegészítı szöveg

említett cikkei csak attól az idıponttól válnak kötelezıvé, amelyben a kiegészítı szöveg a 9. Cikk (1)

bekezdésének megfelelıen hatályba lép.

11. Cikk

(A kiegészítı szöveg aláírása stb.)

(1) a) Ezt a kiegészítı szöveget egy példányban, francia nyelven írják alá és Svédország

Kormányánál helyezik letétbe.

b) A hivatalos szövegeknek a Közgyőlés által esetleg megjelölt más nyelveken való elkészítésérıl az

érintett Kormányokkal való tanácskozás után a Fıigazgató gondoskodik.

(2) Ez a kiegészítı szöveg Stockholmban, 1968. január 13­ig írható alá.

(3) E kiegészítı szöveg aláírt szövegérıl a Fıigazgató két­két, Svédország Kormánya által

hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország Kormányának és kívánságra,

bármely más ország Kormányának.

(4) E kiegészítı szöveget a Fıigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti.

(5) A Fıigazgató értesíti a Külön Unióhoz tartozó országok Kormányait az aláírásokról, a megerısítı

vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérıl, a hatálybalépésrıl és minden más idevágó

bejelentésrıl.

12. Cikk

(Átmeneti rendelkezés)

Amíg az elsı Fıigazgató hivatalában marad, az ebben a kiegészítı szövegben a Szervezet

Nemzetközi Irodájára vagy a Fıigazgatóra tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon

oltalmára létesült Párizsi Egyezmény által létrehozott Unió Irodájára vagy Fıigazgatójára vonatkozó

utalásokat."

3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával a következı

szövegő fenntartást tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hágai Megállapodáshoz való csatlakozás alkalmával

kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság a Hágai Megállapodás 1960. évi szövegéhez tartozó

jegyzıkönyvet nem tekinti magára nézve kötelezınek."

4. § E törvényerejő rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1984. évi

április hó 7. napjától, illetıleg az 1984. évi augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az

Országos Találmányi Hivatal elnöke gondoskodik.



Treaties Relates to (1 record) Relates to (1 record)
No data available.

WIPO Lex No. HU071